Ellenőr, 1878. április (10. évfolyam, 162-215. szám)
1878-04-17 / 192. szám
mert e miatt a félszemű ellenszenv az egész intézményt elítélendőnek hitte , hanem azért, mert az intézmény alapjai helytelenül rakvák, s mert az e miatt itt-ott roskadozásnak kitett épületrészek tatarozásánál elmulasztották a kellő gondosságot. Midőn az intézményt meghonosították, kétségkívül azon meggyőződésnek kellett a törvényhozást vezérelni, hogy az szükséges és hasznos azon ügyek elintézésére nézve, amelyeket hatáskörébe vont. Másrészt pedig komoly fontolóra kellett vennie az előbbi elvi jelentőségű ok mellett, azon gyakorlati körülményt is, hogy e hatáskör oly terjedelmű legyen, hogy az intézmény, elismert szükséges és hasznos volta mellett, ne legyen kitéve munkahiánynak s következéseinek. Egészséges szervezetnek elégséges táplálékra van szüksége. E lényeges alapfeltétel azonban hiányzott a szervezésnél s teljesen figyelmen kívül maradt akkor, midőn e hiány első jelenségei mutatkoztak s azok orvoslásáról kellett volna gondoskodni. Három csoportbeli munkakört adott a törvény a közjegyzőknek: tulajdonképeni közjegyzői functiókép közokiratok felvételét és tanúsítványok kiállítását; bírói megbízások teljesítését; s peren kívüli ügyekben magán megbízások elvállalását. Mindezekből a törvényes kényszerrel járók oly csekély számra szorítvák, hogy azok a magyarországi közjegyzők két tizedrészének sem adhatnának kellő munkaanyagot. A bírói megbízások a bíróságok discretiójára bízattak, a magán megbízásoknál pedig az ügyvédek és zugirászokkal való concurrentia harczát kell megvívni. Tehát a kivitelnél gyakorlatilag oly kevés értékű munkakörnél találta a törvényhozás az intézményt szükségesnek és hasznosnak, hogy e miatt a panaszok csakhamar hallhatók voltak s bekövetkezett az, aminek ily körülmények között természetesen bekövetkezni kellett, hogy egyesek kevés munkájuk érdemét lehetőleg kizsákmányolni akarták. Különösen a hagyatéki eljárás, mint a közjegyzők keresetének kiváló forrása lett egyúttal a legnagyobb baj forrásává. Csakhamar nyomasztónak, elviselhetlennek bizonyultak a közjegyzők által ez eljárásért felszámított díjak. E díjakat azonban a törvényhozás megbízásából az igazságügyi minisztérium által kibocsátott rendelet szabályozta s a bíróságok esetről-esetre megállapították s mérsékelték. Mit tett ezzel szemközt a törvényhozás s az elllenőrzésre hivatott törvényes hatóság. A szomorú okozat okainak vizsgálata nélkül egyoldalú hiszékenységgel a panaszosok pártjára állott. S miként segített a panaszosok baján? Az egyszerű bizonyos tekintetek hatása által természetes útjáról el nem térített logica azt sugallaná ilyen esetben, hogy az egész intézménynek csak kisebb körére kihatott baj közvetlen okát kell eltávolítani s a minisztérium által bár jóhiszeműleg kibocsátott, de mindenesetre ruganyos értelmű s ennélfogva könnyen rosszul alkalmazható díjszabási rendeletén kell módosítani. De nem ez történt, hanem a közjegyzők hatásköre alól a hagyatéki eljárást elvonták, illetőleg azt a gyámhatóságok discretiójától függő oly csekély térre szorították, amely a tettleges elvonással csaknem egyenlő, s ezzel tettleg az egész intézmény életképességét kérdésessé tették. E tény elég hangosan bizonyítja, hogy itt már az intézmény sem nem szükséges, sem nem hasznos. E tény maga megszünteti az intézmény ezen részének erkölcsi létjogát. Hasonlóképen állunk a közjegyzők hatáskörébe vont egyébb ügyeknél. A hagyatékokban való eljárás elvonása által erkölcsileg is legnagyobb mértékben megrendült s anyagilag enervált testület képtelenné lett arra, hogy a magánmegbizásoknál s a nem kötelező jogügyletek kötésénél megvívja a harczot az ügyvédek és zugirászok hatalmas seregével, a birói megbízások pedig csekély számuknál fogva alig jöhetnek számításba s a jelzett hiányokat egyátalán nem pótolhatják. Tényleg tehát úgy áll a dolog, hogy az intézmény, hatáskörének egész vonalán elvesztette a létjog harczát s alkalmas szövetségesek hiányában a hadjáratot folytatni képtelen. Ily szövetségesek után pedig hiába sóvárog, mert a kormány és törvényhozás mostoha anyákul bizonyultak, mert a bíróságok és egyéb hatóságok nem nagy rokonszenvvel viseltetnek irányában, s mert a közönségben az imént érintett jelenségek miatt is, bizonyos félelmet tapasztalunk s mert e félelmet az intézmény ellenségei nem késnek az amúgy is túlterhelt közönség érdekében — természetesen korántsem Cicero pro domo — lehetőleg növelni. Vagyis a gyakorlati eredményt tekintve, senki sem tartja az intézményt hasznosnak és czélszerűnek. Ily helyzetben csaknem a mathematikai bizonyosság erejével számítható ki az intézmény elkerülhetetlen,habár lassúbb folyamatú halála.