Ellenőr, 1881. április (13. évfolyam, 163-216. szám)
1881-04-08 / 176. szám
om. évfolyam. — 176. szám Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre.........................................20 forint — kr. Félévre ..............................................10 „ — „ Évnegyedre ...........................................5 „ — „ Egy hónapra......................................1980 „ Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalapntcza 22. sz.) intézendők. Egyes számára 4 kr. Budapest, péntek, április 8. 1881. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Kalap-utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G. L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, április 7. Közgazdaságunk 1880-ban. XIX. Bortermelés. (Folytatjuk.) Ezen irtószerek alkalmazásán kívül gyökeres eredmény eszközlésére a külföldön tett tapasztalatok szerint az inficiált területnek teljes víz alá merítése mutatkozott czélravezetőnek, mely rendszabályok alkalmazása azonban vízhiánya és egyéb helyi viszonyok folytán csak kevés helyütt mutatkozik kivihetőnek. Tekintve, hogy Versecz város határában három olyan kisebb phylloxerás folt találtatott, melynek tovább harapódzása által az egész ottani nagy kiterjedésű szőlőterületek, melyek a lakosság vagyonának tetemes részét képviselik — a végpusztulás veszélyébe jutnának: itt czélszerűnek találta a kormány a még csak csírájában levő baj tökéletes elfojtására a fent érintett gyógymód alkalmazását. Mi végből a minisztérium kebeléből a gazdasági mérnökség főnöke a helyszínére kiküldetett oly czélból, hogy a viszonyok tanulmányozása után az elárasztás mikénti keresztülvitele iránt adjon szakértői véleményt a szükséges költségvetéssel együtt. A kiküldött szakértő véleménye oda terjed, hogy a Versecz határában levő inficiált szőlők sík fekvésénél fogva a megtámadott területek teljes víz alá merítése a szénkénegezésnél jóval csekélyebb költséggel eszközölhető lenne, mégpedig e czélra felhasználható folyó víz híján egyelőre két ártézi kút fúrása által. Minek megállapítása folytán ezen rendszabálynak lehetőleg jövő tavaszszal leendő alkalmazása elhatároztatott s a keresztülvitel megkönnyítése czéljából a szükséges előintézkedések már most megtétetvén, azoknak foganatosítása és ellenőrzése a Temes- Krassó vidékére kiküldött kormánybiztos , Mihajlovics János országgyűlési képviselőre bízatott. Az irtás iránt tett ezen intézkedésekkel kapcsolatban a legnagyobb fontosságú dolog lévén a mutatkozó rész lehető elnyomásán kívül gondoskodni arról, hogy annak bármi módon való tovább terjedése a mennyire lehet, megakadályoztassék: e czélból a földművelési miniszter elsősorban a szőlővesszők forgalmát ,talán az egész országban újból a legszigorúbban megtiltotta. Oly vidékekről pedig, ahol a phylloxera fellépése constatálva van, a szőlőnek gyümölcsképen való elszállítása is tilalmaztatott. Kivétel ez iránt csak két esetben történt, ott is a legnagyobb megszorításokkal, t. i. Versecz város és a főváros közelében levő Tahi-Tótfalu tekintetében, miután az ottani birtokosok egyik legjelentékenyebb kereset- és jövedelmi forrását — a szőlőnek csemegeképen való értékesítését — ezen intézkedés által teljesen megsemmisíteni s igy a rájok nézve a nélkül is elég nehéz csapást még inkább súlyosítani tán nem lett volna méltányos dolog. Megtétettek azonban a legszigorúbb elővigyázati intézkedések az iránt, hogy a vész ily módon tovább ne hurczoltassék, még pedig Tahi-Tótfalura nézve Pest megye és Budapest főváros hatóságának és a szakértő közegeknek meghallgatása után kimondatott, hogy onnét a szőlőkivitel