Ellenőr, 1880. augusztus (12. évfolyam, 363-417. szám)

1880-08-26 / 408. szám

képes. Este érverése 160, teste forró. Mozdulatla­nul fekszik. Augusztus 23-án ugyanígy. 24-én teste halni kezdett, meghalt 8­/1 órakor este. E kórkép kiegészítésére szükséges elmondani, hogy az elszenderült múlt dec­ember óta csúfos fájdalmakban, majd csúzos izom-­­ izületdaganatok­­ban szenvedett. Ezek után a diagnosisnak ekként kell hang­­zania: heveny-izületésár következtében fejlődött szívhártyaláb (Endokarditis) s ez okozta érdugu­lások (Embóliák) előbb az agyban, utóbb a test több részén. Az utolsó rohamot ismét egy embólia az agyban okozhatta, így végződött egy nagy reményekre jogosító élet, mielőtt gyümölcsözhetett volna. Ritka tehet­séget, ritka munkaerőt s szeplőtlen jellemet rabolt el tőlünk egy kérlelhetetlen betegség. Dr. Leszner Rezső. H­ÍREK. — Augusztus 26 — — Udvari hirek. A királyt galicziai útjában M­o­n­d­e­l báró és Beck főhadi szárnysegédek, Mertens báró, Rosenberg Felix gróf szárny­segédek Czeglédig, Czeglédtől tovább Rohonczy Györgyös Ploennies lovag, mig Wolken­stein Henrik gróf az egész utazás alatt fogják kisérni. Ő felsége kíséretében lesznek továbbá Czeg­lédig , a­h­­ alezredes a katonai iroda részéről, Czeglédtől tovább Lederer báró lovaskapitány, ezenkívül Chavanne százados segéd, két katona­irodai hivatalnok, két cabinet-irodai hivatalnok, T­hurn-Ta­xis herczeg főlovászmester, Kinsky főkonyhamester, Berzeviczy őrnagy testőrparancsnok és dr. Lányi udvari törzsorvos.­­ M­á­r­i­a­ E­r­zs­é­b­e­t főherczegnő az „Indépendance Relge“ jelentése sze­rint októberig marad Madridban, leányánál a spanyol királynénál. A spanyol királyné régi nemzeti szo­kás szerint e napokban Madrid főbb templomait és a legnépszerűbb kápolnáit látogatta meg. — Mária Valeria főherczegnőnek nagy hajlama van a festé­szethez s azért, mint a „Függetl. Hirl.“ irja, mi­helyt Gödöllőre érkezik, egy magyar festőtől fog oktatásban részesülni, természetesen még csak a művészet elemeiben. — Személyi hirek. A herczegprimás e hó vé­géig fog Savnik várában időzni, honnan jövő hó első napjaiban rövid kirándulást tesz a Hegyaljára. Aug. 21-én Tóth Miklós eperjesi püspök tisztelgett Savnik várában a herczegprimásnál. A napokban az egri érsek és a rozsnyói püspök urak lesznek Savnik várának vendégei. — Dr. Kiss Mórt, a ko­lozsvári egyetem magántanárát, a szebeni jogakadé­mia közjogi encyclopaediai tanszékére nevezték ki. — Posner Károly Lajos tegnap a brüsszeli és düsszeldorfi kiállítások tanulmányozására indult, s a kereskedelmi minisztériumnak tapasztalatairól je­lentést fog tenni. — A Margitsziget ismét régi fényében ragyog. A szennyes árviz letakarodott üde pázsitjairól a virágágyak tarkaképét nem fedi el többé nedves elem s a gyalogutak porondján ismét szárazon sétál­hatunk s szívhatjuk a folyam szellős fris levegő­jét. Mintegy varázsütésre hoztak helyre a kies helyen mindent, a­mi bántotta a pusztulás képét nem tűrő szemet. A vendégek most újból gyönyör­ködhetnek a sziget bájain s nem kell tartaniok a hatalmas Dunától, mely óriási karjaival megint oly szelíden öleli körül a magyar főváros szemefé­­nyét, mintha sohasem bántotta volna. De talán nagyobb is volt a félelem, mint a veszély. Ezt most beláthatják azok is, kik túlságos óvatosságból az áradás idejére jónak látták távozni a szigetről. Mert a­kik pedig ott maradtak, mindvégig egészen jól érezték magukat; az igazgatóság elismerésre méltó figyelme igyekezett tűrhetőkké tenni azokat az apró kellemetlenségeket, melyeket a Duna ra­­konczátlankodó kedve támasztott. Most már egé-­szen régi, bájos hely a Margitsziget; a víz nedves csókja megszáradt sok virága szirmain, melyek szebb, üdébb színben