Ellenőr, 1878. július (10. évfolyam, 325-381. szám)

1878-07-01 / 325. szám

325 szám. Egyes szám ára 2 k­r. ■­.Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 5. 87­(fglőfizetési árak: Egész évre . , 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — Évnegyedre . . 5 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ JUsti kiad Budapest, hétfő, julius 1 föiadó-hivatal : Budapesten, nádor-utcza 6. se. 1878. A tisztelt közönséghez. Július elsején új félévi folyamot kezd lapunk, a régi szorgalommal és áldozatkész­séggel, melytől soha nem riadtunk vissza, midőn a közönség érdeke megkívánta, így az áldozatok sorában, miket a mult és a folyó év rendkívüli eseményei róttak reánk, egyelőre fenntartjuk még az esti lapot, jóllehet ennek kiadását, mint annak idején kijelentettük, csak kivételes kedvezménykép indítottuk meg és csakis a háború idejére. A háború elmúlt, vagy legalább oly nagyot pihen, mintha elmúlt volna. Nem múltak el azonban a viszonyok, melyek a legváratlanabb fejleményekre képesek. Senki nem tudja, mit hoz a holnapi nap. E bi­zonytalan helyzetben, melynek rendkívüli ér­dekessége éppen a természetében fekszik, indokoltnak ítéljük az esti lap fenntartását, míg szükségesnek fog mutatkozni. Egyszers­mind oly újabb kivételes intézkedéseket te­szünk lapunk szerkesztése körében, melyek teljes mértékben képesíteni fogják az „El­lenőriz a jól értesültség és hírlapi pontos­ság tekintetében a küszöbön levő választási mozgalmak által támasztott rendkívüli igé­nyeknek is teljesen megfelelni, a­nélkül, hogy a külügyek és egyéb politikai kérdések terén bármit is háttérbe szorítsunk. Tárcza rovatunk változatossága, ter­mészetesen épp oly kevéssé szenved megszo­rítást, sőt a nyári hónapok alatt, nagyobb tért remélünk szakíthatni e közkedvességű rovat számára, az eddiginél is, s gondoskod­tunk igen érdekes újdonságról, melylyel az új évnegyedi folyam irodalmi tartalmát élénkíteni fogjuk. Egyet ezek közül, Cher­­hulies Victor legújabb, részben még kiadat­lan regényét, idée de Jean Tétéről“-t még múlt hó folyamában elkezdtük közölni. Fölösleges mondanunk is, hogy lapunk ára nem változik, s marad mint eddig : fél évre...............................10 frt —■ negyed évre..........................5 frt — havonként . . . 1 frt 80 kr. Az „Ellenőr“-re a hó bármely nap­jától kezdve előfizethetni a­narchia érdekeit, s nincs arra szükség, hogy petitiók menjenek innét a congressusra. Ő felségénél az összes minisztérium, —­ még Perczel Béla igazságügyi miniszter is — tisztelgett ma délelőtt 10 h­ órakor. Egy negyedórával későb­ben Pauler Tivadar az új igazságügyi miniszter letette az esküt a király kezébe, a kormányelnök és Mandel báró főhadsegéd jelenlétében. Az eskü­formát Tarkovich József miniszteri tanácsos olvasta föl. A szertartás után Ő felsége elnöklete alatt minisztertanácsot tartottak a királyi váriakban. Budapest, július 1. A porta Bosznia és Herczegovina occu­­patiója ellen nem tiltakozott formaszerűen, de kijelentette, hogy az ő beleegyezésével területének idegen csapatok által való meg­szállása nem történik. A bizalmas források­ból merítő levelezők nagy súlyt helyeznek a különbségre, mely egy ilyen kijelentés és egy tiltakozás közt van, a­mi azonban teljesen fölösleges. Ha tiltakozásnak nevez­nék is azt, a­mit a török delegátusok a congressus előtt kinyilvánítani utasí­tottak, az sem lendítene a dolgon töb­bet, mint a nemhelyeslés egyszerű kijelen­tése. A dolog csak azon fordul meg, hogy szándékozik s fog-e Törökország fegyveres ellenállást kifejteni az occupatio ellen ? Ez nem látszik valószínűnek, s így a porta képviselői beírhatják eltérő szavazatukat a congressus könyvében számukra nyitva tar­tott helyre — de az occupatio megtör­ténik.