Szabadság, 1938 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1938-11-05 / 45. szám

8 SZÍNHÁZI ESTÉK Az élet országútjának finom, művészi szimbolikája hatott ránk Jean Jaques Arinard „Országút“ című háromfelvonásos színművéből, amelyet a Nemzeti Kamaraszínház pénteken mutat be először. Rendkívül finom, lelki munka ömlik el adarabon, amely Illyés Gyulának mesteri fordítása. Valahogyan mindnyájan úgy érezzük, hogy a szimbólikus nagy országút mellett lakunk, amelyen elrohan az élet, a jó és a rossz és a véletlen játéka építi és rombolja az emberek szándékait, érzelmeit és szívét... A cselekmény színhelye egy kis francia város, a déli, napfényes partokhoz vezető országút közelében. Az országút melletti kis családi házban egyszerű emberek élnek, akik nézik a rohanó forgalmat, megállapítják, hogy Nizza felé mennek az elsuhanó, tülkölő autók, vagy a svájci tavakhoz. Ábrándvilág és szellőcsapások nélkül élő lelki tó veszi körül az egyszerű embereket: a nyugalomba vonult kistisztviselőt, aki rajongva szereti lányát, s az objektív anyát, aki tudja, hogy az élet szilárd talaja egészen más, mint amilyenen az álmodozók járni szoktak. Ebbe a házba véletlen autószerencsétlenség folytán betoppan egy apa és a fia. A nagy,, világhírű íróművész és az ígéretes tehetséggel fejlődő fiatal festő. A ház kisaszszonya természetesen a fiatal festőbe lesz szerelmes, az író pedig, akinek halántéka már deresedik, s aki egész életét a boldogságot kereső elégedetlenséggel és nyugtalansággal élte át, lassan ébredő boldogságot érez, s már-már ott tart, hogy a maga számára kérje meg azt, aki a fiába szerelmes. Sem a fiú nem tud a leány vonzalmáról, sem az apa. Majdnem kialakul egy fájdalmas háromszög, amelyben az apa és a fiú egymás iránti szereldének kellene öszszeütközni. A kérdés úgy oldódik meg, hogy az apa és a fiú eltávoznak az országút melletti kis családi házból, amelynek lakói életét pár napig foglalkoztatták. Az autó elviszi őket tovább, az élet nagy országútjainak elágazásai felé. Soha többé nem térnek vissza. Az országút melletti ház lakói pedig keresztülesve a lelki válságon, újból élvezik azt, ami szép, jó, és új életprogramot keresnek a maguk számára. - Nagy élmény a darab és rendkívül művészettel játssza a Kamara Színház együttese. A művészet legmagasabb foka az, amidőn egyszerű szavakkal fejeznek ki az író alakjai örök érzéseket. A darabot, amely az intim színpadon rendkívül kedvesen hatott, Szörényi Éva és Gázon Gyula művészete viszi. Lchotay Árpád, az öregedő, de friss lelkű író rokonszenves szerepében mély művészi munkát árult el. Berky Lili és Apáti Imre az élet természetességét és közvetlenségét adták, ami a művészet teljes érvényesülése. A díszletekkel nem voltunk megelégedve: nagyon kispolgári volt a miliő, s valószínűtlenné tette, hogy a nagy író differenciálódott lelke az egyszerű képek és bútorok között a második napon elégedetlenséget nem érzett volna, ha az ébredő szerelem lekötötte. A játékmester sikeres munkáját Major Tamás végezte. - ' (s.) * Bercseli A. Károly színjátékát, a „Fekete Máriá“-t, már a szegedi szabadtéri játékok műsoráról ismerjük. Most a Nemzeti Színház mutatta be elég szép sikerrel. A darab meséje a szegedi alsóvárosi franciskánus templom egyik szentképe, a Fekete Mária körül bonyolódik. A sok képre tagolt misztérium cselekménye meglehetősen bonyolult és fárasztó. A darab azonban mozgósít minden külsőhatáseszközt. Az írónak egyébként van mondanivalója és ha beletanul a drámaírás mesterségi részébe is, maradandó értékeket fog alkotni. A darabot Táray Ferenc rendezte. A szereplők elsőrendű alakítást nyújtottak. Különösen Juhász József, Somogyi Erzsi, Csortos Gyula, Hosszú Zoltán, Ungváry László, Pataki József stb. alakítását kell kiemelnünk.