Ellenőr, 1880. augusztus (12. évfolyam, 363-417. szám)

1880-08-28 / 411. szám

9.) Barrault Zs. cs. és kir. őrnagy igazgatása alatt f. évi sept, illetőleg október 1-én veszi kezdetét, pensionatussal van kapcsolatban, melyben úgy tel­jes ellátásról és lakásról, mint erkölcsi magavise­letről a nevezett őrnagy ur személyesen gondos­kodik. Naptár. Szombat, augusztus 28. Nap­kel. 5 ó. 15 p., nyug. 6 ó. 40 p. R. kath. : Ágoston püspök e. a. prot. : Ágoston, görög­orosz : (augusztus 16.) Izsák, zsidó: (elül 21.) Szabhat ki Phabó, Állatkert nyitva egész nap. Iparmúzeum a műcsarnokban d. e. 9-től d. u. 4-ig. Múzeumban képtár d. e. 9—d. u. 1-ig. Margitszigetre közlekedés a vámháztól és a többi állomások­tól félóránkint. Népzene s délután 4 órakor katonazene Irodalom, színház és művészet. — A „Pipacs“, e rikító virágszál-operett ma új átdolgozásban és új szereposztással került színre a népszínházban. E darab első előadásakor mi nem estünk kétségbe a sok leplezetlenség miatt, s ma midőn Rákosi jóakarata szerzett egy kis takarót, ennek örülni nem tudunk. A sikamlós, mi akkor elénk tárult, nem volt új a „Pipacsában, s nem szűnt meg a mai átdolgozásban. Csak erejét veszítette el. Nem ingerel többé — az igaz, hogy nem is bosz­­szant, — de elvesztette vonzerejét. Nem sajnál­kozunk a veszteségen, de a megcsonkítottal sem nyertünk semmit. Nincs haszna a félreformnak. Ha a frivolitást meg kell tűrnünk a színpadon ama bizonyos határon belül, minek kendőzzük ? S ha bánt, miért nem dobjuk ki egészen ? Rákosi nagyon fölöslegesen pazarolta el a buzgóságát. Hagyott volna föl az egész „Pipacs“-csal. A közön­ségre nem lehet ráerőltetni semmit. Visszatetszést szült először, másodszor tetszést aratni nem fog. Kitö­rölte a jus primae noctist,de a földesúri jog megmaradt, ha más formában is. Lehet-e ez színdarab tárgya ? Páris a megmondhatója. Ott talán. Talán — s valószínű — Párisban ügyesebben tudnak keresz­tül siklani az ingoványon, de a népszínház tagjai­nak olyan nehézkes a lépésük, hogy leránt­ják magukkal a közönséget a mocsárba. Itt szo­kás, hogy frivolitást tesznek oda is, ahol nincs szükség rá, s a szerepet nem kizsákmányolják, de széjjelmarczangolják, hogy foszlányaikkal maguk számára arassanak egy-egy nevetést. Azért kár ez a kis javulás. Folytatnák ezt az irányt tovább, fej­lődnének ezen az útón előre, s elérnének oda, hogy maguk meggyőződnének annak elitélendő voltá­ról, de arról is, hogy ez nem fizeti ki magát. Akkor beállana az üdvös reactio s a közönség jól járna vele, mert nők is mehetnének a színházba. Ne cseréljék össze a pikánst a frivollal, a könyed öltözé­két a ruhátlannal, s játszhatni fognak operettet a­nél­kül, hogy megfeledkeznének a színpadról. Azért üdvö­­sebbnek tartjuk az eredeti, őszinte piros „Pipacs“-ot ennél a letakartnál, mert azzal számolhat mindenki ízlése szerint, míg emez rászed. Szerepváltozás annyiban történt, hogy Vidor helyett Horváth ját­szott, és oly hiába igyekezvén ebből a monstrumból valamit faragni mint elődje, s Sziklai kisasszony helyett Sió kisasszony sürgött-forgott s tőle leg­alább az élénséget nem tagadhatjuk meg. Solymosi bárója költött derültséget, de olyan eszközök se­gélyével, melyekkel tovább foglalkozni hajlamot nem érzünk. Komáromi Mariska k. a. most is olyan csinosan, szépen énekelt,mint a régi „Pipacsában, de époly kelletlenül, közönyösen játszott, mint ren­desen szokott. A kisasszony csengő hangja teljesen szükséges arra, hogy a közönséget a játék hiányá­ért kárpótolja. A közönség nem nagyon bízott a „Pipacs“ újdonszülött jóhírében, s csak kevéssé töltötte meg a színházat. — Új opera. Ifj. Lauer Ferencz a nemzeti színház zenekarának tagja operát írt, benyújtotta a nemzeti színház bírálóbizottságának, az jónak találta és elfogadta. A darabot most szerepezik s a tél folyamán színre kerül. A szöveget hozzá V­á­r­a­d­i Antal irta. — Világtörténetet irt Führer Ignácz iskolai s házi használatra a miniszteri tanterv alapján. A csinos kiállítású füzet ára 40 kr, s Aigner Lajos­nál, Budapesten rendelhető meg. A Brozik „Petrárka“ czímű­, a párisi tavalyi salonban nagy feltűnést keltett festménye, a Ber­linben e hó 29-én megnyíló akadémiai kiállításon lesz látható. A kép tulajdonosa Szedlmayer Károly párisi műárus, levelet intézett az orsz. magyar képzőművészeti társulat kiállítási bizottságának el­nökéhez Hauszmann Alajos műegyetemi tanárhoz, melyben ígéretet tesz, hogy a képet, ha az a tár­sulat idei őszi kiállításának II. sorozatára még elég korán érkeznék, — bizonyosan elküldendi. — „A szülőföld és a haza.