És épp ezért kell a kormánynak, saját felelőssége tudatában megfigyelni e helyzetet, mert, a mint mondok, a lassúbb kimúlással a haldoklóra visszaható bajokon kívül, számos oly bajok járnak karöltve, amelyeket megelőzni kötelesség. E kötelességérzet nem elégedhetik meg a közjegyzők tagadhatlanul létező defectusai miatt bármily erősen s igazságosan hangoztatott reeriminációkkal. A gyakorlati kormányzat helyességét a fenforgó tények követelményének megfelelő cselekvésből kell megítélni , s a cselekvésre az idő a tizenkettedik órát mutatja. Miből álljon tehát e cselekvés ? Fölös számban találhatók e testületben is olyanok, kik e pályára a legbecsületesebb stúdiummal léptek s a legnagyobb komolysággal törekedtek magukat hivatásuk betöltésére minden irányban minél alkalmasabbá tenni. Épp ezeknek okoz nagy keserűséget a fölvetett kérdésre adható felelet. De az igazság szava erősebb a csalódás keserűségénél s az erkölcsi világrendben kell, hogy az igazság legyen az. E resignatióval szemben az intő körök felmentve érezhetik magukat tekintettel lenni ezen körülményre is, s mert a roszok kíméletet amúgy sem érdemelnek, teljes szabadsággal cselekedhetnek. Nos tehát, törüljük el a közjegyzői intézményt, mert megizmosodásának föltételeit nem tudtuk megteremteni, mert az e miatt származott bajokat nem tudtuk orvosolni, s mert maga az intézmény elhagyatva képtelen létjogát önmaga kiküldeni. S törüljük el mielőbb, mert a betegség a természetes után bekövetkező halálig számos egyéb bajt is okozhat. Férfiasabb bevallani, hogy kellőleg meg nem fontolt s elhibázott dolog volt az intézményt megmositani s bölcsebb, a hibát felismerve, okozatátszerűen megszüntetni, semmint a hiba bevallás tartózkodó álszeméremből, a baj nagyobb mérvű elharapvdzását egykedvűen bevárni. S kiknek is okozna vele kárt a törvényhozás ? Az intézmény vádjóiul fellépett testületek s egyesek elégtételt nyernének, a bíróságok, gyámhatóságok menekülnének egy fölösleges nyűgtől, az ügyvédek és zugirászok markukba nevetnének s hálafeliratokat faragnának. A közjegyzői kényszer körébe vont ügyleteket megköthetnék a bíróságok előtt s törvényes bizonyságleveleket is adhatnának ugyanezek. Szóval érdeket sem tennénk koczkára. A közjegyzői kar s számos család keserűsége, csalódása és bánata, a törvényhozás komolyságába vetett hit megrendülése, s Justitia aszszonynak emiatt könybe lábbadt szemei , — ezek mind megszűntek Magyarországban a tekintetbe veendő dolgok sorába tartozni. ** * HÍREK. Április 16. — Királyi elismerés. A hivatalos lap mai száma a következő sorokat közli: „Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi április 8-án kelt legfelsőbb határozványával, Lipovniczky Vilmos semmitőszéki alelnök saját kérelmére történt állandó nyugalomba leendő helyeztetése alkalmából, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a nevezett alelnöknek ezen alkalomból, félszázadnál hosszabb időre terjedő kitűnő és hasznos szolgálataiért legmagasabb elismerése nyilváníttassék.“ — Rudolf trónörökös — mint egy bécsi távirat a prágai udvari igazgatóságnak jelenti — már legközelebb Prágába utazik. — Személyi hírek. Szögyényi Marich László fehérvári főispán Budapestre érkezett. A ma reggeli postavonattal báró Fiáth Ferencz veszprémi főispán elutazott. — Kossuth Lajosnak egy érdekes magánügyeire vonatkozó levelét találták meg az öngyilkos Országh Antal hátrahagyott iratai közt. A szerencsétlen öngyilkos Kossuth távoli rokona volt s egy kéréssel fordult ehhez. A kegyeletesen őrzött s üveggel ellátott keretben tartott levél szövege igy szól: Drága őrmester úr ! Én mintegy két heti távollét után tegnap érkeztem haza s igy április 30-káróli levelét is csak most olvashatom. — Nem akarom hosszas szavakkal áltatni, sem több reményt adni, mint mennyit teljesíthetek. Közönségesen tudva van, hogy a „Pesti Hírlap“ kiadójávali viszonyom junius végével megszűnik. Nem én bontom föl, hanem rósz ezészatu hatalmasok látták