Ellenőr, 1879. december (11. évfolyam, 574-622. szám)

1879-12-01 / 574. szám

Előfizetési Árait: Egész évre . 20 frt — kr. I Évnegyedre . 5 frt — kr Félévre . . 10 . — ■ I Egy hónapra . 1­9­80 „ Szerkesztési iroda : Budapesten, váczi kör­út 26. szám (fő­ut sarkán.) Semmit sem ködünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Petta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. 574. szám, Egyes szám ára kr. ELLENŐR ESTI KIADÁS. Budapest, hétfő, deczember 1. 1879. Hirdetések, felvétető a kiadóhivatalban, Budapesten, váczi kör­út 26. szám (ro-út sarkán). Továbbá Danke G. L. és társánál M.-Frankfurtban. Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó­ hivatala által nyugtázott szám­la ellenében fizetendő. Sitit­tit hív­te tál : Budapesten, váczi kör­út 26. sz. (fő­út sarkán). Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás XI. évfolyam. Az Ellenőr ára mint eddig : Egy évre . . . . 20 frt — kr. Félévre .... 10 , — „ Negyedévre ... 5, „ — „ Két hóra ... 3 „ 60 „ Egy hóra ... 1 , 80 , Az estilap postán való külön küldésé­ért 1 frt jár évnegyedenként. Az „Ellenőrbze havonkint is előfizethetni Budapest, deczember 1. A képviselőház mai ülésén megválasz­tattak a magyar delegátió tagjai s elfogad­tatott, a József-műegyetem és az állatgyógy­­intézet állandó elhelyezéséről, és az 1880. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló törvény­­javaslat. Azután Péchy Tamás közlekedési miniszter felelt Királyi Pál interpellációjára a fővárosi Dunaszabályozás tárgyában. * A porta határozottan megc­áfol­ja a Muk­­tár pasa meggyilkoltatásáról terjesztett hírt. E c­áfolatot örömmel veszszü­k tudomásul azért is, mert a portának nagy szüksége lesz az albánok lecsöndesítésében oly kiváló emberre, mint Muktár pasa. Mint Konstanti­nápolyból jelentik, Muktár pasa lassan fog feladatához. Ennek nagy az oka. Ali bej, a híres albán népvezér, gyűlésre hívta össze az előkelő albánokat Bodsiba, Plava szom­szédságában fekvő faluba, ahol elhatározták, hogy teljes erejükből védeni fogják a plavai és gusinyei kerületeket. Ali bej felszólította egyszersmind Ali Hajdar skutarni parancs­nokot, hogy akadályozza meg a török csa­patoknak előnyomulását Plavába és Grusi­­nyébe. Ali bej pedig maga, hogy súlyt köl­csönözzön követelésének, 2000 emberrel in­dult el Plava felé. A skutarii albánok közt rendkívül nagy az izgatottság. A mecsetekben gyűléseket tartottak, a molláhk fegyverre szólították a tömeget a haza épségének védelme­végett. Ali Hajdar pasa tehát nyolcz zászlóalj segítséget kért Muktár pasától. A lázadás kitörését egy öreg irodsa aka­dályozta meg azzal az okoskodással, hogy Allah pártját fogja fogni az elnyomottaknak és magára fogja vállalni a boszuló szerepét. Ekkor az a hír terjedt el, hogy Ali Hajdar pasa hirtelen meghalt. A tartomány egészségügyi főnöke hivatalosan constatálta ugyan, hogy a pasának szivatere repedt meg, mégis azt híresztelték, hogy megmér­gezték őt. Mialatt a legidősebb tábornok átvette a parancsnokságot, a következő sürgöny ér­kezett Skutariba Muktár pasától: „A had­ügyminiszter parancsára e hó 24-én tizenöt zászlóalj élén elindulok Plava felé, hogy ezt a helységet és Gusinyét a szerződés értel­mében átadjam Bozsidar Petrovics monte­negrói meghatalmazottnak, a­ki nyolcz zász­lóaljjal fog előnyomulni Andrejeviczából. Egyszersmind tudatom, hogy tegnap öt zász­lóalj indult Skutariba a rend fentartására“. E sürgöny vétele után alattomos forrongás váltotta föl a zajongást. Ezekből a hírekből azt következtethet­jük, hogy a porta erélyesen hozzá akar fogni e kérdés elintézéséhez. Mindamellett meg­történhetik, hogy