Előre, 1913. január (2. évfolyam, 2-27. szám)

1913-01-30 / 26. szám

m=x=^^mmwmmmmm ■ _■*>» ■[ » TÁRCA. A bátyám meg én. Irta: Heltay Jenő. — Legokosabb lesz, ha bené­zünk a kávéházba, — szólott új­ra a főhadnagy. — Ilyenkor mind ott vannak, ott lesz az öcséd is . — Talán mégsem, —■ tiltakoz­tam szeliden. —• Gyere, ha én mondom ! * » Most már megtörtén és a hom­lokomról hideg verejték kezdett gyöngyözni. Bementünk a kávé­házba, amely tele volt katonatisz­tekkel és önkéntesekkel. Én a le­hetőség legvégső határáig bele­­bujtam a télikabátomba és óvato­san megálltam az ajtónál, míg a főhadnagy sasszemmel nézett kö­rü­l a füstös odúban. — Itt nincs, — mondta aztán. — Talán a másik kávéházban . . Négy kávéház van A—kon, mind a négyet beutaztuk, monda­nom sem kell, hogy eredmény nél­kül. — Majd megtalálom én, — mondtam a főhadnagynak, — mi­nek fáradnál tovább. — Nem, nem, — tiltakozott a főhadnagy. — Talán még a ven­déglőben van . . . Árkon hat olyan vendéglő van, amelybe katonatisztek járni szoktak. Bejártuk mind a hatot. A hatodikban a főhadnagy így szólt: — Vacsorázzunk itt meg. Va­csora után majd elmegyünk együtt az öcséd lakására. . . Ettől féltem a legjobban. Mi lesz akkor, ha a főhadnagy be­nyit abba a szobába, a­melyben az egyenruhám, a panganézom, a sapkám úgy hever szanaszét,­­ hogy délben odavágtam? Mi lesz, ha a házbeliektől megtudja, hogy rögtön ebéd után civilben elmen­tem hazulról és mind e percig nem jöttem vissza? Itt most már csak egy dolog segíthet. Leita­tom a főhadnagyot. Le is itattam. De a helyzet­­■ 1- zel nem javult. Sőt! A főhadnagy aki erőteljesen ingadozott, belém kapaszkodott és azt mondta: — Most már nem keressük to­vább azt a haszontalan frátert. Hozzám jössz! — Az nem lehet, — jelentettem ki határozottan. A főhadnagy nagyot nézett. — Nem lehet? — kérdezte las­san — Ezt nekem mondod, Kop­­ferneck főhadnagynak? Ha még egy szót szólsz, lelőlek, mint egy­kutyát . *­­ ** És már a kezében volt­­ revol­vere. — Nem szóltam semmit, — mondtam megszeppenve. — Jobb is! Barátom vagy, te­hát nálam hálsz. A kutyamosóm­nak pedig kiadom a rendeletet, hogy reggel tiz órakor hozza ide az öcsédet a lakásomra . . . — Óh az fölösleges . . . — Ácsi! Reggel tiz órakor az öcséd a lakásomon lesz . . . Hogy micsoda éjszakám volt, arról nem is beszélek. Egész éj­jel le nem hunytam a szememet. A sötétben az volt az egyetlen örömem, hogy az álszakálamat, meg a bajuszomat lerakhattam. Reggelre talán elfelejti, — vi­gasztaltam magamat. De nem felejtette el Hat óra­kor bejött a kutyamosó. A főhad­nagy egy percre fölébredt: — Elmegy Érdy önkénteshez és tíz órára idecitálod. — Ugyan hagyd, — szóltam közbe. — Én most fölkelek és el­megyek hozzá . . . — Ha megmozdulsz, lelőlek, — mozdult rám a főhadnagy. Megsemmisülve temetkeztem az ágyba. Félóra múlva a kutyamosó visszajött azzal a jelentéssel, hogy­­Érdy önkéntes nincs otthon az éjszaka sem volt otthon. A főhadnagy káromkodni kez­dett : — Hová lett az a fickó? Hová lehetett? Mindegy! Elő fog ke­rülni ... Ne félj, elő fog kerülni. Ezzel fölkelt, bezárta az ajtót, lehúzta a