Ellenzék, 1934. szeptember (55. évfolyam, 199-224. szám)

1934-09-14 / 210. szám

9. 0ГИп1. Válasz nélkül maradt a kolozsvári munkaügyi felügyelőhöz intézett nyilt levél Kétféle volt-e a mérték az idegen munkások kiutasításá­nál ? — Dr. Chirila: „nincs megjegyzésem !” KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) A m­un­kaügyi miniszter rendelkezése értel­mében minden évben felül­vizsgál­já­k a Ro­mániában tartózkodó külföldi állampolgárok tartózkodási engedélyét, abból a célból, váj­jon nélkülözhetetlen az országban való tartóz­kodása és­ nem veszi el a romániai állam­polgárok elől a munkalehetőséget? Ezeket az ellenőrzéseket a munkaügyi ve­zérigazgatóság, az á­lla­mbiztons­sági hivatal, a gyáriparosok és a munkások közös bizott­sága szokta elvégezni. Néhány év óta tart­ok az ellenőrzés és az utóbbi években abban az arányban, ahogy a munkanélküliség nő, szi­gorították im­eg a tartózkodási engedélyeket. Volt egy idő, amikor alaposan megrostálták a külföldi állampolgárokat. Kolozsváron ebben az évben néhány hó­nappal ezelőtt fejeződött be az ellenőrző szemle. A szemle eredményével a magánalkalma­zottak nincsenek megelégedve. A magánalka­llmazottak lapjának legutób­bi számában Jovenel Dimitrie n­yált levelet in­tézett dr. Ioan Chirila munkaügyi vezérfel­ügyelőhöz, amelyben bírálat tárgyává teszi az idegenek felül­vizsgálását. A munkaügyi minisztérium — írja nyílt­­le­vel­ében — évenként rendeli el az idegenek ittasrtóz­kodásának felülvizsgálását és ha­bár a bizottságok ennek a megbízatásnak lel­k­i­­ismeretesen felelnek meg és mindenkit kiuta­sítottak, akiknek törvényes jogcíme az ittma­­­radásra times, mégis megtörtént, hogy éppen a kolozsvári körzetben minden jól fizetett külföldi alkalmazott ittartózkodásá­­nak a meghosszabbítását Bukarestben a mun­kaügyi minisztériumban kieszközölte. Ezzel szemben pedig a szerény fizetésű al­­kalmazottaknak könyörtelenül távozniuk kel­lett az országból. Azt hiszem — folytatja to­vább a nyí­lt levél —, hogy a vezérfelügyelő úr is egyetért velem abban, hogy a bizottságok munkálatai mindaddig med­dők maradnak, míg Romániában olyan tör­vényt nem hoznak, hogy kivételek az itt­­maradásra csak a munkásszervezetek köz­pontjának hozzájárulásával tehetők. Kérem tehát — így végződik, a nyílt levél — méltóztassék feletteseinek jelentést tenni, hogy rendeljék el sürgősen a kiutasítottak újabban szerzett tartózkodásának felülviizsgá­­l­atát. Az Ellenzék munkatársa felkereste dr. Chi­­rila vezérfelügyelőt, aki nem tett semmi megjegyzést erre a nyílt­­ levélre, kijelentette azonban, hogy azt felettes ható­ságához eljuttatta. Névelemzés nemcsak a tanulót, az iskolát is sujtják a névelemző módszerrel. — Hogyan lesz az egykor magyarsága miatt elbocsátott tisztviselő gyermekéből román KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) A név­elemzésnek így tanév kezdetén állan­dó rovatot kell nyitnunk. Tegnap csakúgy kapásból sorakoztattuk fel a kir­vább esete­ket,­­ma már­­rendszeres áttekintést igyekszünk nyújtani az olvasónak a tanügyi frontról. Tudnivaló, hogy a nem­­magyar hangzású nevet viselő szülőknek külön kérvényezniük kell, ha gyermeküket felekezeti iskolába sze­retnék felvétetni. Ezekre a kérvényekre még nem érkezett le minden esetben a válasz. Ez egyik akadálya beszámolónk, pontosságának. Ezzel szemben ,ma ollyan célzatosságról is tu­domást szereztünk, ami lényegesen megköny­­nyíti a tájékozódást ebben a bonyolult eljá­­rászásban, melyet mi röviden névelemzésiek szoktunk nevezni. A felekezeti iskolák m­eg­­szü­n­telésének, tervszerű elm­ép­telen­ítésének is egyik eszköze a névelemzés. Két légy egy­­csapás­: nemcsak az idegen nevű tanulót kénysikerítik át az állami iskolába, de ahol erre alkalom nyílik, az iskolát is­­megfojt­ják. A reformátusoknál ezeket mondják kérdé­sünkre: — Az idegen hangzásű­ nevet viselő refor­mátus tanulók felvételi kérései közül eddig körülbelül százat utasítottak el. A középisko­lások közül körülbelül húszat. Ez a szám, s­ajnos, még nem végleges, mert minden is­ 1 órától még nem, kaptuk meg az értesítése­it. Érdekes, hogy a legtöbb elemi iskolást olyan református ,­ felekezeti iskolákból zárták ki, amelyeknek­­ 25—30 tanulója van. Ilyen iskolákból any­­­­nyit zártak ki, hogy a létszám ne érje el a­­ húszat.