Ellenőr, 1879. január (11. évfolyam, 5-55. szám)

1879-01-15 / 24. szám

lenséggel vádolta. A nő kórházba szállíttatott s az orvosi vélemény szerint sebei súlyosak. A féltékeny vitéz a „Temesvári Lapok“ szerint már átadatott az illetékes katonai hatóságnak. A templomrablás, Gyirok és Kiszetó helysé­gekben e hó 11-én éjjel a templomokban levő per­selyek felfeszittettek, és a benne levő összegek el­­ríboltattak. A tettesek még ismeretlenek. —3 A paedagogiai társaság választmánya 1879. január 15 én délután 5 órakor a népnevelők pesti egyletének czukor-utczai helyiségében választ­mányi ülést tart, melynek tárgyai: Ney Ferencz: Paedagogiai költeménye. Péterfy Sándor: Schadius Lajos emlékezete ér dr. Kiss Áron: Révay M.nép­iskolai tankönyvre. Folyó ügyek: Évkönyv kiadás, tagok választása stb. — A VI. ker. polgári kör f. hó 15-én este 70 órakor teljes ülést tart. Ez alkalommal dr. Fülöp Károly felolvasást fog tartani. — A „budapesti kereskedő ifjak“ társulata helyiségében (Deák-utcza 4. Mocsonyi-ház) csü­tör­­kön f. b. 16 án esti 8­ órakor Pulszky Ferencz úr a „Városok befolyásáról Magyarország művelő­désére“ czim alatt felolvasást tart. Vendégek —höl­gyek is — szívesen láttatnak.­­• Fröbel Frigyes gyakorlati kézikönyvére Rauthman Frigyes kiadó (Budapest, Koronaherczeg utcza 3. sz.) előfizetési felhívást hirdet. Az előfize­tést készséggel ajánljuk a családok figyelmébe, mert Fröbel magasztos tanai azt megérdemlik. A mű nagy, vastag kötetben márczius közepén jelenik meg. Előfizetési ára 2 frt, a bolti 3 írt lesz. — A gyűjtő 6 előfizető után egy tiszteletpéldányra szá­míthat. — Rendőri hirek. Horatsek József postahiva­tali szolga tegnap délután 4 órakor a főposta hi­vatalban feltakaritás alkalmával hirtelen meghalt. Holttestét kórházba szállították. — A diófa-utcza 1. számú házában tegnap délben kéménytűz ütött ki, mely semmi kárt sem okozhatott, mert két tűzoltó azt idejekorán elfojtotta. — Tegnap este 7 órakor a Mária Veleria-utczában egy stájer kocsiba fogott ló gazdátlanul szaladgált, melyet az ott őrt álló rendbiztos felfogott s igy baleset nem történt. Ké­sőbb kiderült, hogy a kocsi és ló Pollák Fü­löp háztulajdonosé, kinek kocsisa 2 pokrócz ellopása után a kocsit felügyelet nélkül hagyva, megszökött. — Farsang. A f. hó 25-én tartandó technikus bálra a meghívók már szétküldették , a kik talán tévedésből nem kaptak s igényt tartanak reá legyenek szívesek a bálbizottsághoz fordulni: a technikán a segélyegylet irodájában. — A gyógyszerész bál jan. 22-én lesz. Hivatalos órák naponta tartatnak (vegy­tani intézet, muzeum-körút 4. sz.) délelőtt 9—12-ig, délután 3—5 ig. — Sopronban, mint lapunknak ír­ják, a farsangot a patvaristák elite-bálja nyitotta meg e hó 11-én a casino nagytermében, a soproni szépi­ő­egyesület javára, kitűnő sikerrel és a soproni legdíszesebb közönség részvételével. Az első négyest 50 pár tánczolta. A füzértánczot Wacker Miklós rendezte igen elmésen. Munczi Lajos kitűnő zene­kara mellett vigan folyt a táncz kiviradtig. Jelen voltak : bg Eszterházy főispán, Rethläeder tánok, br. Berg (Kapuvárról), lovag Carstansen stb. A bá­jos hölgykoszorúban ott láttuk: Bauer Ferenczné, Flandorffer Pálné, Gebhardt Józsefné, Jekelfalussy Sándorné, Sohár Pálné, Vaciss Adolfné úrnőket; Bauer Jutass, Bábássy Hód, Brunelli Julietta grófnő, Carstansen-Csáky Eugenia grófnő, Füzy Gizella, Halden Irén, Hamberger Friczi, Hanza Irén, Hölz­­berg Ludovika, Kmettyi Friczi, Krautil (Kapuvárról) Krippel Irén, Lenk Auguszta, Liptay Paula, Né­meth Ilon, Pachhofer Karolin, Pintér Ella, Rein­länder, Rabict­ Irén, Schmiedt Agnes, Tomsich Jo­sefine, Tóth Gizella, Vaniss Irma, Wappl Lujza, Wanka Adél, Zergényi Irma kisasszonyokat,­továbbá a Kollár és Wecker nővéreket. A luxus a női toilet­­tekben feltűnő volt. Bálban először bemutatott leány­kák nagyobbrészt selyemben jelentek meg.