Ellenőr, 1879. február (11. évfolyam, 56-107. szám)
1879-02-01 / 56. szám
sem adni ki, ha ez mindjárt 100 €/p kamatot nem hoz be, a véletlenre, a „talán“ a „hanem“-re való számítás, a rendőrségbe helyezett bizalom, remény, ez a mi valóságos dögvészünk, mondja az utóbbi lap, dögvészünk, amelyet maga a pestis sem pusztít el. Sok, igen sok kereskedő és más ember lakását csak egyszer kétszer egy évben, a sátoros ünnepek előtt szokta tisztittatni. De ezt a tisztogatást csak az ünnepek kedvéért és egyedül a dísztermekben eszközük. S ezen emberek alig fognak az erszényhez nyúlni, hogy a dögvész kedvéért hátulsó udvaraikat vagy a munkások lakhelységeit megtisztítassák. Ki fog ezért nekik kárpótlást fizetni ? Ki ad nekik jutalmat, haszonvárás nélkül pedig a tolvaj sem lop.* Az orosz magántudósítások nem oly megnyugtatók, mint a hivatalosak. A „Golosz“ e hó 26-ki zaryczini sürgönye szerint Jendajevszkből azt távítják, hogy Szelitrjanaja faluban, mely Vetljankától 10 versztnyire, a Volga jobb partján fekszik, a pestis kitört. Jendajevszkből orvosokat küldtek Szelitrjanajába az epidémia megvizsgálására és elnyomására. Ez a második eset, hogy az epidémia Vetljankától egyszerre 100 versztnyi távolságban ütött ki.* Kedden Szent Szent-Péterváron az a hír terjedt el, hogy a „Kameni Osztrog“-on (egy a Néva mellett fekvő városrész) több személy olyan betegségbe esett, mely a jelenségek szerint pestis is lehet. Ugyanazon napon, déltájban azt mondták, hogy kettő meg is halt a megbetegedettek közt. Hivatalos nyilatkozat nem adatott ki. A hatóságok makacs hallgatása a legnagyobb félelmet okozta. E félelem meginkább fokozódott, mikor a közönség látta, hogy a „Kameni Osztrog“-ból több lakos más városrészbe költözött. Csak szerdán jelent meg egy hivatalos nyilatkozat, mikor a páni félelem már legfelsőbb fokát érte el, hogy Péterváron semmiféle epidémia nem fordult elő, az a két halott pedig végelgyengülésben halt meg. Az orosz közönség azonban tapasztalva a kormány eddigi eljárását, nem igen hisz már a hivatalos dementiknek. Törvényszéki csarnok. — Vétkes bukás. Ruh Miksa 1867-ik évben Kohn N.-nel a fővárosban főlős kereskedést nyitott, azonban már mindketten 1874-ben csődbe jutottak. A hitelezőkkel történt kiegyezésük folytán Kohn a társas czégből kilépvén, Ruh az üzletet tovább vezette, s igy 1878. év márczius 1-én Ruh saját kérelmére a csőd megnyittatott. Ruh, ki üzletvezetésének ideje alatt üzleti könyveit rendesen nem vezetette, vétkes gondatlanságból eredő bukás miatt vád alá helyeztetett. A mai végtárgyaláson a kir. törvényszék Frenreisz törvényszéki biró elnöklete alatt — Bakos kir. alügyész vádindítványának és Dr. Stiller Mór ügyvéd védbeszédének előterjesztése után — vádlottat a vétkes bukás bűnténye miatt egy heti fogságra ítélte. Szinház és művészet. — Beethoven ismeretlen művei. Stantbartner tanár a minap Haslingerné özvegynél Beethoven egy ismeretlen művét fedezte föl, melyet ő felségük ezüst lakodalmakor a bécsi zenekedvelők egylete fog először előadni. A zenemű énekkar, zenekari kísérettel, s a szöveg szerint a bécsi congressus idejéből származik, dicsőítésül szolgálván a béke congressusnak. Gyanítják, hogy e kar eredetileg részét képezte a „Der glorreiche Augenblick“ eziti cantatenak, de a mester kihagyta ebből. Nem kevésbbé örvendetes hír, hogy a napokban a nagy zeneköltő egy másik ismeretlen szerzeményét találták meg, mely rondó egy énekhangra zenekari kísérettel. Ezt Kremser karmester fogja előadatni. — Munkácsy Mihály világhírű festménye: Milton, tollba mondja leányainak az „Elveszett édent“ néhány nap múlva látható lesz a műcsarnokban. A „Képzőművészeti Szemle“ most megjelent második (februári) száma a nagy érdekű művet jeles franczia metszetben mutatja be s a művész arczképét s életrajzát közli. Ez érdekes füzet kivételesen külön is kapható 50 krért s ajánlatos az különösen a vidéki közönségnek, melynek nincs alkalma az eredeti festvényt láthatni. A pénz postautalványnyal a „Képzőműv. Szemle“ kiadó hivatalában : Budapest zöldfa-utcza 39. sz. a. küldendő. — Joseffy Rafael ma Kolozsváron hangversenyt rendez a nemzeti színházban. — „Nounou“ czimű bohózatot irt a „Hennequin és Najse“ czég. Első előadása márczius 10-én lesz. — Ugyane szerzők írták a „Bébé“ czimű darabot, mely ma 1877 márczius 10-én adatott nagy sikerrel. Az előadás a Gymnasse színházban lesz. ^ Budapest, szombat, febr. 1-én. Nemzeti színház. Lahor királya. Dalmű 5 felv. Irta Gábor Lajos. Fordította id. Ábrányi Kornél. Zenéjét szerzette Massenet Gyula. — Rendező Odry Lehel. Az előadásban a nemzeti színház színpadi zenekara is részt vesz. — Személyek : Alim, Lahor királya — Perotti Kaled, meghittje — Saxlehner Emma Scindia, fővezér — Odry L. Timur, főpap — Ney Zitta, papnő — Nagyné Benza Ida Indra — Tallián Tiszt — Görög Kezdete 7 órakor. Vignot Klára Felekiné Jacques Naday Lucien Kőrösmezei Sternay Károly Feleki DrV08 Komáromi Henriette Lendvayné Pinczér Faludi Dorgebac marquis Szigeti J. Szolga Tóth Kezdete 7 órakor. Népszínház. Holnap február 2. Nemzeti színház : A Fourchambault család. Színmű 5 felv. — Népszínház: A peleskei nótárius. Eredeti bohózat 3 szakaszban. Várszínház: A törvénytelen fiú. Dorgebac marquisnő Paulayné Színmű 5 felv. Hermine Márkus E. SOLDOSNÉ LUIZA assz. mint vendég. A kornevilli ha- Fumnár Bakonyi , Grippardén Pártényi rangok. Gremső Kápolnai Hanri Vidor Zsermén Jenei A. Gáspár Együd Szerpelett Soldosné L.assz. A biró Tihanyi Zsuska Polányi L A jegyző V. Kovács Jutka Erdei B. Kezdete 7 órakor. CSARNOK. A pestisről. Régente a legkülönbözőbb ragályos öldöklő betegségek, ha járványosan léptek fel, pestis, vagy pestises láz név alatt szerepeltek. E fogalomzavar sokáig fennállott, ma azonban már határozottan állíthatjuk, hogy a pestis egy egészen specifikus betegség, mely alatt a heveny fertőzési lázak egy oly nemét értjük, mely mindenkor járványosan lép fel — majd enyhébb majd súlyos alakban — és különösen a nyírkedény-rendszer súlyos megbetegedéseivel, elüszkösödő kelevények (carbunculus) képződésével jár. A pestis tehát az ú. n. hevenyfertőzési lázak csoportjába tartozik, ugyanazon kórcsoportba, melybe a ma'aria lázak, cholera, sárgaláz és a hagymáz különböző alakjai tartoznak. E kóralakok közül a pestis leginkább a köteges hagymázhoz hasonlít, leggyakrabban ezzel szokott összezavartatni, néha szándékosan is, mint pl. jelenleg, midőn Oroszország hivatalos közegei a fenyegető veszélyt a köteges hagymáz köpenye alatt akarták elpalástolni. A pestis az emberiségnek egy már régóta ismert, kérlelhetlenül pusztító ellensége. Kétségbevonhatlan történelmi adatok bizonyítják, hogy a betegséget már a keresztény időszámítás előtt ismerték. A 6. században Kr. u. csaknem egész Európában el volt terjedve, a középkorban gyakrabban lépett fel, a 14. században dühöngött u. n. fekete halál kétségkívül valódi pestis volt. Európa nagyrészére kiterjedve uralkodott, továbbá a 16. és 17. században, valamint a múlt század elején. És csakis az ezen utolsó időkben föllépett pestisekről tudjuk bizonyosan, hogy idegen világrészekből hozattak be, míg a korábbiakról nem lehet határozottan állítani, vájjon úgy hozattak-e be vagy egyenesen Európában keletkeztek. E században csak Európa délibb részein fordult elő, hazánkban utóljára a múlt század vége felé (1797) dühöngött. A pestis tulajdonképen Afrika éjszakkeleti részén és Nyugat-Ázsiában honos. A forró égöv alatt soha sem fordul elő. Amerika és Ausztrália mindeddig mentve voltak tőle. Kifejlődésének okát a közmondásossá vált „ázsiai állapotokéban kell keresnünk. A kedvezőtlen talaj és égalji viszonyokon kívül a lakosság közt uralkodó minden képzelmet felülhaladó szeny és nyomor szokott szülője lenni. Ragályos volta a különböző járványok alkalmával gyűjtött tapasztalatok tanúsága szerint minden kétségen felül áll. E mellett szólnak a betegség elterjedése, e mellett a vesztegzárakban tett tapasztalatok. A betegségnek ragályozás útján való tovaterjedésére nézve élénk bizonyságal szolgál pl. azon tapasztalati tény is, hogy midőn 1770-ben Moszkvában a pestis a katonaság által becsempésztetett és iszonyú mérvben dühöngött, egyes intézetekben, melyek a betegektől s az azokkal való közvetett érintkezéstől is tökéletesen elszigeteltettek, pl. az árvaházban, hol 1400 egyén volt, a katonai iskolákban stb. egy megbetegedés sem fordult elő. A