Ellenőr, 1878. július (10. évfolyam, 325-381. szám)

1878-07-15 / 350. szám

Egyes szám óra S kr. JEtertdl^tvitLi -reggeli Irid­dds. Budapest, hétfő, julius 15 Egész évre . . 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — „ Évnegyedre . . 5 „ — „ Egy hónapra . 1­9­80 . 350 szám. ^Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. s& feiadó-hivatal : Budapesten, nádor-utcza 6. sx. 1878. Táv 1­rátok, Berlin, jul. 14. Andrássy grófnak a congressus zárülésében tartott beszédére eze­ket felelte Bismarck herczeg : Nagyon le va­gyok kötelezve azon szavakért, melyeket And­rássy gróf e tisztelt gyülekezet nevében elmondott. Köszönetet mondok a congressus­­nak, hogy önhöz csatlakozni szíves volt, és legnagyobb hálámat fejezem ki valamennyi kollégám iránt elnézésükért és jó érzel­meikért, melyeket munkálkodásunk közben tanúsítottak irántam. A békülékeny szellem és a kölcsönös jóakarat, mely valamennyi meghatalmazottat lelkesítette, megkönynyí­­tette feladatomat, melyet egészségem álla­pota mellett alig hittem befejezhetni. A je­len pillanatban, midőn a congressus, a kép­viselt kormányok és egész Európa megelé­gedésével, elérte remélt sikerét, kérem őriz­zenek meg emlékükben ; a­mi engem illet, a most elmúlt emlékezetes időszakról soha­sem feledkezem el. Az aláírás után következőleg zárta be Bismarck herczeg a tárgyalásokat : Consta­­tálom, hogy a congressus munkálatai be vannak fejezve. Az elnök utolsó kötelessé­gének tartom a congressus köszönetét fe­jezni ki azon meghatalmazottaknak, a­kik részt vettek a bizottságokban, nevezetesen Deuprez és Hohenlohe herczeg úrnak; ha­sonlóképen köszönetet mondok a titkárság­nak buzgalmáért, mert szintén hozzájárult a congressus munkálatainak megkönnyítésé­hez. Ez elismerést kiterjesztem azon hiva­talnokokra és tisztekre is, a­kik részt vet­­tek a tisztelt gyülekezet részletes tanulmá­nyozásaiban. Uraim ! Most, midőn szétválunk, nem félek kimondani, hogy a congressus érdemeket szerzett Európa jóléte körül. Lehetetlen volt ugyan megvalósítani a közvélemény minden aspirációját, de a történelem mindenesetre méltatni fogja tö­rekvéseinket és munkánkat, és a meg­hatalmazottaknak meglesz azon öntuda­tuk, hogy, a tehetség határai közt visz­­szaadták és biztosították Európa részére a nagyon fenyegetett béke jótéteményét. Ezt az eredményt nem fogja megcsonkíthatni a pártoskodás semmiféle bírálata. Szilárd re­ményem van, hogy Európa egyetértése az isten segélyével tartós lesz, és hogy a szíves viszonyok, melyek munkálkodásunk ideje alatt fejlődtek ki köztünk, meg fogják szi­lárdítani a viszonyokat kormányaink közt. Még egyszer köszönetet mondok kollégáim­­nak irántam való jóakaratukért. Haladossá­­gom megőrzőm, és ezzel bezárom az ülést. London, júl. 14. Az Observer írja: A congressus elérte főczélját, elhárította Ang­lia és Oroszország közt a háborút és az ál­talános háborút. Európa és Törökország közt nem kielégítők a viszonyok, de a mos­tani megoldás magában foglalja esetleg a végleges megoldás elemeit. Azon állítás, hogy a congressus Oroszország vereségére törekedett, poltikátlan és valótlan. Orosz­ország mindent megkapott, a­mit akart, és Oroszország politikája szilárd visszautasítást szenvedett az angol-török conventió által, melynek Angliára való előnyeit és hátrá­nyait eltakarja a jövő. Lord Beaconsfield elfogadta a meghívást a Carlton-club ban­kettjére. Medrid, júl. 14. A cortes elfogadta a költ­ségvetést, és jelenleg a kormány politikáját tárgyalja. Bosznia occupatiójáról az Eastern Budget a kö­vetkező félhivatalos communiquét közli Bécsből : A porta kívánságai Bosznia és Herczegovina általa megengedett megszállására vonatkozólag itt még nem ismeretesek, valószínűleg csak bizonyos formák megállapításáról van szó, s első­sorban a szultán souverain jogainak megóvásáról. Ezen pontra vonatkozólag aligha támadnak nehézségek, ameny­­nyiben nem lehet többé kétség aziránt, hogy az osztrák-magyar monarchia csapatai és pénze nem puszta rendőri szolgálatra fordíttatnak. Természe­tes, hogy katonai intézkedéseket kell tenni, hogy a török csapatokat osztrák-magyar katonaság váltsa föl; a polgári közigazgatást is teljesen át kell ven­nie az osztrák-magyar kor­mánynak.