kulcsot, a kulcscsal a kezében újra lefeküdt és tovább aludt. Ekkor fogamzott meg bennem az a gyanú, hogy a főhadnagy nem ült föl a mesémnek és már régen kitalálta, hogy a bátyám meg én, egy ember vagyunk. De vájjon tényleg kitalálta-e? Mind­egy! Nem volt szabad tovább ha­boznom. Óvatosan fölkeltem, fel­­­öltözködtem, az asztalhoz men­tem, egy kis cédulára néhány men­tegetőző és hálálkodó sort irtam, aztán kiugrottam az ablakon és hazarohantam. Az álszakál­, a ki­kölcsönzött ruhák egy pillanat alatt eltűntek, velük eltűnt a bá­tyám is. Megint katona voltam. A főhadnagy csak este bújt ki. A kávéházban meglátott és ingá­hoz intett. Dobogó szívvel, t­­án kissé sápadtan is, de azért elég szemtelenül álltam meg előtte. — Hol van a bátyja? — kér­dezte tőlem. — Főhadnagy úrnak alássan je­lentem, már elutazott. — És hol volt maga tegnap óta? — Főhadnagy úr . . . én . . . én . . . A főhadnagy villámló szemmel nézett rám. — Ön . . . ön .. .­­megérdemelne egy kis garnizon­áriszomot ... — sivitotta félelmetesen. — Főhadnagy úr . . . — Hallgasson! Még az egyszer megkegyelmezek magának, meg­kegyelmezek magának a bátyja kedvéért, akit nagyon megszeret­tem és aki éppen olyan úriember­nek látszik, mint amilyen csirke­fogó maga. De ha ez még egy­szer ismétlődik, nem fogom nézni azt a barátságot, amely a bátyjá­hoz fűz . . . Különben érdekes, hogy maguk nemcsak jellemben, de még arcban sem hasonlítanak egymáshoz. A bátyja a szebbik fiú! Abtreten! Máig sem tudom, hogy én csap­tam-e be a főhadnagyot vagy, ő csapott-e be engem? -------------------- - (•* k­ L 5 R E ^ ---------o---------­— Tolvaj fogalmazó. Vácról ír­ják, hogy december 31-én az úri kaszinóban ellopták Zádory Lajos auzótáros zsebéből Browning­ re­volverét, de a tettest ak­kor nem találták meg. A­aangkhan a fegy­­• r ítrfefe.JL.: *►***•-«••*. r SCHÖBERL BUTORGYÁROST MEGÖLTE A FIA. Budapesten a Kossuth Lajos­ ut­­c­ai korzó télnek idején meglehető­sen kihalt. Esténként csak keve­sen fájták az aszfaltot, de a­kik vasárnap , január 12-én este nyolc óra tájban ott sétáltak a keményre fagyott utón, megdöbbenéssel vet­tek tudomást arról a borzalmas gyilkosságról, mely a Ferenciek hazárában történt. A harmadik emeleten lévő, nagy kényelemmel berendezett lakásában akkor ölték meg idősb Schöberl József bútor­­gyárost, a külföldön is ismert nap­pal szék­s éjjel egy zseniális fel­találóját. A jómódú, életerős fér­fiút tulajdon fia, a huszonnyolc éves József ölte meg titokzatos kö­rülmények között s a rendőrség csak annyit tudott megállapítani, hogy a fiú elmezavarában követte el a rémes gyilkosságot. Schöberl József évek óta epilepsziáiban szenvedett. Iíz a betegsége később súlyos agybántalmakat idézett elő a fiú hülye lett, családja azonban nem helyezte el ideg,gyógyintézet­­ben. Otthon kezelték, dédelgették és kedvtelései közt elnézték azt is hogy a fiatal­ember egyedüli szen­vedélye a fegyvergyűjtés volt. Ez a mánia azután egy őrülési roha­mában fegyvert adott a fiú kezé­be, az ingerlékeny, beszámíthatat­lan ember édes­apjával civakodni kezdett, mert apja arra kérte, hogy feküdjék le, és a