Ellenőr, 1880. december (12. évfolyam, 584-638. szám)
1880-12-01 / 584. szám
XII. évfolyam. — 584. szám. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre............................................20 forint — kr. Félévre................................................10 „ — „ Évnegyedre........................................5„ —, Egy hónapra.........................................1 „80 . Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalapatcza 22. sz.) intézendők. jegyes számára 4 kr. Budapest, szerda, deczember 1.1880. ELLENŐR POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten . Kalap utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G L. és társánál M.Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, november 30. Vasutaink államosításának kérdéséhez. VII. Mint a személyforgalomra vonatkozó állításai, és oly megbizhatlanok czikkiró urnak a tarifa-egységgel foglalkozó közleményei is, így például, hivatkozással a német vasúti egylet statisztikai évi jelentéseire, 1878-ban a keleti vonal 3. osztályában 2.866, a duna-drávai vasút 1. osztályában 5.804 kmnyi egységtétel van felhozva, bár a hivatalos legnagyobb egység csak 2,5, illetőleg 5 km. Ez értéknélküli egybeállítás mellőzésével az alábbi táblázatban a tarifaszerű egységi tételeknek adjuk helyes képét s pedig, a mennyiben az osztrák déli s idegen vasutak jönnek tekintetbe, 15°/0-nyi közép-aranyágra alapul vétele mellett. A magyar államvasutakra vonatkozólag különösen kiemelendő, hogy menetárak tekintetében a gyors- és közönséges vonatok közt nincs különbség, bár az önköltségek előbbieknél jóval nagyobbak, s azok a gyorsabb szállítás miatt a közönség szempontjából is hasonlítoatlanul többet érnek. S hogy továbbá rendkívül nagy számú igen mérsékelt menetjegyek kiadása által bizonyos viszonylatokban a főváros, a jelentékenyebb vidéki városok, s csaknem valamennyi hazai fürdőhelyek érdekeiről is a legliberálisabb módon van gondoskodva. A magyar államvasutak által legelőbb életbe léptetett évi bérleti jegyek, a sokat utazó közönségre nézve igen kényelmes és olcsó, s eddig csak igen kevés osztrák vasút által utánzott berendezést képeznek, hasonlókép a munkás-szállítmányok , részére engedélyezett mérsékelt menetár is (klm.-ként 1 kr), mely olcsóság tekintetében az angoloknak a nagyvárosi munka-összpontosításokra szolgáló „parliament vonataira“ emlékeztet. Mindez intézkedések a személykilométerkénti bevételt igen jelentékenyen a hivatalos tarifa színvonala alá szorítják, például 1879-ben valamennyi államvasuti vonalon átlag az I. osztályban 4-7, a II. osztályban 3-2, a III. osztályban 2-2 krra. Teljesen érthetetlen tehát czikkíró úr azon állítása, „hogy az összes menetosztályok árai már az uj nera első évében (1878 1876-hoz képest) 20—30, sőt 50%-ig is felemeltettek, miután az 1876-ban az északi, keleti és déli vonalakra nézve egyaránt életbeléptetett tarifa tényleg még most is változatlanul fennáll, s hogy annak 1878-ban történt felemeléséről szó sem lehet.