Előre, 1919. január (15. évfolyam, 2148-2174. szám)

1919-01-01 / 2148. szám

KÁROLYI TILTAKOZÓ JEGYZÉKE A CSEH KÖZTÁRSASÁGHOZ ! A magyar köztársaság az antant itélőszéke előtt fogja keresni a maga igazát. — Diplomáciai jegyzékváltás a cseh-szlovák köz­társaság és a magyar népkormány között. — Kramarz cseh miniszterelnök válaszolt a jegyzékre. — A csehek nem ismerik el a magyar köztársaság által kötött fegyverszünetnek a tótokra vonatkozó részét. I -----------------­ True la flórt fiiért with the "Post-master of New York on December 31, 1918, as required by the Act of October^. 1917. A Pesti Napló november 21-iki számából. A magyar népkormány nevében Károlyi Mihály miniszterelnök november 17-én a következő táviratot küldte dr. Kramatznak, a cseh­szlovák köztársaság miniszterelnökének: A magyar köztársaság kormánya megelégedéssel állapítja meg, hogy a fegyverszüneti szerződést elnök úr kötelezőnek ismerte el a cseh-szlovák köztársaságra nézve. Ennek folytán a magyar köz­társaság kormánya nem kételkedik abban, hogy a cseh-szlovák köz­­tá­rsaság kormánya szigorúan betartja a fegyverszüneti szerződés pontjait, amelyet kifejezetten a magyar kormány által képviselt ál­lammal kötöttek. Ilyen körülmények között a magyar köztársaság kormánya meglepetéssel konstatálja, hogy elnök úr táviratában a fegyverszü­neti szerződés stipulációra hivatkozik, hogy igazolja felfegyverzett cseh csapatoknak a magyar állam területén való jelenlétét. Fegyver­szüneti szerződésünk a következőket tartalmazza: A szövetségesek­nek joguk van megszállni mindazokat a helységeket vagy stratégiai pontokat, amelyeknek szállandó kijelölésére a szövetséges hadsereg­nek főparancsnoka jogosult. Ugyanennek a szerződésnek a 17-ik pontja szóról-szóra a következőket stipulálja: A szövetségesek nem fognak beleavatkozni a magyar állam belső igazgatásába. A cseh-szlovák köztársaságnak tehát nem volt joga arra, hogy a magyar állam területének bármilyen részét is katonailag meg­szállja, mert a szövetségeseknek csak azokat a helységeket és pon­tokat van joguk megszállni, amelyeket stratégiai szempontokból fontosaknak tartanak és amelyeket a szövetséges hadseregek főpa­rancsnoka jelöl ki. Mostanáig azonban a szövetséges hadsereg fő­parancsnoka ebben az értelemben még nem is közölte a magyar köztársaság kormányával ezeket a pontokat és erre Elnök úr sem hivatkozott. Elégtétellel veszünk tudomást arról a kijelentésről, hogy a cseh-szlovák köztársaság kormányának nem áll szándékában hódító­­ként megszállni valamely területet, aminthogy erre sem a nemzet­közi jog alapelvei, sem a fegyverszüneti szerződés értelmében nincs is joga. A magyar köztársaság kormányának a dolga, hogy saját tisztviselői által a rendet fentartsa, már­pedig a rendfentartás egye­nesen adminisztratív feladat és így­ semmilyen más államnak nincs joga a beavatkozásra. ."A magyar köztársaság kormánya ezért megdöbbenéssel vesz tudomást arról, hogy fegyveres cseh csapatoknak az elhelyezését azzal okolja meg elnök úr, hogy a magyar közigazgatási hatóságok és a magyar csendőrség elhagyták helyeiket és hogy a cseh-szlovák kormányt felkérték arra, hogy az erőszakosságokat és az anarchiát megakadályozza. Ellenkezőleg, a magyar köztársaság kormányá­nak hangsúlyoznia kell azt a­ tényt, hogy