virítanak; az őszi napsugár élénkebben ragyogja be a természet derűs zöldjét s a kígyós utakon nem a viz tompa zúgása, ha­nem víg emberek zaja — a „hangadó“. A pusztu­lás daemonja eltakarodott a Duna oázisáról. — A Bem-szoborról hozott közleményünkre a következő helyreigazítást küldte be hozzánk Borosnyay Pál a szoborbizottság elnöke: Ami a repedést illeti, az abban áll, hogy a talapzat legfelső körében egy hajszál-repedés lévén, annak egyik szegletét ki kellett egészíteni, mely munka mintegy tíz napi időt igényelt, és már ezelőtt 16 nappal be volt végezve. E szerint a piedestalnak minden köve ép s mintegy­­ részben ki is lévén csiszolva, a­­ részszel jövő szeptember hó 14-re biztosan készen lesz a talapzat is. Szeptember 15. megkezdik a felrakást s ugyanazon hó 25-én már a szobor is föl fog illesztetni, — a leleplezés szeptember hó végén, vagy legfélebb október első napjaiban fog megtörténni. Ez az igazi tényállás. — A belga királyné nyilatkozata. Brüsselben egyre folynak a különféle ünnepélyek. E hó 20-án a király estélyt adott, melyben az európai tisztvi­selők, több főúr vettek részt. A cercle alatt ő föl­­sége a királyné huzamosb ideig társalgott a magyar küldöttekkel, Kőrösy József és Bokelberg Ernővel. Kőrösy a királynénak felhozta, hogy mily nagy öröme van a magyar nemzetnek, a miért ő fölsége a magyar nyelvet oly szépen beszéli s kultiválja. A királyné erre azt jegyezte meg: Az „anya“-nyel­­vet tudni nem érdem, de kötelesség ! — A párisi magyarok szintén megünnepel­ték Szt.­István-napját az „Ile de Daumesnil“ (mu­lató sziget) egyik tágas termében. A banketten mintegy 50-en jelentek meg. A legelső felköszön­­tést Pachl György az egylet alelnöke mondotta Zichy Mihályra, ki jelenleg Zalán időzik. Szavait lelkes éljenzés követte. Utána Bertha Sándor él­tette a királyt és a felséges családot. Majd Wei­ner Samu szavalta el Berzsenyi „A magyarokhoz“ czimű költeményét, a közönség általános tetszés­nyilatkozatai mellett. Dr. Harsányi Berthát kö­szöntötte fel, mint a ki az egylet igazi patrónusa, Bertha Sándor a franczia köztársaságot éltette, poharát a vendégszerető francziákra emelve. Utána Weiner Petőfi „Vándorlegény“-ét szavalta el, melyért a hallgató közönség megéljenezte. Végül Mayer indítványára lelkes táviratot küldtek Zichy Mihályhoz. Márkus István holtteste ma este érkezik Po­zsonyba, a fővárosba holnap reggel az osztrák államvaspálya vonalán. Az állomástól a holttestet azonnal a kerepesi temetőbe szállítják, hol a ha­lottasházban fogják kiteríteni. Az elhunyt ravata­lára eddig elé a következő koszorúkat küldték: A szabadelvű párt klubja (borostyán koszo­rút fehér szalaggal);a képviselőház véderő­bizottsága (cserkoszorut vörös szalaggal); a képviselőház tisztviselői (cser­koszorut fehér szalaggal); a nemzeti tor­na­egylet „Volt alelnökének“ fölirattal (bo­rostyán-koszorút sötétkék szál.) ; a nemzeti hajósegylet „szeretett tagjának“ fölirattal (cserkoszorút fehér virágokkal, s fehér szalaggal) ; özv. Toldy Ferenczné „Isten veled!“ felirattal (borostyán-koszorút fehér szalaggal) ; „Pester Lloyd“ szerkesztősége „Márkus Istvánnak“ felirattal (babérkoszorút fehér szalaggal, arany rojtokkal); „Szombathelyi jóbarátai“ „Márkus Istvánnak“ felirattal (babér-koszorút fehér szalaggal.) A temetés valószínűleg holnap délután tartatik. — Kecskemét város polgármesterét, Buza Kiss Mihályt — mint levelezőnk irja — e hó 24-én kisérték általános részvét közt örök nyugalomra. Az elhuny 1847 óta befolyt a város közügyeibe, a mennyiben azóta szakadatlanul egyik legbuzgóbb s leghívebb tisztviselője volt s a legnagyobb köztisz­teletben állott párt- és valláskülönbség nélkül. Mindjárt bekövetkezett halála után minden nyil­vános