Ellenőr, 1878. július (10. évfolyam, 325-381. szám)
1878-07-15 / 350. szám
Egyes szám óra S kr. JEtertdl^tvitLi -reggeli Iriddds. Budapest, hétfő, julius 15 Egész évre . . 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — „ Évnegyedre . . 5 „ — „ Egy hónapra . 1980 . 350 szám. ^Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. s& feiadó-hivatal : Budapesten, nádor-utcza 6. sx. 1878. Táv 1rátok, Berlin, jul. 14. Andrássy grófnak a congressus zárülésében tartott beszédére ezeket felelte Bismarck herczeg : Nagyon le vagyok kötelezve azon szavakért, melyeket Andrássy gróf e tisztelt gyülekezet nevében elmondott. Köszönetet mondok a congressusnak, hogy önhöz csatlakozni szíves volt, és legnagyobb hálámat fejezem ki valamennyi kollégám iránt elnézésükért és jó érzelmeikért, melyeket munkálkodásunk közben tanúsítottak irántam. A békülékeny szellem és a kölcsönös jóakarat, mely valamennyi meghatalmazottat lelkesítette, megkönynyítette feladatomat, melyet egészségem állapota mellett alig hittem befejezhetni. A jelen pillanatban, midőn a congressus, a képviselt kormányok és egész Európa megelégedésével, elérte remélt sikerét, kérem őrizzenek meg emlékükben ; ami engem illet, a most elmúlt emlékezetes időszakról sohasem feledkezem el. Az aláírás után következőleg zárta be Bismarck herczeg a tárgyalásokat : Constatálom, hogy a congressus munkálatai be vannak fejezve. Az elnök utolsó kötelességének tartom a congressus köszönetét fejezni ki azon meghatalmazottaknak, akik részt vettek a bizottságokban, nevezetesen Deuprez és Hohenlohe herczeg úrnak; hasonlóképen köszönetet mondok a titkárságnak buzgalmáért, mert szintén hozzájárult a congressus munkálatainak megkönnyítéséhez. Ez elismerést kiterjesztem azon hivatalnokokra és tisztekre is, akik részt vettek a tisztelt gyülekezet részletes tanulmányozásaiban. Uraim ! Most, midőn szétválunk, nem félek kimondani, hogy a congressus érdemeket szerzett Európa jóléte körül. Lehetetlen volt ugyan megvalósítani a közvélemény minden aspirációját, de a történelem mindenesetre méltatni fogja törekvéseinket és munkánkat, és a meghatalmazottaknak meglesz azon öntudatuk, hogy, a tehetség határai közt viszszaadták és biztosították Európa részére a nagyon fenyegetett béke jótéteményét. Ezt az eredményt nem fogja megcsonkíthatni a pártoskodás semmiféle bírálata. Szilárd reményem van, hogy Európa egyetértése az isten segélyével tartós lesz, és hogy a szíves viszonyok, melyek munkálkodásunk ideje alatt fejlődtek ki köztünk, meg fogják szilárdítani a viszonyokat kormányaink közt. Még egyszer köszönetet mondok kollégáimnak irántam való jóakaratukért. Haladosságom megőrzőm, és ezzel bezárom az ülést. London, júl. 14. Az Observer írja: A congressus elérte főczélját, elhárította Anglia és Oroszország közt a háborút és az általános háborút. Európa és Törökország közt nem kielégítők a viszonyok, de a mostani megoldás magában foglalja esetleg a végleges megoldás elemeit. Azon állítás, hogy a congressus Oroszország vereségére törekedett, poltikátlan és valótlan. Oroszország mindent megkapott, amit akart, és Oroszország politikája szilárd visszautasítást szenvedett az angol-török conventió által, melynek Angliára való előnyeit és hátrányait eltakarja a jövő. Lord Beaconsfield elfogadta a meghívást a Carlton-club bankettjére. Medrid, júl. 14. A cortes elfogadta a költségvetést, és jelenleg a kormány politikáját tárgyalja. Bosznia occupatiójáról az Eastern Budget a következő félhivatalos communiquét közli Bécsből : A porta kívánságai Bosznia és Herczegovina általa megengedett megszállására vonatkozólag itt még nem ismeretesek, valószínűleg csak bizonyos formák megállapításáról van szó, s elsősorban a szultán souverain jogainak megóvásáról. Ezen pontra vonatkozólag aligha támadnak nehézségek, amenynyiben nem lehet többé kétség aziránt, hogy az osztrák-magyar monarchia csapatai és pénze nem puszta rendőri szolgálatra fordíttatnak. Természetes, hogy katonai intézkedéseket kell tenni, hogy a török csapatokat osztrák-magyar katonaság váltsa föl; a polgári közigazgatást is teljesen át kell vennie az osztrák-magyar kormánynak.Az occupáció legnehezebb