Ellenőr, 1881. április (13. évfolyam, 163-216. szám)

1881-04-08 / 176. szám

om. évfolyam. — 176. szám Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre.........................................20 forint — kr. Félévre ..............................................10 „ — „ Évnegyedre ...........................................5 „ — „ Egy hónapra......................................1­9­80 „ Az estilap postán való külön küldéséért az elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­­ntcza 22. sz.) intézendők. Egyes szám­ára 4 kr. Budapest, péntek, április 8. 1881. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Kalap-utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­­vábbá DAUBE G. L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, április 7. Közgazdaságunk 1880-ban. XIX. Bortermelés. (Folytatjuk.) Ezen irtószerek alkalmazásán kívül gyökeres ered­mény eszközlésére a külföldön tett tapasztalatok szerint az inficiált területnek teljes víz alá merítése mutatkozott czélravezetőnek, mely rendszabályok alkalmazása azon­ban vízhiánya és egyéb helyi viszonyok folytán csak kevés helyütt mutatkozik kivihető­nek. Tekintve, hogy Versecz város határában három olyan kisebb phylloxerás folt találtatott, melynek tovább harapódzása által az egész ottani nagy kiterjedésű szőlő­területek, melyek a lakosság vagyonának tetemes részét képviselik — a végpusztulás veszélyébe jutnának: itt czélszerűnek találta a kormány a még csak csírájában levő baj tökéletes elfojtására a fent érintett gyógymód alkalmazását. Mi végből a minisztérium kebeléből a gazdasági mérnökség főnöke a helyszínére kiküldetett oly czélból, hogy a viszonyok tanulmányozása után az elárasztás mikénti keresztülvitele iránt adjon szakértői véleményt a szükséges költségvetéssel együtt. A kikül­dött szakértő véleménye oda terjed, hogy a Versecz határában levő inficiált szőlők sík fekvésénél fogva a megtámadott területek teljes víz alá merítése a szénké­­negezésnél jóval csekélyebb költséggel eszközölhető lenne, még­pedig e czélra felhasználható folyó víz híján egyelőre két ártézi kút fúrása által. Minek megállapí­tása folytán ezen rendszabálynak lehetőleg jövő tavasz­­szal leendő alkalmazása elhatároztatott s a keresztülvi­tel megkönnyítése czéljából a szükséges előintézkedések már most megtétetvén, azoknak foganatosítása és ellen­őrzése a Temes- Krassó vidékére kiküldött kormány­­biztos , Mihajlovics János országgyűlési képviselőre bízatott. Az irtás iránt tett ezen intézkedésekkel kapcsolat­ban a legnagyobb fontosságú dolog lévén a mutatkozó rész lehető elnyomásán kívü­l gondoskodni arról, hogy annak bármi módon való tovább terjedése a mennyire lehet, megakadályoztassék: e czélból a földművelési mi­niszter első­sorban a szőlővesszők forgalmát ,talán az egész országban újból a legszigorúbban megtiltotta. Oly vidékekről pedig, a­hol a phylloxera fellépése consta­­tálva van, a szőlőnek gyümölcsképen való elszállítása is tilalmaztatott. Kivétel ez iránt csak két esetben történt, ott is a legnagyobb megszorításokkal, t. i. Versecz vá­ros és a főváros közelében levő Tahi-Tótfalu tekinteté­ben, miután az ottani birtokosok egyik legjelentéke­nyebb kereset- és