Előre, 1919. szeptember (15. évfolyam, 2378-2398. szám)
1919-09-01 / 2378. szám
A SZOVJET MAGYARORSZÁG BUKÁSA Magyarország szovjet kormánya elbukott és a magyar munkásság köztársaság ideiglenesen megszűnt. Azt mondjuk, hogy ideiglenesen, mert a magyar munkások megkóstolták, hogy mit jelent az önkormányzat és a szovjetek rövid idő múlva újra életre kelnek Magyarországon. Well, — kérdezed te — ha a munkások annyira szeretik, akkor miért bukott el? Négy évi háború után béke bekövetkezett és Magyarországot élelem nélkül találta, a gyárak nyersanyag nélkül álltak és képtelenek voltak termelni, hogy a népet elláthassák a szükségleti tikkekkel. Magyarországot ellenséges nemzetek vették körül: Jugo-Szlávai, Cseh-Szlovákia, Románia, melyeket a négy szövetséges nagyhatalom felbátorított Magyarország megtámadására. A Big Four piszkos munkája. Ugyanakkor a Big Four azt követelte, hogy Magyarország hagyjon föl minden katonai operációval — vagyis megvédelmezze magát. Fölfegyverezték fölbátorították és támogatták a földbirtokosokból, arisztokratákból, bankárokból és hasonlókból álló ellenforradalmi hadsereget, melynek tagjai vissza akarták szerezni a vagyonukat. A Big Four (négyek tanácsa) először Párisba invitálta Kun Bélát, a szovjet köztársaság külügyi népbiztosát; épp igy tettek Leninnel, akit Prinkippba hívtak és amikor Kun Béla elfogadta a meghívást, akkor fia úgy tettek vele, mint Leninnel, megfordították a köpönyeget. Végül egyenesen tudomására adták a magyaroknak, hogy addig nem kötnek békét Magyarországgal, amíg az meg nem dönti a szovjet kormányt. A szovjet kiéheztetése. Eközben az Egyesült Államok kormánya, mely most már az egész világot táplálja, egy Thomas Erregory nevű élelmiszer biztost küldött Budapestre. Gregory kapitányígy szólt: “Rendben van, küldünk nektek táplálékot, ha megdöntitek a szovjet kormányt. De a magyarok ezt megtagadták, éhínségben szenvedtek, lerongyolódva jártak, kevés volt a fegyver, nélhüvelírtukká és a Vörös Hadseregbe özönlöttek, hogy megvédelmezzék a munkások köztársaságát. De elérkezett az a nap, amikor a szövetségesektől támogatott ellenséges hadseregek az összes frontokon nagy erővel előnyomultak és a hősies ellentállás dacára visszavonulásra kényszerítették a Vörös Hadsereget. A városok lakossága éhínségben szenvedett és Gregory kapitány több ezer tonna élelmiszerrel Magyarország határán, folyton azt jajgatta, hogy a magyar szövet kormány tartja távol a táplálékot. A tény az, hogy a magyar kormány’könyörgött az élelemért és mindenféle engedményeket tett a szövetségeseknek — csak éppen hogy nem mondott le. De a nép nem bírta tovább az éhínséget és a szövetségesek győztek. A magyar munkások a szövetséges országok munkásságához apelláltak, hogy segítsenek rajtuk, hogy tagadják meg a Magyarország elleni harcot, tagadják meg a muníciónak a gyártását, melylyel a magyar Vörös Hadsereget lőtték halomra. De a francia és az angol munkások nem ébredtek fel idejében, az olasz munkások elkéstek a felszólalással és az amerikaiak soha egy szót se szóltak. Látva, hogy nincs semmi remény, a szovjet kormány végre beleegyezett a lemondásba, azzal a feltétellel, hogy a szövetségesek véget vetnek a románok és a cseh szlovákok támadásainak. A szövetségesek szavukat adták erre és a szovjet kormány visszalépett. A románok erre rögtön előrenyomultak, bombázás alá vették a védetlen Budapestet, bevonultak a fővárosba, elfogták a kormány tagait és megkezdték a gyilkolást és fosztogatást. Sztrákolók és a scabek. Tekintsük a dolgot a következő szempontból: A szövetséges kormányok voltak a buszok és a Parisban ülő Big Four volt a gyárosok kutyaszövetsége. Szovjet Oroszország és Szovjet Magyarország két nagy union volt, melyek