Ellenzék, 1921. április (42. évfolyam, 63-77. szám)

1921-04-08 / 69. szám

Cltil-Koloaifi'yär, 1981. április 8. ELLENZÉK -таадд-ню»—,в fия»дв1.»„т-- мЯВМаММЯ Beváltják az uj területe­ken levő magyar állam­adóssági kötvényeket A magánkővetelések kulcsára nézve még nincsen megállrpo­­dás. Miért mondott le Müntean . pénzügyi államtitkár? (Saját tud.) A kelő svári állam* tit'UíS goknak ig'zgefóságokká tör térd átslek'tása következt-íben de. Mun'ein ZkrPs pínzügyi állam* titkár besd-a ó lAsáról vrió lemon clfeát. Miir katérr.u' к felkereste dr. Münte án Z rriést, rk? lemond-'sa ;yéb;n és a legutóbbi aktuális pírzügyi kérdésekből a következő nyíLtUozact tette: — M uthcgy 'e kolozsvári politikai államtl kársí gokat megszüntették és az itteni igazgatóság vezetője hiva­­iaboki füsr* vboryb n illa főz* penti kermányza i szemek;! erem­ben kmo do íam pénzügyi állam« titkán él'ésoTitól Amikor ugyanis az egységesitő­­bizottság államtitkárát kinevezték, minisztertanácsi határozat értel­miben az államtitkárok azt a jogot kapták, hogy a miniszter nevében teljesen önálló hatás­körrel és végső fórumként intézték a csatolt területek ügyeit. Tény­kedéseikért politikai felelősséggel tartóztak a központi kormánynak. Később előfordult ugyan, hogy ténykedésüket és az erdélyi külön jogszabályok figyelembevételével meghozott rendelkezéseket a köz­ponti kormány felülvizsgálta és hatáskörük tekintetében részben megszorító intézkedéseket tett. De most az igazgatóságokká történt átalakulással az igazgatóságok ve­zetői c ak. mint hivatalnokok fog­nak állani az ideiglenesen tartó adminisztratív decentralizacól élén. így én, aki sohasem voltam hi vatalnok és mint politikai állam­titkár vállaltam a pénzügyek veze­tését, nem fogadtam el a kormány­nak maradásomra vonatkozólag tett ajánlatát. Az a szándékom, hogy a legközelebb i időben s valószínűleg Szaímár ármegye valamelyik üre­sedésben lévő választó kerületé­ben jelöltetni fogom magamat a kamarai képviselőségre és itten Kolozsvárt ügyvédi irodát nyitok.- Ami Lapadatnak, a budapesti likvidáió-bizottság elnökének, bu­dapesti tárgyalásait illeti, arra nézve jelentéséből a következőket közöl­hetem : A budapesti likvidáló-bi­­zottság jelentése szerint a trianoni békeszerződes ISO. . § a alapján megegyezés létesült Magyarország és Románia kormányai között arra nézve, hogy a lecsatolt területeken az uj állam a régi magyar állam­­adósságokat teljes egészében és az 1 : 1 aránynál még jobb kulcs szerint váltja be. így kerül beváltás alá az 1892— 1.00. között kibocsátásra ke ült 4 százalékos magyar korona járadék, az 1897-esemiszióju magyar arany­járadék és mindazok, a garan ált magyar eábaraadásságok, melyek­nek beváltását az uj területek ér­deke követelte meg. Ezek kö é f artoZnak a lecsatol tv'ü'.etsken levő vasútvonalak építé­sire szolgált s a vasútvonalak jö védelmével garantált éli madósságek. a Vaskapu szabály ozására ér a Tisza szabályozására felv.it