Ellenőr, 1877. december (9. évfolyam, 516-564. szám)
1877-12-08 / 528. szám
Előfizetési italt: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 , 80 , ügyes szám ára 4 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza. .. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Reggeli kiadás, hirdetések felvétele a Toladóhiivatalban, Budapesten, nádor utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Havas, Laflre & Cie, elégnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8). Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő.Kiadó-hivatal:udapesten, addor-nter a 6. szám. Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. 528. szám. Budapest, szombat, deczember 8. 1877. IX. évfolyam. Budapest, deczember 7. A delegatiókat ma fogadta 15 felsége. A fogadtatás után a magyar delegátió nyilvános ülést tartott, melyen Andrássy Gyula gróf előterjesztette a közösügyi kiadásokra vonatkozó indemnity-javaslatot. A kormány három hónapra kér indemnitást azaz márczius 31-ig. A delegáció e javaslatot előleges tárgyalás végett valamenynyi albizottságnak kiadta, vagyis az összes delegátió értekezletének, mely holnapra van kitűzve, is Szulejmán pasa előrenyomulásáról nincs újabb hír. A török főhadvezér váratlan és sikeres akkciója egyelőre megállapodott Jakovicza alatt az elenai főhadiszálláson túl, hova Mirszki herczeghez erősítések érkeznek , de üdvös hatását már valószínűleg megtermette az általános harertéri helyzetre nézve. Egy jelentés már arról szól, hogy Szulejmán pasa előrenyomulásának feltartóztatása végett Plevna környékéről elvonják az oroszok a csapatok egy részét. Minden attól függ most Ozmán pasa helyzetének megkönnyítésére, hogy mily fenyegető állást vagy — hacsak az időjárás ellene nem fordult — actiót képes kifejteni Szulejmán pasa arra nézve, hogy minél nagyobb haderőt lássanak szükségesnek az oroszok ellene fölállítani. * A szerb háborús actió ellen, mint jelezve volt, Anglia tiltakozott. Ezen jelentést most erősen kétségbe vonják, Mr. Whittnak, a belgrádi angol főkonsulnak csak azon utasítása lévén, hogy Risztics urat figyelmeztesse a szerb actióval járó nagy felelősségre, és adja értésére, hogy a másodszor is legyőzött Szerbia semmikép sem fogja többé igénybe vehetni a nagyhatalmak jó szolgálatait. Egyéb nyilatkozatok tételére Mr. White nem volt felhatalmazva, de ez is tökéletesen elég lehetett arra, hogy Milán fejedelem még egyszer meggondolja a „hatalmas szövetséges oldalán* valós hadviselés non-putaremjeit. Őt Szerbia után, úgy látszik, Görögország szeretne sorra kerülni. A „Pol. Corr.“ inspirált athéni „jelzései* legalább ilyesmit sejtetnek, midőn fontos orosz közlések érkezéséről, görög nemzeti aspiratióról, olasz barátságról beszélnek. Görögország egy idő óta — elég józanul — elhallgatott a nemrégi fegyvercsörtetéssel, s bízvást hihetni, hogy most is csakhamar be fogja húzni az Olaszország és ezzel Európa felé kieresztett tapogatócsápokat, és azok a „fontos orosz közlések“ is bajosan lesznek olyanok, hogy egyéb „fontos“ körülményeket elfeledtessenek György királylyal és váltakozó kormányával.* (Éjjeli posta.) Párisból érkezett mai táviratok kedvező fordulatot jeleznek a válságban. A tábornagy Dufaureval tegnap tartott értekezése alkalmával beleegyezett mindazon követelésekbe, melyeket Dufaure levélben tett volt, késznek nyilatkozván baloldali kabinetet hívni meg s annak szabad rendelkezést adni a hivatalnokok megváltoztatására, valamint elfogadni az ostromállapotra és a hírlapi colportagera vonatkozó törvényt. A tábornagy, levélben, azt is megígérte, hogy nem fogja gyakorolni a feloszlatási jogot. Később Orévy hivatott az Elyséebe, s a tábornagy azt mondta neki : „Követtem az ön tanácsát“. — „Köszönöm az