Ellenőr, 1880. április (12. évfolyam, 152-203. szám)
1880-04-08 / 164. szám
Az örökös Mában nyer osztályrészül oly ingatlant — melynek telekjegyzőkönyve elveszett — az tulajdonául be nem keblezhető, sőt igen gyakran az egész hagyatéki eljárás e sajnos körülmény miatt fennakad. Lehet-e tehát ily helyzetben lelkiismeretesen azt ajánlani, hogy ezen kérdés szabályozását halasszuk el addig, míg a telekkönyvi reform szerves munkájával foglalkozhatik a törvényhozás ? Bizonyára nem. Azon károk, melyek ily halasztgatásból a köz- és magánhitelre súlyosodnak — óva intenek minden halasztgatástól és gyors intézkedéseket igényelnek. De a pótlási eljárás szabályozását nem csak a már elveszett telek-jegyzőkönyvek indokolják , de szükség van ily eljárásra azért is, mert — bármily elővigyázat mellett is mindaddig, mig bekötött telekkönyveink nem lesznek, mig oly eljárást nem léptethetünk életbe, mint tudtommal Francziaországban is létezik, hogy a telekjegyzőkönyvek két példányban és különböző helyeken vezettetnek : a telekjegyzőkönyvek az elveszés veszélyének kitéve vannak. Nem szabad tehát a kormánynak ily állapotot rendezetlenül hagyni, hanem kötelessége a pótlási eljárást úgy rendezni, hogy az elveszett, megsemmisült vagy hasznavehetlenné vált telekjegyzőkönyv helyébe lépett új telekjegyzőkönyv tökéletesen pótolja a régit. Véleményünk szerint a rendezés módja, mint az röviden a törvényjavaslatban érintve van, tökéletesen helyes elveken nyugszik. A pótlási eljárásra nézve két módozat lenne. Egyik a bíróság rendelkezésére álló kezelési és segédkönyvek, iratok és egyéb adatok alapján, a másik utóbbi helyszínelés útján eszközöltetnék. Vannak többen, kik azon véleményben vannak, hogy a második módozat azaz: az újabb helyszínelés nem szükséges. Megengedjük, hogy az első módozat, azaz : a telekkönyvi kivonatok, más telekjegyzőkönyvek, helyszínelési jegyzőkönyvek, a községek részére készített telekkönyvi másolatok, adóföldkönyv, a tagosítási földkönyv a térkép felhasználásával a legtöbb esetben pótolható az elveszett telekjegyzőköny, de nincs kizárva, hogy ezen segédadatok oly hiányosak, melyekből az elveszett telekjegyzőkönyvet helyreállítani lehetetlen. Megtörténhetik, hogy azok is legalább részben megsemmisültek. Már most ezen eshetőséget hagyjuk szabályozás nélkül csak azért, mert legtöbb esetben elégséges az első módozat? Úgy véljük, ha valami viszony rendezéséhez fogunk , úgy a rendezendő állapotok egész tartalmát ki kell merítenünk s inkább szembe kell szállni a nehézségekkel, mint azokat félrendszabálylyal kikerülni. A szabályozás részleteivel ez alkalommal is éveinken seem foglalkozhatunk:7 erre nézve akkor lesz alkalom, ha a törvényjavaslatban érintett rendelet világot lát. A törvényjavaslat még két alárendeltnek látszó, de a bírósági ügyvitelt s a jogkereső közönséget élénken érdeklő kérdést old meg. Egyik a telekkönyvi napló megszüntetése. Másik a részleges és sommás telekkönyvi kivonatok behozatala. A mennyire indokolt volt a telekkönyvi napló vezetése akkor, midőn a telekkönyvi rendelet II. része szerint kezelt ügydarabokról külön iktatókönyv nem vezettetett , époly indokolatlan volna annak fentartása ma, midőn a telekkönyvi hatóság külön iktatókönyvvel, külön sürgetési naplóval s egyéb nyilvántartási jegyzékekkel bír. A telekkönyvi napló megszüntetésével lényegileg egyszerűbb lesz a telekkönyvi kezelés és czélszerűbben felhasználható munkaerőben gyarapodik az iroda. Époly czélszerű azon intézkedés is, hogy sommás és részleges telekkönyvi kivonatok lesznek jövőre kiadhatók. Hogy áll ma a telekkönyvi kivonat ügye ? Ha valakinek csak tulajdonjogát kell valamely ingatlanhoz igazolnia s e czélból telekkönyvi kivonatot kér: a telekkönyvi betét egész tartalma szóról szóra teljes másolat alakjában adatik ki. Ivekre terjedő telekjegyzőkönyveket kell lemásolni csak azért, hogy például a tulajjogot telekkönyvi kivonattal igazolhassa az érdekelt fél, így van ez a budapesti kir. tábla területén. A marosvásárhelyi