Ellenőr, 1878. december (10. évfolyam, 606-659. szám)
1878-12-14 / 631. szám
gol, franczia, olasz és német meghatalmazottak szintén a bizottság competentiáját vitatták,az orosz delegáltak ragaszkodtak nézetükhöz és vonakodtak részt venni ez ügy tárgyalásában, így tehát ez a kérdés eldöntetlen maradt. Még fontosabb kérdés az, hogy minő módon gondoskodjanak e tartomány biztosságáról az orosz csapatok elvonulása után. A bizottság többségének nézete szerint a ruméliai milicziának függetlennek kell lennie a bolgárországi haderőtől. Az orosz delegáltak azonban e kérdés mindennemű vitatása elől kitérnek. Nyilván azt tartják, hogy a Bulgária részére szervezett nyolcz ezred, melyek a tirnovai orosz hadparancsnokságba vannak beosztva, egyelőre Keleti Rumélia védelmére is elégséges. Ha az orosz hatóságok ezzel tulajdonképen azt akarják elérni: először, hogy a ruméliai fegyveres erő kereteit a már létező bolgár milicziából vegyék át, hogy így későbben egyesíthessék a bulgáriai és ruméliai haderőket. A mohamedán lakosság, okulva az utóbbi hónapok tapasztalatain, retteg ez eshetőségtől, mert tudja, hogy az ilyen bolgár haderőnek nem lehet szándéka megvédeni őt az elmaradhatlan kihágások ellen. Kállay, Ausztria-Magyarország meghatalmazottja, szintén nem zárkózik el ez aggodalmak elől. De a mohamedánok életének és vagyonának hathatós megvédésére még eddig nincs eszköz. Magánkörökben megpendítették, hogy már most készítsék elő a mohamedánok a nagyhatalmakhoz intézendő kérvényüket, amelyben kimutatják annak szükségességét hogy legalább is két éven át európai vegyes haderő szállja meg Keleti-Ruméliát. Ezen eszme megvalósítását azonban valószínűleg meghiúsítják a bolgárok, akik ellentüntetést fognak rendezni. Azt fölösleges mondani, hogy a vegyes megszállás eszméjét a leghatározottabban elítélik az orosz katonai körök. Az európai bizottság, ezen kimondhatlan nehézségekkel szemben, semmi esetre sem végezheti el teendőjét e hó 20-káig. Hallomás szerint a meghatalmazottak már jelentést is tettek kormányuknak az iránt, hogy két-három hónappal halasztassék el a határidő. A hatalmak valószínűleg beleegyeznek ebbe, és így némi módosítást fog szenvedni a berlini szerződés. Milán fejedelem trónbeszédje, Nisben e hó 5-én a következő beszédet nyitotta meg Milán a szkupstinát. »Tisztelt képviselelők! Zivataros idők után, amelyekben a szerb nép fényes tanúságait adta katonai erényeinek, ismét elérkezett az áldott béke, midőn a törvényhozás mezején bebizonyíthatja belátását és politikai éettségét példátlan elhatározottságának és áldozatainak, új sikereit rendezve, a régieket pedig tökéletesítve. Tisztelt képviselők, e második feladattal titeket bízott meg a nemzet. Az én kívánságom, hogy régóta nevezetes ősünkben végezzétek e munkát; az én kivárságom, hogy e városban kezdje meg a független Szerbia törvényhozó gyűlése jótékony működését, amelyben majdnem ötszáz évvel ezelőtt íratott alá Szerbia függetlenségének elvesztése. Igen, miSzerbia talaján állunk, egykori hatalmunk és dicsőségünk bölcsőjében, azon földön, melynek minden végét szentnek lakják a szerbek, mert évszázadokon át drága vérükkel öntözték, mert itt lépten-nyomon épen oly dicső, mint fájdalmas múltunknak feledetlen emlékével találkoznak. Boldognak érzem magam, hogy itt üdvözölhetlek benneteket, de arról is meg vagyok győződve, hogy ti is mindnyájan örömmel vagytok eltelve, hogy velem együtt e classicus földön vagytok összegyűlve. Különösen boldog vagyok, hogy nektek, a Szerbiához visszacsatolt terület képviselőinek elmondhatom: Isten hozott testvérek a szerb nemzet képviselőinek közepette! Évszázadokon