Ellenőr, 1878. február (10. évfolyam, 58-106. szám)

1878-02-01 / 58. szám

Előfizetési irak: Egész évre . . 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — _ Évnegyedre . . 5 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ 58. szám. Egyed szám­ára S Irr. E L L­ENŐR JElszi. Tzinxlets. Budapest, péntek, február 1­1 Szerkesztési iroda, Budapesten, nádor-utcza 5. 3% (Kiadó-hivatal : Budapesten, nádor-utcza 6. sz. 1878. Azon tisztelt csófiaieleink­et, kiknek előfizetése január 31-ikjén letelt, s a lapot tovább is járatni óhajtják, kér­jük intézked­jenek a megrendelés iránt, nehogy a lap vételében le­nn leadást ta­pasztaljanak. Az „Ellenőr" ára maradt a régi: fél évre ....... 10 frt — negyed évre..........................5 frt — havonként . . . . . . 1 frt 80 kr. Az „Ellenőrbre a hó bármely nap­jától kezdve előfizethetni. Budapest, február 1. A képviselőház ma folytatta a vámvi­tát. Első szónok Várady Gábor volt, ki el­fogadja a kormányjavaslatokat, mert azok­ban a múltakhoz képest haladást lát, s ja­vulást vár anyagi érdekeinkre nézve. Várady rövid beszéde után a jegyző gr. Lónyay Menyhértet hivja fel. Lónyay beszédét egy érzékeny beve­zetéssel kezdte, melyben hivatkozott múlt­jára és önzetlen hazafiságára, az elviselt méltatlanságokra stb. Ezután előre bejelenti, hogy nagy beszédet fog mondani, s azt négy részre osztotta, nevezetesen beszélni fog a vámügyről és a helyes vámügyi politika befolyásáról a nemzetek életére általában, s a vámügyi politika befolyásáról hazai viszonyainkra különösen, végül a birodalom két fele közötti kapcsolatáról. A beszéd jellemzésére előlegesen csak annyit jegyzünk meg, hogy az olyan volt, mint Lónyay minden beszéde. Nagy szavak, sok terv, de semmi kézzel fogható dolog. A beszéd némely pontja aratott tetszést a baloldali ellenzéknél is, de többnyire ott, a­hol Lónyay alig számított arra, míg a többi, a­hol legjobban kellettt volna, hatás nélkül múlt el. A többség, mely jól ismeri Lónyay terveinek és ígéreteinek értékét, ter­mészetesen hallgatott. A beszéd végén Lónyay határozati ja­vaslatot nyújtott be, melyben indítványozza, hogy a kormány utasíttassék a kiegyezés­sel elvállalandó terheket biztos adatok alap­ján kiszámítani, s addig a status quo fenn­tartására nyújtson be javaslatokat. Mikor végezett, Mocsáry Lajos „egyhangú“ kéz­­szorítása jutalmazá, míg a független sza­badelvű pártból a régi deákpártiak tapsoltak. Szüllő Géza adott ezután kifejezést azon meggyőződésének, hogy sem Lónyay, sem más nem lett volna képes jobb kiegye­zést csinálni. Kívánja, hogy ez a vita mi­nél előbb érjen véget, mert míg mi tanács­kozunk, addig is milliók vesznek el. Végezetül gr. Nemes Nándor mondott el bámulatos folyékonysággal egy magol­­mányt, melyben belekötött Bismarckba, az isteni gondviselésbe és egyéb dolgokba. A ház hétfőn folytatja a tárgyalást. Trient és Trieszt fölszabadítására, vonatkozó­­­­lag tett legújabban Garibaldi nyilatkozatokat. A „Constitutiones“ megtámadta e miatt Garibaldit. Az „Italie“ ez alkalomból így nyilatkozik e kérdésről : Oly eszmékért, melyek kimondását a törvények nem tilthatják meg Garibaldinak, egyedül csak ő lehet felelős. Az olasz kormány a legcsekélyebb hajlandóságot sem érez magában, hogy a Consti­tutiones kedvéért oly felelősséget hárítson el magá­ról, melylyel Rómában vagy Bécsben senki sem szándékozik őt terhelni. Mi történnék, ha a kormány­nak minden gondolatért felelnie kellene, melyet nyilvá­nít valaki. „Az osztrák-magyar kormány, folytatja az Italic, tudja különben, hogy hányadán van az olasz poli­tikával. Érzi kormányunk, hogy mivel tartozik a barátságos hatalmaknak; a Róma és Bécs közti jó viszonyokat igen nagyra