Ellenőr, 1877. június (9. évfolyam, 180-232. szám)

1877-06-12 / 200. szám

„Minden fairnél — úgymond — Tán reánk máramaros­ffiakra nézve érdekesebb és sokkal értékesebb is, az, hogy Lónyay J. lett főispánunk. „Gratulálhatunk e sikerült vá­lasztásért úgy a kormánynak, mint megyénknek , mert va­lóban a hosszas várakozás után jól várt szerencse ért ben­nünket. Lónyay nem lesz gólya, de nem lesz lécz-király sem. Nála a szigor jószívűséggel, a kötelességérzet humanitás­sal, a hivatali pontosság egyenes őszinteséggel párosul, egy­mást tartja, támogatja és egyenlíti ki.“ Egy férfiú, kit Várady Gábor így mutat be megyéjének, bizton jöhet közénk e támogatásunkra minden időben számolhat. Fogadtatására már is ünnepélyes készületek léteznek. Öröm és megelé­gedés megy Máramarosmegye uj főispánja Lónyay János elébe. 1. 1. Még egyszer a polgári iskolákról. E lapok hasábjain nem rég említve volt, hogy a fővárosi polgári iskolaszék a szépírást, tornásza­­tot, éneket és szabadkézi rajzolást töröltetni hatá­rozta azon tárgyak sorából, melyek az évi siker megbirálásánál, — vagyis, — hogy a tanuló egy osztálylyal fejebb mehet-e vagy nem­­— befolyás­sal birnak. — Kimutatta e czikk, mennyire káros volna a szabadkézi rajzolást, melynek a polgári életben a tanuló oly kiszámí­thatatlan hasznát ve­heti,­­ a befolyással bíró tantárgyak közöl el­hagyni. Bíztunk azonban abban, hogy a legfelsőbb fórumra ily tudatlanságra csak nem ütik rá a he­lyeslés bélyegét! No hiszen bízhattunk ! Az igaz, hogy nem hagyták helyben a bizottság felterjeszté­sét egész terjedelmében, — mert az, kire ez ügy elintézése bízva volt, — csak nem hagy helyben egy felterjesztést minden megjegyzés nélkül, —­­hanem tett rajt olyan változtatást, melylyel na­gyobb komikai érről tett tanúságot, mint az egész felterjesztő bizottság. A változás t. i. abban áll, hogy a tornászat, a szépírás és szabadkézi rajzolás a befolyással bíró tárgyak közül töröltetik, — de az ének a lefolyással bíró tárgyak közt visszahelyeztetik. Ne neked logika ! Ne neked polgári iskola ! Leszünk tehát ezentúl muzsikális művész-nemzet, ad normám csehek. Az éneklés hasznosabb a köz­életben, mint a rajzolás. Hogyne ? Hisz az ének nemesíti a lelket, elnyom­ja a gyomor korrogását és nevel ebben a tenorhiány­os világban kitűnő énekmű­vészeket , míg a rajzolás sok szerencsétlenséget rejt méhében, mert bankócsinálásra ingerel. Különben nagy előrelátás rejthetik ez intézkedésben, mert, ha egyszer s vagyonilag végkép tönkre mennénk, a kol­­dustarisznya nyakunkba kerülvén,­­ jó lesz, ha minden gyermek legalább hárfázni s énekelni fog tudni. Sapients sat. Most már aztán tisztában lehet­nek a szülők, hogy mire készít elő a polgári is­kola. Nyomorúság lesz ez, — és minden józan ész­járás arctulcsapása. De hát hol van az a polgári iskolai tanító­­egyesület, — és mire való ennek a közlönye? (-) Tudományos mozgalmak, A magyar tudományos akadémia ülése. (Június 11-én.) A tudományos akadémia Ill­ik osztálya ma délután 5 órakor tartotta a szünnapok előtt utolsó ülését Sztoczek József elnöklete alatt. Megnyitóul Hantken Miksa „Adalékok a Kár­pátok földtani ismeretéhez“ cziműi értekezést ol­vassa föl, melyben a múlt évben a felső Magyar­­ország vidékeire tett földtani kirándulásának fő ered­ményét adja elő. Különös figyelmet fordított ez al­kalommal azon vidéken található nummulit réte­gekre, melyeket eddig csak kevés mű tárgyal, miáltal összehasonlításuk a buda­esztergomi - ba­konyi nummulit rétegcsoportokkal lehetlen volt. Értekező által megvizsgált nummulit-rétegek a kö­vetkező helyeken fordulnak elő: mindenekelőtt Blatni­­czán hol 3 rétegcsoportból áll a képződmény. Ezek közül a legfelső alkotására s földtani korára nézve teljesen megfelel a budai nummulit-mészkőnek. A középső rétegcsoport jellege igen sajátlagos s fel­ötlő, a­mennyiben nagy alakú nummulitorr, melyek a felső rétegekben egészen hiányoznak, tömegesen részt vesznek annak alkotásaiban. Jóllehet e réte­gek csak igen csekély terjedelmű helyen vannak feltárva, mégis a nummulitok egyik legérdekesebb leihelyét képezik Magyarországban a bennük talál­ható atka fajok miatt. A harmadik csoport végre fehéres szilárd mészkőből áll, mely nummulit-réte­­geket kevés mérvben tartalmaz a meglevők az úgynevezett pontozottak osztályába tartoznak. Blat­­nicza vidékén különben még egy érdekes, kré­­takorszakú mészkő fordul elő, mely az által tűnik ki, hogy alkotásában a különben csak bizonyos triaszkorszaki mészkő és dolomitokban bővelkedő Gyroporella nemhez tartozó foraminiferák