szétválasztva, most ismét együtt vagyunk. Mint öregebb testvérek a nemzeti újjászületés harczmezején előbb fegyerrel jöttünk hozzátok, hogy megszabadítsunk titeket, és megszabadítottunk ; most a béke olajágával jövünk, hogy egyesültem veletek munkálkodjunk közös boldogságunkon. E pillanat valóban ünnepélyes! Mondjunk hálát urunknak, istenünknek, teljes szívünkből, hogy megértük! Tisztelt képviselők! Szerbia egén szétoszlottak a fellegek. Habár kelet felől némi jelenség még elzárja a békés kilátást, eddig még sincs okunk másnak tekintenünk, mint a hatalmasan felizgatott korszak végső hullámainak. Ha azonban ennek daczára olyan események következnek a kelet feldúlt talaján, amelyek nem felelnek meg várakozásainknak, akkor remélem, hogy képesek leszünk távol tartani drága hazánktól minden kísérletet, és megőrizni a nagyhatalmak azon bizalmát, amelyet a keletnek még le nem csillapodott viszonyai közt szerencsésen megérdemeltünk. Ezen meggyőződésben rendeltem el hadseregünk mobilisatióját, visszatartván a határ védelmezésére szükséges erőt. Vitéz harcosaink már visszatérek tűzhelyekhez, ahol nem csak a kiérdemelt nyugalom várakozik reájuk, hanem az általános elismerés is. Az új határon megkönnyíti helyzetünket részben az is, hogy a nemzetközi bizottság, a berlini szerződés értelmében, megállapította annak egyik fontos és jelentékeny részét. Nincs ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése december 14-én. Elnök : Ghyczy Kálmán. Jegyző: Baross Gábor, Boroát Gyula, Molnár Aladár. A kormány tagjai közül jelen vannak:Tisza Kálmán, Szende Béla, gr. Szapáry Gyula, dr. Paulen Tivadar, dr. Bedekovics Kálmán. Napirend irományok előterjesztése; indítvány- és interpellátes könyv felolvasása ; a képviselőhöz deczember havi költségvetésének tárgyalása ; a kérvények ötödik sorjegyzékének tárgyalása. Az ülés kezdete d. e. 10 órakor. A múlt - és jegyzőkönyvet felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök bemutatja Szepes megye és Sopron város kérvényét, melyben Pozsony város kérvényét pártolják a katonabeszállásolás rendelkezéséről szóló törvényjavaslat előterjesztése iránt. A gazdasági bizottság előadója, Kazy János jelenti, hogy a gazdasági bizottság a ház költségvetését deczember hóra 82.360 forintban állapítja meg. A ház elfogadja. Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nem foglaltatott. Az interpellates könyvben Thaly Kálmán interpellates találtatik a miniszterelnökhöz, Uj Orsova és Spizza bekeblezése tárgyában. Következik a kérvények 5. sorsjegyzékének tárgyalása. A bizottság előadója Éles Henrik jelenti, hogy az 5—12 folyószámú kérvények az 1873-ik évi IX. tczikk 15. §-ának olynemű módosítását kérik, hogy a hátralékos illetékek után járó késedelmi kamat a 8° 10-es kamatmértéket semmi esetben felül ne haladhassa. Orbán Balázs felszólalása után kiadatok tanulmányozás végett a pénzügyminiszternek, hogy az említett törvényczikk módosításáról a ház ülésszaka alatt törvényjavaslatot terjesszen a ház elé. A 13—24 folyószámú kérvényeket, melyek a honvédelmi minisztert oly törvényjavaslat beterjesztésére kérik utasíttatni, mely által a katonabeszállásolási tehernek, nemcsak az összes ívhatóság területén, hanem az egész országban a közös teherviselés elve szerinti kiegyenlítése létesíttetnék, s a bizottság a véderői bizottsághoz véleményezi utasíttatni. A ház elfogadja. Ezután Thaly Kálmán nyújtja be interpelláczióját rövid indokolás kíséretében. Már fél éve, mondja szóló, hogy Uj Orsova monarchiánk által occupáltatott a berlini szerződés beleegyezése nélkül, nyíltan kimondja, hogy csapataink Új-Orsovát