tábla területén kissé előnyösebb a helyzet, amennyiben ott oly telekkönyvi kivonatok is adatnak ki, melyek csak a fennálló tételeket tartalmazzák, és a megszűnt tételekről csak a sorszámok vezettetnek be. Hogy lesz a törvényjavaslat szerint? Lesznek mindkét kir. tábla területén részleges telekkönyvi kivonatok vagyis a telekjegyzőkönyv egyes lapjairól teljes másolatok. Lesznek részleges sommás — vagyis a telekjegyzőkönyv egyes lapjairól csakis a fennálló tételeket tartalmazó kivonatok. Minden gyakorlati jogász csak örömmel üdvözölheti ezen újításokat s csak méltányolnunk lehet azon eljárást, hogy az elveszett telekkönyvek pótlása tárgyában kért felhatalmazás alkalmával a telekkönyvi rendeletek ezen égető hiányain is segítni óhajtott a kormány. Vajha a törvényjavaslat minél előbb törvénynyé válnék, hogy a czélbavett s a közérdek által sürgősen követelt újításokat további halasztgatás nélkül életbeléptethes-Sőnök Dr. WLASSICS GYULA. A magyarországi alapítványok és alapok. Trefort vallás- és közoktatásügyi miniszter azon jelentésének kivonatját, amelynek kíséretében ő felsége elé terjesztette a kilenczes bizottság jelentését, itt közöljük. A bizottság — írja a miniszter — annak tulajdonítja egyrészt a vallási és tanulmányi alap vagyonmérlegének kedvezőtlen változását, hogy a költségvetés nem mindenkor alapult helyes számításon, másrészt pedig, hogy az alapok biztosan jövedelmező tőkéiből bizonytalan és csekélyebb hasznot hajtó ingatlanokat vásároltak és költséges épületeket csináltattak. Kedvező gazdasági viszonyok közt jogosnak mondja a miniszter ezen számítást, mert a tiszta bevételek esetleges csökkenését az előbbi évekből származott cselekvő követelések behajtása által lehet pótolni. Az 1873. évi pénzválság, a rossz időjárás, vízáradás megbénította a bérlők fizetési képességét. A miniszter erre is figyelmet fordított és az 1874. évi, még inkább az 1875., 1876. és 1877. évi költségvetések alapja nem eshetik kifogás alá. A vagyonmérleg kedvezőtlen változásának okát továbbá az ingatlanok, nevezetesen a szemlaki és trnójárási birtokok és a Beleznay-féle telek megszerzésének tulajdonítja a bizottság. A szemlaki birtokot, válaszolja a miniszter, a magy. kir. helytartótanács és a magy. kir. udvari korlátnokság javaslatára szerezte meg a vallási alap szabad kézből. A vételár 820,000 frt volt, 447.184 frtot a birtokot jelzálogilag terhelő alapítványi tőke és kamat fedezett, a hátralevő összeg kifizetésére 262.400 pft névértékű földtehermentesítési kötvényt és 110.416 frt készpénzt fordított a vallási alap. A birtok megvásárlásában döntő ok volt, hogy biztosíttassék a kérdéses követelés, nehogy csőd esetében elveszszen a követelés egy része, jelesen a majdnem 200.000 írtra rugó kamat, a behajtható részt pedig csak évek múlván a csődper lejáratása után kapja meg az alap. A trnójárási puszta megvételét azzal okadatolja a miniszter, hogy a maradék földek, a szőlőtized megváltása és apró birtokok eladása által mozgósíttatván a vallási alap ingatlanainak nem csekély része, a mozgósított vagyon ezen részét ingatlanokba kívánta ruházni, mert az értékpapirosok idő folytán csökkenésnek vannak alávetve, az ingatlanok jövedelme ellenben, bár a pénztőkék kamatjainál jóval csekélyebb, a földmivelés fölvirágzásával, a termelési és közlekedési viszonyok javulásával, a nép szaporodásával fokozatosan növekedik. Például felemlíti a miniszter, hogy a vörösberényi uradalom, mely 9991 frtért volt haszonbérbe adva, 1870. évtől kezdve 21,724 frt jövedelmet hajt. A szent-ágotai birtoknak 1858. évig 16,500 frtot tett haszonbére 1877. évtől kezdve 47,523 frtra emelkedett. Végre a bárándi birtok, melynek haszonbére 1855-ig 11,000 frt volt, ma 29,325 frtért van haszonbérbe adva. Ez okokból a tinójárási pusztának 1.700,000 frton való megvételét jóváhagyta ő felsége. A bizottság hangsúlyozza, hogy a mondott birtokok tiszta jövedelme a beruházott tőkék kamatjövedelménél csekélyebb, ámbár elismeri, hogy a rossz termések, a