vesznek részt lényegesen. Értekező a mosóczi kőbányákban is tett kutatásokat, továbbá a Bella hegységek vi­dékén Turóczmegyében. Mindkét helyen talált ré­tegek a blatniczaiakkal megegyeznek ugyan, de a turóczmegyei nummulit és gyroporella rétegek ed­­digelé ismeretlenek voltak , azért a szakmunkák­ban nincsenek is megemlítve. Ugyanezt lehet mon­dani a potornyai s bhuk­ki vizsgálatok eredményé­ről Liptó megyében. Befejezésül értekező a borsod­­megyei diósgyőri nummulitrétegekről és a tót­lipcsei hasonrétegekről szól, behatón ismertetve ezeket s végre köszönetét fejezi ki Rakovszky Iván s Vitulay József földbirtokosoknak, kik tudomá­nyos kutatásainál hathatós támogatásban részesí­tették. Következett néhány értekezés bemutatása. Az elsőt Nendtwick Károly terjesztette elő dr. Falvnyi Rezső részéről, ki jelenleg Münchenben Bayer tanár vezetése alatt végzi vegytudományi tanulmányait. Mai értekezése egy új vegyületet tárgyalta bővebben,és­ezime „Tanulmányok az aldehydek vegyületeiről a phenolokkal.“ Különben további vizsgálatai eredmé­nyét szintén tudatni fogja. A második értekezést Margó Tivadar nyújtotta be, melyben Tzschler György „Adatok a dentin fogak finomabb szerkezeti­nek ismertetéséhez” czimmel e tárgyban tett tapasz­talatait ismerteti több pontozatban. Majd Wartha Vincze szólt azon hőmérisi kísérletekről, melyeket Schafer Alajossal együtt már huzamosabb idő óta eszközöl. Mai fölolvasása egyszersmind befejező je­lentés volt. Végül dr. Szabó József érkezik szón irány­elvekről, melyek a Trachyt képletek osztályozására nézve a felvétel alkalmával szem előtt tartandók. A Trachytok teljes ismeretéhez az azokat képező ás­ványok meghatározása, s a geológiai viszonyok együttes méltatása szükséges, jóllehet ez első meg­tekintésre valósíthatlannak tűnik föl. Vannak azon­ban oly ismeretek, melyek jelentkeznek a Trachyt felületes vizsgálásánál is, s­ a­melyek együtt a tel­jes diagnózis megállapítására, hol nagyobb, hol ki­sebb befolyással vannak. Ezen egyszerű szabályo­záshoz a neveket a legfeltűnőbb társösvények sze­rint vesszük, s kezdve a fiatalabb Trachytoktól az öregebbek felé a következő fajokat különböztethe­tünk meg : Augittrachyt, Amphibot-Biotit-, Gránát-, Quarcztrachytok, ezt ismét a legfeltűnőbb ásvány szerint részletezve, a mennyire lehet. S ezzel az ülés véget ért. Fővárosi ügyek. — A fővárosi közigazgatási bizottság üléséről esti lapunkban kezdett tudósítást a következőkben egészítjük ki. A főkapitány jelenti a múlt havi rend­őrségi mozzanatokat: 1302 személy tartóztatott le, — ezek közül 381 a kir. ügyészségnek, 118 a törvényszéknek átadatott, eltolonczoztatott 40, do­logházba tétetett 16, szegényházba 4, szabadon bocsájtatott 230. — Házmán bizottsági tag indít­ványozza, hogy a közjólét érdekében tudatandó lenne, bányán miféle vétség avagy kihágás s en­nek minő nemei miatt lettek letartóztatva. A fő­kapitány késznek nyilatkozik jövő havi jelentésé­ben ez érdekben felvilágositásokat szolgáltatni. Az adófelügyelő Hegedűs jelentésében semmi lénye­geset nem találtunk, csak az árverési eljárásoknál tüzetes intézkedések tételét javasolja, mely ügyben jelentését jövőre terjesztendő elő. — A tanügyi és mérnöki jelentések tudomásul vétetnek. A pos­taigazgatóságnak a kézbesítési eljárásra vonatkozó előterjesztése, Kerntier, Fuchs és Schweiger bizott­sági tagok tanulmányozására bízatott. Az árvaszéki jelentés nevezetes­ adatot nem közöl. Patruboiny főorvos jelentése az egészségügy örvendetes javu­lását constatálja; a halálozás aránya kedvezőbb, a lelenetek állapota kielégítő, a ragályos betegségek elhárítására c­élzó intézkedések megtétettek ; neve­zetes körülmény, hogy görvélyben és vörhenyben halálozás nem fordult elő. A hagymáz csak­is a soroksári­ úti börtön-kórházban fordul elő; a múlt hóban 10,096 fekvőbeteg volt, ezek közül 69 typhusban szenvedett. Született 1033, meghalt 1053 egyén. A jelentés örvendetes tudomásul véte­tik. Felolvastatik két miniszteri leirat. Az egyik a kerepesi­ ut börtönhelyiségeiben előforduló hagy­máz betegek áthelyezését — míg a másik az idegen hülyék és buták menhelyét, illetőleg­­egy országos intézet felállítását tárgyazza, a­melynek érdekében a minisztérium a VI. állami lotteria nye­reményét használja fel. Csengey főügyész havi je­lentése kapcsában a közadók és illetékek nagy részének kárbaesetét azon körülményből magyarázza hogy ily adókra az ingatlanok eladásánál vagy árverezésénél a vételárból való kielégítésre tekin­­tettel nincsenek a törvényhatóságok ; indítványozza tehát, hogy az igazságügyminiszter feliratilag meg­keressék, miszerint utasítaná az illető hatóságokat és közegeit az ingatlanok árverezésénél a községi terhek (vízvezetékiek, kövezésiek) tekintetbe véte­lére is, hogy ezen terhek, úgym­int a kf­. és egyéb adók is előjegyezthetők legyenek. Az indítvány elfo­gadtatott. Bója tanfelügyelő az iskolai takarékpénz­tárak virágzó állapotáról tesz jelentést. Végül He­gedűs adófelügyelő a fényűzési és jövedelmi adók kivetése elleni felebbezéseket előadván, egyéb tárgy hiányában az ülés bezáratik.