“ Zalamegye is­mertetése. Népiskolai használatra szerkesztették Bátorfi Lajos és Hoffmann Mór. A 64 lapra terjedő füzet a tanterv szellemében irt népiskolai kézikönyv, melyet tárgyának kimerítése, helyes osztályozása s az előírt rendszerhez való sikeres alkalmazkodás tesznek ajánlatossá. Szerzők hasz­nos munkát végeztek e művecske elkészítésével, nem utolsó érdemük, hogy tiszta magyarsággal, választékos, de a népiskolai növendék által köny­­nyen érthető nyelven írták, miért is a mű tan­könyvül a legmelegebben ajánlható. — A következő halárünnepély. A Kolozsvá­ron f. hóban megtartott országos dalár-szövetségi közgyűléshez az idén tudvalevőleg nem érkezett egyik várostól sem meghívás. A dalár-szövetség alapszabály­ai intézkednek arról, hogy a netáni ké­sőbbi meghívásokat a központi választmány elfo­gadhassa, s hogy a választmány határozhassa meg a dalár-ünnepélynek mely városban leendő megtar­tását. Mint a „Gyorsfutár“ temesvári tudósítója irja, újabban mozgalom indult meg Temesváron, melynek czélja az lenne, hogy Temesvár szab. kir. város hívja meg az ország dalárdáit s keresse meg a központi választmányt, hogy az 1882. év­ben tartandó országos halár-ünnepély Temesváron tartassák meg. — Csokonai Vitéz Mihályról nagyobb monog­­raphiát irt Haraszti Gyula, mely Aigner Lajos kia­dásában most jelent meg. Az előszóban értesít róla a szerző, hogy könyve nem életrajz, hanem psycho­­lógai tanulmány, illetőleg olyan, mely a költő egyéni életének, lelki belvilágának keretében raj­zolja a kor politikai viszonyait, philosophiai áram­latait és költői irányait. Csokonai élete nem nyújt kiválóbb mozzanatokat, de érdekesen tükrözi száza­dának és nemzetének műveltségtörténeti viszonyait, akár mint debreczeni tógátust, akár mint troubadour szerepre vállalkozó vagy műveit kiadni törekvő költőt tekintsük. Az igen csinos kiállítású könyv egyúttal az Abafi Lajos szerkesztette „Nemzeti könyvtár“ XIV-ik kötetét képezi. Ára fűzve 1 frt 60 kr. Vászonkötésben 2 frt 20 kr. — Költemények czimű­ egyedrétű füzetecskét kap­tunk ismeretlen (L. R.) szerzőtől. A költemény füzet ára 40 kr. Megrendelhető Aigner Lajos bizományában, Buda­pesten. ___________ Epizód Ole Bull életéből. Andersen, a híres meseköltő hátrahagyott irataiban a következő érdekes epizódot közli a nemrég elhunyt nagy hegedűművész Ole Bull életéből : Az Alpok mögött van a csodák országa, a regék világa. Csodában nem akarunk hinni, nem akarunk semmit felőlök hallani, a regék ellenben kedvesek előttünk, szívesen hallgatjuk, s egy ilyen, a minő csak lángelméknek adatott meg, esett meg 1884-ben Bolognában. A szegény norvég Ole Bull, kit akkoron senki sem ismert, eljött messze-messze délnek. Otthon akadtak ugyan, kik azt hitték, hogy „van benne valami“, de a legtöbben, mint az ren­desen történni szokott, azt jövendölték, hogy ölé­ből „semmi“ sem lesz. Ő maga azt érezte: „Ki kell mennem a világba, hogy a szikrát lángra lob­­bantsam vagy pedig teljesen megsemmisüljek.“ S hogy ez utóbbi fog bekövetkezni, nemsokára arra látszott mutatni minden jel. Bolognába jött, csak­hogy itt pénze hamar elfogyott, s nem volt kilá­tása, hogy valahonnan kapjon valamit. Egyetlen barát, egyetlen földije sem nyújtott segédkezet ; elhagyottan üldögélt magasan fönn, szegényes pad­­lásszobácskában, szűk utczában. Már majdnem két nap telt el s d­e semmit sem szerzett. Vizeskorsó s a hegedű, e két tárgy volt egyedül, ami a fiatal művész szenvedésén segített. Ekkor kétségbeesett hivatásában s öntudatlanul vitte át húr­jaira a han­gokat, melyek szivét oly csodaszerü módon meg­lepték ; hangokat, melyek szavak nélkül elm­ondák, mily mélyen szenvedett s érezett. Ugyan­ e napon hangversenyt adtak a szín­házban. A ház zsúfolásig megtelt; a toscanai nagy­­herczeg a nagy császári páholyban ült. Malibran asszony és Berriet megígérték, hogy a concertező­­ket szintén néhány darab előadásával támogatják. Az előadásnak kezdődnie kellett, de ez alatt vá­ratlan dolog történt. Berlioz valami által sértve érezvén magát, kijelentette, hogy nem fog közre­működni. A színpadon roppant zavar támadt. Ek­kor előállott Rossini zeneszerző neje, s elbeszélte hogy midőn múlt este egy szűk utczán haladt vé­gig, egyszerre csak valamely hangszer csodaszerű hangjai ütötték meg fülét, melyek hasonlítottak ugyan a hegedű hangjához, de mégis annyira