hamarjában nem fog le­tűnni a napirendről ez a kérdés. Muktár pasa, tekintettel az albánok nagy izgatottsá­gára, aligha fog ezután is sietni. * Az angolok és oroszok egyaránt nagy dolgokra készülnek Ázsiában. E két hata­lom már jó ideje küzd Teheránban a persa kormány barátságáért. Eddig, úgy látszik, az angolok a győztesek. Erre vall legalább az a fenyegetés, hogy a pétervári kabinet kijelentette Teheránban, hogy a kurdok be­töréseit nem fogja tovább tűrni, és hogy a sah kormánya tegye meg e czélból a kellő lépéseket. E sakkhúzásoknak kivétel nélkül mérv a tárgyuk. Az angolok félelme nem alapta­lan, hogy az oroszok mindent el fognak követni az afganisztáni hódítás ellensúlyo­zására. Az országgyűlési szabade­lvű párt tegnapi ér­tekezletét Vizsolyi Gusztáv elnök megnyitván, előterjeszti a candid­áló bizottság által a delegá­­tióba kijelölt tagok névsorát.­­ E szerint rendes tagokká kijelöltettek : Andaházy Pál, Apáthy István, Bánffy Béla gr., Baross Gábor, Bausznern Guido, Bohus Zsigmond, Boros Bálint, Dániel Ernő, Éber Nándor, Éles Henrik, Fáik Miksa, Gidófalvy Albert, Harkányi Frigyes, Hegedűs Sándor, Ivánka Imre, Karácsonyi Guidó gr., Kármán Lajos, Ke­mény Kálmán b., Márkus István, Prileszky Tádé, Poór Antal, Prónay József, Ráday Gedeon gr., ifj. Rudics József b., Sváb Károly, Szirmay Ödön, Szö­­gyény László, Tisza Lajos, Tisza László, Wahr­­mann Mór, Wodianer Albert b. — Horvátok: Horváth Péter, Kussevics Szvetozár, Mihalovics Károly, Voncina Mihály. Póttagok: Andrássy Mihály, Hofgräff János, Kazy János, Szász György, Matuska Péter, Rakovszky Géza, Rohonczy Gedeon, Szeberényi Andor, Teleki Domokos gr. Horvá­tok: Kotur Bazil. Az értekezlet a névsort elfo­gadta. Elnök ezután előterjeszti, hogy a pártonkívü­­liek részéről Szily László, az egyesült ellenzék részéről Apponyi Albert gróf, Bánhidy Béla báró, Molnár Aladár és Szilágyi Dezső jel­öltettek ki a delegátióba. Fálk Miksa kérdést intéz a keresk. minisz­terhez aziránt, hogy azon esetre, ha 1880-ban az autonóm tarifák életbe lépnek, nem lehet-e attól tartani, hogy Németország részéről a monarchia irányában retorsionális tarifák alkalmaztatnak. Kemény Gábor b. miniszter kijelenti, hogy a kormány figyelmét ezen eshetőség nem kerülte el és hogy jelenleg ugyan választ nem adhat, mert a tárgyalások eziránt folyamatban vannak, de re­méli, hogy a kérdésre már a legközelebbi napok­ban határozott választ adhat. Ezután Péchy közi­­miniszter előadja azon­­ válaszok tartalmát, melyeket egyfelől Királyi Pál­­­­nak a Dunaszabályozás tárgyában, másfelől Bán­­f­hidy Béla bárónak a műszaki tanács felállítása­­ iránt tett interpellációkra adni szándékozik. Az , 1 értekezlet a válaszokat tudomásul vette. Végül tárgyalták s elfogadták a következő s tvjavaslatokat : a József-műegyetem és az állat-­­ gyógyintézet építéséről, az idemnityről és a luxus­adók megszüntetéséről. Ezzel az értekezlet véget ért. Tegnap délben több óráig tartó miniszterta­nács volt. A hivatalos lap tegnapi száma a következő két közli: a császári és Apostoli királyi Felsége, folyó évi november hó 26 ától kelt legfelső elhatáro­zásával, gróf Zichy Ferencz cs. és kir. nagy­követnek Konstantinápolyban, benyújtott lemondási kérvényét legkegyelmesebben elfogadni, s neve­zettnek a m. kir. Szent-István rend nagykeresztjét díjmentesen adományozni méltóztatott. Péchy Tamás közlekedési miniszter Királyi Pálnak is Budapest melletti dunaszabályozási munkálatok ügyében hozzáintézett interpellátió­jára — mint a „Bud. Corr.