­­ A főváros szervező bizottsága ma esti ülésén azzal foglalkozott, hogy a fővárosi törvényen tett módosításoknak az albizottság által eszközölt össze­­állítását fölülvizsgálta. Minden pontot kifogástalan­nak talált, csupán a­­tiszteletbeli­ tisztviselőket tö­rölte a törvényből utólag, mert semminemű tiszte­letbeli tisztviselők fölvételét nem látja czélszerűnek. Ezenkívül elhatároztatott a kér­ e­löljáróságok te­vékenysége körének szabályozására vonatkozó sza­kasz oly fogalmazása, hogy abban világosan ki le­gyen fejezve , miszerint az elöljáróságok a tanács alatt állanak. A törvény módosítása hitelesít,tervén, kimondatott, hogy az indokolást a jövő, két hét múlva tartandó ülés tárgyalja. HÍREK. Június 11. Hivatal**. Kinevezések. Igazságügyi magyar minisz­terem előterjesztésére­lbiróvá a fülesd járásbírósághoz; Kleyn János balassagyarmati járásbirósági albirót, továbbá albirákká a verse­czi járásbírósághoz; Szemák Bertalan nagy-sző­llősi já­rásbirósági aljegyzőt és a lévai járásbírósághoz ; Nemlaha Gyula köz- és váltóügyvédet, végre ügyészeté a zombori ügyészséghez ; Csiky József pancsovai törvényszéki birót ne­vezem ki. Kelt Schönbrunnban 1877. évi junius hó 5-én. Fe­­rencz József, s. k. Perczel Béla, s. k. — A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter Csernik János okleveles mér­nököt királyi segédmérnökké nevezte ki. — A magyar királyi pénzügyminisztérium Miazowszk­y Károly első eszt. erdészt a marmarosszigeti m. kir. jószág- és bányaigazgatóság­hoz erdőtitkárrá nevezte ki. — Am. kir. igazságügyminisz­ter Szabó Péter volt honvéd törzsőrmestert, s jelenleg váczi kir. országos fegyintézet­ ideiglenes őrparancsnokot, a székes­­fehérvári kir. ügyész felügyelete alatti börtönhöz fogházfel­ügyelővé nevezte ki. — Adókerülsi változások: A m. kir. pénzügyminiszté­rium I. évi 32144. számú rendeletével: Abaujmegye területén Apáti, Bátor-Gagy, Nagy- és Kis-Bodoló, Buzinka, Buzita, Büttös, Csécs, Csenyéte, Debrőd, Alsó-Gagy, Felső-Gagy, Hat­­kócz, Jánok, Jászó-Pizendorf, Jászó-Mindszent, Jászó-Újfalu, Kány, Kereszttéte, Komarócz, Alsó-Láncz, Felső-Láncz, Ma­­krancz, Alsó-Metzenzéf, Felső-Metz­emzéf, Pamlény, Pány, Pé­­der, Perecse, Reste, Rudnok, Somodi, Szászfa, Szepsi, Szreszta, Vajda-Krasznik és Vendégi községek, a tornai, és Királynép község az eperjesi adóhivatal kerületéből a kassai , továbbá Kis-Bányácska, Biste, Fertő-Golop, Kis-Kázmér, Mátyásháza, Mikóháza, Alsó-Regmecz, Felső-Regmecz és Vily községek a sátoralja­újhelyi adóhivatal kerületéből a szántói adóhivatal­hoz csatoltatnak. Ezen átkeblezések f. évi július hó 1-én lép­nek hatályba. — Kévváltoztatás. Koller Iván alsó szentiványi lakos vezetéknevének „Mányai“-ra kért átváltoztatása f. évi 24423. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — A párisi közhibllitár magyar orsz. köz­ponti bizottsága a nyilvánult óhajtások folytán a lejelentési határidőt a­z. évi július 15 éig hosszab­bította meg. Miről a kiállítani szándékozó közön­ség azon figyelmeztetéssel értesíttetik, hogy tekin­tettel a kiállításig még hátra levő idő rövidségére, ezen újabb határidőt pontosan megtartani szíves­kedjék. — Dr. Láng Lajos, ki a nemzetgazdasági tudományokból egyetemi magántanárrá képesittetett, s ki az „Ellenőrinek hosszabb időn át belső dol­gozó társa volt, ma tartotta próbaelőadását az egye­temen. Ricardóról, a hires nemzetgazdáról érteke­zett, alaposan, világos, tiszta és vonzó előadással, mely igen kedvező benyomást tett a jelenvolt ta­nári karra és a szép számmal összegyűlt hallgató­ságra. A fiatal tudós, kinek alapos készültségét egyetemi és más szakkörökben felettébb dicsérik, a jövő ősszel kezdi meg előadásait az egyetemen, s mindjárt kezdetben egy előadási cyclust szentel Széchenyi nemzetgazdasági működése hatásának. — Részvéttel vesszük a szomorú hirt, hogy idősb Darányi Ignácz, kit a közügyek terén szer­zett érdemeiért ő Felsége csak a napokban tün­tetett ki, meghalt. Elhunytéról a családi gyászjelen­tés igy hangzik: Özvegy Darányi