Ellenőr, 1879. december (11. évfolyam, 574-622. szám)
1879-12-21 / 608. szám
vára 1880. január 3-án szombaton, tánczvigalommal egybekötött estélyt rendez a polgári lövölde dísztermeiben. Ezen alkalommal, az egylet védnöjének herczeg Ruprecht Demidoff Cornéliának arczképe fog ünnepélyesen lelepleztetni. Beléptijegy 1 frt, személyjegy 2 frt. Jegyek előre válthatók Nagyl Ottónál (nemzeti színházépület.) Aigner könyvkereskedésében és Medecz dohánytőzsdéjében a váczi utczában. — Szép ünnepélyt rendezett ma az országos nőipar-egylet. Ekkor leplezték le az egylet sok éven át buzgó elnöknője, Kühner Ignáczné arczképét. A nőipartanoda termében igen díszes közönség gyűlt össze ez alkalomra. Az ünnepély egy alkalmi hymnusszal vette kezdetét, mely után Márkus Emilia kisasszony, a nemzeti színház tagja nagy tetszés mellett költeményt szavalt Halász Dezsőtől. Majd György Aladár adta elő az ünnepelt életrajzát, kiemelve, hogy Kühn el né volt az, ki hazánkban a nőipart létesítés annak megvalósítása és fölvirágoztatása képezte érte feladatát. Lelkes éljenzés és taps követé a felolvasást, mely után Kühn elné elfogult hangon, rövid szavakban mondott köszönetet a megjelent közönségnek. Még a növendékek énekeltek egy csinos dalt, mire az ünnepély 4 órakor véget ért. — Mormonok Ausztria-Magyarországban. Amerikának azt a prófétaimádó vallásfelekezetét, mely a többnejűséget is megengedi, most már nálunk is kezdik terjesztgetni. Ügynökök utaznak szerteszét a monarchiában, hogy proselytákat szerezzenek a vallás tanainak. Az Egyesült Államok bécsi képviselője értesülve ez ügynökök működéséről, megkérte az osztrák kormányt, hogy ellenük, mivel az amerikai törvény is bűnösnek mondta ki a többnejűséget, minden törvényes eszközt alkalmazásba vegyen. Ausztria kerületi főnökei már bocsátottak is ki ily értelmű felhívásokat, illetve rendeletet, melyben óva intik a lakosságot attól, hogy az ügynökök csábításaira hallgatva, talán még ki is vándoroljanak Utahba mormonigazhivőnek, vagy itthon fogadják el tanaikat s legyenek többnejüek — vallásosságból. — Izgalmas jelenet a Dunán. Rittner János péksegéd a lánczhid közelében akart a pesti oldalról Budára menni a Duna jegén át. A Duna e helyen még a legkeményebb s leghosszabb télen sem fagy annyira meg, hogy az átkelés életbiztonsági tekintetben rendőrileg megengedhető volna. Rütner már-már czélt ért, s az út legnagyobb részét szerencsésen megtette. Közvetlen a budai oldalon azonban mintegy 10—15 lépésnyire a parttól a még meg nem szilárdult jégréteg leszakadt. Rütnernek sikerült felkapaszkodnia a jégre, de ez ismét összetört alatta. Ekkor segélyért kiáltott, de senki sem akadt a nézők között, ki segélyére mert volna lenni. Rütner ismét és ismét kiáltozott, de hasztalanul. A jég minduntalan leszakadt alatta, s küzdelme végső perczében, midőn már ereje elhagyni kezdte s annak volt kitéve, hogy menthetetlenül a jég alá kerül, két fogyasztási adóhivatalnok segélyére jött. Létrán leereszkedtek a jégre, s kötelet dobtak az élethalállal küzdőnek, mit ez megfogott, mire hason csúszva kihúzták a partra. — A tudományos akadémia hétfői összes ülésén Konek Sándor r. tag fog emlékbeszédet mondani Weninger Vincze fölött. Ezután folyó ügyek következnek. A magyarországi központi Próber- nő egylet által a fővárosi vigadó éttermeiben f. évi deczember hó 6-án rendezett kedélyes polgári estély 626 frt 41 kr tiszta jövedelmet eredményezett. Az egylet kellemes kötelességének ismeri ez alkalommal a következő adományok és túlfizetésekért legforróbb köszönetét nyilvánítani, és pedig a légszeszgyár tekintetes igazgatóságának az ingyenes világításért . Wolfner Gyula 2 frt, Pollák Simon 1 frt, Herzl N. 1 frt, Hay Lujza úrnő 1 frt, Hay Ignác úr 5 frt , N. N. 16 frt, N. N. 4 frt, Spitzer Gyula úr 2 frt , Brüll Berta úrnő 11 frt, dr. Weiser Károly úr 3 frt, dr. Reményi úr 1 frt, Neumann Rozália úrnő 10 frt, Taub testvérek 1 frt, Ráth főpolgámester úr 3 frt, Kamermayer polgármester úr 3 frt. Köszönetet mond továbbá az egyleti elnökség az összes választmánynak és a közreműködő hölgyeknek