kü­lönböztek tőle. E hűvös hangok megállni kénysze­­ritek. Majd a ház tulajdonost kereste föl s meg­kérdezte, ki lakik a padlásszobácskában, a­melyből a zene kihangzott s azt a választ nyerte, hogy egy fiatal norvég lakik ott, s hogy a hangszer bizonyo­san lant lesz. Rossinino nem hitte, hanem meg volt győződve, hogy vagy egy új hangszer az, vagy egy­­ művész, ki a hegedűt szokatlan módon tudja ke­zelni. El kellene hozzá valakit küldeni — így vé­­lekedek — az ismeretlen talán kitölthetné a Ber­riot elmaradása folytán hiányzó számot. Pár pilla­nat múlva a rendező tudtára adta a publikumnak hogy egy fiatal norvég, tehát egy fiatal „vadgenre“ fogja magát Berriot helyett a hegedűn hallatni. Ole Bull előlépett. A színház fényárban úszott, észrevette a legközelebb ülő nők pillantá­sait, az egyik, ki őt jól szemügyre vette, látó­­csövével, nevetve súgott valami gúnyosat szom­szédjának a művész különös modoráról. Ole Bull ruhájára nézett, mely a fényes világításnál megle­hetős szegényesnek tűnt fel. A nő megjegyzése bizonyára erre c­élzott, s nevetése elé Bull szí­vébe nyilallott. Nem hordott magával hangjegye­ket, miket a zenekarnak adhatott volna, azért kí­séret nélkül játszott. De mit játszszon ? „Vissza fogom adni azon ábrándokat, a­melyek e pillanat­ban elfognak,é­s rögtönözött játékában előidézte gyermekkori emlékeit, szülőfölde hegyeinek meló­diáit, saját küzdelmét a világgal, s lelkének egész nyugtalanságát. Viharos tetszés hangzott fel az egész színházban. Bulit ismételten kihívták. Új számot, új rögtönzést kértek tőle. Erre azon nőhöz fordult, ki oly gúnyosan mosolygott rá, s variá­landó thémát kért tőle. Adott egyet a Normádból. Ezen kívül még két nőhöz fordult, kik „Othelló“­­ból és „Mózes“-ből adtak neki thémát. — Hogy vegyem e három thémát, gondolta magában Bull, ha egy képet alkotok belőlük, mind a három nőnek hizelgek, s a rögtönzés által még talán hatást is keltek. Úgy tett, a­mint gondolta. Játszott. A vonó mint valami varázsbot hajlongott a hegedűhúrjain, míg homlokáról hideg veríték gyöngyözött, Láz fogta el ereit, mintha csak lelke akart volna ki­szakadni testéből. Szemében félelmetes tűz lángolt, közel volt az összerogyáshoz. Még pár merész nyirettyavonás ... ez volt utolsó erőmegfeszítése. Virág- és koszorúzápor hullott az éhségtől és fá­radságtól már-már lerogyó művész elé. Hazament, zenekisérettel , otthon szerenáddal lepték meg az est hősét, ki az alatt a szűk lép­csőn mindig fölebb és fölebb ment padlásszobájába, s itt a vizes Üveg után nyúlt, hogy magát fölfri­­sitse. Mikor minden elcsendesedett, a fogadós ment föl hozzá, ételt és italt vitt neki s kényelmesebb szobát rendezett be a számára. Másnap reggel az­zal a hírrel lepték meg, hogy a szinház rendelke­zésére áll, s hogy hangversenyt fognak rendezni a számára. Erre a toscanai nagyherczeg meghívása következett s e pillanattól kezdve Ole Bull mű­vészi hírneve meg volt alapítva. Budapest, szombat, augusztus 28-án. Stelyzett szín­h­áz. A SEVILLAI BORBÉLY. Víg opera 2 felvonásban. Kezdete 11­, órakor. Holnap : Nemzeti színház. „IV. László.“ Eredeti tragoedia 5 felvonásban. — Népszínház. „A pipacs.“ Operett 3 felvo­násban. Gróf Almaviva Bartolo Rosina Bazilio Figaro Bertha Artiszt Fiorillo Jegyző Kezdete Pauli Kőszeghy Nádayné Odiy Fektér F. Saslehner E. Törzsök Szál­ai Vitkovszky 1 1 órakor. CSARNOK. Egy derék ember története, Regény 2 kötetben. 38 Irta About Edmond. X. A k­onyh­a és az iskola. (Folytatás.) (Második kötet.) Új esztendőkor Simonnot, magához hivatott, s előadta, hogy mivel az én közreműködésemnek nagy része van a gyár felvirágozásában, mivel annyi a gyár munkája, hogy ezután 300 munkást foglalkoz­tat, a tiszta jövedelemből ezután 2°/o-nyi részt ka­pok. Azonfelül, mivel a gyár vezetésének minden csinyját-binját ismerem, ad egy lovat és egy kis kocsit, s a gyár érdekében márczius 1-től kezdve utazni megyek. Ez volt az én újévi ajándékom. Már minden előkészületet megtettem az uta­zásra, mikor hírét vettük, hogy Páris utczáin ve­rekszenek. A nép magatartásából s az újságokból azután lassanként megértettem, hogy mi az a tár­sadalmi kérdés, de a politikai kérdés mindig csu­kott könyv volt előttem. A mi előkelőink, mint Morand, Poulard, Simonnot határozott conservati­vei voltak ugyan, szerették Guizot-t, mint embert, de a kormánynyal nem igen törődtek, akár rossz volt ez vagy jó. Azért hát nagyon elcsodálkoztam, mikor Courcyban egypár hivatalnok és