Ignáczné szül. Bernáthfalvi Földváry Borbála maga és gyermekei Ignácz, jogtudor és ügyvéd, a budapesti ügyvédi kamara választmányi tagja, —­ Béla jószágfelü­gyelő — Borbála férjével, Hóm­an Ottó bölcsészettudor és egyetemi tanárral, Ottó és Bálint gyermekeikkel, — Erzsébet, — Kálmán és Gyula nevében mélyen lesújtva jelenti felejthetetlen férjének, illetőleg ritka jó édes atyjoknak, apjának és nagyatyjoknak pusz­­taszentgyörgyi és tetétleni idősb Darányi Ignácz ur­nak a budapesti helvét egyháztanács, Pest-, Pilis-, Solt-, Kis-Kun megye bizottsága s az országos gaz­dasági egyesület igazgató választmánya tagjának te­vékeny élete 67-ik, boldog házassága 31-ik évében folyó évi junius 11-én d. e. 10­/1 órakor hosszú és súlyos szenvedés után történt gyászos kimultát. A boldogult hűlt tetemei i. u. junius hó 13-án délután 6 órakor fognak a helvéthitűek szertartása szerint a buda vízivárosi temetőben örök nyugalomra té­tetni. Budapest, 1877. junius 11-én. Áldott legyen emlékezete ! (Lakás: Budapest, II. kerület, Vízivá­ros, 5 pacsirta (csalogány)-utcza 520. sz. — A hazai ipart pártoló és terjesztő egyesület alapszabályainak értelmében czélba vette egy áru­csarnok és állandó kiállítás létesítését. Saját erejé­nek fokozása végett szükségesnek látta a helyben székelő rokonegyesületek segédkezését felkérni, nevezetesen az országos iparegyesületet, melyek ezen üdvös czél előmozdítására támogatásukat kész­ségesen felajánlván, küldöttjeik a f. hó 9-én tartott közös értekezleten teljes számmal megjelentek. — Tarnóczy Gusztáv elnöklete alatt a tárgyat beha­tóan megvitatván, következő megállapodásra jutot­tak : Tekintve a hazai ipar érdekében felállítandó árucsarnok és állandó kiállítás fontosságát, a gyűlés egyhangúlag elhatározta e czélt mielőbb foga­natosítani. E czélra a főváros egy alkalmas pontján egy megfelelő telek már ki is szem­elteti azon ezéi­ből, hogy azon nemcsak az árucsarnok és állandó kiállítás, de egy közös erővel emelendő oly épület emeltessék, mely hivatva legyen mind az iparügyek előmozdítását c­élzó intézményeket és közegeket, u. m. iparmúzeum, iparrajztanoda, az orsz. iparegye­sület, központi hazai ipar, női iparegyesület, az iparos kör stb. helyiségeit befogadni. Hogy végre ez iparügyeknek is meg legyen állandó, és mi lő, saját hajléka az ország központján, a­mint, az már több más iparegyesületnek sikerült. Az eszme rend­kívüli gyakorlatiassága úgy fontossága kívánatossá teszik, hogy kivitele minél előbb létesülhessen, s reméljük, hogy az ezen czélra kiszemelt telek át­engedésénél mind a kormány mind a főváros meg­­teendi a hazai ipar érdekében mindazt, mi a czél keresztülvitelére annyira óhajtandó és szükséges. Míg e tervek megvalósíttatnának, egy ideiglenes árucsarnok felállítása is czélirányosnak találtatott, hogy minél előbb alkalom nyújtassék a hazai ipa­ros közönségnek áruit és terményeit értékesíthetni. A részletesebb tervezet kidolgozására Kerkapoly Károly, Mudrony Soma, Ráth Károly urakból álló albizottság küldetett ki, ennek munkálata a legkö­zelebbi közös ülésen fog tárgyaltatni. — Halálozás. Steinacker Gusztáv, bütterstadi evang. lelkész, az itteni Steinack­erek édes atyja, f. hó 7 én szélhüdésben hirtelen meghalt. Tavai a fővá­rosban tartott statisztikai kongressus ülésein jelen volt s a tudományos mozgalmakban élénk részt vett. Tudományos, képzett embert s nemes lelkű lelkipásztort vesztett el benne egyházának községe.­­ A hazai fauna földerítése érdekében a a nemzeti muzeum természetrajzi osztályának tag­jai nevezetes szolgálatot tettek a tudománynak. 1877-ben négy különböző irányban tettek kirándu­lást u. m. Zemplén, Ung, Csongrád, Krassó és Temes megyékbe és Keszthely vidékére. Az ered­­m­ény volt: 4 emlős, 18 madár, 30 hüllő, 47 hal, 13,535 rovar, 201 patkány, 46 béjauer, 260 pu­­kány és 9 féreg, összesen 14,150 példány. 1875-ben Bihar és Máramaros megyébe tett az osztály két tagja kirándulást, mely alkalommal 3309 rovart és 404 pókot gyűjtöttek. 