Ellenzék, 1921. április (42. évfolyam, 63-77. szám)

1921-04-08 / 69. szám

ELLENZÉK el Svájcot. Tartózkodási helyül a luzerni kanton valamelyik kisebb helységét jelölik számára. Megérkezés Svájcba INNSBRUK, ápt.­7. Károly ex­­királyt a svájci határra való meg­érkezése alkalmával svájci csendőr­­tisztek és a kormánynak egy meg­bízottja várták. Károlyt Génuába (?) kísérik, ahol ugyanis a felesége tartózkodik. (Dtv.) Megfigyelés alatt : BERN, április 7. A szövetség­­tanács elhatározta, hogy Károlylyal szemben szigruba rendszabályo­kat fognak alkalmazni. Határozott ígéretet vesznek az exkirálytól, hogy úgy ő, mint felesége, távol tartja magát minden politikai ak­ciótól. Megfigyelés alatt fogják tartani. (Dtv.) Nyilvánosság elé! BUKAREST, ápril. 7. A kisan­­tant biztosítékot kíván Magyaror­szágtól arra vonatkozólag, hogy a Károly-kaland nem fog megismét­lődni. A magyar kormány isme­ret­en kijelente­tte, hogy minden erejével azon lesz, hogy hasonló ese több he forduljon elé. Teleki gróf miniszterelnök kijelentette, hogy az összes okmányokat, a­melyek a Károly-kalandra vonat­koznak, nyilv­­osságra hozza. (Dtv.) Károly elutazása BUDAPEST, ápr. 7. (Saját tud.) Károly elutazásáról Szombathely- 7 él a következőket jelentették a M. T. I.-nak: A király tábornagyi egyenruhában, nagy termes kocsi­ba h­oz­ta el Szombathely pálya­udvarát. Ugyanabban a kocsiban foga­dtak helyet Hunyadi József gróf és Pallavicini őrgróf, az orvos és több tisztből álló díszkiséret. A két főur a királyt Pranginsig fogja kisérni, míg a kiséret többi tagjai a magyar határról visszatérnek. Körmenden Batthyány Strattmann herceg üdvözö­te a királyt, mig a hercegi család virágot nyújtott át Károlynak. Nagycsákányon gróf Sigray Antalné mutatta be hódola­tát, de a többi magyar állomáso­kon is majd mindenütt üdvözlő A küldöttségek várták a kölönvonatot. 1 óra 10 perckor Gyanafalvánál át­­r­entЛетла]лсi Wnnnir ч fítzalfá­r Károly vonata kedden délután 4'futott az ország határán. 1 síülUúlmuival [шпик Л ШШ1М 2 шшшшштшяяшяш* твгт' тшшиштмттттшайтшшшь^ш!йтштявш1ттт1явтт. «nto * 7 тмяа&шйжж (Németországban elcsendesült a kom­muniste Az általános sztrájkra való felhívást visszavonták. Nem szűnik Anglia belső válsága. Megindul a lengyelek támadása Németország ellen. Feloszlatják az olasz kamarát BERLIN, ápr. 7. Közép-Német­­országból nem jött újabb lázongá­sok híre. Ez valószínűleg annak a következménye, hogy a kommunis­ták az általános sztrájkra­ vonat­kozó felhívásokat egész Németor­szágban visszavonták. Ítélkeznek a német kommunisták felett BERLIN, április 7. A speciális törvényszék szerdán kezdi meg tárgyalásait azon 500 kommunista perének, akik részt vettek a leg­utolsó kommunista összeesküvés­ben. (Dtv.) Angol bányász­sztrájk HORSEA, április 7. A bányász­­sztrájk következtében előállott szén­hiány miatt több nagyobb üzem korlátozta produkcióját. A munka­­nélküliek száma — ugyancsak a szénhiány miatt — egyre nő. Skó­ciából és Walesből a sztrájk túl­kapásairól számolnak be. (Dtv.) Víz alatt az angol bányák PÁRIS. április 7. Londonból jelen­tik. A bányák helyzete folyt a súlyosbodik. Néhány merényletről is érkezett jelentés. Több bányát аг­rvnz elöntött. Lengyelek támadása BERLIN, ápr. 7. A marien-wer­­deri Weichselzeitung közli a Len­gyelországban Németország ellen folyó katonai előkészületeket. A támadás néhány napon belül vár­ható. Olasz kamara RÓMA, április 7. A lapok jel­ezt­ék, hogy rövideden megs­zerült az olass­o тага feloszlatására vonat­kozó rendelet.