Ellenzék, 1934. szeptember (55. évfolyam, 199-224. szám)
1934-09-14 / 210. szám
9. 0ГИп1. Válasz nélkül maradt a kolozsvári munkaügyi felügyelőhöz intézett nyilt levél Kétféle volt-e a mérték az idegen munkások kiutasításánál ? — Dr. Chirila: „nincs megjegyzésem !” KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) A munkaügyi miniszter rendelkezése értelmében minden évben felülvizsgálják a Romániában tartózkodó külföldi állampolgárok tartózkodási engedélyét, abból a célból, vájjon nélkülözhetetlen az országban való tartózkodása és nem veszi el a romániai állampolgárok elől a munkalehetőséget? Ezeket az ellenőrzéseket a munkaügyi vezérigazgatóság, az állambiztonssági hivatal, a gyáriparosok és a munkások közös bizottsága szokta elvégezni. Néhány év óta tartok az ellenőrzés és az utóbbi években abban az arányban, ahogy a munkanélküliség nő, szigorították imeg a tartózkodási engedélyeket. Volt egy idő, amikor alaposan megrostálták a külföldi állampolgárokat. Kolozsváron ebben az évben néhány hónappal ezelőtt fejeződött be az ellenőrző szemle. A szemle eredményével a magánalkalmazottak nincsenek megelégedve. A magánalkallmazottak lapjának legutóbbi számában Jovenel Dimitrie nyált levelet intézett dr. Ioan Chirila munkaügyi vezérfelügyelőhöz, amelyben bírálat tárgyává teszi az idegenek felülvizsgálását. A munkaügyi minisztérium — írja nyíltlevelében — évenként rendeli el az idegenek ittasrtózkodásának felülvizsgálását és habár a bizottságok ennek a megbízatásnak lelkiismeretesen felelnek meg és mindenkit kiutasítottak, akiknek törvényes jogcíme az ittmaradásra times, mégis megtörtént, hogy éppen a kolozsvári körzetben minden jól fizetett külföldi alkalmazott ittartózkodásának a meghosszabbítását Bukarestben a munkaügyi minisztériumban kieszközölte. Ezzel szemben pedig a szerény fizetésű alkalmazottaknak könyörtelenül távozniuk kellett az országból. Azt hiszem — folytatja tovább a nyílt levél —, hogy a vezérfelügyelő úr is egyetért velem abban, hogy a bizottságok munkálatai mindaddig meddők maradnak, míg Romániában olyan törvényt nem hoznak, hogy kivételek az ittmaradásra csak a munkásszervezetek központjának hozzájárulásával tehetők. Kérem tehát — így végződik, a nyílt levél — méltóztassék feletteseinek jelentést tenni, hogy rendeljék el sürgősen a kiutasítottak újabban szerzett tartózkodásának felülviizsgálatát. Az Ellenzék munkatársa felkereste dr. Chirila vezérfelügyelőt, aki nem tett semmi megjegyzést erre a nyílt levélre, kijelentette azonban, hogy azt felettes hatóságához eljuttatta. Névelemzés nemcsak a tanulót, az iskolát is sujtják a névelemző módszerrel. — Hogyan lesz az egykor magyarsága miatt elbocsátott tisztviselő gyermekéből román KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) A névelemzésnek így tanév kezdetén állandó rovatot kell nyitnunk. Tegnap csakúgy kapásból sorakoztattuk fel a kirvább eseteket,ma márrendszeres áttekintést igyekszünk nyújtani az olvasónak a tanügyi frontról. Tudnivaló, hogy a nemmagyar hangzású nevet viselő szülőknek külön kérvényezniük kell, ha gyermeküket felekezeti iskolába szeretnék felvétetni. Ezekre a kérvényekre még nem érkezett le minden esetben a válasz. Ez egyik akadálya beszámolónk, pontosságának. Ezzel szemben ,ma ollyan célzatosságról is tudomást szereztünk, ami lényegesen megkönynyíti a tájékozódást ebben a bonyolult eljárászásban, melyet mi röviden névelemzésiek szoktunk nevezni. A felekezeti iskolák megszüntelésének, tervszerű elméptelenítésének is egyik eszköze a névelemzés. Két légy egycsapás: nemcsak az idegen nevű tanulót kénysikerítik át az állami iskolába, de ahol erre alkalom nyílik, az iskolát ismegfojtják. A reformátusoknál ezeket mondják kérdésünkre: — Az idegen hangzásű nevet viselő református tanulók felvételi kérései közül eddig körülbelül százat utasítottak el. A középiskolások közül körülbelül húszat. Ez a szám, sajnos, még nem végleges, mert minden is 1 