­­ — Tudvalevő, hogy ha egy iskolának nincs busz növendéke, azt bezárják. (# ) Sok helyt, ahol a nevekben már semmi kifogásolnivalót nem találtak,­­ az állami tisztviselők gyermekeit zárták ki, jóllehet édesapjuk és családjuk mindegyik tagja református vallású és nevük nagyszerű magyar hangzású. Az állani iskolákba utalt növendékek közül soknak az édesapja református presbiter. Az egyik tanuló nagy­­bűne az, hogy anyai BUBENZEK Pántést, 1934 szép té mbéг 14 DR. ORRA KRRD QTflZitSfl: Luxus­­ autócar szeptember 23-án — vasárnap BUDAPESTRE Legkényelmesebben, legolcsóbban utazik velünk. Indulás reggel 6 órakor, érkezés délután fél hatkor. Indul szeptember 23-án, vasárnap. Vissza: szeptember 29-én. Oda-visszautazás Kolozsvártól—Kolozs­­várig együtt csak 990 lei, magyar vizum 200 Olcsóbb, mint féláru harmadosztályú vonat. Jobb, mint az elsőosztály. Jelentkezés: Ellenzék könyvosztálya, (telefon 109.) és Hermes Menetjegyiroda. Útlevélügyben eljár a rendezőség. Visszautazásra a jegy át nem ruházható. Aki csak felutazik, az 9400 lejt fizet vízummal együtt. Aki idejében bejelenti, hogy nem szándékszik visszautazni és­­a jegyét a Színházi Élet útján eladják, az csakis ebben az esetben 150 lej vissza­térésre jogosult. SELECT MOZGÓ MAI KEZDETTEL max brer a világhírű box-bajnok, Amerika kedvence el­ső nagy filmében . ERŐS FÉRFI — GYENGE NŐ Rendkívül elegáns rendezésű film, izgalmas boxmérkőzéssel, melyben partnere Primo de Camera. A többi szerepekben: Jack Demsey, Mirna Lei. — Műsoron kívül elsőrangú hangos pótkép. dédnagyanyja, aki­­már régen a halottak ál­mát alussza, görögkatoli­k­us vallásiú volt. A lutheránusoknál, mint jelentettük, rend­kívül súlyos az állapot. Csak Kolozsvárt any­­agi tanulót zártak kii a szász elemi iskolából, hogy komolyan foglalkoznak az iskolabezá­rás gondolatával. Pedig ebbe az iskolába sok román gyermek­­is járt mindig, jobbára elő­kelő románok gyermekei, hogy a német nyel­vet­­minél tökéletesebben elsajátítsák. Az idén, úgy látszik, nincs kegyelem. A legkétség­beejtőbb a helyzet talán a ró­mai­­katolikus intézetek növendékeinél. Ko­lozsvárt egymagában 135 növendéket nem vettek fel a különböző rom. kai­­intézetekbe. A vidéki intézetektől a részletes jelentéseket m­idezideig nem kapták meg, de többszáz tanulónak a felekezeti iskolából való kizárá­saira van kilátás. A Marianumba fel nem vett egyik növendék édesapját az uralom átvéte­lekor állásából elbocsátották,mert magyar nem­zetiségű volt és nem tett esküt, leányát most állanti intézetbe utasították, mert „ro­mán“. Az unitárius­­kollégiumból mindeddig egy tanuló kérése ügyében hoztak határozatot, akinek az iskolába való felvételét nem enge­délyezték. A többi tanuló szívszorongva vár­ja, hogy a minisztérium milyen döntést hoz ügyükben■ . Ki ad többet a kolozsvári gázgyárért ?Senki! Csütörtököt mondott a gázgyár eladása. — Ötven éves szerződé­ses viszony után még ócskavas sem jut Kolozsvár városának KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.)­­ Egy év múlva a kolozsvári gázgyár minden felszerelése a város tulajdonába megy át. A belgák kivonulnak Kolozsvárról s miután öt­ven éven át kizsákmányolták a város gáz­­fogyasztó közönségét, emlékül csak kopasz falakat és egy csomó ócskavasat hagynak maguk után, mert szakértők meg­állapítása szerint a gázgyár belső berende­zése úgy elévült, hogy azt tovább használ­ni már sehogy sem lehet. Különben sem lenne szükség a gázgyár épüle­­tére és berendezésére, mert hiszen a földgáz bevezetése már küszöbön áll s hála istennek Kolozsvár olyan közel van a gázmezőkhöz, hogy már a város határában is a földgáz biztos jelei mutatkoznak. Dacára azonban annak, hogy a gázgyár épülete és berendezése számbavehető értéket nem képvisel, még