— Hogy azonban e tarifák még magasabbak, mint a német és belga vasutak díjszabásai, mely vasutak aránylag csekély önköltségek mellett rendkívül kifejlett forgalom felett rendelkeznek, ez teljesen észszerű s az önköltségek szabályozásának elvével egybehangzó jelenség. Értesülésünk szerint különben a tulajdonképi helyi forgalomnak különös kedvezmények nyújtása által vegyes vonatok használatánál, újabb emelése s e czélra az összes államvasúti vonalakon az eddigieknél sokkal olcsóbb egységi dijtételek engedélyezése terveztetik. Az áruforgalomnál kénytelen ugyan czikkíról a „csaknem hasonlíthatlan“ emelkedést a második időszakban beismerni, érdemét azonban az állami igazgatástól megvonni s a beállott lendületet véletlennek törekszik feltüntetni. Miután ez esetben a czél szentesíti az eszközöket, a többek közt a pályafentartási kiadásoknak az északi vonalon, továbbá a mozdonytüzelési költségeknek az összes vonalakon is érdekül kell — sapientisat — szolgálni, hogy az állami üzem gyorsasága és pontossága kétségbe legyen vonható. A tonnakilométerenkénti egységi tételeket illetőleg alább, a német statisztika alapján a czikkíró úr által nyújtottnál részletesebb egybeállítást adunk, s pedig 1875-től kezdve, mert az osztrák-magyar vasutak bevételei a versenyküzdelmek azt megelőzött idejében normális üzleteredményeknek nem tekinthetők. Bevétel papír-krajerárokban tonnakilométerként (a német vasutakra nézve 15% alapján) : Nem szándékunk ez egybeállításhoz netán megtörtént tarifaemelések tekintetében bizonyos fejtegetéseket fűzni, mint azt czikkíró úr, szembeszökőleg a vasúti tarifák berendezése feletti tájékozatlanságból, a tonnakilométerkénti átlagos bevételeknek 1876 és 1878-ban, a magyar államvasutakra nézve általa kiszámított különbözet alkalmából teszi, mert például oly vasút, mely túlnyomólag gabonát és nagyobb értékű, tehát magasabban díjszabásozott árukat és kevesebb szenet, fémeket és köveket stb. szállít, még a megfelelő tarifaosztályok általában olcsóbb egységi tételei mellett is, természetesen magas, átlagos egységi tételt fog kimutatni, mint más igazgatóság, mely főleg alacsony értékű czikkek forgalmát közvetíti. Mindennek daczára is kiemelendőnek tartjuk azonban, hogy az északi államvasúti vonalak forgalma, mely vonalak a vonatkozó viszonyok és körülmények méltánylásával egyedül hasonlíthatók össze a nagyobb osztrák és német vasutakkal, még mindig olcsóbb a német vasutakénál s hasonlíthatlanul olcsóbb a legnagyobb és leggazdagabb osztrák-magyar vasutaknál. Ez utóbbi állítás részletes bizonyítását czikkírónr sokkal megbízhatóbban szerezheti meg a meglevő tarifákból, mint statisztikai feljegyzésekből. (Vége következik.) 1875 1876 1877 1878 Magyar államvasutak éjszaki vonal 2-712 2-696 2 782 2-649 » „ déli „ 3-121 3-063 3-4443 9- 5 « „ keleti „ 3-785 4 114 3-6294-336 Alföld-fiumei vasút 3-724 3-688 3-7974-193 Duna-drávai vasút 3-494 3 126 3-2353862 Osztrák államvasút-társaság 3-275 3522 3-7603-309 Déli vasút 3-046 3-094 3030 2-804 Nándor császár éjszaki vaspálya 2-977 2-924 2-9862-902 Magyar éjszakkeleti vasút 3-226 3 591 3-3913 550 Magyar nyugati vasút 3-324 3-248 3-281 2-992 Összes osztrák-magyar államvasutak 3.224 3-284 3-3063-137 Összes német államvasutak 2 968 2 913 2-8692 810 Összes német magánvasutak 2 975 2-876 2 7652-667 A székesfehérvári gazdasági congressus emlékirata a képviselőház előtt. (Befejezés.) XII. tétel. (A kérvény 11. lapján.) Szükségesnek tartauk az 1875. VII. a földadó szabályozásáról szóló t.