ország nevében“, viszonzá Grévy. „Törekedjék még inkább közeledni a baloldalhoz, s az ország az ön részén lesz’“ A legutóbbi miniszter-combináció a következő volt: Dufaure, belügy ; Raye, belügyi államtitkár ; Bérenger vagy Bertauld, igazságügy; Bardoux, igazságügyi államtitkár ; Teisserence de Bort, kereskedelem ; Régiónét közmunkaügy; Bay pénzügy; Saint-Vallier küdügy; Berthaut hadügy; Pothuau tengerészet. Az 1868-ik évi XL. törvénycikk 11. és 13. §§-ai rendelkezésének, illetőleg a hadsereg és haditengerészeti hadi létszámának,, és a monarchia két államára nézve megállapított újoncz-jutalék menynyiségének az 1879 ik év végéig való fentartásáról szóló törvényjavaslat indokolásában a honvédelmi miniszter ezeket mondja: A véderőről szóló 1868-ik évi XL. törvénycikk 11. § a, amely a monarchia közös védelmére szükséges hadseregnek és haditengerészetnek hadi létszámát 800.000 főben határozza meg, egyúttal azon rendelkezést foglalja magában, hogy ezen hadi létszám, a legközelebbi tíz évre,, vagyis az 1878-ik év végéig érvényes, s az ennek tovább is változatlanul hagyására, vagy a körülmények szerint megváltoztatására czélzó javaslatok, alkotmányos után leendő újabb megegyezés végett, még a kilenczedik év lefolyása előtt terjesztendők a monarchia két államának törvényhozó testületei elé. Ehez képest tehát a hadi létszám változatlan fentartására, vagy megváltoztatására czélzó javaslatok, úgyszintén és ezzel összefüggőleg az ugyanezen törvénycikk 13. §-a értelmében a monarchia két államára nézve megállapított újoncz-jutalékok mennyiségeinek újabb meghatározását tárgyazó javaslatok is, még ezen év folyamatában volnának előterjesztendők. Ezen fontos kérdésnek napirendre hozatala azonban, a jelen időpontban és a jelen viszonyok között, időszerűtlennek és hátrányosnak mutatkozik. Mert egyfelől a monarchia két állama között fenforgó közgazdasági egyezkedési kérdések oly számosak, s azok kielégítő megoldása annyi időt vesz igénybe, hogy azokat egy újabb, bárha a monarchia közös védelmére célzó kérdések szőnyegre hozatalával szaporítani már csak ezen okból is, nem látszik czélszerűnek. De másfelől, az átalános politikai helyzet, és az Európa keletén dúló véres háború is, amelyek a monarchia érdekeivel a legszorosabban függenek össze, olyan eseményeket képeznek, amelyek a hadsereg létszámának további fentartása vagy változtatása iránti javaslatoknak tárgyalás alá vételét, s a monarchia védereje kérdésének még csak vitatását is, jelenleg egyátalában nem engedik meg, és bárminő végeredménye is lenne azon tárgyalásoknak, azok több tekintetben csak hátrányos befolyással lehetnének. Ily körülmények között, amelyek oly átalánosan ismeretesek, hogy azoknak bővebb fejtegetését fölöslegesnek vélem, legczélszerűbbnek s a monarchia érdekeivel leginkább összhangzónak látszott azon ideiglenes intézkedés, amely által a jelen állapotnak egy évre való fentartása rendeltetnék el. S ezen indokok szolgáltak alapjául a jelen törvényjavaslatnak, amely azt czélozza, hogy a véderőről szóló 1868-ik évi XL. törvénycikk 11-ik és 13-ik§ainak rendelkezése egy évvel hosszabbíttassék meg, vagyis a monarchia közös védelmére szükséges hadsereg és haditengerészet 800.000 főnyi létszámának és az ezen létszám biztosítása végett a monarchia két államára nézve törvényesen megállapított újoncz-jutalékok mennyiségének változatlan fentartása, az 1879-ik év végéig, mondassék ki, s az említett létszámnak további fentartására vagy változtatására vonatkozó javaslatok, a jövő 1878-ik év végig mutattassanak be a törvényhozó testületek elé. Táviratok: Sumla, decz. 6. éjjeli 11 óra. (Eredeti távirat.) A ,,N. fr. Presse“ jelentése: Kedden Elena elfoglalásával egyidejűleg Kerim pasa, a lailakiöji csapatok