jövedelmi forrását — a szőlőnek cse­megeképen való értékesítését — ezen intézkedés által teljesen megsemmisíteni s igy a rájok nézve a nélkül is elég nehéz csapást még inkább súlyosítani tán nem lett volna méltányos dolog. Megtétettek azonban a leg­szigorúbb elővigyázati intézkedések az iránt, hogy a vész ily módon tovább ne hurczoltassék, még pedig Tahi-Tótfalura nézve Pest megye és Budapest főváros hatóságának és a szakértő közegeknek meghallgatása után kimondatott, hogy onnét a szőlőkivitel egyedül a pesti piaczra engedtetik meg, oly kikötéssel, hogy csak a szőlőgerezdek, minden levél és egyéb alkatrészek tel­jes kizárásával és azok is csupán fedett hajókon lesz­nek szállíthatók. Versecz vidékén pedig azon területek, melyeken phylloxera volt észlelhető, szorosan megállapittatván, é­s azok a körültök, közvetlen közelükben fekvő terüle­tekkel együtt a legszigorúbb tilalom elé helyeztetvén, csakis a többi teljesen vészmentes területekről engedte­tett meg a szőlő kivitele, mely határozat pontos érvény­­ben tartása czéljából a m. k. honvédelmi minisztérium által a szőlőbirtokosok költségére kirendelt honvédség igénybe vételével szoros katonai zárvonal kutatott, an­nak feladatává tétetvén, bármely gyanús helyről szár­mazó szőlőküldemény kivitelét minden módon megaka­dályozni. Egy további fontos intézkedés lévén a fenyegető vész elleni küzdelmünkben egy rendszeresített phylloxera­­kísérleti állomás felállítása, ennek mielőbbi létesítése czéljából dr. Horváth­ Géza az állomás főnökévé kine­veztetett, — egyszersmind a külföldön: Francziaország, S­váj­cz és Olaszország által ez irányban elfogadott és érvényesített s a gyakorlatban tényleg helyesnek bizo­nyult elvek, s általában az egész phylloxera-ügy tanul­mányozása végett a nevezett kísérleti állomásfőnök és E­mich Gusztáv az említett országokba kiküldettek, mely kiküldetéseikről részletes és alapos jelentést ter­jesztettek a kormány elé. Ismeretes, hogy a külföldön, különösen Franczia­­országban tett számos kísérletek és tapasztalatok sze­rint : a phylloxera rovar ártalmatlanná tételére egyik leg­gyökeresebb módszernek találtatott azon eljárás, mely­­szerint az eme rovar pusztításainak nagymérvben kitett szőlőfajok a szívós életű s a phylloxera vastatrix táma­dásainak teljesen ellentálló amerikai fajok által pótol­tassanak. Mi ugyan még a sors kedvezéséből nem vagyunk azon sajnos helyzetben, mint Francziaország szőlőtermő dési vidékei, hogy ezen utolsó mentőszerhez kellene fo­lyamodnunk, mi a végtelen sok költségtől, kár- és veszteségtől eltekintve még egyéb számos hátrányokkal is jár, melyek legfontosabbika az, hogy amaz amerikai szőlők némely vidékeink speciális kitűnő fajtáit alig len­nének képesek csak távolról is helyettesíteni. Mindamel­lett és a jövőben beállható eshetőségek tekintetbevéte­lével, hogy a legrosszabb eventualitás is mindenre elké­szülve találjon, s hogy szőlőtermelésünk, közgazdasá­gunk ezen egyik legfontosabb ágának létéért való küz­delmünkben el legyünk látva minden szükséges fegy­verrel, s hogyha e módszer alkalmazásának szüksége mutatkozik, a kormány a termelőknek az igényelt sző­lőfajokat megfelelő mennyiségben rendelkezésére bo­csáthassa, egy gondos és magasabb feladatát felfogni képes kormánynak kötelessége lévén a jövő esélyeit mindenkor szem előtt tartani; a földművelési minisz­ter elhatározta már most megtenni az intézkedést ezen ellenálló szőlőfajoknak a felállítandó kísérleti állomá­sokon leendő nagyban tenyésztése és szaporítása iránt. E czélból a kérdés tanulmányozása s a szük­séges teny­észanyagnak a helyszínen teljesen meg­bízható módon való beszerzése végett egy kellő gya­korlati s elméleti ismeretekkel biró szőlőtermelő Ne­deczky Jenő földbirtokos Amerikába kiküldetett, oly megbízással, hogy a kijelölt feladatnak a legszélesebb mérvben, kellő alapossággal megfelelni igyekezzék. Ne­­deczky­­— habár számos nehézségeket kelle leküzdenie — mindamellett is fontos megbízatásának a legjobb eredménynyel megfelelt, a mennyiben amerikai szőlőbir­tokosoktól a kitűzött czél biztosítására 100,000 db kü­lönféle, a legjobbnak bizonyult ellenálló fajokból válo­gatott szőlővesszőt hazánkban leendő tovább­tenyésztés végett beszereznie sikerült. A­mennyiben pedig számosak által táplált véleke­dés szerint a szőlőnek alapos regenerálása s megerősí­tése a magról való tenyésztés által czélszerűen elérhető­nek tartatik (a­mi egyébiránt még eddig bebizonyítva nincsen), hogy e tekintetben is a közérdek kívánalmai­nak eleget tegyünk, ugyancsak Nedeczky Jenő által Amerikában beszerzett egy kilogr. mennyiségű szőlőmag három egyenlő részre osztva, kellő ápolás és tenyésztés végett a budai, tarczali és diószegi vinczellérképezdék­­nek megküldetett. A fent említett 100.000 darab szőlővesszőnek ok­szerű tenyésztésére nézve a következő intézkedések té­tettek : Az ellenálló szőlőfajok tenyésztésére az e tekintet­ben Francziaországban tett tapasztalatok szerint — a phylloxera továbbterjedésének különben is ellenállni ké­pes homoktalaj véleményeztetvén legajánlatosabbnak, ennélfogva az e czélra legalkalmasabb telep kiszemelése iránt a földmivelési miniszter megbízásából dr. Horváth Gézával, mint a felállítandó phylloxera-kisérleti állomás főnökével egyetértve megtétettek a kellő lépések, me­lyek eredményesek valának, amennyiben a tett külön­böző szemlék alkalmával az érintett czélra legalkalma­sabbnak bizonyult területeket föltalálni sikerült. Biztosít­tatott pedig ezen kísérleti telep fölállítására első­sorban a kizárólag homoktalajjal bíró Újpest és Káposztás-Me­­gyer községek határában egy e czélra igen jól használható telek, mely jelenleg Károlyi István gr. és ennek köz­vetlen szomszédságában levő két birtokos tulajdonát ké­pezi. Másodsorban pedig szab kir. Budapest főváros hatóságától 20 évi bérleti időre, a földesúri jog elis­merése fejében fizetendő évi egy magyar ar­any bérösz­­szegért két hasonlókép alkalmas területet sikerült kije­lölni. Egyik a város határán, az üllői út jobb oldalán elterülő u. n. Bakonyberek, másik pedig a régi marha­­álló sík homokterületnek a kőbányai út mentében való része. Mely területek eltekintve a talajnak e czélra ki­válóan alkalmas minőségétől, még azon nagy előnyt is nyújtják, hogy közlekedési szempontból a legkedvezőbb fekvéssel bírnak, a mennyiben mind a három telep a várostól aránylag csekély távolságra, s lóvonata vasúttal könynyen hozzáférhető