Ellenőr, 1880. október (12. évfolyam, 473-529. szám)
1880-10-14 / 497. szám
ill. évfolyam. 497. szám. Egyes szám ára 4 kr. Budapest, csütörtök, október 14. 1880. Előfizetést ár reggeli és esti lapra együtt : Egész évre............................................20 forint — kr. Félévre.................................................10 „ — * Évnegyedre ......... 5 „ — „ Egy hónapra.........................................1 „ 80 „ Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Váczi körút 26. sz.) intézendők. ELLENŐR POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Váczi körút 26. sz. (Fő-út sarkán). Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban, továbbá DAUBE G. L. és társánál M.Frankfurtban. Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadóhivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, október 13. Az Egyesült Államok búzatermelése II.*) Az 1870-iki hivatalos statisztika a mezőgazdaság egy lényeges kiadását, a munkabéreket összesen 600 millió aranyforintra teszi, a melyből átlag egy gazdaságra 232 aranyforint, egy hektárra pedig 8 frt 80 kr. esik aranyban. Daczára az alkalmazott gazdasági gépeknek, a munkabérek a termelési költségnek igen lényeges részét képezik, de a folyton consolidáltabb viszonyok következtében évről évre csökkennek. Amíg ugyanis 1866-ban az Unió mezőgazdasági munkásainak havi bére átlag 55 frt 10 krt, addig 1875-ben 48 ktot tett aranyban, — 1879-ben pedig az éves munkások fizetése étkezés nélkül, 42 állam átlagából véve, 40 frt 6 krt tett aranyban. Legmagasabbak a bérek a gyér népességű nyugati államokban, legkevesebbek délen, középnagyságuak épen ott, ahol a búzatermelés fő pontjai vannak. —■ Aratás idején a fogadott napszám 2 forinttól egész 4 frt 54 krig variál étkezés nélkül. Mint a munka lényeges tényezője és a napszám mérséklője, a javított gazdasági gépek az Unió területén nagyobb szerepet játszanak, mint bármely más államban. A művelés alatt álló már 110 millió hektárt meghaladó nagy terület, melyből 54 millió hektár szántóföld és 10 millió 600 ezer hektár búzával van bevetve, továbbá a drága emberi kéz az amerikai gazdákat már korán utalták az emberi munkának gépek által való megváltására. A kísérletek, és a kitartó munka e téren is fényes eredményt adott, mert gépeik a világ egy nemzetének gyártmánya által sincsenek túlszárnyalva, de legtöbb esetben elérve sem. Különösen a föld megművelésére, a termés letakarítására szolgáló gépeket könnyűség, ruganyos szerkezet által elért nagymérvű ellentállóság, czélszerűség és olcsóság jellemzik. Hogy mily rohamos ott e téren a haladás, az legjobban kitetszik abból, hogy míg a gyártott gépek értéke 1850-ben 140 millió, 1870-ben már 1083 millió aranyforint értéket képviselt. A direct adó, amely Európa államaiban kisebbnagyobb, de mindenütt nyomasztó mérvben terhelik a földet, az Unió 42 államában és területén eltűnő csekély és a legtöbb államban csakis az állam iskoláinak fenntartására mintegy 50 krt teszen hektáronként. A gazdaság az Alleghanyn innen fekvő régi államok nagy városainak közelében fekvő területek kivételével, természetszerűleg mindenütt extensív, amely gyakran a rablógazdaság határát éri el, de amely a többnyire gazdag és