fáradhatatlan tevékenységükért. Egyúttal megemlítjük, hogy az egylet január hó 6-án a fővárosi vigadó termeiben gyermekkertjei és képezdése javára tombolával egybekötött, álarezos céla-hangversenyt rendez, mely délutáni 6 órakor veszi a kezdetét és éjfélig tart. A műsor később fog közzé tétetni. Ama pártfogói és gyermekbarátok, kik a tombolához adományaikkal járulni óhajtanak, ebbeli ajándékaikat az egylet védasszonyához Majláth Györgyné szül, Prandau Stefanie bárónőhez (vár dísztér), és az egylet elnökéhez Edelsheim-Gyulai bárónőhez (vár, uri-utcza) küldjék be, melyekért az egylet nyilvánosan fog köszönetet mondani. • A telekköny vezetők orsz. egyesületének legutóbb tartott választmányi ülésén ismét 80 jelentkező tagot vettek föl. A választmány egyúttal elhatározta, hogy kérvényt intéz a minisztériumhoz leveleinek portamentessége tárgyában. — F olvasás. Vasárnap e hó 21-én d. u. 5 órakor Gáspár Imre a magyarországi munkáspárt helyiségében (Kodzafa-utcza 25.) nyilvános felolvasást tart. ,a becsületről.“ Szabad bemenet. — Kérelem. Tisztelettel kérem ivtartóimat: legyenek szívesek idejekorán beküldeni hozzám az iveket, hogy a nyomtatandó példányok száma felől tájékozhassam magamat. Budapest, 1879. decz. 15. Pósa Lajos. Hétfő, deczember 22. Rólu. kaik. és prot.: Zeno, Boldog G.; görög: Jermogen. Állatkert nyitva egész nap. Köztelek: gazdasági és tanszermúzeum 10—12-ig és 2—4-ig. Képzőművészeti kiállítás 9—4-ig. Egyetemi könyvtár 3—7-ig. X. A penezi bortermelők árjegyzékét közöljük mai lapunk hirdetési rovatában, s itt külön is felhívjuk rá a közönség figyelmét. A penezi jó borokat mindinkább méltányolja a főváros közönsége. X. A korcsolyázók figyelmébe ajánljuk a Svetlik-féle kertyűgyár különösen alkalmas keztyűit. (Raktár: Váczi-utcza 2. sz. a Szapáry-házban, szemben a zsibárus-utczával.) X. Az első bécsi fehérnemű gyár (Bécs L. Kölnerhofgasse 4.) ajánlja mindenkinek, olcsó árakon gazdag választékát karácsonyi és újévi ajándékokban. Naptár: Vasárnp, deczember 21. Adul. kath. és prot.: Tamás; görög: B. A. I. Akadémiai képtár 9-ig. Múzeum képtár 9—1-ig. Állatkert nyitva egész nap. Köztelek: gazdasági és tanszermúzeum 10—12-ig és 2—4-ig. Képzőművészeti kiállítás a műcsarnokban 9 —4-ig. Iparmúzeum a műcsarnokban délután 3 -6-ig. Egyetemi könyvtár 9—12-ig. A fővárosi tanítók értekezlete. Elfogadás a honvédelmi és az igazságügyminiszternél 12—1-ig. * — Mondd még egyszer ! — Mondom, hogy ezerszer jobb, ezerszer, százezerszer ! Szerencsétlen Bundafi, kár volt ezt mondanod! Dalfi meglehetősen izmos lángelme, vele nem tanácsos kikötni. A „Titánok harczá“-nak szerzője, titánként fog veled elbánni, mert ily megaláztatást nem tűrhet el hidegvérüleg. Könnyelmű ítéletedért meg fogsz lakolni keserűen. Ím, egy pillanat alatt galléron ragad, földre teper s rimánkodásaid, kegyelemkérésed daczára a petroleum lámpa gyér világa mellett úgy eldögönyöz, hogy alig tudod magadat összeszedni, te agyongázolt isten. És még hozzá! mindez saját szobádban történik. Dalfi kék betűkkel Írja a vendégjogot hátad közepére! — ítéljen köztünk egy irodalmi bíróság, egy jury, az úgynevezett „irók“-ból összeválogatva! szuszogja rémesen a padlón henteregve. — Jó! hát ítéljen! zúgja Dalfis galléron ragadva költőtársát, kirohan vele a háborgó világba. S kedves iróm, (aki komolyan az vagy) ha esetleg téged rohannak meg, téged szorítanak sarokba, előtted szavalják el szörny-szülötteiket s te azt találod nekik mondani: „Keressenek, uraim, más foglalkozást, ez nem az önök kenyere.