* A zágrábi kereskedelmi kamara memo­randumot intéz a berlini congressushoz, mely­ben a horvát kereskedelem érdekében kérni fogja, hogy rendelje el a congressus Bosz­niának és Herczegovinának Ausztria-Magyar­­ország által leendő megszállását. Reméljük azonban, hogy ez a memorandum nem megy el Berlinbe. Van ott, a­ki képviseli a mo­­ rávi­rátok. Konstantinápoly, jun. 30. A csütörtö­kön tartott nagytanács után, mely az oc­­cupatióval foglalkozott, a török delegátuso­kat utasították, hogy jelentsék ki, miszerint a porta nem helyeselheti az occupatiót, mely területrészeket csapatokkal száll meg. A portához, mint hírlik, az osztrák-magyar oc­cupatiót illetőleg más hatalmak is intéztek megfelelő fölszólalást. A porta eddig megtagad­ta a beleegyezést, utalván arra, hogy az idegen csapatok által a muzulmánok fanatizmusa fölébredne. Egyáltalában nem látszik úgy, hogy Ausztria-Magyarország, támogattatva más hatalmaktól, lemond a menekültek ha­zatéréséhez szükséges katonai biztosítékról. Katonai intézkedéseket a porta Ausztria- Magyarország ellen aligha fog tenni. Pak­s, jan. 30. Ma reggel vonták le a lep­let a Köztársaság szobráról a kiállításban. A bel­ügyminiszter elmondotta beszédjében, hogy a fran­­czia társadalom magára öltötte természetes alakját, melyet a forradalom teremtett meg. Megemlékezett a pártoskodásról és a szerencsétlenségekről, és hozzá­tette : Franc­­iaország föltámadt azzal az akarattal, hogy okosabban fog élni,és békében fogja élvezni intéz­ményeit, melyek becsületére válnak, és a­melyeket oly drágán vívott ki. A miniszter mondotta továbbá : A köztársasági párt maga a nemzet. Francziaország egyetértést kíván és törvényei iránt engedelmessé­get követel gyermekeitől. (Tetszést.) A vidékről és a külfölről roppant néptömegek érkeznek. A terek és boulevardok tündéri látványt nyújtanak, valamennyi ház zászlókkal van díszítve, a nép számos tömegekben katonai kísérettel és ze­nével járja be az utczákat. Eddig kedvező az idő. Este fényes kivilágítás lesz. Brüssel, jan. 30. Ma a liberális párt győ­zelmére nagy ünnepet ülnek Brüsselben , a város fel van lobogózva, a többi városok képviselőket küldtek. Délután lakoma van, melyben 6000-en vesznek részt. A nemzeti bank a discontot 21/a ° 10- ról 3Va-re emelte. ________ Bécs, jul. 1. Az 1854-ki államsorsjegyek következő sorszámait húzták ki : 59 245 532 823 1165 1248 1276 1379 1464 1473 1479 2058 2105 2473 2674 2711 2728 2729 2766 2879 2882 2963 3084 3090 3113 3347 3386 3395 3412 3468 3582 3649 3792 3965. Bécs, jul. 1. Megnyitás. Osztr. hitelr. 253.70, magyar hitelr. 231, angol-osztrák 114.30, Napoleon­­arany 9.33. A hangulat szilárd. Bécs, jul. 1. Előtőzsde. Osztr. hitelr. 255.40, magyar hitelr. 232, angol-osztrák 115, államvasut 261, Napoleon­arany 9.33. A hangulat igen szilárd. A berlini congressus. A congresses tegnapelőtt ülésében — mint a Pe­ter Lloydnak Berlinből jelentik — a görög kér­dés tárgyalását csak bevezették. Delijanisz és Ran­­gabé hosszú emlékiratokat olvastak föl ; a fölolva­­sás befejezte után a görög képviselőket elbocsá­tották. Ezután a szerb-montenegrói kérdés jött volna tárgyalásra, de Hohenlohe herczeg, az ad hoc kiküldött bizottság elnöke, kijelente, hogy eddig nem sikerült a megegyezés s hogy a bizottság két nap múlva elő fogja terjeszteni javaslatait. Erre elhatározták, hogy a congressus a legközelebbi ülé­sen a Duna-rendezés kérdéséhez fog s ehhez Ro­mánia képviselői r meghivatnak. Waddingtont meg­bízzák, hogy Görögországra vonatkozólag javaslatot dolgozzon ki, s ő egyezkedést óhajt Törökország és Görögország közt. Az utolsóelőtti ülésről, melyben a boszniai