és legköltségesebb része kétségkívül a bosnyák menekültek visszatelepítése lesz, hogy ez megtörténhessék, az egész közigazgatási gépezetet újra kell szervezni és az agrárius kérdést megoldani. Nincs talán állam Európában, melynek erre olyan hathatós eszközei volnának, mint Ausztria- Magyarországnak , mert csak az utóbbi 30 évben oldotta meg az agrárius kérdést a lehető legnagyobb nehézségek közt, melyeket a nemzetiségek és műveltség különfélesége és a helyi viszonyok okoztak. Ausztria-Magyarországnak ily körülmények közt bő társadalmi és törvényhozási tapasztalata van, a szükséges hivatalnokokkal együtt, kik ezen kérdésekkel teljesen ismerősek. Boszniában törökök és keresztyének között forog fenn az agrárius kérdés , de azért nem aggódnak, mert a két felekezet egyenlővé tétele folytán meg lehet azokat nyerni olyan rendezés javára, mely jövőbeli jóvoltuk biztosítására múlhatatlanul szükséges. Sir Garnet Wolseley, ki Brakenbury és Greaves ezredesek kíséretében megy elfoglalni a cyprusi kormányzóságot, 1852-ben lépett a hadseregbe; 1859-ben főhadnagy lett; szolgált Birmában, a krimi háborúban és Lukue ostrománál, azután Khinában és az asatti háborúban. Altábornagygyá lévén, a parliament kifejezte neki a haza köszönetét s 25,000 font sterling tiszteletadományt szavazott meg neki. Sir Garnet díszpolgára London városának, birtokosa számos rendjelnek, s egy ideig Natal kormányzója volt. Szerzője egy igen kelendő könyvnek : »The Soldier’s Pocket-Book for Field Service“. Sir Garnet ír születésű s most 45 éves. A békeszerződés. Berlinből a N. Fr. Presse levelezője következő vázlatát közli a békeszerződésnek, mely 23 foko lapot foglal el és a rendes bevezetésen kívül 64 czikket foglal magában. Legnagyobb a 2. és 14., melyek Bulgária és keleti Rumélia határairól szólnak. Az 1. czikk kimondja, hogy Bulgária autonóm és tributárius fejedelemség lesz a szultán suzerainitása alatt; keresztyén kormányzót és nemzeti milíciát kap. A 2. czikk Bulgária határait foglalja magában igen részletesen. 3. czikk Bulgária fejedelme a notabilisek által választandó s tartozhatik európai dynastiához. 4. czikk : Egy notabilis gyűlés hivatik Tirnovába, mely a fejedelem választása előtt szervező szabályzatot dolgoz ki a fejedelemségnek. Az 5. czikk kimondja az összes felekezetek szabadságát Bulgáriában. A 6. czikk szerint a szervező statútum befejeztéig orosz biztos fogja vezetni az ideiglenes kormányzatot. Ellenőrzi egy bizottság, mely a hatalmak consuljaiból és egy török biztosból áll. Véleménykülönbség esetében többség dönt, mely ha ellenkező nézeten van az orosz biztosokkal , a konstantinápolyi követek conferentiája dönt. 7. czikk. Az orosz biztos ideiglenes kormányzata csak 9 hónapig tarthat, mikor is a fejedelmet meg kell választani. — A 8. czikk a bulgáriai vám és kereskedelmi ügyről szól. — 9. cikk: Bulgária tributumát a szerződő hatalmak a fejedelemség átlagos jövedelme szerint határozzák meg. — A 10. czikk a vasutügyekről szól. Az illető új szerződések a békekötés után Ausztria, a porta, Szerbia és Bulgária közt a békeszerződés aláírása után kötendők. — A 11. czikk kimondja, hogy a török csapatok kiürítik a fejedelemséget, s leromboltatnak az összes várak. A hadianyag tulajdonjoga a portáé. — 12. czikk : A mohamedánok megtartják ingatlanaikat Bulgáriában. 13. czikk: A Balkántól délre egy tartomány alakíttatik, melynek neve Keleti Rumélia, amely egyenes politikai és katonai főhatósága alatt áll a szultánnak, helyi autonómia feltételei mellett. Fejedelmi főkormányzót kap. — A 14. czikk részletesen kijelöli keleti Rumélia határait. — 15. czikk. A szultánnak joga lesz a tartomány határainak védelméről vizen és szárazon gondoskodni, a határokon erődítéseket emelvén, s azokban capatokat tartván fenn. A belső rendet benszülött rendőrség és helyi milezia tartja fenn. A porta nem tarthat irreguláris csapatokat. A 16. czikk fenntartja a portának a jogot, hogy rendzavarás esetében török csapatokat hozzon elő. — 17. keleti Rumélia kormányzóját a porta a hatalmak beleegyezésével 5 évre nevezi ki. — 18. A békekötés után egy európai bizottság fogja megállapítani keleti Rumélia szervezetét. — 19. Ezen feladat befejeztéig az európai bizottság kezelni fogja a tartomány pénzügyeit. A 20. és 21. czikkek nem lényegesek. — 22. Az orosz katonaság keleti Ruméliában nem haladhatja meg az 50.000 embert, az occupatio csak 9 hónapig tarthat, három hónap számíttatván hozzá a kiürítéshez. A 23. czikk kötelezi a portát, hogy Krétában az 1868-iki statútumot lelkiismeretesen végrehajtja. 