-czikk 19. §-ának olynemű módosítását, hogy miután az 1867—1872. évi átlagárak alapján megállapítandó jövedelem a valóságnak épen nem fog megfelelni, mondassák ki, miszerint a földbirtok tiszta jövedelmének megállapításánál a változott közgazdasági helyzet is figyelembe vétessék. Ez irányban számtalan kérvény került a t. ház elé. Az idézetben tehát oly átalános óhaj van kifejezve, melynek teljesítését megtagadni nem lehet. És nemcsak a gazdaközönség érdeke az, mely itt figyelembe vendő, hanem a földadó szabályozásának nagy műve is, melynek helyességét emelni fogja azon törekvés, hogy a tiszta jövedelem lehetőleg a viszonyok helyes mérlegelésére és megfelelőbb átlagárak megállapítására fog fektettetni. A pénzügyminiszter úr a bizottság előtt kijelentette, hogy maga is beismeri, hogy az 1867—1872. évi átlagárak alapján kiszámított tiszta jövedelem nem felel meg a valóságnak. Ez okból segíteni óhajtván a keletkezett bajon, egy országos értekezletet hivott össze, melynek munkálata alapján az 1875 : VII. t.-cz. megfelelő módosítása iránt törvényjavaslatot fog a háznak bemutatni. A bizottság a miniszter nyilatkozatát tudomásul vette és abban megnyugodott. 13. tétel. (A kérvény 11. lapján.) Megváltoztatandónak tartatik a belvizek levezetéséről szóló 1874 : XI. t.-cz. és pedig olykép, hogy a belvizek levezetésére szükséges előmunkálatok hatóságilag megtétetvén, a társulatok megalakítása ugyancsak hatóságilag foganatosítandó, nemkülönben a vizek lefolyásának meggátlása és utainak megnyitásával szükségessé váló intézkedések a közigazgatási legalsóbb fórumok által, lehető leggyorsabb eljárás mellett keresztülvihetők legyenek. Azok után, amiket a bizottság a IV. tétel tárgyalása alkalmából fent előadni szerencsés volt, a bizottság a XIII. tételre nézve csak röviden nyilatkozik. Az 1874 : XI. t.-cz. súlyt fektet nemcsak arra, hogy az érdeklettek jogaikat megóvhassák és ez okból, mint minden a tulajdonnal összefüggő kérdéseknél a" hatóság előtti kezdeményezéssel éljenek, hanem egyúttal intézkedik arról is, hogy a törvényhatósági és községi tisztviselők és hatóságok feladatukat az egyéni jogok megóvása és a rendőri szempontok érvényesítése czéljából foganatosítsák. A törvény tehát oly alapokra van fektetve, melyek az ily természetű kérdéseknél leginkább biztosak és egyes rendelkezéseiben, milyenek pl. a 2, 7. és 13. §§-ban foglalják, eléggé intézkedik a közigazgatási hatóságok hivatalos eljárásának kellő biztosítása iránt is. Hogy az ez irányú hivatalos eljárás lehetőleg gyors legyen, azt a bizottság szükségesnek tartja , ámde annak valósítása a gyakorlati életben az érdeklett közönségtől is függ ; hatósági szempontból pedig a segély mindenkor administrativ után is megtalálható. XIV. tétel. (A kérvény 11. és 12 lapján.) A mezei rendőri törvény (1840 : IX. t. sz.) illetőleg az általa rendelt eljárás módosítása elkerülhetlennek tartatik. A közigazgatási hatóságok illetősége kívántatik. A bizottság, miként ez másként nem is lehet, osztozik a kérvény vonatkozó indokolásában. A személy- és vagyonbiztosság minden irányban fejlesztendő. Ezen törekvés jellemzi különben is mindazon törvényes intézkedéseket, melyek e téren újabb időben megalkottattak. Az 1840: IX. t. sz. alkotása idejében uralkodott viszonyoknak kifolyása. Hatása mindenütt, hol alkalmaztatása iránt nemcsak kötelességszerüleg hatóságok, hanem az érdeklettek is gondoskodtak, kielégítőnek tapasztaltatott. Ám a bizottság figyelemmel a mai viszonyok igényeire, kimondotta, hogy az 1840: IX. t. cz.