Ellenőr, 1881. november (13. évfolyam, 549-603. szám)
1881-11-17 / 578. szám
SNL évMjm — 578. szám iS gyes szám ára 4 kr. Budapest csillgnök, november 17.188.. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre.....................................20 forint — kr. Félévre............................. 1 . 10 „ — , Évnegyedre . . .......................5 „ — , Egy hónapra................................1 „ 80 , Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalapokra 22. sz.) intézendők. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Kalap utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G. L. és társánál M.Frankfurtban. — Hirdetésekért járó díj csakis Rudnyánszky A. az „Ellenőr“ kiadóhivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, november 16. Egy újon alakult vizszabályozó-társaság. Vizszabályozó társulataink egy részének működését fölöttébb megbénítá eddigelé azon elszigeteltség és gyöngeség, melybe az ártér csekély volta s az e mellett fennálló tetemes kezelési költségek folytán természetszerűleg jutottak. A kormány régóta belátta már e visszás helyzet káros voltát s azért pl. a Körösöknél egyenesen sürgette és kérészül is vitte az érdekazonosságuknál fogva együvé tartozó társulatok egyesítését. Az egyesült erőben gyökerező nagyobb munkaképesség ösztöne hozta létre a Berettyó-Ivánfenék-mezőtúr-mesterszállási öblözet érdekeltjeiből megalakult vízszabályozó társulatot is, mely immár az alakulás legkényesebb stádiumán, az alapszabályok megszerkesztésén túlesett, mégpedig oly módon, hogy az egyes öblözetek saját belügyeikben ezentúl is teljes autonóm jogaik élvezetében maradnak. Az alapszabályoknak ez képezi egyik leglényegesebb, s legtöbb vitára okot adott pontját. Az érdekeltség nagy része szívósan, de eredménytelenül küzdött az öblözeti autonómia feladása s a teljes centralizált igazgatás mellett, mi tagadhatatlanul költségkíméléssel s gyorsabb, mert korlátlanabb igazgatással járt volna, csakhogy azzal a veszélylyel volt összekötve, hogy az egyes öblözetek érdekeltsége a vele talán ellentétes álláspontot elfogadó másik öblözet érdekeltjei által saját belügyeiben is elnyomatott volna, ezt pedig ma, mikor még a védelmi vonal nagy része kiépítetlen, megengedni nem tanácsos, így tehát, daczára, hogy az egyesített öbölzetek árterületei, egymással összefüggő egészet képeznek, a munkálatokat bár egységes tervek alapján, de oly módon fogják végrehajtani, hogy minden öbölzet maga viselje saját gátvonala költségeit, s az egyesülés által az öbölzetek anyagi viszonyai s igy a saját terhükre felvett kölcsönök ügye is érintetlenül hagyassák. Ehhez képest az egyes öbölzetek külön pecséttel, közgyűléssel, választmánynyal, elnökkel és tisztviselőkkel fognak bírni, melyek önkormányzati jogukat saját ügyeikben az öbölzeti közgyűlés által fogják gyakorolni. Három ily öbölzet lesz s ezek közül a Szalárd község határának felső szélétől Kőrös-Ladány község határáig és Gyoma község határának alsó végétől a Türtő vagy Bánrévi pusztáig terjedő szabályozási vonal Berettyó, — a Kőrös-Ladány, Endrőd és Gyoma község határában elvonuló szabályozó vonal Ivánfenéki — és végül a Türtőtől Ozhsnomig vonuló rész Mezőtúr-Mesterszállási öbölzet nevet nyert. Bizon remélhető, hogy az itt felsorolt öbölzetekből alakuló vízszabályozó és ármentesítő társulat, sokkal inkább meg fog felelni annak a czélnek, hogy a Berettyó és Körös folyók kitöréseit és szétterülését meggátlandó védtöltéseket szakavatottakban kiépíttesse, fentartsa és a belvizeket nagyobb közmegelégedésre szabályozza, mint azt az öbölzetek egymástól elkülönítve tehették volna. A társulat székhelye Nagyvárad, lesz ott fogja tartani