államadóssági koívéayek. Meg kel! emlitenem ezen­­fe Ш íz 1912-b‘n és 1914-bsn, k> fcocs.dod 4 és 4*/г százai , к s ma gysr államadósságot, állam szintén igen elfícyös ku’cs mellett vált be Lapadatu a likvidáld iós bizottság elnöke a hadikölcsörnfrk lebélyeg­zésére és átvállalásába vonatkozó­lag előterjesztett jelentésében Cseh­ország példájára hivatkozik és azt ajánlja, hogy Romátóiia Csehország­hoz hasonlóan intéznie a hadiköl­­csőn к lebélyegzéséhek ügyét. Ebben a .tekintésben még fix megállapodás a két kormány között nem jött Шге, de való­színű, hogy a hacSfKölcsön bevál­tása Csehországhoz, hasonló kulcs szerint, azaz 25 százalékos érték­ben fog megtörténni. — A likvidációst bizottság még husvét előtt megkezdte tárgyalá­sait a magánkövdíelések kulcsának megállapítására iWizve, e tekintet­ben azonban mé$ semmiféle meg­állapodás nem történt. A magyar­­országi hitelezők; az 1:1 ku cs szerinti likvidálás; mellett va nak, ami azonban a ríomán állampolgá­rok érdekeit nagyon sértené. Tud­juk azt, hogy riiajdnem az összes erdélyi bányák, íiparvállalatok, gyá­rak, pénzintézetek, nagybirtokosok nagyöszegekkel vannak megterhelve budapesti pénzintézeteknél s Így ha a likvidálás e szerint a kulcs szerint í rténne, ez mondhatni vég­zetes következményekkel járna Er­dély egész közgazdasági éleiére. — Lapadatu még körülbelül két hétig marad Bukarestben. A kor­mány el fogja őt látni a további ut, sitásokkai a folytatólagos tár­gyalások tekintetében s azután visz­­szautazik Budapestre, s hogy a függőben levő kérdéseket mihama­rabb dűlőre juítassa. Munteén Mamitkér a tegnapi nap f éya nán dr, T jsa Gvula iniszteri tanács sr^k, a pénzügyi reszort el* nöri о Mi 7 ‘vezetőjének kíséreté ven elfcucsu itt a pin1 ügyi re-iszort tisztvi. eíő.tő. Megjelent mird -n ?esz­­szórt'--li ügyosztályban sun1, de-.üt szívélyes búcsút vett a hivaíabo ;~o tó!. Manaila, a kolozsvári központi pénzügyi igazgatóság vezetője, bukares i útjáról ma éjjel tér vissza és azután haladéktalanul átveszi központi igazgatóság vezetését. Mihályi Tivadart nevezik ki a kisfl^bséiek áiaimslhárávi KOLOZSVÁR, ápril. 7. Ázegy­­ságes.tő-bizottf,ághoz nagyjelen ő­­s gü információ érkezett Bukarest­ből. A jelentési szerint most már eldöntött doldg a kisebbségek ré­szére felálfitofet államtitkári állás m’előbbi b-it öltése. Erre a pozí­cióra eddig Gróza Péter dr. volt k;szeme!ve, alakszerű kinevezése azonban hosszú ideig kése t. Kom­­bioációba vtetlék Bu sán volt bel­ügyi államtitkárt is, aki államtit­kári működ se alatt alaposabban raegismerln; ?e Erdély ügyeit. A legújabb értesülések szerint azon­ban ma már biztosra vehető, hogy a kisebbségek államtitkárságának vezetésére dr. Mihályi Tivadart, a kolozsvári egységesítő bizottság elnökét fogják kinevezni. A kine­vezés már csak napok kérdése Mihályi kinevezésével mindene et­­re olyan ember kerülne a nem­zetiségi államtitkárság éié e, aki nemcsak az erdélyi viszonyokat ismeri