nyolc­-tíz erősen compromittált ember kivételével valameny­­nyien összeesküdtek a júliusi kormány ellen. Si­monnot azonban nagyon nevetségesnek találta, hogy Páris szeszélyei után induljon az egész nemzet. Erősen kikelt a népszavazat ellen, mindannyiszor azt állítván, hogy a tehetős emberek úgy is támo­gatni fogják a köztársaságot, ha ez tisztességes és mérsékelt lesz. Rokonszenvből és hálából én is az ő nézetét osztottam volna, ha Doussot nem mutatta volna ki, hogy ő (Doussot) mennyire jakobinus, s Lutzel­­mann el nem árulta volna, hogy mennyire socia­lista. Szegény huszadféléves korommal nem tud­tam elhatározni, hogy melyik most már a leghe­lyesebb út. A bizonytalanságból a Morand r helyébe pol­gármesterré nevezett Basset ragadott ki. Kifej­tette többek előtt, hogy Simonnot gyárában a köz­társaság jelszava, a szabadság, egyenlőség, test­vériség uralkodik. Simonnot teljesen szabadjára hagyja mindenkinek, hogy milyen politikát valljon ; egyenlőség is van, mert minden munkás érdeme szerint kapja meg jutalmát; testvériség nélkül meg nem is képzelhető az a gyár, hol háromszáz munkás úgy él, mint egy nagy családnak a tagjai. A köztársaságnak azonban mégis az az előnye a monarchia fölött, hogy a közterhek egyenleteseb­ben oszlanak meg, s mindenben jobban segíti a polgárokat. Ez a nyilatkozat. Basset-t nagy enthusias­­musba hozta. A köztársaság javára azután nagy vendégséget hevenyésztünk, mely alkalommal Bas­set ezt mondá: — A te atyád carbonaro volt s nem igen szenvedhette a Bourbonokat. — Most már visszaemlékezem, hogy e tárgy­ról szó volt hékekorha. De miért nem közölte ve­lem politikai elveit, mikor minden gondolata közös volt velem. — Mert akkor még nagyon fiatal voltál, s hogy el ne vegye az ízlésedet. A lakoma alatt, ha nem is elegáns, de őszinte bizalmasság közben én is annyira nekihevültem, hogy végre én is elátkoztam a szegény Lajos­ Fü­­löpöt, bár sem jót, sem rosszat nem tett velem. Sőt annyira bizalmas lettem Barbe atyával, Bona­­figuega), hogy őt egyszerűen polgárnak szólítottam. Pár nappal ez ünnepély után levelet kaptam Párisból Auguszte Poulardtól, melyben lefesti, hogy mily forradalmár lett belőle,­­ mint hever lábai előtt a forradalmi sajtó. Mellesleg megemlíti, hogy Jean Bonafigue a saint-cyri katonai növeldében van. Levelét így írta alá: „Auguste Poulard, idő előtt érett ember“. Szegény fiú­ inkább igy irta volna alá: „ide­jén túl is gyermek“. Mig ő a demagógiával ka­­czérkodott, addig szülei Angliába menekültek s courcy-i bankjuk beszüntette a fizetést. A szeren­csétlen öreg Poulard, midőn képviselőnek­­válasz­tották, a gyönyörökre és a speculatióra adta ma­gát. Hitt a dynastiában, Guizot minisztériumában, a kül- és belbékében, egyszóval optimista volt a legrosszabb fajtájából. Hanem a forradalom egy milliójába került mégis, azaz összes vagyonába. Neje azonban (egyrészt menyasszonyi hozományá­ból) mintegy százezer tallért takarított össze a maga és gyermekei­ számára. Auguste nem fogadta el rész­ét az apai vagyon roncsaiból, hanem azt mondta, hogy majd megél ő a maga lábán. Be­állott a nemzetőrségbe, hol társai hadnagygyá tet­ték. A cselekvésben rettenhetetlen, a győzelem után igazságos és kegyelmes volt, Basset ezt írta róla egyszer nekem: — A te sihedered azon az után van, hogy rehabilitálja a Poulardok gyalázatos dynastiáját. Basset-t meg 62,000 szavazattal képviselővé választották, a­mi jogot adott neki arra, hogy miután átadtam neki anyám szerencsekivánatait, látogatást tegyen nálunk. Elutazása előtt való nap meg is látogatott, s vonakodás nélkül részt vett vacsoránkban. A megtiszteltetés nagyon ész­­revehetőleg megváltoztatta őt, nem volt többé fé­lénk, oly fesztelenül érezte magát nálunk, mintha csak otthon lett volna. Udvarias bizalmassága egészen meglepett; anyámra szintén ezt a be­nyomást tette, s azért ismét oly barátok let­tünk, mint mikor anyám házában dolgozott. — Ha az én szegény mesterem itt volna, mondá, most ő menne a törvényhozó testületbe, s mi másként megállná ott a helyét. Én azonban mit fogok csinálni Párisban? Hallgatom a mások be­szédét, kinyitom a két fülemet s becsukom a szá­mat. Azonban mindegy. Ha elgondolom, hogy azon palotába fogok bevonulni, a­melynek tetejét egy­kor javítottam, ha elgondolom, hogy a katonák tiszteletteljesen köszönteni fognak, mély megvetést érzek azon liberális életpályák iránt, miket a te tanáraid oly nagyra tartottak. Egyedül a munka s a jó magaviselet