épületen és templomon kitűzték a fekete lobogót. A koporsóra gyönyörű koszorúkat helyez­tek a város tisztviselőkara (széles fehér szalagot), a kaszinó-egyesület (fekete szalag fehér ezüstbetű­­vel) és a család több tagja. F­ö­r­d­ő­s Lajos ref. esperes szép beszéde mélyen meghatotta a gyász­közönséget, künn a temetőben pedig Hornyik János főjegyző és akadémiai tag méltatta az el­hunyt érdemeit. Kecskemét már rég nem látott ily fényes temetést, melyen képviselve voltak Nagy- Kőrös, Félegyháza és Czegléd városok is. — Viszontlátás tíz év után. Az 1870-ben a budapesti központi papnöveldéi tanintézetben hit­­tani tanulmányaikat befejezett papnövendékek teg­nap, augusztus 25-én találkoztak a tíz év előtt megállapított kikötés értelmében a fővárosban. So­raikat nagyon megritkította a halál, az életben maradtak közül azonban csak öten nem jelentek meg. A találkozás délelőtt volt a múzeumkertben, hol az ifjúkori emlékek felelevenítése közt telt el az idő, délben kedélyes baráti lakoma egyesité a pályatársakat, mely alatt, mint a „M. Koronádban olvassuk, közös akarattal elhatározták, hogy egy­kori papnöveldéi elöljáróikhoz, nevezetesen Ipolyi Arnold beszterczebányai püspökhöz, volt budapesti papnöveldéi főigazgatóhoz és Kubinszky Mihály timnini püspök és kalocsai kanonokhoz, mint szin­tén egykori semináriumi rectorhoz, üdvözlő távira­tot küldenek tiszteletük és hálájuk újabb bizonyí­tékául; egyúttal a horvátországi pályatársak felhí­vására elhatározták, hogy öt év múlva 1885-ben ugyancsak aug. 25-én újabb összejövetelt tartanak Zágrábban. Ma a papnövelde templomában közös sz. misére gyűltek össze a társak.­­ A színész özvegye, Charles Keannak, a híres angol színésznek özvegye e hó 21-én meg­halt Londonban 75 éves korában. Mint híres férje, úgy ő is nagyszerű alakító volt a classicus drá­mákban. Mikor férje 1868 január havában meg­halt, visszavonult a színészi pályától. — Nyomozott ügyvéd. Ifj. S­k­u­b­­­i­c­s László volt budapesti ügyvéd csalás, sikkasztás és hamis okirat készítés miatt vád alá helyeztetett, azonban időközben a fővárosból ismeretlen helyre költözött. Most tehát a kir. ügyészség nyomozza. Skublics nagykanizsai születésű, 35 éves, ref. nőtlen, erő­teljes testalkatú s magyarul, németül és francziául beszél. — A budapesti ügyvédi kamara ezennel köz­hírré teszi, hogy dr. Gozsdu Elek (1. IV. só-utcza 14. sz.) és Szőke József (VIII. vas-utcza 19. sz.) ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvé­tettek. Bibó György halasi, Mihályi Károly buda­pesti ügyvédek önkéntes lemondás és ifj. Muraközy László budapesti ügyvéd elhalálozása, valamint Kleinrath Gyula budapesti ügyvéd az 1874. 84. tcz. 104. § a alapján fenti lajstromból kiterültettek ; Mihályi Károly iratait Dvonts János budapesti ügy­védnek adta át; ifj. Muraközy László irodája ré­szére pedig Spett Vincze budapesti ügyvéd nevez­tetett ki gondnokul; továbbá a f. évi 445. jegy. sz. alatt felfüggesztett Perczel Gyula ügyvéd iro­dája részére gondnokul Antal Ignácz budapesti ügy­véd neveztetett ki; végül, hogy Beálló Anasztáz­izsai ügyvéd ezen kamarának 141/880. fegy. sz. a. kelt s a m. kir. curia mint legfőbb itélőszék által 237/880. fegy. sz. a. helybenhagyott határozatával az 1874. 