­­ A budapesti gőzmalmok hivatalnokai ez évi febr. hó 11-én a vigadó nagytermében zártkörű bált ren­deznek, mely a Pannónia gőzmalom hivatalnokai által rendeztetni szokott, legjobb emlékezetben levő bálok helyébe lép. A tevékeny bizottságnak sike­rült Rieger Györgynél bálanyául megnyerni. Az előkészületek után ítélve e bál az évad legelőkelőbb báljai között foglaland helyet a­ n nak, ennek a szép plasztikai rhythmikus mozgás­nak minden aestthetikáját. A hasonlat pedig még egy más oldalról is talál. Az a szerencsétlen, a­ki a sz. Vitus tánczában szenved, még hevesebben rángatózik, ha tudja, hogy mások figyelnek rá. A mi tánczosaink is akkor járják igazán, ha bámu­­lók környezik őket. ... Ha ilyenkor látnák őket ama nemes hazafiak, kik a magyar táncz szépsé­gét, méltóságát versben és prózában magasztalták ! Ez a táncz, uraim és hölgyeim, a Csokonai „ku­­fertzes“ táncra, superlativusban, melyet a derék poéta annyira ellenkezőnek tart vala a mi ázsiai gravitásunkkal. Ha már benn vagyunk a mulatságban, hadd mondjak valamint a „bús magyar nótákról“ is. Hogy a magyar zene, általában, s ennek kö­rében a bús, az aedalgó, ’ szép, jellegzetes, azt a hozzáértő tekintélyek is elismerték. Azokat a fájó, mély érzelmeket, melyeknek a nép és ihletett mű­vészek oly sok gyönyörű dalban adtak kifejezést, a mi ez gányaink, — ki merné tagadni — tudják tolmácsolni. Csakhogy van a művészetnek egy ve­szedelmes ellensége, a modorosság, mely legtöbb­ször hatalmába ejti a mi derék „hangász“-aink vonóját,­­ oly ízetlen czikornyákat dalol át a hege­dűvel, hogy szinte fáj bele az embernek, nem a szíve, hanem a füle. A búsmagyar rikató keserves flóra lesz, a czafrangba belefulad tempo, rhythmus, úgy, hogy a sírva vigadó magyar jó­formán azt sem tudja, mikor változtassa kölyökét, melyen gondtól nehéz fejét­­nyugtatja, hogy kellő kíséretet adjon a rakonczátlan hangáramlathoz. És ez a zene akar nemzeti lenni; ez a zene tetszik nekünk. Hát ahhoz mit szól a jó ízlés, mikor ugyanaz a melódia, mely egy fájdalmas szöveg ihletésére, bá­natos érzelmek hordozására született, egyszerre gyors csárdás-tempóba csap át, s fejtetőre állítja a legérzékenyebb elégiát. Meglehet, hogy e tekintet­ben, nekem van rosz iztaserv, de az bizonyos, hogy iyenkor úgy érzem magamat, mintha halotti ki­­kretet látnék valami szilaj H­ankán-zenére lép­­egélni. Névy László] Naptár. Szerda: január 15. Rom. kath­. és prot. : Mór ; görög : Malakhias. Múzeum : képtár 9—1-ig ; könyvtár 1—1-ig. Akadémia : Orsz. képtár 9—1-ig ;könyvtár 3—7-ig. Egyetemi könyvtár 4—8-ig. Állatkert nyitva egész nap. A természettud. társulat közgyűlése az académiá­ban délután 5 órakor. A ph­ilologiai társulat ülése az akadémiában délután 5 órakor. Salm-sorsjegyek húzása. Köztelek : tanszermúzeum és gazdasági kiállítás 10—12-ig és 2—4-ig. A pedagógiai társaság választmányi ülése dél­után 5 órakor ezukor-utczai helyiségében.­ ­ Gabonatőzsde, Budapest, jan. 14. Búzában ma megint főkép al­sóbb minőségű árukra szorítkozott a kínálat, a kereslet azonban meglehetős jó lévén, az árak szilárdul tartották magukat s a forgalom mintegy 18.000 métermázsára ment. Egyéb gabonából kevés került forgalomba s irányzat és árak változatlanok. Hivatalos bejegyeztetésre feljelentett kö­tések : Búza, tiszavidéki 200 mm 78.5 kis 9 frt 70 kr, 400 mm 78.5 kis sárga 9 frt 40 kr, 250 mm 78.5 kis 9 frt 75 kr, 200 mm 78.4 kis 9 frt 72 V2 kr, 500 mm 78 kis 9 frt 72­­ kr, 700 mm 78 kis sárga 9 frt 45 kr, 200 mm 78 kis 9 frt 67,12 kr, 200 mm 76.7 kis szorult szemű 9 frt 05 kr, 100 mm 76.2 kis 8 frt 90 kr, 200 mm 76 kis 9 forint; felső-tiszavidéki 600 mm 78 kis 9 frt 20 kr, 400 mm 77 kis 9 frt, 100 mm 76 kis 8 frt 45 kr, bánsági 100 mm 77 kis 8 frt 50 kr, 100 mm 76 kis 8 frt 70 kr, 200 mm 76 és 100 mm 75 kis 8 frt 55 kr, 1000 mm 75.6 kis 8 frt 25 kr, 100 mm 74.5 kis fakó 8 frt, 500 mm 73.4 kis 7 frt 60 kr, 100 mm 75 kis üszögös 7 frt 50 kr, 300 mm 73 kis 7 frt 90 kr, pestvidéki 400 mm 77 kis 8 frt 80 kr, 100 mm 73.8 kis szorult szemű 7 frt 70 kr, marosi 100 mm 75 kis 8 frt 50 kr, északmagyarországi 100 mm 77.5 kis 8 frt 55 kr, 400 mm 77.4 kis, 100 mm 76 kis, 200 mm 75.3 és 100 mm 74.4 kis 8 frt 25 kr, 200 mm 76.5 kis 8 frt 40 kr, 100 mm 76 kis 8 frt 40 kr, 400 mm 74 kis üszögös 7 frt 10 kr, 300 mm hibás, súlymérték nélkül 6 frt 25 kr. Valameny­­nyi három hóra. Bors 300 mm kevert 5 frt 55 kr, 500 mm 5 frt 75 kr, 200 mm 5 frt 80 kr, mind készpénzben. Zab 400 mm elsőrendű 5 frt 80 kr, 300 mm 5 frt 40 kr készpénzben. Kukoricza 200 mm 4 frt 50 kr, 300 mm 4 frt 50 kr Budáról, 300 mm 4 frt 65 kr Kőbányáról, készpénzben. Határidő-üzlet forgalom nélkül és változatlan. Búza tavaszra 8 frt 55 kr pénz, 8 forint 60 kr áru. Zab tavaszra 5 frt 70 kr pénz, 5 frt 75 kr áru. Kukoricza május-júniusra 4 frt 90 kr pénz, 4 frt 195 kr áru. Szinház és mű­­vészel. — Hangverseny. Múlt vasárnap igen