Ellenőr, 1877. június (9. évfolyam, 180-232. szám)
1877-06-05 / 187. szám
melynek rendkívüli érdekkel néznek eléje, a szivő csütörtökön lesz. — A kelet leggazdagabb asszonya, Franzensbadban tartózkodik jelenleg egy hölgy, kinek férjét a kelet Rothschildjének nevezik. Nem kevesebb, mint hétszáz millió piaszterrel bír a jó ember. A nő különben igen szerényen él és a vendégkönyvbe is csak e rövid czimet irt be: Spartak Zsófia asz- Brony, Smyrnából. — A „Magyar földtani Társulat“ szerdán f. hó 6-án d. u. 5 órakor az akadémia palotájában — földszint — szakülést tart, melynek tárgyai a következők: 1. Dr. Szabó József. „A Wehrlit Szarvaskőről.“ (Második közlemény.) 2. Dr. Both Samu: „Az alacsony Tátra melophyrjai“, bemutatja Sehafarzik T. 3. Dr. Koch Antal: „Megjegyzések a Frusca Gora földtani megismertetéséhez“ Rochlitzer Józseftől“ — bemutatja a másodtitkár. — Pest megye holnap, kedden d. e. 10 órakor kezdi évnegyedes közgyűlését. Ennek napirendjén áll — többek közt — intézkedés az alispán és aljegyző leköszönésére vonatkozólag ; Somogy megye átirata, melylyel a most folyó orosz-török háború alkalmából a képviselőházhoz intézett kérvényét közli; Vácz város kikötő-ügye, Boros-Jenő, Veresegyháza, Irsa, Szalk-Szentmárton, Tápió-Györgye, Vácz-Hartyán stb. községek kölcsön ügyei, Kocsérpuszta községgé alakításának ügye, szabályrendeleti javaslatok a dajkaságba helyezett gyermekek iránt és a megyei népnevelési bizottság szervezetéről, számvevőségi jelentés a pilisi alsó járás útialapjánál mutatkozó több ezer frtnyi hiány számtételi megállapítása ellen Szilágyi Lajos volt szolgabiró által beadott nyilatkozatra stb. és néhány miniszteri rendelet. — A magyarosodás előmozdításán buzgón fáradoznak Aszód tanférfiai. Az ottani evangélikus elemi népiskola tanítványai a tegnapelőtt (2-ikán) megtartott évzáró vizsgán igen szép előmenetelt tanúsítottak a magyarosodásban. Helyes módjuk is van az aszódiaknak a magyar nyelv megkedveltetésére: t. i. jó magyar könyveket osztanak ki jutalmul azon gyerekeknek, kik legjobb előmenetelt tanúsítanak a magyar nyelvben. így tett más Csengey Gusztáv az aszódi gymnasium igazgatója, ki a most megtartott vizsgálaton több szép magyar könyvet osztott ki az elemi iskola tanítványai közt. — A Gödöllő és vidéke történelmi és régészeti múzeum-egylet i. é. június hó 14-én d. e. 10 órakor Gödöllőn az egylet helyiségében, rendes közgyűlést fog tartani. A közgyűlés napirenden áll: a) Jelentés az egylet működéséről, b) Költségvetés megállapítása, c) A múlt évi számadás megvizsgálása és számadó pénztárnok felmentése iránti intézkedés. d) Netáni indítványok feletti határozathozatal. A közgyűlés folyama alatt történelmi és régészeti felolvasások tartanak : Rómer Flóris Ferencz, Abafy Lajos és Dobozi István. A közgyűlés befejezte után jutialis mulatság és lövészet fog tartatni. — Pest megye vadászati jegyekért a lefolyt május hóban 96 irtot vett be. Csak 7 első s 2 másodosztályú jegyet vettek meg. — Temesvárról írják a „Magyar Hiradó“-nak, hogy az ottani hatóság az engedély nélkül működő „osztrák jégkár biztosító-társulat“ (Oesterr. Hagel- Versicherungs-Gesellsch.) irodáit zár alá vette. A mi, ha történt, helyesen történt, mert ez a társulat Ausztriában sem örvend különös hitelnek. A népiskolák énektanítása számára Schunda hangszerkészítő igen olcsó harmóniumokat szerkesztett, melyek a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által Bartalus ajánlata folytán elfogadtattak. A harmonium, az énektanításnál eddig használt hegedűn való előjátszás és kiséret alkalmazásánál sokkal alkalmasabb, mivel a hangok mindig tisztán vétethetnek, s a kiséret teljes akkordok által történhetik. A Schunda által e czélra készített harmoniumok három octávval bírnak, c alaphanggal; háromfélét készített: 22, 25 és 30 frtásokat; hangjuk árukhoz képest elég jó és erős. Az 1873/4 és 187B-7 a tanévek iskolai statisztikáját a fővárosi statisztikai hivatal kidolgozván, azt a tanács kinyomatát rendelte s e czélra 2450 irtot szavazott meg. A budapesti állami felsőbb leányiskolában (Erzsébet-tér 13. sz. szám I. emelet) az évi nyilvános vizsgálatokat folyó junius hó 7, 8, 9, 10 és 11-ik napjain, d. e. 71/2 (vasárnap 8) órától déli 12/a óráig tartják meg; 7, 8 és 9-én a középiskolai I. és H. osztályok, 10 