Ellenőr, 1878. április (10. évfolyam, 162-215. szám)
1878-04-08 / 175. szám
£ 15 fizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — „ Évnegyedre . . 5 „ — „ Egy hónapra . 1981 . Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. Kiadó-hivatal. Budapesten, nádor-utcza 6. sz. 175. szám. Budapest, hétfő, április 8 1878. Budapest, április 7. Egyes táviratokból, mintha ismét az orosz-török szövetség kisértene. A porta sajtóirodája informálja a török lapokat, hogy háborús hangon ne írjanak s Oroszország és Anglia között maradjanak semlegesek, miként a kormány politikája is az. A porta körében a felett vitatkoznak, hogy angol-orosz háború esetén elég lesz-e csupán tiltakozni az angol hajóhadnak a Bosporusba való benyomulása ellen, vagy pedig ellene kell szegülni tettlegesen . Ez utóbbi nézeten van Beuf pasa s az orosz párt, mely hajlandó volna arra is, hogy az oroszok szállják meg a Bosporus valamely erődjét, Rehmet Vetik pasa és a szultán elegendőnek tartják a formai tiltakozást. Végre még arról is van hír, hogy az orosz fővezérlet megújította azt a kívánságát, miszerint az orosz csapatok Bujuk perében szállhassanak hajóra, ami egyértelmű volna a Bosporus megszállásával. Mindez csak hír, de annyit minden esetre elárul, hogy nehéz küzdelem folyik a portán az angol és az orosz befolyások között, s úgy látszik, a muszka befolyás annyi sikerrel dicsekedhetik, hogy a porta háború esetén egyelőre semlegesnek mutatkozik. Hogy az marad-e, az természetesen más kérdés, és ennek eldöntésére a néphangulat és az események elementáris ereje sokkal nagyobb befolyással lesz, mint a legszebben kigondolt muszka fogások. * A termékeny fantázia aközben bőven szüli a javaslatokat és ujjmutatásokat a nemzetközi differenciák kiegyenlítésére. Londonból arra céloznak, hogy ha Gorcsákoff herczeget a békés szellemű Suvaloff gróf (most orosz követ Londonban) váltaná fel, mindjárt könnyebben menne a dolog, ami valószínű is, csakhogy igen kevés kilátás van ily személycserére. A berlini „Pos£“-nak egy pétervári levelében az az eszme merül fel, hogy az angol flotta és az orosz sereg egyszerre vonuljon el Konstantinápoly vidékéről, Ausztria-Magyarország pedig hajtsa végre a bécsi katonai bizottság által javasolt tervet, ami tudvalevőleg abban áll, hogy stratégiai állást kell foglalni a Balkán félsziget nyugaton egész a Timok vonalig, és Albániában is. Akkor azután összeülhetne a congressus a párisi szerződés alapjára. Végre a „Novoje Vremja“ úgy véli, hogy igen könnyű volna megegyezni, ha a hatalmak, különösen Anglia az 1820. emancipatorius szabadelvű eszmék alapjára helyezkednének. A bizony könnyű volna. Csakhogy egyelőre minderről szó sincs a hatalmak közt. * Londonból a következőket jelentik : Andrássy gróf gyanúsítására ezélzó törekvések, mintha ő közvetlenül Oroszországgal akarna kiegyezni, itt nem arattak sikert. Tudják itt, hogy Andrássy nagyon nyíltan járt el, követeléseiben nem állott a specificus osztrák-magyar álláspontra, hanem az európai álláspontot helyezte előtérbe. És ez képezi a legnagyobb nehézséget Andrássy grófra és Oroszoországra nézve is. Bécsből sürgőnyzik a Bud. Corr.-nek mai kelettel . A magyar regnicoláris bizottság elnöke, Boldog József, és jegyzője, Fáik Miksa, ma délután ide érkeztek. Az osztrák deputáció elnöke, Wrbna gróf, most már hivatalosan értesíttetett arról, hogy a magyar bizottság szerdán tartja itt legközelebbi ülését. Az osztrák deputátió ennek következtében már kedden formális ülésre fog összehivatni. Holnapra várják ide Raynald érseket és Csengery Antalt, kik Szlávyval és Fálkkal egyetemben az annak idején kiküldött albizottságot képezik, mely az osztrák deputátió egy hasonló albizottságával közvetlen érintkezésbe lép. A bécsi lapok jó reménynyel vannak a regnicoláris deputátiók tárgyalásai iránt. Azt várják, hogy ez az összes kiegyezési differentiáktra