-nek a kor szelleméhez képest módosítását s az eljárásban a közigazgatási tisztviselők illetőségének megállapítását szükségesnek tartja. Ezek azok, tehát, miket a közgazdasági bizottság a czimben megjelölt kérvény tárgyában a kapott utasítás folytán véleménye gyanánt előadni kötelességének tartott. A bizottság nem gerjeszt a t. ház elé részletes javaslatokat, mert azon nézetben van, hogy a többnyire általános elvi megállapodásoknak a t. ház által leendő elfogadása esetén a kormánynak leszen feladata a megállapodások s általános javaslatoknak gyakorlati kivihetősége iránt részletes adatokkal és előterjesztésekkel lépni ír t. ház elé. És mert a tárgyalás folyamán azon meggyőződést szerezte a bizottság, hogy a kormánynak, ismerve a mezőgazdaság helyzetét, méltányolva igényeit s panaszait, komoly és erős szándéka van nemcsak a törvényhozásnak nyújtani alkalmat arra, hogy a maga részéről is késedelem nélkül teljesíthesse feladatát, de egyszersmind saját hatáskörében is foganatba venni mindazon intézkedéseket, melyeket tőle az ország méltán elvárhat, a bizottság a következő határozati javaslatot elfogadásra ajánlja a t. háznak: Határozati javaslat. A képviselőház magáévá tévén mindazokat, miket a közgazdasági bizottság jelentésében eléje terjesztett, a Székesfehérváron megtartott II. orsz. gazdasági congressus végrehajtó bizottsága által az ország mezőgazdasági helyzetéről benyújtott kérvényt (emlékiratot), valamint az arra vonatkozó többi kérvények és feliratokat, az érintett bizottsági jelentéssel együtt, oly felhívással rendeli a miniszterelnök útján a kormánynak kiadatni, hogy a közgazdasági bizottság ezen jelentésében foglalt javaslatokat és megállapodásokat figyelembe véve, azokra vagy azok egyes részleteire nézve, a szerint, amint törvényhozási intézkedés válnék szükségessé, előterjesztéseit tegye meg. Kelt Budapesten, 1880. november 20-án. B'irots Gábor, a közgazdasági bizottság előadója. Közlemények: A buda-győri vasút és Esztergom. A tervezett budapest-győri vasútvonal irányára nézve tudvalevőleg két alternatív terv merült fel. Az egyik szerint e vasút Buda és Győr között az aránylag legrövidebb utat követné s Esztergommal szárnyvonal által köttetnék össze ; a másik terv szerint a vasút kerület tenne Esztergomon át s tulajdonképen buda-esztergomgyőri vasuttá lenne. — Ez utóbbi vonal megvalósítása czéljából az esztergomiak feliratot intéztek a kormányhoz s azt ma küldöttségileg nyújtották át. A küldöttség tagjai voltak : Palkovics Károly polgármester elnöklete alatt Beszédes Sándor, Kovács Albert és Marossi József. Poór Antal esztergomi képviselő vezette be őket a kormány tagjainál s Andrássy Gyula, Esztergom megye párkányjárási képviselő is hozzájuk csatlakozott. A küldöttség először Tisza Kálmán miniszterelnöknél tisztelgett s átnyújtotta az emlékiratot. Tisza megígérte, hogy a kérdést szakértőkkel tanulmányoztatni fogja. Innen Ordódy Pál közmunka- és közlekedési miniszterhez mentek, ki hasonló szívességgel fogadta őket. Délután 3 órakor pedig Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszternél tisztelkedtek. A felirat megemlítvén, hogy Bia, Bicske és Tata vidékének érdekeltsége erőfeszítéseket tesz, hogy a kormány által elhatározott vasút e vidéken át építtessék s Esztergommal szárnyvonal által köttessék össze. Esztergom városa ezzel szemben kimutatni igyekszik, hogy e vonalnak Esztergom felé való építését igen nagy közgazdasági előnyök igénylik. Esztergom vidékének termékei a vasútnak állandó és gyorsan szaporodó szállítási anyagot szolgáltathatnak. E termékek közt első a kőszén, mely a m. kir. földtani intézet adatai szerint 12 négyszögmértföldnyi területen fordul elő s minden négyszögmértföld átlag 4 és fél millió méter mázsa kőszenet tartalmaz. A kőszén minősége kitűnő ; színe fekete, fényes, törése kagylós és kockás alakú. Hőereje átlag 6 méter mázsának egyenlő 1 és 30 hüvelyes puhafáéval. Hogy a kőszén termelés eddig még csekély, annak oka a szállítás drágaságában rejlik, mely a tervezett vasút kiépítése által jelentékenyen mérséklődnék, s a kőszén nagy kelendőségnek örvendhetne mind Bécs felé, mind az alvidéken. A vidék második terméke a vörös, fehér és szürke márvány, mely a Boczkó-Eménkes, Pirnicze és Gerecse hegyeken nagy sziklákat képez. A telepek jelentőségét az emeli, hogy Budapesthez és Bécshez sehol sincs oly közel ily kitűnő anyag. A gerecsi márványbánya már össze van kötve a Dunával vasút által, de azt a viziút alkalmatlansága miatt nem használják. A budapest-győri vasút kiépítése által e termék is nagy elterjedést nyerhetne. Nem csekélyebb jelentőségűek a mésztelepek, melyek kitűnő kövér meszet szolgáltatnak. Hasonló ipari jelentőséggel bírnak az esztergomi, nyergesujfalvi és bajóthi czementmárga lerakodások, valamint az esztergomi Strázsahegyen, Bajóthon, Lábatlanon előforduló nummulit-homokkő ; az Esztergom vidékén előforduló trachyt-kőzetek, trachyttuffok, melyek az esztergomi bazilika, valamint a budai Mátyás-templom anyagának nagy részét szolgáltatták. A vidék ipartermékei között kiemelendők a téglagyártmányok; a gazdasági termékek közül a tüzelőfa, melyből a vasút által átszelendő terület 10,000 élet termel évenkint; a bor, melyből 1 négyszög mértföldnyi kiterjedésű szőlőkben mintegy 250,000 hektoliter terem évenkint, továbbá a rendes gabonafajok, burgonya és pálinka. A vasútnak Esztergom felé való építése által a garamvölgyi élénk gabonaforgalom is az esztergomi piacra volna átvonható. A felirat ezután Esztergom helyi előnyeit sorolja fel. Különösen a kőszén kiaknázására nézve kijelenti, hogy a Biától a kőszéntelepekig tervezett szárnyvasuttal nem lesz segítve s a vasútnak Bia-Bicske irányában való építése által a kivitel útját sokára elzárnák, a dia-esztergomi szárnyvonal által az összeköttetés Bécs felé 50 kilométerrel hosszabb lenne. Mindez okokat összevetve, a vasútnak Esztergom felé való építése előnyösebbnek tűnik fel s ezek alapján Esztergom sz. kir. város közönsége a vasútnak Esztergom irányában leendő építését kéri. Mind Tisza, mind Ordódy és gr. Szapáry miniszterek megígérték, hogy az ügyet tanulmány tárgyává teszik s azon lesznek, hogy Esztergom város kérését lehetőleg teljesítsék. Ugyan a vasút ügyében értekezlet volt ma Rakovszky István képviselő lakásán, mely értekezleten Perczel László képviselő, mint megbízott elnök jelentést tett eddigi