Ellenzék, 1921. április (42. évfolyam, 63-77. szám)

1921-04-08 / 69. szám

Clnj-(Kolozsvár) 69. ez. XLn-ik évfolyam Péntek, 1921. április S. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Cenzúrát: V. Borzeu. alapította« BARTHA MIKLÓS FŐSZERKESZTŐ: /j Dr. DOBÓ FERENC Előfizetési ára helyben és vidéken Egy bére .... 25 Le! Negyedévre ... 70 Lel Féf év re....................130 Lel ___________EgéS2 évre . . . . 24C Lel TeletonerAn: 9. él 19Э, E P gyes szám ára lályaudvaron is 1 Leu Szerkesztőség-kiadóhivatal \ Státus-palota ITÉZf-J ' ' Egyes szám ára pályaudvaron is 1 Leu i ■ iw Я Л *a**■»» ** ■ * Május elsején túl nem fogunk várni és el vagyunk határozva, hogy azt, ami­hez jogunk van, erővel is érvé­nyesíteni fogjuk. — Briand, a francia miniszterelnök mondotta ezeket a nagyon kategorikus szavakat a kamarában Németországgal szem­ben. A nagy taps és lelkesedés, amellyel a ház a miniszterelnök erélyes szavait kisérte, mutatja, hogy nagyon is a képviselők szája ize sze­rint beszélt. A francia sajtó pedig egyértelmíileg szintén nagy gaudium­­mal fogadja a miniszterelnök ki­jelentéseit és megállapítja, hogy szavai az egész ország érzelmeit tolmácsolták, amely már megunta, hogy a legyőzött Németország még mindig az orránál fogva ve­zesse a győzőket. A franciák türelmetlensége éü elhatározásuk kényszeriteni Német­országot a fizetésre, annál nagyobb és szilárdabb most már, mert arra hivatkoznak, hogy ebben a kérdés­ben Amerika is teljesen a szövet­ségesek álláspontját osztja. A dolog tulajdonképen úgy áll, hogy Né­metország közölte a washingtoni kormánnyal azt a szándékát, mi­szerint legközelebb uj javaslatokat terjeszt a szövetségesek elé s haj­landó magát alávetni egy pártatlan bizottság Ítéletének, amely döntsön fizetési képessége kérdésében. Ame­rika megelégedését fejezte ki a német állásponttal szemben, kije­lentve, hogy Németországnak min­dent meg kell tenni avégből, hogy fizessen fizetési képessége ha­táráig. Az antant teljesen rosszhiszemű­nek tartja a németek eljárását. Foly­ton elódázzák a megállapodást, csak hogy ne fizessenek. A néme tek azt mondják, fizetnek, de ma­gukat tönkre nem tehetik. Ki döntse eí a vitát? Talán a Népliga? Az nem pártatlan biró, mert ott egy személy lenne a felperes és az ítélkező. Amerika kívül áll már az antanton. A németek bizonyára rá gondol­nak. Ha elvállalná a nehéz felada dot, siettetné az igazi békeállapo­tok visszatérésének lehetőségét, mert végre kikapcsolná egy foly­ton izgató kérdését a világpoliti­kának. Károly megérkezett Sválcba Teleki és Grátz expozéja a magyar nemzetgyűlés tegnapi ülésén. A konszolidáció legbiztosabb jele. Grátz külügymi­niszter védi a királyt. A különvonat incidense BUDAPEST, április 7. (Saját tud.) A magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén Teleki Pál gróf miniszter­­elnök bejelentette, hogy Károly király tegnap délután négy órakor átlépte a magyar határt. A lefoly­tatott vizsgálatból megállapitást nyert, hogy a király egymaga ér­kezett az ország területére, továbbá, hogy a trónralépési kísérlet terve külföldön született és nem Magyar­­országról indult ki. Л király meg­érkezése mindenkire a legnagyobb meglepetést keltette. Károlyt félre­vezették, minthogy nem világosí­tották fel kellőképen Magyarország bel- és külpolitikai helyzetéről. Mihelyst Horthy kormányzó és a miniszterelnök felvilágosították a királyt lépése lehetetlenségéről és súlyos következményeiről, — Ká­roly nyomban elhatározta, hogy el hagyja az országot, amely talpra­­állva, most már fokról-fokra akar előrehaladni. Magyarországot a konszolidálás eme utján váratlan fordulatokkal megakadályoznia senkinek sem szabad. Ezután a miniszterelnök fölol­vassa a nagykövetek tanácsának tiltakozó jegyzékét a Habsburgok visszatérése ellen.' Az egész Házban nagy zaj. Közbekiáltások: Inkább arról be­széljen az antant, hogy mi lesz Pécscsel és Baranyával ? Teleki folytatta: Károly király saját jószántából utazott el. Ami a külső nyomást illeti, nem tartom jogosultnak azt, hogy minduntalan beleavatkozzanak Magyarország bel­­ügyeibe. Ez a békeszerződésnek sem felel meg. A jogosulatlan be­avatkozások ellen első percben tiltakoztunk. A teherpróbát a ma­gyar nemzet és a kormány most fényesen kiállotta. — Magyarország konszolidációja olyan mértékben haladt elő, hogy többé már nem ingatható meg. Az osztrák