mindig nem bizonyos az, hogy ez a vagyon a város tulajdonába kerül, bár a várossal kötött szerződés ezt biztosítja. A helyzet ugyanis az, hogy a kolozsvári gáz­gyárnak nemcsak követelései, hanem adóssá­gai is vannak. A hitelezők pedig jóelőre gon­doskodtak arról, hogy követelésüket telek­­könyvileg biztosítsák, sőt , az egyik hitelező már árverést is kért a gázgyár vagyona ellen. Mikor erről a város értesült, biztosítani akar­ta a szerződésben lefektetett jogait és közölte a telekkönyvi hatósággal, hogy az ingatlanok már nem a gázgyár tulajdonát képezik, hanem a városét, minthogy a jövő évben a tulajdonjog minden formaság nélkül a városra száll át. A telek­könyvi hatóság azonban ezt a bejelentést elutasította, az árverés határ­napját ki is tűzte. Az árverés a telekkönyvi hatóság helyisé­gében a napokban volt meg és meglepetéssel végződött. A telekkönyvi hatóság által tör­tént becslés alapján megállapított kikiáltási árat senki sem ígérte meg és így az árverést vevők hiányában el kellett ha­lasztani. Valószínűleg tehát újabb árverésre kerül a sor és akkor már a kikiáltási árra való tekintet nélkül­ annak fogják eladni, aki legtöbbet ígér érte. Kolozsvár tehát ebben az esetben is elesik attól, hogy a gázgyárat valaha tulajdonába vehesse. „Eredményes kivándorlás csak gazdasági sdffl idején lehetséges“ Az angol munkanélküliség kérdését nem lehet gyarmati településsel megoldani LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol gazdasági helyzet javulása után is még mindig nagy munkanélküliség állandóan napi­renden tartja a gyarmatokba és a domíniu­mokba való kivándorlás kérdését. Az angol birodalom különböző pontjain olyan óriási területek állanak megműveletllentőől, hogy a munkanélküliek mezőgazdasági telepítésének kérdése bizonyos­­gyarmati területekre önmagá­tól vetődik föl. A kormány a kérdés megvizs­gálására bizottságot küldött ki Malcolm Mac­Donald gyarmatügyi államtitkár vezetése alatt s ez a bizottság hónapokig tartó tanul­mányi munka után most terjesztette be jelen­tését. A jelentés teljes visszautasítást foglal magá­ban a kivándorlási tervekkel szemben s amint londoni lapok mondják, valósággal ököllel üt azoknak arcába, akik még mindig meg van­nak győződve, hogy a lakosság újabb elosztása az egyedüli igazi megoldás ebben a pillanat­ban. A kiküldött bizottság jelentése minde­nekelőtt megállapítja, hogy a mostani idő egy­általán nem alkalmas gyarmati telepítésre. Eredményes kivándorlás — mondja a jelen­tés — csak a gazdasági jólét idejében lehet­séges, gazdasági válságok idején teljesen lehe­tetlen. Csak gazdasági jólét idején helyezhetik el a kivándorlók termékeiket a világpiacokon. A mai helyzetben a kivándorlás nehezebbé tenné a gyarmati lakosságnak amúgy is nehéz helyzetét. Az angol kormány tehát nem járul­hat hozzá ahhoz, hogy a gyarmatokra való kivándorlást ebben a pillanatban elősegítse. A jelentés további részében részletkérdés­­sekkel foglalkozik és hangoztatja, hogy ha kivándorlás egyáltalán lehetséges, ma akkor is csak egyéni kivándorlásokról lehet szó, ki­­sebb-nagyobb csoportok együttes kivándorlá­sáról beszélni sem lehet. Később, a helyzet javulása eset­én újra sor kerülhet a kivándor­lás elősegítésére s ebben az esetben Anglia írán 250.000 embert elhelyezhet évente a gyarmatain. Ekkor is vigyáznia kell azonban, hogy a kivándorlók mezőgazdasági munkára legyenek előkészítve és ne szaporítsák a do­míniumoknak már amúgy is nagyvárosi pro­letariátusát. A kivándorlási bizottság jelentése nagy vi­tákra ad a­llkalmat a londoni sajtóban. Külö­nösen azok a lapok szállnak szembe a jelentés állításaival, melyek az angol világbirodalom további szerves kiépítésében­­látják a jövőt. Mozgószínházak műsora. CSÜTÖRTÖK: ROYAL: Új kettős műsor. Két film egy hely­ árért. I. EGY ÉJSZAKA A FRONTON. 1934-es év legnagyobb háborús filmje. II. A SZERELMES SZÁLLODA. Fősz. Anny Ondra. EDISON: I. EGY ÉJ VELENCÉBEN. Bella Lici, Tino de Pattiera. II. „SCAMPOLO“. Dolly Haas, Karl Ludwig Diehl, Paul Hörbiger.

Next