Ellenőr, 1878. április (10. évfolyam, 162-215. szám)

1878-04-02 / 165. szám

iuozitás, mely az unisono játékban, amint az is­meretes Chopin-féle „phantaise-impromptu“ és rá­adásul ugyanennek „Minuten Walzer“-jét játszották, a közönséget valóban meglepte. Játékuk azonban az intensív, művészi becs fokát akkor éri el, ha a két zongorára componált darabok előadását hall­juk. Ilyenkor oly szépen olvad össze a testvérek játéka, hogy minden hallgatóra azt a benyomást teszi, hogy egy lélek, egy felfogás uralja az egészet. Műélvezet volt a méltán annyira kedvelt Saint-Saensnek gyönyörű, szellemes változatait Beethoven egy themája felett, az ő interpretátiójuk­­ban hallgatni. Hogy mindegyikük, ha magában ját­szik is, a művész névre igényt tarthat, azt bizonyí­totta Them Vilmos Scarlatti sonatája és Raff­­a­rotte-ja által és igazolta azon gyújtó hatás, melyet Lajos Liszt egyik legnépszerűbb,­­a gr. Apponyi Antalnak ajánlott­ rapsodiájával a hallgatókra gya­korolt. Maleczkyné Ellinger Joséfa, kit felfogás és előadás tekintetben egyaránt jeles dalénekesnőnek ismerünk, különösen Liszt nagyszabású „Loreley “­­jának és Mozart kedves „Ibolyájának” előadásával emelte az est élvezetességét. — Teller Lipót a meiningeni színtársulat egyik legelőkelőbb s nálunk is jól ismert tagja, a meinin­geni herczegtől a művészet és tudományok érdem­jelét kapta. Teller budapesti születésű, menjenek vele Párisba, ott kiművelteti színésznők­nek. A két leány el is utazott az úrral, hol néháy hóig együtt éltek, mig az úr eltűnt. Anna sorsa azután egészen jóra fordult. Egy vagyonos ékszerész vette pártfogásba, kivel jelenleg is él, az anyja azt állítja, hogy oltárhoz is vezette. — 1874. óta havonkint 50 irtot küld az ékszerész özvegy Rózsánénak Pestre. Anna csak egyszer jött el szü­lőföldjére, néhány hétig tartózkodott Újpesten lakó családjánál. Elutazása előtt érkezett egy 1200 írttal terhelt levél Párnából az ékszerésztől úti költségek fejében. Rózsa Anna nem volt otthon. Rózsa István (a rablógyilkos) édes­anyja ellenkezése daczára a le­velet átvette és azonnal megszökött, csak hetek múlva küldött 300 forintot egy levélben testvérének, azt írva, hogy ez is elég neki úti költségre, özvegy Rózsáné fel­akarta jelenteni a dolgot, de Anna azt mondá, hogy 300 írttal is Párizsba érhet, ne hozzák a csa­ládot szégyenbe.* — A vagyonbukott „Nemzetköziml és „Orszá­gos“ czimü biztosító társaság volt igazgatói és tiszt­jei ellen indított bűnperben a kir. törvényszék vád alá helyezte a Tauber Leót és Wottiz Antalt is. Ez ellen a királyi táblához felebbeztek. A királyi tábla a vádhatározatot megerősítette, a legfőbb itélőszék mai napon hozott határozatával a királyi tábla ha­tározatát, az abban foglalt indokokból, helybenhagyta. Törvényszéki csarnok. — Az újpesti rablagyilkossági bűnügyben Rózsa István és Rózsa Gyula, mint közvetlen tettesek ellen hozott ítélet ma