Ellenőr, 1881. május (13. évfolyam, 217-272. szám)
1881-05-05 / 224. szám
Xffl. évfolyam. — 224. szám. Egyes szám ára 4 kr Budapest, csütörtök, május 51881. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre .........20 forint — kr. Félévre........................10, — „ Évnegyedre.....................................5 „ — „ Egy hónapra................................ 1980 . Az estilap postán való külön küldéséért a’, előfizetési áron felül, különírt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap Kntéza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Kalap-utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, május 4. Vizeinkről. Türr István tábornok felolvasása a Gazdák körében május 4-én. A magyar alföldet majdnem évről évre pusztító és fokozott mérvben fenyegető árvízi calamitások minden gondolkozó hazafit komoly aggodalommal kell hogy eltöltsenek. Örömmel kell tehát üdvözölnöm azon fontos mozgalmat, mely az említett bajok gyökeres orvoslása czéljából a képviselők között megindult s mely az országban e czélból tartott értekezlet által nyert kifejezést, mert alapos reménység van hozzá, hogy ezen mozgalom az annyira zaklatott és végpusztulással fenyegetett Tiszavölgyének sorsában egy fordulópontot fog képezni, mert a törvényhozás is tudatára ébredt annak, hogy elérkezett a végső ideje annak, miszerint itt valamit tenni kell, hogy a legtermékenyebb vidék s tisztán magyar lakossága, a végmegsemmisüléstől megmentessék. Engedjék meg, hogy ezen mozgalom alkalmából és az árvizek tárgyában múltkori enunciatiom kapcsában ezen kérdésre nézve néhány rövid megjegyzést tehessek. Mindenki előtt ismeretes, hogy a Tiszánál tervezett 107 átmetszés közül a felső szakaszra eső nagyobb számú átmetszésnek kiképződése folytán a folyónak közel 64 mflddel történt megrövidítése és azon körülmény folytán, hogy a 107 átmetszés közül Csongrádig 88 átmetszés ásatott ki és a kétszer akkora rövidítési arány és jelentékenyen nagyobb esés mellett mint Csongrádon alul, úgyszintén a Körösök, Szamos és Bodrog folyók átmetszésekkel történt szabályozása és vizeinek töltések közé foglalása következtében az árvizek, melyek ezelőtt a folyók mentén jobbra-balra mértföldekre elterültek, most már a felső vidékekről megrövidített és concentrált folyásukban rohamosan leérkezvén, a Tiszának a töltések közé szorított szűk medrében meggyűlve s alább kellő lefolyást nem találva, oly rendkívül magasra felemelkednek, hogy az addig nemcsak mentesitetnek vélt területek veszélyeztetnek, de a biztonságban hitt városokat és községeket is elsöpréssel fenyegetik. Természetes, hogy az ennek ellenében gyengén és egymáshoz közel épített töltések a legnagyobb erőfeszítés és pénzáldozat mellett élet-halál harca között is alig-alig voltak megvédhetők, mi csakis azon rendkívüli véletlen körülménynek köszönhető, hogy az árvíz culminatiója idejében 4 héten át a szokásos tavaszi szelek idejében nagyobbrészt szélcsend uralkodott. Ezen küzdelmet a vidék teljes kimerültsége nélkül folytatni igy nem lehet s a bajt gyökeresen és sürgősen orvosolni kell. A fenforgó bajoknak mikénti gyökeres orvoslása az e czélból létesítendő tervezetnek lesz feladata, részemről csak némely főbb momentumokra kivánnék ezúttal reflectálni, s becses figyelmüket irányítani. — Nevezetesen: Teljesen indokoltnak és helyesnek elismerem részemről is az értekezleten nyilvánított azon felfogást, hogy a Tisza és mellékfolyóinak vízrendszere egy szorosan összefüggő egészet képezvén, a szabályozást, illetőleg a baj orvoslását nem egyes locális érdekek szerint, hanem az egész vízrendszert felölelő általános és egységes terv alapján lesz