a magyar közigazgatási hatóságok és a magyar csendőrség a magyar államhoz tartozó terü­leteken a fegyveres cseh csapatok érkezése előtt helyükön voltak és hogy éppen a cseh csapatok kényszerítették őket, hogy helyükről távozzanak és végül meg kell állapítania a magyar­­ kormánynak, hogy a magyarok részéről a szlovák lakosság ellen semmiféle erő­­szako­ság nem követtetett el és hogy nem volt anarchia. Inkább at­tól kell félni, ho­­y azokon a területeken történnek erőszakosságok pe fop- az anarchia uralkodni, ahonnan a fegyveres cseh csapatok erősz­akkal elűzték a magyar közigazgatási hatóságokat és csend­­őrséget. . Azonban elnök úr, a fegyverszüneti szerződéssel ellentmondás­ban. ön arra a tényre is hivatkozik, hogy a szlovák nemzeti tanács október 25-én és 30-án deklarálta a cseh néppel való egyesülést. A magyar köztársaság kormánya kénytelen ennek a deklaráció­­nak a döntő jelentőségét kétségbe vonni, mint elnök úr erre a dekla­rációra hivatkozva eltávolodott magától attól az alaptól is, amelyet a fegyverszüneti szerződés teremtett és mert továbbá ez a határozat nem egy népszavazás útján jött létre és ellentétben van azzal a szemponttal, hogy ezeknek a kérdéseknek a végleges rendezése a békekonferenciára tartozik. A magyar köztársaság kormánya kénytelen újból tiltakozni az ellen az eljárás ellen, hogy a magyar állam területén fegyveres cseh csapatok legyenek, amelyeknek előzetes engedély nélkül előnyomul­­nak és ezzel megsértik a nemzetközi jog szabályait, valamin­t a fegyverszüneti szerződés kikötéseit. A magyar köztársaság kormánya kénytelen lenne azokért az erőszakosságokért, amelyek a magyar állam népei ellen a fegyveres cseh csapatok részéről elkövettetnének, a cseh-szlovák köztársaság kormányát felelőssé tenni és egyszersmind kijelenti, hog­y ha nem parancsolnák meg ezeknek a csapatoknak a legrövidebb idő alatt, hogy visszavonuljanak, kényszerítve lenne, hogy az antant ítélő­széke előtt a maga igazságát érvényesítse­ . Azonban nem mondhat le arról a reményről, hogy a kapott információkhoz képest a cseh­szlovák köztársaság kormánya megteszi sürgősen a szükséges in­tézkedéseket arra, hogy fegyveres csapatait a magyar állam területé­ről visszavonja, figyelembe véve azt a körülményt, hogy több hely­ségben a rendet a magyar nemzeti tanács — összhangban a szlovák nemzeti tanác­csal — fentarthatja. A Fényes kormánybiztos és Stodola követ között folytatott tár­gyalások után a magyar kormánynak minden oka megvan arra a re­ményre, hogy a magyar és a szlovák nép együttműködve lecsillapít­hatja azt a túlfeszített izgalmat, amelyet a cseh fegyveres csapatok előnyomulása okozott és amely teljesen megszűnhetnék, ha a cseh­szlovák köztársaság kormánya parancsot adna csapatainak vissza­vonulására. KÁROLYI MIHÁLY, a magyar népkormány elnöke: A CSEHEK VÁLASZJEGYZÉKE . A nemzetgyűlés külügyi bizottsága ülést tartott Nieetznek, a nemze­tgyűlés tagjának elnökletével. Dr. Kramatz miniszterelnök jelentést tett a tót kérdésben folytatott diplomáciai tárgyalásokról és közölte annak a jegyzéknek a szövegét, amelyet Károlyinak, a magyar köztársaság elnökének küldött. A jegyzék szövege ez: Nyugtázom november 17-iki táviratának átvételét. A minisz­terelnök úr elvileg tévesen ítéli meg a cseh-szolvák köztársaság