egyedül a pesti piaczra engedtetik meg, oly kikötéssel, hogy csak a szőlőgerezdek, minden levél és egyéb alkatrészek teljes kizárásával és azok is csupán fedett hajókon lesznek szállíthatók. Versecz vidékén pedig azon területek, melyeken phylloxera volt észlelhető, szorosan megállapittatván, és azok a körültök, közvetlen közelükben fekvő területekkel együtt a legszigorúbb tilalom elé helyeztetvén, csakis a többi teljesen vészmentes területekről engedtetett meg a szőlő kivitele, mely határozat pontos érvényben tartása czéljából a m. k. honvédelmi minisztérium által a szőlőbirtokosok költségére kirendelt honvédség igénybe vételével szoros katonai zárvonal kutatott, annak feladatává tétetvén, bármely gyanús helyről származó szőlőküldemény kivitelét minden módon megakadályozni. Egy további fontos intézkedés lévén a fenyegető vész elleni küzdelmünkben egy rendszeresített phylloxerakísérleti állomás felállítása, ennek mielőbbi létesítése czéljából dr. Horváth Géza az állomás főnökévé kineveztetett, — egyszersmind a külföldön: Francziaország, Svájcz és Olaszország által ez irányban elfogadott és érvényesített s a gyakorlatban tényleg helyesnek bizonyult elvek, s általában az egész phylloxera-ügy tanulmányozása végett a nevezett kísérleti állomásfőnök és Emich Gusztáv az említett országokba kiküldettek, mely kiküldetéseikről részletes és alapos jelentést terjesztettek a kormány elé. Ismeretes, hogy a külföldön, különösen Francziaországban tett számos kísérletek és tapasztalatok szerint : a phylloxera rovar ártalmatlanná tételére egyik leggyökeresebb módszernek találtatott azon eljárás, melyszerint az eme rovar pusztításainak nagymérvben kitett szőlőfajok a szívós életű s a phylloxera vastatrix támadásainak teljesen ellentálló amerikai fajok által pótoltassanak. Mi ugyan még a sors kedvezéséből nem vagyunk azon sajnos helyzetben, mint Francziaország szőlőtermő dési vidékei, hogy ezen utolsó mentőszerhez kellene folyamodnunk, mi a végtelen sok költségtől, kár- és veszteségtől eltekintve még egyéb számos hátrányokkal is jár, melyek legfontosabbika az, hogy amaz amerikai szőlők némely vidékeink speciális kitűnő fajtáit alig lennének képesek csak távolról is helyettesíteni. Mindamellett és a jövőben beállható eshetőségek tekintetbevételével, hogy a legrosszabb eventualitás is mindenre elkészülve találjon, s hogy szőlőtermelésünk, közgazdaságunk ezen egyik legfontosabb ágának létéért való küzdelmünkben el legyünk látva minden szükséges fegyverrel, s hogyha e módszer alkalmazásának szüksége mutatkozik, a kormány a termelőknek az igényelt szőlőfajokat megfelelő mennyiségben rendelkezésére bocsáthassa, egy gondos és magasabb feladatát felfogni képes kormánynak kötelessége lévén a jövő esélyeit mindenkor szem előtt tartani; a földművelési miniszter elhatározta már most megtenni az intézkedést ezen ellenálló szőlőfajoknak a felállítandó kísérleti állomásokon leendő nagyban tenyésztése és szaporítása iránt. E czélból a kérdés tanulmányozása s a szükséges tenyészanyagnak a helyszínen teljesen megbízható módon való beszerzése végett egy kellő gyakorlati s elméleti ismeretekkel biró szőlőtermelő Nedeczky Jenő földbirtokos Amerikába kiküldetett, oly megbízással, hogy a kijelölt feladatnak a legszélesebb mérvben, kellő alapossággal megfelelni igyekezzék. Nedeczky— habár számos nehézségeket kelle leküzdenie — mindamellett is fontos megbízatásának a legjobb eredménynyel megfelelt, a mennyiben amerikai szőlőbirtokosoktól a kitűzött czél biztosítására 100,000 db különféle, a legjobbnak bizonyult ellenálló fajokból válogatott szőlővesszőt hazánkban