Ellenőr, 1878. október (10. évfolyam, 495-550. szám)
1878-10-14 / 517. szám
Előfizetést ink: JElgyes számára 2 kr. —-----------------------------------------.« Egész évre . . 20 frt — kr. v Félévre .... 10 „ — „ Évnegyedre . . 5 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 8 _ELLENŐR ReizdJ^tvizii reggeli kxclcLcls. Szerkesztést kőit: Budapesten, nádor-uteza 6. ss» Eladó-hivatal: Budapesten, nádor-uteza 6. tt» 517. szám. Budapest, hétfő- október 14 1878. Budapest, október 13. A portának semmiesetre sem volt szüksége az utóbbi jegyzékre. Németországban már régóta pengetik, hogy a berlini szerződéssel lerótta kötelezettségét Oroszország iránt a német kormány. Tudjuk, hogy Bismarck maga is törekedett útifüvet kötni Gorcsakoff herczeg talpára, és az utóbbi időben a német sajtó is szokottnál nagyobb érdekkel viseltetett az Oroszország bomlott belviszonyai iránt. Nehezen csalódunk, ha abban keressük ennek okát, hogy Oroszország már jó ideje elég nyíltan hirdeti, hogy nincs sok kedve a berlini szerződés végrehajtására. Németország ezen magatartása közvetve javára vált volna Törökországnak is. Németországnak nem lehet érdekében, hogy a muszka nyelje el az egész Balkán félszigetet, a berlini szerződés határai közé szorított Törökországot tehát legalább közvetve támogatta volna, ha másért nem, a berlini szerződés kedvéért. Ekkor fejét veszti a porta, és bebizonyítja qualifikálhatlan jegyzékével, hogy ő nem tesz megbízható tényezőt. Ily körülmények közt csakugyan senki sem fog vállalkozhatni, hogy a porta kedvéért védelmére keljen a congressus határozatainak , sőt egészen természetes lesz, ha mindenki gondoskodni fog érdekeinek megvédéséről, úgy ahogyan tud. A hivatalos lap mai száma a következő legfelsőbb kéziratokat közli : I. Kedves Tiszai Előterjesztése folytán, önt — a magyar belügyminisztérium ügyeinek ideiglenes vezetésétől való egyidenleges felmentése mellett, — a pénzügyi magyar minisztérium ügyeinek ideiglenes vezetésével ezennel megbízom. Kelt Bécsben, 1878. évi okt. hó 11-én. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. II. Kedves báró Wenckheim ! A magyar miniszterelnökség vezetőjének előterjesztése folytán, önt a belügyi magyar minisztérium ügyeinek ideiglenes vezetésével ezennel megbízom. Kelt Bécsben, 1878. évi okt. hó 11-én. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. III. Kedves Szél! Hivatkozva folyó hó 3-án kelt kéziratomra. Önt a pénzügyi magyar minisztérium ügyeinek ideiglenes vezetésétől ezennel véglegesen felmentem. Kelt Bécsben, 1878. évi okt. hó 11-én. Sermer József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. Tisza Kálmán miniszterelnök ma vette át Széll Kálmántól, ki holnap reggel Rátótra utazik, a pénzügyminisztérium és Wenckheim Béla báró a belügyminisztérium vezetését. Tisza ma nem mutattatta be magának a tisztviselőket testületileg, hanem egyenként fogadta az osztályvezetőket. (B. C.) Azt hisszük, hogy a szabadelvű párt a képviselőház elnökségére ismét Ghyczy Kálmánt fogja candidálni, s meg vagyunk róla győzdve, hogy Ghyczy Kálmán, kivált a jelen körülmények közé, a reálső választást elfogadja. A delegálók november 4 vagy 5 dikére hivatnak össze Budapestre. Ő Felsége még a héten leső Budapestre. Andrássy gróf holnap megy ismét Tisza-Dobra, s 89 napot tölt ott. A miniszterelnöki palotában minisztertanácsot tartottak ma délben. Bedekovics báró kivételével a miniszterek mind jelen voltak. A kormányelnök előterjesztette mindazokat az ügyeket, melyek a Bécsben tartott közös miniszteri tanácskozás tárgyát képezik (Bnd. Corr.) Tisza kormányelnök meglátogatta ma Széll Kálmánt a pénzügyminisztérium elnöki osztályában és másfél óra hosszat értekezett vele. Madarassy, a pénzügyminisztérium államtitkára is jelen volt. Főképen a pénzügyminisztérium