csak lehetséges sikeresen megoldani. Minthogy pedig mindazon vízi adatok birtokában még eddigelé nem vagyunk, melyek egy ily nagyszabású s tudományos alapra fektetendő tervezet elkészítéséhez megkívántatnak, részemről is nemcsak czélszerűnek, de mélhatlanul szükségesnek tartom, hogy úgy az értekezlet, mint a polytechnicum által ajánlt vízrajzi adatok beszereztessenek. A felülről rohamosan leérkező árvizek veszély nélküli levezetésére kiváló fontossággal bír az ármeder szélessége. Tudjuk, hogy ez nincs meg, bár úgy emlékezem, hogy a kormány ez irányban a szükséges intézkedéseket megtette és az ármedernek 400 öl szélességben való előállítása iránt a töltéseknek, ott a hol szükséges, hátrábbhelyezése iránt a rendeleteket kiadta; daczára annak azonban még több helyen oly szorulatok vannak, melyeknél az árviz megtorlódik s rendkívül magasra felemelkedik. Az ármedert tehát mindenesetre kiszélesíteni szükséges lesz, hogy mennyire és hol , ezt nézetem szerint majdan csak a vízrajzi adatok beszerzése és a vízemésztési mérések eredménye alapján lesz lehetséges megállapítani, de megjegyezni kívánom, hogy nézetem szerint ismét hibát követnénk el, hogy ha az ármedernek túlságos szélességet adnánk, miáltal a folyó medre elfajulhatna és a belső ártér nagymérvű feliszapolása idéztetnék elő. Nem gondolnám, hogy hibáznám, ha kimondom, hogy a kiásott 107 átmetszés száma túlságos nagy; — megemlítendőnek tartom itt, hogy Paleocapa előlegesen csak 14-et tervezett, többit a mutatkozó eredményhez és a szükséghez képest időről-időre kívánta csak létesíttetni, és azt hiszem, hogy több még ki nem képződött átmetszésnek kifejlődését a felső szakaszon nem volna szükséges mesterségesen elősegíteni, már azon oknál fogva sem, mert félni lehet attól, hogy a nagyszámú átmetszések folytán nagyon megrövidített mederben oly hamar fog lefutni a víz, hogy száraz években a közép és kis vizek annyira leszállnak, hogy nem lesznek hajózhatók és az öntözés czéljaira szükséges vizek is csak nehezen lesznek megszerezhetők. Ezen közép és kis vizeknek folytonosan hajózható állapotban és az öntözés czéljainak való megtartása, valamint nagy vizek gyors lerohanásának feltartóztatása által az árvizek magasságát mérsékelni, s végre az árvíznek lehetőleg gyors lefolyást adni volnának azon főbb czélok, melyeket szem előtt kellene tartani. Ezeknek elérésére kétségkívül leghathatósabb eszközök lennének, először is az erdőirtás lehető meggátlása másodszor a hegyi patakok és völgyek, ahol lehetséges, mesterséges elgátolása, miáltal egyrészt a víz rohamos lefolyása mérsékeltebk, másrészt a folyók medrét feltölteni szokott hordalék felfogatik, mint az különösen Francziaországban sikerrel alkalmaztatik (photographai ábrák bemutattatnak.) Végre a Csongrád és Titel között lévő alsó átmetszéseknek az eddiginél nagyobb mérvű kibővítése és fejlesztése, hogy az árvizek annál jobb és gyorsabb lefolyást találjanak a Dunába, hogy ha annak vízállása a lefolyást megengedi, mert a Duna vízszinét lesülyeszteni oly költségeket okozna, amelyekre a világ leggazdagabb nemzete alig határozhatná el magát. Ami a tiszamenti védgátak méreteit illeti, azok a külföldi szakértők által a legnagyobb víz felett 1 méter magasságban és 7 méter minimális koronaszélességben javasoltattak, azonban sem oly magasságban, s néhol alig 2 méter szélességben lettek kiépítve, minek folytán a védgátak egyátalában kevés kivétellel a mai árvíz ellenében elégteleneknek bizonyultak, s legnagyobb részét csak a veszély idején kellett hirtelen magasbítani és erősíteni. A töltések megfelelő méreteinek megállapítása a beszerzett vízi adatok alapján annak idejében a