1876 ban maga az osztályőr dr. Fridvalszky János vonult a Bánságba s kuta­tásának eredményéről az akadémiában tartott fel­olvasást. Kétségtelen, hogy ezen gyűjtések által nemcsak a nemzeti múzeum jutott számos hiányzó állatfajnak birtokába, hanem a magyar fauna ki­dolgozása is — a becses adatok által — megköny­­nyíttetett. — Huszonöt év a kegyesrend irodalmi életé­ből (1850—1875) czimmel érdekes kis munka je­lent meg Váry Gellért kegyesrendi tanártól. Is­mertetni fogjuk. — Lövöldözzük már mi is a muszkát. Csabán e hó 8-án — mint a „Békésmegyei közlöny“ írja — a csendlegények egy muszka tisztre másfél óráig lövöldöztek. Többször szivén találták, de az csak meg sem mozdult, — lévén az nem egyéb, mint jámbor czéltábla, melyre muszkát pingált va­lami törökbarát. — A régi városház homlokzatának sokszor em­legetett kijavítását már egyszer mégis foganatba veszik. A tanács e czélra 3450 frt 60 kr előirány­zati összeg keretén belül a mérnöki hivatalt sürgő­sen árlejtés tartásra s a munka folyamatba téte­lére utasította. — Eljegyzés: Dr. Dózsa Pál jeles orvosaink egyike eljegyezte Molnár Ilona kisasszonyt, Molnár József városi képviselő kedves leányát. — A budai lövölde mellett tegnap délután el­­menvén a lóvonatu vasút, a lövöldéből valami ügyes puskázó golyója röpült ki s a kocsi nyílásain ke­resztül egy úriember füle mellett üvöltött el. Bizony helytelen dolog lövöldét tartani fönn ott, hol a köz­lekedés oly élénk s hol a tőszomszédságban még kórház is van! — „Buda déli környéke és keserűviz forrásai“, ezen czimmel jelent meg Solyom Jenőtől egy törté­neti, régészeti, helyirati és természettudományi szempontból tárgyalt munka. Ajánljuk az érdeklő­dők figyelmébe. A művecske ára 40 kr, s kapható bármely könyvkereskedésben. — A „jogi ismétlő könyvek gyűjteményé* -nek V. füzete, a „5 magyar alkotmány és jogtörténet — kérdésekben“ most jelent meg Eggenberger kiadá­sában. Összeállította Anonymus. Ara 80 kr. A csi­nos kis füzet terjedelme 97 lap. — Megszakadt a szive. Egy fiatal asszonyt, írja a „Nagyvárad”, temettek tegnap délután, ki a szó teljes értelmében férje utáni bánatában halt meg. Férje ugyanis elvált tőle, s Szalontáról vett magá­nak feleségül egy fiatal leányt. A régi feleség maga is kiment a napokban az indóházhoz, hogy szemei­vel láthassa meg azt, a­kiért elhagyta őt a férje, kit kimondhatatlanul szeretett. Az atyafiság még in­nen is elpirongatta a szegény asszonyt, ki e miatti bánatában, ma már a földben nyugszik. Midhat pasa Londonban. A híres török állam­­férfiú — írja a Whitehell Review — még mindig Londonban időz. A lehető legvisszavonultabb éle­tet folytat s legkevésbé szereti hazája politikai viszonyait érinteni. Múlt pénteken megnézte a „Bri­tish­ Múzeumot,a­hol mindenekelőtt a könyvtárt szemlélte meg. Egy élénk franczia megszólította és köszönetet mondott neki mindazért, mit az általá­nos szabadság érdekében tett. A pasa egyszerűn azt válaszolta: „Köszönöm uram !“ Midhat nem csak francziául besséi és ír tökéletesen, hanem érti s tudja az arab, perzsa s más keletiek nyelvét is irodalmaikkal együtt. Hivatalos körökben igen el van terjedve a nézet, hogy Midhatot nemsokára visszahívják Konstantinápolyba. — Villongások egy tagosítást perien. Egy sze­­pesmegyei községből, Jurgóból panaszképpen ír­ják nekünk, hogy f. hó 1-én — az ottani uraság és a falu között már 1853. óta folyó bonyodalmas úrbéri pör végitéletileg eldöntetvén — az ítélet végrehajtása alkalmával kellemetlen események fordultak elő. A pör előjátéka 1850 ben egy szo­morú scénával kezdődött. A földesur tisztviselői a réteken termett széna felét erőszakkal akarván be­hajtani, az elkeseredett nép fölzendült s a zsan­­dárok karhatalmának is ellentállt. Csak lövésekkel lehetett őket szétriasztani, mely alkalommal két sebesült maradt a villongás terén. 1853-ban, a per kezdetekor a földesúr tisztviselői régi jognál fogva szintén ki akarták köcsnökölni a pórnépet az irto­­ványok, legelők és rétek élvezetéből, de akkor is csak erőszakkal lehetett az elkeseredett népet a törvényesség terére szorítani. A természettől lógva már szegény nép most a per végeldöntésekor foly­tatta makacs harczát s az ítélet végrehajtásakor ismét ellenszegült. A hozzánk érkezett tudósításból nem lehet tisztán kivenni, hogy minő részletes ösz­­szetűzések voltak, de az, hogy a népet, ki tán jó szóra inkább hajtott volna, az értelmesebb községi lakosok nem kísértették meg rábeszélni a békés egyezkedésre, valóban sajnos dolog. A nyomorú­sággal küzködő nép most már csak az uraság mél­tányos belátásában bízik, ki hihetőleg felfogja, hogy a kérdéses rétek és irtványok, melyekért f. hó 1-én levelezőnk szavai szerint ,élethalálharca­ vita­tott, csak úgy hozhatnak neki hasznot, ha azokat a község élvezetében meghagyja bizonyos évi bér fejében A végrehajtó bíróság tapintatlan szigorát is felemlíti a tudósító, a­mi azonban akkor, ha a nép semmiként sem akart a törvénynek engedel­meskedni, szomorú kényszerűség, bár a régi dolog, hogy a tapintatos méltányossággal mindenkor töb­bet el lehet érni a népnél, mint a meggondolatlan szigorral. A villongás részleteiről még nincs tudo­másunk.