kérdést tárgyalták, határozottan állítják, hogy a törökök nem ellenezték az occupatiót, hanem ki­jelentették, hogy nincs olyan utasításuk, a­melynél fogva ily javaslatra szavazhatnának, mire Bismarck kemény hangon azt viszonozta, hogy kérjék ki utasításaikat. Kijelentett, hogy a congressus meg­adja az occupatióra a mandátumot s nyitva hagyta a jegyzőkönyvet a törökök számára. Megerősítik egyébiránt, hogy a porta az osz­trák-magyar csapatoknak Boszniába való bevonu­lása ellen már bejelentette tiltakozását, mely ma vagy holnap nyújtatik át. A porta, mint állítják, e jegyzékben erélyesen hangsúlyozza saját jogait, de a jegyzék egy passust sem tartalmaz, melyből a fegyveres ellentállásra lehet következtetni. Itt azt remélik, hogy Bosznia megszállása vérontás­­nélkül történik meg. Az osztrák-magyar csapatok, hír sze­rint, holnap vonulnak be Boszniába. Budapest, július 1. A. velenczei tüntetés (Eredeti levél.) Velencze, jun. 39. Tegnap este egy galád osztrák-magyar elle­nes tüntetésnek valánk itt tanúi. Egy tömeg cső­cselék, körülbelül 40—50 személy este 10 órakor meglepte az itteni főconsulságunk székhelyét és ot­tan csúfos zaj és ordítások közt beverte az első teremből az utczára nyiló ablakokat és a bemeneti ajtón függő kétfejű sast is levervén, a canalisba dobta, szünet nélkül kiabálván , le Ausztriával. Végre valami 15 perc­ múlva a hatóságok inter­veniáltak, és azok megjelenésére a demonstrálók eltűntek, de tudtom szerint mindedig azok közül senkit felelősség alá nem vontak. A főconsulatusi termekben, melyekben a fő­­consul lakása is létezik, férfiak csakis a fő és 11­ consul voltak jelen egy hivatali szolgával. Mindjárt az eset után megjelentek a főconsu­­latuson a politikai hatóságok főnökei, sajnálatukat fejezvén ki a történtek felett, sőt mindennemű sa­­tisfactiók ígéretével, mire a consul azt feleli, hogy azokat majd formulázni fogja. Ürügyet a demonstratióra a következő ok adott : Triesztből minden évben egy két­ kirándulást szoktak szervezni az ottani olasz párti annexionis­­ták Velenczébe. Az idén is, épp egy ilyen kirán­­dulásnak kellett volna megtörténnie és annak ter­­minusa a mai napra volt kitűzve, de már teg­nap este az itteni vendéglők, a­mint látszik értesülve voltak, hogy az illető kirándulást a tri­eszti hatóságok betiltották, és ennek a fonalán a megjelölt demonstratió improvisáltatott. Szomorú jelenségek ezek, ha nem is komoly jellegűek még most. Addig míg itt a kormánynak nincs szilárd akaratában azon társulatot feloszlatni, melyek mint az Italia irredenta czímű társulat az ország minden részében Isztria és Trieszt végett agitál, nem képzelhetni elfojtását az ilyen áramla­toknak. Már­pedig az ilyen társulatok a jelen kor­­mány alatt létesültek és szervezkedhettek. Ez ismeri az illető tényezőket és személyeket a legjobban, következőleg azoknak beszüntetését a legpontosab­ban intézhetné is, egy kevés jó akarattal és ha mérésre elhatározza magát. Hanem it­t mersz ma­gában véve is nagy kérdés. A kecskét is, a­kár posztát is megszeretik ezek őrzeni. Itt csak az ü­t­­legek előtt szoktak tágítani, legyen ayen az er­kölcsi vagy botra fokozott. Mint magától értetődik, az itteni lapok mind, a legradikálisabbakat sem vévén ki, egyhangúlag kárhoztatják és megrótják a tegnapi tüntetést. _________ X. Választási mozgalmak. A vidéken országszerte megindultak a válasz­tási mozgalmak. Különösen a szélső­baloldal ván­dorapostolai ütnek nagy zajt, hirdetvén az ő párt­juk dicsőségét síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Verhovay Gyula és Hermann Ottó Szarvason dicsérik­­ a népet, olyan hatással, mint az Egyet­értés maga nagy fennen zengi, „a szolgabiró ijedt” -

Next