mérnökök dolga lesz, de részemről már most is fősúlyt kívánnék fektetni arra, hogy a töltések minél erősebb dimensiókkal építtessenek s a legjobb állapotban fentartassanak, sőt czélszerűnek találnám, ha közlekedési utak gyanánt használtatnának, mert azt tapasztaljuk, hogy hovatovább mindig nagyobb árvizekkel kell számolnunk, melyet a következő skála bizonyít: Árvizek magassága Szegeden volt, s tekintve azon körülményt, hogy ma csak a Tisza, a Szamos és Körösök együttes árvizeivel volt dolgunk és a Tisza két legnagyobb adfluense a Maros és Bodrog, azonfelül a Sajó alacsony niveam maradtak s máris minden eddigi vízmagasságot meghaladó vizár ellenében kellett élethalálra küzdeni. De nincs kizárva annak lehetősége, sőt a folyamröviditések következtében mindig közelebb jutunk azon eshetőséghez, hogy a Tiszának és valamennyi mellékfolyóinak árvizei egy időben fognak culminálni, s akkor oly árvízmagasság állhat elő, mely minden eddigi fogalmat felülhalad. Az árvizeknek gátszakadás folytán történt kitöréseihez majdnem hasonló nagy calamitásnak tartom a belvizek és szivárgó vizek pusztításait, melyek a folyó magasra felduzzasztott vizei miatt abba levezethetők nem lévén, a legértékesebb területeket igen hosszú ideig elborítva tartják s tönkre teszik. Oda kell tehát törekednünk itt is, hogy az árvizek színe minél alacsonyabbra leszállittassék és ezáltal a töltésekre gyakorolni szokott nagy víznyomás s ennek következménye a vízszivárgás csökkentessék, másrészt igyekezzük elérni azt, hogy az alsó átmetszések nagyobb mérvű fejlesztése által a vízlefolyást gyorsítván, az árvizeknek rövidebb tartamuk legyen. A belvizek lecsapolása igen fontos kérdéseinél a csatornák létesítésének rendkívül előnyös voltát újból és ismételten kell hangsúlyoznom, mert míg ezen csatornák egyfelől a jó utakban annyira szegény alföldön olcsó hajózási utak gyanánt szolgálnának, másrészt a belvizek lecsapolására nézve a legsikeresebb eszköznek tekinthetők s igy a vidék kiszámíthatatlan hasznára válnának, minek egyik fényes példája a Ferencz-csatorna, melynek segítségével épen most, mintegy 100 ezer holdról levezetettek a belvizek az által, hogy 2 tartányban a hajózó víz színe 1 l/a méterral lesülyesztetett. Végre még egy szélesebb körben elterjedt téves nézetre kivánnék reflectálni, t. i. arra, hogy számosan vannak, kik azt hiszik, hogy a chronicus árvizbajok nagy részben el fognának enyészni akkor, hogyha a Vaskapu szabályozva lesz, mert nézetük szerint azáltal a Duna víztükre jelentékenyen alább fogna szállani, és ennek folytán a Tisza árvizeinek lefolyásait meg fogná könnyíteni. De nézetem szerint ez egészen téves hit, mert a Vaskapu szabályozása tisztán hajózási szempontból terveztetik és pedig oly módon, hogy az ottani folyómederben egyes kiálló sziklapadok és csúcsok eltávolításával egy, aránylag csekély szélességű hajó-ut zsilippel vagy anélkül szándékoltatik kitöretni, mely keskeny csatornának létesítése által a víz-szin vagy épen semmivel, vagy csak alig érezhető mérvben, és csak azon a ponton fogna leszállani. De föltéve, hogy e ponton nagyobb mérvben fogna leszállani a víztükre, annak határa a Tisza torkolatánál a nagy távolság miatt egy általában legkevésbé sem volna érezhető, és a jelen állapot változatlan maradna. Az 1879-ki örökké emlékezetes szegedi katastrófa után tartott egyik felolvasásomban a következőket mondtam : „Miután az 1876. és 77-ki tiszai árvizek már igen fenyegetőleg feltüntették a veszélyt, mindenesetre a várost egy körtöltéssel el kellett volna látni, amint az különben tervezve is volt. A khinaiak, vízépítésben való nagy mesterük által megállapított rendszer