★ A Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága Kodolányi Jánosnak, a kitűnő írónak az új darabja lesz, amelynek címe: „Vidéki történet“. Kodolányi ebben a darabjában egy falusi orvos küzdelmét mutatja be a vidék elmaradottságával. A dráma főszerepét Tímár József fogja játszani. A női főszereplő Kongv és Tóth Erzsi lesz. A rendezés munkáját Nagy Adorján végzi. Eredeti bemutató Sopronban. A soproni színházban Tolnay Andor társulata nagy sikerrel adta elő Ostor Lajos „Szeretnék szántani“ zenés játékát. A színészek közül Meggyesi Juci és Danis Győző tűntek ki. A darabot a kassai színtársulat is elő fogja nemsokára adni. szabadág 1938 november 1. Argentínai magyarok között Látogatás Avellanedában Vér Andor, a Szabadság kitűnő munkatársa, a prózai és a verses bajvívás tehetséges újságírója — mint annak idején megírtuk —, hosszabb tanulmányútra Délamerikába utazott. Jelenleg BuenosAéres-ben tartózkodik, ahonnan felkereste Argentina legnagyobb magyar telepét, Avellanedát. Az alábbi riport erről a kirándulásról ad nívós és meghatott rajzot, amelynek soraiban ott vibrál a hazájuktól messze sodródott magyarokédes emlékezése és hazavágyó fájdalma. Avellaneda, november. Tegnap meglátogattam az avellanedai magyarokat, akik egészen közel, alig egy ugrásnyira latinak Buenos Airestől. A két várost egy híd választja el egymástól a Riachuelo folyó hídja. Ez a Riachuelo kicsi, de bővizű folyó, hátán, a híd körül, hemzsegnek a fehérhajók, amelyek gabona-, gyümölcs-, bőr- és fagyasztott hússzállítmányokkal megrakodva indulnak innen a La Platán keresztül Európába. Avellaneda — gyárváros, Argentínának egyik legfontosabb ipari gócpontja. Vas-, szerszám-, bőr- és textilgyára, kisebb ipari üzemek egész tömege, s két hatalmas méretű „frigorofico“ — fagyasztott húsgyár — teszi jellegzetes gyárvárossá Avelanedát, ahol csinos, kis kertes, de minden stílus nélküli családi házakban és fával bélelt, hullámos bádog — úgynevezett: chapa-házakban élnek a munkások ezrei. Az utcákon, amelyeket itt-ott füves és mocsaras részek szakítanak meg, gyerekek hancúroznak (rengeteg itt a gyerek!), minden házból rádió bömböl ki,s a kapuk előtt lócákon asszonyok ülnek és tereferélnek. Van ebben valami meghitt falusiasság, csak épp az a különbség, hogy ezt a „falut“ százezer ember lakja, s remekül aszfaltozott utain villamosok, autóbuszok és teherautók dübörögnek. Itt él az argentínai magyarság zöme. Nem zárt tömegben, de szétszórtan ebben az óriási kiterjedésű városban, kb. ezer család. Tekintélyes szám ez, ha meggondoljuk, hogy egész Argentínában nem igen él több 25.000 magyarnál. Vannak, akik ezt a számot is túlzottnak tartják, mások pedig túloznak és negyvenezer magyarról beszélnek. Senki sem tud biztosat, mert az itt élő magyarságról sohsem készült hivatalos kimutatás. Ezer család megfelel ötezer léleknek! Tehát, az argentínai magyarságnak hozzávetőleg egy ötödrésze él Avellanedán. Csaknem mind falusi magyar, aki azelőtt Erdélyben, Bácskában, az Alföldön és a Felvidéken túrta a földet, s javarészük az utolsó