34. t. sz. 105. §. a) pontja értelmében az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett ; Stefano­vich János ócsai ügyvéd pedig lakhelyét Ócsáról Gyónta, ezen kamara területén belül, tette át. — A „Maros“ monitor balesete. A „Maros“ monitornak Bécsből Belgrádba való útjában eltört a csavarlapátja. Igazítás végett a győri hajóműhely­­be vitték, mivel azonban itt nem segíthetnek rajta, lehozzák az ó­budai hajógyárba. Kijavítása után azonnal Belgrádba megy. — A gyufa feltalálója. Említettük Irinyi Bertalan szabadságharczunk egyik hős alezredese halálát. A „Függetlenség“ megemlíti róla, amit bizonyára kevesen tudnak, hogy ő találta föl a ké­nes gyufákat, midőn a harminczas évek közepén Pesten „gyógyszeres növendék“ volt s igen vonzó­dott a természettudományok s főleg a chemia iránt. Hogy a gyufa feltalálása milyen évre esik, egyha­mar nem is lehet tudni bizonyosan. A negyvenes évek elején a köznép még európaszerte tűzkővel, taplóval élt, a középosztály pedig ha tűzre akart szert tenni, kénsavval töltött kis üvegekbe chlor­­savas kálival impregnált fácskákat mártogatott, ami sok szerencsétlenség okozója volt.­­ A Dö­­bereiner-féle gyujtógépet, mely hy­drogeniumba du­gott platinaspongyia által adott lángot, legfölebb nagy városokban, nagy urak használták, mivelhogy igen drága volt s minduntalan föl kellett frissíteni. Az Irinyi által föltalált phosphoros, kénes gyujtó­­fák 1842—1844. közt terjedtek el a világban, mely nem tudja a föltaláló nevét, sőt honfitársai közt is nagyon sokan lesznek, akik csak most, halála után vesznek tudomást érdeméről. — Szerencsés örökösök. Baldtauff Fri­gyes a folyó év február havában végrendelet és örököseinek megnevezése nélkül halt el Bécsben. A hagyatéki ügy elintézésével dr. Topscher bécsi közjegyző bízatván meg, ez utána járt és kikutatta, hogy a 150.000 frtra rugó örökség a Temesváron lakó Prezibilla nevű rokonokat illeti. Dr. Plausich temesvári kir. közjegyző az érdekeltek ügyében a szükséges lépéseket már megtette. — A Chimborasso második megmászása. Mr. Edw. Wymper, a Chimborasso vakmerő megmá­­szója a mult hóban e hegyóriást ismét megmászta, északnyugati oldaláról. Julius másodikán reggel 15950 láb magasban ütötte fel sátorát. Reggeli 5 óra 15 perczkor innen elindul a hegy csúcsára, hova délután 1 órakor ért. Esti 5 óra 10 perczkor visszaérkezett. A zászló­állványt, melyet első expe­­ditiója alkalmával állított föl, még ugyanazon a he­lyen találta , a lobogóból azonban csak pár foszlány maradt meg. A csúcson 17 fok hideget észlelt, erős északkeleti szél mellett, mely nagy mennyiségű ha­mut hozott magával az épen akkor kitörő Cotopaxi tűzhányó hegyről. Wymper e nagyszerű tűzijátékot a Chimborasso tetejétől volt szerencsés láthatni. Wymper kíséretében két olasz hegymászó és két ecuadori volt.­­ A brüsszeli nemzetközi közoktatási con­­gressus e hó 23-án kezdte meg tevékenységét az első sectiónak az elemi oktatásra vonatkozó tanács­­kozmányaival. A napirend tárgyai a következő kérdések voltak: „Milyen czélt kell követni a tör­vényhozásnak az elemi oktatás programmjának megállapításánál ? E czélt bizonyos ismeretek meg­szerzése, vagy a gyermekek physikai, intellectuális és morális tulajdonságainak ápolása által kell elérni? Mi a teendője az elemi iskolának a nép politikai nevelése ügyében ?“ Salicis (a párisi polytechnicumtól) az eddigi elemi oktatás főhiánya gyanánt azt hozta föl, hogy semmit sem tesz a jövendő iparostanonczok érdekében, kiket a műhe­lyek hiányosan képeznek ki. Az elemi oktatásnak lépést kell tartani a gyakorlati kiképzéssel. Ez oly alapelv, mit Ausztriában az osztrák múzeumok igazgatója, Eitelberger már évekkel ezelőtt kimon­dott, de az osztrák tanférfiak hevesen megtámad­tak. Sluys, a brüsszeli mintaiskola igazgatója nem tartja a törvényhozás czéljának, hogy ha­tározott ismeretek megszerzésére irányozza gond­ját, mint ez az olvasásnál is történik. Mert a nép nem olvas, ha tud is olvasni. (Ér­dekes adat a belga köznép művelődési hajla­maira.) Az elemi oktatás czélja csak az lehet, hogy a nép intellectuális, physikai és morális tulajdon­ságait fejleszsze, s azért Frébel rendszerét ajánlja. Sluys meg van győződve, hogy ez a