jo­gi állapotát, mert az antant államai elismerték, hogy a tótlakta terü­let a cseh-szlovák államnak egyik része és többé nem tartozhat a magyar államhoz. A magyar kormány tehát nem köthet fegyver­­s szünetet a tót föld­­nevében, mivel ezt a területet időközben a cseh­szlovák állam alkotó részének ismerték el. A magyar kormány le­tette a fegyvert, alávetette magát annak a döntésnek, amelyet az an­tant a tótokra nézve jogérvényesen tett. A fegyverszüneti szerző­dés 3. és 17. cikkelyének okfejtése tehát a cseh-szlovák köztársaság­ra és a tót területekre semmiesetre sem kötelező, mivel nem vonat­kozhat Magyarországnak olyan részeire, amelyek a szövetségesek döntése alapján már nem tartoznak Magyarországhoz. Azonkívül a régi magyar állam már megszűnt, mivel a magya­rok az új rendet a többi nemzetiség részvétele és képviselőinek meg­választása nélkül főképpen a tótok képviselete nélkül proklamálták. Minthogy a cseh-szlovák köztársaság, a hozzátartozó tót terüle­teket csak ott szállta meg, a­hol a magyar csendőröktől és hivatal­nokoktól elhagyott helységek népe segítségül hívta, a­mit dr. Sup­­ka, a magyar kormány prágai képviselője maga is megerősített, leg­világosabb bizonyítékát adta annak, hogy mindent elkövetett az ösz­­szeütközés elhárítására, a­mennyiben ragaszkodott Wilson elnök utasításához, hogy a rendet mindenütt fenn kell tartani és nem sza­bad vért ontani. Ha a magyar kormány megengedte, hogy csapatai rendcsináló őrségeinket elűzzék, akkor a tót nép bántalmazásáért, a kiontott vér­ért és tótjainkat ért csapásokért a magyar köztársaság kormányát tesszük felelőssé . Ha igaz egy magyar lapnak az a jelentése, hogy Dula Mátét, a cseh-szlovák nemzetgyűlés tagját, akinek ebben a mi­nőségében mentelmi joga van ,valamint a tót nemzeti bizottság több m­ás tagját is letartóztatták, akkor a leghatározottabban követeljük, hogy szabadon lcsássák őket és elégtételt adjanak nekik, minthogy a magyar kormánynak a legcsekélyebb joga sincs hozzá, hogy a cseh-szolvák köztársaság polgárait letartóztassa. (1)1 % ÜLCSE OROSZ OKIRATOK True translation filed with the Post-master of New fork on December 31. 1918, ar required by the Act of October«. i»i7. A következőkben közölt orosz okiratokat és kormányrendelete­ket részben hivatalosan tették itt Amerikában közzé, részben pedig a kongresszus könyvtárában levő anyagot használtak fel. Elhagy­ták Lenin, Trotzky és más kormányközegek aláírását, akiknek alá­írása az okiraton csupán formalitás volt. Ahol nincs dátum az ok­iratokon, ott az eredeti szöveg sincs keltezve. Az eredeti okiratok szövege igen gyakran pongyola és nem elég hat­ározott. A fordí­tásban nem akartuk ezeknek az okiratoknak azt a pontos szövege­zését adni, amellyel eredetileg sem bírtak. (A Nation ) AZ OROSZ NÉP JOGAINAK MEGÁLLAPÍTÁSA. A munkások és parasztok októberi forradalma a felszabadulás zászlója alatt kezdődött meg. A parasztok felszabadultak a földesurak hatalma alól, mert most már nincs földesur, ezt az állást az egész országban megszün­tették. A katonák és tengerészek felszabadultak az autokrata tábor­nokok hatalma alól, mert a tábornokok választás alá kerülnek és el­­mozdíthatók. A munkásokat felszabadították a tőkések kénye-ked­­ve és önkénye alól, mert ezentúl a munkások fogják a