rendesen közgyűlését és választmányi üléseit is, bár ez utóbbiak a társulat területén belől más helyre is kitűzhetők. A költségek viselésére a társulat tagjai haszonarányban kötelezvék s igy az ártérfejlesztési munkálatok ugyancsak pontosan és a legnagyobb lelkiismeretességgel dolgozandók ki, mert ezekből fog megállapittatni, hogy az illető területek a szabályozás folytán értékükben mennyit emelkedtek. Az árvédelmi tartaléktőkéket, melyek mérföldenkint 1000 írtban állapíttattak meg, az öbölzetek külön fogják kezelni és minden öbölzet árvédelmi tőkéje csakis a saját töltésvonalának helyrehozására lesz fordítható, de a készletben tartás feletti felügyeletet a társulat választmánya, illetve elnöke és igazgatója gyakorolja. Minthogy a társulat, mint már fentebb említem, három, egymástól különálló öbölzetből egyesült, az öbölzetek közti szerves összefüggést a társulat közgyűlése, választmánya és elnöke kell hogy fentartsa. Szükséges továbbá, hogy az öbölzetek technikai működése a társulati főmérnök, administrativ működése pedig a társulati választmányi elnök és igazgató főfelügyelete alá helyeztessék s erre nézve az alapszabályokban kellő figyelem fordittatott. Mint fontos pontok, megemlitendők még, hogy önálló szavazattal csak oly érdekelt bír, kinek árterülete legalább ezer forint értéknövekedést mutat, az ennél kevesebb értéknövekedéssel biró ártér-tulajdonosok pedig községenként csoportosulva csak közös meghatalmazott által gyakorolhatják szavazati jogukat; s épen ez alapon, nem a társulati tagok száma, hanem az árteres holdak értéknövekedésének mennyisége szolgál a szavazás alapjául, mi igazságos ugyan, de a jelen esetben a kisebb birtokosok nagy hátrányára van, mert az egyes nagybirtokos, jobbatlan jogi személyek által jogaik gyakorlásában tökéletesen utaltatnak. Érvényes határozat hozatalához közgyűléseken az értéknövekedés i részének képviselete szükséges. A társulat választmánya 18 tagból áll s érvényes határozat hozatalához az elnökön kívül hat tag jelenléte szükséges. Sok igen üdvös és czélszerű intézkedésre találhatunk a gondosan kidolgozott alapszabálytervezetben, mely immár jóváhagyás végett a közmunka és közlekedési miniszterhez terjesztetett fel; egy azonban nem csekély aggályra ad okot, nemcsak a centralista pártnak, hanem még az autonóm igazgatás legvérmesebb barátainak is s ez a tisztviselők nagy száma, kiknek fizetéseit, mint az alapszabálytervezetből sejthető volt, a társulat intéző körei ugyancsak felcsigázták. Pedig bár tagadhatatlan, hogy a jó munkást jól meg is kell fizetni, sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az ártérbirtokosok különben is mily tetemes áldozatok árán váltják meg árterületeiket a romboló elem hatalmától, s ennélfogva nem méltányos, de nem is czélszerű, hogy indokolatlan s csaknem elviselhetetlen terheket rakjunk azok vállaira. Az autonómia egyik fő előnye annak olcsóságában rejlik, s csak addig válik a közönség hasznára, mig drágán fizetett hivatalnoksereg jellegéből teljesen ki nem forgatja. Az autonómia a közjó érdekében önzetlen áldozatkészséget kíván. A tisztviselők nagyrésze érdekelt biztosokból volna választandó, kik saját jól felfogott érdekükben kell, hogy minden lehetőt elkövessenek a siker kivívására. Az ilyeneknek munkálkodásukért rendes, de mérsékelt fizetést adhatnak ugyan; azt azonban helytelennek tartjuk, hogy a társulat elnöke és igazgatója egy egy nagy vármegye alispánjánál magasabb, sőt főispáni fizetéseket húzzanak s ezenkívül még az öbölzeti tisztviselők is majdnem kivétel nélkül 8 írt napidijra, tehát az alispáni napidijnál 3 írttal magasabbra tarthassanak számot a fuvardíjon felül, különösen ha figyelembe