segítik az embert zöldágra ver­gődni. Mennyivel alávalóbb a testi munka, mint a szellemi? Beszéde végén anyámhoz fordulva így szólt: Madame Dumont, még egy szót, csak még egy utolsót egy tervről, mely nem nyerte meg az ön helybenhagyását. Nagyon helyesen cselekedett, hogy akkor nem­et mondott, mikor én azt kértem, hogy igen­t mondjon. Az a lec­ke, a­mit venni akarok, nagyon kemény lesz a lelkiismeretes és kötelességszerető em­berekre nézve. Én azonban megteszem kötelessége­met a legszélsőbb határig, akár fogság, akár ha­lál, akár száműzetés lesz az osztályrészem. Ön azonban nincs a küzdelemre teremtve, az ön szo­kásai, hajlamai, szerencséje ide kötik, maradjon itt. Szava kissé ellágyult, én azonban, látszólag legalább, tréfára vettem az egészet. — Ez az első eset, — mondom neki nevetve, — hogy egy képviselőt elszomorítja a mandátuma. — Tudom, hogy mit mondtam, mert tudom, hogy mit fogok tenni alkalomadtán. Anyám segítségemre jött, s vigságot muta­tott, bár ez nem lakozott a szívében. — Áh, mondá, épen oly veszély érheti önt, mint minket. Emlékszik még arra a napra, mikor azt fogadta, hogy boszul fog rajtunk állani? — Hiszen megboszultam magamat jobban, mint gondolja. Ezt majd megtudja egyszer. Meg van elégedve a sorsával ? Pompásan. Péter szeret, okos, dolgos, kényel­mes helyzetet teremtett magának, Simonnot azt akarta, hogy ne csak hivatalnok legyen, hanem társ is. Ezentúl mintegy 3500 frank jövedelme lesz, útiköltségeit megtérítik. A­mi pedig engem illet, a Simonnot-nak adott pénz után 2400 frank kamatot húzok. Ez az én számomra és Catherine számára több az elégnél. — Eb­bien asszonyom, ez csak kezdete az én boszomnak, folytatása a jövő számban, mint a „gróf Monte Christo“ halhatatlan szerzője mondaná. Holnap reggel elutazom, öleljük meg egymást. Tizenöt nap múlva ruháját össze-vissza lyu­kasztották az eltévelyedtek golyói, kiket Párisban jó útra térésre akart téríteni. Ez azonban nem utolsó kalandja volt. Az én kalandjaim augusztus 1-én kezdődtek. Az ország csendes volt, a dolgok rendes kerékvá­gásban voltak. Uram mosolyogva nyitotta ki a nagykaput elutazásomkor. — Menjen, mondá, s vállaljon el annyi meg­bízást, amennyit csak kap. (Folytatása következik.) Északi vasút 2457. Tiszavölgyi sorsj. —.—. Egidi vas — Buschtiehrach —.—. Károly-Lajos vasút —. Bécs, aug. 27. Magyar ért. tárlatja. Magyar földte­­germ. kötv. 94.90, M. vasúti kölcsön 125 25, Erdélyi föld. kötv. 94.25, Magy. hitel 561 30, Magyar záloglevél 100 50, Alföld 158 25, Erdély 141.—, Magy. észak-keleti vasút 147.25, M. kel. vas. 86.75, Kel.­vasuti elsőbbs. kötv. 83.20, Magy. sors­jegy 111— Tiszai vasút 245.50, M. földhitel —.— Kincst. utal. 1873. —.—, Kincst. utalv. 1874. —.—, Arany-járadék 109 55. - - — Erdélyi föld. kötv. 94.25. u. t. —131.50 Tiszai sorsj. 108.90, Bécs, aug. 27. Osztrák értékek tárlata. Osztrák hitel részv. 290.30, Angol-osztrák 136.50 Lombard 80.25, Állam­­­vasút 285.75, Galicziai 280.50, Papirjáradék 72.80, Aranyjá­radék 88.20, Hitelsorsjegy 178 25, 1860-iki 132.­ 1864-ifei 175.75, Töröksorsjegy 13.75, Váltóárfolyam : Londonra 117 95 Frankfurtra 57.15, Porosz pénztári utalv. 57.87, Ezü­stj. 73 75 Cs. kir arany 5.59, Napoleond’or 9­36 Nemzeti bank 834 Utótőzsde -.—. Szilárd. Bécs, aug. 27. Esti tárlat. Hitelrészvény 290.60,An­gol-osztrák —.—, M. hitelr. - .—, Áramvasut —.—, Lom­bard - .—, Járadék 72.80, Napoleon d’or —.—, Aranyjáradék 109 42, Galicziai —, Osztr. ar. jár. --.—, Tiszavölgy sorsjegy —. -. Szilárd. Péris, aug. 27. Zárlat. Liszt 6050, 58.50 , 57 25 56.—, Buza 27.60, 23.50,26.10, 25.80, Rozs —.—, ——, Olaj 75.60 76.­, 77.­ 78 25. Szesz 61.75 61.50, 59 50, 59.75, Péris, aug. 27. Zárlat. 3% Évjárulék 85.77, 5­­0 Év­­járulék 119.57, Olasz évjárulék —.—, Osztrák államvasut 615.— , Mobilier hitelr. —.—, Lombard 178.—, Török sorsjegy —.—, Osztrák földhitelr. —.—, Magy. jár. 94 Osztr. ar. jár. 76.7/,. Ámort. jár. 87.82. Osztrák földhitelt. 763.— Szilárd. Berlin, aug. 27. Zárlat. Papirjáradék 62.75. Ezüst járadék —.—, Magy. járad. 94.40 Magy. kincst. utalv. — .— 1877 iki 10 mill. kölcsön 72.—, keleti vasút elsőbbs. 85 90, Hitelrészvény 503.—, Allamvasut 495 —, Lombard 140.—, Galicziai 121.10, kassa-oderbergi 56.90, Romániai 54.75, Orosz papírpénz 212.80, Váltóárf. Pécsre 172.—, Utótársck Hi­­telrészv. —.—, Allamv. —.—, Lombard —Szilárd. Berlin, aug. 27. Zárlat. Buza 201.—, 200.50, Rozs 195.—, 194 75, 182.25, 178.60. Zab 146 50. 