Előre, 1914. szeptember (10. évfolyam, 806-831. szám)

1914-09-16 / 819. szám

VOL. X. ÉVFOLYAM, NO. $$. ^ s ^ NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, WEDNESDAY, (SZEDRA) SEPT. 16, 1914. LGIYES SZÁM­ÁRA 1 CENT TÁMADNAK A NÉMETEK A hadiszerencse ismét fordulni kezd. — A visszavonuló németek megálltak s visszafordulnak a franciák ellen.­­ Az egész vonalon kiújul a harc, s minden jel arra vall, hogy a németek győzelmé­vel fog végződni.­­ Állítólag 15,000 szerb tart Budapest felé. ZORD IDŐK OTTHON Az osztrák hadvezetőség lehetőleg titkolja a nagy galíciai vereségeket, amelyek­kel pedig az egész világsajtó tele van. Az osztrák és magyar lakosság nem tudja, hogy voltaképpen mi történik a csatatereken, s csak a végeredményt fogja megtudni. Talán nincs értelme a titkolódzásnak, mert a nagy titkok előbb-utóbb úgyis kipattannak, de talán van értelme, mert az osztrák császártól s az osztrák hadvezetőségtől, mely a nagy háborút megindította, számon találnák kérni az elkeseredett népek, hogy mirevaló volt az egész véres komédia. Ború terjeng az egész monarchián s komor a hangulat Budapesten, mert minden titoktartás dacára is kiszivárog a szomorú való, a galíciai vereségek egész sorozata. S ezt nem enyhíti az az ellenség által elismert tény, hogy csakis a magyar ezredeknek s főleg a magyar huszárságnak köszönhető, hogy a vereségekből nem lettek katasztrófák. Mennél jobban titkolódzik a hadvezetőség, a félreismerhetetlen jelekből annál nagyobb katasztrófának az előszelét érzi a közönség. Holott talán nem is lesz kataszt­rófa, holott talán jobban megnyugtatnák a kedélyeket, ha föltárnák a helyzetet. így azonban a közönség rosszabbat tejt a valónál s képzeletében katasztrófává nagyítja a kudarcot, amelyre minden háborúban el kell készülni. Hazai honvédelmi miniszter úr ilyen hivatalos jelentéseket ad ki: “Ügyünk jó,­­de többet nem mondhatok.’’ S éppen ezzel a hallgatással rémíti meg a közönséget, amely úgyis halálra van rémülve Tisza István úr magatartásától. Ez az úr ugyanis a szerb háború kezdetén s a galíciai első harcok idején harsogóbb, fölfújtabb győzelmi jelentéseket adott ki, mint kellett volna, most pedig jobban hallgat, mint kellene, s a szerb harctérről, a szerbek mozdulatairól abszolúte nem adtak ki jelentést. S ha esetleg a szerbek már csakugyan Budapest felé nyomulnak előre, ezt épp Budapest népe fogja megtudni legkésőbben. Vanak egyéb jelek is, amelyek egyenesen megrémítik a kettős monarchia népét. Az öreg császár egyész nap tárgyal a miniszterei és s a laptudósítók megírják, hogy a tárgyalásokról úgy a császár, mint a miniszterek “rendkívül komor arccal távoztak.’­ Az alakoskodás, a takargatás, ferdítés, titkolódzás folytán a lakosság fantáziája szabadjára van bocsátva, s valósággal a katasztrófa szelét érzi. A NÉMETEK ELLENTÁMADÁSA Az alábbi hivatalos francia jelentésből az tűnik ki, hogy a néme­tek megfordultak támadásba mentek át, s a szövetségesek nagy vesz­teségeket szenvedtek. PARIS, szeptember 16. (Francia hivatalos jelentés.) A Bordeaux­ban ma délután 3 órakor kiadott hivatalos jelentés szerint a németek m­egalapodtak visszavonulásukban á­m‘rendkívül heves ellentállást fej­tenek ki.” A németek hétfőn kezdtek ellentállni a franciák előnyomulásá­nak az Aisne folyótól északra. Nem hisszük, hogy pár napon belk döntő ütközetre kerülne a dolog. A németek heves ellenállásra ké­szülnek Amiensnél. Minden jel arra vall, hogy igen komoly harcok fognak kiújulni. A németek ugyanazokat a hadállásokat foglalják el ahonnan egy héttel ezelőtt a szövetségeseket kiszorították. Ha ezeket megtarthat­ják, akkor képesek lesznek összeszedni összetört