gyárakat és ipartelepeket kezelni. Minden élő és életre képes lény felszabadult a gyűlölt láncoktól. Csak Oroszország népei rabok, akik szenvedtek és még most is szenvednek az elnyomás és önkény uralma alatt és akiknek a felsza­badulását meg kell kezdeni és akiknek felszabadítását azonnal foga­natba kell venni. A cárizmus korszakában Oroszország népeit rendszeresen egy­más ellen uszították. Mindenki tudja, hogy­ ennek a­­ politikának vérontás, pogrom és a népek leigázása volt az eredménye. Nem szabad és nem fogunk visszatérni az izgatásnak ehhez a politikájához. Ennek helyébe az orosz népeknek tisztességes és őszinte egyesülését kell tenni. A februári forradalom után az imperializmus idejében a kadet­­tok uralma alatt a lázítás politikáját a bizalmatlanság gyáva politi­kája váltotta fel. Ismeretes, hogy mi volt ennek a politikának ered­ménye. Nem más, mint a nemzetiségi ellenségeskedések fejlődése és bizalmatlanság felkeltése. Véget kellene vetni ennek a hamis politikának, amely méltatlan, akadékoskodó és provokáló volt. Ezt ezentúl nyílt és tisztességes politikával kell helyettesíteni, amely politika az orosz népnek köl­csönös bizalmához fog vezetni. Csak ha a népek bíznak egymásban, akkor lesz lehetséges az orosz népnek állandó és tisztességes egye­sülése. Csak akkor, ha ilyen egyetértés fog létezni, akkor lehet majd az orosz munkásokat és parasztokat olyan forradalmi egység­be hozni, amely az annexiós burzsoáziának minden támadását visz­­szautasíthassa. Ebből kiindulva, a júniusi szovjet kongresszus kijelentette azt, hogy­ Oroszország népeinek megvan az önrendelkezési joguk. Az októberi második kongresszus ezeket a jogokat megerősítet­te és az orosz nép elidegeníthetetlen jogait még határozottabban kifejtette. " Ezeknek a kongresszusok és a népbiztosok azt határozták, hogy az orosz nemzetiségi kérdést a következő alapokra helyezik: 1. Oroszország népei egyenlők és szuverének. 2. Oroszország népeinek megvan az önrendelkezési joguk, m­ég abban a tekintetben is, hogy elválhatnak és önálló államokat al­kothatnak. 3. Minden nemzetiségi és vallási akadály és korlát megszűnt. 4. Az Oroszországot lakó kis egységeknek és nemzetiségek­nek szabad fejlődését biztosítani kell. A nemzetiségi népbiztos meg fogja tenni azokat az intézkedése­ket, amelyek ezeknek az alapelveknek a végrehajtására szüksége­sek. (6) Az Előre trentoni irodájában mindennemű pártkiálitvány kap­jí­tható. — Iroda vezet­ő­k sokoldalú­, szervezeti elfoglaltsága miatt kép­­­­­telen az előfizetőket pontosan lá­togatni, ezért a szervezet tagjai­­ közül a következő elvitársak vol­tak szívesek felajánlani segítsé­güket: Szabó János, 267 Ashmore I Ave., Csengery Dániel, 551 Emory­­ Ave. és Elhart József, lő Emory Ave­. — Nevezett munkástársaink­­ fel vannak hatalmazva előfizeté­sek felvételére és nyugtázására. TRENTON! HÍREK Irodavezető: TÓTH ALBERT. Iroda: 692 L. CLINTON AVE. Roeblingi képviselőnk: VARGA LÁSZLÓ, 225 — 4-ik utca, Roeb­­ling, N. J. A TRENTONI MAGYAR SZABAD MUNKÁSISKOLA minden vasárnap délelőtt 10 óra­kor rendes tudományos előadást tart a szervezet helyiségében. Minden kedden este 6 órakor ismétlő óra és vita. A Szabad Munkás­iskola szépen fejlődik. Az elmúlt vasánap dél­előttjén is nagyszámú­ hallgatóság vett részt az előadáson. A