“oh, akkor meg kell innod a keserű poharat, örök ellenségeid ők, a kik uton-útfélen a rágalom sarát mázolják rád, fennen hirdetve, hogy „irigységből“ nem akarod nagyságukat elismerni, pedig hogyan támadhatna ott irigység, ahol — velök szemben — nem ad hirt magáról más érzés benned, mint a legszomorubb szánalom ? . . ENDRŐDI SÁNDOR e lönben diszkiadásban is megjelent. A fűzött kiadás ára 4 frt. — Kalauz az összes adó és jövedék tárgyában. Dobos János kaposvári pénzügyi fogalmazó ily czímű füzete, mint a szerző tudatja, hogy a kívánalomnak minden tekintetben megfelelhessen, az országgyűlés által megvitatandó adóemelési és új adó iránti törvényjavaslatok letárgyalása előtt a sajtót el nem hagyhatja, s így előfizetések január közepéig elfogadtatnak szerző által. A füzetke ára 20 kr. — Zsidó házassági jog czimén Seho Kornél ügyvédtől érdekes röpirat hagyta el a sajtót. Szerző czélja a zsidók kasztszerű elkülönítését megszüntetni, mely szerinte a zsidó-kérdés megoldásának első feltétele. Következtetéseiben arra az eredményre jut, hogy a polgári házasság behozatala elkerülhetetlen. A füzet ára 50 kr. — A „Vasárnapi Újság“ eheti száma igen érdekes és gazdag tartalommal jelent meg. A rendes számhoz díszes karácsonyi melléklet van csatolva. Maga a tartalom a következő : Szöveg: Ybl Miklós. Ney Bélától. — Szerelmesek vitája. (A „Legszebb“ czimü vígjátékból.) Bartók Lajostól. — A kivágott arczkép. Elbeszélés. Irta Eötvös Károly. — Cymbeline. Shakespeare mese. Lamb Károly és Mária után fordította Mihály J. (Vége.) — A spanyol király házassága. — Egyveleg. — Két nevezetes épület Budapesten ., A budai várkert. Az operaház a sugárúton. - Irodalom és művészet.— Közintézetek, egyletek. — Mi újság ? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Hetinaptár. Képek:. Ybl Miklós. — Budapesti dalszínház. — Budai várkerti épületek. —A spanyol királyi pár esküvője. (4 kép.) — A ,Magyar Nyelvőrs deczember havi füzete a következő érdekes tartalommal jelent meg: Toldy szerelme, Simonyi Zsigmondtól. A népbotanika poézise. IV. Pialowski Lajostól. Az orthologia a mennyiségtudomány terén. Benke István, és Császár Károlytól. Az iskolai műszók. Nyelvtörténeti adatok. Okiratbeli magyar nevek, Nagy Gyulától. Collegnia puerilia 1552. Szalontartó ). Nyelvtudományi közlemények, Munkácsi Bernáttól. Válaszok. Katona Lajostól. Kérdések. Népnyelvhagyományok a palócz vidékről. Szólásmódok stb. Törvényszéki csarnok. A kisbiztosok földhitelintézetének ügyében a megindított vizsgálat hir szerint ma véget ér, s ennek befejeztével a vizsgáló biró átadja az iratokat az államügyésznek, ki a rendes fenyitő eljárást meg fogja indítani. A pénztárban talált 7000 frtnyi készletet a pénztárnok nem zárta le, hanem elszámolási kötelezettség mellett kiadta az intézetnek a folyó kiadások fedezésére. — A m. kir. legfőbb itélőszék tanácsainak összeállítása, mely 1880. január 1-én lép életbe, a következő: I. Tanácsésnők: Csemegi Károly. Birák: Ocsvai Ferencz, Beöthy Zsigmond, Dimics Emil, Ast Nándor, Ferenczy János, Gyarmathy Sámuel, Dobos József. Tanácsjegyzők: Perczel Gyula, Simon Géza. II. Tanácselnök: Lukács Ignácz. Bírák: Balásy Antal, Raisz Szilárd, Szentgyörgyi Imre, Halmossy Endre, Kossalkó János, Czorda Bódog, Mattyasovszky Lipót. Tanácsjegyzők: Tőkés Ferencz, Simon Géza. III. Tanácselnök: Mihajlovics Miklós. Bírák : Jamniczky Lipót, Gál János, Bovánkovics József, Blaskovich Kálmán, Ferenczy Ferencz, Haris György, Nagy Imre. Tanácsjegyzők: Domokos László, Szentimrey Jenő. IV. Tanácselnök:Daruváry Alajos. Birák: Hersich Ignácz, Hegedűs Pál, Lassel Ágoston, Wettstein Antal, Breuer József, Polgár Ignácz, Agorasztó Miklós. Tanácsjegyzők: Szíjártó Zsigmond, Schindler Jenő. V. Tanácselnök: Fábry István. Bírák: Vadnay Lajos, Osztrovszky József, Zuvic József, dr. Suhay Imre, Baló Mihály, Burián Imre, Conrád Mór. Tanácsjegyzők: Oppel Alajos, Schindler Jenő. VI. Tanácselnök: Szabó Sámuel. Bírák: Somoskeőy Antal, Dapsy Vilmos, dr. Subajda János, Puscariu János, Végh Ignácz, Topler Károly, Herczeg Sándor, Faur János, Dózsa Dániel, Gellén József, Horváth László, Csillag Benő, Kudlik István. Tanácsjegyzők : Szentiványi Gyula, Szentimrey Jenő, Sárossy Károly. — Fegyelmi tárgyalás. A kir. tábla fegyelmi tanácsa Szabó Miklós elnöklete alatt mai ülésében tárgyalta Déncs Gyula bogsányi (előbb oraviczai)birósági segédtelekkönyvvezető fegyelmi ügyét. Nevezett ellen két vád irányul : hogy t. i. az aljárásbiróval szemben nyakaskodott, és attól az engedelmességet megtagadta , azután meg, hogy a telekk. rdítás 168. §-ának nem tett eleget, hanem a telekk. kiigazításokat