alaposan, hanem legjobban van tájékozva általában a magva viszonyokról, mert a forradalom ehtt évtizedeken keresztül je en­­tős szerepet játszott a magyar Doliti ai é’etben. HÍREK Megsemmisítő kéz N3 tessók ve’ahogyan a szén 0'b kfelre gondolni, sem Bisms^c ' vaskézéfHJ, sem Károlyi Mihály ké baíkeaétjj. A „Megsemqsisitó kéz“ egészen, más. fajtából való. Közeli rokonságot larí a „70 ж bérkocsi ti'kávai/", testvére я «Fekete kézi­nek és régebben a füzetes ponyva egényfkadt«Jc róla bő fel világosi 'ást. üía sem ment ki e divatból a megsetlamisitő kezek kod Aim:, he álratáhhn keveset is tudunk ró a. De mirvdelenyisn tudjuk és sajnos, t rendőrségek tudják legjobban, hogy milyítn őri id mértékben terjeszt ezt a N ck Carter féle betör ő-ro* mariikéi — a mozi. E sorok szerény Írója szók közé . csodabogarak közé tartozik, sitik :atj öt esztendeje nem voltak mozi­ba». De jól tudja, hogy kevés ha­sonszőrű társat találna s hogy a -Á emberiség legnagyobb része álJjindó mozi>át:g£;ó. Nemcsak a ktjebb inSelligerci jn társadalmi esz ájyok, haacra a középosztály is; a testi és szclleini munkások egy­­jrímt. f. A mozi kétségtelenül: nagyszerű találmány, az emDsbség egyik kul* íírr áldása Csak legutóbb állitoitsk Issza Berlinben egy sbíieztká', ft mely b nutatjr, ho-.y Néméíorsság rővirosácaa rayonk-.nt Vr miki-msl ftőbb embsr- látogatja в mozit. .L amelyet ez ujtU -.-k bizonyáia nem me^azokásbíi mer nek el, hsnsm azért, mert szó­rakoznak, mert a mozi egy szellőm; szÜKstöklüket elégíti ki. Nem be szőlőnk azokról, íkik jobb talál r, :eíy hijjún keresik fö* a morg jzinhásak diszkrét ’sötítjií, hanem azokról, akik tényleg azt is me-’ ■ázik, hogy mi psreg Is a vásznon Hugó von Hof'mtnnsthal nestr g gyönyörű cikkei irt arról, hogy mi rt folyik eláora búcsú járás r norikba. Azt mondja, ho-ty a min­dennap munkában kifáradt, a fich;z élettel kütköd j emberek srámára в mori — az álsok pótléka. Itten te­lítődnek a fíntáu'ik kép;kk , m?r •ács kápekk !, г:ndíS3n olyanokká , amily тек hiányoznék a céiő ó e­­tlből. P: zár gr fi -zalonob tb múl­hat a szegény; bűbájos enge- t ­­.iákat 0 py-rak к zá jai köze szó: i-t unk' s; newyorki, párisi ис к kavargó ár d tát a monostori föld­műves. Mindenki csodát láthat. C akhory a moziképek hí‘tere.- er tei .özött víilanrlyen cselek nén 'S lejátszódik. Rendszerint olcsó, va­sári varrónő-romsntioa. Es a no: 1 ban ezerszer kártékonya* b mint z irodaloaibsn. mait itt numerák a var.'ónőret foyja reá, hanem a kényesrbb feléafi k'lzö.-iségat is. E. a meri sa. A fi Bérit rodeímircmukeá :ől sr nd zeri: í csak л se jts -, romantikus váz о arad msg. De mi:dea míg n:m jelent v. szed.l üst. Hanem a de ekl v h:­e. mir uőb • utóú-b kfezrifoyh ó tár.idriml teszcüaímet hozur v. A fii tipornak btró. á r v ét z p&t­­ronázs-ügyletek & megmond a ói an nak, hogy a legtöbb bűnöző fiatal­oru art vallja, hogy a moziban lá­­t tt iíycs. it. Azt mon’ják erre, b >gy a g érmék?.!: eltivelyedétft