kormány kötelezett­séget vállalt arra, hogy a király visszautazása zavar nélkül fog megtörténni. Éppen mostan kaptuk a hirt arról, hogy a vonat Bruckban egy incidens foly­tán nagyobb késést szen­vedett. miniszterelnök kéri nyilatkozatának tudomásulvételét. Grátz Gusztáv külügyminiszter bejelenti, hogy tudomása szerint a kisantant megállapodásra lépett egymással, hogy állást foglal a Habsburgok visszatérése ellen. Amikor Károly megjelent Magyar­­országon, a kisantant képviselői sorra jegyzékeket intéztek a ma­gyar kormányhoz. Starcea román kövot bejelentette, hogy a Habsbur­gok visszatérését Románia érde­keivel ellentétesnek tekinti. Márc. 28-án az olasz és jugoszláv kor­mány hasonlóképen nyilatkozott. A prágai kormány pedig kijelen­tette, hogy esetleg kényszereszkö­zökhöz lesz kénytelen nyúlni. A kormány arra a megállapításra jutott, hogy a szomszédok nem állottak volna még a puszta fenye­getésnél. Ennélfogva — fájdalom — nem volt fenntartható a király Mrgyarországon maradása. (Nagy zaj.) Károly ideérkezésekor kije­lentette, ha meggyőződik arról, hogy Magyarországot ittlétével súlyos veszedelmek fenyegetik, azonnal elhagyja az országot. (Az egész közép és baloldal élteti a királyt.) Grátz külügyminiszter folytatja: Mindezekhez hozzájárult az, hogy a nagykövetek tanácsa átnyújtotta tiltakozó jegyzékét. Károly ezek után késznek nyilatkozott a nyom­­bani távozásra, minthogy meg­győződött róla, hogy ittléte vesze­delemmel fenyegeti az országot. A magyar trón betöltésének joga minden bizonnyal jogilag egyedül a magyar nemzet belső ügye. Egyedül a magyar nemzet hivatott annak elbírálására, hogy kit akar királyának. Idegen kormányok fi nyegetései nem kényszerithetnek olyan államot valamely belügyi intézkedésre, amelynek független­ségét ők maguk szerződésbe ik­tatták. Éppen igy nem kényszerit­hetnek bennünket, hogy valakit, akinek mint magyar embernek joga van Magyarországon tartózkodni, a fennálló törvények ellenére távolit­­sunk el a magyar főidről. Legerősebben a király eltávolí­tását a cseh és jugoszláv kormá­nyok sürgették. Egyidejűleg lépé­seket tettek a svájci kormánynál, hogy a király svájci területre való visszatérését megakadályozzák. — Benes a szenátusban nyilatkozott, hogy Magyarországra rá kell kény­szerítem azt,, amit ö demokráciá­nak nevez. (Óriási zaj.) Csakhogy amit 6 hirdetett, az egyenesen arculcsapása a demokráciának (Él­jenzés, taps.) Ez ugyanaz az elmé­let, amelyet a bolsevisták hirdet­nek. Hivatkozik az angol és fran­cia fölfogásra, mely szerint a bel­­ügyekbe való avatkozás visszaélés a hatalommal és ellenkezik az államjog alapfogalmaival. A Nép­­liga-szerzödés okmánya kizár bár­miféle háborús fenyegetést. Nem felel meg a civilizációnak az a tény, hogy egy kis nemzetet le­fegyvereznek, azután megfosztják annak lehetőségétől, hogy szükre­­szabott otthonát maga rendezze be. A korona egysége és elválaszt­­hatatlansága a nemzettől fejlődé­sünk egyetlen biztosítéka és belső rendünk igazi alapja. A külügy­miniszter meg van győződve róla, hogy mindazt előbb-utóbb az an­tant is belátja. (Éljenzés minden oldalról.) Osztrák munkások meg akarták állítani a különvonato! BUDAPEST, április 7. (Saját tud.) Károly király külön­­vonatát, amely magyar, osztrák és antant-tisztek felügyelek alatt viszi Károlyt a magyar határtól Svájcba, az osztrák kormány Frohnlichtenben feltartóztatta, mert hire érkezett annak, hogy a muramenti Bruckban több ezer munkás megszállva tartja a pályaudvart és megakarja ostromolni a vonatot. Az osztrák hatóságok hosszas tárgyalásokat folytattak a brucki munkásság vezetőivel. Megállapodtak abban, hogy demonstráció­képpen 150 munkás jelen lesz a pályaudvaron, amikor a vonai áthalad. A munkásság Ígéretet adott arra, hogy nyugodtan fog viselkedni. A legutóbbi távirati jelentések szerint a különvonat három órakor minden incidens nélkül áthaladt Bruckon. Ebből is látható, mennyivel konszolidáltabb Magyarország, mint más ország, ahol a kormány képtelen beváltani Ígéreteit. Teleki A szövetségtanács engedélye LONDON, ápr. 7. A Reuter-ügy­­nökség jelenti: A svájci szövetség­tanács engedélyt adott Károly ki­Lapunk mai száma S oldal. rálynak, hogy visszatérjen Svájc területére. ígéretet kell azonban tennie, hogy a szövetségtanács elő­zetes tudomása nélkül nem hagyja

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék