Ellenőr, 1879. március (11. évfolyam, 108-163. szám)
1879-03-26 / 153. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . . . 20 frt — kr. Félévre.............10 „ — , Évnegyedre .... 5 „ — „ Egy hónapra ... 1 „ 80 „ 153. sz. Egyes szám ára •— kr. Szerkesztési iroda: Budapesten, váczi kör-út 26. sz. (fő-út sarkán.) Kiadó hivatal: Budapesten, váczi kör-út 26. sz. (fő-út sarkán.) ISend.lII VTöl1 reggeli kiad.ás. Budapest, szerda, inárczius 26. 1879. Az árvízkárosultak javára! Az eddigi adakozás összege: 2093 frt 37 kr. A tiszai árvízkárosultak részére Tinnye község lakosai részéről a már küldött 62 írthoz újabb adakozás (Szokoly Victor által beküldve) ... 2 frt 60 kr. A csurgói m. kir. tanitóképezde gyakorló iskolájában begyült (a névsort alább közöljük) . 6 frt 99 kr. Összeg: 2102 frt 96 kr. * Csurgó, (Somogy m.) márcz. 24. T. szerkesztő úr! A csurgói m. kir. állami tanitóképezde gyakorló iskolájába járó gyermekek szivük sugallatát követve, a szegedi árvízkárosultakon segítendő, maguk között gyűjtést rendeztek. E gyűjtés eredményét van szerencsém beküldeni. Szegény szülők szegény gyermekei gyűjtötték össze ez összeget, mely hogy nem nagyobb, nem a jóakarat és áldozatkészség hiányán múlt. A 6 frt 99 kr összeg a következőktől gyűlt be: 1. a leányosztályból. Schmidt Teréz 10 kr, Pap Teréz, 10 kr, Nagy Margit 20 kr, Nagy Vilma 10 kr, Heneler Lina 6 kr, Belevári Kata 4 kr, Barla Mari 10 kr, Budai Mari 10 kr, Kardos Rozi 30 kr, Müller Ilka 25 kr, Kis Teréz 10 kr, Varga Zsuzsa 10 kr, Kovács Mari 5 kr, Varga Rózi 10 kr, Bosznay Irma 2 kr, Erdőssy Margit 10 kr, Belovári Kata 1 kr, Hetyei Kata 2 kr, Katona Erzse 1 kr, Füstös Erzse 10 kr, Buchleitner Irma, 20 kr, Kis Juli 20 kr, Pápa Kata 5 kr, Pápa Erzse 4 kr, Fekete Giza 10 kr, Kis Kata 2 kr, Szabó Mari 5 kr, Fekete Fáni 20 kr, Vanicsek 5 kr, Blah Juli 20 kr, Tikker Anna 1 frt, Márkovics Mari 2 kr, Márkovics Teréz 2 kr. Összesen 4 frt 13 kr. 2. A fiúosztályból: Szabó Antal 20 kr, Fekete József 3 kr, Fekete Sándor 1 kr, Kardos Ferencz 30 kr, Luka István 20 kr, Belovári Sándor 4 kr, Bosznai Sándor 2 kr, Mezei József 1 kr, Héjjas Imre 20 kr, Müller Sándor 5 kr, Arzt József 5 kr, Szabó Lajos 10 kr, Hamlicsek Fáni 20 kr, Czibor Béla 11 kr, Czibor Gyula 10 kr, Pálffy Lajos 10 kr, Pálffy József 2 kr, Petruzsálek Julcsa 10 kr, Petruzsálek Anna 10 kr, Hegedűs Titusz 2 kr, Biró István 2 kr, Huszár Lajos 5 kr, Füstös István 3 kr, Malik István 1 kr, Bosznay János I. 1 kr, Erdőssy Károly 10 kr, Aigner Gyula 2 kr, Aigner Sándor 2 kr, Mühlstein Ferencz 5 kr, Erdőssy Frigyes 10 kr, Bosznay Kálmán 5 kr, Varga Sándor 2 kr, Henczler Ferencz 4 kr, Baky Albert 5 kr, Baky Gyula 5 kr, Trencsényi Károly 10 kr, Kis Ferencz h. u. 2 kr, Vanicsek Ferencz 4 kr, Baky Julcsa 20 kr, Kukovics Sándor 2 kr. Összesen 2 frt 86 kr. Egész összeg 6 frt 99 kr. A leányosztályban a gyűjtést vezették Lovass Gyula tanitótársam és Kodály Janka k. a. nőimunkatanitónő. Adorján Miklós, képezdei gyakorlótanító megszállását. Ő azt hiszi, hogy a külföldi kormányok nem fogják ellenezni e szigeten az angol igazságszolgáltatást. A sziget minden nagyobb költség nélkül erős fegyvertárul és szép kikötőül fog szolgálni. Harcourt és' James kétségüket fejezték ki, hogy a hatalmak eltűrjék, hogy alattvalóik angol törvények szerint kormányoztassanak. Northcote azt válaszolja, hogy az természetes, ha a hatalmak törökországi alattvalóikat a consuli törvényszékek által akarják védeni, de azok az okok megszűnnek, ha angol uralom alá jutnak alattvalóik. Cziprus átadásakor a porta nem tartotta fönn a más nemzeteket megillető jogokat. Pétervár, márcz. 