Ellenőr, 1878. április (10. évfolyam, 162-215. szám)

1878-04-11 / 182. szám

adja elő s az értekezlet megnyitása után felhívta Bedő József felsőbb népiskola igazgatót, hogy a házi ipar meghonosítását illetőleg tegye meg elő­terjesztését. Bedő József egy határozati javaslatot olvasott fel, melyben a) a sepsi­szentgyyörgyi fonó­jába Erdővidák községei kivétel nélkül egy egy ta­­noncz küldésére hivassanak fel, úgy azonban, hogy a kisebb községek közül néhány csoportosulva, de összesen 14 növendéket küldjenek, b) A kiképezte­­tési költséget fedezzék az illető községek, c) Az elnökség jelentse be az értekezlet megállapodásait Háromszék megye főispánja, méltóságos Pacsa József úrhoz, mint a házi ipar egylet elnökéhez, d) Erdő­vidék ügybuzgó férfiaiból nevezzen ki ezen értekez­let egy bizottságot, melynek feladata a hazai és külföldi ipar figyelemmel kisérése, másfelől — és pedig különösen — itt Erdővidéken a házi ipar meghonosítása. Az értekezlet e határozati javasla­tot egész terjedelmében elfogadta s a vidék 20 községéből egy 115 tagú bizottságot választott, melynek jelen nem levő tagjait az elnökség fogja értesíteni s a következő gyűlésre meghívni. Végül örömmel vette tudomásul, hogy gr. Kálnoky Dénes egy tanuló költségeinek fedezését elvállalja.­­ Az országos hitelszövetkezet felügyelő bi­zottságának elnöke, Szabó Géza, Oberman Antal és Szabó Endre bizottsági tagokkal együtt tegnap este 8 órakor a rendőrségi felügyelő tisztviselőnél azon feljelentést tettek, hogy a hitelszövetkezet vezér­­igazgatója, Temesváry István az intézeti pénztárból 225 frtot sikkasztott el. Az az alapos gyanú is forog fenn, hogy a 225 frt csak csekély része az elsikkasztott összegeknek, miért is a vezérigazgatót befogták. A Halál egy pofonért Nagyvárad külvárosá­ban a Szalonta felé vezető úton, a töltés szélén van egy korcsma, mely a „Két huszárához van czimezve. Múlt hó 26-án, este 7 óra tájban, ide állított be Kosztán Flóra, részeges taligás, egy pár liter borra. Nagy gyülészcsoportot talált már ekkor a korcsmában, mely féktelen jó kedvvel dőzsölt. Szóbeszédben egy ittas legénynyel összeczivódván, ezt nagy dühösen arczul ütötte. Ekkor a legény bátyja neki esett, kegyetlenül összefojtogatta, egy pár aradmegyei, egy csörmői illetőségű ember pedig szintén rárontott s irgalmatlanul meggyomrozta úgy, hogy a nyert sérelmek következtében Kosztán Flóra pár nap előtt elhalt. Az orvosi bonczolás, megálla­­pítá, hogy a szerencsétlen ember csakugyan a ve­rekedés áldozata lett. Azért az egy pofonért életé­vel kellett lakolnia. A verekedők ellen folyamatba fog tétetni a vizsgálat.­­ Egy óriás mutogatja magát jelenleg a lon­doni Egyptian Hallban, mindenkit meglepve testal­kata rendkívüli kifejlődése által. Az óriás 23 éves fiatal­ember, vállai körül 8 láb, dereka körül 7 láb és lábikrái körül 3 láb, s súlya közel 20 mázsa. Magassága azonban csak 6 láb 4 hüvelyk. Mint négy hónapos gyermek 56 fontot nyomott s mint 10 éves fiú 2 mázsát és 50 fontot. Orvosa e rend­kívüli tömeget nem annyira zsiradékból, mint in­kább szilárd húsból állónak mondja. Campbell úr — ez a neve az ifjúnak — kissé nehézkesen mo­zog, de mégis támogatás nélkül. Kíséretében van szép fiatal