hadoszlopaikat s új­ra meg fogják kísérelhetni a támadást. A németek most mindenütt tüzérséget használnak, hogy hátvé­düket megoltalmazzák. Ennek az a következménye, hogy a szövet­ségesek veszteségei ismét emelkedőben vannak. A franciák lelkesedése nem csökken s folytatják támadásaikat a megerősített hadállások ellen, nem törődve ezek veszedelmes vol­tával. A NÉMET TRÓNÖRÖKÖS ELŐNYOMUL PARIS, szeptember 16. (Fran­cia jelentés.) A katonai szakér­tők egyetértenek abban, hogy a nyugati harctéren a döntés a trónörökös verduni seregének hadműveleteitől függ. Verdunt a trónörökös serege mindenfelől körülzárta s hevesen bombázza. Jelek mutatkoznak, hogy a néme­tek nemsokára az egész lotharin­­giai vonalon támadásba fognak átmenni. Ha a trónörökösnek sikerül az argonnei erdőt megtartani, akkor a németek teljesen megváltoztat­hatják hadvonalukat. A német trónörökös helyzete annyiban ve­szedelmes, mert visszavonulás­a esetén a francia váraknak szorít-­ hatják. A KUICK TÁBORNOK VERESÉGE .­­ LONDON, szeptember 15. (Angol jelentés.) Dieppeből érkezett jelentés szerint a szövetségesek legszélsőbb balszárnya, miután Royc­­nál és Hámnál bekerítő mozdulatot tett s a tengerpartról friss csapa­tokat vont magához. Kluck tábornokot 14.000, más forrás szerint 25.000 emberes megadásra kényszerítette, nagyszámú ágyúval és ha­diszerrel együtt. PARIS, szeptember 15. (Francia jelentés.) A német trónörökös hadseregét visszaverték, mikor Verdun és Toul közt át akarta törni a franciák hadvonalát. A császár megvert hadseregei két helyen is csatába bocsátkoztak. Az egyik csapat az Aisne folyónál sáncolta el magát. A szövetsége­sek ezt a hadállást nagy energiával támadták meg. A veszteség mind­két részen rendkívül nagy. A németek a középvonalon Rheims mellett nehéz ágyukat állí­tottak föl, melyek a franci­a hadcsapatokat öt mértföld hosszú terü­leten gyilkos tűzzel fogadták. Ennek dacára a franciák nagy bátor­ságga­ rohantak előre, hogy elvágják a németek visszavonulási útját. A szövetségesek a németektől több mint 200 nehéz ágyút zsák­mányoltak, 21 vasúti kocsit hadiszerrel együtt, melyet a németek hagytak hátra. A SZERBEK MAGYAR­ORSZÁGON —$— A londoni szerb követséghez érkezett szerb jelentés szerint a szerbek az orsovai vasútállomást összebombázták. Ugyancsak e jelentés szerint 150.000 szerb kalon*, benyomult Szerém megyébe, s Budapest ellen készül vonulni,­­fe­hir megerősí­tésre szorul. — Sze­rk.­­■ A NÉMETEK KIVONULNAK BRÜSSZELBŐL A németek Brüsszelt kiürítet­ték s Liegebe vonulnak vissza. Goltz tábornagy katonai kor­mányzó Belgiummal kötendő bé­ke érdekében tárgyalni akart a belga királlyal, de ez meg sem hallgatta. A tábornagy kiáltvány­ban tudatta Brüsszel népével a németek elvonulását. DÖNTŐ HARCOK FRANCIAORSZÁGBAN A franciaországi harctéren a válság elérte a tetőfokát. H­a a szövetségesek továbbra is oly diadallal haladnak előre, mint ahogy hirdetik, akkor a németek katasztrófája kikerülhetetlen. Ha ellen­ben a németeknek sikerül ellentámadásba menni át, a­kkor mindent v­­isszanyerhetnek. BERLIN, szeptember 16. (Német hivatalos jelentés.) Stein tá­bornok főszállásmester éjfélkor azt jelentette ide, hogy Franciaor­szágban nagy csata folyik, mely még eldöntetlen. A francia támadást visszaverték. "Haderőnk jobbszárnya — jelenti — a nyugati harc­téren nagy, de még eldöntetlen harcot vív. A franciák át akarták törni vonalainkat, de győzelmesen visszavertük őket. Más pontokon szintén eldöntetlen a harc.” Német parlamenti körökben egy nagy győzelemről szóló hír volt forgalomban, mely azonban még megerősítésre szorul úgy látszik, hogy a csata még folyik s eltart pár napig. A