jelentés nélkül maga tette meg. Ezért az első biróság roszszalásra ítélte vádlottat. A kir. tábla fegyelmi bírósága helyben hagyta az ez ügyben eljárt fehértemplomi tvszék ítéletét, a mely vádlottat rosszalásra ítélte volt. — Gyermekéért 1 a k o 11. Maga a megtestesült nyomor ült ma a vádlottak padján. Lipokatics Katalin valamikor szebb napokat látott; szép fizetésű hivatalnok volt a férje, s midőn elhalt két gyámoltalan gyermekével a nyomor zsákmányává lön. Ott ült a két kisgyermek anyja oldalán a vádlottak padján, aggódva kapaszkodtak az anya ruháiba, mintha sejtenék, hogy egy időre meg fognak fosztatni ápolónőjüktől, ki most mosással keservesen keresi kenyerét. Veszele Teréz, vádlottnő szomszédnője férjét temeté el s 1 ’/s éves kisdedét ezalatt vádlottnő gondozására bízta, ki azt a bölcsővel együtt szobájába helyezte, mig ő maga a folyosón mosott. A kis gyermek nemsokára sirni kezdett s vádlottnő azon hiszemben, hogy a gyermek szomjas, felszólitá 8 éves Pista fiát, hogy az asztalon álló bögréből adjon neki inni, Pista azonban a bögre helyett egy lúgoldattal teli poharat nyújtott a kisdednek, mely ennek folytán 4 napi kínos szenvedés után kimúlt. Dr. Basch Lajos védő, miután megható képét tárta fel vádlottnő sanyarú sorsának, kérte a törvényszéket, hogy védenezét a legenyhébb büntetéssel illesse. A törvényszék hoszszabb tanácskozás után vádlottnőt két heti fogságra ítélte. Irodalom, színház és a lövészet. — A Kisfaludy - társaság kiadásában megjelent „Sophokles tragoediái.“ Fordította Csiky Gergely. A vaskos kötet nagy diszszel s ízléssel van kiállítva s a fordítónak egy Sophoklesről irt élet- és jellemrajzán kívül, a nagy görög tragoedia-iró két darabját közli, A rtt kő A legszebb. Eredeti vígjáték 3 Livonáeban. Irta Bartók Lajos. A nemzeti színházban holnap kerül első előadásra Bartók Lajos „A legszebb“ czímű 3 felvonásos vígjátéka. A szerzőnek számos költeményről ismeretes neve most van először összeköttetésben a színpaddal, s a közönség mindenesetre érdeklődéssel várja az „első művet.“ Első művekben, a legtehetségesebb íróknál is, rendszerint több az époszi vagy lyrai elem, mint a drámai, s a színpad ismeretével, technikai ügyességgel, mint könnyen fölfogható, ritkán találkozunk ily esetben. Nem szándékunk e pontban előre szólni a darabról, ebbeli előnyeit vagy hiányait az előadás lesz hivatva kimutatni, csak azt említjük föl, hogy „A legszebb“ elejétől végig szép, folyékony, a lyrai helyeken emelkedett nyelvezettel, gördülékeny, csengő versekben van írva. A jelenetek változatosak, a cselekmény elég kerekded folyású, s a komikum több helyen igen sikerült, bár az érzelmes részek e vígjátékban csaknem túlnyomók. A történet Lesbos szigetén játszik, az ógörög világban . Amint a sarchon szépségversenyt hirdet. . . .............................................Jutalmul A legfenköltebb szívtől lelkesült. Legszebb leány képét éremben verve örökítjük, s azon övét veszi Kezemből, mely a legdélibb urának, Nemnek ölelte alkatát, s ma ott függ Az alvilági istenek oltárán. Az archon a szépségversenyt azért hirdeti, hogy a majd a legszebbnek ítélt leányt az ő korhely fiának nejévé tegye, hogy igy rendes életre szoktassa. E szépségverseny körül folyik az intrigya. Minden leány szeretné megnyerni a díjat, csak egy, a legszebb, Melitta, vonakodik piaczra vive fölbecsültetni bájait. Ámon, egy gazdag ifjú, ki Melittát szereti, meg akarja vele nyeretni a díjat, hogy így szülei beleegyezését megnyerhesse. Legszebb részei a darabnak az Árion és Melitta közt folyó párbeszédek, íme néhány sor. Árion kérdi Melittától, hogy miért nem egyezik az ő akaratába ? Melitta: Mert gúnyolni akarsz. Úgy hivsz, kis őzem, S nem engeded, hogy erdőmbe rejtőzzem, Melynek magányos esendő rejtekén Csupán a fák és te fujolsz felém, Hová a vizsga emberszem nem ér, Zöld lombon át csak a csillag kisér, Hol más beszéd nem hangzik, mint madárszó, S a vadvirágok közt bujósdit játszó S mindig neved’ sóhajtó csermelyem. Ah, boldog volt homályos éltem igy, S e boldogságra nem támadt irigy . . Ha rejtett