“ írja — ma kimerí­tően és részletesen fog válaszolni és ki fogja fej­teni, hogy a külföldi szakértők javaslatainak te­kintetbe vételével miképen kívánja szabályozni a Dunát a kormány. A kérvényi bizottság 1879. nov. 30-án ülést tartott. A bizottság kezében csoportosulnak az ország minden részeiből beérkezett kérvények, melyek kifejezői szoktak lenni azon vágyaknak és nézeteknek, a­melyek a közönséget foglalkoztat­ják. Egy-egy jól szerkesztett, felirat száz hasonlót szokott maga után vonzani. Ez idő szerint Maros­­vásárhely közönségének kérvényét karolták fel a a törvényhatóságok, kérvén a tőke és kamat uzsora korlátozását,az általános szen­vedő váltóképesség megszorítását s a közhitel megrendített érdekeinek törvényhozási biz­tosítását. Heves, Szeged, Abaúj, Csanád, Mosony, Szepes, Somogy, Marostorda közönsége mind pár­tolja Marosvásárhely fentebbi kérvényét. Kézdivásárhelyről egy negyvennyolc­as hölgy­bizottság kérelmezi a pálinka­égetést Kis­­üstökön. Remélhető, hogy még e télen czért fognak érni, valamint Alsófehér megye közönsége is megnyeri Gyulafehérvárról Topánfalváig a táv­írda összeköttetést, melyhez jelentékeny áldozatokkal kész hozzájárulni. Stereotyp kérvények a kataszteri tiszta jövedelem kiszámítása tárgyában beérke­­zők, hogy ne 1867—1872, hanem 1872—1877-iki átlagos árak alapján számítsák ki a kataszteri tiszta jövedelmet; főleg Budapest főváros e rész­beni kérvénye ébresztett figyelmet, rámutatva arra, hogy a budai borok ára 1867—72 közt 8—10 frt volt s ma alig 2—4 forint. A Ildik iparoscongressus kérvé­nyét tömegesen pártolják az ipartársulatok, me­lyek közül a kecskeméti timár- s a szegedi láb­be­li-ipartársulat hazafias büszkeséggel nevezi magát magyarnak. Isten éltesse őket. De kár, hogy egyik sem inti az iparosokat arra, hogy a műhely aranybánya, a politizálás pedig sötét verem az iparosokra nézve. A közigazgatási bíráskodás sürgeté­sére már csak szórványosan érkezik egy-egy kér­vény, legutóbb Csongrád­ és Sopron megyétől. Az egyévi önkéntesség kedvezmé­nyét a polgári főiskola 6 osztályt végzett növen­dékeire kéri kiterjesztetni a tanító­egylet. A budapest-zimonyi vasút dolgában sok kérvény jó. A dunamellékiek, tiszáninneniek s túliak a Duna balpartján, a dunántúliak a Duna jobb partján akarják vezettetni. Kiki a helyi érde­kek szerint, e részben világért se tud egyetérteni Zemplénnel Somogy megye. Somogy mostanában a legkérvényezőbb megye. Nincs sorjegyzék somogyi „felirat“ nélkül. A többek közt a föld teher­mentesítés és szőlődézsma váltságtörlesz­tésének tervezett prolongatioja ellen is felírt, me­lyet a nélkül is visszavont a kormány. A budapesti kereskedelmi és iparkamara át­gondolt nemes hangú kérvényében kéri a csődtör­vénybe felvétetni, hogy a kiegyezési eljárást csak azon bukott kérhesse, a­ki legalább 40°/6-et felajánl hitelezői kielégítésére. Ezen nézet visz­­hangra fog találni az igazságügyi bizottságban is, hová ezen kérvény utasittatai véleményeztetik. Érdekes a Zichy Jenő grófnévénye, melyben a fiumei tengeri hajózás emelésére ha­józási társulat alakulását jelentve be, kéri az el­sőbbséget a magyar vállalat számára biztosítani. Hihetőleg ezt pártolni fogja a közlekedési bizott­ság is, a reformátusok egyetemes con- V­en­tje az egyházi segély épségben hagyását kéri, s azt, hogy a tanítók, tanítóképezdei növen­dékek, hittanszaki tanulók és papjelöltek hadmen­tességi ügye czélszerűbben szabályoztassék. A kérvényi bizottság, V­é­c­s­e­y Tamás elő­adó indítványára, a fentebbi kérvényeket a képvi­selőház megfelelő szakbizottságaihoz javasolja uta­síttatni, hogy ezek a teendők iránt concrét javas­latokat terjeszszenek a ház elébe. Rourke, az angol külügyminiszté­rium államtitkára, beszédet tartott