Ellenőr, 1878. április (10. évfolyam, 162-215. szám)

1878-04-08 / 175. szám

£ 15 fizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — „ Évnegyedre . . 5 „ — „ Egy hónapra . 1­9­81 . Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. Kiadó-hivatal. Budapesten, nádor-utcza 6. sz. 175. szám. Budapest, hétfő, április 8 1878. Budapest, április 7. Egyes táviratokból, mintha ismét az orosz-török szövetség kisértene. A porta sajtóirodája informálja a török lapokat, hogy háborús hangon ne írjanak s Orosz­ország és Anglia között maradjanak semle­gesek, miként a kormány politikája is az. A porta körében a felett vitatkoznak, hogy angol-orosz háború esetén elég lesz-e csupán tiltakozni az angol hajóhadnak a Bosporusba való benyomulása ellen, vagy pedig ellene kell szegülni tett­legesen . Ez utóbbi nézeten van Beuf pasa s az orosz­ párt, mely hajlandó volna arra is, hogy az oroszok szállják meg a Bosporus valamely erődjét, Rehmet Vetik pasa és a szultán elegendőnek tartják a formai tiltakozást. Végre még arról is van hír, hogy az orosz fővezérlet megújította azt a kívánságát, miszerint az orosz csapa­tok Bujuk perében szállhassanak hajóra, ami egyértelmű volna a Bosporus megszál­lásával. Mindez csak hír, de annyit minden esetre elárul, hogy nehéz küzdelem folyik a portán az angol és az orosz befolyások között, s úgy látszik, a muszka befolyás annyi sikerrel dicsekedhetik, hogy a porta háború esetén egyelőre semlegesnek mutat­kozik. Hogy az marad-e, az természetesen más kérdés, és ennek eldöntésére a nép­hangulat és az események elementáris ereje sokkal nagyobb befolyással lesz, mint a legszebben kigondolt muszka fogások. * A termékeny fantázia aközben bőven szüli a javaslatokat és ujjmutatásokat a nemzetközi differenciák kiegyenlítésére. Lon­donból arra c­éloznak, hogy ha Gorcsákoff herczeget a békés szellemű Suvaloff gróf (most orosz követ Londonban) váltaná fel, mindjárt könnyebben menne a dolog, a­mi valószínű is, csakhogy igen kevés kilátás van ily személycserére. A berlini „Pos£“-nak egy pétervári levelében az az eszme merül fel, hogy az angol flotta és az orosz sereg egyszerre vonuljon el Konstantinápoly vidékéről, Auszt­­ria-Magyarország pedig hajtsa végre a bécsi katonai bizottság által javasolt tervet, ami tudvalevőleg abban áll, hogy stratégiai ál­lást kell foglalni a Balkán félsziget nyuga­ton egész a Timok vonalig, és Albániában is. Akkor azután összeülhetne a congressus a párisi szerződés alapjára. Végre a „Novoje Vremja“ úgy véli, hogy igen könnyű volna megegyezni, ha a hatalmak, különösen Ang­lia az 1820. emancipatorius szabadelvű esz­mék alapjára helyezkednének. A bizony könnyű volna. Csakhogy egyelőre minder­ről szó sincs a hatalmak közt. * Londonból a következőket jelentik : Andrássy gróf gyanúsítására ezélzó törek­vések, mintha ő közvetlenül Oroszországgal akarna kiegyezni, itt nem arattak sikert. Tudják itt, hogy Andrássy nagyon nyíl­tan járt el, követeléseiben nem állott a spe­­cificus osztrák-magyar álláspontra, hanem az európai álláspontot helyezte előtérbe. És ez képezi a legnagyobb nehézséget Andrássy grófra és Oroszoországra nézve is. Bécsből sürgő­nyzik a Bud. Corr.-nek mai ke­lettel . A magyar regnicoláris­ bizottság elnöke, Boldog József, és jegyzője, Fáik Miksa, ma délután ide ér­keztek. Az osztrák deputáció elnöke, Wrbna gróf, most már hivatalosan értesíttetett arról, hogy a ma­gyar bizottság szerdán tartja itt legközelebbi ülését. Az osztrák deputátió ennek következtében már ked­den formális ülésre fog összehivatni. Holnapra vár­ják ide Raynald érseket és Csengery Antalt, kik Szlávyval és Fálkkal egyetemben az annak idején kiküldött albizottságot képezik, mely az osztrák de­­putátió egy hasonló albizottságával közvetlen érint­kezésbe lép. A bécsi lapok jó reménynyel vannak a reg­­nicoláris deputátiók tárgyalásai iránt. Azt várják, hogy ez az összes kiegyezési differentiáktra kedvező­­leg