órától még nem, kaptuk meg az értesítéseit. Érdekes, hogy a legtöbb elemi iskolást olyan református , felekezeti iskolákból zárták ki, amelyeknek 25—30 tanulója van. Ilyen iskolákból anynyit zártak ki, hogy a létszám ne érje el a húszat. — Tudvalevő, hogy ha egy iskolának nincs busz növendéke, azt bezárják. (# ) Sok helyt, ahol a nevekben már semmi kifogásolnivalót nem találtak, az állami tisztviselők gyermekeit zárták ki, jóllehet édesapjuk és családjuk mindegyik tagja református vallású és nevük nagyszerű magyar hangzású. Az állani iskolákba utalt növendékek közül soknak az édesapja református presbiter. Az egyik tanuló nagybűne az, hogy anyai BUBENZEK Pántést, 1934 szép té mbéг 14 DR. ORRA KRRD QTflZitSfl: Luxus autócar szeptember 23-án — vasárnap BUDAPESTRE Legkényelmesebben, legolcsóbban utazik velünk. Indulás reggel 6 órakor, érkezés délután fél hatkor. Indul szeptember 23-án, vasárnap. Vissza: szeptember 29-én. Oda-visszautazás Kolozsvártól—Kolozsvárig együtt csak 990 lei, magyar vizum 200 Olcsóbb, mint féláru harmadosztályú vonat. Jobb, mint az elsőosztály. Jelentkezés: Ellenzék könyvosztálya, (telefon 109.) és Hermes Menetjegyiroda. Útlevélügyben eljár a rendezőség. Visszautazásra a jegy át nem ruházható. Aki csak felutazik, az 9400 lejt fizet vízummal együtt. Aki idejében bejelenti, hogy nem szándékszik visszautazni ésa jegyét a Színházi Élet útján eladják, az csakis ebben az esetben 150 lej visszatérésre jogosult. SELECT MOZGÓ MAI KEZDETTEL max brer a világhírű box-bajnok, Amerika kedvence első nagy filmében . ERŐS FÉRFI — GYENGE NŐ Rendkívül elegáns rendezésű film, izgalmas boxmérkőzéssel, melyben partnere Primo de Camera. A többi szerepekben: Jack Demsey, Mirna Lei. — Műsoron kívül elsőrangú hangos pótkép. dédnagyanyja, akimár régen a halottak álmát alussza, görögkatolikus vallásiú volt. A lutheránusoknál, mint jelentettük, rendkívül súlyos az állapot. Csak Kolozsvárt anyagi tanulót zártak kii a szász elemi iskolából, hogy komolyan foglalkoznak az iskolabezárás gondolatával. Pedig ebbe az iskolába sok román gyermekis járt mindig, jobbára előkelő románok gyermekei, hogy a német nyelvetminél tökéletesebben elsajátítsák. Az idén, úgy látszik, nincs kegyelem. A legkétségbeejtőbb a helyzet talán a rómaikatolikus intézetek növendékeinél. Kolozsvárt egymagában 135 növendéket nem vettek fel a különböző rom. kaiintézetekbe. A vidéki intézetektől a részletes jelentéseket midezideig nem kapták meg, de többszáz tanulónak a felekezeti iskolából való kizárásaira van kilátás. A Marianumba fel nem vett egyik növendék édesapját az uralom átvételekor állásából elbocsátották,mert magyar nemzetiségű volt és nem tett esküt, leányát most állanti intézetbe utasították, mert „román“. Az unitáriuskollégiumból mindeddig egy tanuló kérése ügyében hoztak határozatot, akinek az iskolába való felvételét nem engedélyezték. A többi tanuló szívszorongva várja, hogy a minisztérium milyen döntést hoz ügyükben■ . Ki ad többet a kolozsvári gázgyárért ?Senki! Csütörtököt mondott a gázgyár eladása. — Ötven éves szerződéses viszony után még ócskavas sem jut Kolozsvár városának KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Egy év múlva a kolozsvári gázgyár minden felszerelése a város tulajdonába megy át. A belgák kivonulnak Kolozsvárról s miután ötven éven át kizsákmányolták a város gázfogyasztó közönségét, emlékül csak kopasz falakat és egy csomó ócskavasat hagynak maguk után, mert szakértők megállapítása szerint a gázgyár belső berendezése úgy elévült, hogy azt tovább használni már sehogy sem lehet. Különben sem lenne szükség a gázgyár épületére és berendezésére, mert hiszen a földgáz bevezetése már küszöbön áll s hála istennek Kolozsvár olyan közel van a gázmezőkhöz, hogy már a város határában is a földgáz biztos jelei mutatkoznak. Dacára azonban annak, hogy a gázgyár épülete és berendezése számbavehető értéket nem képvisel, még mindig nem bizonyos az, hogy