parancsnoka, Keszerova ellen nyomult, melyet megtámadott. Rövid tüzérharcz után az oroszok kiürítették Keszrovát, elrontották a Keszrova-vizen levő hidat s visszavonultak a djutini positióba, hol erősen elsánczolták magukat. A török csapatok Keszrovát megszállva tartják. Konstantinápoly, decz. 7. A * „Agence Havas“ jelenti: Az oroszok a törököknek Tirnova elleni nyomulása miatt állítólag elvonják csapataik egy részét Plevna környékéről.,n . Konstantinápoly, decz. 7. Az új török 5 millió fontos kölcsönt Londonban írják alá 521/s kibocsátási árral. Konstantinápoly, decz. 7. Az Elena mellett zsákmányolt ágyukat és a foglyokat Konstantinápolyba indították. Az „Agence Havas“ jelenti: Állítólag Szadik pasa lesz belügyminiszter Handi pasa helyett, Edhem pasa nagyvezir marad. Mehemed Rusdi pasát az egykori nagyvezirt tegnap óta többször hivatott a palotába. Bukarest, decz. 7. A képviselőház felirata elismeri, hogy a kormánynak joga volt elhatározni a dunai átkelés idejét és módját s hozzáteszi, hogy Románia a békekötésig fegyverben fog maradni a zászlók alatt. Bogot, decz. 6. (Hivatalos.) Szviatopolk Mirszki herczeg megtartotta a jakovezii positiót. A Szlatoricza mellett megjelent ellenséges hadoszlop ellen, mely 4. és 5-ikén összecsapott a Jakucskiezreddel, Szereméiből küldtek csapatokat. A 11 hadtest parancsnoka Jankoviczába érkezett erősítésekkel, és Szlatonicza ellen nyomult, honnan a törököket elűzte. Mirszki detachementjának 4. és 5-ikén 800 sebesültje volt. Mehemed Ali Arakkonakban van 30—40 táborral. A törökök a 3-iki csatában állítólag 1300 ember vesztettek. Az oroszok közül elejtett 46, megsebesült 129 ember. Pétervár, decz. 7. Hivatalosan jelentik Bogotból decz. 6-ról: Delingshausen altábornagy a 11. hadtest parancsnoka ma korán reggel az összes segélycsapatokkal a Jakovcza melletti positiókra érkezett. Sermetből szintén küldöttek egy hadoszlopot Szlatovicza felé. A jakoviczi hadállásoknál délután 2 óráig minden csöndes volt; akkor a törökök támadást kezdettek, de három felé hirtelen abbahagyták a tüzelést; későbben kitűnt, hogy a Sermetből Szlatovicza felé küldött hadoszlop elkergette onnan a törököket és Rebrova felé űzte, és így az Elenából Jakovcza felé nyomuló török főhaderő jobbszárnya fenyegettetett. E hadoszlop mozdulata adhatott okot arra, hogy a törökök félbehagyták a támadást. BéCS, decz. 7. (Eredeti távirat.) Andrássy Gyula grófnak az osztrák delegátió bizottsága előtt tegnap tett nyilatkozata bővebb ismertetéséül szolgáljon a következő: — Andrássy kijelentette, hogy egy pillanatig sem késhetik annak az állításnak visszautasításával, hogy befolyásunk a keleti kérdésben alárendelt; ő az ellenkezőt állítja, és nem fél, hogy az események megcáfolják őt. Fölhívta a szónokokat, hogy egyetlen érdeket jelöljenek meg, amely megsértetett. Andrássy gróf kijelentette továbbá, hogy nem fogadja el azt a kedvelt situátiót, melyben a minisztereket előlegesen a vádlottak padjára ültetik; ő politikájának helyeslését vagy kárhoztatását kívánja, és bizonyítékok hiányából való fölmentéssel nem elégszik meg. Páris, decz. 7. (Eredeti távirat.) A .N. fr. Presser jelentése : A baloldal az új minisztériumnak is csak tizenkettedrész-költségvetést fog megszavazni. A szélsőbal nehézségeket támaszt, de a megegyezés valószínű. Bécs, decz. 7. (A képviselőházból.) A kormány beterjeszti az 1867-diki magyar kiegyezés két hóval meghosszabitásáról szóló törvényjavaslatot , valamint a Német-, Franczia- és Olaszországgal fennálló kereskedelmi szerződések meghosszabbítására vonatkozó javaslatot. Azután a déli vasút szerződésének részleges megváltoztása felől intézkedő kormány- előterjesztés harmadik olvasásban elfogadtatott. A ház több kérvényt intéz el, és igazol