eljárásáról. Az értekezlet hosszasabban tanácskozott az eddig e téren történtekről s a legközelebbi teendőkre nézve abban állapodott meg, hogy a fővárosban levő érdeklődő képviselők a pénzügyi és közlekedési minisztereket , illetőleg a kormányt küldöttségileg felkérik, hogy az országos fontosságú pálya létesítése iránt mielőbb intézkedjék. A phylloxera Oroszországban. Amint a „Golos“ értesít, a phylloxera már Krímben is fellépett s nagy rémületet okoz. Kőszén-szállitás. Az 1877. évi augusztus hó 1-je óta érvényes felső-sziléziai-osztrák-magyar közvetlen kőszéndijszabás díjtételei, melyek jelenleg a használt kocsi térfogatának vagy hordképességének teljes kihasználásánál alkalmaztattak, jövő évi január hó 1-től kezdve csak kocsi és fuvarlevelenként 10.000 kilogram minimális mennyiség feladásánál, vagy ezen mennyiség után esedékes szállítási illeték fizetésénél jönnek alkalmazásba. A központi pince a bortőzsdék mintájára a kormány által még ez évben fel lesz állítva a Köztelken. Fő czélja a termelőket a vevővel egyenes összeköttetésbe hozni. Ma délelőtt a kereskedelmi miniszter megbízásából Miklós Gyula borászati kormánybiztos megszemlélte úgy a pinczét mint az irodai helyiségeket és czélszerűnek találta azokat. Az uj bortőzsde Kremer Fülöp borászati vándortanitó felügyelete alatt fog állani. Az első magy. áll. biztositó-társaság életbiztositó osztályánál 1880. november hó folyama alatt életbiztosítások 879,640 frt 47 kr erejéig köttettek s az életbiztosítási díjbevétel folyó évi január hó elsejétől november hó végéig 1.485,089 frt 90 krra, a bejelentett halálesetek összege pedig ugyanazon idő alatt 405,065 frtra rúg. A társaság életbiztosítási károk fejében, fennállása óta november hó végéig 5 millió 129,812 frt 7 krt fizetett ki. A bécsi Bankverein (bankegylet) tegnapi gyűlésén elhatározták, hogy az alaptőkét 7 millió frtról 25 millió frtra felemelik. Kibocsátanak 170,000 drb új részvényt, amelyek közül 40,000 részvényt a régi részvényesek 115 forint árfolyam mellett átvehetnek, tehát két régi részvényre esik egy új. A többi 130,000 részvényt egy pénzcsoport veszi át 115 frt árfolyammal, e pénzcsoport a következő tagokból áll : a német bank Berlinben, a német egyesületi bank M. Frankfurtban, a würtembergi egyesületi bank Stuttgartban, a Banque de Paris et des Pays-Bas, a Crédit Lyonnais, a Comptoir d’Escompte de Paris, továbbá Hottinger és társa, Mallet Frères és társ., Pillet Will és társ., Domachy R. és F., Scillieri és mások. Az orsz. m. iparegyesület építész- és épitésipari szakosztálya szerdán, f. évi deczember 1-én délutáni 6 órakor az egyesület helyiségében (Ferencziek határa I. emelet) ülést tart, melynek tárgyai 1. A VIII. tervezési pályázat kiírása és a bíráló bizottság megválasztása. 2. Mudrony Soma igazgató indítványának megvitatása, stb. A Rajna új összeköttetése a tengerrel. Porosz kormánykörökben most egy nagyfontosságú tervvel foglalkoznak: a Rajnát az északi tengerrel a Wesel és az Ems meg egy csatorna útján összekötni. A poroszoknak már 1840. óta igen nehezükre esik azt látni, hogy közvetlen hajózás a Rajna német része és a tenger között nincsen, mert a Rajna nem elég mély arra nézve, hogy a tengeri hajók Kölnig, Bonnig bejárhassanak. Már többször tervezték, hogy a Rajnát mélyíteni