rein lehet rrgyon fngikusin fel­­fo nü Ez uuy .n mm igaz, de a end rá-g büi/krónürái 'smét eztmu­­r tj-:k, he-у a beírt'ők kilencven s i zallka is a det?k iv- ilmekből me­­• iti ez ihletet. Égé zen bizonyos, h ;gy nagyoob városban miadig akad varfr‘ir!, a i игйт csndja a valóság­­ban v- iavseíyik fi m betör: hős t.rütt­­jeii. ; B asini fél-; bet : és s n többi betö é'rk s e.'e i s rátái ogy egy 3-*riri vagy pár si fi. ragyát hoz ve­zet-v*k el. A detaktirr-filmrk megal­­rotHi távoli blbujtók ént húzódnak m?g számtalan oüncsst h tcerében 3 ai ő kezük is ven annyira Meg­­s mmisi ő Köz, min , vz,~ amelyről hé o?-ózbtó brr; dita-í nt-netsiket ki-* találják. Előléptetések a beiügyi resz­szortban. Та .asrscu belügyi állam- Jitáér s. egá’ ai hoz а ь b.lügyi resz­­szortnál levő tanácsosok eiőlépte'é­­- ét, akik az elöltp; tós által а IV. özet iá íisztályba les hm ck. Előlépett Tairass cu álLimíitk -,r rokonszenves, iőzékeoy fiára: ii;kára, Peirucn Já­nos is, aki iroda gariCtói cimeí •vK.:r?ott. ' Az iparkamarák információs irodája. N mrtgi en hírül «uhuk, hogy Ca i s, .üiklós iparkamarai ritkar В ikare 4b 1 \ s ra -i. ezw, ma­gával h.asta a kerrsk'-deiuri és ipafÜKyi ciin; zturum azon rendele­tit, rjnelv előírja a kamarai info-­­á ió; i od k léíesi'ését. Ezeknek z ir.;d»knsk tz a cííj-s, hogy nyil­­vántartja a - egyse t kereskedőket :s íp:"osoka s hi‘ k,;pességükrói i rtorrácickadiak. Az iroda szer­­veírását Tat i G и a kaasrai titkár ár rí eg is kezdte. Ez azonban mü­­■■ d's-it való -sietre:; с к egy-két hón p murva ke di meg, minthogy a működéséhez szü- sóm-s s.atiszri­­kai ádsrok f-ldöí ,oz s ho srab ) fdSt vas« io'nv,:e-Tiitskoznak a kereskedők. A bukaiesli Kereskedő-Tanács a hét végén nagy tiliakczó gyűlést tart, amey a nyerészkedés elleni törvény tervezetével íogialkozik s Románia egész kereskedő társa­dalma nejében tiltakozó határo­zatot fog elfogadni. A tiltakozó gyű­lésre Kolozsvárról Caciula Miklós kamarai titkár, a helybeli Keres­kedő-Tanács iigyvezeiője utazik le Bukarestbe. Cr-cima bukaresti út­ját fel n arja haszná-ni arra is, _ hogy a mintává- ár engedélyezése •ügyében interve, iáljoa az illeté­kes tényezőknél. Legutóbbi ott tartózkodása alkalmával ugyanis azt a kijelentést tették elő.te a kereshede mi és ipari miniszté­riumban, hogy a mintavásár ren­dezését engedé yezni fogják. Azóta már több, mint kot hét eltelt anél­kül, hogy az engedély megérke­zett voim. Magával viszi Caciula az Iparkamara azon elterjesztését is, amelyben a kamarai székház visszaadása ügyében kéri a buka­resti kormány intézkedését. A Lepage könyvüzlet, C L U J - Status-palota Bálvegbsstálvá* ban mindennemű kül- és belföldi bélyeg kapható. Postai megren­delésnél a Michel-katalógus szá­mára kell hivatkozni s az árat és portót előre beküldeni. Csip eszek, ragasztók, vá­laszték-füzetek, albumok, kataló- J gusok állandóan raktáron.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék