Ellenzék, 1921. április (42. évfolyam, 63-77. szám)

1921-04-16 / 77. szám

ChiHE­orozevar) 77. 8г. Szombat, 1921. április 16. ХШ-Ис árfolyam: FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Ce­neurat: V. BontA réreges szám ára pályaudvaron is 1 Leu Előfizetési ára helyben és vidéken Egy hóra .... 75 Lel Negyedévre ... 70 Lel Fél évre...................130 Lel ___________Egész évre .... 240 Lei alapította] BARTHA MIKLÓS FŐSZERKESZTŐi ■ "| Dr. DOBÓ FERENC v | Еиа*нава««»*«и*н*пеЯ1наайппп«шNoа1: Szerkesztőség-kiadóhivatal | Státus-palota Telefoeszim: 9. «я 101. bii:'«aercaai •ч«вааяажавд*ясхк*| Egyes számára pályaudvaron K­ 1 Leu Új konferenciára akarnak összejönni, hogy megadják végre a világnak a ma nyugalmát rabló összes függő kérdések elin­tézésével az igazi béke alapjait. Két vezető nagyhatalom egyszerre állott elő a tervvel. Harding, az új­­elnök, új világkongresszusra akarja­­összehozni a németeket az antant­tal, hogy vége szakadjon a háború folytatásának a békében ** Clemenceau csak a napokban adta ki ismét a jelszót, hogy a fegyveres kényszerítésre állandó készenlétnek nem szabad megszűnni mindaddig, amíg a ver­­saillesi békeszerződés nincsen tel­jesen végrehajtva. Ami tehát azt jelentené, hogy Franciaország har­minc esztendőn át mindig lecsa­pásra kész végrehajtója és rendőre lesz a németeknek, amíg csak meg nem fizetik összes adósságaikat. De Anglia sem akart elmaradni Amerika mögött. Lloyd George is bejelentette az alsóházban az angol kormánynak azt az elhatározását, amely szerint javasolni fogja a szövetségeseknek egy új békekon­ferencia összehívását, amelyen vég­legesen rendeznék az összes függő kérdéseket. Mindezekből annyi mindenesetre világos, hogy nem­csak Amerika, ami eddig is tudott dolog volt, de Anglia sincsen meg­elégedve a békeszerződésekkel és az azok által teremtett kaotikus helyzettel. S ha egyéb okot nem találhatnánk, már az eléggé meg­magyarázza épen ennek a­ két nagyhatalomnak egyidejű akcióba­­lépését, hogy ők a világkereske­delem matadorai. Már­pedig egy az igazi békére áttérni nem tudó, elszegényedett és fizetésre képtelen Európa mellett szó sem lehet arról, hogy a két kereskedelmi nagy­hatalom üzleteinek egykori roppant dimenzióit újra felvehesse. Most sül ki a Lansing leleple­zéseiből, hogy Wilson teljesen készületlenül látott nagy feladata megoldásához. Most pótolni akar­ják az elmulasztottat. A békét, az igazit, nemcsak a papiroson levőt akarják a népeknek ismét­­vissza­adni. Németországnak május elsejéig fizetnie kell Kikényszerítik a versaillesi békét. Briand újabb fenyegetései. Amerika végkép nem lép be a Népligába. Megcáfolják a francia-angol titkos megegyezést. Anglia nem támogatja a görögöket PARIS, április 15. A francia kamara szerdai ülésén szóba­­került Németország jóvátételi köte­lezettsége Franciaországgal szem­ben. Ez heves szóváltásokra adott alkalmat. Briand kijelentette, hogy ami Franciaországot illeti, szigo­rúan ragaszkodik ahhoz, hogy Németország a versaillesi béke­­szerződésben reárótt kötelezett­ségeknek május elsején eleget tegyen. És pedig állítsa helyre a feldúlt területeket, szerelje­­ le hadseregét és büntesse meg a háború bűnöseit. Ha az adós — mondta Briand — a bíróság által kitűzött végre­hajtóval erőszakoskodik, a végre­hajtó mellé csendőröket kell alkal­mazni. Háborúról szó sincsen, de az adóst mindenáron kényszerí­teni kell kötelezettségei teljesí­tésére. Franciaország és a szövet­ségesek minden lehetőt megtettek Németországgal szemben. Francia­­ország eddig elég türelmet tanú­sított, de mindennek megvan a maga határa. A követelések a győzelem eredményei és ezt a győzelmet csak nagy áldozatok árán sikerült megszerezni. A francia jóvátételi bizottság május elsejétől kezdődőleg a szövetsé­gesekkel együtt teljes egyetértés­ben fogja folytatni munkálatait. (Dtv.) Harding üzen LYON, ápr. 15. Harding az ame­rikai kongresszushoz intézett üze­netében kijelenti, hogy az Egyesült­ Államok nem szándékozik belépni a Népek Ligájába. Hangsúlyozza azonban, hogy állást foglal amel­lett, hogy Németországnak meg kell fizetnie a kártalanítási összegeket. Az üzenet rámutat egy nagy ame­rikai kereskedelmi flotta felállít­sanak elsőrangú fontosságára. A Harding kijelentette, hogy a versaillesi békeszerződést Amerika nem hajlandó akceptálni, hacsak egyes pontokon, melyek ellentét­ben állanak az Egyesült­ Államok érdekeivel, nem módosítanak. De még abban az esetben is, ha ez nem fog megtörténni, Amerika a szövetségesek oldalán fog állani, hogy ily módon kapja meg a szö­vetségesekkel együtt Németország­tól a hadikárpótlást, amelytől Euró­pa közgazdasági helyzetének meg­­javulása függ. Nincs titkos megegyezés HORSEA, ápril. 