került a legfőbb szélőszék I. bün­tető tanácsában tárgyalás alá. Bonis elnöklete alatt Suhaj előadó, Osztrofszky, Zavics, Vadcai, Baló és Burján voltak a bírák. Az előadó érdekes adatokat közölt vádlottak családi és előéletéről, a bűnösök elfogatásáról. Felolvasták a kir. törvényszék ítéle­tét, mely mindkét vádlottat, mint közvetlen tettese­ket ítélte el és pedig Rózsa Istvánt kötél általi halálra Rózsa Gyulát 20 évi börtön­büntetésre. Az ítélet indokainak felolvasása után a ki­rályi tábla ítéletét adta elő dr. Suhaj, mely minő­sítésre eltér az előbbitől és Rózsa Gyulát csak Ba­jor Nándornén elkövetett gyilkosságban mondja bű­nösnek, azonban bűnszerzőnek is nevezi őt. Rózsa Istvánra nézve az I. bíróság ítélete változatlanul helyben hagyatott, a büntetést kimérését is megerő­sítette a királyi tábla mindkét vádlott irányában. Ezután a tanács visszavonult. Ítélet hozatalra: A legfőbb ítélőszék ítélete következőleg hangzik : Rózsa István és társai elleni rablógyilkossági bűn­­perben hozott királyi törvényszék ítélete minősíté­sére nézve, a büntetésre nézve pedig a királyi tábla ítélete hagyatik helyben, ennek folytán Rózsa István kötél általi halálra, Rózsa Gyula 20 évi börtönbün­tetésre végérvényesen ítéltetik. Igen érdekes adat merült fel ma a legfőbb törvényszéknél Rózsa-testvérek bűnperének előadása alkalmával. — Rózsa József, a rablógyilkosok atyja, megyei pandúr volt előbb Pápán, utóbb 1860-ban Veszprémben. 12 gyermeke volt; 1862- ben egy főrangú úr megszerette Lina leányát, és az egész családot felhozatta Budapestre; itt a Béla­­utczában fényes berendezésű lakásban, gazdag el­látásban részesité a családot. A gyermekek isko­lába jártak és jól neveltettek. Rövid idő múlva meghalt a főrangú ur és a család ismét szegény­sorsra jutott; de nem sokára ismét akadt egy másik ur, budai háztulajdonos, ki Lina kedvéért a­­ családot Budára hozta magához. 1870-ben meghalt,­­ a második jóltevő is és ekkor Lina kétség­­beesésből agyonlőtte magát. Maradt azonban a bu­dai úrtól 1100 frt a családra; ezzel Újpesten hen­tes üzletet nyitottak, melynek élén a szorgalmas és becsületes Pál fiú állott. Itt volt alkalma Gyu­lának több ízben megfordulni Bajor Nándor sza­tócs üzletében, és innen ismerte körülményeit. Azon­ban a békés egyetértést megzavarta Pál házasulási szándéka, megváltak, az üzlet tönkre ment és a család Pestre költözködött ismét. Ezalatt felnőtt Rózsa Anna, ki szépsége által úgy mint előbb Lina — feltűnt. A kalap-utczában dolgozott egy divat­árus leánynál Horváth Lujzánál. Egy napon valami idegen meglátta a két feltűnő szép leányt az utczán, hazakisérte őket és rábeszélte, hogy KÖZGAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK. A zalamegyei gazdasági egyesület által Nagy-Kanizsán 1878. évi junius hó 2-án, mint a nagy­kanizsai országos é s ugyanakkor az egye­sület által megtartandó tenyész állat vásárt meg­előző