­­ Késik a római konferencia RÓMA, április 7. A Tribuna írja, hogy a Habsburg-monarchia utódállamainak konferenciája azért nem kezdhette meg munkáját, mert várni kellett a külföldi képviselők­nek Rómába érkezésére. Megemlíti, hogy Jugoszlávia késznek nyilat­kozott a tárgyalásokon való rész­vételre, anélkül azonban, hogy a sévresi szerződést elismerné. Millerand Varsóban VARSÓ, ápril. 7. Millerand fran­cia köztársasági elnök valósz­nűleg legközelebb Lengyelországba ér­kezik. Dty­ Török-orosz konferencia SZALONIKA ápr. 7. Moszkvában Csicserin elnöklete alatt megnyílt a török orosz konferencia. Az an­­golai török kormány képviselői a konferencián Jussuf Kemál pasa, Ali Foad pasa és Riza Nuri bej. Francia hála Amerikának LYON, ápril. 7. Viviani a francia szövetség által tiszteletére adott diné alkalmával beszédet tartott, amelyben hálával emlékezett meg az amerikai politikána Németor­szággal szemben tanúsított eljárá­sáról. Megengedését fejezte ki afölött, hogy А те ikát a szövet­ségesek oldalán látja, elhatározva arra, hogy a németeket rákény­szerítse a háború felidézésében való bűnösségüknek elismerésére és az általuk elkövetett károk megfizetésére. utalsH«H az ь\ρ S­or«»b­y RÓMA ápril. 7. Az olasz kor­mány átalakítása megtörtént. Bo­­nomi lett a pénzügyminiszter s Rodino a hadügyminiszter. ­ Ellopott csókok Irta: Berkes Imre Egy piszkos kis déltiroli falu, az ember nem igen szeret rágon­dolni, pláne, ha a manőver ostoba izgalmainak emléke köti hozzá. Vén házak, sikátoros utcák, buta emberek és rongyos gyerekek: ez Fondó, valahol a Penegál lejtőjén, amint jelentékieknél ellapul a nagy hegy védelmében. A hegy védi-e Fondót, vagy Fondó-e a hegyet, bizony isten, egy e megy, jól meg félnek egymás mellett s minket sem az aggasztott, hogy Fondót kell-e elfoglalnunk vagy a penegáli nagyszállót. Lőre tudtuk, hogy egyiket sem foglaljuk el, hanem egy napon elindulunk Bozen felé. Od­a sem azért, hogy Walther von der Vogelweide szobrába rágyönyör­­ködjünk, de azért sem, hogy a nagy marsban két ember meghaljon s vagy százötven halvásra kesered­jék. Hanem egyszerűen azért, mert az ezredes így akarta_A piszkos kis déltiroli falu után Bozen. Ezt akarta az ezredes s mert épen egy esős éjs­zakán támadt ilyen hóbortos kedve, ezért gondolok némi szo­­­morusággal a kis For­dóra, vér­­házaira, a sikátoros utcákra s ezek közül különösen arra, ahol én lak­tam s ahol Mária is lakott. Mária,­­ a vezetéknevét már nem tudom, de ez a szerelemben nem fontos,­­ mint általán az életben a többi Máriák is, egy öregasszonynak volt a lánya, az­yja pedig harangozó volt a tem­plom szolgálatában. Az apja, val­lásos ember lévén, lelkesen ha­rangozott s eközben nem igen jutott ideje arra, hogy Máriával sokat törődjék. Mária, a vallásos­­ságtól-e, a harangozástól-e, vagy tán éppen, mert az apja nem fél­tette sem mesétől, sem katonától, nagyon­­ szép leánnyá serdült s akkoriban tizenhat éves lehetett, ami bizony nagyon jól állt neki. Jól állt a szőke fejéhez, kissé szomorú, de biztató szeméhez és gyöngéd, finom termetéhez. Ez volt a gyönyörű Mária, a legszebb lány a piszkos kis­mon­­dó­an. Az anyja naphosszat sárga makarónit és polentát főzött az éhes katonák számára és kínos mérgelődéssel szidta azokat, akik megugrottak a makaróni árával... Máriáék családi élete tehát bibliai egyszerűségű volt, mert az ellopott makarónik egyáltalán nem akadá­lyozták meg, hogy az öreg­asszony­ság tovább ne főzzön, az ura pontosan ne harangozzon és Mária ne legyen tizenhat éves .. . Hogy is hívták? Bizony Isten, el­feledtem a vezetéknevét. * * * Este kilenckor rászállt a csönd Fondóra. Mondhatnám, hogy ez a csönd ostoba volt, de