hallga­tók száma időről-időre állandóan emelkedik, az előadásokon emel­kedett, színvonalon álló viták fej­lődtek ki s az előadókhoz, feltett kérdések is a hallgatóság inten­zív érdeklődéséről tettek tanúsá­got. “Amit minden munkásnak tud­nia kell’’ címmel a Szabad Iskola minden hónapban kis füzetet fog kiadni, amelyben a világ­ helyze­teit, a­­szocializmust és a trentoni magyar szocialista intézményeket fogja ismertetni A füzet a szervezet, a szabad is-i­ss­kola, a dalárda, betegsegélyzőnk ! ■és az Előre fejlődését lesz hivatva­­ szolgálni. — Darabja 5 cent, lesz. « A legelső ilyen füzet január­­hó­t elején fog megjelenni. — Megren- * del'lletp a szervezetben, annak­­ tagjainál és lapunk trenitoni iro- ■ dájában.­­ ------------------- ' MENETREND—TRENTON És ROEBLINO KÖZÖTT Trentonból induló vonatok: Hétköznap reggel: 4.55, 5.40.­ 6.28, 6.45, 7.20, 9.40. 11 10. Dél­után: 1­ 40, 3.00, 4.00, 5.31. 6 27, 9.00. 11.20 Vasárnap reggel: 7.05, 11.53. Délután­­ .2.00 . 00, 5.23, 9.00. Roeblingről induló vonatok: Hétköznap reggel: 6-15. 7.20, 9.21. 11.15. Délután: 12.55 2.09. 3.23. 5.25, 7.04. 7.42, 8.20, 10.37 12.59. Vasárnap reggel: 9 00. 1OIF 11.IA Délután: 2-14. 4.56. 6.41 923. 11.12. ÉRTESÍTÉS. Tisztelettel hozom Trenton magyar ! Vögönsíffínek tudomására, hogy 22? ! fíctippe Streteen volt szabó-ü­zletemet ! ftft‘2 Clinton Avenue alá. (a Dye St.-el ] szaruén) helyeztem át. Törekvésem továbbra is az lesz, —­­ hogy a reám bízott munkákat ponto-­i­­­­an és lelkiismeretesen elvégezzem. B O D TV A R B C. Ti A VAMCSKá Jé^SEFNÉ oklevelest m­agyar RRVlf'sxn^ •It Adeline a Hartson St. sarkán TRENTON, N. J. ajánlja magát a trentoni magyarság figyelmébe. A TRENTONI MAGYAIt SZOCIALISTA SZERVEZET a PRODERATZ HAI­L'ban 1019. JiVI JANUAR Ho Irt-AN, csütörtökön este 8 órakor SZINIEL*­attest síís TÁNC­MULATSÁGOT rendez, amelyre Trenton magyar kö­zönség­ét ez után is tisztelettel meg­hívja. Színre kerül: “A CSÁSZÁR KATONÁI” címü szindarab. — Helyárak: $1.00. 75c, 50c és 85c. A darab egyike a szinmnűirodalom remekeinek, a szere­pek a legjobb műkedvelők kezében vannak. — A trentoni magyarságnak élvezetes estélyben lesz része. 1. 4, 8, 11 és 15. Gregory az internált ellensé­ges idegeneket depor­­táltatni akarja Tme tra.TiírtfltloT' fiiért wOh tbc TPost master of New York on December 31, 1918. as required by the Ast of October * 1017 WASHINGTON, dec. 31. — Az igazságügyminisztérium azon van, hogy megvalósítsa azt a tervét hogy Amerikát­ megszabadítsa azoktól a német agitátoroktól, a­kik internálva Vannak és akiknek jelenléte­­épp oly veszedelmes le­het az országra békében, mint a háború alatt volt. John Lord O’Bryan helyettes főü­gyész az es­te kijelen­tette, hogy az igazság­­üg­yminisztéruim legközelebb tör­­vényjavaslatot fog előt­erjeszt­eni, amelynek alapján a letartóztatott ellenséges idegeneknek legna­gyobb részét deportálni lehet. Jelenleg nincs törvény, amely­nek alapján ezeket ma deportál­ni le­hetne, azonban azt hiszik,­­ hogy Tip­rn sok fáradtságba fog ke­rülni, ilyen törvény meghozatala. Soha sem lehet megtudni, hogy mennyi ellenséges idegen van le­tartóztatási táborokban, azonban bizonyos az,­­hogy akkor, amikor a deportálás kezdetét veszi, egy pár ezer embert fognak átkülde­ni. Nem­ fog kiterjedni a neportá­* m­ 0J .v!