kincsem napfényre hozom, Mi könnyen elrabolják, Árion ! . . Melitta költői alakja a darab központja. A másik kiváló nőalak a büszke Corinnáé, kit Árion egykor szeretett, s ki most bosszúból is diadalt akar aratni Melitta fölött, s egyúttal a királyfi nejévé is lenni, mert a verseny titkát a birákon kívül egyedül ő ismeri. Mulatságos jelenetek a második felvonásban a leányok korteskedései a versenybiráknál. Ezek egyike Oxylos, egy kapzsi ember, filozóf és biró. Jószó alak Oxylos öreg gazdasszonya, Dóka is, ki az összekuszált csomót oldani segít. Egyelőre nem szólunk többet az új vígjátékról, a további mondanivalókat az előadás utánra tartva fenn. (ssd.) — Nemzeti színház. Hosszú várakozás után ma ismét találkoztunk Beethoven elavulhatatlan remekművével „Fidelio“-val. Áhítattal hallgatja végig a nemes zene barátja a dalmű fényes kerek tizenhat számát és még fokozottabb érdeklődéssel lesi e zenei kincseket, ha a hangulatkeltés oly pompásan sikerül, mint ma, midőn a zenekar Erkel Sándor vezetése alatt a feladathoz méltó odaadással az első felvonás előtt a hatalmas e-dúr nyitánynyal, a második előtt a páratlan Leonora ouverture-vel (e-durban) bilincselte le a figyelmet. Valljuk meg azonban, hogy az élvezet nem volt zavartalan. A czímszerep vendégre volt bízva, Schiffingné Neszveda Anna asszonyra, aki néhány évvel ezelőtt operánk szerződött tagjai közé tartozott, és a régi emlékek benyomása alatt is alig mertük volna Beethoven hősnőjét reá bízni. Könnyebb és individualitásának megfelelőbb szerepben szívesebben lettünk volna újabb bemutatásának tanúi. Schillingné hangjából hiányzik a csengő éret, a drámai kifejezésre szükséges erő és a meleg érzelmes előadáshoz szükséges hajlékonyság. Pedig épen Fidelio Leonora szerepében a dráma, hév és a meleg érzelem nélkülözhetetlen. Már maholnap hatvan esztendeje lesz, hogy a geniális Sehröder-Devrent megalkotta e félreértett heroikus szerepet és az a felfogás traditio-ként maradt fenn napjainkig. Művésznők ejtik el a szerepet és azért nem csodálkozunk, hogy Schillingné, kinek hangja bizonyos elementáris bajokkal küzd, a feladat nehézségét nem tudta legyőzni. A gyöngeség az alsó regiszerekben, az alkalmatlankodó tremolo a pianokban már az első quartette (g-dur) hatását csökkentette és a nagy aria adagioját (9. sz.) kivetkőztette eredeti jellegéből. Néhány sorfeletti egészségesebb, magasabb hang azonban a reá következő allegroban és a második felvonás örömkettősében elég jól érvényesült. Pauli (Florestan) egész szerepét különösen a börtönben a híres adagio-áriáját elismerésre méltó nemes felfogással énekelte és Ney (Pizarro) Nádayné és Kőszeghy méltóan csatlakoztak hozzá. — A nemzeti színház jövő heti műsora. Decz. 21-én „A legszebb“ (először) 22-én „A legszebb“ (2-or), 23-án „Hugonották“ (Pappenheim Eugenia k. a. első vendégjátéka.) 24-én szünnap. 25-én „Piccolino“ 1. és 2-ik felv. — „Gizella“. (A nyugdij intézet javára. — Zimmermann J. k. a. vendégjátéka.) 26-án „ A legszebb“ (3-or). 27-én „Zsidónő“ (Pappenheim Eugenia k. a. vendégjátéka) 28-án „Eladó leány.“ „Szikra.“ „Barátságból.“ 29 én Lecouvreur Adrienne. — A várszínház műsora: Decz. 21-én „Utóirat.“ „Nyelvtan.“ „Szellemdús -hölgy.“ 25-én „Marenya“ (először.) 27-én „A csapodár“ 28-án „Mignon“. — Az országos képzőművészeti társulat karácsonyi kiállítása különféle értékes művel megnyílt. Ezúttal a nagy kiállítás a folyosóra szorította ki. A kiállított művek karácsonyi vagy újévi ajándékra lévén alkalmasak, áruk a 100 forintot nem haladja túl. Ide tartozik még a 3. cabinetben kiállított főszöntvény, Szigligeti Ede kiválóan sikerült, mellszobra Szász Gyulól, melyre különösen figyelmeztetjük az elhunyt koszorús színműírónk tisztelőit, ára 50 frt. A nagy kiállítás, mely csak két hétig lesz még nyitva, egy jeles képpel szaporodott Weber Ferecztől Münchenből, melynek czíme: „A gyászoló pompejii nő.