­­ A déli vaspályatársaság, hogy a sok ol­dalról kívánt közvetlen összeköttetést Sziszekről Budapestre és Bécsbe Zágráb-Zákány Kanizsán át létesítse, az 511. számú vegyesvonatot folyó évi június hó 16-tól kezdve már délután 4 óra 15 percz­­kor fogja Sziszekről útnak indítani és Zágrábban a m. kir. államvasutak innen estek­ 6 óra 28 percz­­kor Zákányba közlekedő személyvonatával csatla­kozásba hozni. A megfelelő vonatokkal megérkezés Budapesten 14 órai menet után reggeli 6 óra 16 perczkor, és Bécsben 16 órai menet után reggeli 8 óra 30 perczkor történte. — Véres rablógyilkosság történt e napokban H.-M.-Vásárhelyen — mint a helyi lap írja. — A rablógyilkosságot egy tanyán, az úgynevezett Már­­tély-oldalon követték el, hol is az ott lakó, de hűt nélkül élt férjet és nőt nyakukon zsineggel meg­fojtva s egymás mellé fektetve találták föl. A gyil­kosok magukkal vittek a tanyából minden elszál­lítható tárgyat a meggyilkoltak kocsiján. Nyomo­zásuk erélyesen folyamatban van ugyan, de még ez ideig nem sikerült őket kézrekeríteni, 4 egyén azonban terhelő gyam­okok alapján már befogatott. — Titokozta halál. Egy Wagner nevű, 24 éves fiatal­embert, ki csak két héttel ezelőtt nősült meg, azon szerencsétlenség érte, hogy fölkeléskor egy a padlón levő gombostűbe lépett. M Minthogy fájdalmat nem érzett, figyelembe se vette a dolgot s vigan indult munkája után Lundenburg helységbe, de már néhány óra múlva lába mindinkább da­gadni kezdett úgy annyira, hogy orvosok után kelle nézni. Ezek azután kijelentették, hogy a vér megmérgesedett s nincs remény a fölgyógyuláshoz. Úgy is jőn, mert két nap elteltével a szerencsétlen fiatal ember meghalt. — A magyarországi, Kárpát-egylet budapesti bizottsága értesíti az egyesület t. fővárosi tagjait, hogy az évkönyv ne­gyedik kötete 1877-re megjelent e a tagsági jegy előmutatása mellett Bartsch Lajos ur bizottsági tag IV. ker. hatvani­ utcza 1. sz. a. levő nyílt ékszerüzletében átvehető, hol az egyesület által kiadott Tátratérkép (h­a 75 kr) és az egyesület jelvénye (ára 1 frt) kaphatók, a két forintnyi dévá járulék elfogadtatik, és uj tagok is az évjegy azonnali kiszolgáltatásával felvétetnek.­­ A „Földtani Közlöny“ megjelent következő tartalommal: Értekezések : A Pelsőcz-Ardói czink és gálma-fekhelyek, Maderspach Liviustól. — Föld­csuszamlás Somogymegyében, Inkey Bélától. — Megjegyzések Rochlitzer József földtani térképe (Fruska Gora) felett és nehány adat ezen hegység földtani ismertetéséhez, Dr. Koch Antaltól. — Ásványtani közlemények Schmidt Sándor és Semsey Andortól. Irodalom: A sós és nátronos vizekről, Dr. Brauns után Liszkay Gusztáv. — A szénsav tartalmú viz hatása némely ásványra és kőzetre. R. Müller. (I. B.) — természetes kénegek és a termés fémek. Stau. Meunieur. (S. S.) — Az orsz. nőiparegylet tanodájában (kereszt u. 2. 87.) e hó 13-án kezdődnek a vizsgálatok s 19-én az iparos kézimunkatanitók képesítő vizsgá­latával bevégződik. A vizsgálatok minden alkalom­mal d. e. 9 órakor kezdődnek. — Érettségi vizsgák. A budapesti kereskedel­mi akadémiánál, az ez évi nyilvános érettségi vizs­gák, folyó hó 18-kán veszik kezdetüket, és folyta­tólag reggeli 8 órától 12-ig, és délutáni 3-tól 1­6-ig mennek végbe. Az általános nyilvános évi vizsgák az alsóbb osztályokban pedig, f. hó 11-ke és 18-ka közt tartatnak meg. — Az „első budapesti szegény-gyermek-kert egyesület“ f. hó 16-án a Margitszigeten sétahang­­versenynyel összekötött táncrestélyt rendez. A ren­dezőség mindent el fog követni, hogy a mulatság kedélyességét tőle telhetőleg emelje. — A patvaristák majálisa az ügyvédjelöltek egye­sülete alaptőkéje javára eddig 229 frtot s 1 db. aranyat jövedelmezett és még 11 ügyvéd nem küldte be az álta­luk megtartott jegy árát. Felülfizettek : dr. Győry Elek 3 frtot, Szemenyey János 3 frtot, dr. Kozmann Frigyes 2 frtot, Mailáth György 3 frtot, Perczel Béla 19 frtot, Sza­­lacsin Jolán 1 frtot, Szentgyörgyi J. 8 frtot, Nemes Zol­tán 1 frtot, Környey Ede 16 frtot, Brunkola László 3 frtot, Chorin Ferencz 10 frtot, Erőss Zsigmond 2 frtot, mely felülfizetésért fogadják az adakozók az egyesület kö­szönetét. Molnár József egyesületi elnök. Törvényszéki csarnok. [Felségsértés.) Blau Mózes árokszállási korcs­­máros egy végrehajtás alkalmával a kiküldött vég­rehajtót hivatalos működésében meggátolta, miután, úgymond, a bíróságok roszul ítéltek. Erre a vég­rehajtó ő felsége a királyra hivatkozván, kitől ál­lomását nyerte, Blau sértő kifejezést használt ő felsége személye