140.75, Repczeolaj 55.80 55.80 57.—, Szesz 60.—, 59 90. 59.90, 56 80. Frankfurt, aug. 27. Esti zárlat. Papirjár. 62.68 Ezüstjáradék 6­43 Osztr. aranyjáradék 76.Vs Magy. arany­jár. 94.75, Osztr. hitelv. 249.50, Osztr. államv.­részv. 247.— Galicziai 242.75, Lombard 69.- -, Erzs. nyug. vasút 167.— Magyar Galicz. vasút 124.37, Tisza v. vasúti elsőbbs. —.— Váltóárf. Bécsis 172.50, Osztrák bankr. 723.—. Sz . tr.1 Stettin, aug. 27. Buza 213.—, 198.—, rozs 19. 50, 178.50, olaj 55.50, 58.50, szesz 59.40, 59.—, 59.—, 55.80. Köln, aug. 27. Buza 20.05, 19.85, rozs 17.50, 17.— olaj 29.90, 29.50. Frankfurt, aug. 27. Esti tőzsde. Papir-jár. — . Ezü­st-jár. —. Osztr. arany-jár.—.—.Magyar arany­­járad. 94.43. Osztr. hitelrészv. 248.50. Osztr. bank-r. —.—. Osztr. államv.­rész. 246.— . Galicziai 241.25. Lombard —. Erzs. nyug. vasút —.—. Magy. Galicz. vas. —. Tisza v. vasúti elsőbbs.­­ .—. Váltóári, Bécsre —.—. Kincst. utalv. —.—. Szilárd. Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, aug. 27. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t ) É­r­t­é­k­ü­z­l­et. A frankfurti tőzsdén tegnap nagyon keresett volt az osztrák vasúti papiros, s ezért ma a szállítási értékeket valóságos verseny­nyel vették. Bankot, bányapapírt kevésbé vásároltak. A hangulat mindvégig szilárd, s a szállítási értékek iránt kedvező maradt. Osztrák hitelr. 290.30, Magy. hitelr. 266.50, Anglobank 136 75, Unió 114.70, Bécsi bankverein 138.75, Osztrák föld­hitel —.— ,­ Magyar földhitel —.—, Osztr. magyar bank 835.—, Innerbergi 104 50, Prágai vas. 126.—, Salgó vas. —.—, Papir-járadék 72.80, Ezüst-járadék 73.80, Osztrák arany­járadék 88 25, Magyar aranyjáradék 109.50, Magyar sors­jegy 111.—, Napoleon-arany 9.36­/2, Alföldi vasút 159.—, Duna­­gőzhajózási 572.—, Pécs-barcsi —.—, Galicziai 280.75, Kassa­­nderbergi vasút 131 50, Lemberg-Czernovitz -—, Lombardok 80 75, Lloyd 695.--, Erdélyi vasút —.—, A Hemvasút ?86.— Tisza vidéki 24525, Tram­say 286.25, Magyar észak-keleti 147.60, Magyar nyugati 149.—, Magyar gresországi vasut 144 — Közlemények az ipar-, kereskedelem- fa forgalom köréből. Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. A János-fővételi vásár folyama iparosvilágunkat álta­lában kielégíti, mert még a tavalyinál is jobbnak állítják; a vászon-és posztóáruk,nemkülönben dísz­­müvek és üvegáruk, úgy nür­nbergi czikkek, kala­pos- és divatáruk elég kelendőek voltak. A vidé­kiek és külföldiek személyforgalma vendéglőinknek adott élénséget. Ami a vásáron kívül kifejlett ipar­üzleteket illeti, sajnálattal kell jelentenünk, hogy számos iparágban megrendelő hiány állott be s ez leginkább a ruházati és mindenféle vas- és ércz­­iparoknál fordult elő. Lehet azonban, hogy a jövő hét meghozza gyümölcseit, a mennyiben igen szá­mos tanuló-ifju érkezik fővárosunkba s már rész­ben érkezett is. A havi szobák lakbére 30— 40%-kal emelkedett. Könyvkötők és könyvke­reskedők jó üzleteket kötnek; előbbiek segédek dolgában megszorultak s vidékről hozattak 20— 30-at. A kültelki vendéglősöknek igen csekély lá­togatottság kedvezett. Az építési ipar érdemli még folyton az éber figyelmet. Kőmives legények 1.50, 1.80 kr bérért fogadtatnak fel, így is alig kapni. Körülbelül 250 magánháznál folynak javítási mun­kák itt Pesten, ide nem értve a serény új építke­zéseket. A szállítóképes iparosok is elég elvállalni valót látnak a fővárosnál, hol hétről-hétre számos iparágba vágó nagy árlejtéseket tartanak. Gyár­iparunkban legerősebben foglalkoznak a molnárok, a kékfestő és téglagyárak. Iparművészeti szakiskola. A közoktatásügyi miniszter egyrészt az országos mintarajztan­odával, másrészt az orsz. iparművészeti múzeummal szer­ves kapcsolatban lévő s egy műfaragászati műhely­­lyel összekötött iparművészeti szakiskola felállítását rendelte el, mely az 1880/81. tanév kezdetével fog megnyílni. Az új intézménynek czélja és rendelte­tése leend: a) szakszerű elméleti és gyakorlati ki­képzésben részesíteni oly ifjakat, a­kik (a bútor­iparra való különös tekintettel) a műfaragászat szakmájának szentelik magukat ;b) az oly iparos­se­gédeknek, kik a műasztalosság vagy ezzel ro­kon ipar terén már régebben gyakorlatilag fog­lalkoznak, alkalmat nyújtani arra, hogy a nél­­külözhetlen szakismereteikben mutatkozó hézago­kat kipótolhassák s a müszlésnek magasabb fo­kára emelkedjenek. Az intézet e szerint felosz­lik : a) egy műfaragászati szakiskolára, melynek növendékei egész idejüket a szakmájukban való ki­­képezésre