fog hatni, s a „Neue freie Presse“ véleményéből ítélve, az osztrák deputátió nagy része a kiegyezés felé hajlik. Az osztrák kormány tárgyalásokat kezdett az osztrák-magyar Lloyddal a subventió összege fö­lött, miután a magyar országgyűlés határozata folytán az előbb megállapított két milliónyi sub­­ventió fenntartható nem lesz és a keletindiai vo­nalak segélyezése tárgyában az osztrák kormány külön akar megállapodni. (Bud. Corr.) Táviratok: London, április 7. A Reuter-ügynökség jelenti Konstantinápolyból 5-ről. Velik pasa miniszterelnök az orosz-angol conflictus ese­tére állítólag szükségesnek tartja a török pánczéloshajók eltávolítását a Boszporusból, hogy ne kelljen teljesítenie kötelezettségét a portának, hogy megakadályozza az angol flotta bevonulását a Boszporusba. A szultán hajlandó megelégedni az átkelés ellen való tiltakozással, Reuf és collegái pedig úgy vé­lekednek, hogy szükség esetében meg kell akadályozni az átkelést, ha pedig ez lehe­tetlen volna, akkor compensatiót adni az oroszoknak a Boszporus valamely pontjának megszállása által. A Observer jelenti: Eddig semmi hír sem érkezett Gorcsakoff herczeg válaszáról. Még nem bizonyos, vajon formális választ fog-e adni Salisbury körjegyzékére. Pétervár, ápr. 7. A Petersburgszkija Vje­­domoszti háborúra izgató czikke miatt intést ka­pott. A Novoje Vremija írja: Ha a hatalmak, ne­vezetesen Anglia a görög és szláv lakosságot ille­tőleg 1820. évi fölszabadító és szabadelvű politi­kájukhoz térnének vissza, akkor könnyen meg­egyezhetnének külön érdekeikre nézve. A podóliai ezred elhagyta Törökországot és útban van Odesz­­szábia. Konstantinápoly, ápr. 5. A beteg ka­tonákon kívül ma este 800 emberből álló császári kisérőcsapat egy üteggel ment Oroszországba, hír szerint legközelebb egy gyalogezred el fog menni. Hornby tengernagy ideérkezett. Berlin, ápr­ 7. A National Zeitung értesül Londonból, hogy az orosz-angol viszály békés megoldása bizonyosan bekövetkeznék, ha az orosz politika vezetését elvennék attól, a­ki azt zsák­­utczába szorította, és h oly államférfira bíznák, ki rend­kívüli tehetségével és még inkább őszinte békesze­­retetével meg tudta nyerni az angol államférfiakat. A National Zeitung megjegyzi erre: A kellemetlen politikai helyzetben Péterváron is Suvaloff grófra irányulnak a tekintetek. Konstantinápoly, ápr. 7. A palota pa­rancsára felhívta a sajtóiroda a hírlapokat, hogy ne közöljenek harczias czikkeket, hanem a kor­mány politikájának példájára semlegesen viseljék magukat Anglia és Oroszország iránt. Pétervár, ápr. 7. Mihály nagyherczeg csa­ládjával együtt ide érkezett a Kaukázusból; a pá­lyaudvaron a czár, a czári család és nagy nép­tömeg fogadta. Bécs, ápr. 7. (B. C. távirata) Bratianu itt minden tenkintetben kielégítő eredményt vívott ki s és azért utazott tovább Berlinbe. Ő azon határo­zott biztosítást nyerte, hogy Ausztria-Magyarország a besszarábiai kérdést épúgy, mint az orosz csa­patok Románián keresztül való szabad átvonulását, mely Bulgária megszállásával szoros összefüggésben van, minden­esetre európai kérdéseknek tekinti. Töb­bet Bratianu nem is kívánt. Konstantinápoly, ápr. 5. A San­ Stefa­­nóban ülésező orosz-török vegyes bizottság elha­tározta, hogy azonnal biztosokat fognak küldeni Bulgáriába, kik előkészületeket fognak tenni a me­nekült családok haza szállítására. Ma meghatalma­zottakat küldtek Odesszába és Bukarestbe a török foglyok átvételére. A San­ Stefanóból Odesszába szállított orosz katonák csak elcsigázott és beteg emberek. Hasszán herczeget tegnap szintén meg­hívta a szultán az ebédre, melyet a német nagy­követ tiszteletére adott. London, ápr. 7. A Reuter ügynökség jelenti Konstantinápolyból 6-ról. Az oroszok ismét azt kí­vánják, hogy Bujukderében szállíthassák hajóra csapataikat, minthogy San­ Stefanóban nem lehet­séges. A Gallipoli és Konstantinápoly környékén táborozó török haderő 248 gyalogzászlóaljat számlál. A