jónak, hogy a pályáról, melyen az igaztalanságnak s szűkkeblű rósz akaratnak útjában álltam , — ármányok utján letéritsenek. — Én legjobbnak láttam egy uj hírlap megindítására tenni lépéseket, mely sajátom legyen, s mely materiális hasznát ne idegen speculativus kezek emészszék föl, hanem nekemszolgáljanak módul jót tenni. A hirlapkiadáshoz azonban királyi engedély kell. — Megtettem iránta a lépéseket, de a dolog még függőben van : hihetőbb a rész, mint a jó kimenetel, mindenesetre még két-három hónapig a végeldöntés el fog húzódni. A dolog tehát röviden eképpen áll. Ha engedélyt a hírlapra nem kapok, nem csak, hogy semmi módom nincs kegyetlen segíthetni, de június végével magam is kénytelen leszek Pestet elhagyni, csekély kis falusi jószágomra vonulni, mert nekem más keresetem nem lévén, vagyonomból városon nem tarthatom el családomat. Ha pedig a hirlapkiadásra engedelmet kapok, ezáltal tehetségem annyira mégis csak megerősödik, hogy akkor én kegyed kívánságát teljesíthetem. És igy én most bizonyost nem felelhetek. De megírtam az egyetlen egy eventualitást, mely ön kérését teljesít nem lehetővé teheti. — Június hónap folytában mindenesetre nyilatkoznom kell a közönségnek a hírlapokban ; abból meglátandja ön, mikép fordulnak dolgaim ; — ha azt fogja olvasni a lapokban, hogy megkaptam az engedélyt a hírlapkiadásra, bizton hozzám küldhet a 227 frtért , ha pedig azt olvasandja, hogy le kell lépnem a journalistika mezejéről , azon esetre nem segíthetek ; saját családomra nézve is élelmi gonddal kellene küzdenem. Egyebet sem nem ígérhetek sem, nem irhatok. Isten önnel. Pest, május 15. 1844. Köteles szolgája Kossuth Lajos. — „Nemzeti könyvtár.“ E czim alatt uj vállalatot alapit Aigner Lajos, e tevékeny fiatal kiadó, melyben a régibb kiváló irók kiadatlan vagy már kaphatatlan műveit bocsátja közre, hogy az irodalombarátok és könyvtárak közszükségletének eleget tegyen. E vállalatba egyelőre fölvette Kazinczy Ferencz eredeti és fordított költői műveit, önéletrajzát, utazásait, kiadatlan leveleit, kisebb prózáit s Bácsmegyei-jét; Bacsányi János költeményeit s prózáit, Dayka Gábor összes költeményeit, Horváth Ádám kisebb költeményeit, Vitkovics Mihály meséit és költeményeit, Bessenyei György válogatott műveit, Földi János költeményeit és leveleit, Amadé László összes költeményeit, Ráday Gedeon költeményeit, Zrínyi Miklós összes műveit, Berzsenyi Dániel költeményeit, Kármán József összes műveit, Csokonai Mihály költeményeit, Kisfaludy Sándor regéit, Himfy-jét stb.; Kisfaludy Károly verseit, vígjátékait, elbeszéléseit stb.; Kis János költeményeit, műveit, Kölcsey Ferencz költeményeit, Mikes Kelemen törökországi leveleit és mulatságos napjait, Fazekas Mihály Ludas Matyiját, Vajda Péter válogatott elbeszéléseit. E művek nem fognak egyszerre, de nem is szorosan egymásután megjelenni, hanem oly formán, hogy mindig 3—4 mű fog egymás mellett napvilágot látni s csak ha ezek be lesznek fejezve kezdődik újabb 3—4 mü megjelenése. Tervben van, minden iró teljes müveit adni, a mennyiben azok ma még értékkel vagy érdekkel bírnak, ez azonban csak azon esetben lehetséges, ha a nemzet az ügyet kellőleg felkarolja s pártolja. A sorozatot Kazinczy, Mikes, Dayka, Kármán és Vitkovics művei közlése fogja megnyitni. Folyó évi május közepétől fogva, havonkint 2—4, öt—hatéves füzet fog megjelenni; a füzet ára csak 30 kr. Ily csekély költség mellett bárki azon helyzetben van, hogy idővel értékes könyvtár birtokába juthat. Az aláírási kötelezettség egyelőre 100 füzetre terjed. Hogy azonban oly helyekre nézve, ahol a könyvkereskedés nincs, a kiadó megkönnyítse a „Nemzeti könyvtár“ megszerzését, úgy intézkedett, hogy azok, kik io ruzecuck, arat előre bérmentve beküldik, a füzeteket is bérmentve fogják kézhez venni. Ajánljuk a vállalatot a közönség meleg pártolásába, mert csak a Kazinczy Ferencz összes leveleinek közrebocsátása miatt is megérdemli. Gyűjtők minden 10-ik példányt tiszteletpéldányul kapják. A pénzek Aigner Lajos könyvkereskedésébe (Budapest, váczi utcza 1. sz.) küldendők. — A harmadik egyetemes tanítói gyűlésre a főváros tanácsa miként 1870-ben az egyesitett városok és 1874-ben a főváros szintén tévé, a nehéz pénzügyi viszonyok közepette erkölcsi támogatása mellett — mennyi hatáskörében állhat — anyagi gyámolításban is részesíteni kívánván a