bitangolják. Ami Spizzát illeti, ezt a berlini szerződés alapján bírjuk ugyan, de az erre vonatkozó javaslat az osztrák törvényhozás elé terjesztetett, a magyar korona jogainak mellőzésével. Interpellátiója igy hangzik: Minthogy az osztrák-magyar csapatok Uj-Orsovát még a nyár derekán megszállották s ott a monarchia lobogóját kitűzték , minthogy e foglalás állandó vagy ideiglenes voltára nézve a kormány eddg semmi felvilágosítást sem adott, tisztelettel kéri a miniszterelnököt az iránt: ideiglenes-e ezen foglalás, s meddig tart, vagy pedig végleges; a török kormány beleegyezésével történt-e, s mily kárpótlást követelt érte, ha egyátalán követelt; mily közigazgatás alá tartoznak az ujorsovai polgárok; végre szándékozik-e a kormány törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé, Új-Orsovának Szörény megyébe való bekebelezése tárgyában. Végre mikor szándékozik a kormány a Spizza bekebelezésére vonatkozó törvényjavaslatot a magyar országgyűlés elé is terjeszteni? Tisza Kálmán miniszterelnök jelenti, hogy a Spizza bekebelezésére vonatkozó törvényjavaslat már kész s rövid idő alatt be fog mutattatni, ami az Ada-Kaléhra vonatkozó törvényjavaslatot illeti, a kormány azon lesz, hogy ez is minél hamarabb a ház elé terjesztessék. A ház Thalyval együtt a miniszterelnök válaszát tudomásul veszi. Ezzel az ülés véget ért. A magyar delegáció ülése deczember 14-én. Elnök : Szlávy József. Jegyzők: Baross Gábor, gróf Zichy-Ferraris Victor, báró Fiáth Ferencz. A közös kormány részéről jelen vannak : gr. Andrássy Gyula, Maywald Ilek, báró Orczy Béla. A tegnapi vita folytattatok a boszniai póthitel fölött. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nékül hitelesítteti. Gróf Apponyi Albert előtt akaratlanul is az a kérdés merül fel, hogy mi külpolitikánknak a vezéreszméje, s mit kell e politikáról tartani. Önmagának nem tudott ez utóbbira nézve megnyugtató választ adni. Elsőbben azt fejtegeti, hogy mi volt keleti politikánk vezéreszméje? Erre a feleletet a tények adják meg. Tekintsünk végig a mostani balkán-félszigeti viszonyokon, vagy ha ez sem elég válasz, gondoljunk vissza Haynald tegnapi beszédjére, melyből az tűnik ki, hogy Oroszország azért engedte nekünk Boszniát elfoglalni, mert mi viszont beleegyeztünk abba, hogy Oroszország Bulgáriába beleülhessen; gondoljunk továbbá a külügyminiszter többszöri nyilatkozatára, akkor a válasz előttünk áll. Azzal akarja a hadügyminiszter keleti érdekeink megóvását bebizonyítani, hogy Szerbia növekedése Bulgária felé utasíttatott. De minden nyilatkozat és védekezés daczára tény, hogy monarchiánk vezéreszméje a parallel occupatio, s az nem változtat a lényegen, hogy miképen nevezi ezt a külügyminiszter. Áttér a másik kérdésre, hogy mit kell ezen politikáról tartani ? Monarchiánk politikájának erkölcsi alapja nincs, nem alapul a jogon, az igazságosságon, hanem materialistikus alapon. Ha nem akarjuk, hogy egész Európa a panszlavismus, pangermanismus és panromanismusból álljon, akkor minden erőnkkel a panslavismus megakadályozására kell törekednünk. Többször hivatkoztak Palacky híres nyilatkozatra, Magyarországot illetőleg. Igaz, hogy Magyarország élt a szlávak közt, de semmi esetre sem szerencsétlenség rájuk nézve. Azt tartja szóló, hogy monarchiánk azon hivatása, hogy Oroszország befolyását a délszláv népekre nézve megszüntette, nem tűnik fel veszélyesnek sem Oroszországra, sem a különböző délszláv népekre nézve. Ha azonban mi délkeleti szomszédainkat az orosz hatalom uszályhordozóivá engedjük válni, akkor magunkat a pánszlávizmus által körülöleltetni engedjük, pedig monarchiánk feladata