Előre, 1914. november (10. évfolyam, 859-881. szám)

1914-11-02 / 859. szám

Halottak, sebesültek, hadifoglyok A monarchia hadseregének hiteles veszteség-kimutatása. E veszteség­ kimutatás föltét­lenül hiteles, mert a bécsi állam­nyomda hivatalos jegyzéke alap­ján készült. Könnyebb áttekintés céljából a b c sorrendben hozzuk a vesz­teség­ lajstromában szereplők ne­veit. A helyszűke miatt a követ­kezői rövidítéseket kényszerülünk használni: Ldwr. j~ Landwehr (osztrák honvéd), gye.: gyalog­ezred, száz.: század, tart.: tarta­­lékos, póttart. : póttartalékos gyal. : gyalogos. Popa Flórián 39. gye. sebesült. Popovics György pótt. 61. gye. 1. men. száz. Kisbecskerek, se­besült. Popovics 39. gye. sebesült. Pór Dániel, 39. gye sebesült. Peres János, 5. honv. he. 3. száz. Kelemér, meghalt. Porubszky Márton 12. gye. 6. száz. sebesült. Porumb 1. János kürtös 39. gye meghalt. Potocki 96. gye. 9. száz. se­besült. Pratengaier Jakab 12. gye. 4. száz. sebesült. Prestyák Miklós 12. honv. he. 1 3. száz. meghalt, Pridavka István szakv. 12. gye­­. száz. sebesült, Proksza Mihály 12. gye. 12. száz sebesült. Prorok János tizedes 39. gye. sebesült, Prucskó Lukács 12. gye. 11. száz. sebesült. Psenák Antal őrv., 12. gye. 7. száz. sebesült. Pucsik Ferenc őrv., 3­2. gye. 3. száz. sebesült. Pók Vince orv., 12. gye. 7. száz. sebesült. Puskás Ferenc szakv., 12. gye. 1. száz. meghalt. Puskás Gyula, 96. gye. 5. száz. sebesült. Puskó János, 37. gye. 13. száz.. Nagybáród. sebesült. Puzek Péter, 96. gye. 6. száz. sebesült. Barbar Mihály, 12. gye.6. száz. sebesült. Rá­cz Sándor, 39. gye., se­besült. Rácz Gyula, 89. gye., sebesült. Ráczkövi Albert, 39. gye., se­besült. OI­BÁS -96 ‘TUZSONyi DIAOJupB^1 száz., sebesült. Rady János, 12. gye. 5. száz., sebesült. Rákász őrv., 12 gye. 5. száz., sebesült. Rakovszky József, 12. gye. 9. száz., sebesült. Ranko János, 12. gye. 1. száz., sebesült. Reh­ák István, 12. gye. 4. száz., sebesült. Reindl Bálint, 39. gye., se­besült. Remén János, 12. gye. 9. száz., sebesült. Remisz János, 12. gye. 9. száz. sebesült. Renka Gábor őrv., 12. gye. 3. száz., sebesült. Resanovic Miklós, 96. gye. 8. száz., sebesült. Resző Sándor, 12. gye. 7. száz., sebesült. Revecz Márton eé. önk. szakv. 12. gye. 11. száz. meghalt. Révész Ferenc, 39. gye. se­besült. Rézműves Benjámin, 39 gye.. sebesült. Ribanszky János, 12. gye. 4. száz., sebesült. Riczkó Béla, 39. gye., sebesült. Rieger Károly őrv., 1a. gye. 5. száz., sebesült.­­ Rob Miron, 37. gye. 13. száz., Elesdok 1802., sebesült. Roknic Sava őrv., 96. gye. 3 száz., sebesült. Rotinecz, János, 12. gye. 9. száz szad. sebesült. Roncsik Jenő tizedes, 39. gve. sebesült.­ gve., sebesült. Rosenfeld Ignác, 39. gve., se­besült. Raskó András, 12. gve. 3. Szá-zpH., Roser János őrv., 39. gve.. Rosik II János, iot. gve., se-Poft-Puchs Pál, 12. PVC. cz'.,r . Rórsi Sándor tizedes, 39. gve.. CAI-VAC kilf­. , Rottár Elek, 37. gye. 4. men. száz., Feketetót 1881. sebesült. Ri­ckenbart József, 12. gye. 1. száz., sebesült. Rusznyák Ferenc, 12. gye. 4. sebesült. Rusznyák István, 12. gye. 7. száz., sebesült. Ruza József őrv., 12. gye. 5. száz., sebesült. Ruzic Antal, 96. gye. 3. száz., sebesült. Sándor Gábor, 39. gye., se­besült. Sándor József szakv., 12. gye. 3.száz., sebesült. Sápi Imre tizedes, 39. gye., sebesült. Sárközi Mihály szakv., 30. gye., sebesült. Sax Henrik eg. önk., 12. gye. 7. száz., sebesült. Schaffhausér Ferenc, 1. honv. lie., sebesült. -5 ■Sábáin István, 61. gye.. 2. szá­­zad, Csák 1892. sebesült. Schlepp József, 12. gye. 5. sz sebesült. Schlesinger Árpád orv., 12. 