Lipóttemplom-téri, Teréz-téri, kötő, Károlyi György (előbb ezykor), Bezerédy és stálló-utcai e. n. i. épületek tanhelyiségeit a vidékről érkezendő tanítók elszállásolhatása czéljából f. évi augusztus 20-dikától kezdve 25-dikéig bezárólag használatut átengedi. A tanítógyűlés szervező bizottságának azt a kérelmét illetőleg, hogy a VI-dik kerületi polgári fiú, a nyul-utczai vegyes elemi népiskola, az „Erzsébet“ leány árvaház és a zerge-utczai reál tanoda, ezek berendezéseinek és tanszer gyűjteményeinek közös megszemlélhetése tanulmányozás czéljából, a gyűlés tartamán nyitva tartassanak, elrendelte, hogy az említett iskolák összes tanhelyiségei, berendezései és gyűjteményei mondott időben a nappali órák alatt nyitva tartatván, a szükséges felügyelet mellett minden megszemlélés akadály nélkül megtörténhessék. — Emile Augier, mióta „Fourchambaultját“ oly páratlan sikerrel előadták — egyszerre a nap hőse lett Párisban. A párisi drámaírók úgyszólván egész Steeple Chaset rendeztek, hogy a közkiállitás megnyílta előtt az elismerés legnagyobb jutalmát megnyerjék s e versenyben tagadhatlanul Augier a győztes. Nem is beszélnek egyébről, mint darabjáról s róla, ki pedig soha sem hódolt a divatnak s kinek most életrajzát minden részletében megírják, mintha irói dicsősége csak tegnap óta volna megalapítva. Különben Augier költőnek még sokkal ismertebb. Mint ember csaknem ismeretlen. Egyedül és visszavonultan él croissyi magányában, s csak akkor jő Párisba, ha okvetlenül szükséges. Édes keveset törődik a társasággal és nem igen bánja, mit csinálnak az emberek. Egy ízben — évek előtt — kedve kerekedett a politikai térre lépni. Mint főtanácsos szerepelt atyja megyéjében, hol ez mint ügyvéd működött, de csakhamar leköszönt állásáról. Kevesen vannak, kik a phrasisokat, a nyilvános szereplést, a hivataloskodást anynyira gyűlölnék, mint Augier. — Az elhalt pápa első csudája. Az „Unita Cattolica“ már kezdi gyűjteni IX. Pius pápa csudáit, hogy előkészítse annak szentté avattatását. Valami Scoppa Greco báró kisasszonyról tesz említést, kinek jobb hüvelyk ujja azonnal meggyógyult, mihelyt a sebhelyre rakott néhány hajszálat, melyek az elhalt pápáé voltak. A kisasszony orvosa Ferdinando Cosentino e gyógyulást csudának jelenti ki, melyet — mint hozzáteszi — a nemes höly jámbor és jótékony természeténél fogva teljesen meg is érdemelt. — Pestmegyei hírek. Az újpesti négy osztályú elemi községi iskola 1877/78-dik évi költségeinek részben való fedezésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter a gödöllői királyi adóhivatalnál felveendő 3550 frtnyi segélyt utalványozott azzal a kijelentéssel, hogy miután az iskola fenntartása az államkincstárt nagyban terheli, a tanterem bérbevételét, felszerelését és egy tanító fizetését a község sajátjából fizesse. A keczeli vásárt, melyet rendesen április 28 és 29 én tartják, ez évben május 5 és 6ikára tűzték ki. Őszödön Ercsei Samu elnöklete alatt olvasókör alakul politikai irány nélkül. Kákán másodjegyzői állást rendszeresítettek, 300 frt évi fizetéssel. A pályázati határidő április 30-áig tart, a választás május 4-ikén lesz. — Wjera Sassulics pere, melynek kimeneteléről és következményeiről távirataink bőven szóltak, természetesen óriási feltűnést keltett Péterváron. Maga Gorcsakoff is megjelent a törvényszéki teremben, mely zsúfolásig tömve volt. Vjera Sassulics merényletét korántsem nihilista törekvésekből intézte Trepoff rendőrfőnök ellen — mint ezt általában hitték — hanem egyszerűen boszuból, mert szeretőjét Bogoljutsvot, kit mint veszélyes s zavargó nihilistát élethosszú kényszermunkára ítélte, Trepoff ráadásul még huszonöt botütéssel büntette meg. Hat hónapig tervezte boszuját Vjera, midőn fölkerekedett hazulról a penzai kormányzóságból s Pétervárra utazva, revolverét Trepoffra sütötte, éppen ennek fogadótermébben. A golyó a bal medenczébe hatolt s máig sem tudták eltávolitani. Az esküdtszék kilencz hivatalnokból, egy nemesből és egy művészből alakult meg. A tárgyalást, meg félizenkettőkor kezdődött, Koni elnök vezette. A feketébe öltözött vádlott mintegy 28 éves, középtermetű nő, nagy szürke szemekkel, melyeket nyugtalanul forgat. Arczvonásai különben kifejezéstelenek, orra hegyes. A hozzáintézett kérdésekre lassan is felelt. Azon kérdésre, vajon bűnösnek érzi-e magát, ezt válaszolta: Én lőttem Trepoff tábornokra, nem gondolva arra, hogy tettem halált vagy csak megsebesülést vonand maga után. Tettem indokát a tanuk kihallgatása után kérem előadhatni.