leendő továbbtenyésztés végett beszereznie sikerült. Amennyiben pedig számosak által táplált vélekedés szerint a szőlőnek alapos regenerálása s megerősítése a magról való tenyésztés által czélszerűen elérhetőnek tartatik (ami egyébiránt még eddig bebizonyítva nincsen), hogy e tekintetben is a közérdek kívánalmainak eleget tegyünk, ugyancsak Nedeczky Jenő által Amerikában beszerzett egy kilogr. mennyiségű szőlőmag három egyenlő részre osztva, kellő ápolás és tenyésztés végett a budai, tarczali és diószegi vinczellérképezdéknek megküldetett. A fent említett 100.000 darab szőlővesszőnek okszerű tenyésztésére nézve a következő intézkedések tétettek : Az ellenálló szőlőfajok tenyésztésére az e tekintetben Francziaországban tett tapasztalatok szerint — a phylloxera továbbterjedésének különben is ellenállni képes homoktalaj véleményeztetvén legajánlatosabbnak, ennélfogva az e czélra legalkalmasabb telep kiszemelése iránt a földmivelési miniszter megbízásából dr. Horváth Gézával, mint a felállítandó phylloxera-kisérleti állomás főnökével egyetértve megtétettek a kellő lépések, melyek eredményesek valának, amennyiben a tett különböző szemlék alkalmával az érintett czélra legalkalmasabbnak bizonyult területeket föltalálni sikerült. Biztosíttatott pedig ezen kísérleti telep fölállítására elsősorban a kizárólag homoktalajjal bíró Újpest és Káposztás-Megyer községek határában egy e czélra igen jól használható telek, mely jelenleg Károlyi István gr. és ennek közvetlen szomszédságában levő két birtokos tulajdonát képezi. Másodsorban pedig szab kir. Budapest főváros hatóságától 20 évi bérleti időre, a földesúri jog elismerése fejében fizetendő évi egy magyar arany béröszszegért két hasonlókép alkalmas területet sikerült kijelölni. Egyik a város határán, az üllői út jobb oldalán elterülő u. n. Bakonyberek, másik pedig a régi marhaálló sík homokterületnek a kőbányai út mentében való része. Mely területek eltekintve a talajnak e czélra kiválóan alkalmas minőségétől, még azon nagy előnyt is nyújtják, hogy közlekedési szempontból a legkedvezőbb fekvéssel bírnak, a mennyiben mind a három telep a várostól aránylag csekély távolságra, s lóvonata vasúttal könynyen hozzáférhető helyen fekszik. Végre pedig ugyanezen amerikai, valamint átalában hazai szőlőfajok ellenállási erejének kipuhatolása iránt is a kellő kisérletek megtétele kívánatosnak mutatkozván , szükségesnek találtatott lehetőleg elszigetelt fekvésű valamely phylloxera-lepett területen is egy kísérleti állomásnak e czélból való felállítása. E czélból Csáky László gróf Szendrőváros határában levő, mintegy 20 kat. hold kiterjedésű, teljesen inficiált és a többi szomszéd szőlőhegyektől egészen elkülönített fekvésű szőlőterületének a rajta levő borházzal együtt leendő díjtalan átengedését felajánlotta; a többi szükséges helyiségek megszerzései iránt pedig a városi hatóság közvetítésével a tárgyalások megindittattak. Miután azonban a nevezett gróf ezen hazafias ajánlata folytán a kormánynak rendelkezésére álló, s a kijelölt czélra minden egyéb tekintetben teljesen alkalmas eme terület — némelyek vélekedése szerint — a központból való távolabb fekvése következtében mégsem lenne teljesen megfelelőnek tekinthető, ennélfogva valamely, a fővároshoz közelebb eső telepet kelle a kísérleti állomás felállítására kiszemelni. Első pillanatra e végből legalkalmasabbnak lehetett volna tartani a főváros közelében levő s nagyban inficiált Tahi-Tótfalu község phylloxerás szőlőterületeit. Ez iránt azonban bővebb megfontolás után amaz indokolatlan aggály támadt, vájjon nem lennének-e fenyegetőbb veszélynek kitéve