15. Az angol kormány megcáfolja a Vossische Zeitung-nak a hírét, hogy Francia­­ország és Anglia titkos katonai egyezséget írtak alá. A Masin tu­dósítójának londoni értesülései szerint a német propaganda hozza forgalomba ezeket a téves híreket azzal a nyilvánvaló céllal, hogy egyenetlenséget keltsen a szövet­ségesek között. Fölösleges hangoz­tatni, hogy Franciaország és An­glia között semmiféle titkos meg­egyezés nincsen. F­ranciaország nem mondott le sem oroszországi, sem kisázsiai érdekeiről és nem ígért támogatást Angliának egy tengeri hatalommal szemben an­nak fejében, hogy Anglia katonai segítséget nyújt neki a versailles-i béke kikényszerítésére. Anglia nem ad támogatást HORSEA, ápr. 15. Sir Philip Lood Graene az alsóházban kije­lentette, hogy Görögország sem pénzbeli, sem másnemű segítséget nem kap az angol kormánytól az anatóliai török nacionalista had­erők elleni harcában. Bizalom és cenzúra ATfISN, ápril. 15. A görög kor­mány a katonai hírekre vonatko­zólag életbe léptette az előzetes cenzúrát. Papulosz, görög hadsereg főparancsnok a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy a hadmű­veletek még csak ezután fognak megkezdődni. A hadsereg fegyelme és vitézsége iránt a legteljesebb bizalommal viseltetik. (Dtv.) Görögellenes forradalom Tráciában SZÓFIA, április 15. A törökök Tráciában forradalmat készítenek elő. Az egész lakosságot eláraszt­ják izgató manifesztumokkal, fel­szólítva a görögök elleni szent há­borúra. A görögök újabb jelentése sze­rint a kemalista csapatokon nagy győzelmet arattak Kisázsiában. Toulon-Bunartól északra heves harcok folytak, melyekből a görög csapatok kerültek ki győztesen, akik 270 hadifoglyot ejtettek és nagymennyiségű hadianyagot zsák­mányoltak. A görög hadihajók elfogtak egy török hajót, amely japán zászló alatt katonaságot szállított. A hHó.i 1200 katona volt, nagymennyiségű hadianyaggal. A zsákmányt Niko­­démiába szállították. (R. T. I.) Csehország a világ közepe PRÁGA, ápril. 15. A Venkov vezércikkében erélyesen visszauta­sítja a csehországi németek törek­véseit, akik Csehszlovákia külpo­litikáját németbarát irányban be­folyásolni ak­arják. Csehszlovákia hű marad a szövetségesekhez és a nemzetközi szerződéseket meg fogja tartani. Az antantnak Né­metország ellen irányuló kénysze­rítő rendszabályai is Csehszlová­kiával tejes harmóniában történ­tek és fognak történni. Franciaország a távol Keleten HORSEA, április 15. Churchill visszatért Londonba egyiptomi látogatásáról. Diplomáciai körök­ben nagy fontosságot tulajdoníta­nak az angol gyarmatügyi miniszter és Briand francia miniszterelnök között lefolyt tárgyalásoknak. Egészen bizonyos, hogy a keleti mandátumok kérdése képezte a beszéd tárgyát. Churchill rámutatott arra, hogy úgy­­, mint sir Herbert Sámuel Palesztinai óangol meghatalmazott, mindent el fognak követni, hogy az arabok barátságosabbak legye­nek Franciaországgal szemben.­­ Legnagyobbrészt sir Herbert Sá­muel közreműködésének tulajdo­nítható, hogy a szíriai francia ható­ságoknak nincs okuk többé az arabok támadásaitól félni. Úgy hi­szik, hogy Churchill a Brianddal folytatott tárgyalások rendén rá­mutatott arra is, hogy Szíriában is szükség van a konstantinápolyihoz és a kelet-tráciaihoz hasonló szö­vetséges csapatparancsnokságra. Görögök sikere ATHÉN, április 15. Szmirnai je­lentések szerint egy több mint 30.000 főből álló török hadsereg nagyszámú lovassággal és erős tüzérség által támogatva, Kemál pasa személyes vezetése alatt meg­támadta a görögöknek Asion-Ka­­rahissat melletti állásait. A táma­dások a g­rög csapatok erélyes ellenállásán megtörtek. A törökök nyolcszor intéztek rohamot a gö­rög lövészárkok ellen, de mind­annyiszor visszaverték őket. Rövid idő múlva a görög csapatok ala­pos tüzérségi előkész­ítés után el­lentámadásba mentek át s 6000 foglyot ejtettek és­ nagymennyiségű muníciót zsákmányoltak. (Dta) Lapunk mai szá­ma 8 oldal. Lsngyelország számba nincs cseh szén PRÁGA, április 14. A Tribuna jelentése szerint a csehek Lengyel­­ország részére megszüntetik a szén­szállítást az ostraui szénbányákból. (R. T. I.)

Next