12. gye. 9. száz., sebesült. Schön József orv., 12. gye. 12. száz., sebesült. Schuster Antal tizedes, 12. gye. 7. száz., sebesült. Schwarsz Ernő tizedes; 12. gye. 12. száz., sebesült. Schwartz Ernő tizedes. 39, gye., sebesült. Sebestyén László, 39. gye. se­besült. Seam­ec Duro, 96. gye.6. száz., sebesült. Szevcsik Fülöp tizedes. 12. gye. 7. száz., sebesült. Sever Tomo, 96. gye. 3. száz., sebesült. Simic Vaso, 96. gye. 11. száz., sebesült. Simig Péter, 12. gye. 7. száz., meghalt. Simkó Ferenc tizedes, 12. gye. 9. száz., sebesült. Simkó István, 12. gye. 7. száz., sebesült. Sim­kovic Josip árk., 13. árk. zak­., sebesült. Simon Imre, 12. gye. 6. száz., sebesült. Simonok Miklós tizedes, 12. gye., 10. száz., sebesült. Sinos Mihály, 39. gye., se­besült. Siska­ János, 12. gye. 1. száz., sebesült. Siska István, 12. gye. 11. szá­zad. meghalt. S'iski Vince, 12. gye. 4. száz., febesült. Sittner János­né önk. tíz., 12. gye. 3. száz., sebesült. Schreiak Imre, 12. gye. 3. száz., sebesült. Színi István, 12. gy. 1. száz., cehesült. Soká Albert őrv. 12. gve. 9. Száz., sebesült. Samnofvi T­ajós. lé gye. 4. szá­zad. sebesült. Somngyi István tizedes., 12 pfv­e. o S’G, sebesült. Sónk­ János, 12 gye. 4. száz., Sebesült. Sóos­ Ferenc sfcakv., 39. gve. merrbalt. gorész István. őr. p­ve. 1. száz, Yenniborn­a, e.besült. Spanier Károly, 12. gye. 10. száz, sebesült. Spiegel eé. önk. tiz. 4. ub­., meghalt. Spisic Juraj, 96 gye. 5 száz, meghalt, gye, sebesült. Staniek Viktor eé önk. őrv, 12. gye. 7. száz, sebesült, száz, sebesült. Stegmayer Mihály őrv, 12.­­ gye, 8. száz, sebesült. Stein János tizedes, 39. gye, sebesült. Steiner Albert szakv, 39. gye, sebesült. Steiner Mózes, 12. gye, 7. szá­zad, sebesült. HERRMAN ARTHUR MAGYAR KÖZJEGYZŐ KONZULI ÜGYEK 1239 First Avenue, New York, Por 67 S1 Tel. Plaza 4733 BELDEGREEN M MAGYAR FÉNYKÉPÉSZ 32 Ave. C New York ! it utca sarok MT'trF'RKM NYITVA ÜN­NEP­EL VASÁRNAP IS EGASZNAP Telephone ztjfr’ Orchard Forduljon bizalommal minden ügyben KISS EMIL BANKÁÉHOZ 133 SECOND AVENUE NEW YORK PÉNZKÜLDÉS K­ÍNZVAI.TAS­H VJOJKOVEK KdZjEGYZftSÉG TAKA­R (SEBETÍJTEK KÖNYV13SHAZ­ AIjAPITTATOTTi 180Ö-BA.V. ASSZONYOK, ASSZONYOK akik anyaság előtt álltok, erősítsétek meg magatokat, a nagy eseményre, a lebabá­­zás idejére és GONDOLJATOK SZERETETTEL az eljövendő kis bébire, hogy életerős, egészséges szervezetű legyen. Legyetek jó anyák: SATURNINNAL tápláljátok és erősítsétek magatokat! Mert a ti erőtöket örökli a kis bébi! A várandóság alatt sohase legyetek az IGAZI idegerősítő, csontképző, izom­edző SATURNIN nélkül, amelynek üvegje 1 dollár (pos­tán 1 dollár 10 cent), teljes megerősödést nyújtó 6 üveg­gel pedig 5 dollárért küld a feltaláló és egyedüli készítő VÖRÖS KERESZT PATIKA 8901 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, 0. Elpusztul minden, de az igazság i­s megmarad. | S1S1B®®5/SIÍE1310J3EIS5JBM0®03ÍB/5JS1SI@) Népek