ellen, mely miatt a budapesti fe­­nyitő törvényszék elé állíttatott. A mai végtár­gyalásnál vádlott két hónapi fogságra ítéltetett. Védője dr. Bachwald Mór, ki védencze magánki­­vüli állapotát a tett elkövetésénél hangsúlyozta az ítélet ellen felebbezett. [Csalás és vallásháborítás.) Loki Illést, ter­ménykereskedőt és a dállyai uradalom bérlőjét, a­ki annak idejében a szegedi rablóperben is szere­pelt, de felmentetett, az eszéki törvényszék hamis mérleg alkalmazása által elkövetett csalás, vala­mint vallásháborítás miatt 4 évi börtönre ítélte. A horvát hétszemélyes tábla mint semmitőszék azon­ban ezen ítéletet feloldva, vádlottat mindkét vád alól felmentette, és pedig a csalás vádja alól azért, mert úgy az eladóknak tényleges megkárosítása, valamint vádlottnak gonosz szándéka bebizonyított­­nak nem látszik, a vallásháborítási vád pedig, mely abban áll, mintha t. i. Loki azt mondta volna a szerb parasztoknak: „Én vagyok a ti istennek, én a ti templomtokból raktárt fogok csinálni, és mindnyájatokat elkergetlek!“ — már régebben is bírósági végzés által mint alaptalan be lett szün­tetve. — Esküdtszéki tárgyalás. Rácz Vilmos és Rácz György ellen Vály István magánvádló által sajtó­vétség miatt emelt vád felett julius hó 5-én d. e. 9 órakor az I. ker. fortuna-utcza 127. sz. a. esküdt­széki nyilvános tárgyalás fog tartatni. Színházak. Budapest, kedd, június 12. Nemzeti színház. DONADIO BIANCA k. a. vendégjátékául : Pál és Virginia. Dalmát3 felvonásban, 6 képben. írták Barbier Gy. és Carré M. Fordította id. Ábrányi Kornél. Zenéjét szerzette Massé V. Pál — — — — — — Pauli Sainte-Croix, gazdag ültetvényes — — Malecky Domingo, néger rabszolga — — — Odry La Bourdonnais, ,,Ile-de France“, kormányzója Tallián Virginia — — — — — Donadio B. k. a De Latourne, Virginia anyja — Kurzweil J. (sz. t. n.: Margaréta, Pál anyja — — — Szerencsés I. Méala, mulat rabszolganő — — — Tannerné Egy néger _____ Heim Róza Kezdete 7 órakor. N­é­p­­s­z­i­n­h­á­z. Soldosné Luiza assz. mint vendég. K­o­z­i­k­i. Operette 3 felvonásban. Kezdete 7*/8 órakor. — A krisztinavárosi színkörben szombaton, június 16-án kerül színre magyarul először Offenbach kitűnő zenéjű és mulatságos szövegű operettéje : Herczeg asszony és a Montefiasconi össze­esküvés. A czímszerep Gerőfyné egyik legkitűnőbb szerepe. A kis kapitányt (Róth Etel), a herczeget (Szombathy), az összeesküvőket (Szép, Fehérváry és Dobocsányi) fogják játszani. KÖZGAZDASÁG. Földmivelés. A vetések állása. A magyar é­szak-ke­leti vasút mentén fekvő vidékekről beérkezett je­lentések alapján a vetések jelenlegi állapota kö­vetkező , és pedig: Debreczentől—II.-Károlyig, mind az őszi mind a tavaszi általában jó, sőt részben, nevezetesen Részegen s Ér-Z Mihályfalván kitűnő. — Nagy-Károlytól—Királyházáig: az őszi mindenütt jó, csak Zsadányban részben középszerű ; a tava­szi szintén jó, csak Zsadányban részint gyenge, ré­szint az árviz miatt elkésett. — Királyházától— M.-Szigetig : az őszi mindenütt jó, sőt Técsőn és Királyházán igen jó ; a tavaszi általában jó, Té­csőn kitűnő. M.-Szigeten részben középszerű. — Nyíregyházától—Csapig: az őszi jó, több helyen igen jó; a tavaszi jó, csak Kemecsén az árpa gyenge, a zab középszerű. — Csaptól— Ungvdig: az őszi jó, a tavaszi középszerű. — Munkácstól— Királyházig: az őszi általában jó, Somban közép­szerű ; a tavaszi jó, Strabicson rész. — Csaptól— Tijhelyen át Szerencsig mind az őszi, mind a tava­szi részben jó, részben középszerű. — S.-A.-Tij­­helytől—Kassáig: mind az őszi, mind a tavaszi jó, részben középszerű. A repere a beállott fagy és esőzések által helyivel kézzel szenvedett ugyan, de általában jó közép­termésnek mondható. Takarmány kevés kivétellel — jó minőségben bőven terem. Tokaj - Megy­alj­án az idei szőlőtermés nem igen kecsegtető. A tavaki nagymérvű fagy, különö­sen a vénebb töveket, erősen megrongálta, s csu­pán a fiatalabbak hoznak némi kevés gyümölcsöt. Egyes helyeken, mint Tokaj, Tarczal ,-Bénye és Zsadány, hol a fagy nem pusztított annyira, a ter­més is meglehetős. Egészen máskép áll a dolog az életnemüeknél, melyek megyeszerte kitűnő aratást ígérnek, ha ugyan az időjárás nem leend romlásukra, avagy a jégesők meg nem tizedelik. E csapás ellen egyedüli óvszer a biztosítás, s úgy látszik , hogy azt gazdáink ez idén tömegesebben veszik igénybe, mint különben szokták, s még a nagyobb uradal­mak is búzatermésüket, legalább egy részben — biztosították. Buzanemesítés. Mindazokat, kik neme­­sítési eljárásomnak gyakorlati eredményéről köz­vetlen szemlélet útján tudomást szerezni óhajtanak, igen szívesen látom ez évben is gerendási bérlete­men, B.