­­Az occupáció legnehezebb és legköltségesebb része kétségkívül a bosnyák menekültek visszatelepítése lesz, hogy ez megtörténhessék, az egész közigazgatási gépezetet újra kell szervezni és az agrárius kérdést megol­dani. Nincs talán állam Európában, melynek erre olyan hathatós eszközei volnának, mint Ausztria- Magyarországnak , mert csak az utóbbi 30 évben oldotta meg az agrárius kérdést a lehető legnagyobb nehézségek közt, melyeket a nemzetiségek és mű­veltség különfélesége és a helyi viszonyok okoztak. Ausztria-Magyarországnak ily körülmények közt bő társadalmi és törvényhozási tapasztalata van, a szükséges hivatalnokokkal együtt, kik ezen kérdé­sekkel teljesen ismerősek. Boszniában törökök és keresztyének között forog fenn az agrárius kérdés , de azért nem aggódnak, mert a két felekezet egyen­lővé tétele folytán meg lehet azokat nyerni olyan rendezés javára, mely jövőbeli jóvoltuk biztosítására m­úlhatatlanul szükséges. Sir Garnet Wolseley, ki Brakenbury és Grea­ves ezredesek kíséretében megy elfoglalni a cyprusi kormányzóságot, 1852-ben lépett a hadseregbe; 1859-ben főhadnagy lett; szolgált Birmában, a krimi háborúban és Lukue ostrománál, azután Khinában és az asatti háborúban. Altábornagygyá lévén, a parliament kifejezte neki a haza köszönetét s 25,000 font sterling tiszteletadományt szavazott meg neki. Sir Garnet díszpolgára London városának, birto­kosa számos rendjelnek, s egy ideig Natal kormány­zója volt. Szerzője egy igen kelendő könyvnek : »The Soldier’s Pocket-Book for Field Service“. Sir Garnet ír születésű s most 45 éves. A békeszerződés. Berlinből a N. Fr. Presse levelezője kö­vetkező vázlatát közli a békeszerződésnek, mely 23 fok­o­ lapot foglal el és a rendes beve­zetésen kívül 64 czikket foglal magában. Leg­nagyobb a 2. és 14., melyek Bulgária és keleti Rumélia határairól szólnak. Az 1. czikk kimondja, hogy Bulgária autonóm és tributárius fejedelemség lesz a szultán suzeraini­­tása alatt; keresztyén kormányzót és nemzeti mi­líciát kap. A 2. czikk Bulgária határait foglalja ma­gában igen részletesen. 3. czikk Bulgária fejedelme a notabilisek által választandó s tartozhatik európai dynastiához. 4. czikk : Egy notabilis­ gyűlés hivatik Tirnovába, mely a fejedelem választása előtt szer­vező szabályzatot dolgoz ki a fejedelemségnek. Az 5. czikk kimondja az összes felekezetek szabadsá­gát Bulgáriában. A 6. czikk szerint a szervező statútum befejeztéig orosz biztos fogja vezetni az ideiglenes kormányzatot. Ellenőrzi egy bizottság, mely a hatalmak consuljaiból és egy török biztos­ból áll. Véleménykülönbség esetében többség dönt, mely ha ellenkező nézeten van az orosz biztosok­­kal , a­ konstantinápolyi követek conferentiája dönt. 7. czikk. Az orosz biztos ideiglenes kormány­zata csak 9 hónapig tarthat, mikor is a fejedelmet meg kell választani. — A 8. czikk a bulgáriai vám és kereskedelmi ügyről szól. — 9. c­ikk: Bulgária tributumát a szerződő hatalmak a fejedelemség át­lagos jövedelme szerint határozzák meg. — A 10. czikk a vasutügyekről szól. Az illető új szerződé­sek a békekötés után Ausztria, a porta, Szerbia és Bulgária közt a békeszerződés aláírása után köten­dők. — A 11. czikk kimondja, hogy a török csa­patok kiürítik a fejedelemséget, s leromboltatnak az összes várak. A hadianyag tulajdonjoga a por­táé. — 12. czikk : A mohamedánok megtartják in­gatlanaikat Bulgáriában. 13. czikk: A Balkántól délre egy tartomány alakíttatik, melynek neve Keleti Rumélia,­­ a­mely egyenes politikai és katonai főhatósága alatt áll a szultánnak, helyi autonómia feltételei mellett. Feje­delmi főkormányzót kap. — A 14. czikk részlete­sen kijelöli keleti Rumélia határait. — 15. czikk. A szultánnak joga lesz a tartomány határainak védelméről vizen és szárazon gondoskodni, a hatá­rokon erődítéseket emelvén, s azokban c­apatokat tartván fenn. A belső rendet benszülött rendőrség és helyi mil­ezia tartja fenn. A porta nem tarthat irre­­guláris csapatokat. A 16. czikk fenntartja a portának a jogot, hogy rendzavarás esetében török csapatokat hozzon elő. — 17. keleti Rumélia kormányzóját a porta a hatalmak beleegyezésével 5 évre nevezi ki. — 18. A békekötés után egy európai bizottság fogja megállapítani keleti Rumélia szervezetét. — 19. Ezen feladat befejeztéig az európai bizottság kezelni fogja a tartomány pénzügyeit. A 20. és 21. czikkek nem lényegesek. — 22. Az orosz katonaság keleti Ruméliában nem haladhatja meg az 50.000 embert, az occupatio csak 9 hónapig tarthat, három hónap számíttatván hozzá a kiürítéshez. A 23. czikk kötelezi a portát, hogy Krétában az 1868-iki statútumot lelkiismeretesen végrehajtja. 