tényleges ügyeiről volt szó, melynek vezetését formaliter ma vette át Tisza kormányelnök. Széll Kálmán búcsút vett a pénzügyminisztérium hivatalnokaitól, kik az osztályok főnökeinek vezetése alatt jelentek meg nála. Széll Kálmán délután búcsúlátogatást tett Tisza kormányelnöknél. Wenckheim Béla báró ma vette át a belügyminisztérium ideiglenes vezetését Tisza kormányelnöktől. Széll Kálmán tegnap és ma egyenként vett búcsút a pénzügyminisztérium főbb hivatalnokaitól, mindegyikkel hosszabb ideig értekezvén ügyosztálya működéséről, tanácsokat adva és külön-külön szivére kötvén, hogy ezentúl is teljesítsék hiven, buzgalommal és kitartással fitos feladatukat. A búcsúzás megható volt. A következőben közli a „B. C.“ azon körlevelet, melylyel Széll ma az összes hivatalnokoktól tucsut vett: „Azon negyedfélévet meghaladott időszak alatt, melyben a pénzügyminisztérium élén állani szerencsém volt, ezen a..''‘iszterium összes tiszti kara soha nem lankadó, ernyedetlen ügy buzgalmával és sokszor a legnehezebb viszonyok között önfeláldozással párosult odaadásai támogatott azon fontos feladatok megoldásában és azon súlyos kötelességek teljesítésében, melyeket állásom elém szabott. Most midőn e jeles tiszti kartól, melyet nemcsak becsülni, hanem szeretni is tanultam, megválók, felhasználom az alkalmat, hogy az összes tiszti kar minden egyes tagjának egyenként őszinte és forró köszönetemet fjezzem ki azon kitűnő közreműködésért, fáradhatlan és soha nem csüggedő buzgalomért, melyet mindenkor erusítottak és mely nélkül a fennállott súlyos viszonyok között az ország érdekében működni és állásom kötelességeit teljesíteni képes nem lettem volna. Szívem benső érzelmeit követem, midőn kijelentem, hogy nehezen válok meg a pénzügyminisztérium tagjaitól, kiket a tisztviselői erények mintaképéül ismertem. Legyenek meggyőződve mindnyájan, hogy most, midőn a magánéletbe visszavonulok, szinte barátsággal és szeretettel teli emléket viszek nagammal, melyet felejthetlen volt tiszti karom iránt érezni soha szűnni nem fogok. Budapesten, 1878. évi október hó 13-án. Széll Kálmán: Mint a „B. C.“ értesül, legközelebb várható az osztrák-magyar banknál a magyar pénzügyminisztert képveő kormánybiztos kinevezte ése.Kormánybiztosnak Köffinger Frigyes osztálytanácsos helyettesnek Pallaviczi Ede őrgróf osztálytanácsos fognak neveztetni. Néhány lap Ghyczy Kálmánnak Ő Felsége előtt tett nyilatkozatáról megjelent téves közlemény alapján különböző megjegyzésekkel kísérte Ghyczynek állítólagos nyilatkozatát. A „Bad. Corr.“ hiteles értesülés alapján kijelentheti, hogy ezen megjegyzések alaptalanok, mert Ghyczy nem tette a neki tulajdonított megjegyzést. Ghyczy Kálmán ő Fölsége által nyilatkozatra illeőleg tanácsadásra fölszólítva, hosszasabban fejegette nézeteit s múltra vonatkozólag és a jövőre nézve következőleg nyilatkozott: „Miután okvetlenül szükséges, hogy a keleti ügyben eddig követett, s ezentúl követendő politika iránt az illető törvényes factorok nyilatkozzanak, elkerülhetetlen, hogy ezen politikának indokát és czéljait az országgyűlés előtt maga a mostani minisztérium terjessze elő, minthogy ezt más nem is teheti. A törvényhozás így a tényállás teljes ismeretével fog úgy a nyitat, mint a jövőt elesleg nyilatkozni, s a crisis alkotmányos után nyer megoldást A Pesti Napló azon bécsi tudósítása, mely szerint a „Bosznia és Herczegovina közigazgatási szervezetének megállapításra kiküldött bizottság, e feladatának befejeze után, a közös kül- és hadügyminisztérium kebelébe, mint közös kormányzati orgánum fog beosztatni“, amint jó forrásból értesülünk, alaptalan. A dolog úgy áll, hogy az említett két tartomány közigazgatásának szervezésére alakított bizottság munkálata , mely egészen a berlini congressus határozatainak alapján oítandó még az