helyen fekszik. Végre pedig ugyanezen amerikai, valamint átalá­­ban hazai szőlőfajok ellenállási erejének kipuhatolása iránt is a kellő kisérletek megtétele kívánatosnak mu­tatkozván , szükségesnek találtatott lehetőleg elszigetelt fekvésű valamely phylloxera-lepett területen is egy kísér­leti állomásnak e czélból való felállítása. E czélból Csáky László gróf Szendrőváros hatá­rában levő, mintegy 20 kat. hold kiterjedésű, teljesen inficiált és a többi szomszéd szőlőhegyektől egészen el­különített fekvésű szőlőterületének a rajta levő borház­zal együtt leendő díjtalan átengedését felajánlotta; a többi szükséges helyiségek megszerzései iránt pedig a városi hatóság közvetítésével a tárgyalások megindit­­tattak. Miután azonban a nevezett gróf ezen hazafias aján­lata folytán a kormánynak rendelkezésére álló, s a ki­jelölt czélra minden egyéb tekintetben teljesen alkal­mas eme terület — némelyek vélekedése szerint — a központból való távolabb fekvése következtében még­sem lenne teljesen megfelelőnek tekinthető, ennélfogva valamely, a fővároshoz közelebb eső telepet kelle a kí­sérleti állomás felállítására kiszemelni. Első pillanatra e végből legalkalmasabbnak lehe­tett volna tartani a főváros közelében levő s nagyban inficiált Tahi-Tótfalu község phylloxerás szőlőterületeit. Ez iránt azonban bővebb megfontolás után amaz indo­kolatlan aggály támadt, vájjon nem lennének-e fenyege­tőbb veszélynek kitéve a nevezett község környékén levő nagy terjedelmű s nagy értéket képviselő szőlőbir­tokok az által, ha a phylloxera ott — habár csak kísér­leti czélból is — zavartalanul és akadálytalanul te­nyészni engedtetik ? Ezen körülmény tekintetbe vételével a jelzett ve­szély kikerülése czéljából oly területet kellene kisze­melni, hol a ragály tovább terjedésének veszélye a le­hető legkisebb mérvekre lenne szorítható. Hosszas utánjárás után végre sikerült e czélra a cs. k. osztrák államvaspálya monori vasútállomásához alig 5/­ óra járásnyira fekvő Gomba község határában két alkalmas területet kiszemelni s azok megszerzését ha­bár terhes feltételek és tetemes anyagi áldozatok árán, biztositani. Ezen phylloxera-területek teljesen elszige­telve állanak s az ahhoz közelebb fekvő szőlőbirtokok is homoktalajjal birván, az inficiálás veszélyének kitéve alig vannak. Ezen területek egyike Gomba község la­kosságának tulajdonát, a másik pedig Berkovics Bernát farkasdi pusztájának kiegészítő részét képezi. Ennyi az, a­mit a földművelés-, ipar- és kereske­delmi minisztérium a phylloxera-ügyben az elmúlt év­ben tett. Látható ebből, hogy a kormány igyekezett megtenni mindazon intézkedéseket, a­melyek e vészes rovar kiirtására és terjedésének meggátlása végett szük­ségeseknek és czélravezetőknek mutatkoztak. A phylloxera-rész mellett a szőlőt károsító rova­rok közül a Tortrix pilleriana nagyobb mértékben lé­pett föl és tett nagy pusztításokat különösen Zemplén­­megyében, a Tokaj-hegyaljai szőlőkben, továbbá He­ves megye némely községeiben; ezek mellett a gyökér­penész is igen nagy mértékben kezd lábrakapni a budai borvidék szőlőiben. Mindezek ellen úgy a hatóság, valamint a közvetlenül érdekelt szőlőbirtokosok minden lehetőt elkövettek és sikerült is elejét