napon, a nagy-kanizsai uradalmi Lánczi ma­jor helyiségében, jutalmazással egybekötött gazda­sági tenyész állatkiállítás fog rendeztetni a követ­kező határozatok szerint: A zalamegyei gazdasági egyesület által 1878. évi jun. hó 2-án Nagy-Kanizsán rendezendő tenyész állatkiállitás szabályai: I. A kiállítás tárgyai: I-ső szak. juh . — megkülönböztetve két csoportozatban u. m. 1-er, gyapjú finomság — viszonylagos bőséggel, —2-er, gyapjú mennyiség — viszonylagos minőséggel. II- ik szak. szarvasmarha; megkülönböztetve négy csoporozatban u. m. 1-er, tisztán tenyésztett magyar faj, 2-er, tisztán tenyésztett külföldi faj, 3-or, korcs vagy kevert faj, 4-er, bival. III- ik szak. ló; megkülönböztetve három cso­portozatban n. m.: 1-ör, gazdasági czélokra való faj, 2-or, közhasználatra való, és a nemesített faj, 3-or, telivérü és a fényű­zési faj. IV- ik szak: sertés; megkülönböztetve három csoportozatban n. m.: 1-ör, tisztán tenyésztett ma­gyar faj, 2-or, tisztán tenyésztett külföldi faj, b­or, korcs vagy kevert faj. II. A kiállítás jutalom dijai: A jutalmak és kitüntetések kétfélék u. m. pénzbeli jutalom dijak és dicsérő okmánylevelek. A pénzbeli dijak az érdem fokozata szerint három rendbeliek u. m. első, másod és harmad rendűek: egy darab 8 frtos arany (20 frankos) egy darab 4 frtos arany (10 frankos) és két o. é. ezüst forint díjazással, — a dicsérő oklevelek az érdem fokozata szerint két rendbeliek u. m. kitűnő minő­ségűért elsőrendű, és jó minőségűért másodrendű oklevél. A pénzbeli díjak természetben adatnak ki a bírálók ítélete folytán az illető tulajdonosoknak el­ismerő oklevelek kíséretében, és a juh, szarvas­­marha, ló és sertés jutalmazásokra fordíttatnak, azok kiállítási csoportozatai szerint a következő kitűzéssel: a­ juhoknál, a tenyésztő neműekre kosra és anyára — mindkét csoportozat szerint egyformán és pedig: 1- ső rendű dij : kosra egy darab 8 forintos arany; anyára egy darab 8 frtos arany ; 2- ad rendű dij : kosra egy darab 4 forintos arany ; anyára egy darab 4 frtos arany; 3- ad rendű dij : kosra 2 o. é. ezüst forint; anyára 2 o. é. ezüst forint. b) Szarvasmarhánál: a tenyésztő és igavo­nókra — bika, tehén és ökörre — a kiállítás há­rom első csoportozata szerint egyformán és pedig: 1- ső rendű dij : bikára egy darab 8 forintos arany, tehénre egy 8 forintos arany, ökörre egy 8 forintos arany. 2- ed rendű dij : bikára egy darab 4 forintos arany, tehénre egy darab 4 frtos arany, ökörre egy darab 4 frtos arany. 3- ad rendű dij : bikára két o. é. ezüst forint, tehénre két o. é. ezüst frt, c) lovaknál: a tenyésztőkre — ménre és kan­­czára — a kiállítás két első csoportozata szerint és pedig: 1- ső rendű dij: ménre egy darab 8 forintos arany, kanczára egy darab 8 frtos arany. 2­ ad rendű dij: ménre egy darab 4 forintos arany, kanczára egy darab 4 frtos arany. 