á x»v'1 ajtvíója. uJT~ uTt~j h.€• '. tudása ’miatt kisebb kihágásokat­, mint, például a tiltott zóna áthá­gását. követtek el. A kormány politikája az volt, hogy azokra a németekre, akik az ország­­ben tényleg tettek is valamit, lehető nagy börtönbünte­téseket­­szabott ki. Igen sok­­eset­ben nem volt ez lehetséges, mi­u­tán­ nem lehetett bizonyítékot sze­rezni ahol nem lehetett a vád­lottakat elitélni, a­­táborokba küldték őket. Igen sok gazdag német férfi és asszony is van a táborokban,­­ azonban a vagyoni állapot sem fogja a Veszélyeseknek tekintette,­két megmenteni. Az sem fárja őket a kiutasítástól .megmenteni, hogy az Egyesült Államokban hosszabb időt töltöttek (E.) MHRI ! MEGJELENT! * Munka Után FÖLJEGYZÉSEK, NOVELLÁK Irta KACZANDER JÓZSEF. A munkás életét megkapóan tárgyaló színes, vál­tozatos, hangulatos képek sorozata ez a vaskos, dí­szesen kiállított könyv. MUNKÁS EMBER ÍRTA — MUNKÁS EMBEREK RÉSZÉRE. Vegye meg mindenki. Minden munkást érdekel ez a könyv. ÁRA EGY DOLLÁR. Kapható a Munkás Otthon­ban (350 East 8ist St.), az Előre kiadóhivatalában (5 East 3rd St.) VIDÉKI MEGRENDELÉSEKET a következő cim­re kérünk: J. Kaczander, 520 E. 77th St., Apt. 35 Szervezetek, ha nagyobb számban megrendelik,­­ 25 százalék árengedményt kapnak. JOATTSTEIN JTIYYN yTj a magyarok legkevesebb magyar FOGORVOSA BRIDGEPORTON, akinek jó hírneve nemcsak Bridgeporton van elterjedve, hanem az egész Connecticut államban. Hogy magyar pácienseimet megkíméljem, a Main és Fairfield Ave. sarkán levő fogorvosi irodámba való fáradságos járkálástól, tehát egy úja­bb műter­met nyitottam a STATE STREET és CLINTON AVE. SARKÁN, ahol pácienseimet személyesen kezelem reggel 9-től este 9-ig. Minden munkát a legjutányosabb áron készítek és érte garan­tálok. Főiroda: Fiókiroda: 99 FAIRFIELD AVE. 1217 STATE ST. col. Clinton Ave FIGYELEM! Felhívom barátaim figyelmét az ünnepekre jól felszerelt hűsítő italokkal teli raktáramra, melyet a legjutányosabb ára­kon árusítok. . CALIFORNIAI ÁRUIM az egész országban a legjobbak­nak vannak elismerve. Egy kis mennyiségű Shligovitz és Tre­­ber-féle áru van kézen. Ragadja meg az alkalmat most, míg nem késő. Vidéki megrendeléseket pontosan eszközlünk. Megren­deléseikhez mindig mellékeljék a Money Order-t. S. ADLER A MAGYAROK TALÁLKOZÓHELYE. 1487 ELSŐ AVE., NEW YORK CITY. VÁSÁROLJA CIPŐIT MEGBÍZHATÓ ÜZLETBEN Egyszteri vásárlásnál meggyőződik megbízhatóságunkról. Mir­in pár cipőnél 1 DOLLÁRT spórol, ha felkeresi EMIL FRIED cipő­üzletét 617 AVENUE “A” A 85-IK UTCA SARKÁN (ÉRTÉKES, VÁGJA KI!) Ezen szelvény felmutatója-------------50 gold stampet kap. Ahol veszély fenyegeti LENT A MAJNÁBAN, ahol a levegő mérges gázokkal van tele és azt lélegzi be, ahol az éltető napfény hiányában a test teljes erejével végzi napi munkáját, ott fölötte nagyon vigyázzon az egészségére, étvágyára és a vér tisztántartására. A O L­A X gyógycukorka megmentheti mindet a gyomor és vérből származó­ betegségektől, mert rendes, mindennapi székelést idéz elő, segíti az emésztést, vérbajokat eltávolít és a kip­unkát­ me­gkönnyebbíti. ROLAX a család nélkülözhetetlen orvossága. Küldjön be egy dollárt egy borítékban, melyet így címezzen: RóTH SÁMUEL ’’MEGVÁLTÓ” GYÓGYSZERTÁRA Aoa A cw O+U C2+ r^^r.4- T? VOby V V

Next