szóváltás hevében agyonlőtte. A szerencsét­len ember nyomban m­eghalt, fele­sége és két leánya pedig ezalatt színházban szórakozott és sejtel­mük sem volt arról, mily szörnyű tragédia játszódott le otthon intézetben Matzenauer Ferencz börtönügyi fogalmazó íróasztalá­nak fiókját feltörték és kiloptak belőle 150 koronát. A gyanú mind­két esetben Páldy László börtön­­ügyi fogalmazóra esett, kit halló rendőkapitány magához idézett, Páldy minden tagadott. A minap újból meg kellett volna jelennie a rendőrkapitány előtt, de Páldy megszökött, és valószínű­leg Buda­pesten bujdosik. Felesége azt ál­lítja, hogy Páldy hollétéről ő sem tud semmit. Páldy 30 éves, feltű­­­nő szép ember. Szegeden kezdte pályafutását, ott lopással gyanú­sították, de az ügyészség megszün­tette ellene az eljárást. Innen a minisztérium börtönügyi osztályá­ba rendelték, de dologtalan és könnyelmű élete miatt Vácra áthe­lyezték. Kragujevics Spázó, ki büntetését a váci fegyházban ült, szenzációs vallomást tett Páldyról. Azt mondja, hogy Páldy vele Bu­dapesten egy társaságba járt, majd perverz emberekkel érintke­zett és néhány koronáért rossz er­kölcsű­eknek átengedte magát. Kragujevics határozottan állítja, hogy Páldy tolvaj. A csendőrség Páldy körözését elrendelte. — Az élet fortelmeiből. A buda­pesti esküdtbiróság a minap tár­gyalta zárt tárgyaláson Mikovich Lajos dr. biró elnökletével Bart­a János, egy szállóbeli pincér ügyét. Gyermekrablással volt vádolva, mert egy kis leánykát csalt le a pincébe, de a gyermek lármát csa­pott és ezért megmenekült tőle. Az esküdtek gyermekrablás helyett gyermekfertőzés kísérletében m­on­dották ki a vádlottat vétkesnek, mire a bíróság nyolc havi börtönre ítélte. A vádlott semmiségi pa­naszt jelentett be. — Felmentett elvtárs. A napok­ban Budapesten ismét görnyedve hordták föl a törvényszék szolgái az esküdtbíróság tárgyalótermébe Magyarországi hírek, 8. oldal 4* 4,~4* 4* 4*4* 4* 4* 4* 4* 4* 41 HM 4* Hh 4* 4* 4* Hf* 4» 4* 4* 4* 4* 4* 3 THE ASSOCUED MERCHANTS SS STAMP COMPANY g§ EZÜST JUTALOM BÉLYEGEK melyek jó hírnevükkel biztosítják az üzlet megbízhatóságát. Kérjen mindenütt ezüst jutalom bélyegeket és ne fogad­jon el mást. Az ezüst jutalom bélyegekkel teli könyv értéke jóval nagyobb a többieknél. Egész lakását beren­dezheti, ha gyűjti az ezüst jutalom bélyegeket. Ezek a bélyegek, a­melyekben a gazdasszony megbízhat. Látogassa meg jutalomüzletünket 1252 Third Are a 72 és 73-ik utcák között. New York, N. Y. ■ SZELVÉNY jjg 10 Ezüst Bélyeg Ingyen ||| | ■ Ezen szelvény bemutatója egy 25 centes ■ 1 ■ 1 bevásárlás alkalmával bámely üzletben | | • 10 külön ezüst bélyegre jogosult. • __________________________ ._____________­­ ...............­ ...........—_______|................. .....——­­­.................. ^♦j**1^4^5.4^4^1*4^*4*^M5^1^1**5**1*4.4^4*4*4M5**!^v4***'**!**1^1­*4*4*4*4**M*4*4*4^5*4**!*4**WHW*4^4^^ : t FIGYELEM! ! ! FIGYELEM! ! !