szerdán választói előtt, a­melyben sajnálkozását fejezte ki, hogy S­u­v­a­l­o­v grófot hazahívták. Suvalov gróf — mondotta az államtitkár — mindenkor a béke barátja volt és mint ilyen az angol érdekek legjobb tá­masza is. Suvalov gróf különben alaposan meggyő­ződött, hogy Angliában erős hangulat uralkodik, a­mely követeli az angol birodalom keleti érdekei­nek megvédését. Elmondotta továbbá az államtitkár, hogy a királyné kormánya valamennyi hatalommal barát­ságos viszonyban él, és hogy többekkel igen ba­rátságos és meghitt tárgyalásokat folytat bizo­nyos rendszabályok végrehajtása végett, a­melyek jótékony hatást fognak gyakorolni a népek békés érdekeire. Táviratok. Szeged, nov. 30. (D. É.) A város költségve­tési bizottsága tegnap esti ülésében, melyben Kál­­lay Albert, a kir. biztossági városi ügyosztály ve­zetője is résztvett, három napi tanácskozás után végre elfogadta a kir. biztosság által ajánlott és Kállay által kidolgozott pénzügyi javaslatokat és azokat fölvette a jövő évi költségvetés előirány­zatába. Kende Kanut, a szeged-percsórai társulati kormánybiztos, a társulat viszonyainak rendezése czéljából itt van; tegnapelőtt már e tárgyban ér­tekezlet is volt, mely azonban eredménytelen ma­radt, mivel arányositási kulcs még nincs végleg megállapítva. Tegnap Kende Kanut mérnökei kí­séretében Percsorára tett kirándulást, hogy a fo­lyamatban levő munkákat a helyszínen megszemlélje. A ma kezdődő országos vásár igen silány, a­minek nagyrészt az az oka, hogy a Tisza zajlik, a hajóhíd megbomlott, a komp pedig még bekötve nincs, úgy hogy Szeged a Bánáttól teljesen el van zárva. Técső, november 30. (Eredeti távirat.) A técsői választó kerület választói ma délután a városházán értekezletet tartottak, melyben a választók intelligen­­tiája s a községek tisztviselői nagyszámban vettek részt. Az értekezlet Viszanik Bazil g. k. esperest vá­lasztotta elnökéül s rövid eszmecsere után egyhangú­lag­ Várady Gábort jelölte ki képviselőül s küldöttséget bízott meg, hogy Váradyval tudassa ezt. Bécs, nov. 30. A „Montagszevue“ jelenti, hogy Bosznia és Herczegovina polgári közigazgatását illetőleg 1879. évre póthitel nem lesz szükséges, mivel a két tartomány bevételei fedezik a még meg­kívántató összeget, sőt még egy kis fölösleg is fog valószínű­leg maradni. Konstantinápoly, nov. 30. A porta határozottan megc­áfolja a­ Muktár pasa felől terjesztett nyugtalanító hí­reket. A portához érkezett távirat szerint a pasa nov. 28-án este Perie­pében volt, honnan ma Kalkande­­lenbe és holnap Grustnye közelébe fog érkezni. Sevilla, nov. 30. Ismét árvíz lepte el az itteni vidéket. A Quadalquivir folyó öt mé­tert áradt A katastrófa kiterjedése még ismeretlen. Madrid, decz. 1. A kézcsók ünnepélye teg­nap ment végbe s déli 12 órától 3 óráig tartott. Este díszelőadás volt a színházban, melyen az egész udvar és a főranguak megjelentek. Edinburg, nov. 30. Gladstone ismét két meetingen beszélt. Azt mondta, hogy a kormány által követett pénzügyi politika nem becsületes. Hangsúlyozta továbbá, hogy a török uralom meg­szűnése a Balkán félszigeten már nemsokára be fog következni ; az örökség a Balkánon lakó nem­zeteket illeti. Oroszországgal szemben szükséges éberség, de Ausztria-Magyarországgal szemben is, mely az orosz supremátiát a saját felsőbbségével akarná talán helyettesíteni. Berlin, nov. 30. A császár fogadta Gorcsa­­kov herczeget. Pétervár, decz. 1. A czár nov. 29-én utazott el Livádiából, az éjjel Simferopolba érkezett és éjfél után az Ostrovo-Simferopoli vasúton Moszkvába utazott.