25. Ma este a Neva partján Drentelen tábornokra lőtt egy ismeretlen ember. A tábornok nem sebesült meg, az ismeretlen elmenekült. London, márcz. 25. A Walesi herczeg üdvözölte Erzsébet királynét Londonon való átutazása alkalmával. Madrid, márcz. 24. Mária Krisztina herczegnőt, Montpensier herczeg leányát, makacs láz rohanta meg. A beteg állapota eléggé aggasztó. London, márcz. 25. A Daily News jelenti, hogy a birmai királynak nem szándékoznak ultimátumot küldeni, mert egyelőre a birmai csapatoknak a határon való mozdulatait akarják megfigyelni. A Times jelenti: E hó 22-kén és 23-kán nagy károkat okozott a földrengés éjszaki Persia több helységében. Két falu elpusztult, és körülbelül 1100 emberélet veszett el. Táviratok: London, márcz. 25. Erzsébet királyné ma este 6 órakor Doverbe érkezett és 8 órakor folytatta útját Calaisbe. London, márcz. 24. Salisbury ezeket válaszolta a felsőházban Stratheden kérdésére: Az angol flotta hivatása, hogy védje Konstantinápolyt, de amint visszavonulnak az oroszok, szükségtelen jelenléte. Az oroszok továbbra halasztották ugyan Keleti-Rumélia kiürítését, mint várni lehetett, de ez azon ténynek tulajdonítandó, hogy a törökök is eltértek a szerződéstől, késleltetve Szpuzs és Podgoricza átadását. Oroszországnak még más teljesítendő kötelezettségei is vannak, így Keleti-Rumélia, Bulgária és Románia kiürítése. Azon kérdést illetőleg, hogy minő biztosítéka van a kormánynak, hogy Oroszország csakugyan teljesíteni fogja ezen kötelezettségeit, azt válaszolta Salisbury, hogy a kormány vette Oroszország ígéreteit, amelyeket ez azóta is elismer. Az nem a kormány teendője, hogy kételkedjék azok beteljesítésében. Ha nem hajtatnék végre a szerződés és azt hinné a szultán, hogy a flotta jelenléte a Márvány és a Fekete tengeren biztosítja annak végrehajtását, a szultán föl van hatalmazva segítségül hívni szövetségeseit. A kormány azonban bizonyára nem várja azt az eshetőséget, és így a flotta ottmaradása nemcsak nem tanácsos, hanem Anglia indokainak ellenséges megbírálására szolgáltatna alkalmat. A képviselőházban védelmezte Bourke Cziprus Budapest, márczius 25. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma d. u. 5 órakor az 1879. évi államköltségvetésről szólójavaslatot tárgyalta és azt részletes felülvizsgálat után néhány kevésbé fontos észrevétel mellett elfogadta. Az erről szóló jelentés hitelesítését akkorra halasztotta, mikor a delegativ határozatai megerősítve lesznek. Ezután a mezőtúr-szarvasi II. rendű vasút kiépítéséről szóló javaslat tárgyaltatott. A kérdéses vasút garantiáját az érdekelt Szarvas város vállalja el; e vonal az állam terheltetése nélkül építtetik s igen fontos