a nevezett község környékén levő nagy terjedelmű s nagy értéket képviselő szőlőbirtokok az által, ha a phylloxera ott — habár csak kísérleti czélból is — zavartalanul és akadálytalanul tenyészni engedtetik ? Ezen körülmény tekintetbe vételével a jelzett veszély kikerülése czéljából oly területet kellene kiszemelni, hol a ragály tovább terjedésének veszélye a lehető legkisebb mérvekre lenne szorítható. Hosszas utánjárás után végre sikerült e czélra a cs. k. osztrák államvaspálya monori vasútállomásához alig 5/ óra járásnyira fekvő Gomba község határában két alkalmas területet kiszemelni s azok megszerzését habár terhes feltételek és tetemes anyagi áldozatok árán, biztositani. Ezen phylloxera-területek teljesen elszigetelve állanak s az ahhoz közelebb fekvő szőlőbirtokok is homoktalajjal birván, az inficiálás veszélyének kitéve alig vannak. Ezen területek egyike Gomba község lakosságának tulajdonát, a másik pedig Berkovics Bernát farkasdi pusztájának kiegészítő részét képezi. Ennyi az, amit a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium a phylloxera-ügyben az elmúlt évben tett. Látható ebből, hogy a kormány igyekezett megtenni mindazon intézkedéseket, amelyek e vészes rovar kiirtására és terjedésének meggátlása végett szükségeseknek és czélravezetőknek mutatkoztak. A phylloxera-rész mellett a szőlőt károsító rovarok közül a Tortrix pilleriana nagyobb mértékben lépett föl és tett nagy pusztításokat különösen Zemplénmegyében, a Tokaj-hegyaljai szőlőkben, továbbá Heves megye némely községeiben; ezek mellett a gyökérpenész is igen nagy mértékben kezd lábrakapni a budai borvidék szőlőiben. Mindezek ellen úgy a hatóság, valamint a közvetlenül érdekelt szőlőbirtokosok minden lehetőt elkövettek és sikerült is elejét venni e szőlőkárok nagyobb mérvű kiterjedésének. Hozzájárult mind e csapáshoz a túl hosszú szigorú tél s a kedvezőtlen tavaszi, majd az esős nyári és őszi időjárás, minek következtében a múlt évi bortermés országszerte oly rosszul ütött ki, hogy az átlagos termésnek Vadára, sőt néhol egészen 7,0 adára szállott alá; a mennyiséget azonban némileg pótolta a bor kitűnő minősége, melyhez fogható, kivált az ország némely vidékein, már évek óta nem termett. (Vége következik.) Az osztrák-magyar értékpapírok kamatozása A bécsi „Tresor“ rendesen minden évnegyed elején közöl az osztrák-magyar értékpapírok kamatozására vonatkozó táblázatos kimutatást. E lap utóbbi száma összeállítja, mennyit kamatoztak az osztrák-magyar állampapírok a múlt évnegyed végén, e kimutatásból átveszszük az érdekesebb adatokat. Papírban kamatozó értékek: 1881. 1880. kamat kamatozás Kölcsönök márcz. 31. decz. 31. láb márcz. decz. 31. 31. Magyar papirjáradék 85-90 — 5 5-82 — Osztrák papirjáradék 75-55 73 35 42 5‘55 5'72 Magy. földteherm. kötv. 96-70 97— 4 8825 5'05 5-03 Erdélyi földteherm. kötv. 96-— 96-75 4 8825 5-08 5-04 Alsó-ausztr. földt. kötv. 105-50 105 4'725 4-48 4-50 Tiszai és szegedi nyereménykölcsön 109-25 107'40 4 3‘66 3-72 Záloglevelek Magyar földhitelintéz. 102-25 101-70 5-5 5-38 5-40 „ „ „ 94-— 9250 4-5 4-79 4‘86 Osztrák-magyar bank 101-85 102 5 4-91 4'90 „ „ „ 9975 98-3 4-5 4-51 5-57 „ „ „ 93-60 9250 4 4-27 4-32 Osztrák ált. földhitelint. 33 év alatt kisors. 101-75 100 75 5 4.91 4-96 Elsőbbségek Tiszavidéki vasút 101-25 100 50 5 4.93 4-97 Ferdinand északi vasút 101- 102.25 4-5 4-24 4-26 Ezüstben kamatozó értékpapírok: Kölcsönök : Osztr. ezüstrente 76 GO 74 20 4.2 5.48 5.66 Elsőbbségek : Alföld-fiumei vasút I. 92-50 90.25 5 5-40 5-54 Duna-drávai vasút 86-40 83'— 5 5.78 6.02 Pécs-barcsi vasút 99-25 99.— 5 6-04 5 05 Kassa-oderbergi vasút 95 10 92'— 5 5.02 5.43 Magy. galicz. vasút 89.60 86.75 5 5.58 5.76 Magy. északkeleti vasút 87-75 83-90 5 . 69 5.95 Magy. nyugati vasút 93.50 90.25 5 5.34 5.43 Cseh nyugati vasút 100.10 99.75 4,5 4.49 4.51 JVasúti részvények : Egyenkint 200 frt. Alföld-fiumei vasút 162.— 158.75 5 6.17 6.29 Duna-drávai vasút 157.50 149.— 5 6.35 6.71 Kassa-oderbergi vasút 142.25 132.75 4 5.62 602 Magy. északkeleti vasút 157. 147— 5 6.37 6'80 Magy. nyugati vasút 163 25 155.— 5 6.12 6 45 Aranyban kamatozó értékpapírok Magyar aranyjáradék 113-35 li-30 6 6-12 6-30 Magyar vas. köles. 120 frt 130 126-50 5 5-34 5-55 1876. Magyar állam. kötv. 89 40 86 75 45 5-82 6 06 1873. Magyar állam. kötv. záloglevelek 103 100-50 5 5-61 5'82 Magyar földhit. intézet 118-5 118-50 54-89 4'92 Osztrák ált. földhit. int. 115-50 116-75 5 5 5 01 A valuták állása: Ezüst Arany 1881. márcz. 31. 100 1881. márcz. 31. 115 6875 1880. decz. 31. 100 1880. decz. 31. 117— A debreczeni iparkiállitásról. A folyó év augusztus havában, Debreczen, a nagy magyar Alföld metropolisa lesz színhelye az iparkiállításnak, s az iparos ifjak vándorgyűlésének. Debreczent az egész országban úgy ismerik, mint „pár exellence“ földművelő és állattenyésztéssel foglalkozó várost, melyet már a földrajzi tényezők is, e közgazdasági ágak művelésére utasítanak. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy Debreczen ma is az lenne e tekintetben, ami a múltban volt. Csökkenést, hanyatlást kell itt is tapasztalnunk és csak a város jól felfogott érdekében történik, hogy újabban az ipar fejlesztése lett kitűzve czélul. Nagyon helyesen, Debreczen nem zárkózhatik el azon mozgalom elől, mely az ipar érdekében országszerte megindulván, néhány év óta — különösen nagyobb városainkban — oly sikert eredményezett, mely iparunknak, már a közeljövőben leendő felvirágozására, a legszebb reményekre méltán jogosító alapot képezi. Kisebb városok már szép haladást tettek s Debreczennek, ha nem engedi magát e tekintetben sem túlszárnyalni, megkétszerezett erővel kell kimutatnia azt, hogy mint iparosváros is, ha nem épen vezérszerepre van is hivatva, de képes a vidék bármely városával nemcsak lépést tartani, de versenyezni is. Debreczen városnak iparosai, hatóságai és átalában az egész lakosság át vannak hatva az ipar fontosságától s és azért lelkesült örömmel ragadják meg az alkalmat, hogy a rendezendő kiállítás sikeres eredményét biztosítva, Debreczennek mint iparosvárosnak is, elismerést szerezzenek. A múlt évben Sz.-Fehérváron rendezett kiállítás és iparos vándorgyűlés alkalmával, Debreczen lett kijelölve az ez évi vándorgyűlés székhelyéül s e város, századok óta hires vendégszeretetével várja is a magyar társadalmunk nagy jövőjű középosztályát, midőn minden lehető elkövetését ígéri e tekintetben. Ki lett mondva, hogy e vándorgyűlés kiállítással lesz egybekötve, midőn az ipar minden ágának termékei, az ország bármely iparosától, szívesen lesznek fogadva. A kiállításra a bejelentéseknek július 1-éig meg kell történni. A tárgyak beküldésének határideje július hó 20-ikától, augusztus hó 10-éig lett elhatározva. A kiállítás megnyitása aug. 20-ikán lesz, és tart 10 napig. Minden megkeresés a „végrehajtó bizottsághoz“ intézendő, melynek elnöke Huber József, titkára Grünwald József. A tudakozásokra gyors és pontos válasz a legkészségesebben adatik. A kiállítás színhelye a ref. Collegium koloszszális épülete lesz. A védnök a város, illetve a polgármester, Simonffy Imre kir. tanácsos. A kiállítandó tárgyak térdija igen csekélyben van megállapítva, de csak is a külön kiállítási helyet kívánóknak, s a végrehajtó bizottság a tárgyak érdekében felelősséget vállal, amelyekért térdij, a fentebbi szerint, nem fizetendő. Meg kell még említeni, hogy nemcsak Debreczenben és a közelebbi vidéken, de távolabb is, mint N.