3 ad rendű dij: ménre két o. é. ezüst forint, kanczára két o. é. ezüst frt. d) Sertéseknél: a tenyésztő nemüekre kanra és emlére a kiállítás három csoportozata szerint egyformán és pedig : 1- ső rendű dij : kanra egy darab 8 forintos arany, emsére egy darab 8 frtos arany. 2- ad rendű dij : kanra egy darab 4 forintos arany, emsére egy darab 4 frtos arany. 3- ad rendű dij: kanra két o. é. ezüst forint, emsére két o. é. ezüst forint. A kiállításnak minden egyéb tárgyai, melyek a pénzbeli díjazás rovatában nincsenek ilyenek a birkánál: bárány, t­rü, tokló, — szarvasmarhánál borjú, bival, — lovaknál csikó, heréiz és fényűzési csoportokat csupán dicsérő oklevelek által jutalmaz­tatnak. III. Általános tudnivalók. 1-ér. A jutalom dij versenyre csak a Zalamegyében született és te­nyésztett gazdasági tenyész állatok állíttathatnak ki. 2- ér. 1878-ik évi ápril­is 1-ig tartozik min­den kiállító az egyesületi titkári hivatalnál Zala Egerszegen, azontúl a rendező bizottságnál Nagy- Kanizsán Bevis József úr gyógyszertárában „Az Igazsághoz“ Írásban bejelenteni, hogy minemű tár­gyakkal fog a kiállításhoz járulni. 3- or. A kellő igazolási levelek, melyekben vi­lágosan kitéve legyen a beállítónak neve, lakhelye, utolsó postája és vasúti állomása, valamint a be­állított állat kora, faja, s tenyésztési helye, az át­adáskor a rendező bizottságnak átadandók lesz­nek s a fentebbi bejelentésbe is foglalandók annak nyilatkoztatásával, vajon eladók-e vagy nem ? 4- et. A kiállítás 1878. évi junius 2-án d. e. 10 órakor fog megnyittatni és tart junius 3-án d. u. 4 óráig, a bírálat a kiállítás első napján d. u. 4 órakor leend. 5 ór. A kiállításra szánt állatok 1878. évi ju­nius 1-én déli 12 óráig a kiállítás helyére, Nagy- Kanizsa uradalmi Lánczi-major, a fentebb meghatá­rozott kellékek szerint a törvény szerinti marha­le­velekkel is ellátók, beállítandók és a rendező bizott­ságnak átadandók, 6- or. A kiállítandó állatok takarmány és álom­béli ellátásáról a kiállítás ideje alatt a rendező bi­zottság gondoskodik, és a verseny kiállítóknak in­gyen adatik, a zab vagy más szemes gabona a ki­állító által állítandó vagy megfizetendő, 7- er. Az 1878. évi ápril­is 30-ig beküldött bejelentések nyomán az egyesületi titkárság által egy kiállítási jegyzék fog kiadatni és nyomtatott példányokban, a rendező bizottság által megállapí­tandó díjért kiosztatni. Árvay István m. k. egyesületi ügyvezető elnök. Szigethy Antal m. k. egyesületi jegyző. Bácsi tőzsde. Április 1. Magy. Keleti vasút elsőbbe. . • ________ .... ■ ■ ■ -- .......#, állam ktv. keleti v. 5% • - lt ., ff 5°/0 ar. 1876 A. Államadósság 100 frt.­­ •: g5Ä°?B7? 10 L 6% 6010 EA,' : «aäse l £ ll ti s 8-° 2 ,B ** K Ln a A. fi fi Pest WOB 070 • » * Sorsolással 1839-ből 7, sorej, p. p. 316 — 317 _ Torok ,a“nti 400 frlnk 1889-ből ötöd „ „ „ 316 - 317 — D. Bankok részvényei. \Zifi loo T .;:: 1?