“ — Hangverseny. Esipov Annette aszszony ma este önálló hangversenyben mutatta be közönségünknek művészetét. A redoute kis terme egészen megtelt díszes közönséggel. A műsorozat Bach-Tausig, Schumann, Feld, Beethoven-Saint- Laëas, Chopin stb. darabjaiból volt összeállítva. A classicus iskolát csak Bacis Beethoven képviselték egy-egy darabbal modern átdolgozásban. A művésznőt kiléptekor zajosan megtapsolták. Az érdeklődés tetőpontját érte, midőn Deutsch Vilmos ismert jeles művészünkkel Saint-Saëns változatait játszotta Beethoven egy thémája felett, melyet már a Them testvérek remek észjátéka kedveltetett meg fővárosunk közönségével. A hangversenyző művésznő zajos tetszést aratott s nemes, virtuóz játéka, melyről már volt alkalmunk megemlékezni, nem szorul újabb dicséretre. A hangversenyen még Fox Paulina kisasszony is közreműködött, ki csinosan énekelte Mozart és Mendelsohn egy-egy kedves dalát. A hangversenyt a nőképző egylet rendezte. Budapest, vasárnap, deczember 21-én. Nemzeti színház. Először : Népszínház. GRANT KAPITÁNY GYERMEKEI. Nagy látványos színmű 10 képben. írták Jules Verne és R. D’Ennery ; fordította Fáy J. Béla. A képek czímei : I. kép: A hajótörés. II. kép: A cápa mint postás. III. kép : A szórakozott tudós. IV. kép : Az olutukói hegyszoros. V. kép: A hegyomlás. VI. kép: A földindulás. VII. kép: A valparézói csapszékben. VIII. kép: Ausztráliai őserdő. IX. kép : Az elhagyottak. X. kép : Nyilt tenger és a sarkvidéki napfény. Kezdete 7 órakor. Holnap, Nemzeti színház : »A legszebb.“ Eredeti vígjáték 3 felv. — Népszínház : „Grant kapitány gyermekei.“ Nagy látványos színmű 10 képben, közül a magyar járadékból szabályos volt a forgalom. A forgalom a bányarészvényekben eredménynélküli volt. A közlekedési vállalatok papírjai közül államvasuti részvények, 274,75-en jöttek forgalomba Az államvasut ma nyilvánosságra hozott, e heti üzleteredményéről szóló kimutatás 681,921 forint bevételről szól, ami 55,077 forinttal ,kevesebb mint a tavalyi év megfelelő hetében volt. Osztrák hitelrészvény 289.50, Magy. hitelr. 267.75, Anglobank 141.10, Unió 98.5, Bankverein 144.50, osztrák földhitel 193.75, osztrák-magyar bank 836.—, papírjáradék 68.95, ezüst-járadék 70.35, osztrák aranyjáradék 8120, magyar aranyjáradék, 96.90, Napoleon-arany 9.31—32, körmöczi arany 5.52—54, alföldi vasút 143.75, gőzhajózási 593.—, galicziai 244.25,kassa-oderbergi 114.10, Lombard 73.75, Lloyd 631, erdélyi 110.75, államvasut .274.75, tiszavidéki 212., közúti vaspálya 206.50, magyar észak-keleti 133.50, magy. Bácsországi 115.75, magy. nyugati vasút 133.25. Bécs, deczember 20. Magyar ért. zárlatja. Magyar földteherm. kötv. 87.10, Magy. vasúti kölcsön 115.—, Salgó-Tarján —.—, Magy. hitel 267.50, Magyar záloglevél 100.25, Alföld 143.--, Erdély 110.75, Magy. észak-keleti vasút 133.50, M. kel. vas. 77.—, Kel.vasuti elsőbbs. kötv. 74.50, Magy. sorsjegy 107.50, Tiszai vasút 212. , M. földhitel —.—, Kincst. utal. 1873. —.—, Kincst. utalv. 1874. —.—, Aranyjáradék 96.85. -. Erdélyi föld. kötv. 85. — , Bécs, deczember 20. Osztrák értékek zárlata. Osztr. hitelrészv. 288.60, Angol-osztrák 141.80, Lombard 79.75, Államvasut 274.—, Galicziai 244.25, Papirjáradék 68.95, Aranyjiradék 81.15, Hitelsorsjegy 178.75, 1860-iki 130.25, 1864-ik, 167.—. Töröksorsjegy 16.—.Váltóárfolyam: Londonra 116.80, Frankfurtra 57.15, Porosz pénztári utasv. 57.75, Ezüstj. 70.25, Cs. kir. arany 5.52, Napoleond’or 9.311 2. Nemzeti bank 837, Utótőzsde —.—. —.—, Szilárd. Bécs, decz. 20. Esti zárlat. Hitelrészvény 288.—, Angol-osztrák 141.—, M. hitele. 267.—, Államvasut 274.—, Lombard 80.25, Járadék 68 80 Napoleond’or 9.31, Aranyjáradék 96.70, Galicziai 244.—, Osztr. ar. jár. 80.90, Szilárd. Pária, decz. 20. Zárlat. 3% Évjárulék 81.45, 5*/« Évjárulék 115.02, Olasz évjárulék —.—, Osztrák államvasut 597.—, Mobilier hitelr. —.—, Lombard 175.—, Töröksorsjegy 34.—, Osztrák földhitelr. —.—, Magy. járadék 85.50, Osztr. ar. jár. 70.43, Ámort. jár. 83.70, Seilárd. Pária, deczember 20. Zárlat. Liszt 72. — , 72.—, 72 25, 72 50. Buza 34.10, 34.10,34.10, 34.10. Rozs —, —Olaj 79.50, 79.50, 80.50,82.—. Szesz 68.75, 68 50, 68.50, 68.50. Szép. Berlin, deczember 20. Zárlat. Papirjáradék 59.40, Ezüstjáradék 60.40, Magy. járad. 83 50, Magy. kincst. utalv. —.