-Váradon, Kolozsváron stb. már élénk mozgalom indult meg a kiállítás érdekében. Egyes gyárosok, nagykereskedők és iparosok már bejelentéseket is tettek. Vannak, kik egészen külön helyiséget kérnek, hol kizárólag csak az általuk küldendő nagyobb mennyiségű tárgyak lesznek egy csoportban kiállítva. Hazánk iparosai, a maguk jól felfogott érdekében teendik, ha ismert buzgalmukat és pártfogásukat e kiállítással is éreztetni fogják, ha saját hatáskörükben elkövetnek minden lehetőt, hogy e kiállítás, a magyar iparnak méltó dicsekedése legyen. A kormány máris élénk figyelemmel kiséri e mozgalmat, sőt úgy értesültünk, hogy annak támogatója is. Kemény Gábor báró kilátásba helyezte már is, hogy jelenlétével szerencséltetni fogja a kiállítást s a debreczeniek örömmel fogadták e hirt. Debreczen város reménye, hogy a magyar haza minden iparosa érdekkel fogadja ezt a mozgalmat és hiszi, hogy törekvésében, nemes támogatókra fog találni bennök. SZOMBATI JÁNOS. * * * A debreczeni kiállítás érdekében az orsz. magyar iparegyesület a következő felhívást bocsátotta ki: A fővárosi iparos-segédmunkásokhoz Debreczenben ez évi augusztus hó 20-tól 25-ig iparossegédek és tanonczok munkáiból kiállítást rendeznek. Kiállítható minden arra való iparczikk és műtárgy, mely július hó elsejéig bejelentetik. A kiállítási jutalmak arany-, ezüst- és bronzérmek. A kiállítás rendezőbizottsága nagyobb számú bejelentési ívet küldött az országos magyar iparegyesülethez (Ferencziek határa, I. emelet), hol azok az érdekelteknek betekintés, a kiállítani akaróknak pedig használat végett rendelkezésére állanak. E kiállítást, mely az iparossegédeket szorgalomra és haladásra buzdítani s a verseny előnyeivel korán megismertetni van hivatva, melegen ajánljuk az iparossegédek és tanonczok pártoló figyelmébe. Bejelentéseket alulirt szakosztály készséggel fogad el s mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál az országos magyar iparegyesület helyiségében reggeli 9 órától 12-ig és délután 3-tól 5-ig minden hétköznapon. Az országos magyar iparegyesület kiállítási szakosztálya. KÖZLEMÉNYEK. A magyar len- és vászonipar érdekében. Késmárkon folyó évi július hó 15., 16. és 17. napjain a hazai vászongyártás előmozdítása czéljából kiállítást rendeznek. A vászonipar, melynek oly kiváló fontossága van, hazánkban újabb időben némi örvendetes haladásnak indult s elsősorban a vászon előállításával foglalkozó kézmű- és háziiparosok érdekében áll eégjüket és készítményeiket e kiállításon megismertetni. Felhívjuk tehát a hazánkban levő összes vászonkészítőket, takácsokat, hogy ez iparág hasznára és saját jól felfogott érdekükben e kiállításon bárminemű készítményeikkel (hazai len feldolgozatlan állapotban, hazai lenszövetek fehérített és nyers állapotban) résztvenni szíveskedjenek. Felhívjuk továbbá fővárosi és vidéki nagyobb vászonkereskedőinket, hogy mindama kelendő mintákat, damaszszöveteket, vagy e szakba vágó honi műrégiségeket, melyeknek kiállítása által vászoniparosaink utánzásra ösztönöztetnek, ha a minták külföldiek is, a kiállításon bemutatni szíveskedjenek. — Végül ama gépgyárosokat, eszköz- és szerszámkészítőket, kik a len feldolgozásához szükséges gépek, a szövéshez való mintaszerű eszközök, szövőszékek, szerszámok készítésével foglalkoznak, vagy ezeket javított állapotban, illetőleg újításokkal bemutatni képesek, felkérjük a kiállításban való részvételre. Szabályzatok, bejelentési