24. czikk: Ha a porta és Görögország a con­gressus 13. jegyzőkönyvében említett határszabályo­­zásban megegyezni nem tudnának, a hatalmak meg­ígérik közvetítésöket. 25. czikk: Bosznia és Herczegovina tartomá­nyokat Ausztria-Magyarország szállja meg és kor­mányozza. A novibazári kerületben fennmarad a török kormányzat, de Ausztria-Magyarországnak joga van az egész vilajetben helyőrségeket tartani. A 26. czikk­ Montenegro függetlenségét, a 27. ugyanott a felekezetek szabadságát mondja ki. A 28. czikk Montenegro részletes határairól, a 29. Antivariról szól. A Montenegrótól délre eső terület visszajő Törökországhoz, Spizza Dalmácziához. A Bojaván szabad a hajózás, partjain erődök nem emelhetők; Montenegro hadi lobogót nem hordhat. Az antivám­i kikötő el van zárva minden nemzet hadi hajói elől, a tengeri rendőrség Ausztria-Magyarország ke­zében. Montenegro elfogadja a dalmát tengerjogot. A 30. czikk a mohamedánok montenegrói birtokait óvja. A 31. és 32. czikk lényegtelen. 33. czikk: Montenegro átveszi a török államadósság egy részét. A 34. czikk Szerbia függetlenségét, a 35. ugyanott a felekezetek szabadságát mondja ki A 36. czikk Szerbia határait jelöli ki; a 37. czikk fenntartja az eddigi kereskedelmi viszonyokat. — 41. czikk : A béke ratifikaciója után két héttel a szerb csapatok kiürítik a török s a törökök a szerb területet. A 42. szerint Szerbia is átveszi a török államadósság egy részét. A 43. czikk Románia függetlenségét, a 44. ugyanott az összes felekezetek szabadságát mondja ki. — 45. czikk : Románia átengedi Besszarábiát Oroszországnak; a keleti határt a Pruth völgyútja, a délit a Kilia völgyútja és a Sztanisztambul képezi. — 46. czikk a Duna-delta, a Kigyók-szigete és a Dobrudja Romániának esik. A 47., 48. és 49. czik­kek vám- és kereskedelmi ügygyel foglalkoznak. Az 50. czikk a Törökországban utazó ro­mánok jogainak védelméről szól. Az 51. czikkben átveszi Románia a maga te­rületén a közlekedési ügyet illetőleg a porta jogait és kötelezettségeit. Az 52. czikkely megállapítja a Duna szabad­ságát. A vaskapun alul nem szabad hadihajókat tartani, kivéve a folyami rendőrség és a vámőrség könnyű hajóit. Az 53. czikkely megerősíti és tá­gítja az európai dunai bizottság jogait, mely az il­lető országtól egészen függetlenül végzi teen­dőit. Az 54. czikkely kimondja, hogy a ha­talmak , a dunai conventió megszűnése előtt egy évvel, tanácskozni fognak annak meghosz­­szí­bbításáról. Az 55. czikkely szerint: Az európai commissió kidolgozza a hajózás szabályzatait, és az 56. czikkely értelmében: összeköttetésbe lép a he­lyi hatósággal a Kigyók szigetén levő világító to­rony fenntartása végett. Az 57. czikk szerint Auszt­ria-Magyarország elvállalja a vaskapunál a szabá­lyozást , a költségek födözésére ideiglenesen díjakat szedhet. Az 58. czikk értelmében a fényes porta áten­gedi Oroszországnak Karszot, Ardahánt és Batumot. Ezután következik a vidéknek szabatos elhatáro­lása, melyből a mohamedán rész­e a portáé marad. Az 59. czikk röviden így szól : Ő felsége, Orosz­­oszág czárja, kijelenti, hogy az ő szándéka : d­ériger Batoum en port-franc essentiellement com­mercial (lényegesen kereskedelmi szabad kikötővé tenni Batumot.) A 60. czikk visszaadja a portának az Alasgerd völgyét és Bajazid várát, melyeket Oroszországnak ítélt oda a san­ stefanói béke, Kho­­turt pedig átadja Perzsiának. A 61. czikk reformok behozatalára kötelezi a portát Örményországban, és az örmények megvédé­sére a cserkeszek és kurdok ellen. A 62. czikk kimondja, hogy Törökországban min­den vallásfelekezet szabad és egyenlő, és minden vallásbeli képes valamennyi hivatalra és politikai jogokra. Fenntartja továbbá Francziaország jogait a szent­ helyeket illetőleg, és megerősíti az ad hoc — hegyi barátokat jogaikban. A 63. igen fontos czikkely elhatározza, hogy j

Next