jogait, országok szabadságát elpusztít­hatja háború, de nincs a világon hatalom, amely meg tudná semmisíteni a tudomány igazságát, hogy a PURGARETt gyógyító ereje páratlan és összehasonlíthatatlan, mert a PURGA­­RET GYÓGYCUKORKA a TERMÉSZET erejével, a tartalmát tevő növényi és gyökérkivonatokkal edzi meg a gyomrot és EZÉRT llt­lEJSiEElfflSMSlSl­OJSlSJBEElS/KiSJSlSISEISfPlí utolérhetetlen az igazi és 13EIE?1SJ3JBJ51SI3®5EIS1BJ51BJS@EE1S13I3J515IE a PURGARET gyógycukorka EBBEN különbözik az utánzataitól, ezért ismeri CSAK A HÍRÉBŐL a székrekedést, gyomorcsikolást, étvágytalanságot, felbüfögést, bántó szeleket, rossz szájízt, sápadt arc­­szint, étvágytalanságot az az ember, aki PURGARE­­­TÉT használ, amelynek 100 szemet tartalmazó nagy dobozát 1 dollárért bárhová bérmentve küldi a fel­találó és egyedüli készítő. VÖRÖS KERESZT PATIKA 8901 BUCKEYE RCAD, CLEVELAND, 0 SZEG« OSZKÁR l.AtogfikNoii ine» l»cintiiuket. THE BLUE STAR 17 Ave. A, New York ügyeljen a kék cssillngra. Ha már elhatározta magját a vá­sárlásra, úgy mi már teljesen fel­szerelt őszi raktárral várjuk. Női kabátok suitok, bársony, selyem és szövetruhák, úgy­mint estélyi és alkalmi ruhák, szoknyák és waistek egysze­rű és díszes kivitelben. Nincsen v­ét­elköt­el­ez­et­tség.­­ SZIGORÚAN SZOLID KISZOLGÁLÁS. Esetleges igazítás rögtön és díjtalanul Szegő Oszkár és Gelbstein Jenő, tulajdonosok. I .17 AVENUE A, közel az első utcához, NEW YORK. jj RTAMPRKKT (bélyeget) ADUNK. 1 aiBI3J3J3®15IS®3rfi)íSjiiJcilS/3J3)[i!j0iJCii!31cíi[üieySI3JcLliüi[!Ui'd(Mi3i3IBÍS®31B/BEItJSÍS/3íPMSEI3JBEc A NÉMETEK BRÜSSZELBEN Egy levél érkezett Brüsszelből, amely élénk szik­ekkel ecseteli, r * , milyen az élet most Brüsszelben. “Egészen a mai napig .”— igy­­ kezdődik a­­levél — a német meg­szállás nem szült semmiféle van­dalizmust, vagy flagráns cseleke­detet. Mindenütt rigorózus rend, amióta csak bevonult a német ka­tonaság, amely abszolút korrek­tül viselkedik a lakossággal szem­ben. Mindamellett — és ez termé­szetes — nem tudják megszerezni a lakosság rokonszenvét. Brüsszel népe tökéletes bizalom­mal néz a jövő elé és szentül hi­szi, hogy ők lesznek végül a győz­tesek. De ezt csak titokban merik hangoztatni. Az utcák képe a megszokott né­pességet mutatja, sőt a tömeg még sűrűbb is, mint volt azelőtt, mert számos község lakossága idehúzódott. Ezek ügyet se vet­nek a német megszálló csapatok­ra és azt mondják, hogy Brüsszel a belgáké és a belgáké is marad. Bár látják jól, hogy milyen erős a német sereg, mégis nevetnek ma­gukban a németeknek a falakra ragasztott manifesztációi láttára, amelyek német győzelmekről ad­nak hírt. De azért a brüsszeliek fölöttébb vigyáznak, hogy ne ad­janak alkalmat a németeknek megtorló intézkedésekre. Méltó­sággal viselik el helyzetüket és a háború nyomorúságait. Vala­mennyiüknek vannak rokonaik a harctéren és sokan viselnek gyászt elesetteikért, sokan pedig teljesen tönkrementek. Mégis, egyetlen belga sem akar hallani a békéről és valamennyien azt vall­ják, hogy harcolni kell a vég­sőkig. Sok német előkelő úr is él már Brüsszelben, akikről a belgák azt mondják, hogy idemenekültek Berlinből, mert félnek az orosz inváziótól. (?) A katonai hatósá­gok a legjobb szállókban csinál­tak