rendszer min­den nemzetre, minden emberre illik. Be­rcan­­ner a nép politikai neveléséről beszélt; ezt a gyermek 12 éves kora előtt korainak tartja. Ajánlja az esti iskolák kiterjesztését. F r a­n c o­­­i­n (fran­czia) következő szavait: „Mi, kik istennek hála, köztársaságban élünk ..." nagyon megtapsolták, mert előtte való nap Chili képviselője nagyon pa­naszkodott a délamerikai köztársaságok hanyatlása felől s boldognak mondta Belgiumot, mert nem köztársaság. H a 11, elszászi tanfelügyelő szintén Fröbel elveit ajánlja az oktatás alapjául. Végül P­i­s­k­o, egyik bécsi reáliskola igazgatója, beszélt német nyelven. — Baleset. U­­­g­y­a­z Oszkárt, a vágvölgyi vasút felügyelőjét komoly baleset érte Bécsben. Midőn valamely csigalépcsőn fölhaladt, megbotlott s kitörte a lábát. Veszélyes állapotban szállították haza Pozsonyba. Kiadó-tulajdonos Hindy Árpád. CSARNOK.­ ­A. To -& n. árnya. 33 Angolból. XXXI. (Folytatás.) — Egy nagy szívességre kérem a kisasszonyt, — mondá Veronika. Szobaleányom nagyon jó ízlés­sel tud öltöztetni, de a virágok rendezéséről nincs fogalma. Itt vannak a virágok, s a kegyed tökéletes ízlését ismerve, arra kérem, csináljon a hajamra egy füzért. Dartelle kisasszony oly szokatlan illedelmes­séggel beszélt, hogy a fiatal nevelőnő egészen meg volt hatva. — Szívesen megteszem, válaszold. — Szeretném, hogy nagyon szép legyen — mondá Veronika oly sokat mondó mosolylyal, mely Hyacintnak rosszul esett, mintha tőrt döftek volna a szívébe. — Az egyik látogatónk folytató Vero­nika — Lord Chandon — bolondul a virágok után. Ah, szinte elfeledtem, — nézze csak vannak-e hyacintok a virág­gyűjteményben? — Vannak, — volt a rövid válasz. — Mit gondol a kisasszony, van annyi hya­­cintunk, hogy árvalányhajjal vegyítve szép koszo­rút fonhasson belőlük? kérdé. Nagyon szeretném ha ügyesen el tudná igazítani. — Megkísértem, de nézze a kisasszony, itt oly sokféle szép virág van — miért kívánja, hogy fehér hyacintokból csináljam? Remegett a hangja, midőn saját nevét ki­mondta, — azt a nevet, melyet sohasem hallott azóta, mióta elhagyta azokat, kik legdrágábbak vol­tak előtte. Dartelle kisasszony, a­ki esetlegesen nagyon jó szeszélyében volt, kegyesen mosolygott e kérdés felett. — Tegnap hosszasan beszélgettem azzal a gentlemannal — Lord Chandonnal, s a többek közt azt találtam tőle kérdezni, hogy melyik a kedvencz világa. Azt válaszolta, hogy a fehér hyacint. — Oh ! Holte kisasszony, ugyan mit csinál ? Mert a szép virágok mind kihullottak az erőt­len kezekből. Hogy mondhatta azt? Adorján egykor fehér hyacintjának szokta volt nevezni. Tehát nem felejtette el ? Mint jelent ez ? — Tehát, látja Holte kisasszony, folytatá Ve­ronika nyájasan, miután nagyon óhajtanám, hogy a Lordnak megnyerjem tetszését, kedvencz virágait fogom a fejemre tenni. Igen, már világosan látta. Eszébe jutott Bergheimban töltött napjainak egyike, midőn Ador­ján kedvéért, ő is néhány szál illatos fehér hyacin­­tot tűzött a hajába; eszébe jutott, hogy mennyi gyöngédséggel halmozta el, mily feledhetlen édes szavakat súgott fülébe s azt mondta, hogy az ő szeme előtt nincsen és nem is volt soha e föld kerekségén olyan szép virág, mint ő, s a mint egy hyacintot kivett hajából s a virágra nézett, azt mondta: „Szerelmem, neked nagyon jó nevet adtak; mert oly kedves, szép és illatos vagy, mint a hyacint. És most, oh­a keserű gúnyja a sorsnak! most egy más leány fejére ő rendezi ugyanazokat a virágokat, hogy szép legyen és Adorjánnak tessék. — Azt hiszem, nem szükséges itt maradnom míg készíti, mondá Veronika. Tudom, hogy bizha­tom az ízlésében. Anyámmal kimegyek a háztól. E szavak után kegyesen mosolygott és eltá­vozott s a szegény leányt egyedül hagyta a