dóres vendégkorzora előtt ének, hegedű és zongorajáték­ból álló concert volt Gottgeb Antal építész laká­sán. Nem kevesebb mint 72 vendég haltaatta a házi úr fiának Antalnak és leányának Katiczának művészi zongorajátékát. Kiülök Frankhauser A. ur hegedűn játszott, Komáromy Mariska énekelt „Kisasszony feleségeméből, majd Pártényi a szí­nész fia szavalta Vörösmarty­tól Az úri hölgyhöz czi­tt költeményt. A szép műsor valamennyi pontja kiválóan sikerült s az egybegyű­lt igen válogatott közönség a közreműködőket valamint Ottl Soma operai növendék szép énekét a kellő elismerésben részesítette. Bogisich törvényszéki alelnökön, Ger­­lóczy alpolgármesteren kivül, kik leányaikkal jelen­tek meg, ott volt Bákossy színigazga­t, a buda­pesti bírói kar sok tagja s több városi főbb tiszt­viselő. A concert után vacsora következett, mire az ifjúság táncra perdült, csak reggel 5 órakor oszlott szét s távozott az élvezetes bábi mulat­ságról. — Barcaghi tanár III. Napoleon lovagszob­rát, mely Milanóban fog feláik­tatni, elkészítette. [— A szobrot Florenczbe küldik, hol ércbe öntetik, mi körülbelül 12 hónapi időt vesz majd igénybe. ■ ■ Kurzbauer Ede, kitűnő osztrák művész­­ Münchenben jan. 12 év hosszas szenvedés után ki­múlt.­­Kurzbauer különösen remekelt a gecre festé­szetben, mely nemből „A megcsippett menekülők“ képe széles körökben ismeretes. — Ernesto Rosst, ki mint jelentettük a hó 16 és 17-én a Hermina téri színházban társaságával vendégszerepelni fog, ezen előadásokra két legjobb szerepeit választotta, s pedg előadatik 16-án „Othello“ 17-én „Hamleth­“ — Lecocq legújabb operettje. A párisi Vallétés színházban jan. 13-án került szinre először Ber­trand „Nagy Kázmér“ czím­ű operettje, melynek zenéjét Lecocq írta. A fratetta lapok azonban nem a legkedvezőbben nyilatkoznak a darabról, sőt kétségbe vonják, hogy az operetta volna. Ha ité­­letek szerint indulunk, akkor a „Nagy Kázmér“ nem egyéb, mint egy igénytelen darabocska új zenével ; egy kis nyitány, bevezetés, couplet, egy kis kettős, hármas, egy kis finale — s meg van az egész. — Magáról a zenéről sem nyilatkoznak felette kedvezően, daczára a Variétés színház ki­tűnő zenekara erőlködésének. Budapest, szerda, jan. 15-én. A Nemzeti színház. A köz­ügyek. Olga Helvey L. * Etel Kölesi M. Eredeti vígjáték 1 felv. Lakos Andor Hetényi Kenderfalvi Háber Lóránt Faludi Ferencz Szigeti J. Gócai Muki Halmi Ezt követi: A diplomata. Vígjáték 2 felvonásban. Itta Soribe és Delavigne, fordí­totta K. — Személyek: A fejedelem — — — Pintér Henrik herczeg, unokaöcscse — Bercsényi Surville marqnisnő — — Sz. Prielle C. Mareno gróf, spanyol követ — Újházi Izabella, leánya — — Csillag Teréz Saldorf báró, szász követ — Vízvári Chavigny báró — — Halmi Reinfeld, a herczeg titkárja — Faludi Hermann, a marquisnő komornokja Tóth Végül: Kénytelen há- Dor­méne Lendvayné Alcantor Pintér lassab' Aliidás Halmi Vígjáték 1 felv. Lycaste Kőrösmezei Sganarelle Szigeti J. Dr. Pancracius Vízvári Garonimo Bercsényi Dr. Marphurius Újházi Kezdete 7 órakor. Népszínház. SOLDOSNÉ LUIZA assz. mint vendég. A kornevilli ha- Furnár Bakonyi _ Grippardén Pártényi rangok. Grem­se Kápolnai Hanri Vidor Zselmén Jenei A. Gáspár Együd Szerpelett Soldosné L. assz. A bíró Tihanyi Zsuska Polányi I. A jegyző V. Kovács Jutka Erdei B. Kezdete 7 órakor. Holnap január 16. Nemzeti színház. Tannhäuser és a wartburgi dalnok-verseny. Regényes dalmű 3 felv. — Népszínház­­. A kornevilli harangok. Regényes operett 4 fel­vonásban. KÖZGAZDASÁG. Üzleti táviratok. Bécs, január 14. (Magyar ért. zárlatra). M. földteherm. kötv. 80.25. M. vasúti kölcsön 100.60. Salgó-Tarján —.—. M. hitel 219.40. M. zálogl. 95.—. Alföldi v.­­ 17.—.Erdélyi v. 108.60.Magyar éjszak-kel. vas. 116.—. Magy. kel. vas. 66.—. Keleti vasúti elsőbs. kötv. 63.10. Magy. sorsj. 80.­—. Tiszai vasút 186.—. Magy. földhitel —.—. Kincst. utalv. II. 117.90, Aranyjáradék 83.75. Bécs, január 14. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitelr. 222.40, angol-osztr. 98.50, Galiczia 227.50, Lombard 67.—. Államvasut 246.50. Rente 61.95 Hitelsorsjegy 160.75, 1860-as 115.80. Napoleonhor 9.34 72, 1864-es 141.75. Arany 5.53. Ezüst 100.—. Frankfurt 56.95. London 116.50. Porosz pénzutalványok 57.70. Tü­­rök-sorsj. 20.25. Aranyjáradék 73.10. — Nyomo­t. Utótőzsde —.—. Bécs, január 14. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 222.50, angol-osztrák 98.25, magy. hitelr. 