összeköttetést létesít a tiszai vasúttal. A közlekedési bizottság elfogadásra ajánlja. Rövid tárgyalás után a pénzügyi bizottság is elfogadja ajavaslatot annál is inkább, mert ha e vasút kiépítése a tavaszszal megkezdőtik, a Szeged és vidéke árvízkárosultjai jelentékeny munkához jutnak. Csupán az engedélyokmányon tett a köztek. bizottság javaslata alapján néhány lényegtelen irályi módosítást. A képviselőház közlekedési bizottsága ma d. e. 1210-kor tartott ülésében, melyen a kormány részéről Péchy Tamás közlekedési miniszter és Szabó Jenő mint tanácsos voltak jelen, folytatta és el is végezte a kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Az ülés megnyíltával szót emelt Lichtenstein József, ki a törvényjavaslat ellenében a vasútnak az állam által megvásárlását javasolta, ezen hoszszabb beszédben indokolván s illetőleg Ráth Károlylyal együtt a törvényjavaslat ellenében külön véleményt nyújtott be. Ivánka Imre a törvényjavaslat mellett szólal fel, s mellékesen a tiszavidéki vasútnak az állam által megvásárlásának szükséges voltát hangsúlyozza. Egyszersmind határozati javaslatot nyújt be, melynek értelmében addig is mig a tiszavidéki vasút az állam, birtokába jutna, a kassa-oderbergi pálya vonatai Miskolczig közlekedhessenek. Ráday Gedeon (ifj.) gr. az eperjes-tarnowi vasút fusiója ellen tesz kifogást, melyet csak fentartással fogad el. Forgách Antal gr. objective előadja a társulat és a kormány közt folyó egyezkedés történetét. György Endre az okmányokból összeállítván a vasútépítés történetére és a költségekre vonatkozó adatokat, azokat felolvassa, és a törvényjavaslat mellett szólalván fel, előadja azon hátrányokat, melyek annak mellőzése folytán támadhatnának. Ráth Károly a különvélemény mellett szólalt fel. Mire a bizottság többsége a törvényjavaslatot általánosságban elfogadván, megkezdődik a részletes tárgyalás, melynek folytán a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatik, a három első §. jelentéktelenebb módosítása után egy új 4. §. fogadtatván el György Endre indítványára, mely szerint póthitel nyittatik a múlt 3 év alatt kifizetendett összegekre, úgy hogy abból elsősorban az állam viszonkövetelése elégittessék ki, mi által a kölcsönös követelések kielégittetnének. A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása iránt érdekelt országgyűlési képviselők II. értekezlete ma d. u. 5 órakor tartatott meg a képviselőház társalgó termében. Lónyay Menyhért gr. elnök az ülést megnyitván bejelenti, hogy a 7-es bizottság küldetésében eljárt s a pénzügyminiszternél megjelenvén, ott az értekezlet megállapodásait tolmácsolta. A pénzügyminiszter a küldöttségnek kijelente, hogy maga is belátja szükségét annak, hogy a szabályozási társulatok által felveendő és állami garanciával biztosított kölcsön fölvételéről szólójavaslat az országgyűlés elé terjesztessék. Határozottan megígérte a bizottságnak, hogy úgy neki, mint a kormánynak az a szándéka, hogy ejavaslat még április havában előterjesztessék, úgy, hogy az májusban törvényerőre emelhető legyen. Az értekezlet elnök jelentését örvendetes tudomásul vette. Ezután hosszabb eszmecsere fejlődött ki a