ezt minden áron megakadályozni. A beszéd további folyamáról reggeli lapunkban, okunk az aggodalomra, hogy a feladat hátralevő része a legyőzhetlen akadályokba fog ütközni. Szerbia függetlenségét napról-napra bizalmuk újabb jeleivel szentesítik a nagyhatalmak, amelyek aláírták a berlini szerződést. Máris olyan rangú képviselőket kezdenek meghatalmazni nálunk, aminő megfelel hazánk függetlenségének. Tisztelt képviselők! Szerbia új helyzete, nemcsak belső életünkre, hanem külviszonyainkra nézve is, mellőzhetlen szükségletekkel jár. Meg vagyok győződve, hogy egyetértve kormányommal meg fogjátok találni azon eszközöket, amelyek segítségével méltó lehet Szerbia feladatához. Az új hároméves ülésszakban, amely ma kezdődik, hivatva lesztek országunk több életkérdésének megoldására, legelőbb is azoknak a kérdéseknek elintézésére, amelyek a külföldi, nevezetesen a szomszéd államokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainkra vonatkoznak. Egyelőre ajánlom figyelmetekbe országunk minden vallásfelekezetének teljes és alkotmányos egyenjogúsításának kérdését — azt a kérdést, amelyről nemzetgyűlésünk már a szabadság és korunk szellemében nyilatkozott. Eletek fogják továbbá terjeszteni haderőnk újjászervezéséről szóló javaslatokat, a háborúban tett tapasztalatok alapján ; javaslatok fognak előjek terjesztetni az új pénzügyi forrásokról, amelyeknek leginkább az a céljuk, hogy képesek legyünk eleget tenni azon kötelezettségeknek, amelyeket a háború alatt törvényhozási határozatok alapján vállaltunk el. E kérdések megoldásától fog függeni a jólét belül és a tekintély kifelé. Nem kevésbé érdemli meg figyelmeteket a fölszabadított területek szervezésére vonatkozó törvényjavaslatok, amelyek segélyével képesekké akarjuk tenni őket, hogy a szükséges átmeneti intézkedések szem előtt tartásával, de minél hamarább részeseivé legyenek azon törvényeknek, amely a fejedelemség régi területén érvényesek. Tisztelt képviselők ! Hosszú, nagy küzdelmek után kínálkozik a feladat, hogy Keleten a béke, a törvényes rend és az egészséges haladás zálogát nyújtsuk Európának. Azon meggyőződést táplálom, hogy ti a reátok eső föladatot éppen oly bölcsen fogjátok megoldani, mint a minő vitézséggel teljesítette a szerb hadsereg föladatát. Ez ösvényen támogasson bennünket az ur mindenható oltalmával ! Az idei nemzetgyűlés ülésszakát ezzel megnyitom.“ HÍREK. — A király ma délután 3 órakor Gödöllőre utazik. — Ő felsége a boszniai küldöttség egyik tagjának, Fra Jako Duics, zeniczai kath. lelkésznek 500 frtot adott segélyül a Zeniczában építendő kath. templom költségeihez. — Rudolf trónörököshöz balesete szerencsés kimenetele alkalmából az előkelő budai polgárok egy társasága dr. Olaf indítványára üdvözlő táviratot küldött Prágába. A táviratot negyvenen írták alá. — József főherczeg ipjával, Koburg Ágost herczeggel és ennek két fiával, Fülöp és Ágoston herczegekkel Irtáról megérkezett. Id. Koburg Ágost herczeg a tegnap esti vonattal Bécsbe utazott, mig Koburg Fülöp herczeg —nejének fogadtatására, ki a tegnap esti vonattal Bécsből megérkezett — a fővárosban maradt. — Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter úr hetenkint kétszer, és pedig kedden és pénteken 4 órától 5-ig fogadja a kihallgatásra jelentkezőket. — Károlyi Alajos gróf és a berlini magyar egylet. Károlyi gróf nagykövet, ki holnap hagyja el Berlint, szerdán búcsúzott el a berlini magyar egylettől, melynek sok éven át tiszteletbeli elnöke volt. A nála tisztelgő küldöttség négy tagja diszmagyarban jelent meg s miután az elnök elvégezte beszédét, Károlyi gróf ezeket válaszolta: Különös örö