ragályozást nemcsak a betegekkel való közvetlen érintkezés, hanem a betegek által használt tárgyak stb. is közvetíthetik. Vájjon a járványos tájakról származó áruczikkek, forgalmi eszközök a betegséget közvetíthetik-e, határozottan bebizonyítva nincs. A pestisnél a betegség lappangásának időszaka (a ragályzástól a betegség kitöréséig tartó időszak) 2 5 napig tart, egyes tapasztalatok szerint azonban 15 napig is eltarthat. A pestis fertőző anyagának természetére nézve tüzetes ismeretekkel nem bírunk, igen sokban hasonlít az ú. n. bullaméreghez, mind keletkezése, mind pedig hatására nézve. Rothadó állati anyagok terményei fejlesztik ki és ha egyszer kifejlődött, a beteg nedvei, különösen vére szerepelnek a méreg vivőjeként, mint ezt Cairóban a halálra ítélteken közvetlen oltás által bebizonyították. A pestis mindenkor járványosan lép fel, hogy azon szórványosan előforduló esetek, melyek állítólag Egyptomban állandóan észleltetnek, csakugyan pestisnek tarthatók-e, nincs bebizonyítva. A járványok majd rövidebb, majd huzamosb ideig eltartanak, néha csak néhány hétig, máskor évekig. Rövidebb ideig tartó járványoknál többször észleltetek, hogy a járvány elején a betegség igen súlyos jellegű, később azonban mindinkább enyhül. Azon kóros elváltozásokra vonatkozólag, melyek a pestis fertőző anyaga által a szervezetben előidéztetnek, csak igen kevés pozitív ismeretekkel bírunk. A fő elváltozásokat a nyak, hónalj és lágyékmirigyekben találjuk, melyek közönségesen igen megnagyobbodnak (2—3-szor akkorák lesznek mind rendesen), vörhenyesek, sötét vörhenyes barnák vagy fehérek, amennyiben lobos vérteltség vagy kötszöveti túlfejlettség és túlképződés színhelyei, minek megfelelőleg, ismét majd lágyabbak, majd keményebbek; elhalásuk pedig vagy a nagy mérvű lob, vagy az edényeknek a túlfejlődött kötszövet általi összenyomatása folytán következik be. A lép 2—3 szorosan megnagyobbodik, vérdús. A belső agyburkok, mell- és hashártyában,a gyomor és belek nyákhártyáján, a máj és vesék körüli kötszövetben, nemkülönben a vesékben vérömlenyek találhatók. A bugy és a gyomor tartalma véres. A belek és hörgőkben hurut. Esetleg tüdőüszök. Az izomzat általában petyhüdt, laza. A betegség lefolyásának legszembetűnőbb kórtünei a következők: Nagy erőfogyás, levertség, keresztfájdalmak és étvágytalanságtól megelőzve hirtelen nagy fokú láz lép fel, a betegek elbágyadnak, heves főfájdalmakat éreznek, kábultak vagy szédelegnek, érülésük igen gyors, szemeik belöveltek, tekintetök merev, a hallás eltompul, a duzzadt fehér nyelv szárazzá lesz, a gyomor és hasfájon fájdalmak lépnek fel, hányás és hasmenés kíséretében. A heves főfájdalom tökéletes elmetunyaság majd lázmámorba megy át. Eközben az álkapocs, nyak, hónalj és lágyék környékén levő nyirkmirigyek megnagyobbodnak, itt-ott orbánctszerű bőrlábok, nemkülönben elüszkösödő kelevények (carbunculus) jelennek meg. A nyirkmirigy daganatok fellépte után a láz egyes ritka esetekben alább hagy, mely körülmény a gyógyulásra nyújt némi reményt, rendesen azonban a láz mindinkább növekedik, a beteg tökéletesen elkábul, vese elválasztása pang, a mirigydaganatok elüszkösödnek és 3—5 napra, ritkán később, alegtöbb esetben már előbb, néha még a mirigydaganatok kifejlődése előtt a halál vérbomlás (Septicaemia) tünetei között köszönt be. Ha a betegség lefolyása kedvező fordulatot vesz, a beteg erősen izzadni kezd, láza alább hagy, arczkifejezése nyugodtabb lesz, nyelve nedvesedni kezd, szemeinek belöveltsége s a látó tágulás engednek. A mirigydaganatok elgengednek vagy elosztanak, az üszkösödő kelevények korlátozódnak, az üszkös rész leválik s a gyógyulás nagyfokú izzadás és bőrvizeletelválasztás kíséretében halad előre, úgy, hogy 6—8-ad napra már üdülni kezd. Daczára, hogy a pestis már annyiszor bejárta Európa kultúrában, ait, a leggyászosb pusztítást és rombolást hagyva mindenkor maga után ; daczára, hogy rémuralkodásának különböző korszakában mindenkor a legkomolyabb tanulmány tárgya volt, gyógyítása ma sem áll sokkal biztosb alapon, mint állt évszázadok előtt. Gyógykezelésére semmi specificus megbízható gyógymóddal sem rendelkezünk. A gyógytörekvés csak tüneti, azaz a