neje is, kinek „terjedelme“ azonban a normális állapotnak felel meg. — Megkönyezett táviratcsonkitás. X. urnak, ki különben csapi birtokos, nagy szöllője van Szőllő­­sön szép hegyi pajtával, melynek pinczéje sok jó bort rejteget tele hordókban. E hordók között azon­ban legbüszkébb volt­­ az egy nagy tizenkét akós hordóra, melyben a bortermésről különben is hires 1872-ik év termésének java, quintessentiája rejte­zett, megjelölve kívülről az évszámmal és a tulaj­donos nevével. Azonkívül, hogy borait nagyon sze­rette, vö­. még egy gyengesége X. urnak, mely abban­­Jött, hogy cselédjeitől szerette elvonni a mit csa­k lehetett, — minek következtében a hegyi pajtájá­ban lakó vinczellérje is csak nézte a jó bor­ral ií a hordókat, de mellettök lőrét kellett szűr­ésűime. — Történt, hogy a tavasz nyil­ával mun­káltatni kellett a szőlőt, a vinczellérbe is állította a munkásokat, de azok a lőre helyett bort köve­teltek, mit a vinczellér nem is késett a maga ortho­­graphiájával megírni X. urnak, őt magát is biztatván a remény, hogy ily körülmények közt rá, illetőleg torkára is jobb napok derülendnek. X. ur nem lévén benn, a levelet Beregszászban kapta meg, s mivel ép­pen kedves vendégei és egyszersmind borvevők ígér­keztek őt meglátogatni csapi birtokán, nem mulaszt­­hatta el, hogy ez alkalmat fel ne használja arra, hogy kitűnő 72-ikis­ borával ne dicsekedjék azok előtt. Sürgönyözött tehát vinczellérjének Nagyszőlősre, hogy „a 72-ki bort azonnal vigye Csapra.11 A vin­­czellér levelét ezúttal még jónak látta figyelmen kívül hagyni. Azonban a veszedelmes táviró, mely annyi galibát csinált már, mint a „Távirda-közlöny“ írja, elcsonkította a táviratot, csak egyetlen pon­tocskát hagyott ki, de a mely pontocska nagyon de nagyon fontos volt, mert annak hiányában a vinczellér oly tartalmú sürgönyt kapott, hogy „a 72-iki bor azonnal vegye csapra.“ Az egy kissé csodálkozásba ejtette ugyan a vinczellért, ki nem gondolhatott egyebet, minthogy e sürgöny válasz az ő levelére, de mivel a jót örömest elhiszi az ember, némi fejcsóválással csakugyan csapra verte a nektárt, melyből munkásaival menten jól is la­­komáztak, kiemelve urának e nem várt jószívűségét. X. ur haza kerülvén vendégeivel, várta naponként a jó bort s midőn az csak nem akart megérkezni, nem tehetett egyebet, mint kocsira ülni és vendé­geivel együtt szőlejébe kirándulni. Amint megérke­zett az első dolga volt a pinczében szétnézni, s büszkesége tárgyára kerülvén a szemle, csaknem a guta ütötte meg midőn látja, hogy a hordó tete­mesen megürült. Kiderülvén a tévedés­, be kellett látnia, hogy itt már a hiba jóvá tehetetlen, a fél­tett, rejtegetett s magától is kimért hires bornak jó része oda van, fogta magát és a féligtelt hor­dóra borulva azt keservesen megkönyeste, mint mély érzésű egyének szokták kedveseiknek a hal­hatatlan lélek elrepülése folytán hátramaradt rom­landó porsátorát. — Rablás egy őrházban. Az első erdélyi vasút 22-ik számú őrházáná­l —­ Balomir falu alatt — április 6-ra virradólag hat egyén a szobába menni akaró őrt megfogta, megverte, nyakára kötélhurkot vetett és a pinczegödörbe belökte. Majd az első szobába rontva, az őrnek ott alvó leányát verték össze-vissza, inasának