előkészítés stádiumában van, de közel áll befejezéséhez. E szerint minisztertanácsi tárgyalás alá még nem kerülhetett, annál kevésbé történhetett e tárgyban bárminemű megállapodás. Hasonlóképpen alaptalan elejéből végig a Deutsche Ztg. sensationalis közleménye, mely ha börze-speculatióra volt szánva, czélját elérte, mert a börze csakugyan komolyan vette a koholmányt. Ma reggeli lapunkban jelentettük, hogy Tisza kormányelnök tegnap a Rotschild-hitelimézerféle csoport vezérférfiaival értekezést tartott az occupatio költségeiből reánk eső rész fedezése ügyében. Ez értekezlet lefolyásáról a N. Fr. Presse nyomán jelenthetjük most már, hogy a Rothschild-csoport készen nyilatkozott a magyar kormány legközelebbi szükségletéről is gondoskodni. „Nem tudjuk, írja az idézett lap, hogy a hatalmas pénzcsoport, mely összegre nézve vállalta magára e kötelezettséget, azt véljük azonban, hogy hasonlólag az osztrák pénzügyőrség eljárásához, az évnek még hátralevő részére eső occupationális szükségletek fedezése képezte tárgyát a megállapodásnak. Ha tehát azon 25 milliót fogadjuk el bázisul, mely iránt Depretis úr a földhitelintézetféle csoporttal kötött szerződés által gondoskodott, akkor a kvótaarány szerint a magyar kormány szükségletéül 11 millió forint mutatkozik. Hogy, miután a magyar kormány a Rothschild-csoporttól csak nem rég is egy kilenct és egy hét milliós előleget kapott, ugyanannál sikerült újabban emez összegnek is biztosítása: az első sorban a magyar állami pénzügynek válik javára, mely ezáltal igen kellemetlen zavartól lett megkímélve ; osztrák szempontból is örömmel kell üdvözölnünk azonban ez eredményt, miután ekképen a közös kölcönközés eshetősége elodáztatott. Igaz hogy e kérdés rövid időn ismét felmerülhet s A zavarnak egyáltalában csak akkor lesz vége, ha sikerül az occupatio költségeit oly arányra lenyomni, hogy fedezetük nem tesz szükségessé rendkívüli módszereket. Erre azonban fájdalom, kevés a kilátás. Zágrábból írja levelezőnk okt. 10-dikéről, hogy a horvát felirati javaslat eredeti szövege sokban különbözik attól a német fordítástól, melyet világgá bocsátottak. Az eredeti szöveg erélyesebb, s nem kér, mint a német szöveg, hanem követel, s van benne egy képtelenség is: a magyar-horvát korona. Eddig legalább csak magyar koronáról tudtunk. Egy szó al a német fordítás egészen más felirati javaslat, mint az eredeti szöveg. A horvát nemzeti párt clubja Zágrábban, mint egy táviratunk jelenti, elfogadta a felirati javaslatot a Boszniára vonatkozó passussal egyyütt. Erre igen jó válasz a „N. Fr. Presse“ mai vezérczikke, melynek idézzük conclusióját: „A zágrábi tartománygyűlés még nem délszláv parlament, mely a monarchia sorsát intézi, s mindenek előtt még a bécsi és pesti népképviseletek tartják kezükben azon pénzes zacskó zsinórját, mely nélkülözhetlen feltétele a pán-horvát álmok megvalósításának. Ezért egyelőre szerénység illeti a zágrábi politikusokat, s mennél kevésbé törekednek ez erényre, annál élesebben fog — reméljük — Bécsben, Pesten is szemügyre vetetni azon kérdés, vajon egyáltalán nem vethető-e vége szén poltikának, mely a horvát nagyzást táplálja és a horvát tartománygyűlést olyan hangra vezeti, milyent a felirati javaslatban hallunk. Egy olyan országra mint Horvátország legelébb is a hallgatás az egyetlen hang, melyet a politikai illem megenged. Ausztria és Magyarország fognak tudni gondoskodni arról, hogy a horvát tartománygyűlés megszólalása politikailag ne becsültessék többre, mint hallgatása. Ezt jegyezzék meg maguknak a horvát feliratcsinálók.“ A trieszti Olaszországellenes demonstráliókról jelentik a Neue Freie Pessének Rómából. Távirati hiteles tudósítások érkeztek Rómába, melyek constatálják, hogy az olasz consulatus előtt nem volt tüntetés; annyi azonban igaz, hogy a démonaira