24. czikk: Ha a porta és Görögország a congressus 13. jegyzőkönyvében említett határszabályozásban megegyezni nem tudnának, a hatalmak megígérik közvetítésöket. 25. czikk: Bosznia és Herczegovina tartományokat Ausztria-Magyarország szállja meg és kormányozza. A novibazári kerületben fennmarad a török kormányzat, de Ausztria-Magyarországnak joga van az egész vilajetben helyőrségeket tartani. A 26. czikk Montenegro függetlenségét, a 27. ugyanott a felekezetek szabadságát mondja ki. A 28. czikk Montenegro részletes határairól, a 29. Antivariról szól. A Montenegrótól délre eső terület visszajő Törökországhoz, Spizza Dalmácziához. A Bojaván szabad a hajózás, partjain erődök nem emelhetők; Montenegro hadi lobogót nem hordhat. Az antivámi kikötő el van zárva minden nemzet hadi hajói elől, a tengeri rendőrség Ausztria-Magyarország kezében. Montenegro elfogadja a dalmát tengerjogot. A 30. czikk a mohamedánok montenegrói birtokait óvja. A 31. és 32. czikk lényegtelen. 33. czikk: Montenegro átveszi a török államadósság egy részét. A 34. czikk Szerbia függetlenségét, a 35. ugyanott a felekezetek szabadságát mondja ki A 36. czikk Szerbia határait jelöli ki; a 37. czikk fenntartja az eddigi kereskedelmi viszonyokat. — 41. czikk : A béke ratifikaciója után két héttel a szerb csapatok kiürítik a török s a törökök a szerb területet. A 42. szerint Szerbia is átveszi a török államadósság egy részét. A 43. czikk Románia függetlenségét, a 44. ugyanott az összes felekezetek szabadságát mondja ki. — 45. czikk : Románia átengedi Besszarábiát Oroszországnak; a keleti határt a Pruth völgyútja, a délit a Kilia völgyútja és a Sztanisztambul képezi. — 46. czikk a Duna-delta, a Kigyók-szigete és a Dobrudja Romániának esik. A 47., 48. és 49. czikkek vám- és kereskedelmi ügygyel foglalkoznak. Az 50. czikk a Törökországban utazó románok jogainak védelméről szól. Az 51. czikkben átveszi Románia a maga területén a közlekedési ügyet illetőleg a porta jogait és kötelezettségeit. Az 52. czikkely megállapítja a Duna szabadságát. A vaskapun alul nem szabad hadihajókat tartani, kivéve a folyami rendőrség és a vámőrség könnyű hajóit. Az 53. czikkely megerősíti és tágítja az európai dunai bizottság jogait, mely az illető országtól egészen függetlenül végzi teendőit. Az 54. czikkely kimondja, hogy a hatalmak , a dunai conventió megszűnése előtt egy évvel, tanácskozni fognak annak meghoszszíbbításáról. Az 55. czikkely szerint: Az európai commissió kidolgozza a hajózás szabályzatait, és az 56. czikkely értelmében: összeköttetésbe lép a helyi hatósággal a Kigyók szigetén levő világító torony fenntartása végett. Az 57. czikk szerint Ausztria-Magyarország elvállalja a vaskapunál a szabályozást , a költségek födözésére ideiglenesen díjakat szedhet. Az 58. czikk értelmében a fényes porta átengedi Oroszországnak Karszot, Ardahánt és Batumot. Ezután következik a vidéknek szabatos elhatárolása, melyből a mohamedán része a portáé marad. Az 59. czikk röviden így szól : Ő felsége, Oroszoszág czárja, kijelenti, hogy az ő szándéka : dériger Batoum en port-franc essentiellement commercial (lényegesen kereskedelmi szabad kikötővé tenni Batumot.) A 60. czikk visszaadja a portának az Alasgerd völgyét és Bajazid várát, melyeket Oroszországnak ítélt oda a san stefanói béke, Khoturt pedig átadja Perzsiának. A 61. czikk reformok behozatalára kötelezi a portát Örményországban, és az örmények megvédésére a cserkeszek és kurdok ellen. A 62. czikk kimondja, hogy Törökországban minden vallásfelekezet szabad és egyenlő, és minden vallásbeli képes valamennyi hivatalra és politikai jogokra. Fenntartja továbbá Francziaország jogait a szent helyeket illetőleg, és megerősíti az ad hoc — hegyi barátokat jogaikban. A 63. igen fontos czikkely elhatározza, hogy j