néhány választást. Dr. Kusy Vosniak és társai indítványozzák, hogy 12 tagú bizottság vizsgálja meg a kormány intézkedését a felálló egyesületi, gyülekezési és sajtótörvénynyel szemben. Dr. Monti és társai intepellálják a kormányt, váljon tette lépéseket, hogy a török csapatok határsértésének ismétlődését megakadályozza, és az osztrák alattvalók sértett érdekeit kártalanítsa. Berlin, decz. 7. (A képviselőházból.) Schorlemer-Alstok adatolja interpellációját az Osztrák- Magyarországgal folytatott vámtárgyalások iránt. Aschenbach kereskedelmi miniszter kijelenti : A kormány érti, hogy fölvilágtást kívánnak az interpellációban megemlített pontra nézve; más körülmények közt ő is azt a kívánságot táplálná, hogy közléseket tegyen a háznak, hogy a téves és hamis hírek valódi tényeknek engedjenek helyet, és hogy az oly téves nézetek is, mint amilyeneket részben az interpelláló nyilvánított, cáfolást nyerjenek. De azért a kormány mégsem képes most ily fölvilágosítást adni. Az Osztrák-Magyarországgal folyt tárgyalások megszakadtak ugyan, de ismét megkezdettek. A ház osztani fogja a kormány meggyőződését, hogy a mostani körülmények közt függő kérdésekről nem lehet adni fölvilágosítást , hacsak éppen azokat az érdekeket nem akarjuk megsérteni, melyeknek megóvásáról van szó ; másrészről hangsúlyozza Aschenbach, hogy az Osztrák- Magyországgal folytatott tárgyalások birodalmi ügy, és azért az országos kormány nem adhat fölvilágosítást az interpellálók által megérintett pont felől. Bécs, decz. 7. A „Pol. Corr.“-nek jelzik Athénből, hogy Brailasz pétervári görög követ fontos orosz közlésekkel Athénbe érkezett. Athén polikai köreiben rendkívül meleg hangulat nyilvánul Oaszország iránt, ami összeköttetésben van ezen oszágnak a görögországi nemzeti aspiratiók iránti állítólag igen barátságos magatartásával.. Páris, decz. 7. A Journal des Débats“ jelenti, hogy Dufaurenak végleges korlátlan meghatalmazása van cabinet-alakításra; a cabinet holnap megalakul és homogén lesz. Lissabon, decz. 7. A pápai széknél levő eddigi portugali követ nagykövetté lett. Portugallia vetojogot kíván a legközelebbi conclavéban. Agat!" (Távirati tudósítás.) I. A delegátiók ő felségénél. Bécs, deczember 7. ő felsége a király ma délután fogadta a várpalota dísztermében a két parlament országos bizottságait. Az elfogadás az előre meghatározott rendben történt, és pedig először a magyar delegáció fogadtatott. A magyar delegáczió tagjai délután egy órakor összegyűltek a magyar minisztériumban és értekezletet tartottak, melyben Szögyényi elnök az ő felségéhez mondandó beszédjét terjesztette elő. Ezután a delegátió tagjai a császári palotába mentek. A fogadásnál jelen voltak: Andrássy gróf Hofmann báró, Bylandt-Rheidt gróf közös miniszterek, Tisza miniszterelnök, Hunyady gróf főszertartásmester, Crenville gróf, Monde báró és a testőrség kapitánya. Az érkező királyt, ki huszártábornoki egyenruhát viselt és kitűnő színben volt, lelkes éljenzés fogadta, mire a delegátió elnöke Szögyényi Marich László, a következő beszéddel hódolt: Császári és apostoli királyi Felség! Legkegyelmesebb urunk! Több mint két éve, hogy az 1875 ben összehívott magyar országgyűlés első törvényes teendői közt megválasztotta a delegátiót a közös ügyek tárgyalására, és ez kifejezte legmélyebb hódolatát fölséged trónja előtt. És most, midőn az országgyűlés tevékenységének vége felé közeledik, számos és nagyon fontos teendőinek megoldása közben ismét gondoskodnia kellett a jövő évi közös költségek alkotmányos megállapításáról. Mivel a magyar országgyűlés e feladattal bízott meg bennünket , mielőtt a törvény által kiszabott tevékenységünkhöz fognánk, siettünk Fölséged trónja előtt megjelenni, hogy legmélyebb alázattal