venni e szőlő­károk nagyobb mérvű kiterjedésének­. Hozzájárult mind e csapáshoz a túl hosszú szigorú tél s a kedvezőtlen tavaszi, majd az esős nyári és őszi időjárás, minek kö­vetkeztében a múlt évi bortermés országszerte oly rosszul ütött ki, hogy az átlagos termésnek Va­dára, sőt néhol egészen 7,0­ adára szállott alá; a mennyiséget azonban némileg pótolta a bor kitűnő minősége, mely­hez fogható, kivált az ország némely vidékein, már évek óta nem termett. (Vége következik.) Az osztrák-magyar értékpapírok kamatozása A bécsi „Tresor“ rendesen minden évnegyed ele­jén közöl az osztrák-magyar értékpapírok kamatozására vonatkozó táblázatos kimutatást. E lap utóbbi száma összeállítja, mennyit kamatoztak az osztrák-magyar állampapírok a múlt évnegyed végén, e kimutatásból át­­veszszük az érdekesebb adatokat. Papírban kamatozó értékek: 1881. 1880. kamat kamatozás Kölcsönök márcz. 31. decz. 31. láb márcz. decz. 31. 31. Magyar papirjáradék 85-90 — 5 5-82 — Osztrák papirjáradék 75-55 73 35 4­2 5‘55 5'72 Magy. földteherm. kötv. 96-70 97­— 4 8825 5'05 5-03 Erdélyi földteherm. kötv. 96-— 96-75 4 8825 5-08 5-04 Alsó-ausztr. földt. kötv. 105-50 105 4'725 4-48 4-50 Tiszai és szegedi nyere­ménykölcsön 109-25 107'40 4 3‘66 3-72 Záloglevelek Magyar földhitelintéz. 102-25 101-70 5-5 5-38 5-40 „ „ „ 94-— 9250 4-5 4-79 4‘86 Osztrák-magyar bank 101-85 102 5 4-91 4'90 „ „ „ 9975 98-3 4-5 4-51 5-57 „ „ „ 93-60 9250 4 4-27 4-32 Osztrák ált. földhitelint. 33 év alatt kisors. 101-75 100 75 5 4.91 4-96 Elsőbbségek Tiszavidéki vasút 101-25 100 50 5 4.93 4-97 Ferdinand északi vasút 101-­ 102.25 4-5 4-24 4-26 Ezüstben kamatozó értékpapírok: Kölcsönök : Osztr. ezüstrente 76 GO 74 20 4.2 5.48 5.66 Elsőbbségek : Alföld-fiumei vasút I. 92-50 90.25 5 5-40 5-54 Duna-drávai vasút 86-40 83'— 5 5.78 6.02 Pécs-barcsi vasút 99-25 99.— 5 6-04 5 05 Kassa-oderbergi vasút 95 10 92'— 5 5.02 5.43 Magy. galicz. vasút 89.60 86.75 5 5.58 5.76 Magy. északkeleti vasút 87-75 83-90 5 . 69 5.95 Magy. nyugati vasút 93.50 90.25 5 5.34 5.43 Cseh nyugati vasút 100.10 99.75 4,5 4.49 4.51 JVasúti részvények : Egyenkint 200 frt. Alföld-fiumei vasút 162.— 158.75 5 6.17 6.29 Duna-drávai vasút 157.50 149.— 5 6.35 6.71 Kassa-oderbergi vasút 142.25 132.75 4 5.62 6­02 Magy. északkeleti vasút 157. 147­— 5 6.37 6'80 Magy. nyugati vasút 163 25 155.— 5 6.12 6 45 Aranyban kamatozó értékpapírok Magyar aranyjáradék 113-35 l­i-30 6 6-12 6-30 Magyar vas. köles. 120 frt 130 126-50 5 5-34 5-55 1876. Magyar állam. kötv. 89 40 86 75 4­5 5-82 6 06 1873. Magyar állam. kötv. záloglevelek 103 100-50 5 5-61 5'82 Magyar földhit. intézet 118-5 118-50 5­­4-89 4'92 Osztrák ált. földhit. int. 115-50 116-75 5 5 5 01 A valuták állása: Ezüst Arany 1881. márcz. 31. 100 1881. márcz. 31. 115 6875 1880. decz. 31. 100 1880. decz. 31. 117— A debreczeni iparkiállitásról. A folyó év augusztus havában, Debreczen, a nagy magyar Alföld metropolisa lesz színhelye az iparkiállí­­tásnak, s az iparos ifjak vándorgyűlésének. Debreczent az egész országban úgy ismerik, mint „pár exellence“ földművelő és állattenyésztéssel foglal­kozó várost, melyet már a földrajzi tényezők is, e köz­­gazdasági ágak művelésére utasítanak. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy Debreczen ma is az lenne e tekintetben, a­mi a múltban volt. Csökkenést, hanyatlást kell itt is tapasztalnunk és csak a város jól felfogott érdekében történik, hogy újabban az ipar fejlesztése lett kitűzve czélul. Nagyon helyesen, Debreczen nem zárkózhatik el azon mozgalom elől, mely az ipar érdekében ország­szerte megindulván, néhány év óta — különösen na­gyobb városainkban — oly sikert eredményezett, mely iparunknak, már a közel­jövőben leendő felvirágozá­­sára, a legszebb reményekre méltán jogosító alapot képezi. Kisebb városok már szép haladást tettek s Deb­­reczennek, ha nem engedi magát e tekintetben sem túl­szárnyalni, megkétszerezett erővel kell kimutatnia azt, hogy mint iparosváros is, ha nem épen vezérszerepre van is hivatva, de képes a vidék bármely városával nemcsak lépést tartani, de versenyezni is. Debreczen városnak iparosai, hatóságai és átalá­­ban az egész lakosság át vannak hatva az ipar fontos­ságától s és azért lelkesült örömmel ragadják meg az alkalmat, hogy a rendezendő kiállítás sikeres eredmé­nyét biztosítva, Debreczennek mint iparosvárosnak is, elismerést szerezzenek. A múlt évben Sz.-Fehérváron rendezett kiállítás és iparos vándorgyűlés alkalmával, Debreczen lett kijelölve az ez évi vándorgyűlés székhelyéül s e város, századok óta hires vendégszeretetével várja is a magyar társa­dalmunk nagy jövőjű középosztályát,­­ midőn minden lehető elkövetését ígéri e tekintetben. Ki lett mondva, hogy e vándorgyűlés kiállítással lesz egybekötve, midőn az ipar minden ágának termékei, az ország bármely iparosától, szívesen lesznek fogadva. A kiállításra a bejelentéseknek július 1-éig meg kell történni. A tárgyak beküldésének határideje július hó 20-ikától, augusztus hó 10-éig lett elhatározva. A kiál­lítás megnyitása aug. 20-ikán lesz, és tart 10 napig. Min­den megkeresés a „végrehajtó bizottsághoz“ intézendő, melynek elnöke Huber József, titkára Grünwald József. A tudakozásokra gyors és pontos válasz a leg­készségesebben adatik. A kiállítás színhelye a ref. Collegium koloszszális épülete lesz. A védnök a város, illetve a polgármester, Simonffy Imre kir. tanácsos. A kiállítandó tárgyak térdija igen csekélyben van megállapítva, de csak is a külön kiállítási helyet kívá­nóknak, s a végrehajtó bizottság a tárgyak érdekében felelősséget vállal, a­melyekért térdij, a fentebbi szerint, nem fizetendő. Meg kell még említeni, hogy nemcsak Debreczen­­ben és a közelebbi vidéken, de távolabb is, mint N.-Vá­­radon, Kolozsváron stb. már élénk mozgalom indult meg a kiállítás érdekében. Egyes gyárosok, nagykereskedők és iparosok már bejelentéseket is tettek. Vannak, kik egészen külön he­lyiséget kérnek, hol kizárólag csak az általuk küldendő nagyobb mennyiségű tárgyak lesznek egy csoportban kiállítva. Hazánk iparosai, a maguk jól felfogott érdekében teendik, ha ismert buzgalmukat és pártfogásukat e ki­állítással is éreztetni fogják, ha saját hatáskörükben el­követnek minden lehetőt, hogy e kiállítás, a magyar iparnak méltó dicsekedése legyen. A kormány már­is élénk figyelemmel kiséri e moz­galmat, sőt úgy értesültünk, hogy annak támogatója is. Kemény Gábor báró kilátásba helyezte