fordítják, egyúttal az előkészítő, illető­leg továbbképző tanfolyamot rendesen látogatni tartoznak ; b) előkészítő, illetőleg továbbképző tan­folyamokra, melyekben az oktatás hetenkint 3 fél­napon át, délután 2 órától esti 6—7 óráig foly s mindazon tárgyakra terjeszkedik ki, melyek a mű­­vésziebb jellegű, de különösen a fa- és bútor­iparral rokon iparágak nélkülözhetlen előisme­retei gyanánt tekintendők. E tanfolyamnak egye­lőre főbb tantárgyai : 1. elemi és ábrázoló mértan, 2. ékítményes és műszaki rajzolás, 3. mintázás, 4. építészeti és iparművészeti szyltan. A műfaragászati (gyakorlati) tanfolyam 3 évre,­­ az előkészítő, illetőleg továbbképző tanfolyam két évre terjedő. Az oktatás mindkét tanfolyamban tel­jesen ingyenes. Jó tehetségű oly iparos segédek, kiknek az előkészítő, illetőleg továbbképző tanfo­lyam rendes látogatása, heti keresményük csökke­nése folytán elviselhetlen anyagi áldozatot okozna, az erre kirendelt javadalmazás erejéig eshető­­leg némi pénzsegélyben is részesülhetnek. A mű­faragászati tanfolyamra fölvétetnek oly növendé­kek, kik éltük 14-ik évét már betöltötték, a nép­iskolának legalább 4 osztályát végezték, a rajz­ban vagy mintázásban némi előismerettel birnak s szüleik vagy gyámjaik engedélyével jelentkez­nek a fölvételre. Az előkészítő, vagy továbbképző rajzbeli és elméleti tanfolyamra fölvétetnek oly fiatal iparosok és iparos­segédek, a­kik bármi el­fogadható módon eshetőleg a mestertől hozandó bizonyítványnyal igazolni képesek, hogy a tanfolya­mok rendes látogatására kellő készültséggel és idővel rendelkeznek. Az intézet látogatásában ha­nyag, kellő szorgalmat ki is fejtő, vagy a fegyelmi szabályok ellen vétő, az intézetből kizáratik. A műfaragászati szakiskolába egyelőre 12 rendes nö­vendék fog felvétetni. Az előkészítő és továbbképző tanfolyamokra külön felveendő növendékek száma egyelőre ugyanannyiban állapíttatott meg. A nö­vendékek előjegyzése folyó évi szeptember hó 15-től kezdve a szakiskola (egyúttal az orszá­gos mintarajztanoda) igazgatóságánál (Budapes­ten, VI. sugárút 83.) fogadtatik el. Az oktatás 1. évi október hó elején fog megkezdődni. Mintaszüretek. Miklós Gyula országos borá­szati kormánybiztos a földmivelési miniszter meg­bízásából felhívást intézett az ország különböző vidékein létező gazdasági egyletekhez, hogy a vi­dék nagyobb szőllőbirtokosai és szakférfiai tartsa­nak értekezletet és ha alkalmas szőlőtelepeket je­lölnek ki, kész azokban, a hazai borászat emelé­sére való tekintből, egy országos pinczemester ve­zetése alatt, most őszszel, mintaszüreteket tartani. Úgy hiszik, hogy ezen közhasznú intézke­dés mindenhol pártolásra fog találni. A biharmegyei helyi érdekű vasutak ügyében, melyeket tudvalevőleg egy angol társulat építene, legnagyobbrészt a nagyszalontai vízszabályozó és Berettyó-szabályozó társulat töltésein, újabban arról értesülünk, hogy Móricz Pálnak, ki a társulat figyelmét e vasutakra felhívta, sikerült a vállalko­zókat arra bírni, hogy elvállalják a gátak part­­fentartási költségeinek 50%-át, a­mi magában­­véve is nagy terhet venne le a szabályozó társula­tokról. Az angol társulat azon további engedményt is tette, hogy megelégszik az egész építkezési és beruházási tőke biztosítása helyett a tőke három­ötödrésze után járó kamatok garantiájával. Ha erre sem állanának rá az érdeklettek, hajlandók a ka­­matgarantia helyett mértföldenkénti 3750 frtnyi tíz évre terjedő subventió mellett is a vasút épí­tésére vállalkozni. — E helyi érdekű vasutak egyik fővonala, mint Erdélyi Béla a „Nagyvárad“­­ban irja, Belényestől az alföld-fiumei vonalhoz vi­tetnék, a melyhez Cséffa és Nagy-Szalonta táján csatlakoznék. Áru- és értéktőzsde. Budapest, aug. 27. Gabonatőzsde. A délutáni gabonatőzsdén őszi búzában és tengeriben igen élénk volt a forgalom, miáltal a délelőtti árcsökkenések részben helyre­­üttettek. Eladatott : Usance búza őszre 2500 mm. 10 frt 30 kr, 2500 mm. 10 frt 25 kr, 2500 mm. 10 frt 23 kr, 2500 mm. 10 frt 18 kr, 2500 mm. 10 frt 15 kr és 2500 mm. 10 frt 121/* kr, tavaszra 2500 mm. 10 frt 52 kr, 2500 mm. 10 frt 45 kr és 2500 mm. 10 frt 40 kr. bánáti tengeri 1881. május— júniusra 2500 mm. 5 frt 60 kr, 2500 mm. 5 frt 64 kr és 2500 mm. 5 frt 62 kr. Budapest, aug. 27. Értéküzlet. Az elütő z­s­d­e. Reggeli tőzsde. Ma igen kedvező hangulat uralkodott az egész napon át. Már reggel Magy. jár. 109.62-ig, Osztr. hitelr. 