ez a vagyon a város tulajdonába kerül, bár a várossal kötött szerződés ezt biztosítja. A helyzet ugyanis az, hogy a kolozsvári gázgyárnak nemcsak követelései, hanem adósságai is vannak. A hitelezők pedig jóelőre gondoskodtak arról, hogy követelésüket telekkönyvileg biztosítsák, sőt , az egyik hitelező már árverést is kért a gázgyár vagyona ellen. Mikor erről a város értesült, biztosítani akarta a szerződésben lefektetett jogait és közölte a telekkönyvi hatósággal, hogy az ingatlanok már nem a gázgyár tulajdonát képezik, hanem a városét, minthogy a jövő évben a tulajdonjog minden formaság nélkül a városra száll át. A telekkönyvi hatóság azonban ezt a bejelentést elutasította, az árverés határnapját ki is tűzte. Az árverés a telekkönyvi hatóság helyiségében a napokban volt meg és meglepetéssel végződött. A telekkönyvi hatóság által történt becslés alapján megállapított kikiáltási árat senki sem ígérte meg és így az árverést vevők hiányában el kellett halasztani. Valószínűleg tehát újabb árverésre kerül a sor és akkor már a kikiáltási árra való tekintet nélkül annak fogják eladni, aki legtöbbet ígér érte. Kolozsvár tehát ebben az esetben is elesik attól, hogy a gázgyárat valaha tulajdonába vehesse. „Eredményes kivándorlás csak gazdasági sdffl idején lehetséges“ Az angol munkanélküliség kérdését nem lehet gyarmati településsel megoldani LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az angol gazdasági helyzet javulása után is még mindig nagy munkanélküliség állandóan napirenden tartja a gyarmatokba és a domíniumokba való kivándorlás kérdését. Az angol birodalom különböző pontjain olyan óriási területek állanak megműveletllentőől, hogy a munkanélküliek mezőgazdasági telepítésének kérdése bizonyosgyarmati területekre önmagától vetődik föl. A kormány a kérdés megvizsgálására bizottságot küldött ki Malcolm MacDonald gyarmatügyi államtitkár vezetése alatt s ez a bizottság hónapokig tartó tanulmányi munka után most terjesztette be jelentését. A jelentés teljes visszautasítást foglal magában a kivándorlási tervekkel szemben s amint londoni lapok mondják, valósággal ököllel üt azoknak arcába, akik még mindig meg vannak győződve, hogy a lakosság újabb elosztása az egyedüli igazi megoldás ebben a pillanatban. A kiküldött bizottság jelentése mindenekelőtt megállapítja, hogy a mostani idő egyáltalán nem alkalmas gyarmati telepítésre. Eredményes kivándorlás — mondja a jelentés — csak a gazdasági jólét idejében lehetséges, gazdasági válságok idején teljesen lehetetlen. Csak gazdasági jólét idején helyezhetik el a kivándorlók termékeiket a világpiacokon. A mai helyzetben a kivándorlás nehezebbé tenné a gyarmati lakosságnak amúgy is nehéz helyzetét. Az angol kormány tehát nem járulhat hozzá ahhoz, hogy a gyarmatokra való kivándorlást ebben a pillanatban elősegítse. A jelentés további részében részletkérdéssekkel foglalkozik és hangoztatja, hogy ha kivándorlás egyáltalán lehetséges, ma akkor is csak egyéni kivándorlásokról lehet szó, kisebb-nagyobb csoportok együttes kivándorlásáról beszélni sem lehet. Később, a helyzet javulása esetén újra sor kerülhet a kivándorlás elősegítésére s ebben az esetben Anglia írán 250.000 embert elhelyezhet évente a gyarmatain. Ekkor is vigyáznia kell azonban, hogy a kivándorlók mezőgazdasági munkára legyenek előkészítve és ne szaporítsák a domíniumoknak már amúgy is nagyvárosi proletariátusát. A kivándorlási bizottság jelentése nagy vitákra ad allkalmat a londoni sajtóban. Különösen azok a lapok szállnak szembe a jelentés állításaival, melyek az angol világbirodalom további szerves kiépítésébenlátják a jövőt. Mozgószínházak műsora. CSÜTÖRTÖK: ROYAL: Új kettős műsor. Két film egy hely árért. I. EGY ÉJSZAKA A FRONTON. 1934-es év legnagyobb háborús filmje. II. A SZERELMES SZÁLLODA. Fősz. Anny Ondra. EDISON: I. EGY ÉJ VELENCÉBEN. Bella Lici, Tino de Pattiera. II. „SCAMPOLO“. Dolly Haas, Karl Ludwig Diehl, Paul Hörbiger.