vesszük, hogy vizszabályozó társulatok tisztviselői felől legtöbb munkálkodásukat csakis a helyszínen s igy külön napidij mellett végezhetik, hamar rá kell jönnünk, hogy ily rendszer mellett az érdekeltségre csaknem elviselhetetlen terhek hárulnának. Ily fizetéseket, ily napidijakat könnyen adhat akármelyik szélhámos részvénytársaság, hol az az elv az uralkodó, hogy a részvényesek az igazgatóságért vannak, de semmi esetre sem adhat egy elemi csapások által sújtott, szegény szövetkezet, melybe még akarata ellen is minden érdekelt bevonható, s melynek tagjai ugyancsak drága pénzen, csaknem értéken felül váltják meg saját tulajdonukat. Reméljük tehát, hogy a tisztviselők fizetése, melynek megállapítása az alapszabályokból, mint oda nem illő, kihagyatott, a tisztviselőkre, mint érdekeltekre egyaránt méltányosan fog annak idején megállapittatni. ERDÉLYI BÉLA. KÖZLEMÉNYEK. Az országos magyar gazdasági egyesület választmánya ma d. u. gróf Szapáry Gyula elnöklete alatt ülést tartott. A választmány Morócz István s Hideghéthy Antal elhunyta fölötti részvétének jegyzőkönyvileg adott kifejezést. A gyümölcskiállításról s az egyesület közlönyéről szóló jelentések tudomásul vétettek, az egyesületi lap föntartása anyagi veszteséggel jár. A választmány a közgazdasági szakosztály indítványa értelmében gr. Lónyay Menyhért felszólalása után elhatározta, hogy az ország vizeinek rendezése ügyében, különösen a vukovár-samóczi és a Béga-csatorna érdekében feliratot intéz a kormányhoz. Elfogadtattak az iskolai takarékpénztári szakosztálynak következő indítványai: 1. Köszönet szavaztatik a miniszternek a takarékpénztárak támogatásáért. 2. Engedély kéretik a minisztériumtól sorsjátékra is iskolai takarékpénztárak czéljainak előmozdítására. 3. Felkéretik a közokt. minister, hogy utasítsa a tanfelügyelőket, hogy azok, mint eddig, úgy ezentúl is az eszmét támogassák befolyásukkal; ezzel együtt felkéretik a nevezett miniszter, hogy a főpapságot és az ország pénzintézeteit e czél támogatására felhívja, s végül 4. Hogy a Weisz B. F. kir. tanácsos által letéteményezett 1000 főt az Eötvös-alap bizottságának, mint az Eötvös-alap javára letett összeg kiszolgáltassák. Olvastatott a közlekedési miniszter abbeli leirata, melyben tudatja, hogy gr. Károlyi Sándor, mint a m. államvasutak igazgató tanácsának tagja, azon okból, mert orsz. képviselő lett, lemondott, s így egy igazgató tanácsosi állomás megüresedett, felhívja az egyesületet, hogy ez állomásra hármas kijelölést tegyen. A választmány egyhangúlag ajánlotta Wodiáner Albertet, Bujanovics Sándort és Csekonics Endre grófot. Nehány jelentéktelenebb tárgy elintézése után az ülés véget ért. Az országos gazdasági egylet szövetkezeti szakosztálya f. hó 15 én gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak: Somssich Pál, Korizmics László, Lónyay Gábor, Dapsy László, Karsai Albert, Mádai Izidor, Dömötör László, Dorner Ede, Nicki Mihály és Ordódy Lajos titkár. A szakosztály először Fráter György indítványát tárgyalta s elhatározta, hogy az orsz. gazdasági egylet választmánya utján oda fog hatni, hogy azon megyékben, a melyekben eddig még gazdasági egyesületek nincsenek, gazdasági egyesületek alakíttassanak s hogy az egyes vidéki gazdasági egyesületek szakszerűen képzett titkárokat alkalmazzanak s azokat megfelelő díjjal vagy fizetéssel lássák el. S ha erre a gazdasági egyesület nem volna képes, kérje fel a kormányt, hogy törekvését támogassa. Keglevich István gróf hosszabb indítványt nyújt be, melyben kifejti, hogy a szeszadó rendszerről rendszeres munka még eddig nem jelent meg, azt indítványozza tehát, hogy a gazdasági egyesület pályázatot tűzzön ki ily munka megírására. Az