becsüli és el van ha­tározva azok ápolására, midőn mindent elkerül, a­mi azokat zavarhatná, vagy saját lejalitását gya­núsíthatná. A kormány és vele egész Olaszország köszönettel és lekötelezettséggel tapasztalta, hogy a bécsi kormány részt vett nemzeti gyászunkban, és minden törekvéseink annak bebizonyítására fogtak irányulni, hogy a régi ellenségek őszinte barátokká lettek. Az orosz válasz Andrássy gróf jegyzékeibe tegnap érkezett Bécsbe. A válasz, mint a „Pester Lloyd“ táviratilag értesül — Andrássy állás­pontjának megfelelőleg s pedig kötelező alakban belenyugszik minden európai érdeket érintő, már létrejött vagy létre­jövendő orosz-török megállapo­dásnak Európa elé való utasításába, melynek ha­tározataitól függ amazok teljessége is és elismeri ezen megállapodások módosíthatóságát. A Neues Wiener Tagblatt jelenti, hogy teg­napelőtt délben 1 órakor Novikoff orosz nagykövet Andrássy gróf előtt kormánya egy jegyzékét ol­vasta föl, melyben Gorcsakoff herczeg azon nyilat­kozatot teszi, hogy a Reichstadtban eszközlött meg­egyezésekhez ragaszkodik. Az a kérdés, vájjon a békeszerződésnek Európát érdeklő pontozatai con­­gresszus utján vitattassanak-e meg, a táviratban nem volt érintve. Andrássy gróf kivonatára Novi­­koff a jegyzék egy másolatát adta át. Beszélgetés közben tudatta az orosz nagykövet, hogy egy ha­sonló jegyzék adatott át Londonban is. Táviratok: London, febr. 1. A felsőházban kérdést intézett Stanhope : váljon értesült-e a kor­mány a fegyverszünet megkötéséről, vagy van-e valami javaslat Konstantinápoly meg­szállására, kizárólag az oroszok által, vagy pedig valamely más hatalommal egye­temben. Lord Derby sajnálja, hogy az első kérdésre nemmel kell válaszolnia: Suvaloff gróffal két órával ezelőtt ta­lálkozott, és neki sincs erről tudomá­sa ; látta Gorcsakoff herczeg bizalmas tu­dósítását is Suvaloff grófhoz , mely­ben Gorcsakoff herczeg constatálja a ne­hézségeket, melyekből a halogatás szárma­zik. Másrészről a­mint tudva van, a porta mint egy hete elküldötte az utasításokat meghatalmazottainak , Törökország tehát nem oka a halogatásnak. Reméli, hogy csakhamar meg fogja kapni a fölvilá­­gosítást arról , váljon Konstantinápoly megszállása Oroszország által vagy más hatalommal együttesen mint békeföltétel állíttatott-e föl, különben erre haladék nél­kül tagadólag válaszolhat. Oroszország sem nem kívánta, hogy diplomatiai szentesítést nyerjen Konstantinápoly megszállása az oro­szok által, de közös megszállás sem java­soltatok. Pembroke kérdi, váljon akar-e gondos­kodni a kormány a békekötésben a muzul­mán népesség védelméről? Argyl­a kérdi : váljon gondoskodik-e a kormány a keresztyénekről is, és kiemeli a törökök zsarnokságát Örményországban és a görög tartományokban és úgy vélekedik, hogy a­ki lebeszélte az utóbbiakat, a föl­kelésről, komoly felelősséget vállalt magára. Stanley, Bucclench és Fortescue megtá­madják Argylt, Ripor pedig védelmezi. Lord Derby kijelenti, hogy ő nem he­lyez oly nagy fontosságot Örményországra mint némelyek, de kételkedik azok bölcsesé­­gében is, kik bátorítják Oroszországot ez irányban való előrenyomulásra. Argyl az ázsiai mohamedánok fanatismusának növe­kedését annak tulajdonította, hogy Franczia­­ország befolyása az 1870. év után alá­­szállott, de az adók emelkedése, Törökor­szág pénzügyi zavarai következtében, job­ban megmagyarázza ezt. Az angol sürgö­nyök nem okai a háború kitörésének, Oroszor­szág valószínűleg még a herczegovinai zavarok előtt megállapította tervét. A keleti kérdés megoldásának valamennyi európai hatalom beleegyezésével és közreműködésével kell megtörténnie. A­mint ismeretesek lesznek a béke föltételei, alaposan és komolyan meg fogja