kórtünetekhez mért lehet. E tünetek közül gyógyszempontból legtöbb figyelmet igényel a nagyfokú láz, mi ellen a rendes lázellenes eljárás, chinin, salicylsavas natron alkalmazhatók, a fenyegető összeesés (collapsus) és kimerülésnél pedig az izgató szerek. A régente alkalmazott hashajtók, hánytatók, érvágások, higanygyógymód, hólyaghúzók stb. semmi okszerű javalattal sem bírnak. Egyes orvosok tapasztalata szerint a bőrnek olajjal való erős bedörzsölése a a betegség kezdetén jótékony hatásúnak bizonyult, e bedörzsölések rendszerint izzasztólag halnak és néha enyhítik a betegség lefolyását. Angol orvosok erős szeszes italokat ajánlanak a betegség kezdetétől fogva, úgy hogy a beteg állandóan szeszmámorban legyen. A mirigydaganatok ellen meleg pépes borogatások ajánlják, heves fájdalmak és feszülés esetében pedig már jókor bemetszéseket szükségeltek, ha a mirigydagok elpuhultak, mindenkor felmetszendők , az ekként létrejövő seb az általános sebkezelés szabályai szerint kezelendő, üszkösödő fekélyeknél pedig az üszkösödés erős ültetőszerek vagy tüzes vas által korlátolandó. De ha a már kifejlődött betegség gyógyítására nem is bírunk megbízható gyógyszerekkel, tovaterjedésének meggátlása már sokkal inkább hatalmunkban áll. Ez a betegek elszigetelése, a járványos helyeknek, a betegek tartózkodási helyeinek, a betegek által használt tárgyaknak stb. gondos fertőtlenítése, leginkább pedig vesztegzár intézmények, illetőleg vesztegzárvonalak felállítása által érhető el. Dr. Mutschenbachek. KÖZGAZDASÁG. Üzleti táviratok. Bécs, január 31. (Magyar ért. zárlatra). M. földteherm. kötv. 80.—. M. vasúti kölcsön 101.25. Salgó-Tarján —.—. M. hitel 212.75. M. zálogl. 95.—. Alföldi v. 116.—.Erdélyi v. 106.75.Magyar éjszak kel. vas. 115.—. Magy. kel. vas. 65.50. Keleti vasúti elsőbs. kötv. 62.25. Magy. sorsj. 79.—. Tiszai vasút 181.—. Magy. földhitel —.—. Kincst. utalv. II. 118.—. Aranyjáradék 82.40. Bécs, január 31. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitelv. 213.70, angol-osztr. 93.—. Galiczia 216.75, Lombard 63.50. Államvasut 240.75. Rente 61.35 Hitelsorsjegy 160.50,1860-as —.—. Napoleonhor 9.321/2, 1864-es 142.75. Arany 5.52. Ezüst 100.—. Frankfurt 57.05. London 116.60. Porosz pénzutalványok 57.60. Török sorsj. 21.50. Aranyjáradék 73.90. — Tartva. Utótőzsde —.—. Bécs, január 31. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 214.25, angol-osztrák 93.25, magy. hitelr. 213.50, államvasut 244.—, lombard 63.75, Napoleon d’or 9.32731 járadék 61.42, Aranyjáradék 82.50, Szilárd, Frankfurt, január 31. (Zárlat.) Váltóárfoly. Bécsre 172.—, Osztr. bank 671.—. Osztr. hitelv. 193.25. Osztr. államv.részv. 211.50. Lombard 55.—. Galicziai 187.75. Papirjáradék 53.06. Ezüstjáradék 54.31. Osztr. ar. jár. 63.93. Magy. aranyjáradék 71.25. Szilárd. Utótőzsde 192.75. Galicziai 189. Páris, január 31. (Zárlat.) 3% évjárulék 77.07, 5% évjárulék 113.95. Olasz évjárulék 74.30. Oszt. államvasut 525. Mobilier hitelr. 312.50. Lombard 141. Töröksorsjegy 48.50. Osztr. földhitele 567.—. Magyar járadék 71.08. Oszt. aranyjár. 64.38- 3% amort. járadék 79.55. Páris, jan. 31. (Zárlat.) Liszt 59.25, 59.—. szilárd, 59.25, 59.25, repceolaj 82.50, 82.50, 82. 75, 83.50, szesz 60.50, 58.50, 57.75. Fedezve. London, jan. 31. (Kezdet.) Consolok 96.5/16. Berlin, jan. 31. (Tőzsdetudósítás.) A hangulat nyugodt, játékértékek, különösen francziák kedveltek, vasutak is bankok többnyire jobbak. Berlin, jan. 31. Zárlat. Papirjáradék 52.90, Magyar járadék 71.40, Magy. kincst. utalv. 102.—, 1877-iki tiz milliós kölcsön 54.—, Keleti vasút els. kötv. 64.10, Hitelrészvény 385.50, Államvasut 422.—, Lombard 111.50, Galicziai 93.10, Kassaoderbergi 43.10, Romániai 30.40, Orosz papírpénz 195.—. Váltóárf. Bécsre —.—. —. Igen szilárd. Utótőzsde 387. 424.—. Berlin, jan. 31. (Zárlat.) Baza 173., 175.50, rozs 123, 122,121.50,122.50, zab 116.—, 118.—, repereolaj 56.70, 56.50, 56.90, szesz 51.60, 51.80 52.40, 52.60. Fagy. Köln, január 31. Búza 17.85, 17.95, rozs 11.60, 12.—, repezeolaj 30.90, 30.40. Stettin, jan. 31. Búza 174.—, 176.—, rozs 118.—, 119.50, repezeolaj 56.—, 56.—, szesz 49. 