már is, hogy jelenlétével szerencséltetni fogja a kiállítást s a debre­­czeniek örömmel fogadták e hirt. Debreczen város re­ménye, hogy a magyar haza minden iparosa érdekkel fogadja ezt a mozgalmat és hiszi, hogy törekvésében, nemes támogatókra fog találni bennök. SZOMBATI JÁNOS. * * * A debreczeni kiállítás érdekében az orsz. magyar iparegyesület a következő felhívást bocsátotta ki: A fővárosi iparos-segédmunkásokhoz­ Debreczenben ez évi augusztus hó 20-tól 25-ig iparossegédek és tanonczok munkáiból kiállítást rendeznek. Kiállítható minden arra való iparczikk és műtárgy, mely július hó elsejéig be­jelentetik. A kiállítási jutalmak arany-, ezüst- és bronz­érmek. A kiállítás rendezőbizottsága nagyobb számú be­jelentési ívet küldött az országos magyar iparegyesület­­hez (Ferencziek határa, I. emelet), hol azok az érde­kelteknek betekintés, a kiállítani akaróknak pedig hasz­nálat végett rendelkezésére állanak. E kiállítást, mely az iparossegédeket szorgalomra és haladásra buzdítani s a verseny előnyeivel korán megismertetni van hivatva, melegen ajánljuk az iparossegédek és tanonczok pártoló figyelmébe. Bejelentéseket alulirt szakosztály készség­gel fogad el s mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál az országos magyar iparegyesület helyiségében reggeli 9 órától 12-ig és délután 3-tól 5-ig minden hét­köznapon. Az országos magyar iparegyesület kiállítási szakosztálya. KÖZLEMÉNYEK. A magyar len- és vászonipar érdekében. Késmár­kon folyó évi július hó 15., 16. és 17. napjain a hazai vászongyártás előmozdítása czéljából kiállítást rendez­nek. A vászonipar, melynek oly kiváló fontossága van, hazánkban újabb időben némi örvendetes haladásnak indult s első­sorban a vászon előállításával foglalkozó kézmű- és h­áziiparosok érdekében áll e­égjüket és ké­szítményeiket e kiállításon megismertetni. Felhívjuk tehát a hazánkban levő összes vászonkészítőket, takácso­kat, hogy ez iparág hasznára és saját jól felfogott ér­dekükben e kiállításon bárminemű készítményeikkel (ha­zai len feldolgozatlan állapotban, hazai lenszövetek fe­hérített és nyers állapotban) résztvenni szíveskedjenek. Felhívjuk továbbá fővárosi és vidéki nagyobb vászon­kereskedőinket, hogy mindama kelendő mintákat, da­­maszszöveteket, vagy e szakba vágó honi műrégisé­­geket, melyeknek kiállítása által vászoniparosaink után­zásra ösztönöztetnek, ha a minták külföldiek is, a kiállításon bemutatni szíveskedj­enek. — Végül ama gépgyárosokat, eszköz- és szerszám­készítőket, kik a len feldolgozásához szükséges gépek, a szövéshez való mintaszerű eszközök, szövőszékek, szerszámok ké­szítésével foglalkoznak, vagy ezeket javított állapotban, illetőleg újításokkal bemutatni képesek, felkérjük a kiállításban való részvételre. Szabályzatok, bejelentési ívek, mindennemű tájékoztató felvilágosítások az orszá­gos magyar iparegyesületben a hivatalos órák alatt na­ponta kaphatók. Az iparegyesület, mely felhivatott a kiállítás bíráló bizottságának részben való megalakítá­sára is, e kiállítást hazai len- és vászoniparunk érde­kében felezte fontosnak s egy jelentékeny lépésnek te­kinti arra, hogy ez az iparág, mely hazánkban eddig nem részesült a kellő figyelemben, elvégre