szerint, az árvíztől fenyegetett városokat azzal védik, hogy ezeket körgátak segélyével tökéletes szigetekké átváltoztatják, s így nagyobb katasztrófák ellen biztosítják magukat. Ezt úgy tanulták, hogy Ho-Nan tartománynak fővárosát a víz elvitte és amellett 300.000 ember élete esett áldozatul a víz árjainak“. „Egy országos bizottság feladata lesz most már, minden külön érdek mellőzésével, Szeged városát további, az egész világ szívét megrendítő szerencsétlenségek ellen, egy jól kigondolt gátrendszer által biztosítani. Szükséges lesz, hogy e bizottság nemcsak Szeged városa környékére, hanem a Tiszavölgynek egész vidékére fogja figyelmét kiterjeszteni, és mindazon a folyó szabályozására vonatkozó javításokat nyomatékkal ajánlatba hozni, amely javítások a tett tapasztalatok alapján szükségeseknek mutatkoznak“. Ugyanekkor még azt is mondtam: Újabb szerencsétlenségek megakadályozása végett csak megfelelő művek és intézkedések fognak szolgálhatni, a vizek által okozandó rohamos megtámadtatások ellen csak nagy és erős gátakkal védekezhetünk. A Tiszának átvágások általi megrövidítése, és a folyónak ennek következtében adott nagyobb sebessége miatt a rendes évi magas vizek ezentúl 6-7 lábbal mindig magasabbak lesznek mint a szabályozás előtt voltak. De a vizeknek ezen sebesebb lefolyása, valamint azáltal, hogy az ármentesített területeken létezett tavak és mocsárak levezettettek és illetőleg kiszáríttattak, egy más, talán még sokkal nagyobb veszély fenyegeti az országot, ez pedig a szárazság, mely ha bekövetkezik, akkor a fenti okoknál fogva, és azért, mert az erdők legnagyobb része is letaroltatott, tehát, mert semmi oly tényező nem létezene, mi a borzasztó aszályt enyhítné, mondjuk a szerencsétlenség, a veszély még nagyobb lesz, mert nagyobb térfogatra fog kiterjedni, mint az árvíz és a közpénztárak és általán az ország közvagyonosodása még jobban fogja érezni a csapást. Emlékezzünk meg arról, hogy a múlt század közepétől mostanáig minden 10 évre majdnem egy szárazság által okozott ínséges esztendő esik. Mint ilyenek fel vannak jegyezve 1746, 1747, 1758, 1794, 1797, 1801, 1802, 1816, 1830, 1845, 1863 és részben 1866, és ezek által az alig valamivel több egy század időtartama alatt, az ország legkevesebb ezer millió forintnyi kárt szenvedett. Az egy 1863-as évi szárazság által, hivatalos számítás szerint, 126 millió kár estetett Magyarország közvagyonosodásán, amidőn is a legnagyobb kár abban volt, miszerint marhaállományunk létszáma olyannyira megcsökkent, hogy azt mindekkoráig sem pótolhattuk helyre. Pedig 40 millió forinttal az öntözésre szükséges főcsatornákat el lehetne készíteni, s így nem csak az országot az ínség ellen biztosítani, de a hazai termelést 100, sőt ennél is több millió forinttal évenként fokozni. Tizenegy éve immár, hogy kitartással és következetesen figyelmeztetem a nemzetet és ma ismét e tárgyra hívom fel a közfigyelmet. Ne várjunk közönyösen, még késő lesz, de tegyünk meg mindent, hogy a catastrófa készületlenül ne érjen minket. „Emlékszem, valahol olvastam, Széchenyi egyszer azt mondta, bárha csak 3 hónapra oly parlamentje lehetne Magyarországnak, melyben a tagok megyei utasítások nélkül gyűlhetnének össze, és hogy Bécs ne akadályoztatná kivitelét az ily országgyűlésen hozott határozatoknak , és akkor Magyarországot nemzetgazdászatilag a legnagyobb fénypontra lehetne emelni. Bezzeg 11 esztendeje, hogy az ország kormányzatának gyeplői saját kezeinkben vannak; megyei utasítás nem köti meg többé országos képviselőink kezeit; azt sem állíthatja senki, hogy Bécs akadályoztat bennünket mezőgazdászati fejlődésünket saját belátásunk szerint előmozdítani, s mégis mi az eredmény? Nem sokat mondok, és bizonyára túlzással nem fog vádolni senki, ha itt felemlítem, hogy az országgyűlési tárgyalásoknak nagyobb fele, az elmúlt 11 esztendő alatt, meddő politikai vitákból állottak.