­­ A belügyminiszter a „Golos“-t, egy tárcza­­czik miatt harmadszor megintette, és a nevezett hírlapot öt hónapi tartamra felfüggesztette. Páris, nov. 30. Alaptalan az a hír, hogy til­takozott a porta azon rendelet ellen, mely az egyp­­tomi főellenőrök hatáskörét szabályozza, sőt nem is valószínű, hogy tiltakozni fog. De Francziaországon és Angolországon kívül a többi hatalmaknak sem lesz okuk felszólalni az alkirály ezen rendelete el­len, a­melyet közös megállapodás után bocsá­tott ki. Páris, decz. 1. A köztársasági balpárt teg­napi gyűlésében a kabinet megmaradását kívánta. A baloldal csoportjainak gyűlésén Lavergne elnök és a balpárt több küldöttje a kabinet megmara­dása mellett szólaltak föl. A balközép csoportja várakozó magatartást tanusított, m­íg a köztársasági­­unió és a szélsőbal tagjai új minisztériumot köve­teltek. Határozatot nem hoztak, az általános han­gulat azonban kedvezőnek mondható a kabinet megmaradására nézve. Az ülés további folyama alatt a baloldal csoportjai következő programmot állapítottak meg: a hivatalok purifikálása; a bírói karnak — sőt még az elmozdu­latlanoknak is — reformálása; a katonai szolgálat időtartamának megrövidítése; az egyéves-önkéntesi-intézmény el­törlése; a klérus beavatkozásának korlátozása; a csendőrség szigorúbb alárendelése a belügyminisz­térium alá. Holnap a gyűlés a közoktatási és a sajtó­törvény kérdésével fog foglalkozni. New-York, decz. 1. Hayes köztársasági elnök üzenete üdvözli a congressust a készpénzfizetés utólagi felvételéről szóló törvény szerencsés elinté­zésénél , miáltal az üzletek megélénkültek és a nemzeti hitel javult. Ajánlja az 5 és 6 százalé­kos 792 milliós bonds­ok helyettesítését 4%-osok­­kal. Az érczpénz iránti törvényjavaslatot illetőleg tanácsosnak látszik, az afeletti tárgyalást el­napolni mindaddig, míg ez ügyben az európai államokkal folytatott értekezletek befejezve nem lesznek , egyszersmind felfüggesztendő az ezüst dollár nyomása is, mert különben nem lesz helyre­állítható az arany és ezüst pénz közötti érték egyenlősége és el nem érhető a kettős érték c­élja. A papírpénznek kényszerfolyama (Zwangs­­cours) melletti kibocsátása — a­mint azt a „legal tender acte“ engedélyezik — ellenkezik az alkot­mánynyal, ha ezen rendszabályt nem igazolják rend­kívüli szorgos esetek. Az egyesült államok politi­kája mindenkor arra törekedett, hogy a nemzeti adósság ne emelkedjék. A jelenleg fennálló vámok megváltoztatását illetőleg az üzenet ajánlja a kávé- és b­ea- vámokat. A külfölddel való viszonyok ba­rátságosak. — Spanyolországgal, Kuba szigete iránt függőben volt kérdés immár szerencsésen és becsületteljesen megoldatott. A kivándorlás és a ho­nosítás iránt több kérdés elintézése merült fel Német­országgal. A német kormány minden időben manife­­stálta óhaját, hogy kész közvetlenül a szerződések ha­tározatait teljesíteni. Samoa szigetére egy hadihajó küldetett, hogy biztosítaná az Egyesült­ Álla­moknak engedélyezett szabadalma, nemkülönben egy kőszénállomás létesítésére vonatkozó enge­délyt is. Azon esetben, ha a panamai csatorna ter­vének az Egyesült­ Államok auspiciuma alatti ke­resztülvitele nem volna kétséges, akkor a hozzá szükségelt tőkét Európa és Ausztria könnyen meg­szerezhetné. Washington, nov. 30. Sherman kincstári ál­lamtitkár hivatalos évi jelentése hangsúlyozza a takarékosság szükségességét, és hogy a kiadás ne legyen több a bevételeknél. Kimerítő történelmi áttekintést nyújtanak a részletes befektetési mű­veletek s az ezekkel kapcsolatban megjelent táb­lák kitüntetik a megtakarított összegeket. A jelen­tés felhívja a figyelmet arra az összeütközésre, mely a vámok megállapítása és a c­ukor értéké­nek annak színe