kifejezzük alattvalói hódolatunkat és hű odaadásunkat. Fogadja elazt Fölséged legkegyelmesebben, és engedje meg, hogy egész őszinteséggel és gyermeki bizalommal fejezhessük örömünket a fölött, hogy sikerült a monarchia számára megőrizni a békét, hogy kifejezhessük reményünket, hogy ez a jövendőben is sikerülni fog. Feladatunk fontosságától áthatva, működésünkben zsinórmértékül fogjuk tekinteni, hogy hű népei ereje nem fog igénybe vétetni azon a mértéken túl, melyet a jelen körülmények okvetlenül nem kívánnak; és hogy az, amit a monarchia érdekeinek megóvása követel, és így amit hazánk érdeke is megkíván, nem fog megvonatni fölséged kormányától. Mindannak a mit felséged hű népeinek érdekei követelnek, igazi biztosítékát látjuk a bölcseségben, az atyai gondoskodásban a monarchia népeiért, és fölséged uralkodói hivatásának magasztos és alkotmányos fölfogásában ; azért még csak tolmácsolni bátorkodunk a nemzetünk minden fiának szivében táplált kívánságot. A minden- I ható császári és királyi fölséged életét, a fölséges császárné és királynéét, afenséges trónörökösét fölséged népeinek boldogítására dicsősséggel és szerencsével halmozza el, az emberi kor végső határáig tartsa meg és otalmazza. Háromszoros „éljen !“ kiáltás követte e beszédet. Erre ő felsége átvette Creneville gróftól a válasz szöveget s azt felolvasta. A fejedelmi válasz szövege a következő : »Ha ragaszkodásuk kifejezését őszinte örömmel fogadom. Az európai helyzetre való tekintettel már korábban óhajtottam volna önöket alkotmányos tevékenységük gyakorlatára egybehívni. Habár ezúttal sem lesz módjukban a jelen ülésszak feladatait véglegesen megoldani, kipróbált buzgalmuktól bízvást várhatom, hogy megteendik mindazon intézkedéseket, melyeket a jelen viszonyok között megtenni szükséges és lehető. Az Oroszország és Törökország közt kitört háborút fájdalom megakadályozni nem sikerült. Annál komolyabb kötelességének ismerte kormányom, minden törekvését arra irányozni, hogy a háború elszigeteltessék, és hogy elsősorban a monarchia számára a béke áldásai biztosítva legyenek. A messzeható keleti bonyodalmak daczára kormányom baráti jó viszonyainkat minden hatalomhoz fentartotta, egyszersmind pedig az osztrák-magyar monarchia jogosult érdekeit minden irányban megóvta. Jövőben is ez fogja minden körülmények között kormányom legfőbb feladatát képezni. Mindeddig sikerült ezt elérni, anélkül, hogy áldozatkészségüket rendkívüli módon kellett volna igénybe venni. Biztatom magamat azon reménynyel, hogy ez a jövőben is lehető lesz. Mindenesetre pedig szilárdul meg vagyok győződve, hogy ha bármikor érdekeink oltalma forogna kérdésben, népeim hazafias odaadására teljes bizalommal számíthatok. Azon reményben, hogy hazafiságuk és belátásuk kormányomat nehéz feladataiban támogatni fogja, munkájuknak a legjobb sikert kívánom és legszívélyesebben üdvözlöm önöket.“ A beszéd határozottan kedvező hatást idézett elő és élénk éljenzéssel fogadtatott. Ekkor ő felsége barátságos beszélgetésbe bocsátkozott a delegátió tagjaival, és mindegyiket megszólítani kegyeskedett. A király hosszasabban beszélgetett Szögyény elnökkel, Hajnald érsekkel, Szlávyval, Zsedényivel, Fáikkal, Váradyval, Tóthtal, Zichy-Ferraris Viktor gróffal, Márkussal, Wahrmannal, Pulszkival, Éberrel és másokkal. A társalgás kivált a politikai napikérdésekről folyt. Azután ő felsége belső termeibe vonult. ibbUtiUl 4X1» UiSaUAA cuivimum vetkezett, mely alkalommal Trautmansdorf a delegate elnöke a következő szavakat intézte ő felségéhez : „Hűségesen engedelmeskedvén fölséged hívásának, a reiehsrath delegatiója egybegyült, hogy teljesítse alkotmányos föladatát. Részesítse fölséged legkegyesebb jóakaratában munkálkodását, mely kinyomata lesz a leyális és hazafias érzelmeknek, melyek minden tagját egyformán eltöltik, és a melyeket tevékenységük kezdetén a trón zsámolyánál kifejezni bátorkodnak.