tizenöt esztendőben vándorolt ki. Évekig küzdöttek, kínlódtak itt, míg végül mindnyájukat felszívta a gyár, átgyúrta roppant kohójában Amerika, s gyökeret vertek ebben a gazdag televényben, olyan erős gyökeret, amelyet talán el sem lehet szakítani többé... tuk magunkat, hogy ittragadunk, akkor már 29 pesó volt a törlesztés. No, de hamarosan lenyomjuk ezt is ... Így van ez Bartókéknál, Komlóssy Antaloknál, Nádházy Józsefeknél, meg a többieknél, akiket felkerestünk. Egy kétszobás családiház verandával, a kisudvaron óllal, amelyben tyúk kapargál, s néha disznó röfög. Az udvar végén van egy tenyérnyi kert is, ahol kevés zöldség terem, de olyan jó elbíbelődni vele. Mert az esztergapadhoz szokott kezet legalább visszaemlékeztetik a honi földre ... Rákóczi-, Kossuth- és Petőfi-kép a falon Este elmentünk a „Magyar Egylet”-be, amelyet kemény munkával,, lelkes önfeláldozással teremtettek meg Mészáros-Angel Péter és társai. Az egylet kapuján magyar és argentin színekkel díszített címer fogad. Az impozáns teremben, ahol színi és kulturális előadásokat, ünnepségeket és táncmulatságokat szoktak rendezni, Rákóczi, Petőfi és Kossuth képe függ a falakon! De ott van mellettük San Martin, az argentin szabadsághős és Sarmiento, a nagy kultúrpolitikus képe is, bizonyítékul annak, hogy az avellanedai magyarok ' hű fiai ’ új hazájuknak is... Az egyesület kezdeményezésére létesült pár évvel ezelőtt a pinerói magyar iskola is, amelyet ■— a valentin-assinai másik iskolával együtt — a magyar kormány tart fenn. Négyszázkötetes könyvtárat gyűjtött össze az egyesület, s programjába vette, hogy rövidesen magyar házat és betegsegélyzet is létesít, ami annál dícséretreméltóbb dolog, mert az egyesület minden hivatalos támogatás nélkül működik, s csak szegény munkások tagdíjaiból és áldozatkészségéből teljesíti hivatását. A nagyteremben gramofonzenére roppja a csárdást a fiatalság, mig Petróczi Istvánná, Mészáros Angel Péter, Fekete József és Szeitner József mérnökök, s még néhány derék magyar *— a söntésben ülünk, ősömdesen borozgatva beszélgetünk a hazai dolgokról, — meg a kolóniában dúló egyenetlenségekről. Bizony az én magyarjaim beszédébe egyre sűrűbben vegyül a spanyol szó. Csodálkozom ezen, s bizonyködöm, hogy én, ha ittmaradnék, akár húsz évig is megőrizném a nyelvtisztaságot. — Nono — mondja az egyik —, nem biztos az, senor. Egyidőben mi is csináltunk egy kis „nyelvtisztító“ mozgalmat. Ha összejöttünk, perselyt tettünk az asztalra, s aki idegen szót ejtett ki a száján, annak 5 centavost kellett bedobni a perselybe. Bueno! — tette hozzá —, ment is a dolog ,,mas a menos“ (körülbelül) három napig, de annyi ötcentest „cobrált be“ tőlünk a perselybe, hogy sürgősen abbahagytuk, nehogy tönkremenjünk... Nevetnek. Én pedig belátom, hogy igazuk van. A hosszú évek, a kemény munka, a levegő és a merőben más életberendezkedés megtöri még a legnyakasabb ellenállást is. Lassan, szinte észrevétlenül formálódnak argentinokká a mi magyarjaink. De érzésben megmaradnak magyaroknak! És ez a legfontosabb ... VÉR ANDOR „Adjon Isten../ Mészáros Angel Péter, aki kitűnő és hivatott vezetője az avellanedai magyaroknak s lelkes propagálója lapunk, a Szabadság eszmevilágának, kalauzol itt, s vele együtt kopogtatok be egy pár családhoz. Új ember vagyok itt, s számomra még egészen különös érzés az óhazától több mint 20 napi járóföldnyire, 14.000 kilométernyire benyitni egy portán, ahol a gazda ajkán nem a „buenos dias“ hangzik fel, hanem az „adjon Isten“, meg az „Isten hozta!