290.70-ig és Dräsche 135-ig kerestettek igen élénk üzlet mellett. A déli tőzsdén az árak még folyton javultak min­denféle értékekben, kivévén egyedül a Vasúti kölcsönt, melyek nem tudni mi okból sokat voltak kínálva 125.50-ig, Magy. járadék 109.75-ig, Osztrák hitelrészvény 29140-ig, Ma­gyar hitelrészvény 261.50-ig, Drasche 138-ig, Osztrák államv. 286.50, Tiszav. sorsj. 110.10-ig, Kassa-oderbergiek 131.50, Jelzáloghit. 176-ig keresve voltak és a Drasche-félék kivételével, melyek 137-en záratnak, mind a nap legmaga­sabb árain maradnak. Még malmok is kerestettek ma vissza­vásárlások következtében, így Molnár és sütők 332-ig, Luiza 232.50- ig, Pannónia 1175-ön, Victoria 447-ig, Concordia 534-ig mind sokat keresve maradnak. Csak arany nem változott, azonban az arbitrage következtében holnap bizonyosan ol­csóbbnak kell lenni. Napol.­ar. 9.36. Az esti t­ő­z­s­d­e, ma lévén a berlini piac­on a liquidatió első napja, miután a medvék székhelye Berlin, kö­vetkezik, hogy sok fedezési vevések által az Osztrák hitelt, és a Magyar járadék igen szilárdan tartottak. Délután azon­ban már ezen feszült helyzet engedni kezdett, a­mi a sür­­gönyözött árakban kifejezést is nyert. Itt is tehát gyengébb jegyzéseket vagyunk kénytelenek felsorolni. Magyar járadék 109.50- ig gyengültek és osztrák hitelv. 290.10-ig mentek vissza. Dräsche 137.50—138-an állanak, eddig mitsem enged­vén kedveltségökből. Zárlat nyugodt. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések a fővárosban. Ternyei Farkas 23209 frtra b. ingadl. szept. 6. I—III. ker.­­biróságnál. Árverések a vidéken. Schlechter József 924 frtra b. ingadl. szept. 30. Glogovácz (aradi tv.) Krsztics Béla 2199 frtra b. ingatl. szept. 5. Tovarisova (újvidéki tv.) Gruics Nesztor 5778 frtra b. ingatl. szept. 12. Kulpin (újvidéki tv.) Misolczky István 1147 frtra b. ingatl. szept.­ 7. Váralja (rozsnyói tb.) Hartmann Fülöp 3700 frtra b. ingatl. szept. 3. Beregszász. Matásovics András 1864 frtra b. ingatl. szept. 10. Lothárd (pécsi tv.) Rideg Istvánné 1100 frtra b. ingatl. szept. 25. Csókakő (móri jh.) Pálh­ázy Jakab 5130 frtra b. ingatl. szept. 21. Érd (székesfehérvári tv.) Fodorov Jakab 1890 frtra b. ingatl. szept. 16. Kis-Becskerek (temesvári tv.) Hertrich Ferenczné 1100 frtra b. ingatl. szept. 14. Maráza (pécsi tv.) Leményi Józsefné 2012 frtra b. ingatl. szept. 4. N.­Somkut. Bosnyák Vita 2224 frtra b. ingatl. szept. 16. Dézsánfalu (verseczi jb ) Friedrich Jakab 2211 frtra b. ingatl. szeptember 30-án Apáti (szegzárdi törvényszéknél.) Worgang József 1200 frtra b. ingatl. október 5. Debreczen. Bernát János 3782 forintra becsült fogatl. szept. 3. Besse­nyő (a maróthi tv ) Guthy Béla 1234 frtra b. ingdl. szept. 24. Tasnád. Özv. Molnár Lajosné 5164 frtra b. ingdl. szept. 14. M.-Sz.-György (veszprémi tv.) Sarlea Vazilie 1229 frtra b. ingtl. szept. 1. Mikeszáza (k­­aszói jb.) Heringer István 3484 frtra b. ingtl. szept. 9. N.-Tállya (egri tv.) Cziriák György 4792 frtra b. ingtl. szept. 16. Szentes, Balog János 1250 frtra b. ingtl. szept. 28. Marczellháza (komáromi tv.) Szokol János 3008 frtra b. ingtl. szept. 27. Kuzal (eszter­gomi tb ) Jasko János 1011 frtra b. ingtl. szept. 2 Guta (komáromi tv.) Szikola József 1116 frtra b. ingtl. okt. 6. Nyíregyháza. Lukács Károlyné 3776 frtra b. ingtl. szept. 4. Pázmánd (sz.-fehérvári tv.) Gergely György 959 frtra b. ingtl. szept. 3. Homok (tokaji jb.) Neszet Ferencz 1225 frtra b. ingtl. Tönye (D.-szerdahelyi jb ) Molkucz Flóra 1020 frtra b. ingtl. szept. 7. Kekres (lugosi jb.) Stankai­­László 2976 frtra b. ingtl. szept. 13. Eperjes, Kander Jakab 980 fztra b. ing. szept. 27. Masagy (szegszárdi tv.) Pályázatok. Aljegyzői állomás a zentai kir. jbiróság­nál 4 hét alatt a szabadkai kir. trvszéki elnökéhez. Járásbi­­rói állomás a maros-ujvári k. jbiróságnál, 4 hét alatt a gyu­lafehérvári kir. trvszéki elnökéhez. Meteorologiai jegyzetek A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelen­tései 1880. augusztus 27-ről reggeli 7 órakor. A légnyomás kevéssel sü­lyedett, Szolnokon 3,8 mm.-rel. — A hőmérsék keveset változott. Eső: Bregenz 25, Lesina 1, Debreczen 1, Ungvár (égi hab.) 6,Fiume (égi báb.) 36 mm. 02on Budapesten nappal 0, éjjel 0.­ ­ s­z­á­m a s Felelős szerkesztő Mindy Árpád. Beküldetett: 300 méter mázsa használt sin elada­­tik. Bővebb értesítést nyerhetni, a buda­pesti közúti vaspálya titkári hi­vatalában, a­hol is az ajánlatok, úgy az egész súlymennyiségre,­­ mint esetleg annak egy részére, — benyújthatók.

Next