a homlokát egy baltával betörték s fejére egy lisztes zsákot dobtak, hogy ne láthasson. Ezután az asztalt feltörték, a benne levő készpénzt zsebrerakták, az adósleveleket — melyekre egy pár száz forint volt kikölcsönözve — ott benn elégették. Majd a hátulsó szobába menve, az őrnek ott háló idős nővérét illették súlyos bán­­talmakka­ s végre az értékesebb holmit s élelmi­szereket magukhoz véve, tovább állottak. A tettese­ket még nem sikerült elfogni. Ez már a második rablási eset ugyanezen őrháznál. Színház és művészet. —­ Egressy Ákos, mint szerződött tag, tegnap este lépett föl először a nemzet színházban. Sylo­­kot játszotta a „ Velenczei Kalmárban 1:1. Kiléptekor rokonszenves tapssal üdvözölték s később is több­ször tapsolták; a harmadik fölvonás után pedig háromszor kihívták. A fogadtatás s a külső siker után ítélve, debütje szerencsés és hatásos volt, de alaposan megítélve: csak egy határozottan szép te­hetség szárnypróbálgatása, mely a nagy brit költő Sy­lobjához képest csak halavány, gyönge másolat igazság és erő nélkül. Mélységet, a fajgyűlölet izzó szenvedélyét s a féktelen boszu határtalansá­gát nem láttuk lobogni alakításában, mely a költői valóságot csak ott közelítette meg, midőn az apai fájdalom emésztő keservének adott kifejezést. Itt láttuk, hogy a sebzett lélek beszél, úgy az utolsó jelenetben, midőn a törvényszék lesújtó ítéletét hallva, elcsigázva, meggyötörve kitámolyog a te­remből. Ez a két jelenete volt még a legsikerültebb. A többiben a modoros színpadi fogások pótolták a szenvedély kitöréseit s többszöre fogások, mint a tör­vényszéki jelenetben a késsel való hadonázás, túl­hajtva kirívókká lettek. Nem az éhes boszu mo­­hósságát láttuk itt, csak beteges izgalmát a lázas embernek, a kit túlkinzott idegei nem hagynak nyugodtan. Sylok szenvedélye mély, miként a ten­ger kitörésében megrendítő, mint a vihar s el­nyomva, kínosabb a halálnál. Ezt magyarázni óri­ási feladat, melyet csak megközelíteni is mélyebb és sötétebb fölfogással lehet. Egressy Ákosnak még egy nagy hibája van, melyről okvetlenül le kell szoknia, ha mint tragikus ki akarja kerülni a ne­vetségest. Ez maszkja, mely annyira túlzott és ki­rívó, hogy az ízlést sérti. Színházunk különben nyert Egressyvel, ki hősökre termett szép alak s még hibái mellett is felül áll a középszerűségen. Ha nem hajhászsza annyira a külső hatást s több igazságra törekszik, igazabb sikert is arat, mert van hozzá temperamentuma. A előadás összevágó volt. K. Jászai Mari, mint Portia, nemes egyszerű­séggel játszott, de ez alak több költői színezést kíván, mint a mit tőle láttunk. Nagy Imre, Ber­csényi, Sántha, Komáromy emelték az előadás ér­dekességét. KÖZGAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK: A szerb tövis. Hazánkban, kivált az al­földön, mindenütt ismeretes az utak mellett és a községek körül sokszor egész területeket ellepő szerb tövis (Xanthium spinosum). Ez utóbbi eset­ben a gazdának átka, a­mennyiben az általa meg­szállott legelőkön inkább a legjobb gyepet is ott hagyja az állat, semhogy három ágú hegyes tövisei közzé gázoljon, melyek a méh falánkjához hasonló égető érzést okoznak. E gonosz tulajdonságát még az is növeli, hogy rendesen