219.50, állam­vasút 247.25, lombard 67.—, Napoleond’or 9.34//2 járadék —.—. Csend s. Közlemények. az ipar-, kereskedelem és forgalom köréből. Hazai biztosítási ügy. Midőn hazánk biztosítási ügyét megbeszélés tárgyává tesszük, első­sorban az immár 21 év óta fennálló első magyar általános biztosító tár­saságról kell szólanunk, melynek megalakulásá­val ezen fontos nemzetgazdászati tényező hazánk­ban nagy lendület kezdett venne Ezen társaság 21 évi működése alatt elemi károkért 50 millió fo­rintnál többet, és halálesetek vagy lejárt életbizto­sításokért közel 41­0 millió forintot fizetett ki kész­pénzben. Ezen a közjónak teljesített nagy szolgá­­latok mellett a társas­ág vagyoni állása fényesen fejlődött ugyannyira, hogy nemcsak a birodalom­ban, hanem egész Európában a legnagyobb biztosí­tékot nyúló társaságok közé tartozik. A társaság fényes állása nemcsak a részvények magas árfo­lyamában (tényleg befizetett 300 frt, most 2180 frttal jegyeztetik) találja kifejezését, hanem azon üzleti összeköttetésekben is, melyeket Német­hen, Anglia és a Svájcz elsőrendű társaságai­val fenntart. — Miként tudva van, ezen tár­saság gyűjtött tartaléktőkésből a részvényesek javára, melyek tényleg a névértéknek csak 30°.-ját fizették be, eddig már a részvénytőkének 50°0-ját vagyis 11­0 millió forintot fordított és a még hátralevő 20% befizetés szintén a tartaléktő­kéből fog fedeztetni, mihelyt az 1.600.000 írtra emelkedik. Ezen tartalék az év végével 1 millió forintot fog már elérni, és ennél fogva a rész­vények teljes befizetése a legközelebbi években várható. E mellett kiemelendő, hogy a minden év vé­gével megállapítandó díjtartalék, mely a még ér­vényben maradt koc­kázatok fedezetéül szolgál, oly nagy mérvben szabatik meg, mint mily mér­tékben azt csak igen kevés b­ztosító társaság teszi; a díj­artalék az első magyar általános biz­tosító­­ társaságnál, t. i. az évi díjak majdnem 50%-jára emelkedik és ez különösen kiemelendő, mert minél gazdagabb a díjtartalék, annál inkább képes a társaság teljes biztonságot nyújtani arra nézve, hogy az átvállalt koc­kázatok után teljesí­tendő kötelezettségeinek minden viszonyok közt eleget teend. Egy szintén figyelmet érdemlő fontos tényezőt képez a rendelkezés alatt álló vagyon biztos elhelyezése, és itt kiemelendő, hogy ezen társaságnak 11 millió frtot túlhaladó részvénytő­kéje, nyeremény és díjtartaléka a legbiztosabb ér­­tékekben és pedig záloglevelekben, vasúti elsőbbsé­gekben, állampapírokban, pénztári utalványokban, nemkülönben váltó- és lombardkölcsönökben, és csak legkisebbrészt ingatlanokban vannak elhe­lyezve. E mellett a kamatjövedelem igen tekinté­lyes összeget képvisel. A tár­saság vagyonának szi­lárd kezelése még abban is mutatkozik, hogy értékkülönbözeti alap képeztetek, melyre az ér­tékpapírok sorsolásából és az árfolyam emelkedé­séből eredő nyereségek hozzácsatoltatak, és mely alap a folyó év végével közel 400,000 írtra emelkedik. A lefolyt Üzletév ismét fényes eredményt ho­zott létre, mert habár a 4.750.000 forintra menő díjbevétel a még folyton uralkodó üzleti pangás, nemkülönben a gabonaárak o­csósága miatt a ta­valyi díjbevételt nem érte el, de az elemi károk a megelőző évhez képes­t millió forinttal csökken­tek. Az életbiztosítási osztályban a biztosított ösz­­sz­eg 287­ millióra rúg, az évi halálesetek immár 420.000 forintra, az esedékes kiházasítási tőkék pedig évi 165.000 írtra terjednek. Az életbiztosítási díjtartalék közel 6 millióra emelkedett, ezen összeg a biztosított 28% milliónyi tőkéhez képest oly gazdag arányban áll, mint minőt 19 évi biztosítá­sok­ban alig képes valamely életbiztosítási társa­ság felmutatni, az életbiztosítási osztály évi ka­matjövedelme a fent érintett módon elhelyezett tőkéi után 400,000 irtot tesz. A „Pannonia“ magyar viszontbiz­tosító intézet. Ezen intézet az 1861­.k évben 400.000 frt alaptőkével alapittatván, a legrégibb és legjobb parti viszontbiztositó intézet monarchiánkban. 