“ A tanuk vallomása már ismert részletekre vonatkoznak. Wjera azután a föntebbi indokot adja elő, mely bűntettére sarkalta. Az orvosi vélemény fölolvasása után Kessel államügyész emelt szót, egyszerűen a tény konstatálására szorítkozva, míg Alexandroff védő Sassulics eltévesztett életmódjának ecsetelése által igyekezett védence tettét szeliditeni. E két beszéd és Koni elnök resumeje után az esküdtek visszavonultak és a nyolcz órai tanácskozás eredménye az lett, hogy a vádlottat fölmentették. A később történteket tudják olvasóink. — Elment Muszkaországba. Spirka Miksa bádogos tegnapelőtt laktársát meglopva s nejét és gyermekét hűtlenül elhagyva, eltűnt. Távozása előtt ezt írta az asztalra: „Kedves feleségem! többé nem térek vissza, elmegyek Muszkaországba!“ . A belügyminiszter a főváros közönségének azt a határozatát, hogy a balparti vízvezeték kibővítésére szükséges 300.000 forint a pesti hazai első takarékpénztárnál 6%-os kamattal 10 évre oly módon vetessék fel, hogy az első öt évben csupán a kamat a második öt évben pedig törlesztésre évi 20% fizettessék, helybenhagyta. — Majális. A „nőképző-egyesület" május első napján az állatkertben tavaszi mulatságot rendez. Már kora 6 órától fogva az egyleti nők szolgálnak a reggelivel. Délután 20 órakor kezdődik a táncz a pavillonban, Rácz Pali zenéje mellett. Este tűzjáték lesz s a rendezőség igyekezni fog ez egész napi mulatságot léghajók feleresztésével s más egyebekkel minél változatosabbá és kellemesebbé tenni. A népkönyvtárak ügyében előfordult esetek alkalmából a közoktatásügyi miniszter Vargyas Endre győri tanfelügyelőnek azon hivatalos értesítést adta, hogy az ily népkönyvtárak alakítása végett létesült községi egyesületeknek, alapszabályaikat a minisztériumhoz felküldeni nem szükséges, elég, ha az a tanfelügyelőhöz küldetik be láttamozás végett. Az alapszabályok két példányban írandók le s bélyegmentesek. Az ügykezelés ezen jelentékeny könnyítését, mely a népkönyvtárak terjesztésére igen nagy befolyással leend, ajánljuk a tanfelügyelők s tanítók figyelmébe, addig is, míg a népkönyvtárak terjesztésére alakult központi bizottság ezt hivatalosan tudatná. — A magyar tisztviselők országos egyesületének igazgató választmánya f. április hó 18-ikán d. u. 6 órakor dr. Pauler Tivadar elnöklete alatt ülést tart. — Budapesten a kerületi bizottságok a III. oszt. kereseti adót, következő házszámok alatt öszszeirottakat érdeklőleg tárgyalják folyó hó 17-én, szerdán : Tabánban 603—700 házszámig, Ó-Budán 588—679 számig, a belvárosban 481—424 számig, a Lipótvárosban 111—118 számig, a Józsefvárosban 801—900 számig. A VI. kerületi adókivető bizottság április 17-én az 1185. tkvi házszámtól az 1215. számig veendi tárgyalás alá a III. osztályú kereseti adóra kötelezettek névsorát. A VII. kerületi (Terézváros) adókivető bizottság szerdán, április 17-én, a III. oszt. keresetadó javaslatokat 365—387. telekkönyvi házszámra nézve tárgyalja. — A pesti izraelita kézműves és földműves egyesület e hó 17-ikén este hét órakor húsvéti ünnep előestélyét ünnepeli; az egyesület pártfogása alatt álló, úgy az egylet költségén nevelt és tanított tanonczők részére évenkint hasonló ünnepélyt szoktak tartani. A VII-ik magyar királyi, jótékony czélokra szánt, államsorsjáték őfelségének legfelsőbb elhatározása folytán megindult. A tiszta jövedelmet a budapesti első gyermekmenhely-egyesület, az országos kisdedóvó egyesület, a balatonfüredi szeretetsz és a Székely-Udvarhely város közkórháza javára fogják fordítani. Összesen 3340 nyeremény lesz, melyek 200,000 frtra rúgnak, a főnyeremény 80,000 frt. A húzás visszavonhatlanul 1878. évi deczember hó 6-án lesz. . A Pestmegye Kalocsa nagyközségében megjelenő „Kalocsai néplap“ végett s biztosítékul letett 5000 forint névértékű földtehermentesítési kötvényt névszerinti értékben a belüügyminiszter nem engedi, hogy elfogadják, azért, mert azok csakis a napi tőzsde árfolyam értékében fogadhatók el; a letett 5000 forintos kötvény pedig az 5000 ezüst vagyis 5250 osztr. ért forintnyi biztosítéknál 1350 forinttal kevesebb, mivel csak 3900 forintot képvisel, ennélfogva azon biztosítéknak haladéktalan pótlását