virá­gokkal. Hyacint ujjai reszkettek, midőn a virágo­kat, a fehér hyacintokat rendezte. Egyszer az volt a kívánsága, hogyha meghal, a nevével való ugyanazonosságért hyacintokkal ül­tessék be az egész sírját. Most eszébe jutott ez a kívánsága, most, midőn más számára kötötte a koszorút, — a sír és a halál nem lehetne rosszabb — mint ez — gondolá magában. Aztán arról kez­dett gondolkozni, vájjon Adorján megszereti-e any­­nyira Dartelle kisasszonyt, hogy nőül vegye. — Azt szokta volt mondani — fűzte tovább gondolatát, — hogy szereti a szép arc­ot. De az az arca, melyet annyira szeretett, csak bánatot hozott számára. Dartelle kisasszony nem tett semmi helytelenséget, nincs szégyen a nevéhez kötve. Egy igazi lady, ámbár kissé szeszélyes és nehéz természetű ; míg én — a­ szegény fejem — a törvényszék előtt állottam, s nevem az egész országban közbeszéd tárgya volt. Hyacint meg volt halva Adorjánra és egész fényes múltjára nézve; de csupán annak a gondo­latára, hogy Adorján más nőt szerethet, oly szív­­szorongást, oly gyötrelmet érzett, melynek kifeje­zésére nincsen találó szó. Az ablakhoz ment, s kinyitotta, hogy a fris hűvös lég enyhítse kínos izgatottságát. Szép tiszta reggel volt, a nap fényesen sü­tött, s a lég a közelgő tavasz illatával volt meg­telve. Hyacint nem gondolta, hogy Adorjánt most fogja meglátni, de az ablak a gesztenyesor­ fákra nyílt, s Adorján ott sétált. Hyacint letérdelt, s szemeit mély bensőség­­gel függesztette a kedves arcára. Ez ő volt — az ég áldja meg! — sokkal komolyabbnak és idő­sebbnek látszott, de mégis ugyanaz a derék, szép és nemes férfi volt; ugyanazokat az őszinte tiszta szemeket látta, melyekkel oly­an szeretettel nézett az övéibe; ugyanazokat a szilárd, komoly de kedves ajkakat, melyekkel egykor az ő ajkait csókolta, és elmondta velök, mily kedves, mily drága kincs ő neki, s ugyanazok a kezek szorították az ő kezeit. Áldott nap ragyogj reá, lágy szellő susogj körülte, mert nincs hozzá hasonló. — Nincs senki! — Irigyelte a reá sütő na­pot, a szellőt — mely arczát csókolta s hajával játszott. Kinyújtotta a kezeit feléje. — Szerelmem ! — kiáltá, — örökre elvesztett drága szerelmem !“ — Epedő szemei minden mozdulatát sóvár tekin­tettel kisérték. Ez volt az az egyetlen hosszú pil­lantás, melylyel emésztő lázát le akarta csillapítani ; ez akart az az utolsó tekintet lenni, melyet e föl­dön egykori kedvesére vet; — és a gesztenyefa­sor nem volt hosszú, már félig keresztülment rajta. Nem sokára v­alt, oly hamar eltűnik előle örökre. De Adorján hirtelen megállóit s hosszasan nézett az erdő felé vezető térségre, kezével meg­­simította homlokát, mintha valami szomorú gondo­latot űzne el.---------és ez idő alatt a Hyacint szerető szemei mindig rajta csüngtek ! Hálát adott az égnek, hogy egy perczc­el tovább láthatta, s sóvár szemekkel szitta mintegy magába az Ador­ján arczának komoly férfias szépségét. — Szerelmem ! — susogta fuldokló hangon, — bár reád tekintve meg tudnék halni ! A bánatos szemekbe nagy, forró könycseppek gyűltek, s a remegő ajkakon zokogás tört ki; úgy tetszett előtte, hogy feléje nyújtott karjaival itt térdelve, életét sírja ki ; — és Adorján ismét foly­tatta sétáját, s a Hyacint látköréből eltűnt. Könnyező szemekkel nyújtotta feléje kezeit. — Adorján ! — kiáltás — isten veled ! Sze­relmem, isten veled! És ő, nem tudva, hogy kinek a szemei kisér­ték — elfordult, s távozásával a halál sötétsége és vigasztalhatatlan pusztasága nehezült arra a leányra, ki őt oly forrón, oly kimondhatatlan édes fájó szerelemmel szerette. (Folytatása következik.) Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, aug. 26. Megnyitás. Osztr. h­itelr. 288.30 Anglo 136 80. Magyar hitelr.