mindig szűz talajban kimerítő hatását nem oly gyorsan érezteti, mint Európában, ahol a föld századok óta műveltetik és kétséget kizárólag kezdetben alkatrészeinek restitutiójára nézve nem részesült több gondban, mint az Unió területe. A tenesseei Killebrew ar emliti, hogy egy és ugyanazon területen 60 éven át folyvást búzát termeltek s az utolsó termés egyike volt a legnagyobbaknak! A mint a népesség szaporodik, a föld értéke emelkedik, a trágyázás is kezdetét veszi, melynek legelterjedtebb módja a gypszelés, továbbá szokásos javítási mód : hosszabb körökben egy-egy évben lehet e vetés, annak egy vagy kétszeri kaszálás után alászántása; különösen délen a búzánál még nagyobb mennyiségben termelt kukorica vetése. De az Unió legnagyobb részében, különösen a legelső búzatermelő államokban a föld javításáért vagy trágyázásáért semmit sem tesznek, ha csak a kicsépelt szalma megégetését annak nem veszszük. Ami a művelt búzafajokat illeti, azoknak változatai megszámlálhatatlanok, de jobban megkülönböztethetjük az Unióban az őszi és tavaszi búzát, mint bárhol másutt. Az összes termésnek 60 száztókja, tehát 1877-ben 90 millió hektoliter őszi, és már nem kevesebb mint 40 száztókja, azaz 1877-ben 60 millió hektoliter tavaszi. E két termelési módnak elég pontos határt szabott az északi államok rendkívül erős és hosszú tele és rövid, de forró nyara. Bostonnál kezdődve Massachusetts és Connecticut államokon át az Ontario tavat érő vonal, amely az Erie tó mentén Indiana és Missouri északi részét érinti s a Missouri folyam mellett S. Josef városát majd Kansas államot éri, határa a tavaszi búzának oly módon, hogy ezen vonaltól északra tavaszi, délre őszi búza termeltetik. Úgy az őszi mint a tavaszi búza vetésének és aratásának ideje a rendkívül nagy területen igen változó és általánosságban meg nem határozható. — Őszit vetnek augusztus, szeptember, október, november, deczemberben, aratnak május, junius, júliusban. A tavaszi búza vetésének ideje különösen április, aratásának július. — Californiában a mi hemispharánkon szokásos időköz majdnem teljes felhasználásával termelik a búzát, vetnek nyárban és megérik az esős évszak beállta előtt, és vetnek decemberben és aratnak júliusban. A vetés alá kerülő őszi búza lényegében három fajú, a fehér, sárga és a piros vagy barna, és ami lényegesebb, a climaticus viszonyok szerint ugyanazon búzafaj egy területen aczélos, sikérdús,más helyen lágy, lisztes törésű, keményítő gazdag búzát szolgáltat. A washingtoni központi „Comissioner of Agriculture“ hivatala által a vidékenként legjobban megfelelő búzafajok folyton tanulmányoztatnak, és gyakran megtörténik, hogy az így ajánlott és a talajnak, climaticus viszonyoknak jobban megfelelő fajok kétszeres hozamot adnak. A bennünket kevésbé érdeklő őszi búzafajokat mellőzve, kiemeljük, hogy amaz éles verseny, melylyel liszteink Angliában találkoztak, kizárólag az amerikai tavaszbúzából gyártott liszt által lett előidézve,és megjegyezzük, hogy azon elismerésre méltó kísérlet, amely az ez évi bécsi iparkiállításon egy nagyon valódi amerikai búzából gyártott és kiállított búzaliszttel történt, és amelyről pesti lapokban is volt említés, azért válik tárgytalanná, mivel a hozatott buza amerikai