—, 1877 iki 10 mii, kölcsön 63.75 keleti vasút elsőbbs. 75.—, Hitelrészvény 500 —, Államvasut 478 , Lombard 189. — , Galicziai 106.10, kassa-oderbergi 49 40, Romániai 42.50, Orosz papírpénz 211.50. Váltóárf. Bécsre 172.10. Kedvező. Utitőzsde Hitelr. 499.—, Államvas. 476. —, Lombard —.—, Berlin deczember 20. Zárlat. Búza 230.—,238.50. Rozs 171 — 171., 176.25, 174.75. Zab 144.—, 151.—, Repczeolaj 54.—, 63.60 55.10, Szesz 60.70. 59.90. 61.50, 61.70. Frankfurt, deczember 20. Esti zárlat. Papirjár. 59.3,, Ezüstjáradék 60.56. Osztr. aranyjáradék 70 25. Magy. arangjár. 83.50, Osztr. hitelr. 248.37, Osztr. államv.részv. 237.50, Galicziai 211.—, Lombard 70.—, Erzs. nyug. vasút 154.23. Magyar Galicz. vasút 100.75. Tisza v. vasúti elsőbbs —.—-, Váltóárf. Bécsre 172 87 Osztr. bankr. 727.—, Szilárd. Utótőzsde 248. .., 23?.-. Köln, decz. 20. Buza 24.20 24.15, Rozs 17.95,17.95, Olaj 30.30, 29.40. Stettin, deczember 20. Buza 225.—,235 —, rozs 164.—, 167.50, olaj 54.—, 55.75, 59.40, Szesz 59.—, 61 — Amsterdam decz. 20. Rozs 208.—, 208. Várszínház. AZ UTÓIRAT. Vígjáték 1 felvonásban. Laney Náday Sz. Prielle C. Pongrácz Verbiérené Inas Ezt követi : A NYELVTAN. Vígjáték 1 felv. Caboussat Ferencz Szigeti J. Az észak-albániai hegyitörzsek. Szkanderbég halála óta (1567.) nagyon gyéren létetik emlités az albánokról, kivéve a görög szabadságharczot, s tepeleni i Ali pasa idejét. Most azonban az albán liga sokat beszéltet magáról, mint a Balkán-félsziget legharcziasabb, legnyakasabb eleméről. A skutarji tó és a Rigómező közt akó törzsek a legvadabbak, tele rendithetlen báorsággal, hajthatlan fanatismussal, s most ép ezeknek birtokából akarnak egy részt Montenegrónak adni. Az albán kérdés még csak ezután merül fel teljes nagyságában, az európai államférfiak még csak ezután fognak bele istenigazában; e kérdés megoldása több nehézséggel fog járni, mint a délszláv vagy bolgár zavarok rendezése. A Lim és a Skmubi közt lakó gégéknél (így nevezik az északi albánokat) a helyi összetartozóság érzete még erősebb, mint fanatismusuk. Keresztyén s mohamedán albánok nem egyszer egyesültek egymással a közös külellenség ellen. A gégék legdélibb törzsei a Maija és Dibra, az előbbi Durazzótól és Tiranától keletre, az utóbbi Elbassantól északra. Mindkét törzs vad, harczias, rabló mohamedánokból áll. De különösen az előbbi törzs oly vad, hogy az utazók arra soha sem mernek menni. A Dibra-törzs, mely a gégék közt legnagyobb, s a Drina mindkét partján lakik, 106 ezer lelket számlál, s a felső és alsó Dibra-kerületben él. E 106 ezer albán közt van egy 500 lelket számláló római katholikus s egy 18 ezret számláló orthodox bolgár telep. Ez utóbbiak száma folyton apad. Érdekes jelenség, hogy az albánok közt a katholikus vallás képes proselytákat szerezni, míg arra alig van eset, hogy valamelyik albán orthodox görög legyen. E törzs kis fővárosa szintén Dibra nevet visel. A városka barátságos fekvéssel bir lombos kertjeivel, karcsú minaretjeivel a Drina partján; lakosai annál vadabbak, erőszakoskodóbbak. Dibrától és Matitól északra él a miriditák annyiszor emlegetett katholikus törzse, mintegy 19 ezer lélek, kik öt barjakra, s 14 franciskánuslelkészségre vannak felosztva. E törzs egyike a legharcziasabbaknak ; politikai autonómiája tényleg független, míg a többi albán törzsek legnagyobb része a skutarii pasának engedelmeskedik. A miriditák a Dion Markus családból választanak maguknak főnököt, ki csak háború idején küld a török kormánynak katonákat. De e segítséget is nagy ajándékok árán vásárolhatják meg a miriditáktól. A miriditáktól nyugatra lakik a Szadrimatörzs, mely 8 ezer katholikus és 3 ezer mohamedán albánt számlál ; a Skutariból Prizrendbe vezető út mentén laknak a dukadsinok, számra nézve mintegy 10 ezeren, kik közül 6000 katholikus, 4000 pedig mohamedán. A djakovai és ipeki katholikus randerek száma mintegy 5 ezret tesz ; a gégék északkeleti ágát a félig katholikus hatszik és graznicsek képezik. Ezek a vad törzsek gyilkolták meg a múlt őszön az odaküldött Mehemed Ali musirt. A Prokleta-Planina