­Csa­ba mellett, június 18-tól kezdve ara­tásig bármely napon. Tájékozásul közlöm, hogy összes (166 holdnyi) búzatábláimba ez idén is ne­mesített búza van vetve, még pedig 3 hold 7 li­ternyivel, 20 hold 28 liternyivel és a többi szokott sűrűn. Azonkívül pedig 110 hold idegen közönsé­ges búzával, nemes mellé, összehasonlítás végett, egyenlő körülmények közt van vetve. — A buza­­nemesitésről irt művem Aigner Lajosnál Budapesten kapható. Gerendás, junius 10-én 1877. Mokry Sá­muel: Terménypiacz. Budapest, jun. 11. Gabonaüzlet. Délután gabonában adás-vevés nem jutott tudomásunkra, a hangulat lanyha. Üzleti táviratok. Berlin, junius 11. (Zárlat) Búza 251.—, 221.—. Rozi 161.-. 159,­ 158.50, 156.50. ’Zab 133—, 138.50. Olaj 64—,‘64 30, 63.—. Szesz 52.20, 52.30, 53.70, 54.10 Páris, junius. 11. (Zárlat) Liszt 64.50, 65.—. 65.50 Olaj 89.75, 89.75, 90.25. 90.75. Szesz 57.75,­ 58.25, 58.50 Czukor 164. Cölui, jun. 11. Búza 23.90, 21.80. Rozs 15.75, 1530. Olaj 35.70, 33.70. Stettin, junius 11. Búza 240.—, 224—. Rozs 153.50, 154.—. Olaj 65—, 62.50. Szesz 51.70, 52.—, 53—. Repcze 293.­. Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom köréből. A fekvővagyon megterhel­tet­éséről és forgalmáról nincs statisztikánk. Ennek létesítését indítványozza Eisenstädter Lukács a „Nationalök. Bt.“ utolsó számában. Mivel egy mezőgazdasági foglalkozású országban a vagyonosodás vagy elsze­gényedés processusáról leginkább a statisztika említett ága nyújthat be képet, mivel különösen hazánkban éppen nem közömbös körülmény, hogy melyik népfaj szerez fekvő­vagyont vagy melyik veszít tért, indítványba hozatik, hogy az országos statisz­tikai hivatal terjesztené ki működését azon térre is; ezen működése a politikusnak szintúgy, mint a nemzetgazdának és ethnográfnak megbecsülhetetlen adatokat szolgáltatna kezéhez.­­ Pártolólag ajánl­juk ezen indítványt az illetékes körök figyelmébe azon megjegyzéssel, hogy ha talán indítványozó alkalmilag indítványát bővebben ismertetné a kö­zönséggel, az ügynek magának hasznos szolgá­latot tenne. Liszt-üzlet. [Rosenberg Károly heti jelen­tése.) Az elmúlt héten a lisztüzlet végre még­is némi élénkséget nyert, a­mi a malmok által tett enged­ményeknek tulajdonítható. A forgalom azonban nem volt nagy, miután a belföldi fogyasztók még min­dig nem mutatnak vásárlási kedvet, s általán hisz­nek a csökkenő irányzatban. A külfölddel most alig lehet üzletbe ereszkedni az arany váltó árfolyam csökkenése miatt. Ellenben takarmány czikkekben elég jó volt az üzlet. Mindkét fajta korpa elég ke­reset volt, s a múlt heti árak meg is szilárdultak. A kevés durva korpa készlet külföldre ment, míg a finomabb itthon kelt. A mai jegyzések: 0 sz. 26 — 1 sz. 25 — 2 sz. 24 — 3 sz. 23 — 4 sz. 22 — 5 sz. 20 — 6 sz. 19 — 7 sz. 17 — 8 sz. 16 — 81/* sz. 15 — 8®/1 sz. 13 — 9 sz. 13 — finom korpa 4.80 — durva 4 frt, mind 100 kilóval Bu­dapesten átvéve. Felelős szerkesztő: Palásthy Sándor. Féna éa értékpiaca. Budapest, junius 11. Az esti tőzsde csendes volt. Osztrák hitel 142.40—142.30, magyar hitel 133—133.50. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések, cs­ődügyek. Csatalya (Baja) jul. 12. Reiner Engelhard ingatlana 3388 frt. — Tinnye (Pest) jul. 2. Se­­téth Gyula ingatlanai 4000, 5423, 217 frt. — Budapest aug. 16. „a pesti Cottage építő társaság“ bodzafa-utczai ingatlanai 11,895 frt és rákosi ingatlana 21,415 frt. — Kis-Tárkány (S -A.-Ujhely) jul. 12. Szentmihályi János ingatlanai 1600 és 620 frt. — Balázsháza (Tasnád) jul. 9. Argyilán János ingat­lanai 20, 7015 és 412 frt. — Pilis-Szántó (Pest) jul. 3. Sin­ger Teréz ingatlanai 400, 500 és 2500 frt. — Jurcsovecz és Valária (Csáktornya jul. 4. Pokomándy Elek ingóságai 2325 frt. — Inam (Ipolyság) jul. 20. Marton Ádám ingatlanai 200, 957 és 1157 frt. — Budapest jul. 12. ,,az első magyar karton fonoda részvény társaság“ ingatlana 175,181 frt. — N.­Bánya jun. 30 gróf Teleky Sándor ingatlana 49­0 frt. — Mező-Tár­­kány (Eger) jul. 3. ifj. Szabó József ingatlanai 600 és 2065 frt és ingóságai. — Promontor (Pest) jul. 10 Konradt József ingatlanai 1400, 2000, 750 frt stb. — Temesvár jul. 28. Osz­­vald Katalin háza 25,930 frt. — Felső-Behincz (Nyitra) jul. 3. Justh Antal ingatlanai 1800, 1300 és 7276 frt. — Kr. Mihályfalva (Tasnád) jul. 2. Szunyogh­ István ingatlanai 8851 frt. — H.­Bóka (Módos) júl. 20. Lukinich Boldizsár ingatla­nai 7414 frt. — Greb­nács (Fehértemplom) jun. 24. Barbosa János háza 3600 frt.

Next