“ ő felsége ismételte a magyar delegatiónak adott fejedelmi választ. Mire a fogadtatás véget ért. II. A magyar delegátió ülése. Bécs, decz. 7. A magyar delegátió mai 4 órakor tartott ülésében Andrássy gróf a közös miniszteriumnak következő javaslatát terjesztette elő az 1878. év első negyedére szükséges kiadások kérdésében. Minthogy a közös ügyek tárgyalása végett 1877. decz. 5 i kére Bécsbe összehívott delegátiók a közös költségvetés kiadásait 1877. év végéig előreláthatólag nem állapíthatják meg, és a közös minisztérium kötelessége, hogy gondoskodjék az 1878. év első negyedében szükséges kiadások födezéséről , bátorkodik a közös minisztérium a következő határozatot terjeszteni elfogadás végett a tisztelt delegátiók elé: „A közös minisztérium felhatalmaztatik, hogy 1878. évi január 1-től 1878. évi márczius hó 31-ig a közösügyi költségeket az 1877. évre megszavazott rendes szükséglet arányában folyóvá tehesse. Az osztr .-magyar Lloyd javadalmazását illetőleg ezen rendelkezés csak azon esetben lesz érvényes, ha az illető szerződés meghosszabbítása iránt a két törvényhozás intézkedett. Azon összeg, mely a magyar korona országait terhelendő, a törvényesen megállapítandó gnóta arányában lesz kiszámítandó.“ Andrássy gróf, Hoffmann báró, Bylandt- Rheidt gróf. Szögyény elnök azt gondolja, hogy e javaslatot a pénzügyi bizottsághoz kell utasítani. Bittó indítványozza, hogy a javaslatot, mivel az egyik speciális bizottság körébe sem tartozik, egy e czélra választandó bizottsághoz utasítsák. Zsedényi azt véli, hogy ez egyetértelmű a delegáció értekezletével, azért kéri az értekezlet holnap leendő megtartását, mivel több tag, kik egyszersmind a képviselőház pénzügyi bizottságának tagjai Budapestre fognak utazni. Wahrmann azt kívánja, hogy a delegáció bizottsággá alakuljon és tegyen a plénumnak jelentést. Hegedűs indítványozza,hogy a határozat így szóljon, hogy e javaslat valamennyi bizottságnak kiadatik. A határozatot ily értelemben mondják ki, és az értekezletet holnap délelőtt tartják meg. Ezután az ülés bezáratott. déseket , melyekből annyi nyugtalanság származott, mely csilapítást vár. A király sajnálkozással említi, hogy a háborút török s orosz közt meg nem gátolható; de megelégedéssel utal a tényre, hogy a háború localizálva maradt, s érdekeink nem szenvedtek általa sérülést. S ha érdekünk, amint bizonnyal az, hogy a monarchia vére és vagyona kimérve legyen; ha érdekünk, hogy a hadi szerencse szeszélyeitől — amíg ez becsülettel lehet — ne tegyük függővé sorsunkat: ez érdekeink megóvását joggal jegyezheti fel az alkotmányos tényezők érdeméül a korona. Ez érdekeink nem szenvedtek csorbát. Ha érdekünk továbbá, — amint bizonynyal az — hogy a hatalmi és a birtoklási viszonyok a keleten akaratunk ellenére állandóan meg ne változzanak, s a háborúból, melynek lefolyása alatt a tényleges birtoklási viszony módosulásai elkerülhetetlenek, ne vonassanak le oly consequentiák, melyek monarchiánkra aggasztók lehetnének, akkor a dolgok mai állása szerint az sem tagadható, hogy ezen érdekünk is meg van óva, amennyiben a háború tényei még nélkülözik Európa jóváhagyását. Tény azonban, s a király beszéde sem zárkózik el ennek megismerésétől, tény, hogy e speciális keleti érdekeink mégsem mentesek háborgatástól, sőt a király azt az eshetőséget is szemügyre veszi, hogy érdekeink valódi sérelme bekövetkezhetik, mely esetre számít népei hazafiságára s méltán. És itt vetődik fel a kérdés, mely körül a legtöbb aggodalom csoportosul: hol a határ, melynél érdekeink sérelme kezdődik ? — melynél a hatalmi és birtoklási viszonyok