ezt is az ezredes akarta, mert kilenckor hazafuvatta a katonákat az ala­csony csűrökbe és a rossz szagu istállókba. Kilenckor senki sem tudta, hogy katonák vannak a falu­ban s ilyenkor talán a katonák sem szerettek azzal dicsekedni, hogy ők valami különösebb fajta lények. Elvégre, nehéz napok után jó pihenő esik a szúró szalmán, a dohos levegőben s a jászol alján. De mindennap? Én a Máriáék kis szobájában lestem ezt a nagy csöndet, mindennap lestem a ház mélységes csöndjét, amelybe szép lassan belevész minden: a harang­szó, szitok, éberség, sőt a gyanak­vás is... És a remény. Nyolc csöndes estén vártam Máriát, nem jött. És ez a titkos nagy csönd egyre biz­tatott engem, szerelmes szavakat suttogott fülembe, új lázakat oltott belém, átölelt és meggyötört, de Mária nem jött. Mindennap meg­ígérte, hogy jön, nappal kölcsön adta nékem tizenhat éves fiatalsá­gának minden lobban­sát és este a végtelen csönd lassan vissza­lopta a gazdag kölcsönt. Nem jött... Buta ez a lány, vagy gyáva? — Töprengtem álmatlan, fáradt éjszakákon: gonosz, vagy alatto­mos? De erre a kérdésre nem adott választ senki. Sem a meg­­megvetett ágy, amely fehér volt és forró, mint A Mália arca, sem az ablak cserépvirágai, amelyek meg­lankadtak a nyári éjszakákon. A kilencedik este is csöndes volt, talán a legcsöndesebb vala­mennyi közt. Minden hallgatott, a lámpa unalmában kialudt, a nyi­tott ablakon még a levegő is csak nagy lomhán ereszkedett be. Vár­tam, bejön-e ma Mária? Nappal megígérte, éjszakára pedig ott ma­radt a nagy családi szobában . . . Az asszonyság mélyen alszik. Az öreg harangszóval álmodik. Mért késik ilyen soká? Halkan és mé­lyen vártam, minden rezzenés meg­ijesztett, nem jött . . . Észre sem vettem, amikor Mária belépett az ajtón. Bátor volt s egy pillanat alatt ott termett mellettem az ágy szélén. Szőke haja le volt bontva, forró testét csak valami vékony szoknyácska födte s meg Clot-Kolozsvár, 1921. április 8. Kevés a napidij. 22 lej 50 báni helyett 35 lejt kérnek (Saját iml.) Kolozsvár élet- és vagyonbiztonsága szempontjából a rendőrség mellett a legfontosabb szolgálatot a tűzoltóság végzi. Tagjai éj­jel-nappal állandóan őr­ködnek a po­gárság vagyona és élete fölött s éppen ezért termé­szetesnek látszanék, hogy nehéz munkájukért megfelelő anyagi díjazásban is részesülnek­. Ez azon­ban nincs így. A havidíj­s tűzol­tók még elég tűrhető helyzetben vannak, amennyiben fizthetésük mellett ruházatot, lábbelit, lakást és egyéb kedvezményeket is kap­­­nak a vá­rsról A póttűzoltók ez­­időszerű­­t 15 főbel álló s­emély­­zete azonban, akik éppen oly fá­radságos ёз fontos munkát végez­nek, 22 lei 50 Innit kitevő cse­kély napidíj mellett kénytelen dolgozni, ezenfelül e­z­mi termé­szetbeni járandóságuk nincsen. A mostani napidíjat is csak körü­belül egy éve kapják míg azelőtt 30 korona napidijuk volt. A mai drágaság közepette ez a csekély napidij természetesen nem e­lgezndő a leg­nagyobb részt csa­ládos póttűzoltók megélhetésének biztosítására. Ezért a viostól napi­­dijuknak 35­­ejre való felemelését kérték. Kérvényükben hivatkoznak arra, hogy valamennyien évek óta állanak a város szolgálatában, napidíjakon kívül más jövedelmük nincsen, napijaikból pedig nem tudnak megélni. A városi tanács a tűzoltók ké­résével vals­zínűleg a legköze­lebbi ,járni csür­ésen fog­ foglakozni. Bizonyára méltányolni fogja az ál­taluk felhozott, komoly számba­vételre érdemes indokokat és ké­résüket a köz érdekében is telje­síteni fogja. Csemege és cukorka­­­szükségletét leg­előnyösebben Pálmai és Portes főtéri áruházában szerezheti be.

Next