őszi buza volt, amely az amerikai griz-őrlésnek és különösen azon lisztek gyártásának, melyek velünk versenyeznek, soha sem képezi tárgyát. Az Unió összes államaiban a legsikordúsabb és legkitűnőbb fajú buza a tavaszbuza, ezek között pedig ismét az a faj, amely „Arnautka“ név alatt Oroszországból lett importálva és most nagy területen termeltetik. Buza alá a föld kétszeri szántással lesz elkészítve. Az üléssel ellátott ekék legjobban hasonlítanak az Eckert-féle ekékhez és mintegy a Ruchadlo és a hohenheimi általunk átvett eke közt állanak; minden munkás részök aczél, s a súrlódás csökkentésére fényesre csiszolva. A sorba vetés folyton terjed, s ma mintegy 37% az egész buzavetésnek igy történik, igen nagy magtakaritás és átlag mintegy 15% nagyobb hozammal. Az aratást kivétel nélkül gépek teljesítik, ma már minden új beszerzésnél kivétel nélkül Wood vagy McCormick-féle kévekötők. Sok helyt még lóerővel, de legtöbbet gőzzel hajtott cséplőgépek az aratás után és közvetlen a helyszínén végzik munkájukat és gyakran megtörténik, hogy a levágás után 24 órával a búza már a Waggonban vagy az elevátorban van. PEKÁR IMRE. *) Az első közlemény lapunk keddi számában jelent meg. Közlemények. Malomiparunk magyarosítása érdekében a budapesti malmok képviselői és más szakértők a napokban a földművelési minisztériumban értekezletet tartottak, melyben különösen azon fontos kérdés tárgyaltatott, miképen lehetne a malomipar számára szakértő magyarmunkásokat képezni. Erre vonatkozólag felmerült az a javaslat, hogy a műegyetemen rendeztessenek ily irányú külön tanfolyamok ; a műegyetem illető szaktanárai azonban ezen eszméhez nem járultak hozzá, mivel egyrészről az ily alantabb fokú szaktanfolyamok a műegyetem czéljával össze nem egyeztethetők, másrészről meg nem is tartják czélravezetőnek a tervezett vasárnapi avagy esteli tanfolyamokat. Nézetünk szerint az állami középipartanoda volna arra hivatva, hogy magyar malomiparosokat neveljen, mert ez czélszerű volna ezen fontos iparágat szintén belevonni a középipartanoda keretébe, mert a fősúlyt mindenesetre oly iparágakra kell fektetni, amelyek nálunk már többé-kevésbé meg vannak honosodva, s ezek közt a malomipar bizonyára igen tekintélyes helyet foglal el. Az itt jelzett értekezletet a „Neue Freie Presse“ budapesti levelezője oly színben igyekezik feltüntetni, mintha a földmivelési miniszter erőszakkal akarná magyarosítani a hazai malmokat, s nem röstellt olyan nevetséges állítást világgá bocsátani, hogy a miniszter a malmok képviselői ellen formális inquisitiót indított, hogy ki tudja, miért nem alkalmaznak magyar munkásokat, különösen a magasabb szakmai dolgokban. A malom-igazgatóknak a „N. Fr. Pr.” hire szerint, szigorúan meghagyta a miniszter, hogy még az irodákban is magyarokat alkalmazzanak, ami természetesen csak úgy történhetik, ha a könyvek is magyarul vezetteknek. — A „N. Fr. Presse“ ez a tendentiósus hite tehát oda reducálandó, hogy volt ugyan értekezlet a malomipar magyarosítása érdekében, de ez tisztán csak magyar malomiparosok képeztetésére irányult, amit sem terrorizálásnak, sem inquisitorius eljárásnak nem lehet nevezni, mivel az nem egyéb a legtermészetesebb, s ezért teljesen indokolt és elismerésre