1870-ben alaptőkéje az összegyűjtött nyeremény­­tartalékok és csak kis részben az 1869. év üzleti eredményéből 600.000 frtra emeltetett s a részvé­nye­­knek, anélkül, hogy azok további befizetésre szok­­tattak volna, ez eddigi 200 frtos részvények helyett teljesen befizetett 300 frt névjétékű részvé­nyek szolgáltattak ki. Az igazgatóság, mely kez­dettől fogva conservativ üzleti szellemben műkö­dött, kevésbé igyekezett nagy díjbevétellel járó, messzire elágazó üzletet, mint inkább kétség­telenül biztos összeköttetéseket szerezni. A „Pannónia“ a magyarországi üzletre nézve csakis az első magyar ált. biztosító társasággal á­l vi­szonyban, melytől első­sorban kapja részeltetését, Németországban pedig csak a legrégibb s legjobb cirit társulatokkal van összeköttetése. Ezen elővigyázó eljárásnak és a szigorúan lelkiismeretes kezelésnek, melyet tartalékainak gaz­dag dotatioja által is tanúsított, köszönheti a Pan­nónia eddigi vívmányait és azt, hogy ma nemcsak monarchiánkban, hanem egész Európában oly he­lyet foglal el, hogy alaptőkéjét, díj- és tőke­tarta­lékait, valamint üzleti eredményeit tekintve, csak egyetlenegy külföldi viszontbiztosító társaság mér­­kőzhetik meg vele. A mait év­tiz­ed eredményét illetőleg úgy ér­tesülünk, hogy a Pannónia 130.000 forinttal több készpénzdijat vett be és hogy a kárösszeg 80— 100.000 frttal kevesebb mint az 1877-ik évben, melyben a Pannónia tudvalevőleg 114.000 forint bruttó nyereséget mutatott ki. Az intézet, mely a díjtartalékot mindenkor gazdagon és oly mérvben gyarapítot­t, mint azt a continensen igen kevés viszontbiztosító intézet te­szi, a jelenleg minden megterhelés nélküli és 342,000 fi­tot tevő díjtartalékot az idén még lényegesebben kívánja emelni és a 160,833 frt 97 krra rugó tőketartalék is tekintélyesen fog erő­bödni. Hasonló­kép szándéka van az igazgatóságnak, az uralkodó viszonyoknak megfelelőig nevezetes összeggel le­szállítani az intézeti ház mérleg­értékét. Ezen rendkívüli dotáziók daczára a részvé­nyesek között, kik az intézet 15 évi fönállása óta Osztalékokban egy-egy részvény után 586 frt, azaz átlagosan évenkint 1272% kaptak befizetett tőké­jük után, tekintélyes és a múlt évit fölülmúló osz­talék fog kiosztathatni. A tiszavölgyi társulat központi bizott­­sága 1879. január 11 én gr. Lónyay Menyhért el­nöklete alatt ülést tartott. Tárgya volt a pénzügymi­niszter úrnak a temes-bégavölgyi és felső-torontáli társulatok hátralékainak felhajtása tárgyában ki­adott nagyfontosságú rendelete. Ezzel kapcsolatban bemutatja titkár a temes-bégavölgyi társulatnak a törvényhozáshoz beadandó kérvényét, mely szerint az adóhivatalokhoz befolyó összegek 25°/0-a a já­rulékok fedezésére volna fordítandó. A rendelet a következő: A m gyar kir. pénzügyminisztériumtól 1879. január 5-én 72489. sz. a. kelt és a temesvári u. m. a nagybecskereki kir. adófelügye­­khöz me­nesztett rendelet. A cs k. szab. ált. osztr. földhitelintézet 1878. évi deczember 28-án benyújtott kérvényében azon panaszát adja elő, hogy a temes-bégavölgyi vivs­­szabályozó társulatnak valamint a VI. tiszafolyam­­osztály II. építészeti egyletének (jelenleg felső­­torontáli ármentertő társulatnak) engedélyezett nagymérvű kölcsönök visszafizetési részletei nem fizettettek neki pontosan vissza, úgy, hogy mai napon már több félévi részletre rugó hátralék mu­tatkozik, mi által a nevezett földhitelintézet, mely a kölcsön alapjául szolgáló „községi kötvények“ nevezete alatt kibocsátott záloglevelei után féléven­­kint esedékes szelvények értékét tekintet nélkül a hátralékban levő társulat által nyújtandó fedezetre, a kötvénybirtokosokna k­ifizetni tartozik, — már eddig is igen érzékeny kárt szenvedett. Minthogy a pénzügyi kormány ezen kölcsö­nök pontos behajtásáért az 1871. XXXIX. t. sz. értelmében felelős, azon czélból, hogy az ezen fe­lelősségből származó hátrányoknak eleje vétessék, kapcsolatban az e részben már kiadott számos in­tézkedéssel, rendelem a­mint következik: 1. A kérdéses kölcsöntartozások szigorúan el­különítve kezelendők a vízszabályozási társulat ál­tal netalán kivetett egyéb kezelési költségjárulé­­koktól, s míg ezen utóbbi járulékok az idézett tör­­vényczikk 20. § a értelmében A vízszabályozó tár­sulat pénztárába szolgáltatandók be, addig a kér­désben forgó kölcsöntartozásokra az adóhivatalok­nál befolyt járulékösszegek semmi szín alatt sem adandók át a társulatnak, de azon állami pénz­tárba szállítandók, mely az idézett törv. czikk 22. §-a értelmében ki van jelölve a czélból, hogy a befolyt összegeket a cs. k. osztr.­ák­. földhitelin­tézetnek kiszolgáltassa. 2. A fizetések elhalasztását, vagy a végrehaj­tás felfüggesztését ezen kölcsöntartozásra nézve állami vagy közigazgatási közegek a pénzügyminiszté­rium hozzájárulása nélkül semmi szin alatt sem engedélyezhetik, s az egyszer megindított végrehaj­tás az 1876. XV. 1.