90, 49.90, 50.70. részvénytőkének 32° 10-ja. Felemlítendő még, hogy az 1877-ről áthozott betéti állományból 587 frt 86 kr, az 1878. folyamán eszközölt betétekből 754 frt, a visszafizetésekből 792 ft 45 kr és a deczember 31-iki betétállományból 610 frt 22 kr esett átlagul egy -egy betéti könyvecskére. A német sorfűzők szövetkezete felterjesztést intézett a birodalmi kanczellárhoz, melyben az árpára és malátára vetni szándékozott beviteli vám ellen felszólalt. A kérvény kimutatja, hogy Ausztria-Magyarországból 1877-ben közel hét millió mázsa árpa, tehát a németországi összes sörtermelés által szükségelt mennyiségnek egynegyede, ezenfelül 1.021,457 mázsa maláta vizetett be, a beviteli vám alkalmazása rendkívül megnehezítné tehát a német söripart s csaknem képtelenné tenné azt az osztrák verseny megbízására. A fővárosi iparosok köre helyiségeiben jan. 30-án nagy számú iparosok és kereskedők értekezletre gyűltek össze. A tanácskozás tárgya volt az idegen üzérkedőknek (vándorraktárak, önkénytes végeladások stb.) községi illetékkel való megrovása. Ezen, tapasztalás szerint minden adóteher alól kibúvó, és a helybeli szolid kereskedést és ipart veszélyeztető vándorüzéreknek megadóztatása iránt tudvalevőleg a főváros hatósága, a kereskedelmi és iparkamara hozzájárulásával díjszabályzatot dolgozott ki, melytől azonban a kir. belügyminisztérium a jóváhagyást megtagadta, indokul felhozván, hogy ez által az említett üzletegyének kétszeresen adóztatnának meg, továbbá, hogy a javasolt községi illeték a fenálló kereskedelmi szerződésekkel ellenkeznék. Minthogy azonban a kereskedelmi és iparkamara, melyhez a miniszteri leirat véleményadás végett áttétetett, tüzetesen kimutatta, hogy az említett üzérek jelenleg semmiféle adót nem fizetnek, tehát kétszeres megadóztatásról szó sem lehet, továbbá, hogy a javasolt községi illeték a kereskedelmi szerződésekkel nem ellenkezik , az értekezletben sűrű panaszok hangoztattak amiatt, hogy a minisztérium a kereskedelmi és ipari érdekek megvédését czérzó rendszabályok alkalmazását többnyire meggátoljja. Az értekezlet elismerését fejezte ki a főváros hatósága és a kereskedelmi és iparkamara iránt és elhatározta, hogy a főváros törvényhatósági bizottsága beadvány útján felkeressék, miszerint a minisztériumhoz idézendő újabb feliratban a megállapított díjszabályzat jóváhagyását eszközölje ki. Állandó gazdasági tudósítóvá lett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által Ugocsa megye területére kinevezve Hagara Miklós. Az orsz. magy. Iparegyesület szeszes italok szakosztálya jan. 28-án rendes havi ülést tartott, melyben szóba jött a szeszes itali congressus megtartása. E tárgyban a congressuson megvitatandó kérdések sat. sorozatának megállapítása, és ehhez képest a congressus mikénti megtartásának eldöntése a szakosztályi választmányok e tekintetben beterjesztendő javaslatától függővé tétetn határoztatott. — Parragh Gábornak a bortermelés feldolgozás, stb. törvényhozási módon leendő szabályozására nézve tett javaslata tanácskozás tekintetéből a választmányhoz áttétetni határoztatott. — Az egyesület ezüst diszérmére a szakosztály az ügyrend, értelmében két telepet hozott javaslatba, és ezek, nem különben az éremre beérkezett folyamodványok elbírálására szakértő bizottságot választott. — Érdekes eszmecserére szolgáltat okot a földm. ipar, és keresk. minisztériumtól véleményezés végett az egyesületnek megküldött a m. óvári gazdasági akadémián ottani borból készített 2 éves cognac megbirálása. Végül Mocznik E. helybeli fűszerkereskedő, általa készített boreczetet és egyveleg salátát mutatott be, melyek megizleltetvén, elismeréssel fogadtattak; főleg elismerést érdemel saját készítményű egyveleg salátája. A jövedékbírság fejében befizetett arany vagy ezüst pénzek elszámolása tárgyában a pénzügyminiszter 65481. sz. a. következő rendeletet bocsátott ki. A nevezett pénznemek elszámolása tekintetében határoztatik, hogy azok a bírságlajstromokban csupán csak pénztári értékükben veendők fel, önként értetvén, hogy a tettenérőknek kijáró jutalékok is csak ezen arányhoz képest fizetendők. A fémpénzek maradványkép őriztetnek mindaddig, míg a felesleggel a központi állampénztárba beszállittatnak, mely utóbbinak