“ Ilyen érzés vesz erőt rajtam itt is, Bartók József vendégszerető házában, ahol ízes székely szó folyik a házbeliek ajkáról, de beszédükbe már spanyol szó is keveredik, mint ahogy a kávé mellett, amellyel szívesen kínálnak, körbejár a „yerba maté“ is. az argentinok nemzeti itala, ez a furcsa, de egészséges keserű tea, amelyet kis, tökalakú szopókán — bombillán — keresztül szív az ember, s ha megkínálják, a legnagyobb udvariatlanság volna visszautasítani Bartókék saját házukban laknak, s az ő életük hű keresztmetszete a kivándorolt falusi magyar életének. Kijönnek, hányódnak-vetődnek, birkóznak a nyelvvel és a nyomorral, aztán győz a szívósságuk, bejutnak a gyárba, nyelvük egyre könnyebben pergeti a spanyol szót, órabérük felmegy egy ..pesó“-ra, néha még többre, a keresetükből tisztességesen megélnek, kezdenek tőkét gyűjteni, van, aki családi házat is tud építeni, vagy kisbirtokot vásárolni. — Mikor kijöttünk — mondja Bartók — még hét pesó volt a telek havi törlesztése. Akkor nem vettünk, mert azt hittük, hogy egyszerhazamegyünk. . Mikor elszán Magyar kultúra Az elmúlt hét művészeti eseményeibe belehasadt a magyar feltámadás hajnala!... Amikor elmúlt szerdán jóval a színházi és hangversenytermi előadások megkezdése után elterjedt a német-olasz döntőbírók határozata, óriási nyüzsgés kerekedett a nézőtereken. Az egyes színpadi jelentek és zenetételek befejezésével szünetet kellett tartani, hogy az egybegyűlt közönség kirobbanó lelkesültségét le lehessen nézetni. Könnybelábadt szemű emberek áhítatos lelki emelkedettséggel szabad folyást engedtek kitört örömüknek. A vesztibülök, dohányzó- és büffé-helyiségek megteltek közönséggel, egymás kezébe adták a napilapok rendkívüli kiadásait s itt is, ott is felharsant a zúgó éljenzés. ! Most bevisszük a felszabaduló területekre a magyar kultúrát és művészetet is! .A kultuszminisztérium művészet osztálya serényen dolgozik, hogy a visszakerült országrészek területén felélénkítse a magyar művészeti propagandáit. Az a terv merült fel, hogy a magyar királyi Opera és a Nemzeti Színház előadási körutazást tegyen ezeken a területeken. A vidéki színpadok, a mozi-, és hangversenytermek foglalkoztatása és magyar művészeti műsorral gyarapítása roppant fontos kurtevékenységet jelent. Ez állami feladat és nem szabad üzletes alárendeltségnek kitenni. M. R. FILMBEMUJTATÓK BESZÁLLÁSOLÁS. Nóti Károly, az ismert nevű és bevált szövegíró Aszlányi Károllyal együtt írta ennek a vidám, hangulatos és nagy sikerekre jogosult filmnek a szövegét. Jókedv, gondtalanság jellemzik ezt a filmet, mint azokat az időket is, amelyeknek hangulatát olyan ellenállhatatlan erővel eleveníti meg a nézőben. Szlatinay Sándor a rendező s egyben a darab muzsikájának szerzője, nagy súlyt fektetetett a magyar filmekben eddig elhanyagolt zenei ötletekre és aláfestésre. A szereplők közül Szeleczky Zita vonzó és bájos alakítást nyújt. Ugyancsak elismerést érdemel Kiss Manyi. Kabos Gyula alakja a film főattrakciója. Páger Antal tartalékos huszárhadnagya, Rajnai Gábor figurája, a két Pettxes alakítása járulnak még hozzá, a film sikeréhez. KATJA. Ezt a filmet Riberco hercegnő szellemes és merész regényéből készítették a franciák. A film főszereplője Danielle Darriaux, aki ma egyike a legnagyobb filmszínésznőknek. Partnere: John