helyet számukra. Főként az újságok hiányát érezzük legjobban. A brüsszeli la­pok megjelenését betiltották és a vidéki lapokat, amelyek nagy üggyel-bajjal ha eljutnak ide, ti­los árulni. Egy rikkancs, nem tö­rődve a tilalommal, megkísérelt becsempészni néhány vidéki újsá­got és titokban árulta is. De az­óta eltűnt. Azt mondják, hogy fő­belőtték. Azok az újságok, amelyek el­jutnak Brüsszelbe, hihetetlen ára­kon kelnek el. Angol lapokért öt frankot is fizetnek. De ezeket is csak titokban árulják. Az újság­­árusok a zsebükben hordják őket és a vevő, mihelyt sikerült zsebé­be sülyesztenie a vágyva­ vágy­ott újságot, siet haza, hogy zárt aj­tók mellett élvezze a fantasztikus híreket­...” --------------— PÁRTOLJÁTOK AZ ELŐRE HIRDETŐIT! , 3lírtKeW TT^m-r-T— •--------* ^ — — * ' ^ . EGY HIRHEDETT KALANDOR REGÉNY a tizenhetedik századból — Irta: JÓKAI MÓR. (S­) — Elárultam a rám bízott á­lamtitkokat. — Octavo fekmia! — Kereskedtem a más vagyo­nával. — Nono Barattaria ! — Áttértem a bálványimád hitre. — Decimo Idolokéira! — Második feleséget vetten mig az első élt. — Undecimo Bagamia. — Harmadikat, negyedikes ötödiket, hatodikat is vettem. — Duodecimo Trigamia, po­lygamia! — Királyt öltem. — Deeimo tertio Regicidium — Tengeri kalóz voltam. — Deeimo quarto Pirateria. — Az első feleségemet mes­éltem. —Deeimo quinto Uxoricidium — Boszorkánymesterséget üz tem. — Deeimo .sexto Sorcelleria — Az ördöggel szövetkeztem — Deeimo septimo Pactun diabolicum implicitum. — Hamis pénzverő voltam. — Deeimo octavo Adulterato rnonetarum. — Uj vallást hirdettem. — Deeimo nono Haeresis Schisma! — Mérges szerekkel kuruzsol­tam. — Vegisemo Venesicus! — Elárultam a rám bizott vá­rat. — Vigesimo primo crimen tra­ditorum. — Embert ettem. — Vigesimo secundo. 'Aríűro ponbagia! Cannibalismus! Kiálta fel a soltész, a keze alat levő pandectára ütve tenyerével... veríték csörgött kövér homloká­ról. Itt a kínvallatott szünetet tar­tott. — Nincs több? kérdezé sirán­kozó hangon a soltész, mire a kinvallatott elkezdett hangos ha­hotával kacagni. De most már csak egy magában kacagott, sen­ki sem követte. A porkoláb fél­reértette a soltész film**—.-----­intését s egy hatalmasat csáván a kinzott karjait és lábait meg­nyújtó köteleken, hogy annak r­em­orditása összevegyült kacagó savai egyik a másik hangjait átcsapva, mint a­kit egyszerre fojtogatnak és csiklandanak. Pe­dig a soltész azt adta a jelbel tudtául, hogy mára a vallatás e­lég lesz: a vádlottat vissza lehe vinni a börtönébe. Rendkívüli eset ez! Ennyi bűn­tett egy csomóban! Ezt az em­bert kegyetlenül ki kell exami­­nálni. Maga a nagyherceg is fölöt­tébb kiváncsi volt megtudni, hogy minő összefüggés lehet az előadott csodálatos fejezetek kö­zött s meghagyta, hogy másnap és a­mig benne tart, addig el ne kezdjék a vallatást, mig ő meg nem érkezik a törvény­terembe. A vádlottnak pedig jó oka volt nevetni. Mert mig ő azt a hu­­szonkétféle bűnesetet a törvény­­biráknak elhistorizálja, akkora beveszik a franciák Coblenzet s őt szépen megszabadítják a bör­tönből és a kegyetlen kinhaláltól. Ezt nevettte ő előre. — Most mi történjék ezzel az emberrel ? Hogy ki kell őt végezni, annyi bzonyos. De­­ bizonyos. De mi módon ? Ez a nehéz kérdés. Mert ha