birtokrendezésre, vízszabályozásra, gazdasági épületekre fordított nagy költségek daczára, nem számítván a cselekvő bérhátralékokat, 1866. évhez mérve 2,60 százalékról 4,96 százalékra szaporodott a vallási alap birtokainak jövedelme, a tanulmányi alap birtokai pedig 2,51 százalékról 4,35 százalékra. A bizottság azon megjegyzésére, hogy drágán vásárolták meg az említett birtokokat, fölemlíti a miniszter, hogy a 7398 holdnyi szemlaki birtok holdja, 820,000 frt vételár mellett, 111 frtba kerül, a 13,023 holdas tinójárási pusztának holdja pedig 131 írtba. A Beleznay-féle telek egy részét okvetlenül meg kellett szerezni az egyetem számára, egyedül ezt a részt azonban a tulajdonosok beleegyezése nélkül nem lehetett kisajátítani, és így más megoldás hiányában, bár jövedelmeinek csökkentésével, a vallási alap vette át a többi részt. De ez az áldozat ideiglenes, mert ezen fölösleges telek tervezett eladása esetében megkapja a beruházott tőke legnagyobb részét a vallási alap. A miniszter áttér ezután az alapokból födözött építkezésekre. A nagyváradi jogakadémia és gymnasium 256.980 frtba került. Ő felsége 1871. ápr. 29-kén megengedte a nagyváradi tápintézeti alap házának 47.637 frton a tanulmányi alap részére való megvételét és azon épületnek az említett két intézet számára 187.323 frt. költséggel való átalakítását. Az épitést késedelem nélkül megkezdették, de csakhamar kitűnt a tervek hiányossága. Ekkor 248,812 írtban állapította meg a közmunka - közlekedésügyi minisztérium a költségvetést. Az építés tovább folyt, de ismét nehézségek merültek föl a vállalkozó és a minisztérium közt. Ezen nehézségek megszűntével az építés tovább folyt és most, az épületek felülvizsgálata folyamatban van. A számvevőség kimutatása szerint eddig 332.406 frtot költött a tanulmányi alap a kérdéses telekre és intézetek építésére, amely összegen keveset változtat az akadémia 8668 frtra előirányzott belső felszerelésének költsége. Ha ez összegből levonatik a tápintézeti épület megvételére eső 47,637 frt, valamint az új épületnek a premontrei rend számára épített részéért ezen rendet terhelő 28,289 frt, akkor 256 ezer 480 frt maradt a tanulmányi alap terhére. A budai gymnasium telkének megvételére 33.000 frtot, felépítésére pedig 623.470 frtot engedélyezett ő Felsége. Az épület felülvizsgálata be van ugyan fejezve, de az építési költség egész biztonsággal még végleg meg nem állapítható. Eddig 844,035 frt adatott ki. Ez összegből levonván a telkek megvásárlására fordított 34,827 frtot, az építkezésre 809,207 frt esik, vagyis 185,737 frttal több az engedélyezett összegnél. Ezután okadatolja a miniszter, hogy a többletet sziklák repesztése, alapfalak rendkívüli mélységbe való fektetése, támfalak építése stb. tette szükségessé. A budapesti lipótvárosi gymnasiumra 313,409 frtot engedélyezett ő Felsége. E gymnasium fölépítése és fölszerelése 403,769 frtba került. Az említett 313,409 frt azonban csakis az építésre engedélyeztetett. Ha a kiviteli költségvetésből levonatik az eredeti költségvetésben elő nem forduló felszerelésnek 37,816 frtnyi, a víz-, légszeszvezetés és vízfűtési szerkezet 53,112 frt, összesen tehát 90,918 frtnyi költsége, úgy az ő felsége által engedélyezett munkálatok 312,840 frtba kerültek. A mintarajztanodai épület felépítésére szükséges telek ő felsége engedélyével 55.000 frton vétetett meg, de a felmérése után mutatkozó többlettel és a bélyegilletékkel együtt 59.000 frtba került. Az építkezésre 206.249 frtot engedélyezett ő felsége. Az összes költség 292.642 frtra rúg, de az engedélyezett összegben nem foglaltatott a belső felszerelésre szükséges 25.718 frtnyi költség, valamint a tervek készítéséért, költségvetések kidolgozásáért stb. járó 9000 frt. A bizottságnak a hozzájárulás mértéke ellen van kifogása, de ez sem mondható túlságosnak, mert a mintarajztanoda használatáért 10.900 frtot fizet az állam és remélhető, hogy a közeljövőben 15.000 frtra emeltetik. Különben — jegyzi meg a miniszter, e rajztanodában a tanulmányi alapból fenntartott gymnasiumok részére is képeztetnek tanárok. A miniszter kifejti ezután, hogy az előleg szaporodását a tanulmányi alap terhére foganatosított építkezések okozzák és szükségesnek tartja az előlegeknek az alapok jövedelmei által való törlesztését, vagy megfelelő értékpapirosok átengedése által való kiegyenlítését. A hátralékok, mondja a miniszter, lényegesen csökkentek 1867-hez képest. 1867-ben ugyanis 305.093 frt jövedelem mellett 1.739.104 frt volt a hátralék, 1875-ben pedig 698.718 frt jövedelem mellett 1.735.974 frt. Megemlíti a miniszter azt is, hogy nincs bérlőosztály, de egyszerre nem is lehet azt megteremteni. A miniszter helyzete különben is kényes volt, akár a legtöbbet ígérő ajánlatait fogadta el, akár pedig azét, aki kevesebbet ajánlott, de megbízhatóbb volt. Kimutatja a miniszter, hogy az erdők ápolására elég költséget fordított. A fordákat részben fölemeltette, részben pedig leszállíttatta, de csak jelentéktelen mértékben. Végül fejtegeti a miniszter, hogy az eladásból befolyt öszegeket hasznos beruházásra fordította és kéri ő felségét, hogy a vizsgáló bizottság által javasolt felügyelő bizottságot nevezzen ki. Törvényjavaslat Szeged szabad királyi város újjáépítésének keresztülviteléről s az erre szükséges költségek viseléséről. 1. §. Szeged szabad királyi város belterületén, az 1879: XX. t. sz. 5. és 8. §-a értelmében megállapított építési terv keretében, a következő középítkezések és munkálatok lesznek keresztülviendők : a) a tiszai rakpart; b) a tiszai állandó híd; c) két körút; d) négy nagy sugárút; e) három kis sugárút; f) tervezetbe foglalt közkertek; g) laktanya a közös hadsereg használatára, a Mars-téren; h) két falazott kőcsatorna; i) a vár lerombolása; j) a szabályozási terv folytán szükséges kisajátítások eszközlése. 2. §. Ezen munkálatok a szegedi kir. biztosság, illetve az államkormány által szervezett építészeti hivatal által lesznek a megállapított, összhangzatos terv alapján keresztülviendők és 1883-ik évben befejezendők. 3. §. Ezen törvény 1-ső szakaszának a) és b) pontjai alatt foglalt munkálatok keresztülvitelére szükséges költségeket az állam viseli, s az elkészült építményeket, minden viszteher nélkül, a város örök tulajdonába bocsátja át. A város ezen középítmények jövedelmét saját háztartása javára fordíthatja; tartozik azonban a híd és a rakpart összesített jövedelmének 10°/o-át, mint ezen építmények fentartására rendelt alapot, elkülönítve kezelni, és ezen alapból a hidat és a rakpartot évenként javíttatni, és folytonosan kifogástalan állapotban tartani. 4. §. Ezen törvény 1-ső § ának c/l pontjai alatt felsorolt építkezések Szeged város által és annak terhére lévén teljesítendők, az ezekkel egybekötött költségek a város részére kötendő kölcsönből fedezendők. Arról, hogy Szeged szabad királyi város terhére eső építési alap mily módon állíttassák elő, külön törvény intézkedik. A szóban levő munkálatok czéljára keresztülviendő kisajátítások útján nyert területek elárusításából 1884. évi január hó 1-ső napjáig befolyó összegek, az építési alap növelésére, az állampénztárba lesznek beszolgáltatandók, ezen összeg azonban az építkezések befejeztével eszközlendő végleszámolásnál, egészben Szeged város javára tudatnak be. 5. §. A minisztérium felhatalmaztatik, hogy az állami hivatalok számára szükséges épületeket 1884. év végéig felépittesse, úgy azonban, hogy az államkincstárt terhelő építési költségeknek megfelelő tőkeösszeg évi kamatja a Szegeden levő állami hivatalok elhelyezése után 1878. évben fizetett lakbérösszeget meg ne haladja. Az állami építkezésekre szükséges területeket, a tervben e végre kijelölendő helyeken, Szeged város tartozik kiszolgáltatni s azon esetben, ha az említett állami épületek a föntebb kitűzött határidőben fölépíttetnek, azon területek minden kárpótlás nélkül az állam tulajdonába mennek át. 6. §. Ezen törvény a kihirdetés napjával lép érvénybe, és végrehajtásával az összminiszterium bizatik meg. Budapesten, 1880. április 4-én. Gr. Szapáry Gyula, s. k. pénzügyminiszter, állapított építkezési rendszabályoknak megfelelőig építtettek, legyenek ezen épületek önállóak vagy az 1868. évi XXII. t.-cz. 23. §-a szerint az uj adó tárgyát képező toldalék építmények azon naptól kezdve, melytől fogva lakható állapotba helyeztettek az 1896. évi deczember hó végéig állami adómentességben részesittetnek. 3. §. a) Azon épületek, a melyek a város szabályozása folytán előállott új telkeken teljesen újra építtetnek és a jelen törvény kihirdetésétől számított 10 év alatt lakható állapotba helyeztetnek , általánosságban 14 évig mentesek az állami adótól. b) Azon épületek, melyek a város szabályozási terve szerint nyitandó kis körút mentén emeltetnek, 16 évig. c) Azon épületek végre, melyek a kis körű s a Tisza folyó között fekvő és továbbá az úgynevezett Sinatelken eddig házhelyeknek nem használt területeken legalább egy emeletre építtetnek, 18 évig mentesek az állami adótól. Az ezen §-ban körülírt adómentesség kezdetét veszi: 1. Azon épületeknél, melyek az 1884. év deczember hó végéig lakható állapotba helyeztetnek az 1885. évi január hó 1. napjától; 2. azon épületeknél, melyek az 1884. évi deczember hó 31-ike után lakható állapotba helyeztetnek, az építés bevégzését követő béridőszak 1. napjától. 4. §. A 2. és 3. §§-okban emlitett házak adómentességét a házadó iránti gyakorlati szabályokban körülirt módon és időben a kir. adófelügyelő állapítja meg. 5. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Budapesten, 1880. évi február 25. Gr. Szapáry Gyula, s. k. m. k. pénzügyminiszter. Törvényjavaslat, a Szeged szabad királyi város belterületének árvíz elleni biztosítására 1879. évben tett munkálatok költségeinek viseléséről és az államkincstárból Szeged városnak ugyanezen évben adott előlegösszegek megtérítésének elengedéséről. 1. §. A szegedi árviz következtében szükségesekké vált, az 1879. évi XXV. t. sz. 1. §-ában elősorolt munkálatokkal járó költségeken felül Szeged szab. kir. város belterületének árviz ellen való védelmezésére szolgáló, ez időszerint még építés alatt álló körtöltés költségeit is az állam viseli, a város azonban ez igénybe vett építési területet, illetőleg anyaggödröket ingyen tartozik átadni s az igénybe vett mérnöki fuvarokat ingyen teljesíteni. Az állam az elkészült építményt minden viszteher nélkül a város örök tulajdonába bocsátja át . Szeged város azonban ezen védművet saját házi pénztárának terhére folytonosan gondozni s kifogástalan állapotban tartani köteles. 2. §. Szeged szab. kir. város részére közigazgatási költségeinek fedezésére, valamint egyáltalán saját háztartásának fentartására 1879. évben az államkincstárból adott előlegösszegnek, valamint a sövényházi töltés ideiglenes építési költségeire előlegezett összeg Szeged városát terhelő részének megtéritéséről is az állam végleg lemond. 3 §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Budapesten 1880. április 11-én. Gr. Szapáry Gyula s. k. pénzügyminiszter. Törvényjavaslat a Szeged szabad királyi város területén emelendő építmények adómentességéről. 1. §. Szeged szab. kir. város területén az 1879. évi árviz után téritvény mellett épült ideiglenes házak, az 1882. évi deczember hó 31-éig sem állami sem községi adóalap tárgyát nem képezik. A téritvényes épületek közül azok, melyek bármi okból az 1882. évi deczemer hó 31-én túl fenmaradnak, az 1883. évi január hó 1-ső napjától kezdve községi pótadóval rovatnák meg; azok pedig, melyek bármi okból az 1884. évi deczember hó 31-én túl is fenmaradnak, az 1885. évi január hó 1-ső napjától kezdve állami adóval rovatnak meg. Az 1882. éven túl fenmaradt téritvényes épületek a községi pótlék, illetőleg állami adó kivethetése czéljából a fennálló adótörvények értelmében az 1883. év január havában összeirandók. 2. §. 1879. évi árviz után épült és az 1884. évi deczember hó 31-ig lakható állapotba helyezett végleges uj házak közül azok, melyek az árviz következtében földig lerombolt épületek telkén a korábbi épületek falanyagainak vagy tetőrészeinek felhasználásátal vagy anélkül, az úton meg VIDÉK. T. Szerkesztő úr ! Mohács, április 5. Becses lapja márcz. 31-iki hírei között olvasható, hogy a Duna vize néhány nap óta oly rohamosan apad, hogy több terület, mely eddig vízzel volt borítva megszabadult; így a mohácsi Margita-szigetről, mely mintegy 60 ezer holdnyi nagyságú, szintén lefolyt az ár! Ez a pár sorból álló közlemény azonban — sajnos! — épen nem egyez meg a valósággal, — már amennyiben az a mohácsi Margita-szigetre vonatkozik. A dolog úgy áll, hogy e sziget hat év óta, tehát a baja-bezdáni tápcsatorna elkészülése óta teljesen hasznavehetetlen! Hogy az árviz okozta károkat Albrecht főherczeg s más nagy uradalmak egyenként nem nagyon érzik, megengedem, de hogy a szekcsőiek s különösen a mohácsiak ezrei az iszonyú megpróbáltatások miatt koldusbotra jutván már kétségbe esnek : azt tagadni nem lehet. A baj fő oka nem abban rejlik, hogy a víz elönti a Margita-szigetet; elöntötte azt máskor is anélkül, hogy nagyobb baj lett volna belőle — ellenkezőleg meghordta talaját jó, termékenyítő iszappal , hanem abban, hogy ha azt mostanában a víz elöntötte, bármennyire leapadjon is a Duna, a víz arról le nem folyhat, mert szigetünk legalacsonyabb részét, melyen a víz századok óta természetszerűleg lefolyott : a Ferencz-csatorna társulat, baja-bezdáni tápcsatornájának töltéseivel elzáratta, és igy a rémitő viztömeg, mi ott 1875. óta poshad, gyönyörű gyümölcsöseinket elpusztította, páratlan termékeny szántóföldeinket kilúgozta, illatos szénát termő kaszálóinkat sást, nádast termő talajjá alakitotta. A 60 ezer hold földből a legalacsonyabb fekvésű mintegy 30 ezer holdnyi terület a mohácsiaké, és sok ezer családnak egyedüli megélhetési forrását képezi. Folyamodott e város szerencsétlen lakossága fűhöz-fához, kérvényezett a magas kormánynál több ízben, hogy vagy a Ferencz-csatorna társulatot kényszerítse vizeink levezetésére és a legalkalmasabb helyen egy vagy több zsilip készítésére, vagy egyéb uton szabadítson meg bennünket állandó veszedelmünktől. Semmi válasz ! Más vidékek csapás sújtotta lakosságát olcsó kölcsönökkel, adóelengedésekkel, s az erkölcsi támogatásnak ezer meg ezer nemeivel gyámolitja a kormány! Velünk — mintha nem is e hazának fiai — hanem tán egy más világrész lakói lennénk, épen nem törődik senki ! Ha a Duna vize oly alacsonyan áll, minthogy igaz is — miért nem vezetteti le a magas kormány szigetünkről azt a 3—4 éles vizet vagy természetes régi útján — vagy a szakértők által már elkészített s a m. kormány által is jóváhagyott terv szerint? mire vár? Arra, hogy a zöld árja e ránk nézve életbevágó munkát majd ismét lehetetlenné tegye ? Valóban elkeseredik az ember, ha elgondolja, hogy egy nyereségre alapított vállalat magánérdekeinek kielégítése végett mily igazságtalanul s mily iszonyú mérvben károsittatik, sőt maholnap koldusbotra juttatik számos községnek ezer meg ezer iparkodó munkás lakossága! És e hat éves nyomorúságnak vége sehogy sem akar lenni! Vajha intéző köreinket nehéz sorsunk meghatná és megtalálnák módját az illetők helyzetünk gyors és erélyes rendbehozásának ! Vajha beteljesednék az „Ellenőr“ rövid, de ránk nézve örvendetes hite, hogy: „szigetünkről lefolyt az ár!“ Székely József: A földtani társulat havi ülése: — április 7. A földtani társaságnak ma délután 5 órakor Brutmann Vilmos elnöklete alatt igen változatos s érdekes ülése volt. Az értekezők sorát Roth Lajos nyitotta meg, előadván a püspökladányi kútfúrás által föltárt geológiai adatokat, melyekből kitűnik, hogy ezen talaj is része a nagy alföldi bentonnak, mert a talált állati maradványok mind édesvíziek. Ha a Vács Gyula Szörény megye egy részének földtani viszonyairól értekezett érdekesen a mult évi földtani felvételek által szerzett észleletek alapján. Az értekezés tárgyát azon két különböző részből lerakódott földrétegek ismertetése képezte, melyek egészen Mehadiáig húzódó neogén tengeröbölben vannak. Értekező egyszersmind az ott gyűjtött kőzetek és kövületek egy részét is bemutatja. Stern Hugo Szörény megye eruptív kőzeteiről olvas föl értekezést. A fiatal szerző csínnal kidolgozott s általános tetszéssel fogadott munkájából a következőket emeljük ki: Értekező e megyéből eddig még nem ismert eruptiv kőzeteket vizsgált s kutatásai eredményeként a Patasch, Lapusnyisel sPrigori kőzeteket az azon vidékről eddig még ismeretlen Quarz-Trachitokhoz sorolja , a Perováról való kőzetet pedig D1igok- as Quarcz-Dioritnak ismerte föl. Kimutatja továbbá a Böck által Brazilor, Kirsia, Kamenitz is Fitya-Frasinulusról hozott eddig ismeretlen kőzetek azonosságát a Berzaszkai Orthoklas-Quarcz-Porphyrral, melyek ugyanazon eruptiv cyclus eredményei. A dr. Posevitz által Fonalitnek nevezett szörénymegyei kőzet szerinte nem Fonalit, hanem Oligoklas- Biotit-Quarcz-Diorit. Jelenti végre, hogy egy szörénymegyei Granitit Quarczában Szabóithot talált, mit eddig csak dr. Pántocsek látott a mariposai Quarczban. Franzenau Ágoston Ferencz-völgyről (Máramaros megye) mint uj lelhelyről Baryt és Mar-Jkasitot imitát, be. Az előbbi táblás kristályokat képez. A Markasit összenőtt ikrek, melyek az alap prysmiat, és a negyed Dómát, mutatják. Dr. Kraszonyi József nagy szorgalommal irt „A cápa fogakéról szóló tanulmányának egy kis részletét mutatja be. Agatis, Gemvay és mások munkái, és saját tapasztalatai nyomán tesz összehasonlító tanulmányokat. A földtani intézet által rendelkezésére bocsátott Calcharedon fogak egyikén ama fodros elválást, mely egy másik mellékfog keletkezését jelezheti, constatálja. Végre Tausz Ferencz egy általa feltalált kőzetcsiszológépet mutat be, kérvén a társulat szakvéleményét. E gépről lapunk hírrovatában szólunk részletesebben. Ezzel az ülés néhány folyóügy elintézése után fél 8 órakor véget ért. A philologiai társulat ülése: — ápril 7. Az ülést, dr. Hatala Péter nyitotta meg. Ő volt különben az első fölolvasó is, a sémi esetekről értekezvén igen érdekesen. Fejtegette a sémi nyelvágakat az arab, héber, szír, khald, asszír, szamaritán, ethiop nyelvjárásokon az esetek (casus) jelen állapotát s történeti viszonyát általában. Jelenleg csak az irodalmi arab bir esetekkel: u és un végzetekkel a nominativusban ; í és in végzettel a genitivusban s a és an végzettel az accusativusban. A kettős szám és a többes szám csak két esetjelzőt bír, egyet a nominativusra s a másikat a genitivus és accusativusra. A vulgaris arabnak az irodalmi arabhoz való viszonyáról kimutatta értekező, hogy a többi sémi nyelvágakon is a casusok kérdésében ily viszony fejlődött, azon nyelvjárások régibb korszakában. A casusok a nomenhez csatolt demonstrativ szócskák által képződtek. Az első casus az accusativus volt. Utána Fináczy Ernő, Csengeri Jánosnak néhány sikerült műfordítását Catullusból olvasta föl. A költemények: Ajánlás, Testvére sírja mellet, Szemrehányás, Lemondás, Csókrablás, Káröröm, Utazás előtt, czimeket viselik. Végül dr. Boros Nándor szintén néhány műfordítását Mimnermosból mutatta be. Dr. Basze Aurélnak mára kitűzve volt értekezése „Thukydides beszédeiről“ közbejött akadályok miatt elmaradt. Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért. HÍREK. — Április 7. — — A tavaszi udvari vadászatok Göding mellett véget értek. Tegnap volt az utolsó vadászat, melyben a királyi pár is részt vett. — A trónörökös mint földbirtokos. Rudolf trónörökös — mint Zágrábból sürgönyzik— 3 millió forinton megvásárolta a csepini uradalmat Eszék mellett. Az uradalom az Adamovics család tulajdonát képezte. — Stefánia herczegnő életéből, a trónörökös menyasszonyának egykori nevelőnője a következő kis epizódot beszéli el: ...........Épen bevégeztük „Tell Vilmos“ olvasását Stefánia herczegnővel, midőn ezúttal először beszéltem a herczegnőnek a Habsburg-ház hatalmáról s birodalma jelentőségéről, így jutott sor a mostani uralkodóra is, Ferencz Józsefre. Igyekeztünk kifejteni a herczegnő előtt, mily nagy feladata van az uralkodónak és nejének, mily nagy szív és szellem szükséges ahoz, hogy e feladatnak méltán lehessen megfelelni. A fiatal leánygyermek szemei föllángoltak e szavakra s a következőkép kiáltott föl: „Az ön szavai nem maradnak hatástalanul, meglátják, ha majd felnövök, minden igyekezetemet oda fogom fordítani, hogy mindazokra, kik körülöttem vannak, áldást és boldogságot hozzak. Törekedni fogok szert tenni igaz barátokra, olyanokra, kik minden szépben és nemesben gyönyörűségüket találják. Mindig azt fogom tenni, amire önök tanítottak, hogy mindenki szeretetét megnyerjem“. Ekkor hozta a szolga az „Ueber Land und Meer“ egy számát. Sajátságos véletlen, e szám Rudolf trónörökös arczképét hozta. Ekkor látta a fiatal herczegnő először mostani vőlegényének arczképét ; én mutattam azt először neki. Ez a tény, nem igaz tehát az, hogy már korábban látta vagy ismerte volna. Érdekkel szemlélte a herczegnő a képet s ezt a reggelt sohasem felejthette el. Gyakran hallottam tőle e szavakat: „Igen, azt mondotta ön nekem azon a szép reggelen, mikor Rudolf trónörökös arczképét mutatta“. — Személyi hirek. Márkus István orsz. képviselő már annyira felüdült betegségéből, hogy Nagy-Szombatból, hol jelenleg időz, nemsokára Olaszországba utazik egészségének teljes helyreállítása végett. — Horváth Gábor, a tabi járás szolgabirája a napokban tartotta ünnepélyes installációját a járás, valamint a megye intelligentiájának részvéte mellett. — Főúri esküvő. E hó 14 év lesz Bécsben Eszterházy Móricz gróf és Lobkovitz Polixéna herczegnő fiának, Eszterházy Miklós grófnak esküvője Schwarzenberg Francziska herczegnővel, Schwarzenberg József herczeg leányával. Az esketési szertartást a menyasszony nagybátyja a prágai bibornok-érsek végzendi. — A Széchenyi-szobor leleplezési ünnepélyének határideje közeledik s arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az akadémiai palota homlokzata és az új park közötti tér kövezete igen botrányos állapotban van. Talán tehetne valamit a városi hatóság? — A vén katonák ellenőrzési szemléje. A honvédelmi miniszterhez kérdést intéztek az iránt, hogy oly honvédek, kik katonai kötelezettségük utolsó évében vannak, tekintettel azon nagyon rövid időre, mely őket a hadsereg kötelékében tartja, behívandók-e ellenőrzési szemlére? A honvédelmi miniszter ennek folytán azon választ adta, hogy miután az ellenőrzési szemlék czélja a hadkötelesek és különösen a tartalékosok hollétéről tudomást szerezni, s azokat személyenkint ellenőrizni, a hadkötelezettség utolsó évében levő oly honvédeket, kiknek szolgálatában csak rövid idő van hátra, ellenőrzési szemlére behívni nem szükséges s e határozatról a törvényhatóságok is értesítettek. — Uj magyar találmány. Tausz Ferencz óbudai polgári iskolai tanár oly gépet szerkesztett, mely, ha a gyakorlatban jónak bizonyul — s az eddigi kísérletek mind a mellett szólnak — nagy horderejű lesz az ásvány- illetőleg földtani tudományban. A földtanban egy évtized óta a kőzetek górcsős vizsgálata oly lendületet nyert, hogy jelenleg az a kőzettannál elkerülhetlen, s a kőzetek mikroskópiai vizsgálatáról máris egész irodalom keletkezett. A kőzeteket górcsős vizsgálatnak úgy vethetjük alá, hogy abból vékonycsiszolatot készítünk, s ezt eddig úgy eszközük, hogy az illető kőzetből egy, körülbelül 4 krajczár nagyságú darabot leütöttek s azt négyszögletes üveglemezre ragasztották kanadabalzsam segélyével. Ekkor a felragasztott kőzetdarabot elkezdik kézzel egy vaslemezen smirgel-port segélyével csiszolni, s ezt addig folytatják, mig a kőzetdarab egyik oldala egészen tükörsima lappá nem csiszolódik. Ha az megtörtént, akkor a kőzetdarab másik, durva oldala csiszolandó, mely czélból a kőzetdarabot megfordítják s a lecsiszolt sima oldalával üveglemezre ragasztják s azután ismét csiszolják mindaddig, mig a kőzethártya vékonynyá, tehát egészen átlátszóvá nem lesz. Ez esetben kész a csiszolat és alkalmas a górcsői vizsgálatra. Egy ily csiszolat elkészítése azonban fáradságos munkát igényel s 4—5 órai időt rabol.