indítvány nagy lelkesedéssel fogadtatván, a szakosztály elhatározta, hogy a pályázati összeggel nem fogja terhelni a gazdasági egyesület pénztárát, hanem aláírások útján gyűjti össze. A gyűlésben azonnal aláírási ívet köröztettek, s az aláírások eredménye 62 db tíz frankos arany lett. Ehhez járultak: Somssich P. 10 db aranynyal, Dessewffy Aurél 10 db aranynyal, Korizmics László 10 db aranynyal, Karsay Albert 10 db aranynyal, Lónyay Gábor 10 db aranynyal, Nicki Mihály 5 db aranynyal, Dapsy László 5 db aranynyal, Máday Izidor 1 db aranynyal, Dorner Ede 1 db aranynyal. Ugyancsak Keglevich István gr. indítványozta, hogy a gazdasági egyesület kérje fel a kormányt, hogy a vándortanárok, és a kultúrmérnökök intézményét honosítsa meg. Ezen indítványt azonban a szakosztály elejtette, mert a kormány ezen ügy létesítésére a jövő évi budgetben úgyis tetemes összeget irányzott elő. Dessewffy Aurél gróf jelenti, hogy dr. Lederer Sándor, a szakosztály jegyzője, állásáról leköszönt. A szakosztály a lemondást elfogadta, s a jegyzői teendőkkel Ordódy Lajos társulati titkárt bízta meg. Lónyay Gábor bejelenti, hogy a sátoraljaújhelyi borkiállítás alkalmával a bortermelők és a borkereskedők részvénytársulatot alapítottak, mely egy millióért alaptőkével a borkivitelt és a bortermelést akarná előmozdítani. A borkereskedő társulattól ugyan nem sokat remél, de mindamellett óhajtandó volna, ha az ügyet a szövetkezeti szakosztály tekintélyével erkölcsileg támogatná. Indítványozza, hogy a fővárosban alakíttassék tejtermelő és elárusító szövetkezet. Korizmics László pártolja a tervet s a teendők megállapítására nézve azt indítványozza, hogy a borászati egyesületre nézve a szövetkezeti szakosztály a borászatival együttes ülést tartson, a tejszövetkezetre nézve pedig azt óhajtaná, ha az ügyet a szövetkezeti szakosztály az állattenyésztési osztálylyal együttesen tárgyalná. Dömötör László tudja, hogy a fővárosi közönség igen rossz tejet fogyaszt; indítványozza, hogy a szakosztály a netán alakítandó tejszövetkezetet erkölcsileg támogassa. A szövetkezet elfogadja Korizmics László indítványát, s ez értelemben a borászati és a marhatenyésztési szakosztályt a tanácskozásokban való részvételre kérte fel. Egyúttal Lónyay Gábor azon indítványa is elfogadtatott, hogy a tanácskozásra Miklós Gyula orsz. borászati kormánybiztos is meghivassék. A rugvicza-zágrábi csatorna. Zágrábból irják nekünk. A nap eseményét most a rugvicza-zágrábi csatorna kérdése képezi. E terv tudvalevőleg azon híres honfitól, ki a kereskedelmi politika és a közgazdaság terén fáradhatlanul buzgólkodik, Türr István tábornoktól ered. A magyar fővárosnak, az alföldnek és a bánságnak legrövidebb összeköttetése a tengerrel illetőleg Fiuméval forog szóban. A vukovár-samóczi csatorna kiépítése által a Duna a legrövidebb után köttetnék össze a Szávával, míg az alföldnek és a Bánátnak a vizi út jelentékenyen olcsóbb szállítási eszközt nyújtana, mint a vasút. Mindennek következtében az említett, helyek terményeikkel versenyre kelhetnének a világpiacokon. A csatorna kiindulási pontja Zágráb volna, hol a szállítmányokat a zágráb-fiumei állami vasútra raknák át s ez tovább szállítaná az árukát. Azok az előnyök, amelyeket eddig a tömegszállításból a déli vasút élvezett, a magyar állami vasútnak várnának javára. De hogy ezt elérhessük, az egész Szávát szabályozni kell, s főleg a Zágráb és Rugvicza közti sok kanyarulatot , bajon a Türr tábornok által tervezett rugvicza-zágrábi csatorna segítene. Horvátországban az irányadó körök át vannak hatva e csatorna szükségességétől. Ez alatt híre terjedt annak is, hogy a magyar államvasút Dugoszelo állomásától Rugviczáig rövid