további teendők iránt, melynek részletes közlését közelebbi számunkra hagyva, ezúttal csak azon megállapodást említjük meg, hogy az elnök indítványára a 7-es bizottság megbizatott azzal, eszközölje ki a kormánynál, hogy a kormány ezen ügyre vonatkozó javaslatait, mielőtt azokat a képviselőház elé terjesztené, a bizottsággal közölje, mely azokra teendő észrevételeit a kormányhoz felterjesztése előtt egy összehívandó értekezlet tudomására juttassa. Ezzel az ülés véget ért. Tegnap több órai minisztertanács volt, mely különféle folyó ügyet intézett el s a képviselőház legközelebbi munkaprogrammját állapította meg. Azon országgyűlési képviselők, kik a szegedi katasztrófa idején a mentésben részt vettek, ma d. u. 6 órakor értekezletre gyűltek össze a képviselőház társalgó termében a segélyezés állandósítása, a kiosztás módozatai s a város jövő fejlődése körüli teendők iránti tanácskozásra. Jelen voltak: Beöthy Algernon, Krajcsik Ferencz, Verhovay Gyula, Kende Tibor, Sváb Károly, Horváth Gyula, Bakay Nándor, György Endre, Ugrón Gábor és Rohonczy Gedeon. Hosszabb eszmecsere után abban állapodott meg az értekezlet, hogy a teendőkre nézve javaslatkészitésre egy albizottságot küld ki s annak tagjaivá megválasztotta: Bakay Nándort, Horváth Gyulát és Verhovay Gyulát. A hivatalos lap mai száma közli az 1879. évi V. törvényczikket, mely a szegedi kir. törvényszék területére nézve, az árviz folytán szükséges igazságszolgáltatási rendkívüli intézkedésekről szól. Az igazságügyminiszter e törvény alapján már ki is bocsátotta rendeletét, melyet alább közlünk. A magyar-román vasúti egyezmény, melynek aláírása a külügyi minisztériumban tegnap volt megtörténendő, a „Presse“ szerint következőleg hangzik: „Ő felségének az osztrák császárnak és Magyarország királyának, valamint ő fenségének, Románia fejedelmének kormányai, tekintettel azon körülményre, hogy az 1874. május 31-iki egyezmény alapján kiépítendő vasút a meghatározott időben nem volt forgalomba helyezhető, elhatározták, hogy az 1874. május 31-iki egyezmény némely pontjai pótegyezmény által módosíttassanak és e czélból meghatalmazottakat neveztek, kik következő pontozatokban egyeztek meg: 1. Az 1874. május 31-iki egyezmény 4. pontjához képest mindkét kormány kötelezi magát, hogy mindegyik saját területén a brassó-plojesti vonalat a tömös-predeali irányban kiépíti s legkésőbb 1879. deczember 1-én a forgalomnak átadja. E vonal két szakasza mindazonáltal, a brassó-predeal-sinaiai és a kampina-plojestii szakasz már legkésőbb 1879. május 30- án át fog adatni a forgalomnak. Ő fensége, Románia fejedelmének kormánya kötelezi magát ezenfelül, hogy e két szakaszt Sinaia és Kampina állomások közt ideiglenesen is rendes küldönczszolgálattal egybekapcsolja és azt az egész vonal üzemmegnyitásáig fentartja. 2. Az 1874. május 31- iki egyezmény 7. pontjában a közös nemzetközi indóházak felállítására vonatkozólag foglalt intézkedés megszűnik s mindkét kormány kölcsönösen lemond mindazon kiadások bármily kártérítéséről, amelyek ez állomások végett már létettek. A mi a határig való vasútszolgálatot és vámkezelést illeti, ezekre nézve következők állapíttattak