Ellenzék, 1929. január (50. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-04 / 2. szám

c0. IV, 2. rrfm ELLENZÉK Karácsonyi János meghalt Újév reggelén miséje végeztével agyszélhüdést kapott a tudós főpap Nagyvárad. (Az Ellenzék tudósi­­tójától.) A nagyváradi rom. kath. klérusnak, a tudományos világnak, Románia magyarságának egyaránt nagy halottja van: dr. Karácsonyi János nagyváradi címzetes püspök, nagyprépost, a kiváló emberbarát, történettudós, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja újév első nap­jának délutánján jobblétre szende­­rü­lt. Alig pár hete, hogy Nagyvárad társadalma bensőséges ünneplésben részesítette dr. Karácsonyi Jánost hetvenedik születésnapja alkalmá­ból. Az általa alapított és az ő egy­házi elnöklése alatt értékes műkö­dést kifejtő Katholikus Kör díszköz­gyűlésén rendre felvonultak a város legjobbjai, egyesületek deputációi valláskülönbség nélkül, hogy a ki­váló főpapot üdvözöljék. Friss testi és szellemi kondícióban fogadta az üdvözléseket. Annál meglepőbb és megdöbbentőbb most bekövetkezett hirtelen halála. A hirtelen halál Dr Karácsonyi János pár év előtt súlyos betegségen esett át. Tüdő­­gyulladása volt s hajlott korára te­kintettel attól lehetett tartani, hogy a nehéz kórt nem fogja leküzdeni. Egész Nagyvárad aggódó figyelme kísérte a betegség lefolyását, mely végre is kedvező fordulatot vett. Dr. Karácsonyi János szívóssága győzedelmeskedett. Az utóbbi idők­ben azonban mégis sokat szenve­dett, erősen fejlődő ütőérelmeszese­­dése többször rosszullétet idézett elő nála. Kedd reggel, újév napján, frissen kelt és misére indult a püspöki szé­kesegyházba. Kilenc óra körül ért véget a szertartás, hazament és reg­gelizett, majd íróasztalához ült. Alig foglalatoskodott azonban munkaasz­talánál néhány percet, midőn rosz­­szullét fogta el. Nővére, háztartásá­nak vezetője nyomban ágyba fek­tette és orvosokat hivatott: dr. Péchy Károly és dr. Rosskopf Béla orvosok jelentek meg a betegágynál és nagy agyvérzést állapítottak meg. Érvágással, injekciókkal igyekeztek a teljesen eszméletlen betegen se­gíteni. Az orvosi igyekezet azonban már nem segített, elkezdődött a be­teg haláltusája, amely délután 4 órakor ért véget. Ekkor dr. Ka­rácsonyi János kilehelte lelkét. A halál hire már a délutáni órák­ban szétröppent a városban s min­denütt mély megilletődést keltett. Élete és munkássága Dr. Karácsonyi János szegény bé­késgyulai iparoscsalád gyermeke volt. Szorgalmával, fényes elméjével és nemes emberi tulajdonaival tudta gyönyörű karrierjét megfutni. A nagyváradi Szt. József intézet­ben, mint alapítványos növendék élte le diákéveit, a nagyváradi pre­montrei gimnázium eminens tanu­lója volt, a nagyváradi papi szemi­náriumban tanult, de a budapesti egyetemen és Rómában is gazdagí­totta tudását. Egyháztörténeti és ma­gyar históriai munkái mindenütt nagy tiszteletet szereztek nevének. Tudományos érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé emelte. Papi pályáját a nagy­váradi aulában kezdte, volt plébános Derecskén és Biharpüspökiben, ahol máig is felejthetetlenné tette emlé­két. A biharpüspökit plébánián érte a nagyváradi kanonoki kinevezése. Itt lett aztán nagyprépost és címze­tes püspök. Dr. Karácsonyi János élete a szü­netet nem ismerő nemes munkásság­ban folyt le. Tudomány, kultúra, em­berbaráti célok ápolása foglalkoztat­ták a papi kötelességei mellett. A biharmegyei régészeti és történelmi társulat, a Katholikus Kör, a Szigli­geti Társaság a Tüdővész ellen vé­dekező egyesület, a jótékony nőegye­sületek lelkes és avatott vezetőem­berüket a Nagyváradi Takarékpénz­tár pedig igazgatósági elnökét vesz­tette el most az elhunytban. Nagyjelentőségű volt az a mun­kássága, melyet az utóbbi évek­ben