vasútvonalat akar építtetni, hogy az idáig vizi után érkezett rakományokat átvegye. Ez ellen fölszólaltak, hogy e pálya a magyar államvasutnak nem biztosítana semmi különös jövedelmet, Zágráb városának pedig egyenesen ártana. Mert Rugvicza nyomorult falu, melyet a folyamtól magas töltés választ el s igy semmi előnyt sem nyújt a tovább szállításra, mig Zágrábnak minden erre változó előnye megvan s ezenkívül a viziszállitás Rugviczáig nem olcsóbb, mint Zágrábig. — Zágráb városa 4/0 millió kölcsönt szándékozik felvenni kaszárnyák, iskolák és néhány egészségügyi épület kiépítésére. Kereskedelmi köreinkben azonban az a nézet merült fel, hogy a rugvicza-zágrábi csatorna kiépítése életkérdés fővárosunkra nézve, minek folytán a szóban forgó kölcsönt ezzel hozzák összeköttetésbe. Ha e csatornát a város építteti, hamarább valósul meg a terv, mintha az állami beavatkozásra kellene várni. Ezen Magyarországra, különösen annak fővárosára és Horvátországra nézve oly fontos kérdés a községtanács mai ülésén szóba is került. A kérdés beható tanulmányozására a közgyűlés hetes bizottságot küldött ki, ezenkívül elhatározta, hogy az országos kormányt fölkéri, mikép az engedély megadására befolyását mindaddig késleltesse, míg a csatorna kérdése a képviselőtestületben végleg el nem dől. A marhavész. Pozsonymegye központi vészbizottsága, mint a „Pozsonyvidéki Hírlap b írja, utolsó ülésén a marhavész elleni óvintézkedések tekintetében, Beszterczét, Mászt és Lamacsot illetőleg elhatározta, hogy Lamacs és Másztról a katonai segédlet bevonulhat, ezen községek tehát lovasfogatokon szabadon közlekedhetnek, a határukban szarvasmarhával is végezhetik a mezei munkát. Beszterczén a katonai segédlet még további rendeletig megmarad, az óvintézkedések pedig következő enyhítésekkel tartatnak fönn,.A közlekedés a községen keresztül megengedhető, de szigorúan felügyelni kell, hogy az utazó csak azon ideig, mig az őrök megvizsgálják, állapodjék meg s további érintkezés nélkül távozzék. 2. Beszterczei lakosok gyalog vagy lovasfogatokon a határba, vagy terményeik elárusitása és szükségleteik beszerzése végett Pozsonyba is, a vészbiztos igazolványával kibocsáthatók, de csak azon esetben, ha ruháikat, kocsit és szerszámot az állami állatorvos utasítása szerint kellően fertőtlenítették; az igazolványban meghatározandó az idő, amelyre a távozás engedtetik, s az igazolványok a visszatéréskor az őrnek adandók át, ki azokat a vészbiztosnak szolgáltatja vissza; a vészbiztos minden egyes igazolványt naplójába név szerint bevezeti s igy ellenőrzi, hogy mindenki visszaadta-e az igazolványt, az ellene vétőtől az igazolvány megtagadandó s az áthágásáért birsággal sújtandó; igazolvány nélkül senkit kibocsátani nem szabad, a távozni akaró visszautasítandó s engedetlenség esetében el kell azt fogatni s bezáratni. Ez intézkedés miniszteri rendelet nélkül történt, és pedig azon indokból igy, mivel a miniszter az alispán sürgős táviratos megkeresésére nem válaszolt, s igy a részbizottság netaláni kártérítési igényekkel szemben nevezett községek irányában szavatosságot nem vállalhatott. A Pozsony megyével szomszédos megyékben a határzár feloldatott. Veszprém, Zala és Győr megyékben az összes marhaállomány megvizsgáltatott, s valamenynyi egészségesnek találtatott. Komáromban Bábolna marad elszigetelve, bár ott is ki lett irtva a vészes marha. — Mosonymegyéből Oroszvárról is megnyugtató hirek jönnek, s igy ugy látszik vége lesz valahára. — Pozsonymegyében Másztról, Lotornóról holnap vonult ki a katonaság, Beszterczén azonban még 6 napig marad. Végül fölemlítjük még, mikép az e vidéken működésben volt állami állatorvosok némelyikével szemben a fuvarbér