kötelessége leend azokat a jövedék-birságalap javára értékesíteni. Az első szálloda-részvény-társulat a lefolyt üzletévben 20,419 frt 20 kr tiszta nyeremény mutat fel, s igy a kiadott 3700 db 200 frtos részvény után 5 frt azaz 21/a°j0 osztalék esik. Az 1919 frtot tevő pénzmaradmány új számlára fog átvitetni. Mint a mérlegből kivettük, a társulat épülete, melynek jelenlegi becsára 1.352,672 frt 29 kr, az osztrák-magyar bank javára 632,432 frt 29 kr és a magyar általános biztosító társaság javára 8000 forint kölcsönnel van terhelve; az első tétel a lefolyt évben 10,888 frt 24 kr, és utóbbi 7000 frtal apadt. Sinai angol lapok azt a hírt közüik, hogy a Csihi tartomány alkirálya, Li-hong-Nyang sinai államférfi és a sinai gőzhajó-társaság engedélyt nyertek a Tiencsin-Taku vasútvonal kiépítésére és üzletére. E vonal esetleg Pekingig fog meghosszabbittatni. Francziaország bortermelése az utolsó 16 évben: 1863-ban volt51.371, 875 hekt., 1864-ben 50.653,364 hekt., 1865-ben 68.924,961 hekt., 1866-ban 63.917,341 hekt., 1867-ben 38.869,479 hekt., 1868-ban 50.109,504 hekt., 1869-ben 71.375,965 hekt., 1870-ben 53.537,942 hekt., 1871-ben 57.084,054 hekt., 1872-ben 50.528,182 bekt., 1873-ban 35.767,619 bekt., 1874-ben 63.146,125 bekt., 1875-ben 83.632,391 hekt., 1876-ban 41.846,748 hekt., 1877-ben 56.405,363 hekt., és 1878-ban 48.720,553 hektoliter, a tizenhat év közepese tehát 55.493,217 hektoliter, mely átlagnál magasabb eredményt szolgáltattak az: 1877, 1871, 1874, 1866, 1865, 1869 és 1875-ik évek, a többi kilencz év pedig alata maradt. Stanley H. M., a híres afrikai utazó, mint a „The Ironmonger“ jelenti, egy legközelebb Manchesterben alakult csoporttal arra nézve kötött egyezséget, hogy Afrikával kötendő kereskedelmi viszonyok létesítésére a szükséges tőkékkel láttassák el. A most beteg Stanley mihelyt meggyógyul, azonnal elindul Afrika belsejébe s hozzákezd a vállalat megindításához. A franczia bank heti kimutatása január 30-ikán. Fémkészlet 1026.2 millió (-j- 5.4 millió) frank, tárcza 586., millió (-j- 22.5 millió) frank, jegyforgalom 2290., millió (-j- 8.5 millió) frank, az államkincstár követelése 151.8 milió (—10.9 millió) frank, magánosok követelése 397.8 millió (-131.1 millió) frank. Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. Az üzletvilág nem örvend a farsangnak úgy, mint jó időben szokottt, mivel a megrendelések egyátalán nem kielégítők úgy a divatárukban, mint a pipereczikkekben. A közönség takarékosabb lett, a bálokon látható öltözékek közt igen sok van olyan, amelyik már a tavalyi mulatságokat is megjárta. A férfi salon- öltönyök között is kevés az új, javítgatás, átfordítás stb. módszerével adnak új szint az öltözeteknek. A férfi és nőszabók átlag kevés számú segédeket foglalkoztatnak s nagyobb mérvű szállítások sem akadnak, kivételt képez a rendőrségi ruhaszükséglet fedezése iránt kiirt szállítási hirdetmény. Vagy másfélezer ruhadarab kell. A lábbeli-készítők a nedves, sáros közlemények, az ipar, kereskedelem és forgalom köréből. A m. kir. államvasutak vonalatain gyakorta előfordul, hogy a hivatalosan működő vasúti orvosok a vonalak mentében alkalmazott oly betegekhez hivatnak, kik a szükséges gyógyszer alkalmazását késedelem nélkül igénylő veszélyes betegségben szenvednek. Minthogy azonban a legtöbb állomási és őrházi épület a rendes gyógyszertáraktól távol esik , így a gyógyszerek beszerzésére megkívántató hosszú idő a betegre nézve végzetessé válhatik, a m. kir. belügyminiszter megengedte, hogy a m. kir. államvasutak szolgálatában álló pályaorvosok a leggyakrabban előforduló betegségek, nevezetesen veszélyes váltóláz, gyomor- és béhurut, sérülések, leforrázások és a roncsoló foroklob gyógyításához szükséges s az igazgatóság által beszerzendő gyógyszereket, milyenek aqua goulardi, acidum salicylium, natrum, chinium sulfuricum, emplistrum adhaesivum, natrium salicylicum, pulvis doweri, pulvis opii, tartarus emeticus, tinctura armeae, tinctura ferri sesquichlorati — készletben tarthassák és kizárólag a vasúti személyzet beteg tagjainak kiszolgáltathassák. Az említett szerek megrendelő könyv mellett csakis hazai nyilvános gyógyszertárból szerezhetők meg s a megszerzés az illető gyógyszerész által igazolandó. Ily módon a néhány legszükségesebb gyógyszer tartása által a hazai gyógyszerészek jogai sem sértődnek meg. Kívánatos volna, hogy a magyarországi magánvállatok is követnék e jó példát s eleve gondoskodnának arról, hogy a pályaorvosok, különösen a határszéleken, kitűnő kis kézi gyógyszertárral bírjanak, mert a mai járványos időben közegészségi ügyeink javítására minden lehető módon közre kell hatni. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a bécsi osztrák-magyar kiviteli egylettől azt az értesítést nyerte, hogy a folyó év folyamában Sidneyben (Dél-Wales-Ausztráliában) az ottani gyarmat-kormány beleegyezése és a gazdasági egyletnek felügyelete alatt mezőgazdasági, művészeti és ipari nemzetközi kiállításig rendeztetni. A kiállítás 1879. aug. 1-én veszi kezdetét és a Programm szerint két részre oszlik : mezőgazdasági és nem mezőgazdasági részre. A kitüntetések az elsőnél pénzbeli jutalmakból és elismerő okmányokból, az utóbbinál ezüst- és bronzérmekből és diplomákból állanak. A kiállítandó tárgyak legkésőbben f. évi márczius 15-én elszállítandók. A szállítási költségek Bécsből Sydney-ig 100 kiló után körülbelül 13 forintba kerülnek, a biztosítási illeték 10 százalékot tesz ki. Miután a jelenleg Ausztráliával már fennálló kereskedelmiösszeköttetések egyes iparágaink érdekében a kiállításban való észrevételt kívánatossá teszik, ennélfogva felszólíttatnak mindazon hazai iparosok, kik ezen kiállításban részt venni akarnak, miszerint ebbeli elhatározásukat a budapesti kereskedelmi- és iparkamaránál legkésőbben f. évi február 10-én bejelenteni szíveskedjenek. A zsombolyai takarékpénztár zárszámadása múlt évről. Vagyon: Váltó tárcza 142,567 ft 46 kr, jelzálogkölcsön 27,620 ft 25 kr, előlegek 4093 ft, értékpapírok 3711 ft 87 kr, ingatlanok 6400 ft, pénzkészlet 2815 ft 45 kr, apróbb vagyontételek 3298 ft 39 kr, összesen 190,506 forint 42 kr. Teher: részvény- és alaptőke 38,716 forint 22 kr, betétk 141,570 ft 51 kr, adótartalék és előre bevett jövedelmek 603 ft 70 kr, összesen 180,890 ft 43 kr, minélfogva az üzletiszta nyereség 9615 ft 99 kr, vagyis a 30,000 ftot tevő idő folytán eléggé el vannak látva munkával, sőt némely műhelyek megrendelésekkel, mondhatni elárasztvák. A czipészüzlet általán emelkedik, a tavaszszal gőzerőre rendeznek már be egy lábbeligyárat a kerepesi utón. Az asztalos, lakatos, rézműves, kovács stb. üzletek lanyhák, a szíjártók azonban eléggé foglalkoznak. A kocsigyárosok, puskaművesek, tekeasztal-készítők ma is a régi pangásról panaszkodnak, szoros összeköttetésben áll a kocsigyártók üzletével a kerékgyártóké, akik ma sem bírnak nagyobb bért adni legényeiknek, mint a strike előtt. Mindezen iparágak a fényűzési adó eltörlésétől remélnek lendületet, de bizonyos, hogy a pangás mélyebben fekvő okokra vihető vissza, mint a luxusadóra. Ha fölemlítjük, hogy a kertetisök, cukrászok, borbélyok, művirágkészítők üzlete a héten oly folyamatban volt, mint a farsang eddigi részében, azzal nem jelentünk nagy élénkséget. Kiemelendő szesziparunk virágzása, mely világhírű malomiparunk mellett nemsokára szintén jelentékeny számot fog tenni. A munkás nép elég komoly helyzetben van, munkáskéz van elég, de kevés a kereset. A népkonyhák pedig még most sem nyíltak meg, pedig ezzel sok lopásnak vennék elejét. A mesterlegények közül különösen a szűcsök vannak rosz helyzetben , ezeknél már teljesen megszűnt a munka s húsvétig nem is lesz dolguk. Terménypiacz. Budapest, január 30. (Szarvasmarhavásár.) Összes felhajtás 2007 db és 414 db apró marha, eladatott: 72 db bika, 648 db ökör, 385 db vágó tehén 130 db fejős tehén, 86 db bivaly, 386 db borja és 414 db bárány. Fizetett árak: bika darabja 86—160 frt, ökör párja 180—335 frt, vágótehén párja 150—240 frt, fejős tehén darabja 75 —195 frt, bivaly párja 170—184 frt, borjú darabja 17—28 frt, bárány párja 5—60 frt, ökörhús 50—5379 frt tehénhús 48—50 frt, borjúhús 60—80 frt, bivalyhús 40—43 frt métermázsánkint. A sertésvásárra nem történt semmi felhajtás. Nyers szalonna 52—56 frt, sertészsír 56—60 frt métermázsánkint. Bécs, január 30. St.