megváltozása akaratunk ellenére történnék ? — melynél ama consequentiák kezdődnének, miket a háborúból levonni meg nem engedhetünk? A felfogásnak itt oly megmérhetetlen latitudeje van, hogy minden értelmezés belefér. Innen ered a legtöbb nyugtalanság; ez a járványos bizalmatlankodásnak kútfeje. A koronának nem lehetett feladata a rombára.f. 41.yp.nni. Ret. jrpán definitioban egész addig a mértékig merüljön a részletekbe, miszerint a Sturmok és Giskrák is felérhessék észszel. S amely kormány utolsó gondolatát is feltárva akarna külügyi politikát csinálni, valóban megérdemelné, hogy a vádlottak padjára kerüljön. De ha Andrássy Gyula gróf most joggal tiltakozhatik is az ellen, hogy kihallgatás nélkül törjenek pálczát politikája felett, lehetetlen félreismernie, hogy a kihallgatás után csak úgy várhat felmentést, ha meg nem feledkezik arról, hogy a kormányzottaknak is kötelessége ismerni a haza sorsát, s ha ez iránt sokáig hagyatnak határozott útmutatás nélkül, könnyen eltévedhet a bizalom. Vannak dolgok, melyek iránt okvetetlenül tájékozást igényel a közvélemény, hogy nyugodtan nézhessen a jövő elé. Az érzék és a tapintat dolga eltalálni a kellő mértéket, hogy a tájékoztatás ne legyen több annál, amikár vallás nélkül közzé adható, sem annál kevesebb, ami a megnyugtatásra szükséges. A keleti viszály ez előhaladott stádiumában nem egy kényes tekintet elesik, s valószínűleg nem lesz nehéz e mértéket eltalálni. Sokkal könnyebb mindenesetre, mint elviselni a felelősséget ama félreértések következéseiért, melyek a felvilágosítás híjából származnának. A drindpolyi erődítésekről írja a „National Zeitung“ tudósítója Tatár Bazsidsikiról .• A konstantinápoly-drinápolyi vonalon, de utóbbi helyen is az erődítéseken dolgoznak. Hadem Káni mellett és ettől egy negyed órányira redouteokat emelnek, de a munkálatokkal még nem nagyon haladtak előre. Drinápolyban másképen áll a dolog. Huszonöt erődből tizennyolc kész, és hét közel van a befejezéshez. Nem szabad őket megnézni, én is csak egy minaret erkélyéről tekinthethettem meg. Ha háttal fordulunk Konstantinápoly felé Drinápoly városát majdnem egészen víz által látjuk körülvéve. A maricza a várost mérsékelt ívben folyja körül; erre patkó alakban épített előretolt művek támaszkodnak, melyekből csak tizenhármat vagy tizennégyet lehet látni. Azt hiszem, hogy a többiek jóval messzebb vannak, vagy pedig mélyedésben fekszenek. Jobbról és balról két „erőd“ támaszkodik a folyóra, melyek valóban megérdemlik e nevet. A mellvédek rendkívül erőseknek látszanak. E két erőd Krupp-ágyukkal van fölszerelve, melyek közül kettő nagyszerű példány. A művek tüze a város fölött keresztezik. Az ellenség tehát, ha délnyugatról akarná megkerülni a várost, és a nagy síkság felül elfoglalni, melyen nem láttam erődöt — de ami még nem bizonyítja, hogy nincs — teljes kudarczát vonhatná maga után. Az erődök, amennyire megítélhettem, többszögüek, nem sok oldallal. Egy szóval Drinápoly már most is oly erős, hogy második Plevnává lehet. Drinápolyból jelentik, hogy onnan 23-án 6000 musztafizt és 900 lovast küldöttek Szófiába. Több mint 80 ágyú vár ugyanily rendeltetésre. Oda érkezett jelentés szerint a dedengacsi kikötőbe több szállítógőzös érkezett 4500 gyaloggal és 1000 lóval. Amint mondják a napokban 6000 ló érkezik Tuniszból Szófiába. Masszáninkhoz a „Budapesti Bazár“ előfizetési felhívása van mellékelve. Budapest, deczember 7. Ameddig a szemhatár terjed, minden politikai idom elmosódott; a viszonyok ködösek; még maguk az események is függöny mögött születnek, lefátyolozva járnak. Bizonytalanság az uralkodó planéta ; kétség és aggodalom fogja el a szíveket. Ily körülmények közt fogadta ma a király a delegációkat, s szólt, hogy érintse a nagy kér