-czikkben foglalt eljárás sze­rint — az ott meghatározott legrövidebb határidők alatt fogam­atositandók s minden l­ekisebb megsza­kítás nélkül befejezendő. 3. Ott a hol az adó, vagy egyéb kincstári követelés czéljából intéztetik végreha­tás, a társulati hátralékok is mindig pontosan felveendők a tarto­zás közé s ha ezek a lefoglalt és elárverezett in­góságok eladási árából ki nem telnének, a végre­hajtási eljárás teljes erélylyel folytatandó és pedig először a netalán még le nem foglalt ingóra és ilyen nem létében az ingatlanra vezetendő szabály­szerű végrehajtás útján. 4. OP, a­hol adóhátralék vagy más kincs­tári követelés nincs, vagy annak behajtása fizetési halasztás engedélyezése folytán vagy bármi eg­éb okból felfüggesztetett vagy beszüntettetett, ellenben társulati hátralék van, a végrehajtás ennek behaj­tása czéljából is külön megindítandó, illetőleg foly­tatandó épen azon erélylyel, m­nt ez az adókra nézve az illet­ő végrehajtó közegek kötelességé­ben áll. 5. A vízszabályozó társulat felhatalmaztatik, hogy oly esetekben, midőn egyes hátralékosoknál a követelést veszélyeztetve látja, maga ha­­rozza meg a sorrendet, mely szerint a végrehajtás foga­natosítandó, az illető kimutatásokban megje­lölvén azon egyéneket, kiknél a követelést ve­szélyben forgónak s a végrehajtásnak az ingat­lanra való kiterjesztését és foganatosítását sür­gősen szükségesnek tartja. Ily esetekben a végrehajtás mindenekelőtt az ingókra nézve haladék né­kül keresztül vezetendő s akkor, ha az eredményre nem vezetne, a végre­hajtásnak az ingatlanra kiterjesztése iránt a köz­­igazgatási bizottságnál tegyen ön indítványt. 6. Ingatlanokra vezetett bírói végrehajtások­nál a kielégítési sorrend megállapítása iránti tár­gyalások alkalmával a vízszabályozási társulat­nak minden követelése pontosan bejelen­endő. Ugyan­ezen eljárás követendő csőd­esetekben is 7. Azon kir. adóhivatalokat, melyek a társu­lati kölcsönök nyilvántartása s ebbeli pénzek ke­zelésével megbízvák, ön a legszigorúban e­lenőrizze arra nézve, vájjon a nyilvántartás és ke­zelés a fen­­álló szabályok értelmében kellő pontossággal tör­ténik-e, nevezetesen nem kever­etnek-e össze az osztrák földhitelintézet részére járó kölcsönjárulékok a társulatot illető kezesési költségekre teljesített be­fizetésekkel s nem szállíttatnak e be az adóhivatal által a kérdéses kölcsöntartozási járulék törlesz­tésére befolyt pénzek a társulati pénztárba, a­helyett hogy azok, a­mint azt a jelen rendelet eső pont­jában meghagytam, azon adóhivatalhoz szállíttat­nának, mely a kérdéses kölcsönnek összpontosított kezelésére a fenn hivatott t. ez. 22. § -a értelmé­ben ki van jelölve. Hogy pedig az e feletti ellenőrködésnek foga­natja is legyen, meghagyatik önnek, hogy ott, hol e részben mulasztást vagy szabálytalanságot ta­pasztalt, az adóhivatali főtisztek ellen a felelősség iránti szabályok teljes szigorát alkalmazza. 8. Azon községi elöljárót és azon szolgabi­­rák ellen, kik az itt kérdésben forgó tartozások behajtásában a jelen rende­lt értelmében kellő erélyt nem fejtenek ki, az 1876 : XV. t. sz. 62. § ában foglalt felelősség alkalmazása iránt a szük­séges intézkedés haladék nélkül megteendő. Ha pedig ezen rendelet szigorú keresztülvite­lében, úgy annak k­ső kikird­­ése, mint a további ellenőrködési intézkedésre nézve, adóflügyelő ellen a legcsekélyebb mulasztás, vagy laza elj­árás fog észleltetni, kijelentetik, hogy e miatt ön a legszi­gorúbb felelősségre fog vonatni. Ennek folytán meghagyatik végrg, hogy ezen kölcsöntartozás á­lsáról és pedig az elmúlt hó­ról mindig legfelebb a következő hó 15-ig kimuta­tást birság terhe alatt terjesszen fel. Magától értetik, hogy a VI. tiszai á­lyamosztály II. építészeti egyletnek (felső-torontáli ármentesitő társulatnak) tartozására vonatkozó kimutatás a temes-béga-völgyi vizszabályozó társulat tartozá­sára vonatkozó kimutatástól elkülönítve szerkesz­tendő. Végre meghagyatik önnek, hogy az előbbi társulati kölcsön könyvelésének tárgyában múlt 1878. évi deczember hó 11-én 68507 sz. a. kiadott rendelettel bekivánt jelentését haladékta­anul ter­jessze fel. Budapesten, 1879. január 6. Ezen rendelet pontról pontra tárgyalás alá vétetvén, gr. Lónyay elnökön kivül Keszlerffy Já­nos udv. tanácsos, báró