-marxi aprómarhavásár. Az összes készlet 2645 db. borjú, 1805 db. eleven, 779 db. leszúrt sertés, 719 db. eleven, 352 db. leszúrt juh, és 587 db. bárány. A feldolgozott hús mennyisége 21.500 kilogramm. Az üzlet általában élénk volt, csak a borjúüzlet volt lanyha s az árak 1—2 frttal estek. Az árak következők voltak : Leszúrt borjú 36—54 frt, leölt sertés 36—50 frt, eleven juh 47—51 frt métermázsánkint. A bárány párjáért 6—14 frtot fizettek. Contumácz ökrök métermázsánkint 49 frttal adattak. Páris, január 27. Lavillette baromvásár. Az üzlet minden állatnemben elég élénk. Felhajtatott: ökör 2984, tehén 592, bika 94, borja 713, ürü 173.61, hízott sertés 1299 db.; elkelt : ökör 2397, tehén 380, bika 88, borjú 698, ürü 15,687 db., sertés valamennyi. Arak kilogrammonként: ökör 1.35—1.80 frank, tehén 1.15—1.70 frank, bika 1.30—1.60 frank, borjú 1.72—2.42 frank, ürü 1.45—2.15 frank,sertés 1.30 frank. B.Csaba, január 29. Hivatalosan jegyzett piaczi árak : búza első rendű 8 frt 80 kr másodrendű 7 frt 30 kr, árpa 4 frt 80 kr, zab 5 frt, kukoricza 3 frt 95—4 frt 10 kr, szalonna 36—38 frt métermázsánként. Miskolcz, január 29. Terményárak: búza 5 frt 80—6 frt 4 kr, rozs 3 frt 40—60, árpa 2 frt 80-3 frt 50 kr, zab 1 frt 76—1 frt 88 kr, kukoricza 3 frt—3 frt 40 kr, bab és borsó 4 frt, lencse 3 frt, köleskása 5 frt hektoliterenkint, marhahús 52 kr, jubhus 48 kr, szalonna 76—80 kr kilogrammonkint. __ Pénz- és értéktőzsde, Budapest, jan. 31. Az esteli tőzsdén osztrák hitelrészvények 214 körül forogván, felemelkedtek 214.35-re; magyar hitelrészvény 213.50, magyar járadék 82.60 pénz. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések Budapesten: Proceller Miklós 9340 írtra b. ingd. febr. 25. Hirschfeld Gusztáv 13,120 írtra b. ing. márcz. 31. apr. 30. Árverések a vidéken ■ Dékány József 2000 frtra b. ingat Félegyháza febr. 11. márcz. 13. — Bunyis Lajos 5786 frtra b. ingd. Zombor márcz. 20. ápr. 24. — Tóth András 4534 frtra b. ingd. Kun-Szent-Márton febr. 13. márczius 13. — Mezey Balázsné 2400 frtra b. ingd. Békés márczius 3. ápr. 3. — Pongrácz Ignácz 3822 forintra b. ingatl. Győr márcz. 10. ápr. 10. — Koppé Anna 2586 frtra b. ingatl. Nezsider febr. 19. — Tinschmidt Aloizia 3295 frtra b. ingd. Szepes-Szombath márcz. 11. ápr. 12. — Alexandru Pál 5800 frtra b. ingd. Temesvárit márcz. 3. — Schneider Mihály 4600 frtra b. ingd. Brassó febr. 17. — Gróf Haller Ferencz 464,680 frtra b. ingdl. Segesvárit febr. 7. — Walter József 3250 frtra b. ingdl. Versecz febr. 22. márcz. 22. — Pásztor Petru 2870 frtra b. ingdl. M.-Vásárhelytt márcz. 7. ápr. 16. — Nagy Zsigmondné 3500 frtra b. ingdl. Komárom febr. 18. Csőd: Kalmár Sámuel, miskolczi lakos ellen b. hat. idő márcz. 26., 27., 28. perügy. Röck Gyula. Pályázat: Orvosi állomás, Ada községében (Bács- Bodroghmegye) febr. 3-ig. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelentései 1879. jan. 31-től reggeli 7 óra. A légnyomás keveset változott. A hőmérsék többnyire kevéssel sülyedett, N.Szeben 4.2 fokkal. Hó : Sopron 2, Trencsén 4, B.bánya 12, Ungvár 2, Szatmár 4, Csáktornya 6, Zágráb 1 mm. Eső: Fiume 11 mm. Ozon Budapesten nappal 0 éjjel 4. A tenger Fiume mellett csendes. Felelős szerkesztő: Hindy AmÁSh Eszte- | a , I. Sz é 1 Fellési állomásozá W|° 77 erős- közet 2 a bánya vége Bregenz Prága Bécs Sopron *768.9 —1.5 — — b. M.-Óvár 69.3 —2.0 K 1 b. Trencsén 67.5 —1.0 Ny 2 b. Beszterczebánya 68.8 —11 — — b. Budapest 69.2 —2.0 — — b. Szolnok 70 3 -3 0 Ek 2 hó Debreczen 70.2 —3.2 Ek 1 b. Ungvár 68.2 —2.4 Ny 1 hó Szatmár 70.6 —1‘4 Ny 2 hó Nagy-Szeben 70.4 —9‘4 D 2 t. f. Orsova 72.8 —2'6 K 2 köd Szeged 68.4 —19 Ny 1 b. Csáktornya 67.7 —1.8 Ek 1 b. Zágráb 67.2 -0.6 Ek 1 b. Fiume 64.6 -1-W Ek 1 Jese Pola Lesina Temesvár 71.0 —1'4 Dk 1 t. f. Nyílttér.*) Figyelemre méltó. Van szerencsém a t. ez. közönséget tisztelettel értesíteni, hogy álam-kulcsiinző-intézetemben nemcsak a legnagyobb s legszebb választékkal szolgálok, hanem kívánatra rendeléseket is teljesítek a legolcsóbb árakon, olcsóbban mint akárhol. Teljes tisztelettel Hurger Zs., Károly-utcza, evang. iskola-épület. VST* Vidéki megrendelések legolcsóbban s pontosan eszközöltetnek. 361 *) E rovatban foglaltakért e szerkesztőség nem felelős.