szerint való becslése miatt kelet­kezett, és megtámadja a dohány- és szeszadó bár­minő megváltoztatását, de felemlíti egyszersmind, hogy tanácsos volna az idegen hajókat, mérsékelt illeték fizetése mellett, a registrálás kedvezményé­ben részesíteni. A június 30-án lejárt pénzügyi év rendes költségvetése 273.827,184 dollár bevételt s 266.947,883 dollár kiadást mutat ki. A folyó év előirányzata szerint a bevételek 228 millióra, a kiadások — a törlesztési tőkék kivételével — 238,269,135 dollára fognak rúgni. Sherman állam­titkár abban az esetben, ha a congressus oly kia­dásokat szavaz meg, a­melyek meghaladják a fö­lösleget, ajánlja a tea és kávé vámjának elrende­lését és az ópium­gyárak megadóztatását. Országgyűlés, A képviselőház ülése deczember 1 én. Elnök: Szlávy József. Jegyzők : Antal, Baross, Mednyánszky. A kormány tagjai közül jelen vannak : T­i­s­z­a, Péchy, Pauler, Trefort, Bedekovics, Ke­mény, Szende. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, ész­revétel nélkül hitelesíttetik. Elnök beterjeszti Gömörmegye feliratát az 1875: VII. t. sz. 19. §-ának módosításáért; az or­szágos magyar gazdasági egyesület és a kunhe­­gyesi ipartársulat kérvényét a magyar gazdák or­szágos értekezlete által kiküldött végrehajtó bi­zottság emlékirata ügyében; — a kérvényi bizott­sághoz utasíttatnak. Elnök bemutatja azután előterjesztését a függőben maradt interpellációkról, indítványokról, határozati és törvényjavaslatokról. A jelentés meg­­tekinthetés végett a ház irodájába tétetik le. Zsíros Lajos beterjeszti a letárgyalt kérvé­nyek 21. sorjegyzékét. Ki fog nyomatni s szétoszlatni. Emmer Kornél jelenti, hogy az állandó,iga­­zoló bizottság vizsgálat alá vévén Bárczay Ödön abaújmegyei nagyidai megválasztott képviselő meg­bízó levelét, kifogástalannak találta, s a szokásos 30 nap fentartásával igazoltnak kéri kijelentetni. Megtörténik. Következik a napirend: a közös ügyek tárgya­lására kiküldendő delegáció tagjainak megválasztása. Következik az állandó pénzügyi bizottság je­lentésének tárgyalása a kir. József műegyetem és az állatgyógyintézet állandó elhelyezésére Buda­pesten emelendő államépületekről és az e czélra megkívántató költségek fedezéséről szóló törvény­­javaslat tárgyában. Kautz Gyula előadó előterjeszti, hogy a pénz­ügyi bizottság a javaslatot beható vizsgálat alá vette, kitűnő szaktekintélyeket hallgatott ki, s azon meggyőződésre jutott, hogy az ország két oly inté­zet birtokába jut, mely czéljának teljesen meg fog felelni, s a külföld hasonló intézetei mellett nem fog elmaradni, továbbá hogy az előirányzott költ­ség nem fog nagyobb lenni a javaslatban foglaltnál, mivel a felszerelés a lehető legjobb mellett is a le­hető legegyszerűbb lesz. Megjegyzendő azonban, hogy a polytechnicum összes költsége nincs hen­­foglalva a javaslatban, így például az építészeknek adandó díj, felügyeleti díj stb. 140,0000 irtot fog kitenni. Kéri a törvényjavaslat elfogadását. Trefort Ágost kultuszminiszter pár szóval elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot. A ház erre a törvényjavaslatot általánosság­ban s részleteiben vita nélkül elfogadta. Következik az 1880-ik év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadások­­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Hegedűs Sándor pénzügyi előadó: A pénz­ügyi bizottság, az idő rövidsége, és a közös, vala­mint az országos költségvetés előkészítésének, tár­gyalásának elmaradottsága által indokolva látja a kormánynak e törvényjavaslatban kifejezett azon kívánságát, hogy addig is, míg az 1880-ik évre a költségvetés alkotmányosan, végkép megállapíttat­­nék: a folyó 