h­ír­b­o­r­ú. A Politische Correspondenz pétervári levele­zője szerint ott a következőképen gondolják meg­oldhatónak a keleti kérdést, az érdekelt hatalmak irányadó és magasabb érdekeinek alapján: Angiidnak ezen magasabb érdeke Indiába ve­zető útjának biztosságában rejlik, mely iránt Tö­rökországnak megmaradó árnyéka nem nyújt elég kezességet. Tehát minden áron oly állomásra van szüksége, mely kezébe adja Törökország nyugati vizeinek kulcsát. Oroszországnak magasabb és köz­vetlen érdekét­ kikötőinek, partjainak, fekete tengeri kereskedelmének szabadsága képezi, vagyis a tö­rökországi vizekből a fekete tengerbe való keleti bejárat birtoka. Oly combinatiót, mely Angliának és Oroszországnak ezen két fő érdekét kielégíti, orosz­angol megegyezés által nem lenne oly nagyon ne­héz föltalálni, úgy hogy a Boszporus és a márvány tenger egy bizonyos ponttól egy másik pontig meg­hagyatnék Törökországnak. Ausztria-Magyarországnak magasabb és köz­vetlen érdeke azt kívánja, hogy a határos déli szlávok fölött megtartsa befolyását, míg az orosz érdek szü­kségképen inkább a keleti szláv lakosság­hoz fűződik, mely a Fekete tenger medenczéje körül lakik. Oly combinatio, mely e kettős legitim érdekeknek eleget tenne, practice végrehajtható az Ausztria-Magyarországnak adott szabadság követ­keztében, hogy megszállhatja Boszniát és Hercze­­govinát. A statégiai pontok ezen elosztása, mely biztosítaná Anglia befolyását a hellén lakosságra, Ausztria-Magyarországét a nyugati és a déli szlá­­vokra, Oroszországét pedig a keleti szlávokra, egy­szersmind szükségképen az érdekelt nagyhatalmak individuális érdekeit is kielégítené, valamint azon népekét is, melyek beteljesülni látnák autonóm as­­piratióikat, és eddig ismeretlen jólétre tennének szert, mely Európának és a humanitásnak is hasz­nára válnék. Törökországnak pedig, mely megszabadulna a folyton lázongó népei nagy terhétől, úgy szin­tén államadóssága jelentékeny részétől is, melyet a felszabadult tartományokra aránylag kellene el­osztani, nem kellene a nagy hadsereg és flotta fönntartása miatt kimerülnie. Ázsiai részében sza­badabban fejlődhetnek, a­hol előrehaladó elemei, melyek Európában a műveltebb keresztyén ele­mekkel szemben tehetetlenek, nagy tért találnának a civilisatio jótéteményeinek, a világkereskedés és belföldi saját vagyonosodásuk fejlesztésére. Vég­tére Konstantinápoly leírásának nagy és borzalmas kérdése akképen oldatnék meg, hogy Konstanti­nápoly a támadásra képtelen törököké maradna, és így elvesztené egész fontosságát és nem lenne többé a hatalmak versengésének tárgya. Jövendőre még többet is lehetne tenni, most azonban és az évek hosszú során át az egész világ javára megoldatnék a keleti kérdés és Európa bé­kéje tartós alapokon nyugodnék. És ha a legköze­lebbi időben mégis tárgyalni fogja a diplomatia ezt a kérdést, nem látszik lehetetlennek, hogy a békés megoldás nem sokban különbözhetik az említett combinációktól. A Norddeutsche Allgemeine Zeitung-nrk. több tekintetben fontos, táviratilag már jelzett czikke így szól: „A san­ stefanoi békefeltételek, behatóbb vizs­gálat után, német érdekek veszélyeztetése miatt, a német illetőleg a pártatlan politikust aligha tölthe­­hetik el aggodalommal. Az orosz befolyás minden­esetre oly nagy kiterjedést nyer általuk a Balkán­­félszigeten, a­mekkorát csak képzelni lehet abban az esetben, ha európai Törökországot nem akar­ják kitörölni az európai államok sorából. Német­ország mindamellett is a barátságos szomszéd Oroszországtól nem irigyelheti a sikereket és ke­leti érdekeinek szükségesnek látszó biztosítását. De a barátság és a szomszédság megfontolásán kí­vül még egyéb momentumok is vannak, melyek, legalább közvetve érintik a német érdekeket. Azt nem lehetne egykedvűen vennünk, ha Oroszország igényei által más hatalmakkal, melyek Németor­szággal szintén szomszédosok és barátságos vi­szonyban állanak, ellenkezésbe jönne, melynek

Next