fogják annyira, hogy a tengeri hajók bejárhassanak, erre nézve azonban Hollandia közreműködésére volna szükségük, ez azonban természetesen nem hajlandó saját tengerészetének és kereskedelmének rovására hozzájárulni oly intézkedésekhez, amelynek czélja a német tengerészetet emelni. Ezt mutatja az is, hogy a német határ közelében állandó vasúti hidat építtetett a Rajnán. Ha tehát a hollandiai kormány nem járulna hozzá a Rajna mélyítéséhez, a porosz kormány a fent említett után szándékozik a Rajnát összekötni a tengerrel. Az aranybevitel Amerikába. Az óriási verseny az ó- és újvilág között, amelyben az első az utóbbitól nyert élelmiszerekért, gabona és húsért felhalmozott tőkéjével, ennek legszállíthatóbb alakjában, aranyban fizet, leginkább és legérezhetőbben az európai nagy bankoknál nyilatkozik. Azok az öszszegek, amelyek ezek érczkészletéből eltűnnek, rendszeresen s mintegy mathematikus pontossággal jelennek meg az amerikai bankok kimutatásaiban. A londoni „Economist“-ban ezen jelenségről a következőket olvassuk: Feltűnő, mily csekély befolyást gyakorolt az európai pénzpiacra az, hogy 5 negyedév alatt 21 millió font sterling szivárgott át Európából New- Yorkba. Ezen összeg nagy része az angol és a franczia bankból vitetett ki, s az angol bank kamatlába 1 százalékkal, a franczia banké másfél százalékkal emelkedett. De nemcsak a bankok érczkészlete kevesbedett, hanem a magánbetétek is csökkentek, még pedig az angol banknál 1879. november végétől 1880. november végéig 31 millió font sterlingről 25 millió font sterlingre, a franczia banknál 19 millió font sterlingről 15 millióra, a német birodalmi banknál 9,7 millió font sterlingről 8 millió fontra, ellenben a new-yorki Associated Bankok betéte 50 millió font sterlingre emelkedett. Faküldemények szállítása. A Marcheggen át érvényes 1879. évi,május hó 1-én életbelépett „Magdeburg osztrák-magyar fadijszabás“ a hozzátartozó I. számú pótlékkal együtt 1881. évi január hó 1-ével érvényen kivül helyeztetvén, az abban foglalt német állomásokra rendelt faküldemények tiszavidéki vonalaink illető állomásairól az 1879. január 1-től Ruttkán át érvényes díjszabás tételének alkalmazása mellett kizárólag Ruttka-Oderbergen át fognak szállíttatni. Budapesti áru- és értéktőzsde. — November 30. — Árutőzsde. Az üzlet változatlan, búza tavaszra 11.90 frt pénz, 11.95 frt áru, bánáti tengeri 6.15 frt pénz, 6.18 frt áru. Értéktőzsde. Esti tőzsde. Szélcsend uralkodik a tőzsdén. Sem forgalom sem vételkedv nincsen. Az árak lassankint lefelé szálltak, és végre Magyar járadék 108.27-en. Osztrák hitelrészvény 286.80-on kelt. Hat óra tájban egy kis reaetió állott be. Magyar járadék 108.40-re, Osztrák hitelr. 286.20-ra javult. De forgalmat nem voltak képesek előidézni. Ma bukás is történt. Egy Wodzasik nevű ügynök kötelezettségeinek eleget tenni nem volt képes. A veszteség azonban csak csekély. Budapesti hajóforgalom. November 30-án a Duna balpartján a következő vizi járművek kötöttek ki u. m. : Ficktl testvérek m. h. „Paula“ 701 mm. árpa, 1200 mm. buza, 496 mm. zab, 28 mm. bab, Komáromból. Weisz István 1 dereglye káposzta 4000 db, Esztergomból. Melegh Mihály m. h. „Julcsa“ 1713 mm. buza, Yerbászról. Fleischmann Imre m. h. „Erzsébet“ 1948 mm. buza, Yerbászról. Időjárás, Vízállás.