1879. év költségvetése alapján felha­talmazás adassék a kormánynak, az állami kiadá­sok és bevételek kezelésére a jövő év első negye­dében. Minthogy pedig a három hóra kért felha­talmazást indokolja az a körülmény, hogy a vég­leges költségvetésnek elkészítésére és esetleges késedelmekre is ennyi időt kell számítani; másfe­lől az, hogy a törvényjavaslat értelmében, mihelyt életbe lép a jövő évi költségvetés, a felhatalmazás azonnal megszűnik, ajánlja a bizottság a törvény­­javaslatot általánosságban és részleteiben az elfo­gadásra. Simonyi Lajos báró elismeri, hogy a kor­mánynak joga van néha indemnityt kérni rendkí­vüli esetek alkalmával, „ de ezek a körülmények most nincsenek meg. Ő és pártja nincsenek meg­elégedve a kormány eddig követett politikájával, s mivel nem akarják, hogy e politika tovább is a megkezdett irányban folytattassék, a kért megha­talmazást nem adhatják meg. Simonyi Ernő nem szavazza meg a felhatal­mazást, mert a költségvetést már szeptember hó­ban be kellett volna terjeszteni a kormánynak. Mivel azonban a kormány az országgyűlés meg­nyitását egész októberig elnapoltatta, világos, hogy nem is volt szándéka a költségvetést beter­jeszteni. Csanády Sándornak meggyőződése szerint képviselői kötelesség megvizsgálni azt, hogy azon egyének, kiknek kezeibe tétetik le a nép sorsa feletti intézkedés, méltó-e arra, hogy a nemzet bizodalmát megérdemelje. Szóló az indemnityt bi­zalmi kérdésnek is tekinti, s mielőtt ezt megsza­vazná, kötelessége visszatekinteni a múltra, hogy a kormány méltó-e a nemzet bizodalmára. Nem szán­déka ez alkalommal Tisza Kálmán miniszterelnök úrnak a magánéletben viselt dolgaival foglalkozni, (Nagy derültség jobbról) de kötelessége miniszteri működéséről valamit beszélni. Akkor a miniszter­­elnök azt mondá, hogy csak azért fogadta el a miniszterelnökséget, hogy az állam bevételei és kiadásai közt az egyensúlyt helyreállítsa. E he­lyett azonban a deficitek számát szaporította. Nyugodt lélekism­erettel kérdi, megszavazható-e a miniszterelnöknek az adófölemelés joga, mely az országot — mondhatja — koldusbotra juttatta. Ez volt az oka annak, hogy Debreczen város pol­gárai elkergették a miniszterelnök urat. (Általá­nos derültség.) Elnök figyelmezteti szólót, hogy nem parla­mentáris kifejezés azt mondani, hogy elkergették. Csanády Sándor: Hát száműzték. Elnök : Se nem száműzték, hanem nem vá­lasztották meg. S ha még oly kifejezéseket hasz­nál, szólótól el fogja vonni a szót. (Élénk helyes­lés jobbról.) Csanády Sándor: No hát nem választották meg. (Derültség.) A miniszterelnök működése szerinte kártéko­nyan, hogy ne mondja átokcsapásként hat a nem­zetre, s még többet is mondhatna, de attól tart, hogy az elnök elvonja tőle a szót. (Általános de­rültség.) Az indemnityt nem szavazza meg. Tisza Kálmán miniszterelnök, T. képviselő­ház! Mindenekelőtt kötelességemnek tartom beje­lenteni, hogy a pénzügyminiszter úr betegsége által gátolva lévén,­­ míg egyfelől, természetesen a­mennyiben képviselet szükséges, hivatásosnak tartom a képviseletet teljesíteni ; másfelől nem annyira ezen, mint inkább a későbbi javaslatoknál szükségessé válható szakszerű felvilágosítások meg­adásával Márffy miniszteri tanácsos úr lett meg­bízva, mit bátor vagyok a t. háznak bejelenteni. A­mi magát a most napirenden lévő kérdést illeti, erre vonatkozólag két felszólalást hallottam, Simonyi Lajos báró és Simonyi Ernő képviselő urak felszólalását. A­mi ezen két felszólalást illeti, nem sok észrevételt tehetek reájuk. Ugyanazok, mik a t. képviselő urak által most elmondattak, hasonló alkalmakkor elszoktak az ellenzék részéről