fejtett ki a sajtóban azok ellen, ak­ik az erdélyi magyarság és székelység múltját úgy igye­keztek beállítani, hogy nincs tör­ténelmi joguk ehhez az országhoz. Bátran és megdönthetetlen történeti adatokkal, az igaz tudós fensőbbsé­­gével cáfolta meg ezeket az álhis­torikusokat, akik átlátszó politikai érdekből akarták a magyarság igazi jogait elvitatni és történelmi múltját meghamisítani. E bátor fellépése miatt hatósági üldözésben is volt része. De ő igazsága tudatában ren­díthetetl­­ül kitartott magyarsága mellett és állta a molesztálásokat. Dr. Karácsonyi János végakarata az volt, hogy szülőföldjén hantolják el A nagyváradi káptalan már meg­tette a temetés előkészületeit. Hol­nap délelőtt gyászszertartás lesz a székesegyházban és déli 1 órakor elszállítják a tetemet a Békésgyula felé induló vonattal. Pozsonyban magyar nyelvi egyetemet állítanak fel Szlovenszkó magyarsága gyűjtést indított Magyarországon is, hogy az egyetem felállításának költségeit előteremthesse Pozsony. (Az Ellenzék távirata.) A pozsonyi magyar egyetem felállí­tásának terve komoly stádiumba lé­pett. Csehszlovákia magyarsága ugyan­is több év előtt kérvényt nyújtott be a prágai kormányhoz a pozsonyi magyar egyetem visszaállítása érde­kében. A kérvényt különböző kifo­gásokkal kezdetben visszautasították. A magyarság képviselőinek kitartó munkája folytán azonban nemrég megadták az engedélyt, de két alig teljesíthető föltételhez kötötték azt. Az egyik föltétel az volt, hogy a­z egyetem felállításának és fentartásának költségeit a ma­gyarság viselje, a másik, hogy a régi pozsonyi magyar egyetem helyén elhelyezett szlovák egye­temnek megfelelő újabb elhelye­zéséről szintén a magyarság­ gon­doskodjék. Ezt a két hallatlanul súlyos felté­telt azonban a csehszlovákiai ma­gyarság vállalta. Az illetékes ténye­zőkkel megállapodott abban, hogy a szlovák egyetemet Kassára helyezik át s igy a magyar egyetem számára sza­baddá válnak a régi pozsonyi egyetem épületei. Ugyanakkor megindították a gyűj­tést az egyetem felállítása érdekében és már az első napokban nyolc­száz­ezer korona gyűlt össze erre a célra. Az óriási költségek viselésére azon­ban a Felvidék magyarsága egyedül nem képes és ezért azt reméli, hogy a magyarországi társadalom is segítségére lesz a költségek előteremtésében. A magyarországi gyűjtés lefolytatá­sára egy külön bizottságot alakítot­tak, melynek két tagja már Buda­pesten járt, hogy érdeklődjék ebben a kérdésben. Hír szerint Budapesten a legnagyobb fogú támogatást helyez­ték számukra kilátásba. Az új pozsonyi magyar egyetemet az 1929—30. tanévben akarják meg­nyitni az első évben csak jogi és orvosi fakultásokkal. Az óesztendő mérlege — — Nagy termés volt — sikkasztokban. — Sok volt a munkáskizárás és pangott az irodalom Bukarest. (Az Ellenzék tudósító­jától.) A regáti lapok régi szokás szerint újévi számukban statisztikai adatokat közölnek az elmúlt esz­tendő gazdasági, politikai és társa­dalmi eseményeiről. A gazdasági események mérlegének legfontosabb pontját a földmivelés, illetve a me­zőgazdasági termés képezi. A lapok örömmel állapítják meg, hogy ennek a „számlának“ adatai évről-évre ja­vulnak. Nagyobb a bevetett terüle­teknek az összege és a múlt évi termés a kukoricában mutat defici­tet az előző évekkel szemben. Búzát 31,446.369 tonnát termelt az ország, rozsot közel 3 millió, árpát 15 mil­lió, zabot 9 millió és kukoricát 26 millió tonnát. Borban is kiadós volt a termés: 6,315.410 hektolitert er­jesztettek ki. Csökkent a gabona- és a fa­export. 