és 11-én pedig az előkészítő és középiskolai osztályok vizsgája lesz. A csatornázási tervek megbírálására kiküldött bizottság legközelebbi ülését június 9-én tartja, mely alkalommal a beérkezett műszaki munkálatok felett véghatározat fog hozatni. A budapesti m. kir.zálogház 1877. évi május havi üzleti forgalmának kimutatása szerint az ékszer-zálog felvétele : 19,260 darab 229,059 tőkével, zálogkiváltása 17,839 drb 219,283 tőkével, összesen 37,099 drb 448,342 tőkével. Az ingó dolgok zálogfelvétele 19,040 drb 53,225 tőkével, zálogkiváltása 20,206 drb 53,719 tőkével összesen 39,246 drb 106,944 tőkével. Az összes forgalom zálogfelvétele 38,300 drb 282,284 frt értékben, zálogkiváltása 38,045 drb 273,002 frt értékben, ösz 76,345 drb 555,286 frt értékben. — Egy,t jobb társasághoz tartozó, nőtlen középkorú ur, ki magyar-, német-, franczia-, latin- és olasz nyelven beszél és ir, okleveles ügyvéd, mindennemű közigazgatási ügyekben elméleti s gyakorlati ismeretekkel bir, változott körülmények folytán egy, közügyekkel is foglalkozó úrhoz magántitkár, vagy valamely uradalom jogügyi kezelője gyanánt óhajtaná alkalmaztatni, lehetőleg a vidéken, s társadalmi összeköttetések hiányában ez után ajánlja szolgálatait. Erre vonatkozó szíves ajánlatok A. B. C. jegy alatt esetleg az „Ellenőr“ szerkesztőségéhez volnának intézendők. — „Monumenta diplomatica comitatus Békésiensis.“ E czim alatt gyűjtik és bocsátják közre a békésmegyei okleveleket, számos hazánk történetére vonatkozó adatokkal: Haan Lajos és Zsilinszky Mihály, a magyar történelmi társulat tagjai. Az első kötet már megjelent, Justh Isvánnak ajánlva. Ára 2 frt 40 krajczár. — Uj zeneművek. Rózsavölgyi és társa kiadásában megjelent: Dobsinai jégbarlangi emlék, ábránd, zongorára szerző és Ruffius Jenő urnak, a barlang felfedezőjének ajánlja P. Nagy Albert, ára 1 frt. - Horgony-polka. Zongorára szerző Csicseri Ferencz. Ara 50 kr. — A patvaristák majálisa kedden, június hó 5-én minden körülmények közt megtartatik, és a nők biztatásai folytán remélhető, hogy még záporeső esetében is, zsúfolva lesz a Margitsziget. Zenakar kettő fog működni a mulatságon. Jegyeket kedden egész délelőtt és délután 4 óráig az egyesület helyiségében — hatvani utcza 8. sz. I. em. — lehet váltani. — Nyilvános számadás és köszönet. A budapest ágost. hitv. evang. magyar egyház, f. é. márczais és április havában, egyházi és iskolai czélokra négy felolvasást rendezett. E felolvasások, a rendező bizottságnak még ápril 25-dikén lezárt számadása szerint, összesen 500 frt 14 kv tiszta jövedelmet eredményeztek a nevezett czélokra. Az utóbb tartott egyházi közgyűlés, mely elé a számadás beterjesztetett, kedves kötelességének ismeri e kedvező eredményt nyilvánosságra hozni s egyszersmind nyilvánosan köszönetet mondani mind a közönség szives rézvételéért, mely tetemes felülfizetésekben is nyilvánult, mind a felolvasók közreműködéséért, mind pedig a rendező bizottság fáradozásaiért. Felülfizetések történtek: Székács Ferencz 1 frt, Fuchs Rudolf 6 frt Fuchs Gusztáv 6 frt, Felsőbüki Nagy József 1 frt, Báró Prónay Róza 8 frt, Dr. Wagner Géza 1 frt, Zsilinszky Mihály 1 frt, Fabiny Teofil 5 frt, Zsivora György 2 frt, Szabcsy-Kovács Ilona 8 frt, Hunfalvy Pál 2 frt, Szeltenreich Betegh Róza 4 frt, özvegy Greguss Mihályné 1 frt, egy gymnasiumi tanuló 10 kr. Kedves kötelességünk hálás köszönetet mondani a szíves felolvasóknak is, kiknek díszes névsora, a felolvasások sorrendje szerint, áll : Pulszky Ferencz, Hunfalvy Pál, Torkos László, dr. Vécsey Tamás, Hunfalvy János, Batizfalvy István, dr. Pulszky Ágost és Zsilinszky Mihály urakból , valamint a rendező bizottságnak is, úgymint: Dr. Győry Elek, Nádosy György, Beliczay Béla, dr. Török Béla, Fabiny Gyula, Szedenics János, dr. Pézel István, dr. Antalik Károly, dr. Zsigmondy Jenő, dr. Vetsey István és Tettey Nándor uraknak, kik a jegyek elárusitása s az egész rendezés körül, hálára kötelező buzgósággal fáradoztak. Az egyház megbízásából: Budapesten 1877. junius 2. Győri Vilmos lelkész, sajátos tulajdona a népdaloknak, s annyira szerencsések a felfogásban, hogy szinte összeolvadtak a népköltészettel, s Erdélyi az általa rendezett gyűjteménybe fel is vette őket. Geniális Csokonainknak a népies iránt fogékony lelkét is ez a költői kép ragadja meg, s a lányka nehéz búcsúját festi egy népszerűvé vált költeményében, melynek kezdő sorai: „Este jött a parancsolat, violaszin pecsét alatt“ székűben ismeretesek. — A szerető leányka panaszkodik, hogy egy szép tavaszi éjszakán, éppen akkor, midőn szeretője kedvére pihent ágyában s felőle álmodott, zörgettek Jancsijának ablakán. Nyomban lóra kellett ülnie a bús trónbitaszóra.— Érzékenyen vallja meg a leányka, hogy az jutott eszébe: talán elvál tőle örökre ? Sírva ment utána kvártélyáig, onnan le a kertek aljáig. Nyelve árva gerlicze módjára bús nótára indult. Aztán búcsút vett tőle. Csákójára gyászpántlikát kötött, könyeivel megöntözte, tíz rózsát hintett lovára, „száz annyi csókot magára.“ A legény „isten hozzádat“ mondott neki, többet nem tudott szólni, a nyakába borult, megcsókolta. A költeményben több ugyan a sentimentális elem, mint szokott népdalainkban s a katona csákójára gyászfátyolt kötni aligha dívott hazánkban, de úgy a tárgyban, mint a hangban nyilatkozik Csokonai kitűnő érzéke a való népies iránt, melyet nála találunk föl legjellemzetesebben, ha kortársaival hasonlítjuk össze. Sajátosabb szin ömlik el egy kevésbé ismert költőnek, Szakálnak ily nemű csinos románczán, melyet méltán vett föl a gyűjtő népies költeményeink közé. Ebben is a leány kínos bucsuzása van festve, a kit annyira visz szeretőjének katona sorsa, hogy a sorozó urak elé lép, „megköveti a fens nemes vármegyét“ s kéri, hogy hallgassa meg egy szegény leány kérését. Azon kezdi panaszát, hogy szegény, nincsen anyja, nincs rokona, támasza; egy jó legényt szeretett, az volt mindene, ez a legény most sorsot húzott, még pedig feketét! — Mindenkép hatni akar a törvény uraira. Bizonykodik, hogy az ő babája nem katonának való, gyönge legény, megrugja a szilaj ló, itthon csak eldolgoznak lassanként, Őt elvenné s valahogy eléldegélnének naponként. Megható naivsággal mondja, hogy : „A babámnál sohse láttak jobb fiút. Kerüli és gyűlöli a háborút. Hanem persze, kévés-panasz mindhiába. Az urak azt mondják: a törvény parancsol s bizony minden rimánkodás hasztalan, a babája benmarad. „Ben is maradt, felöltözött huszárnak. Olyan szép volt, illetven kapitánynak. Jaj, de mit ér neki a szép ruhája. Ha érezte itthon hervad rózsája!“ A költő eltalálta a nép hangját. Összehasonlítva e nemű népdalainkkal, azt találjuk, hogy majd mindegyikben e húron játszik ez a természetes, naiv lyra. Rendesen azért panaszkodik a leány, hogy alig kezdett napja-fénye derülni, alig ismerte meg babáját, máris sötét gyászba merült, már el kell válnia. „Sárga ló, sárga ló, arany patkó rajta, Most akart kedvesem hozzám jönni rajta, Katona vagy rózsám, de nem jó kedvedből, Szolgálod a császárt nagy kénytelenségből, Most akartam veled, rózsám, ismerkedni, Megütték a dobot, el kell masérozni, Megesett már rajtam, mi meg akart esni, Elhagyott kedvesem, ki el akart venni.“ Ezt feszegeti, variálja szüntelen. Szerelme a leánynak rendesen erősebb, mint a kötelesség érzete ; nem ugyanazért, mintha hazáját nem szeretné, de mert mély szenvedélye egész lelkét betölti s oly kínos a válás. Tudja, hogy ha marsot vernek, ennek engedni köteles, hogy „el kell menni, nincs mit tenni“, hanem érzi, hogy ez reá nézve „jaj de nagyon keserves.“ Néha azt is felveti, hogy szép, azt mondják, a hazáért meghalni, hanem neki úgy tetszik, hogy mégis csak szebb lenne „békességben maradni“. Néha, tán mert az alkalom hazafiasabb, az ügy szentebb, biztatja ugyan a kedvest, hogy csak kapjon fel a lóra, szálljon a havezmezőre, vigasztalja azzal, hogy tíz évig elgyászolja, ha meghal, megsiratja, hanem azért nem tudja elnyomni a maga bánatát, mely feltör, mert érzi, hogy árván marad, baba merült gericzeként nyögdei s álmában is a távozót öleli. Majd arra kéri, hogy ha most a haza szent törvénye azt kívánja, hogy kardot rántson, csak az életére vigyázzon, mert az az ő életének is reménye s csak igy merülhet fel szomorú napjának fénye. Szinte imába szárnyal igaz fájdalmas áhítattal esedezik: „Vegyen az úr jobb karjára Vigyázzon, mint sajátjára Hogy téged ne érjen Semmi veszedelem.“ Néha-néha a panaszos busongás közt is felfelcsillan a nép egészséges, pajkos humora, mintha csak a sok sírást-rivást unná. Dévaskodó érzelmességgel dalolja, hogy: „Szomorú a szive annak a leánynak Kinek szeretője beállt katonának, De mégis szomorúbb annak a legénynek, Kinek szeretője férjhez ment szegénynek.“ Átalában sok elemet vegyit a nép katonadalaiba és sok oldalról mutatja be a katonát s a hadi életet. Naiv költészete szívesen foglalkozik a tárgygyal, melynek annyi prázisát átélte, átszenvedte. Érzése és nyilatkozása azért is oly közvetlen és mély, mert összeforrt egész lételével. Tagadhatlan azonban az, hogy helyes költői érzékkel legtöbbször a szerelemmel olvasztja ezt egygyé s ezért oly megkapók és bájosak alkotásai, melyeken az egyszerű költőiség s az őszinte érzés varázsa csillog. Már az által, hogy a leány ritkán okoskodik azon, hogy kedvese miért, vagy ki ellen megy, vagy ha föl is veti e kérdést, mindig erősebb szerelméből származó bánata, igazi poetikus vonással fest. A leánynak nincs sok gondja a magasabb kötelességekre, sokszor azt sem tudja, ki ellen megy a kedvese, csak az fáj neki, hogy mennie kell. S bizony, ha maholnap nálunk is megfújják a trombitát, megütik a dobot s el kell másérozni, sok bánatos szép alak sóhajtana igy fel : „Nyergelve a paripa, Megy, de nem tudja, hova, Oroszba-e, törökre?! Jaj de itt hagysz örökre Eszamadta!“ Sümegi Kálmán: Az ifjúsági egyenruha-kérdéshez. Felkérettünk a következő sorok közlésére: Az egyetemi polgárság a már többször dugába dőlt kísérlet után, most ismét az egyenruha behozatalának kérdését hozta szőnyegre, s azon általános érdeklődés, mely iránta az egyetem minden körében oly örvendetes mértékben nyilatkozik, az eszme czélszerűsége s egyszersmind kivihetősége mellett látszik tanúskodni. A czél, melynek elérését kitűztük, nagy horderejű, s ha nem is „világrendítő“, amint azt néhány lap gúnyosan megjegyzi, mindenesetre egy oly nevezetes sociális jelentőségű mozzanat, melynek méltatása közelebbi megvilágítást érdemel. Ezt figyelembe véve, sajnálkozással kell azon fővárosi lapokra reflectálnunk, melyek az ifjúság iránti részakaratból, vagy hamis informatiók alapján az újólag megindult mozzanatot minél roszabb s nevetségesebb színben akarván feltüntetni, csodálják, hogy a nagyratörő ifjúság ilyen üres játékkal , Burschenschaft“ majmolással tölti drága idejét, és tüntetési viszketegségből el akarja magát szigetelni azon democratikus köröktől, melynek képviselőjéül éz utóbbi időben tolta fel magát.“ Hogy a fővárosi hírlapirodalom egy-két példánya az ő atyáskodó protectorátusát az ifjúságra is kiterjeszteni kegyeskedik, azt elnézzük szívesen, de mi a közönség félrevezetését, és ama kicsinyes akadályvadászatot, az ifjúság magánéletének becsmérlésére, illeti, az ellen tiltakoznunk kell, s az említett vádakat egyenesen visszautasítva, az egyenruha behozatalára megindult mozgalmat néhány szóval indokolni kötelességnek tartjuk. Ama elszigetelő kasztszellem, mely a társadalomban válaszfalakat von az egyetemen belül is, megvan, bár kisebb mértékben. Az az egyenlőség és egyöntetűség, mely az egyenruha legelső elmaradhatlan szüleménye volna, az érdekközösség hatalmas tényezőjével karöltve, majdnem biztos eredményt helyez kilátásba a fennemlített elszigeteltség leküzdésére, az összetartás és egymáshoz való simulás pedig, mely idővel egy összefűző lánczként húzódnék át az összes facultások közegein, a collegialitás érzetét egy újabb s erősebb ösztönnel fokozná. Az egyenruha behozatala a szegényebb sorsú tanulónak aránylag csekély összegért egy a divatnak és a modern elegantia szigorú szabályainak alá nem vetett, csinos és salomái öltönyt nyújtana. Elejét venné tehát az amúgy is nagymérvű kiadások és küzdelmek által igénybe vett ifjúság költekezésének, s megnyitná előtte azon ajtókat is, melyektől eddig az öltöny-illem rideg szabályai miatt távol kellett magát tartania. Ha végre megemlítjük, hogy a szépet és czélszerűt a hasznossal akarva egybekapcsolni, a hazai iparnak némi lendületet vélünk adhatni, körvonalaztuk a főmotívumokat, melyeknek behatása alatt megpendítettük az egyenruha eszméjét. Ezeket akartuk a tájékozás s a félreértés elkerülése érdekében a nagyérdemű közönség tudomására juttatni.— Bírálja meg ezek után maga, vajon mennyiben egyeznek meg intenzióink ama vádakkal. Több egyetemi polgár nevében Bruck Ármin. Színházak. Budapest, kedd, junius 5. Nemzeti színház. _ követi... DONADIO BIANCA k. a. f* AVCgvendégjátékául : szemű hölgy. Ballet 2 felvonásban. Hamlet. Kezdete 7 órakor. Nagy opera 1. 2. és 4-ik AT , ~. . . felvonása Nép SZtálláZ. r Hamlet Odry L. A kis doktor* Claudius Kőszeghy Vig Operette 3 felv. A meghalt ki- Kezdete 7*/a órakor, vály szelleme Tallián — Laertes Pauli BlUM SZínház. Marcellus Széphegyi Horatio Ney K 6 t a 1* V a. Gertrud Szerencsés I. Színmű 8 képben. Ophelia Donadio B. k. u. 1 Kezdete 7 órakor. — „Pál és Virginia“ dalműre nagyban folynak az előkészületek ; teljes próbákat tartanak belőle mindennap. Ma d. u. 2 órakor volt diszletpróba, illetőleg azok bemutatása, melyek Lehmann mesterkezének — a tőle megszokott — díszére válnak. A dalmű egészen a lyrai elem körében mozog s általa Donadio repertoriéja, ki Virginiát adja egy remek szereppel gazdagodik. A másik főszerep a Paulié, mely hangja körének egészen megfelelő. — A népszínházban f. hó 15-én és 16-án „Samil“ kerül színre a nőiparegylet javára. Az egylet elnöksége a czímszerep eljátszására Molnár Györgyöt kérte fel, ki azt el is vállalta. KÖZGAZDASÁG, FÖLDMIVELÉS. A zalamegyei gazdasági egyesület Zalaegerszegen május 7-én tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvéből a következőket közük velünk: Nagy-Kanizsán az 1877-ik évi augusztus hóban megtartandó gabona- és borvásár létesítésére a rendező bizottság kiküldéséről Árvay István ügyvezető elnök előterjeszti, hogy az 1876. évi novemberben 6-án tartott közgyűlés hozott végzésével Nagy-Kanizsán az 1877. évi augusztus hóban gabona és borvásár megtartását elhatározván, s a múlt évi tapasztalatok eredménye szerint netán szükségesnek vagy czélszerünek látszó módosítások iránt vélemény és javaslat tételre Nedeczky Jenő borászati és Baán Kálmán földmivelési szakosztályi elnök urakat felkérvén, az előbbitől az eladásra kiállított palack borok megjelölése, s a kóstolási díj iránt a javaslat be is terjesztetett. Nedeczky Jenő borászati szakosztályi elnök úr által a múlt évi borvásáron nyert tapasztalatai alapján tett helyesen indokolt és a mutatkozott hiányok megszüntetésére czélszerűnek talált javaslat elfogadtatván, a közgyűlés az 1876. évi ápril 8-án Nagy-Kanizsán tartott rendkívüli közgyűlés 45/49. 1876. sz. alatt és junius 24-én ugyanott tartott rendkívüli közgyűlés 79. sz. alatt hozott végzésével megállapított borvásári szabályokhoz pótlólag elhatározza, miszerint a borvásáron az eladásra kiállított mustraborok minősége, mennyisége, az eladónak neve, a borok fekhelye, és ára körülményes kitüntetésével jegyzékbe vetessenek, és ezen jegyzék kellő számú példányokban kinyomva, a borvásáron megjelenők között kiosztassanak, hogy a vásárolni kívánó a jegyzékből az ő kívánalmainak megfelelő borból kostolót kérhessen, s ez az e czélra felállítandó felügyelőség által kiszolgáltathassák. Továbbá elhatároztatott, hogy a borok kóstolása csak a dij lefizetése mellett engedtetik meg, s hogy a poharankinti borkóstolás diját a rendező bizottság határozza meg. Ily módosítás mellett a nagykanizsai gabona és borvásárnak a fentebb hivatkozott végzésekkel megállapított szabályok szerint leendő rendezésével és megtartásával az 1876-ik évi junius 24-én Nagy-Kanizsán tartott közgyűlés 80 számú végzésével kiküldött bizottság ezennel megbizatik, s Glavina Lajos egyesületi és bizottsági elnök úr felkéretik, hogy mindenkor kitüntetett hazafias ügybuzgalmával s erélyével ezen ügyet felkarolva, a múlt évi sikeres eredményhez vezetni szíveskedjék. A Nagy-Kanizsán 1878. évi május hóban tartandó tenyész-állatkiállítás és vásár rendezésére bizottság kiküldéséről ügyvezető elnök úr előadja, hogy az 1877. évi márczius 4-iki közgyűlés 19877. számú végzésével Nagy-Kanizsán 1878-ik évi május hóban az egyesület vezetése alatt jutalmazással egybekötött tenyész-állatkiállitás s ugyanakkor tenyész-állatvásár rendezése elhatároztatván, a közelebbi részletek megállapításával a földmivelési és állattenyésztési szakosztály elnöke a kinevezett bizottság közreműködésével megbizatott, mely bizottságtól azonban a jelentés be nem érkezvén, szükségesnek látja, hogy a czél sikeres elérése végett idejekorán kellő intézkedések tétessenek. A közgyűlés a megyei állattenyésztés emelésére nagy horderővel bíró ezen közhasznú vállalata sikeres eredményhez juttatása végett egyértelműleg nyilvánult szilárd bizalmát ismét Glavina Lajos egyesületi elnök úrban helyezvén, tisztelettel felkérni és megbízni elhatározza, hogy a közjó előmozdítására mindenkor áldozatkész hazafiságával ezen ügyet is bölcs és tapasztalatdás vezetése alá vevén, mint az 1878. évi május hóban megtartandó n.