­­I* t T Mindenkit érdekel, hogy a New Yorki Első Magyar Betegség V 5­­gélyző Egylet nagyszabású TÁNCVIGALMÁT folyó évi február 1 X hó 8-án az új SOKOL HALLBAN 525 E. 72-ik utca tartja, mely V , Y alkalommal színre kerül X I A Gyári Lányok $ X színmű. — Belépti dij 25c, ruhatár 15c. — Rendező Kovács Ká- ^­á­roly. A zenét Erdélyi zenekara szolgáltatja. A darab, mely a dél- f­e­lj­o­gozó munkásság helyzetét, annak sérelmeivel tárja elénk és e tes- X X tűjét nehéz munkája, melyet a mulatság érdekében kifejt, méltán 4. ' Y megérdemli, hogy a munkásság megtekintse. Y . Y Azon reményben, hogy a munkásság becses megjelenésével . X támogatni fog bennünket, vagyunk tisztelettel: y 1 f a Vigalmi Bizottság. T ■'T • *' ' . l c; h ^ -O 'cc N3 4^ ^ dl 44 cP ^ i .h re ^ ^ H k -t—■ rá i. vfi .3 i «I | ” i i *ft. s.is|3Sa|g i a Sll 51» i sills ‘ i ! * S J C « ü rS 'll 1? . ® A ^ J i ® * ^ J. :3 £ -'S S 'S 2 «S *. 2 ^ 1 n % «, ^ 1 iss 1* s 48 'S - & 2 5a .§ I -s a ^ g 111 q §II-s 11 -|s §3111í11 ^1.31-a a5 «3^ afeS*sa^aa-S§a^-sö,® ISf t m l l“|7s "-a §.s « > “S’SI = sa.g gs w f w 51: s! 5 -j!! f * 1 f I El fe'&i 11 1«g L i I > I I tő h « tö d Círt n* eö O' « S 3 rjí 05 'P ° -P o cc cí O n § ? '»ö © J J e<3 cö cv: tS3 -*-? >,-2 2 m 2 rQ ^ , ry i y Cv I 1 , í> 2d 2 2 2- ® v2 r—< r-i r—í X t-A ' ( ! * i-H = £ .= £ I ö 2. I ^ I SC5 p gf S 3 g- £. I !T 2. | 2 A gt & | 2^1 g I g I ä ö J gí g | g 2 I £ 3- o: O, 5 & & |o= I' H 2 ft 3. W 6- S | gí E i , - 2 f : S' || B f 111 S-1 g. g ? g %■ g 3£ 11 :I g S. • E“ §. § |rf S-5 ES-I g-?-s S *as'i-|g:s.rw5.5i-^ K g» d S- 2- I o S £ IwJ g s I .S. I ^ I ® ^ g g. I £ 2 $ S 3 i_1 ^ | - erdg i jí S“S:||3. 2- | 23.w$'g . ^<§21 2 p cr 3 o a Í ^ 2Í -7 s- g ^ B I - g $ ■ I t f s;3 I* ti P g^f Is 5^1 §=1=^? as I gi^CfQ 2'rS íF 0»^CP32ptt!?5EÍ. "* ts ^ h ^ 3 2 o o § E £ " 2> 2- p- o- ^ S S- S: 3 £ CL 3. w to- I 5 SL 00 g - g «1.^1 dS-gi S &|S' I.SfSSä • lg ^ 1 :11 ?i r m ímn mu?I I? t? n r- oq 2 b s 2 Í*TÍ2 ssro-a |i |i äf|.^Hilggri#i! Ri I |-s & S111! I i • gfg- splits Ifi s 1 ^ af 31 r 11?rIf gs'23 s-p s-1“1 ís.? r“ £I C§il x =-1 s- * ^ 1 1 I -E- & §; 8 2 g.-o « g. a, 8 * I £ | “a g g g1 E » 3g-S'5:r*^grS-iSBS-'Sli;?S-l »3^0^5 2.3«- r bű ^1?I!lairf;1 rn 3 ry, p B í m B " o - E 4 2 ÍV ® H O - g. p 2. 2 OQ 2 o< 2 ^ co -d Gp 2 o ®, ® n (rq h 2'<S ® ®w .2 2C^^ » & o 5 S ® S-ö í p£a 2- 2:sS. 2 S- o:^ g N ® H' , £>• 2T o«»g*3öcB£ä’r N£ »2B «c;: ort-2&Jara|gJ i s 1-^ r-^e-d51? Ti pr o o í+ 5 - o p 3(5 ®. 2, -.c < ti , s fi-1 s- a g­g:| a.?-»- H »* b sS 121 b r­I á 1-Slv" Illír sági á- s g-S „ I i i i t i i . • ’ d cö __r 'Q3 a J 'O p ^ * a ro a .r-í _L -H N cJ O ÖOOícö-g^íJrt ^ 5 lí § | .s.g ® «Há j-g fe-gS;? ® ^ 'T3'-*2a S r;f o;Í 4J « ch B m 1­B -3­­ ,0 n -0 Jo -2 2­a 2­3 rt0 as © g :§ '«S­­o ~ ^ ^ S ^2:S “iS £ ^ÄS-2- ! 2 « 'O ^ cí O 2S'?3, a,b£).<ücí.2r^%r3 ^ ^2d.2s 50 V 2 a g S, 2^ g « ^ .2P I O 'g § 'S « 3 :ö 2 d s 2d N I ^ S«e5s0gbJ I £-2^1 S ” s 3 rS *1 ► í» g3 -S ^ 'S 2 *a J O ^ ö 2 +» N s § ^ co .'S« S ,2 5) -p >o 2 ;o 2 r-M cj 2 -M o -^» ^ aj vo ** .i3j '0)^10^ 1 'S 2 '« - ü ^1-5 « N -1 £ ■ N ® n eS g ^ +Í2B bß—1 «agiri» Ifilll" Llli-S^lfl j-Slí^KS SÍ Sflf sill J.| |J. I «3 O siti Iliiéi! Ill'l'l l1«|lll| 1 € & 1 -i 1 1 111 1 !i ® §| | ^ 11 ^ a -4-2 -4-í N «f-l *P ß pr-l^ rH i—ll>í>P *—* V

Next