a legjobb erőben levő földeket lepi el, melyekről sokszor hatósági rende­lettel is alig lehet elpusztítani; ha egy vidékről teljesen kiirtják is, testvéréhez, a czigány-mogyo­róéhoz (Xanthium strumarium) hasonló horgas tüs­kékkel ellátott magvait, illetőleg magtokjait, a szomszéd megyékből hajtott juhok ökrök és serté­sek csakhamar ismét beczipelik; kivált a juhok gyapjas bundáját néha kibonthatatlan kóczokká fon­ják össze e növény magvai. Ez a körülmény adott al­kalmat Németországban a maghamisítás egy újabb nemére. A gyapjúból kifésü­lt szerb tövis mag­oko­kat ugyanis széttörik, és apró magvait a luczerna­­magvak hamisítására kezdik felhasználni. Amint az elemzésből látszik, a szerb tövis hamujában phosphorsavas mész és szénsavas káli rendkívül nagy mennyiségben van jelen. E két al­ Legközelebb Dr. R. Godeffroy elemzés alá vette e növényt s több rendbeli próbák után úgy találta, hogy hamujában átlag véve van: szénsavas mész..............................................9.39% kénsavas mész..............................................2.84% phosphorsavas mész.....................................13 18% szénsavas magnézia.........................................8.31°/, chlórmagnézium..............................................1.07% szénsavas káli.......................................... 25.00% chlórkálium.................................... 4.39% vasoxyd...................................................................15.81% kovasav............................................................19.18% katrésznek ily meglepő bőségben való eljövetele a gazdákra nézvezetes jelenséggé tette e növényt. A szerint t. i. amint egyfelől e veszedelmes dud­­vának valamely területen elszaporodása a talaj erőteljességének jele, úgy másfelől kiirtása és ösz­­szeszedése igenis kívánatos, mivel hamujában a legbecsesebb trágya­szereket szolgáltatja a már kiért földeknek, és pedig csupán a phosphorsav és káli tartalmat vevén tekintetbe, e két anyagnak jelen­legi ára szerint 1 mázsa szerb­ tövishamu legalább is 3—4 frt értéket képvisel , míg ugyane mérték szerint 1 mázsa bikkfa-hamu legfeljebb csak 1 frt 50 krt ér. Egyálalában nem helyeselhető tehát azon ná­lunk igen gyakori eljárás, hogy a kirtott szerb­tövis garmadákat, vagy egyszerűen a dülő­utak árkába vagy pedig a sövényekre hányják , mert kiszáradás után elégetve, hamuját inkább a kertek vagy szántóföldek trágyázására kellene használni, mivel általában 21—24%-re tehető an­nak kálcsó tartalma! Van azonban e növénynek ezen kívül­ még egy másféle jelentősége is. A Dr. R. Godeffroy elemzésére másféle, t. i. azon tapasztalat szolgált indokul, hogy az utóbbi években, kivált Podoliában több orvos kezdte azt por-alakban a veszettség és cholera ellen használni. Dr. Grzymala a Journal Therapeutique czimű lapban azt ál­lítja, hogy már több esetben valóban kedvező sikerrel alkalmaztatott ez a szer minden más gyógyszerrel daczoló irtózatos betegségekben , a felnőtteknél ily esetekben naponként 3-szor 0-60­ grammnyi száraz xanthium levelet szokott beadni poralakban, gyermekeknél vagy állatoknál pedig a test nagyságának megfelelő arányban kevesebbet, s az adagolást 3 hétig folytatja. A Dr. Godeffroy