németek látszólag erősítéseket tolnak előre. Két-három nap múlva derül csak ki, hogy a német csapatok összefüggő hadvonalban ismét megragadják-e az offenzívát. Nagyon sok függ attól, hogy a német trónörökös elég gyorsan be fogja-e keríteni Verdunt, hogy az­után a hadműveleteket nagyobb stílben megkezdje. Galíciai harctér VESZEDELMES BIZONYTALANSÁG A mag­yar huszár dicsőségét, nemcsak a regősök énekelték meg, nemcsak a krónikások feljegyzéseiben olvashatunk róluk, nemcsak a történelem hideg lapjain találkozhatunk velük, de komoly le nem kicsinyelhető ellenség vezérlő tábornokai­ is elismerik és a legnagyobb elismerés hangján szólnak róluk. Ruzsky tábornok a Orodecknél Galíciában operáló, félmilliós orosz sereg parancsnoka egyike azon orosz tá­bornokoknak, aki,,k csodákat táviratoznak, a magyar katona, a magyar honvédhuszár, bámulatos teljesítő ké­pességéről, kitartásáról és rettenthetetlen bátorságáról. Ruzsky tábornok, nem vereséget jelent Petrogradra — mégis azt táviratozza, ha ez a hadjárat Oroszország részéről balul végződne, akkor is jelentős az, az orosz hadvezetőségre nézve.­­A mostani háborúban az orosz kozák csapatok szem­be kerültek a magyar honvédhuszársággal és bebizonyo­sodott, hogy nem bírják a kozákok a huszárokkal szem­ben megállani a helyüket. De viszont tanulhatnak a kozákok a huszároktól, harcmodort, kitartást, meglepő támadásokat, rohamok vihargyorsasága utánozhatatlanul tökéletes keresztül­vitelét. Egyet azonban nem képes megérteni az orosz tábor­nok és ez az, hogy honnan merítik a magyar legénységű csapatok , a magyar honvéd huszárok azt a rettenthetet­len elszántságot, azt a halált megvető bátorságot, a­mikor a magyar tisztek nem is állanak kancsukával a csapatok mögött. " .­­ A monarchia hadvezetősége is merített tapasztalatot a Galíciai hadjáratban. E tapasztalat szerint az osztrák­­magyar hadseregnek, kizárólagosan csak azok az ezredei használhatók, amelyeknek legénysége színmagyar. Galíciában és Orosz-Lengyelországban, ahol magyar ezredek állottak szemben az orosz csapatokkal, ott győz­tek is a monarchia csapatai. Az orosz csapatok­­ magyar ezredekkel szemben nem képesek a helyüket megállani. A helyzet Galíciában változatlanul súlyos a monar­chia csapataira nézve. Dr. Dumba Konstantin a monarchia washingtoni nagykövete, ma is adott ki hivatalos jellegű nyilatkoza­tot,­ a monarchia csapatainak az orosz csapatok felett, aratott győzelméről.­­ Ezzel szemben érkeznek orosz, angol és francia forrásból jelentések, köztük hivatalosak is — ezek már a monarchia csapatainak megsemmisítésé­ről szólnak. A táviratokhoz nem ..fűzünk kommentárt, részben azért mert mi is inkább Dr. Dumba Konstantin nagy­követ cáfolatának szeretnénk hitelt adni, részben mert az ellentmodó hírek közül a valóságnak megfelelőt ki­választani egyenlőre lehetetlen. A monarchia külügyminisztériuma által kiadott hi­vatalos jelentés: MANCHESTER, szept. 15. A Lemberg közelében le­folyt ütközet a monarchia csapatai részéről sikeres volt A monarchia csapatai a Grodekre vivő országúton s ettől délre, öt napi szakadatlan harc után visszaűzték az orosz csapatokat. 10 ezer orosz és számos ágyú esett zsákmányul a monarchia csapatainak. De a győzelmet a monarchia csapatai nem aknázhat­ták ki kellően, mert a monarchia csapatainak északi szár­nyát Rawa—Russka közelében egy roppant erős orosz csapat támadta meg. Ezenkívül Dankl tábornok seregei ellen is pihent orosz ezredek vonulnak fel. Az orosz túlerő kényszerítette a monarchia hadveze­­t­őségét, hogy csapatait összevonja. Ezek a csapatok most (Folytatás a második oldalon.) MINDENNAP HOZZUK A LEGÚJABB HAZAI HÁBORÚS HÍREKET

Next