azokat fontolni. A kormány köteles­sége gondoskodni, hogy azokban félművelt országokban, hol nagy a fanatismus, a mo­hamedánok és keresztének egyenlő igazság­­szolgált­atásban részesüljenek. Liondon, jan. 31. (A felsőházból.) Strathe­­d­y kérdésére ezeket válaszolta Lord Darby : Ő soha sem állította, hogy a flotta semmiféle kigon­dolható esetben sem mehet Konstantinápoly alá ; oly körülmények következhetnek be, hogy ez czél­­szerű lehet, és egyáltalában nem veszélyeztetheti a békét , midőn ez a humanitás érdekében történhe­tik, és előmozdítja a béke fenntartását. A képviselőházban Kinealy holnap kérdést fog intézni, váljon alaptalan-e, hogy a három császár szövetsége teljesen helyreállíttatott ? Jenkins kér­dezni akarja holnap, váljon a póthitel egy része kiadatott-e már ? Többek kérdésére kijelentette Bourke . A távíró Konstantinápoly és Drinápoly közt 29-ig zavartalanul működött, de hallja, hogy Konstantinápoly és Gallipoli közt ma megszakíttatott. A kormány most összeköttetés­ben áll Konstantinápolyival annak megállapítására, hogy angol segítségre jogosult hány lélek van ott. Forster módosítást nyújt be a póthiteljavaslathoz és fejtegeti, hogy arra ez ideig semmi sem adott okot. (Élénk tetszés az ellenzék padjain.) Cross igazolja a kormány politikáját, és ismételve hang­súlyozza, hogy Anglia czélja a béke tartóssága , a kormánynak azonban, mivel az oroszok előrenyo­mulnak, ragaszkodnia kell javaslatához. Athén, jan. 31. Kumhmandurosz beszéde után a képviselőház titkos ülésben 121 szóval 6 ellenében föltétlen bizalmat szavazott a kormány­nak és felhatalmazta azt, hogy Görögország érde­keinek megfelelőleg intézkedjék. Kairó, jan. 31. Az alkirályt kellemetlenül érintette,­hogy az állami adósságok biztosa vonako­dik résztvenni az általa kinevezett bizottságban, mely a pénzügyi helyzetet van hivatva megvizs­gálni. Az alkirály Goeschen és Jouberthez jelentő­ségteljes levelet intézett és kéri közvetítésüket. Bécs, febr. 1. Megnyitás. Osztrák hitelr. 231, magyar hitelr. 212.50, Napoleon-arany 9.45. A han­gulat szilárd. Bécs, február 1. Elő­tőzsde. Osztrák hitelr. 229.70, magyar hitelr. 211.50, lombard 79, angol­­osztrák 101.70, államvasut 260.50, Napoleon-arany 8.45 ma. A hangulat gyengül. London, jan. 31. Consolok 959/16, ezüst 53.75. Páris, jan. 30. Boulevard-kölcsön 110.46. Frank­furt, jan. 31. Esti tőzsde. Osztrák hitelr. 19572, lombard 677a, osztrák álllamvasut 22­0, galicziai 210, papiros járadék 54, arany­­járadék 533/4, magyar járadék 7971. A hangulat bágyadt. Hamburg, jan. 31. Buza lanyha 210,212 ; rozs nyugodt 149,149,50 ; repereolaj bágyadt, kész­let nincs 72 ; szesz csöndes, készlet nincs, 3970, 4072, 41. Rohrschacft, jan. 31. Hangulat nyugodt vételkedv nincs, magyar buza 297s—32 kínálva. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőhöz ülése február 1 1-én. Elnök : Ghyczy Kálmán. Jegyzők : Horváth, Tombor, Orbán. A kormány részéről jelen vannak : Tre­­fort, Szende, Péchy, Bedekovich, Széll. A múlt ülés jegyzőkönyve fölolvastatván, hi­telesíttetik. Elnök bemutatja Fehérmegye kérvényét a buzarozsda elharapódzásának meggátlása tárgyá­ban, s a csongrádmegyei tanító-egylet kérvényét a tanitói nyugdij rendezése tárgyában. — A kér­­vényi bizottsághoz utasittatnak. Felolvastatik az elnöki előterjesztés a most folyó országgyűlés kezdetétől a mai napig függő­ben maradt tárgyakról. — A ház irodájában fog letétetni. Ordódy Pál előadó benyújtja a pénzügyi bizottság jelentését az 1878-ki költségvetésről. — Ki fog nyomatni és szétosztatni. Az erdőügyi bizottságra tegnap történt sza­vazás eredménye hirdetted­­e ki. Meg­választottak : Békásy Károly, Kiszely Árpád, Korizmics László.

Next