«» m « b*nk 200 a rtoa ,rt " tottbőllOO *’ 5%" ” 135 - 1s5 50 Angol-magyar bank 100 frt. „­­• . jOM-bol 100 ,, „ „ 135 — 135 50 0aztr_ f51dhitelintfc. 2oo frt. K. 40 Como jaradékjegy 42 Itt # . . . 94 - 26 ~ M földhitelintézet 900 frt. Llamjoazagi jelzáloglo^iaO frt 5% HI -14160 K(*f,ki .8 iparhitelfotez. 160 frt Oeztr. kincstári jegyek 6»/. . • 106 - 100 16 Magyar ilt. ^telbank 280 frt . ^rang rente 4 /0 « • . • . /2 C 78 SO ^lgó-anaztriai leszámítoló társa-B. Földteherrr.enteeité* 100 frt. i*t 600 frt ... p. p. Franco-osztrák 100 frt » borvíz-tótoríkági 6% . . .-----------------Magy. Ál*. pajac­páli. 200 frt 40»/c­gídéhd 60/. . . • 75 60 76 - Oaztr. nemz. bánit . ■taLm Bánság 6% • • .77 - 77 60 ODiobank 100 frt 6% 7 Temeei 1867, sorsolási zárakkal 76 76 77 36 KS,rekedési .áilai.tok­réti- Magyar 50/„ . . .77 du venvoi 1867, sorsolási záradékkal 77 26 77 76 venyw. Alföld-fiumei pálya 200 frt , C. Máa kuh­atnak. Albrechtpálya 100 frt . . Duna-szabályozási 5% 100 frtOBIOS 60­­04 — Báttaszék-Domb. Magy. vasúti 190 frt. 800 (frank) 5% 87 — »7 6­0 Osztr. dunagonhajoz. tara. 600 p. p. Zömöri záloglevél 5% 150 frt !j — —-------tErzsébet-pálya 200 frt p. p. . *1 * › ‡ 'S › * Krakkói Sorsjegy-kölcsön 20 t›t U 75 16 — Palffy 40°frt p“? ? ] 29 fj ** ““ Rudolf-alapítvány 10 frt _ _ Salm 40 frt p. p. , g8 „B sg76 Salzburgi dijaorsjegy 20 frt . 16 60 le­^t. Genois 40 frt p. p. 2R 7n 90 91 Stanislao vároas a,) M . 20 59 3. 60 Triest varos 1(10 P. P. «'/,% 120 - 131 - ! wLid,tein’30 6frVP.PD.40O/“ • ^ SS“ Windischgrátz 20 frt . . .;f 26 96 Váltók (három hors). Amsterdamra 100 frt holldl.3»/0 ICC 25 100 60 Brnsseli 100 frt gi. _ _ _ Német bankhelyek 100 bit mark. 47,»/^ . . . 59 35 59 56 Londonra la font sterling *«/ rgi 70 121 90 Milano 100 Ura . , 50/ ^ ____ Marseille 100 frank . 2°/ _ ______ Paris 100 frank . , *o/° 48 50 1866 Zurich 100 frank . , 3»/­ ^ ^ Pénzek árfolyama. Ca. arany . . . ,16 73— * 74— 20 frankom arany . , , 9 78 V» 9 74% 20 mark. darabja . , . il 98 12 'at Orosz imperiale , f , 9 95 99­ Török arany lira . , . 11 — 11 Q6 .......................................... 1*C 106 36 Német kir. bankjegy 100 mark 69 »5 60 05 *1­0 «3 at P­H - Osztrák dunagőzhajózási 300 p. p. 99 — 94­­,f t 200 p. p. 6% 65 60 96­­5 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt. . 93 — 93 5 „ 1862-iki . . 91 50 92 -Eperjes-tarnowi 300 frt , .-----------— -5 Ferdinand északi p. 100 frt pt p. 100 76 101 2 ■* 1, }1 ,1 100 1, o. o. 97 60 *■" “ „ „ „ 100 frt e. 5% 106 — 106 5 - Ferencz József pálya 200 frt . 88 46 88 7 - Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . 82 - - 82 6 Kárely­ Lajos „ 300 frt­­ . 102 26 162 7 3 Kassa-oderbergi 200 frt . . 70 76 71 2­ ­ Lemberg-czern.jassyi p. 1865. kib. 77 76 78 - i, „ „ n 1867. kib. 77 60 77 7 ) 9Í „ „ „ 1868. kib, 70 — 71 - Osztr. észak-ny. vasp. 200 frt., 5°/0 88 60 89 -1 Rudolfpálya, 300 frt, B°/0 . . 78 dC 79 1 Első erdélyi pálya 200 frt ezüst 64 — 64 8 „ Állampálya 100 frank . . . 