-kanizsai tenyész-állatkiállitás tenyész-állatvásár rendezésére felkért és megválasztott bizottsági elnök a folyó 1877-ik évi márcz. 4-ki közgyűlés 19—1877. sz. a. hozott végzése értelmében a kiállítás és vásár létesítése végett minden körülményekre kiterjesztett teljes tervezetet a földmivelési és állattenyésztési szakosztály és elnöke, úgy az egylet tagjai közül kiküldött bizottság, és Nagy- Kanizsa város általa kinevezendő ügybuzgó polgáraiból alakítandó bizottság közreműködése mellett megállapítani, s azt megerősítés, úgy a szükséges költségek utalványozása végett legkésőbb az augusztusi gyűlésre beterjeszteni szíveskedjék. Az 1877. évfolyamában Csáktornyán, esetleg Keszthelyen tartandó gyümölcs- és szőlőkiállításról Árvay István ügyvezető elnök úr előadja, hogy az egyesület határozata szerint, a megye különböző vidékein felváltva évenkint megtartandó gyümölcs-, és borkiállítás a gyümölcstermésre kedvezőtlen évek miatt hosszabb idő óta meg nem tartathatván, minthogy a folyó évben kedvező kilátás mutatkozik, felkéri a közgyűlést, az érintett kiállítás előmunkálatai iránt a kellő intézkedéseket megtenni. Ügyvezető elnök úr előterjesztése közhelyesléssel fogadtatván, a közgyűlés ezennel elhatározza, hogy a folyó 1877. évben és pedig ha a gyümölcsén szőlőtermés a kiállítás sikeres megtarthatását zemében engedik, Csáktornyán, vagy a körülményekhez képest Keszthelyen, a már megállapított szabályok és módozatok szerint, a gyümölcs- és szőllőkiállítás megtartassák ; világosan megérintvén, hogy ha és amennyiben a jelzett körülményeknél fogva a folyó évben Csáktornyán a gyümölcs- és szőlőkiállítás nem tartathatnék meg, a legközelebbi alkalmas évben fog az ott megtartatni. Thassy Lajos egyesületi pénztárnok ur az 1877. évre a költségvetés tervezetét beterjesztvén annak alapján a zalamegyei gazdasági egyesület költségvetése az 1877. évre következőkép állapíttatott meg : 1- er titkár évi fizetése 500 frt 2- or ugyanannak irodai szükségleteire és posta-kiadásokra évi átalány 100 „ 3 or pénztárnok fizetése 200 „ 4- er szaklapokra és könyvekre 80 „ 5- ör nyomtatványokra és az egylet közlönyére 200 „ 6 or a számadáshoz szükséglendő napló, főkönyv s egyéb kimutatások nyomtatványai beszerzésére 50 7-er a kertészeti szakosztály évi megállapított költségvetése 575 „ Az 1., 2. 3. tétel alatti rendes kiadásoknak évnegyedes részletekben, — a 4., 5. 6. alattiaknak a felmerülő szükséghez képest — a 7. alattinak az illető szakosztály szükséglete szerint elnökének utalványára a pénztárból leendő kifizetésére pénztárnok úr a végzés kiadásával utasíttatik. Pénztárnok úr által rendkivüli kiadások czimén a borászati szakosztály részére 200 frt, szőlőmivesek jutalmazására 200 frt, a selymészeti szakosztály részére 200 frt tervezetbe tett összegek, minthogy a borászati szakosztály által részletes költségvetés, amelyből a fölmerülhető költségek részletesen kitudhatók s megbírálhatók lennének, elő mm terjesztetett, a selymészeti szakosztály működése pedig teljesen megszűnt, a szőlőmivesek jutalmazására pedig csakis a netán felmerülendő eset előfordultával a közgyűlés, által megállapítandó összeg fordítható, az évi költségvetésbe fel nem vétetnek. Terménypiac, Budapest, jan. 4. Gabonaüzlet. Délután a hangulat még inkább meglanyhult, szeptember-októberre elkelt 7500 métermázsa usancebúza 11 forinttal] és 10 forint 98 krral 100 kilogramm szerint. Üzleti táviratok. Berlin, június 4. (Zárlat) Búza 257.—, 227.—. Rozs 159., 157.50 157.50, 158.50. Zab 140.—, 144.50. Olaj 65.30, 64.80, 63.70. Szesz 52.10, 52.40, 55.—, 55.—. Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom köréből. Veszprémi kiállítás A veszprémi munkakiállítási bíráló bizottságok május 24-én gyűlést tartottak, melyen az egyes osztályok szerint megállapított kitüntetések ezen eredményt mutatták. I. osztály. Házi ipar, női kézi munkák és élelmiczikkek. Elnök Véghelyi Dezsőné, előadó Gelléri Mór, kiváló tagok Berky Károlyné, Brenner Lőrinczné, Batta Róza,Dukovics Sámuelné, Alstaedter Józsefné, Peczek Ida, Rothauser Mórné, Fischer Manóné, Rüttner Sándorné és Menczel Adolf. Kitüntető okmányra érdemesnek találtatott: Az angol hölgyek nevelő intézete (Veszprém) ízléses csinált virágaiért és a kézi munka módszeres oktatásáért; Pongrácz Mari (Veszprém) gyakorlati értékű ízléses kézimunkáiért; Buchwald Ida (Veszprém) ízléses és finom csipkemunkáért; Vadnay Etel (Zánka) kiváló ízléssel készített csipkemunkáért ; Véghelyi Dezsőné (Veszprém) kiváló szorgalommal és ügyességgel készített kézimunkáért; Bakács Nándorné (Szeged) kiváló ízléssel és ügyességgel készített háló-kötőmunkákért; Batta Róza (Veszprém) műizléssel és szorgalommal készített csipkéiért; Kun Lajosné (Köves Kálla) ügyesen kötött szép harisnyáiért; Szaibold Károlyné (Pápa) a kézimunka sikeres oktatásáért; Petries Józsefné kiváló szorgalommal készült kézimunkáért; Batta Paula (Veszprém) szorgalommal készült hajmunkáiért; az irgalmas nénék nevelőintézete (Veszprém) finom kivitelű aranyhímzés és egyéb kézimunkákért és balatonfüredi szeretetház a kézimunka kiváló jó sikerű oktatásáért. II. osztály. A faipar minden néven nevezendő termékei. Elnök Benkő István, előadó ifj. Rápodi Sándor, kiváló tagok Kurcz Rezső, Rainer Ferencz, Berleg József, Deutsch Mór, Babay György. Kitüntető okmányra érdemesnek találtatott; Bőrös Márton (Veszprém) szorgalommal készített asztalosmunkáért; Láner János (Veszprém) kitűnő haladást tanusító tiszta kádármunkáért; Vildi Mihály (Veszprém) haladást tanusító Zirson-féle méhkas munkáért; Árvay József (Sz. k. Szabadi) újszerkezetű méhkas és kiváló műértelemmel készült hangszerért; Doma János (Veszprém) tiszta, szabályos szorgalommal készített bognár munkáért; Tonner Lajos (Veszprém) szorgalmat és haladást tanusító kádár munkáért; Kovács Sándor (Kolozsvár) ízlésteljes és haladást tanusító asztalos munkáért; Lipták Lajos (Veszprém) kiváló ízléssel és szorgalommal készült fametszvényéért; Gergely József (Kolozsvár) tiszta és szorgalmat tanusitó bognár munkáért; Gereczó Pál (Kolozsvár) tiszta, és szorgalmat mutató, bognár munkáért ; Pinkász Mór (Veszprém) haladást tanusitó kárpitos politikáért. III. osztály. A fonó-szövet-, bőr- és ruházati iparczikkek. Elnök Tőcsér Kristóf, előadó Kabók Imre, biváló tagok Rubin József, Balogh Károly, Katona Sándor, Fekete László és Farkas József. Kitüntető okmányra érdemesnek találtatott; Rosenberg Irma (Szent-Gál) helyes irányban tenyésztett selyemgubóiért és kiváló ügyességgel legombolyitott különböző szinű finom selymeiért; Czigler István (Veszprém) kitűnő szorgalommal készített kötélmunkákért; Kovács Lajos (Veszprém) kitűnő szorgalommal és műizléssel készített szövőmunkáért ; Kiss József (Veszprém) finom készítésű nemez-kalapért; K. Nagy Antal (Kolozsvár) kitűnő ízléssel és szabadkézzel készített tiszta mellénymunkáért ; Barabás Ferencz (Kolozsvár) kitűnő ízléssel és szabadkézzel készített nadrágmunkáért; Fekete László (Kolozsvár) műizlést tanusító szabászati rajzáért; Maszán József (B.-Csaba) csinos hímezve varrt szücs-munkáért; Rocskó Károly (Veszprém) kitűnő szorgalommal készült és műizlést tanusító szőnyegmunkáért; Bokor István (Kolozsvár) kitűnő ízléssel és gondos tisztasággal készített finom fehér atlasz női czipőért; Hahn Ferenc* (Veszprém) kitűnő czipész munkáért; Deli István (Veszprém) szép és tiszta czipész-munkáért; Falta Ferencz (Veszprém) igen jó czipész-munkáiért; Weisz Móricz (Veszprém) kitűnő ügyességet tanusító czipész-munkáiért ; Hámor Szilveszter (Veszprém) igen jó czipész-munkáiért; Keszei Elek (Veszprém) igen jó czipész-munkáiért; Jelenfy István (Veszprém) igen jó lábbeli munkáért; Herczeg Mihály, három év óta csizmadia-tanoncz, dicséretes haladást és ügyességet tanusító lábbeli munkáért; Harczi Ferencz igen jó lábbeli munkáért; Hopp József (Veszprém) kitűnő ügyességet tanusító lábkefe-munkáért; Fisch Lénárd (B.Csaba) kitűnő ízlést és szorgalmat tanúsító szíjgyártó munkáért; Brahna János (Veszprém) igen jó bőr-készítményéért; Reif Károly (Veszprém) kitűnő keztyűbőr-készítményéért. IV. Osztály. Kő-, érem- és lemez-tárgyak. Elnök Dukovics Sámuel, előadó Ruttner Sándor, bíráló tagok Husvéth János, Kovács Károly, Juhász József, Petrovszky F., Kaczander F. Kitüntető okmányra érdemesnek találtatott: Páll Lajos, veszprémi honvéd-kovácssegéd, kiváló