rendeli el. A gyülésezésekre és összejövetelekre vonatkozólag a belügyminiszter ismét egy körrendeletet bocsátott ki valamennyi törvényhatósághoz. A rendelet így szól: „Hivatalos bejelentés szerint e hó 21-én és 22-én Budapesten „A választásra jogosulatlanok congressusai nem különben szintén a fővárosban és ugyanazon napokban munkás congressus is fog tartani. Ezen mindkét congressusban leendő részvételre a felhívások az illető rendezők által már szétküldöttek. Minthogy az állami érdek szempontjából biztos tudomás szükséges az ilynemű mozgalmakról, azok vezetőiről, ezek magatartásáról, nemkülönben a mozgalom czéljáról és a kiviteli módokról; felhívom a törvényhatóságot miszerint az ezen congressusban eszközlendő választásokat s egyáltalában az erre vonatkozólag történendőket a legéberebb figyelemmel kísértetvén, az eredményről hozzám f. hó 25-ig részletes jelentést tegyen; egyszersmind pedig őrködjék, hogy az ezen alkalomból netalán előfordulható, mindennemű csend és rendháborítások, valamint veszélyes izgatások a fennálló törvény és szabályok értelmében biztosan megakadályoztassanak. Budapesten 1878. évi ápr. hó 8-án. Tisza. — A Dunába bukott a „Hattyú“ helyi gőzösről tegnap Goldman Sándor matróz. Mire észrevették, s kimentésére a hajóval visszaeveztek, a szerencsétlen már elmerült. Holttestét sem találták meg. Politzer Ignácz pesti születésű 42 éves nőtlen ma reggel fél 8 órakor öngyilkossági szándékból a Dunába ugrott, de a propeller személyzete kimentette, ápolás végett a kórházba szállították. Tegnap a délelőtti órákban Turszky József morvaországi születésű 33 éves takács az összekötő vasúti hídnál a Dunába ugrott, de kifogták élve és kórházba vitték. Öngyilkossági szándékát munkahiány érlelte meg benne. A közbiztonság Tapsony vidékén nem a legjobb lábon áll, legalább azt bizonyítja a Somogy következő híre is. Április hó 5-én özvegy Boskovitz Sándorné kereskedését 6 gatyás ember ki akarva rabolni, e czélra az udvaron a falat kivájták, de a bolti helyiség mellett lakó háziasszony és segédje által kivitelükben zavartattak. Az egyik gatyás a falon vágott résen fegyvere csövét bedugta, melyet a kereskedő segéd megfogott és tőle elragadni igyekezett. A tusa között a fegyver elsült mire a gatyások eltűntek, egy esernyőt hagyva hátra. Hogy kik lehettek a rabolni szándékozók, arra még gyanú sem forog fenn, a közvélemény szerint emberek lehettek a közel vidékből, kiket az özvegy férje a roppant uzsoráskodás után vagyonuktól tökéletesen kifosztott; hogy pedig ilyenek mily számban léteznek az egyes községekben, elegendő a Vése községben lakó és jobbára ma már elszegényedett polgárságra utalni. — Értesítés: „Római perjog“ czimü munkám, mely 280 lapra (17‰/a ívre) terjed, már megjelent. Ára 2 frt oé. Megrendeléseket ezen, kivált jogszigorlóknak és vizsgálatra készülőknek szánt, művemre még folyvást fogadok el. Legczélszerűbb azokat közvetlenül nevemre szóló postautalvány utján eszközölni, mire a munkát a t. ez. megrendelőknek bérmentve küldöm meg. Tíz egyszerre megrendelt példányra egy tiszteletpéldány jár. Kívánatra azonban utánvét mellett is küldöm a munkát, ha a t. ez. megrendelők erről engem levelező lapon értesítenek, de ez esetben a postai szállítás saját költségükre történik. Könyvkereskedés utján a mű nem kapható. Kelt Nagyváradon, 1878. évi ápril 15-én. Dr. Bozóky Alajos, a római jog ny. r. tanára. Színház és művészet. — A nemzeti színházban csütörtökön, e hó 18-dikán, a már két éve nem adatott „Ernani” dalmű kerül színre. Bignio Lajos udvari operaénekes első vendégjátékául, ki Don Carlos szerepét fogja énekelni. A többi főszerepek Nagyné Benza Ida, Perotti és Ney kezében lesznek. —■ A népszínházban holnap, szerdán lesz az egyetlen olasz opera előadás, Hamlet Nilsonnal, Faureval és Sallával. Ez alkalommal a közönség használatára a jobboldali kocsi feljárót is kinyitják. Csütörtökön Soldosné ez évadban utolszor énekli el Kozikit. Pénteken és szombaton nem lesz előadás. Budapest, szerdán, április 17. Nemzeti színház. Harmadszor : A KL IIII. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Gondiner E. és Cohen F. Fordította Huszár Imre. Savenay Roger, vicomte — — Hetényi Born Abel — — — — Halmi Mauves Fernand gróf — — Kőrösmezei Morannes, báró — — — Bercsényi Pibrac — — — — Vízvári La Grézette — — — Újházi Lumbersac, marquis — — Szigeti József Chambois Maxime — — — Feleki Claviéres, orvos — — — Szigeti Imre Geronsson — — — Tolnai (sz. t. n.) Auberoche — — — Benedek Wilfrid — — — Földényi Charly — — — Pintér József, Mauves gróf szolgája — Sántha Komornyik a klubban — — Földessy (sz. t. n.) Florentin klubszolgák - Sebestyén Baptiste ) — — Tóth Imre Jeanne, Mauves gróf neje — — Helvey Laura Agathe, Pibrac neje — — M. Kocsisovszky B. Morannes báróné — — — Sz. Prielle C. Geneviéve — — — Szigeti Jolán Bertha — — — Kőlesy Mari Adrienne — — — Márkus Emilia Miss Addah — — — Sántháné Egy hölgy — — — Gy.-né Nagy L. Komorna Mauvicsnénál — — Balog Laura Kezdete 7 órakor. Népszínház. NILSSON KRISZTINA asszony, FAURE J. ur valamint MERELLI olasz operatársasága közreműködésével. A Mi E . O. Opera in quatro atti Perolle di M. Carré e G. Barbier. Musica drl Maestro Ambroise Thomas. Kezdete 7 órakor. Holnap, csütörtökön, ápr. 18-án. Nemzeti színház. Bignio Lajos ur. cs. és kir. udvari dalművész első vendégjátékául: „Ernani.“ Opera 4 felvonásban. Népszinház. SOLDOSNÉ LUIZA assz. mint vendég. „Koziki.“ Operette 3 felvonásban. Personaggi: Amleto — — — — Sigr. Faure Ophelia — — — — Sigra. Nilsson Gertrude — — — — Sigra. C. Sulla Claudins — — — — Sigr. Rokitanszky Polonius — — — — Sigr. Waldner Laertes — — — — Sigr. Schirtenhelm Horatio — — — — Sigr. Hablewetz Marcellus — — — — Sigr. Lay L’ombra — — — — Sigr. Alexy KÖZGAZDASÁG. Cileil táviratok. Bécs, április 16. (Magyar, ért. zárlatra). M. földteherm. kötv. 78.50. M. vasúti kölcsön 97.50. Salgó-Tarján —.— M. hitel 194.—.M. zálogl. 94.25. Alföld 111.75. Erdély 100.50 Magyar éjszak-kel. vas. 108.50. Magy. kel. vas. 65.—. Kel.vasuti elsőb. kötv. 62.85. Magy. sorsj. 75.—. Tiszai vasút 180.—. Magy. földhitel 49.—. Kincst. utalv. 1873. 119.—, Kincst. utalv. * 1874. 108.75. Aranyjáradék 86.10. Bécs, április 16. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitelr. 213.—, angol-osztr. 89.—, Galiczai 242.50, Lombard 69.—, Allamvasut 246.—, Rente 61.45. Hitelsorsjegy 159.75,1860-as 111.—,Napoleond’or 9.74.50,1864-es 135.—, Arany 5.74, Ezüst 106.75, Frankfurt 59.45, London 121.65, Porosz pénzutalványok 60.— Török-sorsj. 14.75, Aranyjáradék 73.10. Bécs, április 16. (Esti zárlat.) Hitelv. 212.80. angol-osztrák 88.75, m. hitel 194.—, államv. 246.—, Lombard 69.—, Napoleond’or 9.75. járadék 61.40. magy. aranyj. 86.1. Üzlet nélkül. Pária, ápr. 16. (Kezdet.) 5% kölcsön 108.82. Pakis, ápr. 16. (Zárlat). Liszt 67.50, 67.50. szilárd 67.75, 67.50. Repczeolaj 95.25, 95.25, 95.25, 92.75. Szesz 59.50, 59.50, 60. Szilárd. Paris, ápr. 16. (Zárlat.) 3°/0 évjárulék 72. 5% évjárulék 108.97, olasz évjárulék 170.96, osztr. államvasut 511, Mobilier hitel. 142, Lombard 148, Török sorsj. 30.75, Magyar. jár. 72—, Osztrák aranyjár. 59.50. Tartózkodó: Frankfurt, április 16. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 165.80. Osztr. bankr. 659.—. Osztr. hitelr. 175.75. Osztr. államrész. 203.75. Lombard 56.5. Galicziai 201.25. Papirjáradék 50.86. Ezüstjáradék 54.25. Magy. arany járadék 71.50. Várható. Utótőzsde 1768, 204. Berlin, április 16. (Tőzsdetudósítás.) Üzlet nincs. Játékértékek, vasutak és bankok inkább jobbaknak mondhatók. Külföldi fondok jól tartják magukat. Pénz 28/4, magy. bel. vasút 52, u. a. els. kötv. 60.10. Magy. kincst. 89.80. Magy. ar. jár. 71.40, osztr. ar. jár. 60.50. Utótőzsde 353. 410. Berlin, ápril. 16. (Zárlat.) Galicziai 100.50, államv. 409.50, Lombard 115.5,papir-járadék 50.70, ezüst-járadék 53.75, hitelr. 353.50, váltóárf. Bécsre 165.40, 1877. 10 mill. köles. —.—, k. vas. elsőbb, kötv. —.—, m. kincst. utalv. —.—, arany járadék ___ ___ Csendes Berlin, ápr. 16. (Zárlat). Búza 215.—, 217.—. Rozs 145, 150, 146.50, 146. Zab 134.50, 137.—. Repczeolaj 67.80, 67.30, 65.50. Szesz 51.10, 50.80, 52, 53.90. Meleg. Stettin, április 16. Búza 215.—, 215—, rozs, 145.50, 146.—, repczeolaj 67.—, 65.25, szezs 50.—, 49.90, 51.30. Répa 299. Köln, április. 16. Búza 22.15, 22.10, rozs, 15.