miatt némi differenciák voltak az okból, hogy ezek kilométerenként csak 7 kv fuvardíjjal akartak fizetni az előfogatosoknak, holott ők az állammal szemben kilométerenként 32 krt számíthatnak fel. Hogy csakugyan annyit számítottak-e? azt ugyan nem tudta megmondani a forrás, melyből merítettük, de a minisztériumnál számláikból meg lehet tudni. — A győrvidéki gazdasági egyesület f. hó 10 ikén tartott igazgatósági ülésében tekintettel a keleti marhavész fenyegető voltára, azon módok felett tanácskozott, miként lehetne a gazdaközönséget a vész esetére biztosítani. Ezen tárgy körül élénk eszmecsere fejlődött s miután a tagok meggyőződtek arról, hogy társadalmi úton keletkezett biztosítóintézetek az óhajtott czélt nem eredményezték, sőt a közönség kárával fennállásuk is megszűnt, egyhangúlag azon óhajtásnak lett kifejezés adva, hogy törvényhozás útján mondassák ki a kölcsönös biztosítás a keleti marhavész ellen, de csak kár esetére és pedig kötelezőleg a magyar koronához tartozó összes országokra nézve. Ezen elvi megállapodás után egy szűkebb körű bizotttság lett kiküldve Nedeczky Sándor elnöklete alatt a következő tagokból: Fischer Kálmán, Kühn Rajmund, Lévay Henrik, ifj. Jerfy Antal, dr. Nagel Emil, Szilágyi Gáspár és Petz Adolf, azon utasítással, hogy ezen érdemben véleményes javaslatot s a kiviteli módozatok alapvonalait kidolgozván, azt a legközelebb tartandó igazg. választmányhoz terjeszsze be. A pest megyei lótenyésztő társaság Kovács Zsigmond elnöklete alatt tegnap ülést tartván, elhatározta, hogy az ezidei lókiállítást Kalocsán, Nagy-Kátán és Riczkevén fogja rendezni ugyanott lesznek a divrioztások is. Az elnök megbizatott, hogy a kiállítás napját tűzze ki, úgy azonban, hogy az az illető helyeken tartandó országos vásárral lehetőleg összeessék. A budapesti országos iparkiálltás helyének megállapítása tárgyában kiküldött szűkebb körű bizottság a tegnpi napon eljárt kiküldetésében. Gróf Zichy Jenő iparegyesületi elnök, Ráth Károly alelnök, Mudrony Soma igazgató, továbbá dr. Schnirer Gyula, Steindl Imre és Thék Endre biz. tagok, továbbá a bizottsághoz csatlakozott Gerlóczy Károly alpolgármester és Lukács főv.mérnök megtekintették az Orczy-kertet és annak környékét, továbbá a Stefánia-út és az új lóversenytér közt fekvő területet. E beható helyszíni tanulmány után a bizottság a legközelebbi napokban újabban összejön a városi mérnöki hivatalban, hogy ott a térképek segélyével megállapítsa a kiállítás helyét. Új kivételes díjszabás kőszénszálatásra. F. évi november hó 15 én kő- és pirszén szállítására nézve porosz Sziléziából a vágvölgyi vonal állomásaira Halbstadton át, új kivételes díjszabás lép életbe, melynek példányai a magy. kir. államvasutak díjszabási ügyosztályában kaphatók. A frank árfolyamának megállapítása az osztrákmagyar-román forgalomban. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a m. kir. földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium részéről azon értesítést vette, hogy az osztrák-magyar pénzértéknek a román vámhivatalok által frankokra történt átszámítása tárgyában felmerült panaszok következtében a román kormánynyal megegyezés történt az iránt, hogy jövőben a franknak az osztrák-magyar pénzértékhez való viszonya minden harmadik hónapban az előző három hónap átlagos árfolyama alapján fog megállapíttatni. Kőbányai sertésüzlet, A sertéskereskedelmi csarnok jelentése,, — november 16. Az üzlet jelentéktelen. Magyar öreg nehéz 56— 57 kr, fiatal nehéz 57—58 kr, közép 57—58 kr, könynyü 57 kr. Szedett közép 52- 54 kr, könnyű 52—54 kr. Romániai bakonyi közép kr transito. Eredeti nehéz 53—54 kr átmeneti,könnyű 51 — 53 kr átmeneti, szerbiai nehéz 57—57 