1926-ban 105.598 vagon faárut szál­lítottak külföldre, míg 1928-ban csak 90.000 vagont. A gabonaexport is kö­rülbelül ezt az arányt mutatja. Sikkasztások dzsungele Hallatlanul megnövekedett a mait esztendőben az elsikkasztott pénzek összege. A Lupta szerint 160 millió­val károsították meg az államot a bak­enelei és 200 millióval a három­széki, illetve Csik megyében lévő szeszgyárak. A Monitorul Oficialnál 80 milliót, a hadsereg központi gyógy­szerraktáránál 60 milliót, Focsani ál­lomáson 6,400.000, a szebeni pénz­ügyigazgatóságon 7,728.243, a brailai állomásnál 5,058.525, a 11. divíziónál 4,474.830, a calarasi 10. ezrednél 4,517.643, a külügyminisztériumban 3,137.978, a focsanii katonai raktár­ban 3,906.508, a galaci állomáson 3.200.000, a csernovici Vili. divízió 2.840.000, a konstancai csendőrezred­nél 3.986.282, a targovistei had­felszerelési raktárnál 2.200.000, a Uramcs Mozgó Óriási sikerrel folytatja a Titanic bemutatását. Főszerepben: Georg O’Brien, Virginia Wally. Beleot-Mozgó Eszterházy Ágnes, Harry Liedtke, Maria Paudler és Verebes Ernő közkedvelt művészek Koldu­solják nagyszerű vígjátékban. 3. 6­­ M­­M.­ •. it 4 ■ ■ ■ ..^«^4. ..-a,l.. .iti.. ..•..•■•■ .­­.­.«ИИОК ЛКЯ’СМ’Л vacarestii fegyintézetben 2.031. 8, a kolozsvári orvosi fakul­á­ns­ 1.830.000, az ilfovi törvényszéknél 1.250.000, a З.-ik vadászezrednél 1.800.000, a lipscanii kaszárnyákban 2.500.000, a VI. hadtest hadiszerrak­­tárában 1.700.000, a marosvásárhelyi és falticenii katonai élelmezési pa­rancsnokságnál 1,395.936, a coverlui törvényszéknél 1,273.302, a teleor­­mani prefekturánál 1,663.637, a gyógyszerközpontnál 1,014.900, a cetatea-alban 5.-ik csendőrezrednél 1,100.000, a frasini állomáson 1,221.210, az izmaiji 28-as ezrednél 1,300.000, és a cetatea-albai orosz hadianyag­­raktárnál 1.760.000 lejt sikkasztottak. A Lupta megjegyzi, hogy az egy­millión aluli sikkasztások leközlésére az egész lap terjedelme nem volna elegendő. Pangás a művészetekben A Curentul örvendetesen állapítja meg ezzel szemben, hogy az elinté­zett polgári perek száma növekvő tendenciát mutat és hogy Bukarest­ben 471 válóperrel az idén kevesebb volt, mint tavaly, így is 1402 esetben mondta ki a törvényszék a válást. Feltűnő módon csökkent a munka­konfliktusok száma, viszont igen nagy arányt öltöttek a munkáskizá­rások. Az irodalmi és művészeti élet pan­gásban volt, ami az általános gazda­sági viszonyoknak a következménye. Politikailag a kormányváltozást köny­velik el nagy örömmel és nagy re­ménységgel. Ebben a reménységben benne van az is, hogy a jövő, illetve a folyó évben kevesebb lesz a sik­kasztásoknak a száma. A lengyel disznók és a ház­­bérek problémáitól függ az osztrák kormány maradása vagy bukása Bécs. (Az Ellenzék távirata.) A kormánykoalíciót alkotó osztrák pol­gári pártok viszálya újból akuttá lett és kormányválsággal fényé­pét. A parasztszövetség, amely nélkül Seipel kancellár nem rendelkezik többséggel, ultimátumot küldött Sei­pel kancellárnak, amelyben a kor­mánykoalícióban való további rész­vételét két követeléstől teszi füg­gővé. Az egyik a lakbérek feleme­­lése, illetőleg a háztulajdonosok ter­vezetének elfogadása. A másik a lengyel disznók vámjának felemelése. Mindkét követelésnek nagy ellen­zéke van a keresztényszocialista párt városi képviselői között, mivel a parasztszövetség követeléseinek megvalósítása újabb drágulást ered­ményezne. Seipel kancellár ezért most éjjel­nappal tárgyal úgy saját pártjának, a keresztényszocialista pártnak, mint a nagynémeteknek és a parasztszö­vetségnek vezetőivel, január 10-re összehívta a polgári pártok pártközi elnökségi értekezletét és ezen sze­retné a parasztszövetséget követelé­seik feladására, illetőleg elhalasztá­sára bírni. Ha ez sikerül, úgy az osztrák kormány maradása biz­tosítva van, ha azonban a paraszt­szövetség kitart követelései mellett, a polgári koalíció felbomlik és az osztrák kormány a lengyel disznók és a lakbérek miatt megbukik.

Next