------, Magy. jár. 109.05, Napo­leond’or 9.36. Határozatlan. Bécs, aug. 26. El­ő tőzsde. Osztr. hitelr. 288.70 Anglo 136.60, Magyar hitelv. 261.—, Államvasut —— Magy. járadék 109.10, Napoleond’or 9 36. Lombard —. — Unió 113.90, Jobb. Párig, aug. 25. Esteli terménytőzsde Buza­­aug.-ra 27.00, szept.-re 26.60, szept.—okt.-re 26.25, a négy utolsó hóra 25.90, liszt f. hóra 61.50, szept.-re 58 60, szept.— okt.-re 57.10, a négy utolsó hóra 56.—, szesz f. hóra 62.25, szept.-ra 61.75, a négy utolsó hóra 59.—, a négy első hóra 1881. 57.25, olaj f. hóra 74.— , szeptemberre 74.25, a négy utolsó hóra 75.75, a négy első hóra 1881. 77.25. Szesz csendes, többi szilárd. Hamburg, aug. 25. Gabonatőzsde. Buza aug.—szept. 203.— , szept.- okt. 195.—, változatlan, rozs aug.—szept. 173. — , szept.— okt.-re 170.—, csendes, olaj helyben, 56.50, okt.-re 57.- csendes, szesz aug.-ra 51.75, szept.—okt.-re 50. , okt.—nov.-re 47.75, nov.— decz.-re 47.—, csende. Na­gyon szép. New-York, aug. 25. Petroleum Newr-Yorkban 9.25, Philadelphiában 9.25, liszt 410, piros buza 109, fuvardíj h.3/1. Gazdasági és piaci­ tudósítások. Magyarország gabonakivitele. A tiszai vidé­kekről, a temesi bánságból s Felső-Magyarország­­ból eddig kivitt gabonamennyiségről a „N.W. Tag­blatt“ a következő adatokat közli: Belföldi állo­másokra elvittek 61,860 tonnát, hogy Bécs, Buda­pest és Csehország felé irányítsák. E mennyiségből Bécs 27%, Budapest 31°/o és Csehország 42%o kot kapott. Észak-Németországba föladtak 14,100 ton­nát, melynek legnagyobb része Szászországra esik, bár Észak-Németország többi részébe is nagy quan­tum mehetett, mivel igen sok szállítmány volt Drezdába czímezve. Délnémetországba s Svájc­ba eddig 13,420 tonna ment. Ha e gabonaszállítá­­sokat a tavalyi ez időre eső szállításokkal össze­hasonlítjuk, kitűnik, hogy az idén 43%-kal több szállíttatott ki. Érdekes, hogy az idén Észak-Né­metország lép föl legnagyobb vevő gyanánt, míg Délnémetországba és Svájczba aránylag igen kevés szállíttatik. Svájczra nézve azonban a kevesebb ga­­bonaszállításokat bőségesen fedezik a budapesti lisztküldemények. A származási hely szerint az összes eddigi szállításokban a Tiszavidék 51%-kal, Felső-Magyarország (Nyitra- és Pozsony megyék) 32°/0-kal, Közép-Magyarország és a temesi bánság pedig a többi °/0-kal vett részt. Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből. Vasutaink üzletbevételei. Folyó évi júliusban a tisztán magyar vasutaknak összesen 2.232,856 frt, a közös vasutak pedig 6.239,440 frt bevételük volt. Az 1879. év ugyanazon szakához képest tehát a bevételek a tisztán magyar vasutaknál 136,991 frt, a közös vasutaknál 407,889 frttal kevesebbet tettek. — 1880. év január 1-től julius 31-ig az üzleti bevételek a tisztán magyar vasutaknál 13.598,438 frtot, a közös vasutaknál 38.775,865 frtot tettek s e szerint az előző év ugyanazon szakához képest a bevételeknek 387,553, ille­tőleg 2.769,466 forinttal történt csökkenése mu­tatkozik.­­ A bevételek növekedést mutatnak folyó évi júliusban az 1879. év ugyanazon havával szemben a tisztán magyar vasutaknál és pedig a magyar államvasutak északi vona­lánál 8,010, kim.­kint 13, keleti vonalánál 10,136, kim.-kint 16, déli vonalánál 2,780, az alföld-fiumei vasútnál 8,478, klm.-kint 22, a mohács-pécsi va­sútnál 1,107, klm.-kint 161, a magyar északkeleti vasútnál 1,702, klm.-kint 3, a győr-sopron-ebenfurti vasútnál 6,739, a duna-drávai vasútnál 1,499, klm.­­kint 9 és a magyar kir. bányakincstári garam­­berzencze-selmeczi vasútnál 1,168, klm.-kint 51 frttal ; mig a bevételek a magy. államvasutak déli vonalánál klm.-kint 43, vágvölgyi vonalánál 4,485, klm.-kint 32, dálya-bródi vonalánál 5,293, klm.­­kint 69, a tiszavidéki vasútnál 130,247, klm.