Lipthay stb. központi bi­zottsági tagok tüzetes hozzá szólása után elhatá­roztatott, hogy a mn. pénzügyminiszter úrhoz fel­irat intézessék, melyben a közp. bizottság köszönje meg, hogy addig is, míg a törvényhozás útján in­tézkedés történik, a pénzügyminiszter úr minden hatalmában levő eszközt felhasznál arra, hogy ti kölcsönrészletek és fenntartási költségek, melyeken a társulatok existentiája alapszik, m­inél sikereseb­­b­n behajtassanak , egyszersmind felkéresik a pénz­­ügyminiszter úr, hogy ezen üdvös rendeletét a ti­­sza-völgyi társulat kezeébe e a többi egyletek kölcsönrészleteire és fenntartási költségeire is kiterjeszteni s a rendes havi kimutatásokat nem­csak a kölcsön részletekre nézve, hanem a fen­­tartási költségek tekintetében is az adófelügye­­lőktől bekéretni méltóztassék. A Toures béga­­völgyi tár ulat kérvénye, melyet báró Lipthay Béla és Csávossy Ignácz közp. bizottsági tagok bővebben indokoltak, hosszabb vitára adott alkal­mat. Keszle­ff­ János, gr. Károlyi Sándor alelnöik, Dániel Ernő, gr. Károlyi Gyula s az alelnök fel­­szóllalásai után, végre a többség abban állapodott meg, hogy a pénzügyminiszter úr felkérendő : ter­jesszen a törvényhozás elé oly javaslatot, mely­­szerint az adóhivatalok által beszedett összegekből olyan hányad (quóta) fordítassék a társu­lti kül­­csönrészletekr­e és fenntartási költségekre, a menő arányban a társulati összes költségek az adók összegéhez állanak. Társulati titkár bemutatja a mindszentapátfalvi társulat kérvényét a 89. sz. át­metszés kiképeztetése tárgyában. Boros Frigyes kit tanácsos szakértői felvilágosítás adásra kéret­vén fel, előadja, hogy nevezett társulat töltéseitől még a Tisza vize 30 ölnyire van, s e szerint a part­­szakadás nem oly immitens;­­ néhány évig nem lehet félni a töltések és a zsilip veszélyeztetésétől, bár azt be kell vallani, hogy a nagyfai (89. szám) átmetszés talajánál fogva önmagát nem képezheti. A miniszter úr elrendelte, hogy első­sorban az alsó átmetszések kotortassanak; a vedresházi át­metszés, melynek költségei 800,000 írtra rúgtak, az imént vizsgáltatott felül; sőt ezen a metszésen alul is sok munka történt, úgy hogy reményű, mi­szerint ez évben a kormány a Szegedtől a Dunáig terjedő átmetszések kibővítésével körülbelül kész lesz. A­míg azonban ez most nem történik, Szeged felett mit­ sem lehet tenni. Egy más kérdés is van, mely ez alkalomból megfontolást igényel s ez a Maros-levezetés kérdése. Egyelőre tehát a mind­­szent­lapátfalvi társulat kérelme nem teljesíthető, mely felfogáshoz a központi bizottság is járult. Reizner János (Szeged város főjegyzője) a felvilá­­gos tás­­kát megnyugtatóknak találja , s aggodalma csupán a körül forog, hogy a Maros levezetés kér­dése, mely 1876. óta szünetelni látszik, Szeged vá­ros nagy kárával messze időkre elodáztatik. Boros Frigyes kir. tanácsos kijelenti, hogy e ké­résben a tárgyalások jelenleg is folynak. A központi bizott­ság a kormány kiküldöttét felkérte, hogy a Maros levezetés kérdésének mielőbbi elintézését a kor­­mánynál kieszközölni szíveskedjék. Termény­piacz. Bécs, jan. 14. Gabonatőzsde. Buta tavaszra 9 10—15 kr, magyar rozs 6.30—60 kr, kereske­delmi rab régi 6.15—30 kr, uj 6—6 20 kr, ta­vasz­a 6 20—25 kr, kész kukoricza régi 5.90—6 frt, uj 5—5.30 kr, május-iuttiusra 5.20—25 kr, repereolaj január—ápr­ára 33—33% frt, kész szesz 281­,—28% frt. Bécs, január 14. St. marxi sertésvásár. Ösz­­szes felhijtás 4559 db és pedig: 1292 db nehéz 1432 db könnyebb bakonyy­i és 1835 db süldő közü­lök 1142 db magyar, 1835 db galéria­, 1306 db szerb és 276 db oláh faj. Az üzlet vontat­­t volt, ma­­ heti árak nehezen tartották magukat. Jegy­zett árak: nehéz bakonyi 30-40 ft, kö­rny­ek fajta 35—37 ft, süllő 36—38 ft, szalonna és zsir 50—54 ft métermizsánk­út. Pótjelentés a tegnapi szarvasmarhavásárról. Öa- es felhajtás 3138 db, és pedig 1372 db ma­gyar, 1437 db lengyel és 329 db német fajta, va­lamennyi bízott; nemre nézve 2886 dlarab ökör, 46 db tehén, 187 darab bika és 19 darab bivaly. Bécs számára elkelt 1542 darab, vidékre 1532 darab, megmaradt 64 darab. Fizetett árak : ma­gyar hízott ökör 52.50—60.50 fr, lengyel 52—58 f­f, német 55—60 frt, tehén 48—52 frt, bika 47—56 frt, bivaly 44.50—45 frt, métermázsánkint, lábán darabja 112—200 frttal fizettetett. Pénz- és értéktőzsde. Budapest, jan. 14. Esti tőzsde. Az árak meggyen­gültek s az üzlet pangott; osztrák hitelrészvények 22­1.25 árral indulva 223.70-nel zárultak; magyar hitelrészvények 219.50—219.75, magyar járadék 83.95—84. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések Budapesten: Febr. 12. Fuchs Anna ingd­. 533 frt. — Febr. 8. Mayer Antal ingd­. 7589 frt. Árverések a vidéken­. D.­Ványa (M.-Túr) jan. 23. Grósz A. ingd­. 40,000 frt. — Szinnyei Varallja (Szatmárnémeti) febr. 18. Korbuly Kristófné ingd­. 9412 frt. — Szatmárné­meti febr. 10. Kulcsár Mihály ingtl. 3806 frt. — Tormafalva (Sopron) jan. 21. Nendits Ferencz ingtl. 1273 frt. — Gyön­gyös jan. 31. Mészáros János ingatl. 5139 frt. — Ipoly- Szakállas (Ipolyság) febr. 18. Csomó Erzsébet ingtl. 2181 frt. - Zahora (Ipolyság) febr. 15. Tomis Pál ingtl. 1105 frt. — Inám (Ipolyság) jan 23. Petényi Péter ingtl. 1343 frt. — Székesfehérvár febr. 1. Kostyelik Mihályné ingtl. 168­1 frt. — Kecskemét febr. 3. Ungar Hermann ingtl. 1200 frt. — Et­er február 5. Pogonyi Bertalan ingtl. 3200 frt. — Baróth (Esztergom) jan 30. Huber Károly ingtl. 2780 frt. — Magyar-Óvár jan. 17. Mándy Gyula ingtl. 1346 frt. — Knéz (Vir­ga) febr. 3. Ivanov György ingtl. 7138 frt. — Szamostíjvár jan. 24. Dragoman Domokosné ingt­. 1932 frt. — Kolozsvár febr. 17. Késmárky Mózes ingtl. 7150 frt. — Bérczel (Nyíregyház) febr. 24. Zsoldos Ferenczné ingatlanai 24.000 frt. — Szegszárd jan. 20. ősz Ferencz ingdl. 1200 frt. — Mikola (Szatmárnémeti) jan. 28. Mandy Dénes ingdl. 41.001 frt. — Felek (N.-Szeben) márcz. 7. Volf Károly in­gatl. 78,494 frt, ingós. 2810 frt. — Ungvár ápr. 22. Schef­fer Vilmos ingdl. 36,023 frt. — N.-Barkócz (Sz.-Gotthárd) márcz. 17. Szlepecz Miklós ingdl. 1250 frt. — Teke jan.­­29. Czeig Georg ingtl. 1207 frt. — Kula febr. 20. Kossin Éva ingdl. 2000 frt. — Alsó-Rakoncza (Ipolyság) febr. 13. Valin Mihály ingtl. 2016 frt. — Nagy-Geresd (Sopron) január 24. Adorján György ingdl. 1070 frt. — Pazony (Nyíregyháza) febr. 27. Elek Ferencz ingtl. 11421 frt. — Viss (Nyíregy­háza) febr. 18. Szilágyi Ödön ingdl. 5500 frt. — Szigliget (Tapolcza) jan. 27. Kovács Mária ingtl. 2092 frt. — Veze­­kény (Pozsony) febr. 18. Bán László ingdl. 1462 frt. — Eger jan. 29. Kempelen Béla ingtl. 3449 frt. — Német Gu­­rab (Pozsony) febr. 18. Kőszeghy János ingdl. 1500 frt. — Óvár (Felső-Kőr) febr. 15. Dorner Ferencz ingtl. 1210 frt. — Szászváros (Déva) február 8. Gestaller Ede ingtl. 4500 forint. Csődök: Burian Vipcze holicsi lakos ellen ; bej. febr. 10., 11., 12. Gräser György szászrégeni lakos ellen; bej. nov. végéig; per. Schönstein Gyula. Pályázatok: a győri jogakadémiánál pedellusi állomásra márcz. 15-ig ; a soproni törvényszéknél II. oszt. jegyzői ál­lomásra 4 h. a. — A beszterczebányai jószágigazgatóságnál II. oszt. építőmesteri állomásra febr. 27-ig. — Zilahi köror­vosi állomásra jan. 25-ig. — Mező-Túron állatorvosi állo­másra febr. 1-ig — Rákoson (Sopron) postám, állomásra 3 h. a. — A pozsonyi pénzügy igazgatóságnál II. oszt. fogal­mazói állomásra 3 h. a. — Hátszegen városi orvosi állo­másra febr. 15-ig. — A budapesti pénzügyigazgatóságnál Il-od oszt. fogalmazói állomásra jan. 24-ig. — A marosvá­sárhelyi kir.­­biróságnál gyakornoki állomásra 4 h. a. — A szilágymegyei adófelügyelőnél III. oszt. számtiszti állo­másra 3 h. a. — Aryamegye területén hét körorvosi állo­másra jan. végéig. — Szalántán (Baranya) postám, állomásra 3 h. a. Vízállás. Felelős szerkesztő: Hindy Aepád. mttgtMMmm naatsaaggaaagsa - — ■ i — aga aattaB8«aB«aBsa)Q«K33Si ma aga n­ • tt i o 0 fölött 0 alatt T,„.. . Napjai Hol­t filéter ffiéter Időjárás —rrrr fi—w.i — ~s=s»t—■ sagas a­. SttILLAlSt 14 Budapesten 2 73 — — tiszta „ Pozsonyban 1 92 — — hó „ M. Szigeten 0 71 — — „ Szatmáron 1 58 — — „ Tokajban 6 24 — — felhős „ Szolnokon 6 38 — — derült „ Szegeden 6 20 — — száraz 13 Aradon 0 21 — — köd „ N.­Becskereken 1 15 — — felhős „ Bezdánnál 1 93 — — „ Verbászon 1 80 — — ” „ Eszéken 2 24 — — n „ Barcson 1 20 — — ” 14 Sziszeken 4 70 — — „ Ó­ Orsován 4 48 — — felhős — Mitroviczon — — — — — Zimonyban — — — — || ‘ király­nicza 82. sz. Lem. 12. ajtó/ Újévtől 24 pénztárnoki, inkassáló, irodaszolgai, irodafőnöki, üzletvezetői stb. állás felett 600—1000 frt fizetéssel, ren­delkezik. 100—400 frtos biztosítékok vannak azokhoz köt­ve. Saját veszélyünkre vidékiek kellő biztosíték mellett feljöhetnek Budapestre, hol alkalmazást szerzünk nekik.

Next