méltó nemzeti törekvésnél, amely újabb időben az iparfejlesztés terén általában igen egésséges mozgalmaknak lett megindítója. A biharmegyei vasutak kiépítésére Cavalier Edmund, a „The Anglo-Hungarian Railway Company Limited“ Syndicatusa részéről két részletes ajánlatot nyújtott be Bihar megye közönségének múlt hó 21-én és e hó 8-án. Első ajánlatában kijelenti, hogy Margittától Mezőtúrig egy olyan vasútvonalat szándékozik építeni, mely Szalárd, Kismarja, Esztár, Henczida, Berettyóújfalu, Bakonyszeg, Szeghalom, Dévaványa és a Simai csárda érintésével, innét kezdve a tiszavidéki vasút vonalán futna be a végállomásig. Egyúttal Nagyváradtól Szeghalomig Új-Palotát, Gyirest, Nagy-Harsányt, Nagytótit, Komádit, Irászt, Vésztőt (Vidra) és végre Szeghalmot érintve szintén vasútvonalat szándékozik vezetni. E vonalak összes hossza — a kitérőket külön húsz kilométerre véve fel — körülbelül kétszázhúsz kilométerre tehető. Kész magát az építkezésnek a munka kezdetétől számítandó két év alatt való befejezésére kötelezni, föltéve, hogy abban előre nem látható rendkívüli körülmények által nem akadályoztatik. Bihar megye törvényhatóságától tíz évre terjedő évi 75.000 forintnyi subventiónál egyebet nem kér, mely összeg fél évi 37.500 frtos részletekben volna fizetendő. Második ajánlata értelmében hajlandó volna egy Székelyhidtől Nagyváradig futó vasútvonal előmunkálatait megejteni s e vonal kiépítésére engedélyt kérni. E vonal Székelyhidon kiindulva, az érmelléki hegység lábánál haladna s Diószeget érintve, Nyüvednél áthidalná a Berettyót s onnét Biharhoz és Püspökhez futva, a tiszavidéki vaspálya töltései alatt vonulna el. — Innét kezdve a vonal a Körös folyó felé irányulna, s végül egy kanyarral összeköttetésbe hozatnék a már korábban czélba vett Nagyvárad-szeghalmi vonalunkkal. Mielőtt azonban nagyváradi pályaudvarunkhoz juthatna, még az alföldi vasút vonalát is át kellene metszeni. E vállalat létesítéséhez, számításai szerint, 2.000,000 frtnyi névleges értékű tőke volna szükséges. Ha e vonalak kiépítése végett a községek, valamint az érdekelt vidék nagybirtokosai évenkint 30,000 frtnyi subventio, tiz évi időtartamra való fizetésére kötelezettséget vállalni hajlandóknak mutatkoznának, részéről hajlandó volna a szükséges előtanulmányok megtételére s e vonal kellő idő alatt való kiépítésére. Osztrák-magyar vasúti kartell. Mint a „W. T.“-nak Budapestről Írják, a magyar vasutak és az osztrák államvasut között a forgalom megosztására nézve létrejött az egyezség. Eszerint az észak-németországi forgalomban valamennyi magyar vasút forgalma Rutka felé irányíttatik, az osztrák államvasút Marchegg és Temesvár közötti állomásainak forgalma azonban mindig Marchegg illetőleg Bodenbach felé. A Temesvár-Buziás- Orsova közötti állomások és Szeged-Eszék forgalma az eddigi arány szerint megosztatik. A Szászországba, Westphalia és Rajna-vidékre irányuló forgalom a magyar államvasút és az osztrák államvasút között 40 és 60 százalék szerint osztatik meg. A Dél-Németországba, Svájcba és Francziaországba irányuló forgalom az osztrák államvasúton megy, kivéve a kassa-oderbergi, a magyar északkeleti vasút és a magyar államvasút néhány északi állomásának forgalmát. Ugyanez áll a cseh