-kint 247, az első erdélyi vasútnál 3,999, klm.-kint 14, a pécs-barcsi vasútnál 4,222, klm.-kint 6, az arad­­temesvári vasútnál 9,458, klm.-kint 166, a győr-sop­ron-ebenfurti vasútnál klm.-kint 35, a gömöri ipar­­vasutaknál 1,023, klm.-kint 6 és az arad-körösvölgyi v­as­utnál 9,883, klm.-ként 158 frtnyi csökkenést tüntetnek fel.­­ A közös vasutaknál a bevételek és pedig a déli vasútnál klm.-kint 25, a magyar nyugoti vasutnál 7,993, klm.-kint 21, az első magy.­gácsországi vasútnál 5,689, klm.-kint 21 frttal emel­kedtek, ellenben az osztrák államvasuttársaságnál 389,081, klm.-kint 193, a déli vasútnál 16,580 és a kassa-oderbergi és eperjes-tarnowi vasútnál 15,910, klm.-kint 44 frttal apadtak az 1879. év július havi bevételeihez képest. Áru- és értéktőzsde. Budapest, aug. 26. Gabonatőzsde. Az élénk kínálat, a a molnárok tartózkodó magatartása mellett mint­egy 1200 méter mázsát 10—15 krral olcsóbban adtak el, mint tegnap. A többi terményben a gyenge behozatal folytán csak csekély vásárlás történt. A mai napon történt vásárlások közül következő köté­sek jutottak tudomásunkra: Buza, tiszavidéki 600 mm. 79.5 kis 11 frt 45 kr, 100 mm. 79.4 kis 111 frt 45 kr, 400 mm. 79 kis 11 frt 50 kr, 300 mm. 79.7 kis 11 frt 40 kr, 600 mm. 79 kis 11 frt 37.2 kr, 400 mm. 78 kis 11 frt 27 kr, 200 mm. 77.3 kis 11 frt 15 kr, 300 mm. 76 kis 11 frt. 200 mm. 78.2 kis 11 frt 30 kr, 100 mm. 79 kis 11 frt 30 kr, 300 mm. 79.2 kis 11 frt 40 kr, p e s t v i d é k i 500 mm. 75.3 kis 10 frt 75 kr, 100 mm. 76 kis 10 frt 80 kr, 500 mm. 77 kis 11 frt 10 kr, 200 mm. 76 kis 10 frt 75 kr, 200 mm. 79 kis 10 frt 90 kr, 100 mm. 78.6 kis 10 frt 90 kr, 100 mm. 77 kis 11 frt 15 kr, 100 mm. 77.5 kis 11 frt 15 kr, 300 mm. 78.5 kis 11 frt 15 kr, o 1 á h 100 mm. 79 kis 11 frt 20 kr, 300 mm. 76 kis 10 frt 75 kr, északi 100 mm. 81 kis 11 frt 20 kr, 300 mm. 77 kis 10 frt 75 kr. Sz­okványbuza őszre 10.35 pénz, 10.37 áru tavaszra 10.55 pénz, 10 60 áru. Zab tavaszra 6.5 pénz, 6.05 áru, őszre 5.75 pénz, 5.80 áru. Kukoricza május—júniusra 1881. 5.65 pénz, 5.70 áru. Káposztarepcze aug.—szept.-re 12.— frttal pénz, 13.— frttal áru jegyezhető. Budapest, aug. 26. Érték üzlet. Magánforgalom. A már tegnap este beállott lehangultság ma még határozot­tabb kifejezést nyert az üzlet kezdetén és pedig Magy. jár. 109.10-ig, Osztr. hitelr 288.30-ig mentek vissza, azonban ké­sőbb javulva zárattak. Magy. jár. 109.15-ön, Osztr. hitelr. 288.80-on, Dräsche 132-en kínálva voltak. A déli tőzsde közepén újabb élet kelt és Magy. jár. 109.40-ig, Osztr. hitelr. 289.60 ig emelkedtek és igy is záratnak. Malmok újra kínálva: Moln. és sütők 330—332, Luiza 230—232, Viktoria 445, Concordia 530-535, Pannónia 1150—1190, Budapesti 1500—1525, Drasche 132.50—183 Osztr. államvas. 282.50, Magy. hitelr. 260.75. Egyebekben nem volt üzlet. Arany tegnap óta nem változott. Napoleon arany 9.35. A tőzsdei árjegyzéseket következőkben adjuk Államadósságok. pán* , h­a pász­ti t Záloglevelek, 7° 0 M*g7- föld. papír 10176 102.— 51 so­r m. 411. földk­. r. 104.60 106.— .................... 100.-100 26­0 „ „ „ „100.- 101­» —■ arany 117 75 118 — « kishirt, ,, ,, 98 — 98 60 61,s „ jrszál. . 68.— 98 60 7 _ _ 60/a pesti keresk. b. . 102.25 102.76 Elsőbbségek. Lánczhid .... 102.25 102.50 I.foyl 4. sör. . . 98,50 94.— Pénznemek. Cs. és kir. arany . . 5.66 6.58 Ezüst . . . _____ 20 frankos „ . . 9.36 9.88 Németh, bankj . .* . 67.SO 57.90 Váltó-árfolyamok. Német bankhely ... 57.10 57.20 Pakisra.................. 46 85 46 46 Amsterdamra .... 97.­ 97.25 Sch­weitzra . . . . 46 36 46 40 Londonra . . . . 117.70 117 85 Felelős szerkesztő: Hiub­y Árpád. Bécsi tőzsde. Augustus 25 liu­dailfut. Bwdnyánszi­y A. könyvim­­iiin­lásábál

Next