kedvezőleg fog hatni, s a „Neue freie Presse“ véleményéből ítélve, az osztrák deputátió nagy része a kiegyezés felé hajlik. Az osztrák kormány tárgyalásokat kezdett az osztrák-magyar Lloyddal a subventió összege fölött, miután a magyar országgyűlés határozata folytán az előbb megállapított két milliónyi subventió fenntartható nem lesz és a keletindiai vonalak segélyezése tárgyában az osztrák kormány külön akar megállapodni. (Bud. Corr.) Táviratok: London, április 7. A Reuter-ügynökség jelenti Konstantinápolyból 5-ről. Velik pasa miniszterelnök az orosz-angol conflictus esetére állítólag szükségesnek tartja a török pánczéloshajók eltávolítását a Boszporusból, hogy ne kelljen teljesítenie kötelezettségét a portának, hogy megakadályozza az angol flotta bevonulását a Boszporusba. A szultán hajlandó megelégedni az átkelés ellen való tiltakozással, Reuf és collegái pedig úgy vélekednek, hogy szükség esetében meg kell akadályozni az átkelést, ha pedig ez lehetetlen volna, akkor compensatiót adni az oroszoknak a Boszporus valamely pontjának megszállása által. A Observer jelenti: Eddig semmi hír sem érkezett Gorcsakoff herczeg válaszáról. Még nem bizonyos, vajon formális választ fog-e adni Salisbury körjegyzékére. Pétervár, ápr. 7. A Petersburgszkija Vjedomoszti háborúra izgató czikke miatt intést kapott. A Novoje Vremija írja: Ha a hatalmak, nevezetesen Anglia a görög és szláv lakosságot illetőleg 1820. évi fölszabadító és szabadelvű politikájukhoz térnének vissza, akkor könnyen megegyezhetnének külön érdekeikre nézve. A podóliai ezred elhagyta Törökországot és útban van Odeszszábia. Konstantinápoly, ápr. 5. A beteg katonákon kívül ma este 800 emberből álló császári kisérőcsapat egy üteggel ment Oroszországba, hír szerint legközelebb egy gyalogezred el fog menni. Hornby tengernagy ideérkezett. Berlin, ápr 7. A National Zeitung értesül Londonból, hogy az orosz-angol viszály békés megoldása bizonyosan bekövetkeznék, ha az orosz politika vezetését elvennék attól, aki azt zsákutczába szorította, és h oly államférfira bíznák, ki rendkívüli tehetségével és még inkább őszinte békeszeretetével meg tudta nyerni az angol államférfiakat. A National Zeitung megjegyzi erre: A kellemetlen politikai helyzetben Péterváron is Suvaloff grófra irányulnak a tekintetek. Konstantinápoly, ápr. 7. A palota parancsára felhívta a sajtóiroda a hírlapokat, hogy ne közöljenek harczias czikkeket, hanem a kormány politikájának példájára semlegesen viseljék magukat Anglia és Oroszország iránt. Pétervár, ápr. 7. Mihály nagyherczeg családjával együtt ide érkezett a Kaukázusból; a pályaudvaron a czár, a czári család és nagy néptömeg fogadta. Bécs, ápr. 7. (B. C. távirata) Bratianu itt minden tenkintetben kielégítő eredményt vívott ki s és azért utazott tovább Berlinbe. Ő azon határozott biztosítást nyerte, hogy Ausztria-Magyarország a besszarábiai kérdést épúgy, mint az orosz csapatok Románián keresztül való szabad átvonulását, mely Bulgária megszállásával szoros összefüggésben van, mindenesetre európai kérdéseknek tekinti. Többet Bratianu nem is kívánt. Konstantinápoly, ápr. 5. A San Stefanóban ülésező orosz-török vegyes bizottság elhatározta, hogy azonnal biztosokat fognak küldeni Bulgáriába, kik előkészületeket fognak tenni a menekült családok haza szállítására. Ma meghatalmazottakat küldtek Odesszába és Bukarestbe a török foglyok átvételére. A San Stefanóból Odesszába szállított orosz katonák csak elcsigázott és beteg emberek. Hasszán herczeget tegnap szintén meghívta a szultán az ebédre, melyet a német nagykövet tiszteletére adott. London, ápr. 7. A Reuter ügynökség jelenti Konstantinápolyból 6-ról. Az oroszok ismét azt kívánják, hogy Bujukderében szállíthassák hajóra csapataikat, minthogy San Stefanóban nem lehetséges. A Gallipoli és Konstantinápoly környékén táborozó török haderő 248 gyalogzászlóaljat