járhatatlan hasadékaiban lakó Pulati-törzs egészen katholikus. Mintegy 10 ezer lelket számlálnak. Ezekkel van a Propaganda által kiküldött franciskánus barátoknak a legtöbb bajuk, mert ezek keresztyén voltában nincs köszönet. A böjt meg nem tartása sokkal nagyobb bűn náluk, mint a rablás, gyilkolás. A Prokleta-Planina égbenyúló havasai közt lakik az albán néptörzs legvadabb, leghajthatatlanabb eleme, mely most is oly harczias, oly változatlan, mint századok előtt, mikor az albánok e ritka szép hegyek közé kerültek. E helyen, mint a falvak és hegyek nevei is mutatják, eredetileg nem csupa albánok laktak. A törzsek mondái is beszélnek a szerb és albán fajkeveredéséről. A montenegrói Vaszojevicsek albán őstől, az albán Castratiak pedig montenegrói őstől származtatják magukat. A rigómezei csata (1389) s Boszniának és Herczegovinának az ozmánok által való teljes meghódítása után (1463) a szerbek a síkságról Skutari, Prizrend, Montenegro, Felső-Albánia hegyei közé vonultak, a szerb és albán faj összekeveredett, s innen magyarázható az, hogy sok montenegrói miért hasonlít annyira az arnautákhoz. Innen magyarázható azonban azon nyakasság is, melylyel Montenegró Plavat és Gusinyét követeli, s melylyel az albánok ezek átadását megtagadják. A skutarii síkság keleti részén, s a Prokleta — Planina nyugati völgyeiben laknak a Posripa-törzs (5 ezer mohamedán, 21/5 ezer katholikus), a Rioli-törzs (2000 mohamedán, 1500 katholikus), a Castrati-törzs (2000 kath.), a Skrjeli-törzs (4500 kath. 500 mod.), a Hotti-törzs (2500 kath.), a Gruda-törzs (1500 kath.) végre a Klementi-törzs (3000 katholikussal.) Közgazdaság. üzleti táviratok. Bécs, dez. 20. (Eredeti távirat.) Értéküzlet. Mai tőzsdén is folyton tartott az emelkedés, különösen a rkpapírok örültek rendes keresletnek, minek következtében flyamuk is jelentékenyen emelkedett. A játékpapírok ára felment, miután a párizsi tőzsdéről magasabb jegyzésekről esett hír. A déli tőzsdén az irányzat tartósan szilárd volt. könösen élénk keresletnek örvendett a hitelrészvény sent ára 588.30-ról fel is emelkedett 289.50-re. A járadékok Üzleti heti szemle. Budapest, decz. 20. Pénz- és értéktőzsde. Úgy látszik, hogy tőzsdénkön kiváló jó hangulatban záródik az év, mert azon emelkedő irányzat, mely már a múlt héten is szembetűnőleg kezdett jelentkezni, e héten még rohamosabb szökemekben haladt tovább s mind Magyar járadék, mind nemzetközi bankértékek oly magas átálláson zárják a hetet, amilyenen még soha nem állottak. Egyéb államértékeinkre nézve is meglehetős kedvezőnek mondható a hét lefolyása, csupán sorsjegykölcsön hanyatlott most is némileg, mint húzás után rendesen, aztán igen gyér forgalom mellett földtehermentesítési papírok estek. Vasúti részvényekre nézve már kevésbé volt jellemzetes a hét, miután egy részük emelkedett ugyan, de a másik részüknél hanyatlás mutatkozik. Helyi értékek szintén rendkívül jó forgalomnak és keresettségnek örvendettek s alig van köztük egyetlen papír, a mely hanyatlott volna, kiváltkép keresettek voltak bányarészvények, melyeknek keresettsége idézte elő nagyrészt a két hitelintézet részvényeinek óriás emelkedését is, mindkét intézet tárczájában nagy mennyiségű bányaértékek létezvén. Igen kedvező volt a két malomrészvényekre nézve is, melyek egytől-egyig emelkedtek árukban. Biztosítási papírok e héten már kevésbé voltak forgalomban s csupán Első magyar emelkedett közülök némileg, Pesti biztosító ellenben visszament 113.50-re azon közhír daczára, hogy a „Foncière“ 116 tal fogja beváltani e részvényeket. Takarékpénztári részvényekben szintén csekély volt aránylag a mozgalom, s csupán külvárosi takarékpénztár részvényeinél észlelhető szembetűnőbb emelkedés. Vegyes iparrészvények közül csupán serfőzde hanyatlott némileg, Gyapjúmosó, Athenaeum, Sertéshizlaló, Spodium és Drasche-féle téglagyár ellenben igen jelentékeny emelkedést mutatnak megint. Záloglevelek jóformán változatlanok. Tőzsdénk mai és ma egyheti átállásairól s azok különbözetéről még tüzetesebb tájékozást ad a következő egybeállítás. Folytatás a mellékleten.