166 — 166 -„ kib. 1874. . . 149 — 110 -Déli vasút január—jul. 8% 500 fr. 112 — 112 6 „ 200 frt. ez. 6% , . 93 76 94 -„ 1878 6% 500 frk. .--------------­Tiszavidéki . . * 5°/0 81 26 81 7 Magy. gácsországi *00 frt e. 5% 66 60 66­­Magy. északkeleti 300 frt 6% 67 — 57 2 Magy. nyugati 200 frt 6%50----67 6 Magas társjegyek. Hitelintézet 1 Oft frt , . .--------------­Clary 40 frt p. p. . . .29 60 30 6 Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% 96 — 96 6 Insbrucki városi 20 frt • . 19 60 20 -*5 1 I »o S "e * tH » H «8 66 63 76 Eperjes-tamnovi 200 frt e ----------— — 72 76 73 26 Ferdinánd északi pálya 10­0 frt ez. 1967 1970 16 — 65 25 Ferencz-József pálya 200 frt ez. 126 76 127 26 76 BC 77 — Fécs-barcel pálya 200 frt ezüst .---------- -118 — 119­­ Károly-Lajos pálya 200 frt p. p. 242 50 243 — 107 75 108 6­1 Kassa-oderbergi pálya 200 frt . 100 76 101 26 — — _ — Uintberg-czernoviczi pálya 200 frt 119 — 120 *­—. — — — Osztrák-magyar Lloyd 600 frt p. p. 394 — 396 — 79 7& 80 26 Osztrák-északnyugati 200 frt . 107 6­» 108 —­­ — — Rudolf-pálya 200 frt . . . 112 60 ns — 12 60 13 — Első erdélyi pálya 200 frt ezüst 100 — 101 — Állampálya 200 frt p. p. » . 248 — 248 60 Déli pálya 200 frt. , , , 68 76 26 Jidzai pálya 200 frt . , , 176 — 177 — 94 — 94 60 Bécsi Tramway 200 frt 4 . 132 50 133 50 w — — — fagy.*gácaorsz* első pálya 200 frt 91 — 92­­1— —------északkeleti „ 200 frt ezüst 107 60 108 50 49 — 49 50 n nyugati székesfehérvár-gráczi 223 — 223 25 200 frt . t . . 107 — 108 — 197 60 19776 F. Záloglevelek: 125 — 780 — Osztrák földhitelintézet sors. 6% 106 60 107 — -------— — „ 38 éves visszafizetés 6% . 89 85 90 05 -------— — Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás---------— — ICO — 802 — 91 »• 6- 4. 5°/0 . . 98 16 98 80 80 50 60 75 Magyar földhitelintézeti 5./a°/0 . 94 — 96 — a 11 5% arany . 106 -------­„ jelzálogbank 5‘/a% . . 79 ^ 79 50 #l kisbirt.. földhitelint. 8% sors. 68 — 85 — Lü Elsőbbségi kötvények. ---------- - Albrechtp. 300 frt 5% . . 89 50 69 76 368 —­­ 76 — Által«-fiumei pálya 200 frt ez. 5% 6? 60 68 - 164 lftfc * Bátrtvizék-Dombovár 200 frt e. 5»/1---------— - Lap tulajdonosok : Légrady testvérek* Csernét*» ■, Budapest, ápr. 2. Értéktőzsde. A mai tőzsde igen élénk volt. Az előtőzsdén osztr. hitelr. 222.75—223, magyar hitelr. 198.50; A déli tőzsdén: osztrák hitelr. 223.60— 223~rt köttetett, maradt 222*80 223-on , m­äffgär hitelre 198.50. Aranyjáradék 86.25—86.10-el köttetett, maradt 86.25-ön. Vasúti kölcsön 97.25. Keleti vasút I. 63.70 II 73. Magyar dijsorsj 77.25. Közúti vaspálya 172, pesti­ biz­tosító 75-ös, magyar bizt. 1700. Pannónia bizt. 390. Éjszak nyug. vasp. 107.75. Pannónia gőzm. 1080, Lujza 199, Ganz vasöntő 182. Valuták gyöngék. Napoleon-arany 9.73, Lon­don 121.60, Svájcz 48.38. Felelős szerkesztő: Palástét Sándor. Nyomatott Légrády testvéreknél.

Next