számlál. A hírború. A Politische Correspondenz pétervári levelezője szerint ott a következőképen gondolják megoldhatónak a keleti kérdést, az érdekelt hatalmak irányadó és magasabb érdekeinek alapján: Angiidnak ezen magasabb érdeke Indiába vezető útjának biztosságában rejlik, mely iránt Törökországnak megmaradó árnyéka nem nyújt elég kezességet. Tehát minden áron oly állomásra van szüksége, mely kezébe adja Törökország nyugati vizeinek kulcsát. Oroszországnak magasabb és közvetlen érdekét kikötőinek, partjainak, fekete tengeri kereskedelmének szabadsága képezi, vagyis a törökországi vizekből a fekete tengerbe való keleti bejárat birtoka. Oly combinatiót, mely Angliának és Oroszországnak ezen két fő érdekét kielégíti, oroszangol megegyezés által nem lenne oly nagyon nehéz föltalálni, úgy hogy a Boszporus és a márvány tenger egy bizonyos ponttól egy másik pontig meghagyatnék Törökországnak. Ausztria-Magyarországnak magasabb és közvetlen érdeke azt kívánja, hogy a határos déli szlávok fölött megtartsa befolyását, míg az orosz érdek szükségképen inkább a keleti szláv lakossághoz fűződik, mely a Fekete tenger medenczéje körül lakik. Oly combinatio, mely e kettős legitim érdekeknek eleget tenne, practice végrehajtható az Ausztria-Magyarországnak adott szabadság következtében, hogy megszállhatja Boszniát és Herczegovinát. A statégiai pontok ezen elosztása, mely biztosítaná Anglia befolyását a hellén lakosságra, Ausztria-Magyarországét a nyugati és a déli szlávokra, Oroszországét pedig a keleti szlávokra, egyszersmind szükségképen az érdekelt nagyhatalmak individuális érdekeit is kielégítené, valamint azon népekét is, melyek beteljesülni látnák autonóm aspiratióikat, és eddig ismeretlen jólétre tennének szert, mely Európának és a humanitásnak is hasznára válnék. Törökországnak pedig, mely megszabadulna a folyton lázongó népei nagy terhétől, úgy szintén államadóssága jelentékeny részétől is, melyet a felszabadult tartományokra aránylag kellene elosztani, nem kellene a nagy hadsereg és flotta fönntartása miatt kimerülnie. Ázsiai részében szabadabban fejlődhetnek, ahol előrehaladó elemei, melyek Európában a műveltebb keresztyén elemekkel szemben tehetetlenek, nagy tért találnának a civilisatio jótéteményeinek, a világkereskedés és belföldi saját vagyonosodásuk fejlesztésére. Végtére Konstantinápoly leírásának nagy és borzalmas kérdése akképen oldatnék meg, hogy Konstantinápoly a támadásra képtelen törököké maradna, és így elvesztené egész fontosságát és nem lenne többé a hatalmak versengésének tárgya. Jövendőre még többet is lehetne tenni, most azonban és az évek hosszú során át az egész világ javára megoldatnék a keleti kérdés és Európa békéje tartós alapokon nyugodnék. És ha a legközelebbi időben mégis tárgyalni fogja a diplomatia ezt a kérdést, nem látszik lehetetlennek, hogy a békés megoldás nem sokban különbözhetik az említett combinációktól. A Norddeutsche Allgemeine Zeitung-nrk. több tekintetben fontos, táviratilag már jelzett czikke így szól: „A san stefanoi békefeltételek, behatóbb vizsgálat után, német érdekek veszélyeztetése miatt, a német illetőleg a pártatlan politikust aligha tölthehetik el aggodalommal. Az orosz befolyás mindenesetre oly nagy kiterjedést nyer általuk a Balkánfélszigeten, amekkorát csak képzelni lehet abban az esetben, ha európai Törökországot nem akarják kitörölni az európai államok sorából. Németország mindamellett is a barátságos szomszéd Oroszországtól nem irigyelheti a sikereket és keleti érdekeinek szükségesnek látszó biztosítását. De a barátság és a szomszédság megfontolásán kívül még egyéb momentumok is vannak, melyek, legalább közvetve érintik a német érdekeket. Azt nem lehetne egykedvűen vennünk, ha Oroszország igényei által más hatalmakkal, melyek Németországgal szintén szomszédosok és barátságos viszonyban állanak, ellenkezésbe jönne, melynek