csak annyit vallott vol­na be, a­mennyi eredetileg ki­sült rá, hogy az ellenséggel össze­­cimborált s áruló volt, akkor vi­lágos volna a büntetése: “háttal fordítva, főbelövessék”. De ily komplikált vallomás után a bí­rákra nézve fölöttébb meg van éhézítve a válogatás. Mint rablót kerékbetörés illeti: mint kettős, sőt hatos házasság­ban élőt. Ugyanannyi da­rabra szétkoncoltatás, mint királygyil­­kost kezeinél, lábainál fogva négy ló közé fogva kell szétsza­kítani. Úgy, de ez hogy történ­hessék, ha már előbb hatfelé szét­vágatott.? Azonkívül is, mint oklevélham­isítónak a jobb kezét elvágatni elengedhetetlen fölté­tel, mint ördögimádó, máglyán szenvedendő tűz halálra szolgált, de ugyanakkor hogyan lehessen rajta végrehajtani az elevenen mozsárban való összetörést, a­mi a feleséggyilkosra van kiszabva? s ha mindezek végre lesznek raj­ta hajtva, hogyan tétessék elég a törvény rendeletének, mely az emberevés bűnéért az éhhalállal bünhödés rettentő supliciumát szabta meg világosan? A fejedelem salamoni ítélete döntött. — Állitassék törvényszék elé a gonosztevő. Mondja el körülmé­nyesen, hogyan követte el mind­ezen vétkeket sorban? S a melyik vétke a legnagyobbnak fog talál­tatni, annak a büntetése hajtas­sák rajta végre. Ebbe a soltész is beleegyezett. A bírák aztán abban állap­od­­tak meg, hogy a másnap meg­kezdendő részletes vallatásnál ne a nyujtoztató gép alkalmaz­tassák, mert az nagyon elveszi a testi erejét a vallatottnak, a­mi­re pedig szüksége lenni, hanem a vi­tortára, a­mi abból áll, hogy a hanyatfekvö vádlottnak egy trdköt duó­nak a száléba s azon keresztül folyást töltik bele a vizet, a míg csak nem vall. — Nem pgy lesz, monda a nagyherceg. T­a az ember vizet- izik, attol elmegy a mesemondó kedve. (Tudom m­aga,mr.U.) Én morális tortúrát szabok rá. Han- Kassé. Ví rá azonnal a halálité­­let. Kísértessék le azonnal a si­ralomba­­*ba. A siralomha­zba-fi töltött órák a Hgnagvnhb t*irOi. ra és penitencia pgv gonosztevő­nek. A nőn. nielv bámulatára Őc«zfe r«í'dül kenyeret, bort. T)C­­rsenyét szokott hordani az elí­­téltnek — vigasztalásul, így a tartása sem kerül semmibe. A gonosztevő, mikor jól evett, ivott, felhozatik a törvényszék mondja el sorba bűneinek körül­ményes történetét. A jól ivott ember szeret beszélni. Másnap megint lekü­ldhetik a siralom­­házba, s igy folytattatik vele mindaddig, a­míg vétkeinek laj­stromát az utolsó jottáig proto­­collumba nem diktálta. A bírák helybenhagyták a nagyherceg .Véleményét, csak a soltész morgott nagyon, hogy hi­­gonosztevőnek sokka­l jobb dol­ga lesz idebenn, mint valameny­­nyi bírájának, a­ki az ostrom alatt ugyancsak megtanult éhez­ni és szomjúhozni. A syndicus azonban megnyug­­tató: — Ne irigyeljük szegény ör­dögtől ezt a kis mulatságot­ a kaloda és az akasztófa között. Tudja, komám: “ma nekem, hol­nap neked!” MÁSODIK RÉSZ. A RABLÓK KÖZÖTT. I. A Piszjaka barlang. Zászlótartó voltam Hatzfeld császári seregnél. (Ezen kezdé Menyhért tábornok ezredében a vallomását Hugó, midőn első nap a siralomházból felhozatott.) Ott igen jól viseltem magamat, s különös ügyességet tanusítot­­tam az ostromágyuk kezelésénél, úgy, hogy a tábornokom kon­­stablerré léptetett elő, mikor Krakkót ostromoltuk. (Folytatjuk.)

Next