és morva forgalomra nézve is. A budapest-kőbányai forgalomra nézve 1882-ig érvényes egyezség jött létre, mely szerint a szállítási díjnak az osztrák államvasut és a magyar államvasut állomásaira nézve egyenlőnek ki il lennie, ezenkívül minden Miskolcznál belépő szállítmány pedig Czegléd felé szállíttatik. Az idézett bécsi lap azon körülményben, hogy az egyezség csak 1882-ig érvényes, azt látja, hogy a magyar államvasút az újszász-rákosi vonal kiépülte után új követelményekkel fog fellépni. Anglia külkereskedelme. Ha Gladstone politikája rossz és nyugtalanító is, egy dicsőséget mint pénzügyminiszter most is, mint előbbi hivataloskodása alatt megérte ti. hogy Anglia kereskedelme és ipara ismét felvirágzásban van. Nem mert, hanem daczára annak, hogy Gladstone intézi az angol ügyeket, hozták a viszonyok a felvirágzást létre, amit époly kevéssé lehet az ő dicsőítésére felhasználni, mint azt, hogy ez évben kevesebb volt az eső, mint 1879-ben és hogy ennek következtében Anglia idei termése 50 millió font sterlinggel többet ér, mint a tavalyi. A kereskedelem és ipar felvirágzását legszembeszökőbben bizonyítják a vámhivatalok lajstromai. Adjuk e számokat, melyek szebben beszélnek, mint minden magyarázat. Bevitel : = 19,2 százalékkal = 15,1 százalékkal. Ha a bevitel egyes tételeit vizsgáljuk, akkor kitűnik, hogy e növekvésben valamennyi iparágak nyersanyaga szerepel. A nyersanyag beviteli értéke eddig is három millió fonttal nagyobb, mint a múlt évben, legtetemesebb a fémek, fa, gyapot, juta és selyem növekedése. Legkülönösebb a viszony a gyapjú bevitele és kivitele között az utolsó hónapban. 50 millió fonttal több vizetett be és 5 millió fonttal kevesebb vizetett ki s igy a készlet 10 millió fonttal nagyobbodott. A kivitt áruk között első helyet foglaltak el a gyapotáruk, ezeknél a növekvés úgy a súly mint az értékre nézve tizenkilencz százalék. Vasúti ügyek. Előmunkálati engedély. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter Szájbeli Gyula és érdektársainak hat hó tartamára előmunkálati engedélyt adott egy Szombathelytől Kőszegig vezetendő vasútra. A Szabadka város vasúti bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalás alá vette a közgyűlés által hozzá utasított baja-szabadkai szárnyvasut kérdését s azon megállapodásra jutott, hogy Szabadka város egész területén ingyen tért és 20,000 frtot áldozzon ez eszme megtestesítésére. A győr-sopron-ebenfurti vasúton, értesülésünk szerint, ismét két uj megállóhely fog Petőházán és Tamásiban megnyittatni. — A szamosvölgyi vasút részére szükségelt vasúti személy- és teherkocsik egy elsőrangú bécsi vagyongyártól már bevásároltattak, s értékük elsőbbségi részvényekkel 80% átvételi árfolyam mellett ki is fizettetett.— A makó-szőregi esetleg makó-szegedi vasút tárgyában f. hó 15-én nagy értekezlet fog tartatni Szegeden. Mint halljuk, a vállalat élén állók hajlandóknak mutatkoznának a vasútnak Szegedig, vagy helyesebben Újszegedig való vezetésére, ha a város az indóház számára Új-Szegeden kedvező telket ajánlana föl. Ruházati és felszerelési czikkek szállítása. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a bécsi közös hadügyminisztériumtól azon értesítést vette, hogy a katonaság részére 1881. évben szükség lendő mindazon ruházati és felszerelési czikkek szállítása iránt, melyeknek beszerzése általános versenyzés útján eszközöltetik, az 1880. évi november 30-án a nevezett hadügyminisztériumban Bécsben ajánlati tárgyalás fog megejtetni. Az ezen szállításban részt venni óhajtó iparosok a szállításra vonatkozó hirdetményt és annak általános feltételeit, úgyszintén az ajánlati mintákat és a szállítandó czikkek mennyiségét feltüntető kimutatást a budapesti kereskedelmi és iparkamara irodájában (tőzsdeépület II. emelet) megtekinthetik. Csőd Budapesten. Meller Fülöp budapesti lakos kereskedő ellen. Perügyelő Horváth Mihály ügyvéd, bej. határidő nov. 10. 11. 12. a budapesti k. tvszéknél. Csődmegszüntetés. Turcsa János szamosujvári lakos javára, a deési tvszék részéről. Az első kilencz hóban Szeptember hóban 1880. 309.907,762 font szer. 34.275,327 font ster. 1879. 259.346,232 „ „ 27.723,428 „ „ Növekvés 50.561,530 font ster. 6.551,899 font ster. = 195 százalékkal = 23 6 százalékkal. Kivitel (csak angol gyártmányok) : Az első kilencz hóban Szeptember hóban 1880. 167.019,777 font ster. 20.027,347 font ster. 1879. 140.176,165 „ , 17.402,242 „ Növekvés 26.843.612 font szer. 2.625.105 font szer. Szüreti tudósítások. Czegléd, okt. 12. (Az „Ellenőr” saját tudósítása.) A szüret a múlt héten mindenütt véget ért, de a remény nem oly jól ütött ki, mint legutóbbi tudósításomban írtam, mert ott, ahol 40—45 akó borra volt remény, nem lett több mint 9—15 akis bor, azonban a sok szőlőbirtokos között van olyan is, kinek jó termése lett. A vásárlás már megindult, de az ár a rossz termés miatt nagyon felszökkent. Szeged, okt. 12. Az idei szőlőtermés itt is igen rossz volt, minek folytán az új borokért eddig hallatlan árakat követelnek és fizetnek. Nagyobb szőlősgazdák idei termésüket törkölylyel együtt 5-től 7 frt 50 krig adták el, a tavalyi és a borok ára is hasonló arányban ment följebb, úgy hogy a tavalyi borokat ma 8—10 frtjával fizetik. Gazdasági és üzleti tudósítások. Czegléd, okt. 12. (Az „Ellenőr“ saját tudósítása.) Mai hetivásárunk eléggé látogatott volt. Gabonát, kukoriczát és krumplit elég nagy mennyiségből hoztak be, a vevők nem nagyon alkudoztak. Jegyzett árak a következők: Buza 8.50, rozs 6.20, árpa 4 frt, zab 2.60 frt hektoliterenként, csöves kukoricza zsákja 1.30, krumpli 1.10 frt. Szeged, okt. 11. (Szent-Mihály-napi vásár.) Vásárunk nagy élénkség között folyt le, azonban az üzleti eredmény sem a forgalom, sem az üzérkedés tekintetében nem felelt meg a várakozásnak. Az eső igen sokat ártott a vásárnak, mivel a forgalom elé nagy akadályokat gördített. Gabonafélékből nem sok érkezett s az ár megmaradt változatlanul. Gyapjút szintén csak keveset hoztak be ; az árak magasak : régi gyapjú 64—66 frt, báránygyapju 50—51 frt bécsi mázsánként. A marhavásár igen élénk és nagy forgalom volt. Az átlagos vételárak a következők : Igás lovak 50—120 frtig. Hízott tehenek 90—100 frtig.. Borjas tehenek 80—100 frtig. Soványabb tehenek 60—80 frtig. Ökrök 200-300 frtig párja. Sertés kevés hajtatott fel, de jó áron keltek el. Sovány 50—56 kr, hizott 60—70 kr volt kilója. Nyersbőrből leginkább juh és lóbőrben volt említésreméltó hozatal. Birkabőr 2.40—2.80. Lóbőr 