felkaroltas­­sék. Ezért is melegen ajánljuk a kiállítás támogatását az érdekeltek és felhívottak hazafias jóindulatába. Az országos magyar iparegyesület igazgatósága. A phylloxera-bizottság f. hó 5-iki ülésében a már közlötteken kívül, felvétetett Arad városának azon fel­irata, melyben az irtási költségeknek kártérítésre fordí­tását kéri. A bizottság hosszabb vita után azon nézet­ben állapodott meg, hogy mint kárpótlás a költség ki nem adható, bizonyos mérvű hozzájárulás azonban a kormány részéről kilátásba helyeztetik, pl. 1000 frtnyi összeg, azon esetre, ha a város magát a teljes irtásra kötelezi. Jász-Kun-Szolnok megyének azon kérdésére, hogy a szőlőforgalmi tilalom kiterjed-e a száraz venyi­gére ? azon válasz adatik, hogy csak a saját használatra szánt venyigének mint tüzelőanyagnak felhasználása en­gedtetik meg. A szőlővesszőknek a budapesti piac­on való nyilvános árulásának kérdésében azon nézetet mondotta ki a bizottság, hogy a nyilvános árulás telje­sen eltiltandó. Vásári tudósítások. Budapesti marhavásár. Április 7-én felhajtatott összesen 1410 darab nagy és 1376 darab apró marha. Ebből eladatott: 16 db bika, darabja 80—175 írtig ; 988 db ökör, párja 160—345 írtig; 305 db vágó tehén, párja 120—235 írtig; 95 darab fejős tehén, dobja 70—195 frtig; 6 db bivaly, párja 130—215 frtig; 604 db borjú, darabja 9—26 frtig; 772 db bárány, párja 5 forinttól —8 forintig. — Ökörhus 100 kilogr.-ja 47—51.50 forint, tehénhus 100 kilogr.-ja 43—47 frt, borjuhus 100 kilogr.-ja 70—90 frt, bivalyhus 100 kilogr.-ja 40—44 frt, nyersszalonna 100 kilogr.-ja 68—70 frt, sertészsír 100 kilogr.-ja 70—72 frt. Budapesti lóvásár. A f. hó 7-én tartott heti lóvásárra felhaj­tatott összesen 350 db ló. Ebből átiratás mellett eladatott 170 db, új lólevél mellett 36 db, összesen 206 db. A jobb igáslovakért 35 írttól 140 írtig. Közönségesebbért 10—35 írtig fizettek. Bécsi vágóra vásároltatott 32 db 15 írttól 35—40 forintig. A vásár élénktelennek mondható. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Április 7. — Árutőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Búza ma csendes han­gulat és csekély forgalom mellett árában nem változott Tengeri szilárd és 10 krajczárral drágább. — Más gabonanemüek változat­lanok. — Határidőre a hangulat szilárd, elkelt 2500 mm. usance­­louza szeptember-októberre 10 frt 40 kron, 7500 mm. bánáti tengeri május-juniusra 5 frt 90 kron és 5 frt 93 kron, 2500 mm. bánáti tengeri augusztus-szeptemberre 6 frt 9 kron. — Berlinben ma a gabonaárak nem változtak. Értéktőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Esti tőzsde. Ma ismét egy oly napunk volt, melyről mondhatjuk, hogy a járadékok az eddig elért legmagasabb árakon keltek. Magyar járadék 115 85-ig, Papi járadék 88.30-ig, Osztrák hitelr. 299.40-ig, Leszámítoló bank 134.50-ig, Tiszai sorsjegyek 110.25-ig keltek. Öt óra tájban bágyadtság állott be. Magyar járadék 115.30-ra, Papírjáradék 87.95-re, Osztrák hitelr. 29. 80-ra estek. A zárlatkor kissé javult árak maradtak. Magyar járadék 115 42, Papírjáradék 88 05, Osztrák hitelr. 298,30, Leszámítoló bank 134, Tiszai sorsjegyek 109.75. A bágyadtság Frankfurt és Bécs nyomán, mások szerint Páris nyomán állt be.

Next