szakértelemmel és szorgalommal készített lópatkókért; Pfilf Lajos (Veszprém), kandalló-kályhával tanúsított kiváló ízlés- és alakító képességéért; Molnár Lajos (Szeged) miniatűr-fecskendőjével tanúsított kiváló ügyességéért; Horváth József (Veszprém) ügyesen és nagy szorgalommal készült ekéje és taligájáért. V. osztály. Festő-, rajz- és írásbeli munkálatok. Elnök Lévay Imre, előadó Ziicker Ferencz, biváló tagok: Brenner Lőrincz, Megyesi József, Pápay Viktor, Kunfalvy Nándor, Auer Soma. Kitüntető okmányra érdemesnek találtatott: Gelléri Mór „Az 1876. évi magy. orsz. ipar-, termény- és állatkiállitás emlékkönyve“ czímű kiállított művében nyilatkozó szakavatottság-és ügybuzgalmáért; Oberbauer Jenő (Budapest) kitűnő tollrajzokért; Auer Soma (Veszprém) művészies ecsetkezelésért; Brenner István (Veszprém) építészeti rajzokért; Klaucz György (Veszprém) természet utáni plasztikus széprajzokért; Gergely János (Veszprém határozottan szabatos rajzokért ; Becske Adolf (Veszprém) kitűnő chromophotographiáért ; Krausz József (Veszprém) csinos és solid könyvkötéséért; Hersics Gyula (Budapest) szép és ízléses könyvkötéséért; Tagleicht K. (Veszprém) szép szabadkézi rajzai és térképeiért; Kunfalvy Nándor (Szeged) eredeti építészeti rajzaiért; Rák János és a róm. kath. elemi iskola ötödik osztálya (Veszprém) szépírás- és szabatos rajzokért; Schön Lipót (Veszprém) egy kereskedelmi tanodára szóló és szakavatottsággal összeállított tantervért; Auer testvérek (Veszprém) kitűnő színezésért; Belányi Ernő (Veszprém) ízlésről tanúskodó ékszerszekrényéért; Braun Emil (Budapest) kitűnő trónrajzaiért; Zwicker Ferencz (Veszprém) a veszprémi iparos ifjúság képző- és segélyző-egyletéről gonddal összeállított emlékiratáért. A szegedi iparos ifjúsági egylet az iparos ifjak szellemi fejlődését czélzó szakpályaművekért. Ezenkivül számosan kaptak elismerő okmányt. — A pesti hengermalom, bár mérlege szép eredményt mutat föl, — mint a „Kassai Híradó“ értesül 1876-ra nem fog osztalékot fizetni. Pénz és értékpiaca. Budapest, junius 4. Az esti tőzsde állandón kedvező volt. Osztrák hitel 139.50—142-ig, magyar hitel 181— 134.50-ig fizetve. Berlin, junius. 4. (Zárlat) Galicziai 84.--. Lombard 122.-. Ezüst járadék 52.40. Váltóárf. Béczre 160.70. K. vas. elsőbb. kötv. —.—. Áll. vasút 363.—. Papír- járadék 48.75 Hitelrészvény 228.50, 1877. 10. mill. f. kölcsön. — ki kincst. utalv. —.—. Vízállás és időjárás. Budapesten jun. 4. 3.57 m. 0 fölött tiszta. Pozsonyban jun. 4. 3.38 m. 0 fölött száraz.-Szigeten jun. 4. 1.31 m. 0 fölött száraz. Szatmáron jun. 4. 1.40 m. 0 fölött száraz. Tokajon jun. 4. 6.74 m. 0 fölött derült. Szolnokon jún. 4. 6.84 m. 0 fölött derült. Szegeden jun. 4. 7.64 m. 0 fölött száraz. Aradon jun. 3. 0.97 m. 0 fölött felhős. Nagy-Becskereken jun. 3. 1.21 m. 0 fölött esős. Bezdánnil jun. 1. 2.42 m. 0 fölött szeles. Verbászon jun. 1. 1.79 m. 0 fölött szeles. Eszéken jun. 4. 2.22 m. 0 fölött ködös. Sziszeken jun. 4. 1.60 m. 0 fölött ködös. Mitroviczon jun. 1. 2.55 m. 0 fölött száraz Zimonyban jun. 1. 5.94 m. 0 fölött száraz.' Ó-Orsován jun. 1. 4.91 m. 0 fölött száraz Barcson jun. 3. 1.71 m. 0 fölött száraz. Felelős szerkesztő: Palásthy Sándor. ISTyiktér. * „Assicurazioni Generali.“ A társaság mint az előbbi években, úgy az idén is közzéteszi a lefolyt üzletévben eszközölt kárkifizetések részletezett kimutatását. Mai számunk hirdetési rovatában levő összetes kimutatás értelmében a társaság 1876-ban 18,331 kártételért 5.848,942 frtot fizetett ki. Ebből esik Ausztria-Magyarországra 2.630,530 frt, Olaszországra 1.007,709 frt, a német császárságra 249,148 frt, Francziaországra 658,281 frt, Nagybritanniára 259,216 frt, Oroszországra 806,947 frt, és 237,111 frt egyéb államokra Egyptomot és Észak-Amerikát is beleértve. Kifizetett károk részletezett kimutatása mellett, a társaság még az évenként zárszámadáskor levő, körülbelül fél millió forintnyi kártételeket kell megemlítenie, mely kárszerződések, az üzlet territoriális kiterjedése daczára, körülbelül csupán félhavi üzletidőszaknak felelnek meg. Az „Assicurazioni Generali“ társaság 45 évi fennállása óta károkért 116.499.981 forintot fizetett ki, mely összegből 18.705.692 forint a legutóbbi trienniumra esik. *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőségi felelés.