8—9.50. Marhabőr 18— 19 frt párja. Kézműárukban főként téli szövetek vásároltattak, a vevők leginkább a szegedi tanya és szomszédbeli felső községekből érkeztek, azonban a bekövetkezett eső itt is nagyban volt érezhető, ma élénkebb az üzlet. A faüzlet lanyha maradt, ezen évben még a bánáti vevők — hihetőleg a kedvezőtlen termés következtében — csak gyéren érkeztek. Üres hordókban az idén a kereslet sokkal csekélyebb a tavalyinál, noha kádárjaink a nem épen kedvező kilátás folytán nem igen tartottak nagy készletet, ebből is a legkisebb része talált vevőkre. — Nagy hordók hektoliterje 2 frt 20—2 frt 60 kr, kisebb hordók 3—4 frton keltek hektoliterenként. Kaposvár, okt. 11. A vetés, melylyel gazdáink az esős idő miatt nagyon megkéstek, javában folyik. A korábban vetett gabonák szépek és hibátlanul keltek, s e tekintetben még semmi panaszra sem lehet ok. Az őszi repcék szépek. A kukoricza már széleiben törik. Általában véve az egész megye területén sok kukoricza lesz és bő termés. A hajdina is megérik, még eddig dér nem volt, a kukoricza és hajdina pedig nagy kenyér és takarmánypótlék. Sarju legtöbb helyen gazdagabb takarítást adott, mint előszéna, csakhogy sok eső érte kint, és akik nem siettek a takarítással, azoké jó részben megromlott. A mintatudósítások szólnak széna dolgában — fentebbiek daczára — nem a legjobban állnak gazdáink és a gazdaságokban csak az a szerencse, hogy sok az árpa- és búzaszalma. A burgonyát szedik , több lesz, mint a múlt évben, de alig lesz tartós, miután sok eső érte a földben; a termés is többnyire vizenyős, izetlen. Piaczainkon a gabonaárak szilárdan tartják magukat, habár a szüret és vetés miatt nincs kellő mérvű forgalom. E hó utoljától kezdve azonban népes és nagy forgalmú hetivásárokra számíthatunk. A cséplés is tart még számos gazdánál, miután ebben is hátra vagyunk az esős időjárás miatt. Az idei bort veszik hektoliterenként belfogyasztásra 9—10 foton. A termés igen kevés, vannak szőlősgazdák, akiknek a munkabért sem adta meg a termésük. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Október 13-án. — Árutőzsde. Gabonaüzlet. (Esti tudósítás.) A délutáni üzlet meglehetős lanyhán folyt le. Az árak külföldi bágyadtabb tudósítások következtében hátrálnak. E 1 a d a d o tt : Buza tavaszra 6—7 rakomány à 2500 mm. 12 frt 50—12 frt 43 kr, bánáti tengeri 1881. május—júniusra 7—8 rakomány a 2500 mm. 6 frt 42—6 frt 50 kr. Esti jegyzések: Szokványbuza őszre 11.75 pénz, 11.80 áru, tavaszra 1991 /_ nórvz 19.471/érf.rn. -------/ 2 r------7------- - 1 - -----Zab őszre 6.45 pénz, 6.50 áru, tavaszra 6.521/, pénz, 6.5772 áru. Kukoricza május - júniusra 6.40 pénz, 6.45 áru. Értéktőzsde. Magánforgalom. Noha a megnyitáskor a jó bécsi árjegyzések jó hangulatot gerjesztettek és Magy. jár. 106.65-ig, Osztr. hitelr. pedig 280.50 ig köttettek igen élénk üzlet mellett , mégis a zárlat felé gyengébb lett a forgalom és Magy. jár. 106.10-re és Osztr. hitelr. 279.30-ra mentek vissza. Helybeli üzérek és czégek tetemes veszteségeket szenvedtek és több ügynököt nagyobb összegekben károsítottak , úgy, hogy némi aggodalommal váratik el a média leszámítása. Zárlat : Magyar. 106.25, Osztr. hitelr. 