—, 15.20, repczeolaj 36.60, 35.90. Terménypiacz. Budapest, ápr. 16. Gabonaüzlet. A kész búza szilárd és állandó, bánáti kukoricza június-júliusra 7.35 frt készpénz, eladatott még 500 mérő bánáti repere 15.25 forintjával. Közlemények az ipar, kereskedelem és forgalom béréből. A North-British és az osztrák kormány. Ama nem rég hozott közleményünkre vonatkozólag, mely szerint az osztrák kormány a North Britishnek a magyar-galicziai vasút biztosításaiban való részvétele ellen ellenvetéseket támasztott volna, mivel állítólag egy az osztrák állam által garantírozott vállalat biztosításában csakis belföldi biztosító társaságokat kívánna részesíteni, hiteles forrásból úgy értesülünk, hogy a Ferencz József vaspálya, tehát egy hasonlólag az állam által garantírozott és ellenőrzött vállalat biztosításai egész összeségükben a North Britishre ruháztattak át. Egyúttal arról is értesítenek bennünket, hogy az ezen alkalomból irányadó helyen támasztott ellenvetésekre, oda történt nyilatkozás, hogy a North- British, mint Ausztriára nézve engedélyezett intézet ezen és hasonló esetekben ugyanazon szempont és eljárási mód alá esik, mint más belföldi intézetek, X. Tudvalevő dolog az, hogy sok idő kell még ahhoz is, hogy a legjobb czikkekről is tudomást szerezzen a közönség, így van azon czikkekkel is, melyek a tudományosság terén már régóta ismeretesek és használtatnak. A Guyot-féle kátránykapszulákat is hasonló sors érte. S csak most, miután el van ismerve azoknak kitűnő, immár elvitázhatlan üdvös gyógyhatása mindennemű bronchyalis és katarrhalis bajoknál, meghűléseknél és torokbántalmaknál, — kezd azoknak elterjedése nagyobb mérveket ölteni. —A Guyot-féle kátránykapszulák sikeresen pótolják a minden néven nevezendő theákat, pasztillákat és mixtúrákat. Orvosi tekintélyek által immár meg van állapítva, hogy ezen kapszuláknak üdvös hatása, az azok készítésénél használt kitűnő, norvégiai kátránynak köszönhető. (Adja pedig ezt a norvégiai fenyő — abies excelsa —.) Azon rendkívül nagy kedveltség, melynek a Guyot-féle kapszulák örvendenek, különösen Francziaországban, Belgiumban, Hollandiában és Németországban, — ahol is már minden háznál megtalálhatók — azt idézte elő, hogy számtalan utánzásból vannak kitéve, s így figyelmeztetni kell mindenkit, hogy a jó hatás csak akkor mutatkozik, ha hamisítatlan franczia készítmény alkalmaztatik. Különösen azóta, mióta ezen kapszulák Ausztria-Magyarországban kezdenek elterjedni, merül fel számos hamisítvány, mely messzire mögötte marad a franczia gyártmánynak. A nagy közönséget nem lehet eléggé óva inteni ezen Német és osztrák utánzások előtt, melyek jóságra és hatásra nézve nem hasonlíthatók a franczia gyármányhoz. A Guyot-féle kátránykapszulákat tartalmazó palaczkocskákon, Guyot úr névaláírása hasonszínű lenyomatban látható, amire különösen kell ügyelni. Folyó állapotban nem árultatik. 768 (9) Pénz- és értékdrfja. Budapest, ápr. 16. Értéküzlet. Az esti tőzsde hangulata határozatlan volt, forgalom nélkül. Osztrák hitelr. 212.30—212.10, magyar hitelr. 194.50, üzlet nélkül, közúti vaspálya 175—176, Pesti biztositó 71.25 keresett. Felelős szerkesztő: Falásthy Sássd®»* Nyílttér. «) Nyilatkozat. Mely szerint mi alulírottak, mind a huszonöten, kik a folyó évi márczius hó 20-án községünkben kiütött tűzvész által megkárosultunk, azon nyilatkozatot adjuk magunkról, hogy a „trieszti általános biztosítótársaságnak,“ („Assicurazioni Generali“). Fleischman Ignácz úr, siófoki főügynökségénél tűz ellen épületeinket biztosítottuk, s daczára annak hogy az első évi díjat sem fizettük még be, a fenti 11 napon történt tűzkárok nemcsak leggyorsabban és méltányosan felvetettek, hanem azonnal ki is elégítettek, úgy hogy kötelezve érezzük magunkat, ezen biztosító társulatot, úgy a t. ez. főügynökét a nagyérdemű biztosító közönségnek legmelegebben ajánlani. Kelt Polgárdin, 1878. évi május hó 31-én. Disznósi János, m. k. Berki Mihály, m. k. Fülöp János, m. k. Ladi János, m. k. -i Vörös József, k. v. Kozári István, m. k. Kozári János, m. k. Simon Mihály, m. k. Szabó Mihály, m. k. Ladi István, m. k. Varga János, m. k. Varga István, m. k. Varga Mihály, m. k. Szekeres János, k. v. Kozári János, m. k. Pál István, m. k. Pál János, m. k. Földes János, m. k. Kozári István, m. k. Kuti József, m. k. Szalai Ferencz, m. k. Csizmadia Mihály, m. k. Csizmadia István, m. k. Varga József, m. k. Weisz Bernát m. k. Az aláírások hiteléül és bizonyságául: Kovára Mihály m. k., közs. jegyző. Szabó István, bíró. Berki Mihály, albiró. Kerék István, közgyám. (P. H.) A másolat hiteléül: Kovács m., k., 835 jegyző. *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem felelős.