“ Ezután Türr tábornok hosszasabban beszélt még a Tisza érdekében, úgy a Bánság csatornázásáról és bemutatja a múlt század térképét a Bánságról. 1830. évben 6.14 m. 1853. „ 6.62 „ 1855. „ 6.96 „ 1867. „ 7.22 „ 1876. „ 7.86 „ 1877. „ 7.95 „ 1879. „ 8.06 „ 1881. „ 8.46 „ KÖZLEMÉNYEK. Országos földművelési és kereskedelmi bank. Egy oly hitelintézet alakulásáról értesülünk, amely hivatva van a legüdvösebb befolyást gyakorolni mezőgazdasági termelésünkre. A consortium, melyről szólunk, czélul, tűzte hazánkban az entrepot-üzletet meghonosítani, azt előlegező üzlettel összekötni. E czélból elsősorban a főváros által épített entrepot-kat kívánják megszerezni, azután hasonlókat, bár kisebb arányban fognak a termelési központokon országszerte építeni. A consortium hajlandó a fővárostól a közraktárakat azok önköltségi árán 3.200.000 forinton megvenni; a főváros e közraktárakat tudvalevőleg 5 százalék kölcsön pénzen építteti ki, a consortium ezen öt százaléknak csak egy részét kívánja kamatbiztosíték gyanánt. A főváros a közraktárakat nem volt hajlandó eddig bérbeadni, hogy kockára nem tétessék az a czél, amelyért azokat építtette. A consortium ezen tekintetből hajlandó megadni a fővárosnak azon jogot, hogy a maximális tarifát megállapíthassa és a kezelésre elegendő befolyást gyakorolhasson. Mert a consortium a közraktári üzletet magát nem tekinti nyerészkedő vállalatnak, tőkéje kamatát — a vállalat alaptőkéje 12 millió forint — az előlegező üzlettel akarja behozni s hogy ezen a téren mily üdvös hivatásra nyílik tér, annak jelzéséül elég, ha a vidéki magas kamatlábra utalunk. A consortium az egész országra ki akarja terjeszteni előlegező - üzleti hálózatát, amennyiben azon helyeken, hol ő maga nem épít raktárakat, jóhitelű cégeket fog mint ügynököket megbízni s előleget ad az ezeknél letett mezőgazdasági termékekre. Ha e nagyszabású vállalat létrejön, akkor megtörtént az első lépés gabonakereskedelmünknek annyira óhajtott átalakítására. Többször volt már alkalmunk kifejteni, hogy világkereskedelmet mustra szerint való üzlettel folytatni nem lehet s hogy szükséges gabonánkat osztályozni, utaltunk azon előnyre, melylyel Amerika e tekintetben velünk szemben rendelkezik. Ha e vállalat megalakul s fióktelepeivel behálózza az egész országot, akkor e nagyfontosságú reform megtörténhetik. Azon férfiú neve, ki e vállalat élén áll, elég kezességet nyújt arra nézve, hogy az valóban hazafias célzatokat követ. A vállalatot, több nagy pénzintézet támogatásával, Széll Kálmán hozta létre. A fővárosi hatósághoz már benyújtatott az ajánlat, a consortium képviselői gyanánt az előterjesztést Széll Kálmán, gr. Károlyi Sándor, gróf Széchenyi Pál és gróf Dessewffy Aurél írták alá Reméljük, hogy a főváros ezen ajánlatot, közgazdaságunk érdekében a legnagyobb örömmel fogja fogadni, a főváros előzékeny magatartásától függ, hogy e vállalat, mely átalakító hatással lehet mezőgazdasági termelésünkre, minél rövidebb idő alatt létrejöjjön. A bankajánlat lapunk mellékletén egész terjedelmében olvasható. A nemzetközi érczpénz-conferentia tizenötös bizottságának tegnapi gyűlésén, amelyen az angol megbízott Prímán is részt vett, de passiv viselte magát, Cernuschi és Dana Horton előterjesztették az általuk kidolgozott kérdőívet. E kérdőiv nagy ellenzésre talált, erre a hollandiai kiküldött V rook egy általa kidolgozott kérdőívet terjesztett elő. A gyűlés értekezletté alakulván át, a kiküldöttek tárgyalni kezték Vrolik kérdőivét. Ez a következő kérdéseket tartalmazza : Micsoda befolyást gyakorolt az ezüst elértéktelenülése az árakra ? Meg lehet-e állapítani a két nemes fém értékviszonyát ? Milyen törvényhozási intézkedések szükségesek e czélra ? Milyen hatása lesz e tekintetben több állam szövetkezésének ? Milyen intézkedések volnának azon országokban szükségesek, hol nincsenek jegybankok? A gyűlés újra megnyílván, elhatározta a bizottság, hogy a Vrolik által kidolgozott kérdőívet kinyomatja és a conferentiának előterjeszti. A legközelebbi gyűlés holnap, csütörtökön lesz. Az ultimo liquidatió a budapesti értéktőzsdén a leszámítolók többnapi munkája után végre befejeztetett. Hogy mily rendkívüli terjedelmet öltött az itteni értéktőzsdén a lefolyt havi üzlet, azt a következő hiteles adatok bizonyítják. A leszámítolás alá került kötések magyar aranyjáradékban 206.010.000 frtra, magyar papírjáradékban 187.240 000 írtra, osztr. papírjáradékban 1.785.000 frt rúgtak. Leszámítolás alá került továbbá 291,625 darab osztr. hitelrészvény, 56,275 darab magyar hitelbankrészvény, 31,200 darab magyar lesz, és pénzváltó bankrészvény, 11,675 darab tiszai sorsjegy és 5,230 darab magyar dijsorsjegy. Megjegyzendő,hogy ezen adatok csakis azon ügyletekre vonatkoznak, melyek hivatalos leszámítolás végett bejelentettek, míg azon ügyletek, melyek kézből kézbe bonyolíttattak le és szintén roppant összegekre rúgtak, itt felvéve nincsenek. Mezőgazdasági enquete Budapesten. Az országos gazdasági egyesület által egybehívott enquete, mely a birtokminimum és a gazdasági hitelügy rendezése szempontjából tárgyalásait holnap fogja megkezdeni a Köztelken reggeli 10 órakor megnyitandó közgyűlésen, sok hírneves gazdát hozott fel a fővárosba. Az enquete üléseit megelőzőleg, a dunántúli gazdasági egyesületek képviselői, ma délután 4 órakor előleges értekezletet tartottak, hogy a holnapi közgyűlésen egyöntetű eljárást követhessenek. Ez értekezleten a többiek között jelen voltak gr. Széchenyi Kálmán, mint a soproni egylet és Radó Kálmán mint a veszprémi egyletek küldöttei. Az értekezlet Korizmics Lászlót kérte fel elnökül. A rövid ideig tartó értekezlet kimondotta, hogy a birtokminimum kérdését országos kérdésnek tekinti, miként annak tekinti azt az országos gazdasági egyesület szakosztálya is, mely a holnapi gyűlés elé terjesztendő munkálatában, a „mezőgazdasági földbirtok határtalan szétdarabolásának megakadályozását“ erősen hangsúlyozza; kimondotta továbbá az értekezlet, hogy az eszmét maga részéről a holnapi gyűlésen erejéhez mérten támogatni fogja; végül Radó indítványára egyhangúlag elfogadtatott, hogy a hitbizományok alakításának megkönnyebbítése iránt teendő intézkedések végett is javaslatot fog tenni a közgyűlés elé. A gazdasági egyletek országos szövetkezete holnap kezdi meg évi gyűléseit. A gyűlésekre már több vidéki egylet küldöttei érkeztek Budapestre, és pedig a vasmegyei, az ungmegyei, az abaúj- és sopronmegyei, úgyszintén a szepesi gazd. egylet részéről. A tanácskozások egyik legérdekesebb tárgyát a birtokminimum kérdése képezi, melyre vonatkozólag az orsz. gazd. egyesület szövetkezeti szakosztálya, Korizmics László indítványára kimondotta, hogy a minimum-törvény megalkotását szükségesnek tartja s a gyűlésen ezen elv mellett fog állást foglalni. A rimamurányi vasgyár-telep 580 bányarészjegye már a legközelebbi napokban csekély kivétellel be lesz váltva, úgy, hogy az új tulajdonos a közgyűlést május hó első napjaiban fogja Rimabrézón megtartathatni. E rendkívüli közgyűlésen el fogják határozni a gyártelep részvénytőkéjének felemelését és átváltoztatását részvénytársasággá. Az új részvényeket csak ősszel fogják a piaczra hozni. Az üzletben a bécsi bankegyesület, az osztr. tartományi bank és a magyar országos bank részesülnek. Gyarmatáruk. — Brázay Kálmán tudósítása az „Ellenőr“ számára. — Czukor. Az árak e hét eleje óta megállapodottnak tekinthetők, amennyiben a nyers czukor semmiféle árváltozásnak nem volt alávetve. Az azonnali, valamint a későbbi időre kötött szállításra a heti üzlet csendes hangulat és irányzat mellett kezdődött, s a forgalom eddig korlátolt maradt. Finomított áruban változatlan árak mellett csekély a forgalom, tetemesebb mennyiség lévén készletben Budapesten, s amennyiben a csehországi czukorpiacon nem áll be újra áremelkedés, itt csakhamar árcsökkenésre számíthatunk. Kávé. Az irányadó kávépiaczokról általában lanyha, hanyatló üzletmenetet jelentenek A vásárlók tartózkodóbbak, daczára hogy az eladók nagyobb kedvezményekre mutatkoznak hajlandóknak. A hamburgi piacon a forgalom igen csendes, a hangulat nyomott. Brazíliából érkezett tudósítás jó termést helyez kilátásba s a szállító piacokon tetemes készlet létezését jelenti. Amerikai tudósítások szerint szintén nagy készletek vannak a kikötőkben. Rizs. Indiai nyers áruban élénk a forgalom, s a szállítmányok már megérkezések előtt eladatnak. A fényezett áru üzletmenete szintén igen élénk s tetemes mennyiség adatott el szilárd árakon. A külpiacok áraihoz képest a mi jelenlegi áraink alacsonyak, s azok emelkedése valószinü, mert nem áll arányban a nyers áruk áraival. Fűszerek: Fahéj, lignea faj, változatlan. — Gyömbér, cochin faj, nagyobb figyelemben részesül s a tulajdonosok az árakat felemelték. — Szerecsendió szilárd, virág lanyha. — Szegfűszeg, keresett czikk, s árai változatlanok. — Bors, singaporei, igen szilárd. — Szegfűbors teljesen életnélküli. — Csillagánizs merev. — Vanilia csendes, változás nélkül. Déli gyümölcs- A trieszti piaczon a déli gyümölcsök, különösen a szőlőfajok csekély készlete folytán csendes a forgalom s az irányzat szilárd. Mazsolából a középminőségü áru is teljesen eladatott, magas árakon. Aprószőlőből kevés a készlet, árai változatlanok. Magyar mazsola folyton keresett áru, csekély készlettel. Szicziliai szőlőből némi szállítmányt várnak. — Füzérfüge tetemes forgalommal bir s árai szilárdulnak. — A mandula csendes. Jánoskenyér változatlan. Hering. Crownfullbrandban a forgalom élénk s az árak szilárdak, azonban a stettini és hamburgi piaczokon az üzletmenet lanyha s a készlet tetemes. Petroleum. A nagymennyiségű behozatal folytán az árak, némi hullámzás után, újra hanyatlottak. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Május 4. — Értéktőzsde. Esti tőzsde. Az árhullámzás ma inkább lefelé már felfelé irányult, általában az eladás van napirenden A realizáció az, amire mindenki törekszik, és csak miután ezen processust bevégeztük, fog új lendület beállni. Magyar járadék 117.70-ig és Papírjáradék 93.65-ig adattak el. Osztrák hitelr. 345 80-on kezdve 346-ig emelkedtek, de elvégre 343.80 után 344.60-on maradtak. Magyar hitelr. 341-en kerestettek. Leszámítoló bank 156-on állanak, noha a bécsi jegyzés 158—159. Iparbankra 66 volt pénz és 66.60 áru. A hangulat bizonytalan és változó, és egyaránt hajlandó az esésre mint az emelkedésre. Budapesti hajóforgalom. Május 3-án a Duna balpartján a következő vizi járművek kötöttek ki a m. Luczenbacher Pál utódai m. h. 27. sz. 327 mm. tűzifa, Újfaluból. — Harcz Anna m. h 4. sz. 3450 db faltégla Rákosról. — Mikula János m. h. „Agnes“ 100 km fülke, Visegrádiéi. — Simon Sándor dereglyéje 10 mm. bútor, Váczról. — Luczenbacher Pál utódai m. h. 15. sz. 329 mm. tűzifa, Ny.-Újfaluból.