elemzésében kitüntetett szo­katlan nagy phosphorsav és káli tartalom, mintegy indokolni látszik e növénynek tulajdonított e rend­kívüli hatást; mások azonban, azon az alapon, mert a Xanthiumban semmi különös anyagok nin­csenek, kétségbe vonják Grzymala következtetését, s az eddig ez után elért eredményeket inkább eset­­­legességnek hajlandók tekinteni. Bárhová dőljön is ez utóbbi tekintetben a vita, az már magá­ból az elemezésből kétségbevonhatatlan tény, hogy e hazánkba állítólag csak 1830. táján bete­lepedett dudva sokkal érdekesebb, mint sem eddig gondoltuk. (A Természettudományi Közlöny­ből.­ Budapest, április 11. Értéküzlet. Az előtőzsdén : Osztr. hitelr. 213 - 213.40, magyar hitelr. 196.50. A déli tőzs­dén : osztrák hitelr. 212.50, magyar hitelr. 196, aranyjára­­dék 86.25, bordézsma 80.75, kereskedelmi bank 512—518, lipótvárosi 31. Pesti biztosi­tó 70—70.50, magyar biztositó 1720, közúti vaspálya 163—164, Pannónia gőzmalom 1180, Lujza 197, Viktória 335, Concordia 405, alföldi vasút 112, éjszakkelet vasp. 109, London 121.50, Berlin 60, Napoleon­­arany 9.75. CSARNOK. Feu d’épaves.­­Egy barátomnak emlékül). II. Tout penser sans crainte, Tout quitter sans plainte, Tout compredre sans voir — Tout aimer sans éspoir. Gépiesen állok fel ; hagyom, hogy tegyenek velem bármit. Előhozzák kalapomat, keztyüimet... öltözékemet. — Mintha csak a ravatalra öltöz­tetnének. Szemeim tévetegen, bizonytalanul járnak körül a szobában; gondolatim öntudatlanul kalandoznak szerte; beszélek azt sem tudva mit. — Lelkemre jégburok domborult, szivemben mond­ha­tl­an úr, s életkedv nélkül, de szomor nélkül is, hozzáfogok az „új“ élethez. Rám adják a kabátot . . . egyszerre elhomá­­lyosul tekintetem; szivem sebesebben , ver; arczom kipirul, fellihegek, őrület száll meg. Érzem, hogy a vér ég ereimben, homlokomra verejtékcsöppek gyűl­nek . . . szemeim nagyra szétnyílnak; lényemre kábitó, szédítő érzelem nehezedik. — Megrohan is­meretlen hatalom, a jég felenged, a márvány olvadni kezd, az úr megtelik régi, régi emlékekkel; tér­deimre esem, beletemetem arczomat a karszékba zokogok, — majd nevetek görcsösen, — karjae, átkulcsolják a támlányt, ajkaim édes, hízelgő,gyön­géd szavakat suttognak . . . mosoly száll arczomra, keblemet meleg, világátölelő, szeretetteljes érzés járja át . . . magamhoz szorítom kabátomat, csókok­kal halmozom el, majd eltaszítom, majd ismét ma­gamhoz ölelem, míg szemeim omló könyeimmel áz­tatják . . . Ott ott elől, körülfogva egy gombot, mint fé­nyes pókháló az őszirózsát, egy szál finom, arany­hajat pillantok meg ... az ő selyem fürtéiből! — körötte pár szem aranyhajpor az ő fejéről! — ott maradt, a mint utolszor nyugtató keblemen. E közvetlenségig hű emléke a boldogságnak, átváltoztatott újra; a hulla bennem feléledt... is­mét benn vagyok az igézetben. Mint őrült szököm fel. — Istenem! kiáltom lázasan, az ő haja, az ő haja! Hisz ő szeretett en­gem ... itt a bizonyíték. E szál selyemhaj láncz, mely visszakapcsol a legképzelhetlenebb boldog­sághoz ; reményeim horgonya . . . bűvös talizmán, mely visszahódítja szivét ; hid, mely visszavezet lelkéhez ... varázspalcza, mely engedelmessé teszi újra ellenem revoltáló lényét.

Next