mondatni nálunk rögi időt­ől fogva. Elismerem, be­vett gyakorlat ezen kérdést bizalom kérdésének tekinteni ; természetes tehát, hogy az ellen, ha annak tekintetik, kifogást tenni nem lehet. Csak egy igen egyszerű és rövid megjegy­zésem van és ez az, hogy nem áll az, mintha meg nem szavazott költségekről volna szó, mert a felhatalmazás a múlt évi költségvetés alalapján adatik, s viszont nem áll az, mintha ezen meg­szavazás akadályozná a kiadásoknak netán később eszközlendő leszállítását, mert hiszen a törvény, s ma még javaslat, értelmében, úgy mint máskor, most is az az annak folytán teendő költségek a jövő évi költségvetés keretein belül kell hogy el­számoltassanak, tehát nem feltétlenül adatik meg a felhatalmazás ugyanannak elköltésére, a­mi a múlt évben elköltetett, hanem azon kikötéssel, hogy azok a jövő évi rendszeresen megállapítandó költségvetés keretében elszámolhatók legyenek. Ezen irányban tehát a képviselő aggálya azt hi­szem, alappal nem bír. Magam is tudom és érzem, te­hát, azt, hogy rendszeres költségvetés létesítése az év fo­lyamán minden irányban s minden tekintetben kí­vánatos; s hogy ezt oly ritkán sikerült még nem­csak a mostani kormánynak, hanem az előbbinek is elérni, abban talán lelhető fel bizonyos indok arra, hogy csakugyan igen sok a nehézség nálunk, a mi szerkezetünk mellett, midőn a különféle költ­ségek a különféle fórumok útján megszavazandók, hogy a rendszeres költségvetés minden év­ben befejeztessék. Ez irányban már itt a ház kebelében is hallottam eszméket megpendíteni, esetleg a közigazgatási évnek áthelyezése kö­rül. Én ma is csak azt mondhatom, hogy magam is azt hiszem, hogy mihelyt ez, az ál­talam akkor felemlített viszonyok rendbejövetele következtében, lehető lesz, szükséges lesz ezt megtennem. Mert méltóztassanak megengedni, a költségvetés rendes időben elkészülésének még az az akadálya is van, s ebben bizonyosan igazat fog­nak nekem a t. képviselő urak adni, hogy a mi hazai viszonyaink, egyes képviselőtársaink, de majdnem mindnyájunk viszonyai miatt szeptember­ben és októberben a háznak rendszeresen együtt lenni majdnem lehetetlen, mert utoljára is min­denkinek megvannak a saját magán­teendői is. De ez csak így megemlítve, ismétlem, azon két képviselő, kik e kérdésben nyilatkoztak, Simo­nyi Lajos b. és Simonyi Ernő képviselő urak fel­szólalása ellen, miután ők ugyanazon alapon ta­gadják meg a felhatalmazást, melytől ez az ellen­zék részéről meg szokott tagadtatni, t. i. a bizal­matlanság alapján , kifogást nem tehetek, de igen természetesen a magam részéről kérem a törvény­­javaslat elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Csanády Sándor szavai félreérthetése végett kér szót. (Általános derültség.) Mikor ő a miniszterelnök magánéletéről beszélt, nem a mi­niszterségét értette, hanem politikai magánéletét. A ház erre a törvényjavaslatot általánosság­ban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. A 4. § helyett, mely így szól: „Jelen törvény hatálya az 1880. évi államköltségvetésről szóló tör­vény kihirdetése napján megszűnik“, Urányi Imre a következő szövegezést ajánlja: „Jelentörvény hatálya az 1880-ik év márczius 1-ig vagy előbb is“ stb. Tisza Kálmán miniszterelnök kijelenti, hogy ez a §. csak azt teszi, hogy ha a kölségvetési tör­vényjavaslat a negyedév lejártánál hamarabb meg­szűnik, ez a javaslat is megszűnik, különben pe­dig e tvjavaslat 1. §-ában világosan benfoglaltatik az 1880-ik év első negyede kitétel. A ház erre a törvényjavaslatot részleteiben elfogadta. Következik a cselédtartási, kocsi- és jótar­­tási adónak megszüntetéséről szóló törvényjavaslat

Next