V, kr átmeneti, közép 56—57 kr átmeneti, könnyű 54—55 kr átmeneti. Termény üzlet. (Bermüller Emil jelentése az „Ellenőr“ részére.) Szeged, november 12-én. Zsírban a készítés és igy a kínálat is utolsó tudósításom óta nagyobb mérvben eszközöltetik, mivel szemben a kereslet igen tartózkodó. Ennek máris mintegy 1 frtnyi áresés a következménye, s így elsőrendű disznózsír 67 — 68 forintjával bordóval együtt könnyen megszerezhető. Szalonnában az üzlet szinten kezd élénkülni. A pörkölt szalonna, ezen legkelendőbb faj nagyobb mérvű készítése a legrövidebb idő múlva megkezdetik, és ebben kedvező hideg időjárás mellett élénk forgalmat reméltünk. Az ár egyelőre hihetőleg 55—56 frt körül fog állni. Egyéb szalonna-fajok készítése már megkezdetett, mindenesetre csak kis mértékben. Mai jegyzéseink: fehértábla-szalonna 63 — 64 forint, füstölt táblaszalonna 60 frt, paprikás füstölt szalonna szeletekben 64 forint. Szalámi el-ső rendű szegedi 120 frt. Paprika folyton jó keresletnek örvend, mig a rossz időjárás következtében kevés áru hozatik a piaczra. Ennek hatása nem marad el, a mennyiben az olcsóbb paprikafajoknál kisebb, a finomabbaknál pedig, melyek az idén jobban kerestetnek, nagyobb mérvű áremelkedés állott be. Mai piaci áraink: Kereskedelmi paprika 20 frt, középfinom paprika 26 frt, király-paprika 45 frt, rózsa paprika 90 forint, csöves paprika 36 frt. Szappan, szegedi közönséges 33 frt, szegedi töpörtő 38 frt. 5 Köleakása 112 frt. Árpakása 14 frt. Az árak Szegeden, 100 kilóként értendők. Arad, nov. 15. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) A mai új-aradi hetivásárra néhány 100 mmázsa búzát hoztak be, a mit malmaink 11.50—12 frton vásároltak össze. Új tengeri körülbelül 1500 mm. volt a piaczon, imázsánként 5.40 frton kelt. A szeszüzletben a hangulat kellemesebb, kész áru 31.50—32 frt hordó nélkül. Két nap óta igen szép idő jár. Zenta, nov. 15. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) A hetekig tartó esőzést végre szép, kellemes időjárás váltotta föl, mely igen előnyös a nagyon is elkésett mezei munkálatok eszközlésére. Földeinken sok helyen egerek mutatkoznak, melyek a beérkező tudósítások szerint nagymérvű pusztításokat visznek végbe. Gabonaüzletünk csendes. A forgalom szűk korlátok között mozog. Búzában az irányzat lanyha. Ma az egyes gabonanemekben a következő árakat jegyezzük: búza 11.50 - 70, árpa 0.60, zab 7.20, kész kukoricza 4.80, tavaszi szállítással 5 frt 60. A tegnap és tegnapelőtt tartott országos vásáron nem volt semmi élénkség. Szarvasmarha kevés hajtatott föl és olcsón kelt. A kézműárusok panaszkodnak a rossz vásár miatt. Budapesti áru- és értéktőzsde. November 16. Árutőzsde. (Külön tudósítás.) Búza 20,000 métermázsa follgelom mellett árában ma változatlan maradt, a hangulat lanyha, ámbár malmaink jobb vételkedvet tanúsítottak. — Rozs 8 frt 65 kr 8 frt 85 kron adatott el. — árpa és tengeri változatlanok. — Zab 7 frt 70 kron kelt el. — Határidőre a hangulat lanyha, elkelt usancelouza tavaszra 15,000 mm. 12 frt 60 kr és 12 frt 52 kr között és 12 frt 50 kr pénz, 12 frt 52 kr áru zárult. — Bánáti tengeri 1882-ki május—júniusra eladitott 2500 mm. 7 frt 16 kron. — Usancezab tavaszra Győrben átvéve 8 frt 37 krral jegyzendő. — Berlinben ma a búzaárak változatlanok maradtak, mig a rozsárak 1 márkával emelkedtek. Értéktőzsde. Esti tőzsde. Az árak mavalamivel gyengébbek mint reggel voltak, gyengébb külföldi árak következtében főleg alacsonyabb berlini árjegyzésekre. Uj 40/C-os ár. jár. 89.87— 89.77. Papirs 89 37 89.27. Osztr. hitelr. 362.30-360.80—361.20. Leszámítoló 117.75, valamivel lanyhább. A forgalom csekélyebb. A hangulat nyugodt. Hat órakor Osztr hitel. 361.