ívek, mindennemű tájékoztató felvilágosítások az országos magyar iparegyesületben a hivatalos órák alatt naponta kaphatók. Az iparegyesület, mely felhivatott a kiállítás bíráló bizottságának részben való megalakítására is, e kiállítást hazai len- és vászoniparunk érdekében felezte fontosnak s egy jelentékeny lépésnek tekinti arra, hogy ez az iparág, mely hazánkban eddig nem részesült a kellő figyelemben, elvégre felkaroltassék. Ezért is melegen ajánljuk a kiállítás támogatását az érdekeltek és felhívottak hazafias jóindulatába. Az országos magyar iparegyesület igazgatósága. A phylloxera-bizottság f. hó 5-iki ülésében a már közlötteken kívül, felvétetett Arad városának azon felirata, melyben az irtási költségeknek kártérítésre fordítását kéri. A bizottság hosszabb vita után azon nézetben állapodott meg, hogy mint kárpótlás a költség ki nem adható, bizonyos mérvű hozzájárulás azonban a kormány részéről kilátásba helyeztetik, pl. 1000 frtnyi összeg, azon esetre, ha a város magát a teljes irtásra kötelezi. Jász-Kun-Szolnok megyének azon kérdésére, hogy a szőlőforgalmi tilalom kiterjed-e a száraz venyigére ? azon válasz adatik, hogy csak a saját használatra szánt venyigének mint tüzelőanyagnak felhasználása engedtetik meg. A szőlővesszőknek a budapesti piacon való nyilvános árulásának kérdésében azon nézetet mondotta ki a bizottság, hogy a nyilvános árulás teljesen eltiltandó. Vásári tudósítások. Budapesti marhavásár. Április 7-én felhajtatott összesen 1410 darab nagy és 1376 darab apró marha. Ebből eladatott: 16 db bika, darabja 80—175 írtig ; 988 db ökör, párja 160—345 írtig; 305 db vágó tehén, párja 120—235 írtig; 95 darab fejős tehén, dobja 70—195 frtig; 6 db bivaly, párja 130—215 frtig; 604 db borjú, darabja 9—26 frtig; 772 db bárány, párja 5 forinttól —8 forintig. — Ökörhus 100 kilogr.-ja 47—51.50 forint, tehénhus 100 kilogr.-ja 43—47 frt, borjuhus 100 kilogr.-ja 70—90 frt, bivalyhus 100 kilogr.-ja 40—44 frt, nyersszalonna 100 kilogr.-ja 68—70 frt, sertészsír 100 kilogr.-ja 70—72 frt. Budapesti lóvásár. A f. hó 7-én tartott heti lóvásárra felhajtatott összesen 350 db ló. Ebből átiratás mellett eladatott 170 db, új lólevél mellett 36 db, összesen 206 db. A jobb igáslovakért 35 írttól 140 írtig. Közönségesebbért 10—35 írtig fizettek. Bécsi vágóra vásároltatott 32 db 15 írttól 35—40 forintig. A vásár élénktelennek mondható. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Április 7. — Árutőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Búza ma csendes hangulat és csekély forgalom mellett árában nem változott Tengeri szilárd és 10 krajczárral drágább. — Más gabonanemüek változatlanok. — Határidőre a hangulat szilárd, elkelt 2500 mm. usancelouza szeptember-októberre 10 frt 40 kron, 7500 mm. bánáti tengeri május-juniusra 5 frt 90 kron és 5 frt 93 kron, 2500 mm. bánáti tengeri augusztus-szeptemberre 6 frt 9 kron. — Berlinben ma a gabonaárak nem változtak. Értéktőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Esti tőzsde. Ma ismét egy oly napunk volt, melyről mondhatjuk, hogy a járadékok az eddig elért legmagasabb árakon keltek. Magyar járadék 115 85-ig, Papi járadék 88.30-ig, Osztrák hitelr. 299.40-ig, Leszámítoló bank 134.50-ig, Tiszai sorsjegyek 110.25-ig keltek. Öt óra tájban bágyadtság állott be. Magyar járadék 115.30-ra, Papírjáradék 87.95-re, Osztrák hitelr. 29. 80-ra estek. A zárlatkor kissé javult árak maradtak. Magyar járadék 115 42, Papírjáradék 88 05, Osztrák hitelr. 298,30, Leszámítoló bank 134, Tiszai sorsjegyek 109.75. A bágyadtság Frankfurt és Bécs nyomán, mások szerint Páris nyomán állt be.