Loder, a cár szerepében, mértéktartó és nemes EGY BONYODALMAS ÉJSZAKA. Francia filmcsemege: Sacha Guitry, a népszerű francia színésznő új filmje, Az urak és cselédek viszonyát mutatja be sok szatírával. Ő Bálint Endre festőművész kiállítása. Bálint Endre sikeres kiállítása nemcsak a napilapok gyorslélegzetű, igyekvő és elmélyülni nem mindig hajlamos kritikusait győzte meg komoly művészi törekvéseiről és iskolás formamegoldásokon már túlemelkedő színvonaláról , hanem megállította az igényesebb órabért is. Csaknem minden képe tájkép, lankák szelíd hajlata, folyókanyarokkal körülölelt tájak engedékeny, összehangolt motívumai, artisztikusan kiképzett horgászó, vadászó, sétáló figuráival, könnyedén vonuló dombéleivel egy kellemes, zsongító révületbe vonja a nézőt. Akvarell-színei szelíd zöld, enyhe kék és kellemes átmeneti szürke változataiban a legmeggyőzőbbek. Kár, hogy formakincse még nem bontakozott ki teljes gazdagságában ennek a valóban, tehetséges festőnek. SZERKESZTŐI ÜZENETEK un ■in ii—s— ■■■■■■ shiwhi mi......... I. Antal, Hédervár. Előfizetése a most küldött összeggel együtt 1939. április 15-ig rendeztetett. — B. A., Erzmieben. A honorárium rendelkezésére áll. — Vér A., Buenos Aires. Levél megy. — V. István, Békéssámson. Előfizetése a most küldött összeggel. 1939. szeptember 1-ig nyert kiegyenlítést. — K. I., Debrecen. A kért példányokat elküldtük a megadott címekre. — N. V., Pécs; K. V., Szolnok. ■Sajnos, nem váltak be. — M. I., Miskolc. Nem felel meg a valóságnak. — A. L., Szeged. A kérdezett füzet címe: Mit kell tudnia minden magyarnak a ruténekről? Irta: Dr. Darás Gábor. — V. K. Székesfehérvár. A hadilevéltár ■íme: Budapest, I., Vár, Bécsikapu-tér 4. sz. — Frontharcos. Károly-csapatkeresztet csak az igényelhet, akinek legalább tizenkétheti arcvonalbeli szolgálata van és ez alatt az idő alatt harcban is részt vett. —■ Gazda. Csak a szőlőtőkét kell betakarni, a vesszőket nem. Egy tőkén csak egy vesszőt kell meghagyni a tavaszi metszésnél, ha lugast akar csinálni. — 3945. sz. előfizető. Az Északamerikai Egyesült Államok budapesti követségéhez: V., Szabadság-tér 12. szám kell fordulnia és itt előadni kérését Esetenként bírálják el az ilyen ügyeket. Ha tovább maradna az Északamerikai Egyesült Államok területén, mint amennyi időre vízumot kapott, akkor egyszerűen kiutasítják. — Érdeklődő: Ipolyság város az Ipoly folyó mellett fekszik. Az elcsatolás előtt Hont ■negye törvényhatóságának, a járási főszolgbírói hivatalnak, kir törvényszéknek stb. székhelye volt. Lakosainak száma az 1910. évi n.ép■zámlálás szerint közel 5300 volt. — L. Vásárosnamény. A törvényes kiskorúak vallásváltoztatása kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a szülők különböző vallásúak voltak s egyikük a másik vallására tér át. Ekkor a hét éven aluli gyermekek a szüők kezes vallására az árvaszék beleegyezésével térhetnek át Evegből a szülőknek kérvényt kell kel ■dni az árvaszékhez s csatolni kell házassági anyakönyvi kivonataikat, amelyeken az áttérés megtörténte már igazolva van,továbbá a kiskorúak születési anyakönyvi kisvonatait Az árva szék a hét éven felüli kiskorút meghallgatja, nem kényszeritik e az áttérésre s azután a beleegyezést megadja. Kiadja: EI.ÍÍDRS LAPKIADÓ R. T. Felelős kiadó: SERÉNYI GUSZTÁV NYOMATOTT A GLOBUS NYOMDAI MŰINTÉZET B.-T. KÖRFORGÓGÉPEIN, BUDAPEST, VLG ARADI UTCA 8. - NYOMDAIGAZGATÓ JANGERMAYER KÁROLY.