279.30. Értékpapírok szelvényeire eső kamat okt. 14- Magyar államadósság: Osztrák államadósság: M. vasúti köles. 120 frt d. 5% • 1.7197 M. Gömöri áll.v. záloglv. db. 5% 1.5298 M. 1869. keleti v. áll. kötv. els. adómentes 5% ...... M. 1873. keleti v. áll. kötv. els. arany vagy ezüst 5% .... M. 1876. kel. v. á. kötv. av. 5% 0. á.-adós. papir 5% 100 frt után 1.9017 0. a.adósság ezüst jan.--jul. 5% 100 frt után...............................1.2017 0. államadósság ezüst apr.—okt. 5°/0 100 frt után..........................0.16»7 Alföld-fiumei vasút 5% dbként Báttaszék-dombovár-zákányi vasút 5%/0 dbként...............................2.86“ Déli vaspálya 5% dbként . . . 4.5278 Északkeleti vaspálya 5% dbként 2.86“ M.földhit.papírért. 5»/,«/o100 frtu. 2.49«3 M. földhit. papírért. 5% 100ft ut. 2.2639 M. földhit. papírért. 4«/a% 100 ft. u. 0.16« M. földhit. ar. v.ez. 120 ft ut. 50/0 0.71e? Magy. jelzálog 56/86/0 100 frt után 1.57« M. á. földh.-rv.-társ. 6% 100 frt u. 2.21« Báttaszék-domb.-zákányi v. 5% db. Dunagőzhajózási társ. 5% dbként Északkeleti vasút 5«/0 dbként. . 4.2917 1.430« 1.430« Tiszai és szegedi kölcsön db. 4% M. aranyjáradék 100 frt után 6«/0 M. földteh. kötv. 100 frt után 5»/6 Érd. földteh. kötv. 100 ft után 5»/0 Szőlődézsm. kötv. 100 ft után 5% Pest város köles. 1870., 1871. 5% 0. á.-adósság kisrs. 1860. egész 5% 0. á.-adósság kisors. 1860. ötöd 5% 0. á.-adós. kisors. 1854. egész 5% 0. aranyjáradék 40/0 100 frt után Bécs v. kölcsöne 5% 100 frt után M. ált. földh.*részv.-társaság 51/a% 100 frt után............................... Osztr.-magy. b. 5% 100 frt után Pesti m. keresk. b. 6% 100 ft ut. Pesti m. keresk. b. 5*/a0/0 100 ft ut. Magyar-galicziai vasút 5%/0 dbként Első erdélyi vasút 5% dbként . Kassa-oderb. vasút 5% dbként . 2.86“ Erdélyi vasp. 5% dbként . . Kassa-oderb. vasút 4% dbként Osztr. államvasút 5% dbként. Pécs-barcsi vasút 5% dbként. Tiszai vasút 5% dbként. • Záloglevelek : Elsőbbségek : en 0.14« 1.718» 2.21«7 1.398» 1.83« 1.71« 9.06“ 1.81«» 4.503* 0.14« 1.430« 2.86“ 2.288» 2.86«* 2.86“ 2.36“ 2.63*9 1.430« 1.2167 1.11« 1.22«* 0.3889 2.88“ 0.3889 4.3333 0.5833 Közlekedési vállalatok. Budapesti hajóforgalom. Október 13-án a Duna balpartján a következő vizi járművek kötöttek ki: Stagel Ferencz „B“ m. h. 100 köbm. fülkő Bogdányból. Amann Jakab „Gyula“ m. h. 2000 mm. zab. 60 mm. buza Plavnáról. Nagy András m. h. 500 mm. fehér kő Süttőről. Papisz Péter m. h. 58,000 db cseréptégla Újfaluból. Mászáros Máté „Juliska“ m. h. 344 kbm. tűzifa Lebenczéről. Wellenfeld Károly 2. sz. m. h. 7000 db koczkakő Bogdányból. Losicz és társa „Szeged“ m. h. 1688 mm. buza, 267 mm. zab Zomborból. Weisz Jakab „Anna“ m. h. 100,450 db cseréptégla Apatinból. Stauber Lipót „Móricz“ m. h. 970 mm. buza, 200 mm. árpa D.-Földvárról. Hacz Anna 4. sz. m. h. 31000 db tégla Sződ- Rákosról. Braun Vilmos „Dezső“ m. h. 295 mm. buza T.-Becséről. Időjárás felhős Budapest, okt. 13. 2.23» » felhős Orsova, okt. 13. 2.42 f ff köd Sziget, okt. 13. 0.61n ff felhős Szatmár, okt. 13. 0.90» » ff Tokaj, okt. 13. 0.85« » ff Szolnok, okt. 13. Szeged, okt. 13. 1.18» ffn 2.03n » » Sziszek, okt. 13.— » ff Arad, okt. 12. 0.33null alatt száraz Becskerek, okt. 12. 0 29 m felett felhős Eszék, okt. 13. 2.04 fm M Barcs, okt. 13. 0.92 fm köd 1