sztrájkba léptek. Ők Hozzátok apellálnak segítségért. De ti, akárcsak egy másik szakszervezet anionjáról lenne szó, azt felelitek, hogy semmi közötök hozzá, nem a ti dolgotok. Szállítjátok a katonákat , a sztrájktörőket a vasutakon és a hajókon. Scabeltek a magyar munkások köztársaság ellen. Muníciót csináltak a katonák és a gangster detektívek számára, hogy halomra lőhessék a magyar munkásokat. A nemzetek szakszervezeti unionjai bukni hagyták a dicsőséges magyar uniont. Hogyha például az amerikai munkások egy nagy unionba szervezkedve figyelmeztették az amerikai kormányt, hogy ne avatkozzon Magyarország ügyeibe, hogy hagyjon békét Magyarországnak, ha általános sztrájkkal fenyegették volna meg a kormányt, ahogy az( az olasz munkások tették (és visszavonulásra kényszerítették a 'kormányukat), akkor Szovjet -Magyarország, a világ munkásosztályának a reménysége és bátorítója még mindig állna. A magyarországi sztrájkot letörték. Az orosz sztrájk még szilárdan áll, hiába vannak ott a szövetséges sztrájktörők, hiába gyártjátok ti amerikai munkások a muníciót Koldak számára és egyenruhás testvéreitek hiába harcolnak Szibériában és Archangelben, hogy letörjék a sztrájkot, az még mindig erősen áll. Nemsokára vlágosabban fogtok látni és akkor meg lesz az egész világ munkásságának az Egy Nagy Unionja. (The Voice of Labor). PÉNZT KÜLDENI az amerikai hatóságok által megengedett területekre teljes felelősség mellett. KORONÁT VENNI a mai alacsony árfolyamon a jövőben való használatra. A legtanácsosabb ha olyan helyre fordul, ahol az amerikai magyarságot mindig lelkiismeretesen és hűségesen szolgálták ki. A cím a következő: KISS EMIL BANKÁR 133 Second Ave., New York, N. Y. A DOLLÁRT MEGVÉDENI, hogy biztos helyen, állami felügyelet álló bankban kamatozzék. TANÁCSOT KÉRNI a mai bonyodalmas viszonyok között bármely felmerülő ügyben. • LIU FONTOS TUDNIVALÓK PÁrtfbiliio. Gyorsan, biztosan és felelősség mellett. A következő vármegyékbe: Czeho-Szlovákiába, Liptó, Trencsén, Nyitra, Nógrád, Bars,ling, Hont, Pozsony, Árva, Turóc, Gömör, Abauj, Zemplén és Szepes; — Jugó-Szlávia, Bács,Bodrog, Torontál, Temes és Krassó- Szörény; — Romániához tartozó vármegyékbe: Arad, Szilágy, Szatmár, Bihar, Kisküküllő, Nagyküküllő, Maros-Torda, Szeben, Máramaros, Alsó-Fehér, Besztercenaszód, Hunyad, Torda-Aranyos, Kolozs, Udvarhely, Csik, Háromszék, Fogaras, Brassó és Szolnok-Doboka. Küldje be a hazai címet és hazaküldésre szánt dollárokat RUTTKAY JENŐ állami felügyelet alatt álló bankárhoz és biztos lehet benne, hogy a legolcsóbb napi árfolyam mellett a pénzösszeg gyorsan és biztosan lesz továbbítva. Karonát vonni a jövőben való használatra most a legtanácsosabb, mert a korona árfolyama olcsó. Ha koronát vásárolt RUTTKAY JENŐ bankártól, egy bankutalványt kap a saját nevére, és azt annak idején átutalhatja, magával hazaviheti vagy bármiképpen felhasználhatja? Bővebb felvilágosításért csakis RUTTKAY JENŐ bankárhoz forduljon. Halándékfiban van haxiutasni. kfiki.fe Imbach írja most, hogy hová való az ó havában óh RUTTKAY JENŐ bankár ériendeni fogja önt, amikor az akadálytalan hazautazás lehetséges lesz. Minden levél így emitendő: RUTTKAY JENŐ AT.I,AMI FRI.JOYRI.AT Al.ATT AT.I.rt HA @K AH 100 AVENUE B, NEW YORK > ÖV-KÉSZÍTŐK FIGYELEM! i ' i j; Minden öv-készítő tartsa kötelességének most kedd üj | délután 2 órakor munkáját abban hagyni és megjelenni | f* a 161 Clinton Streeten lévő CLINTON HALL-ban tartandó .j | NÉPGYÜLÉSSN, jj | melyen a munkaadókkal tanácskozást folytatott bízott- !j | ság fogja jelentését megteni. |‡ A “Central Leather Goods Union” nevében a | BELT MAKER’S LOCAL, j *‡ • NAGY BRITANIA PISZKOS MUNKÁJÁT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÉGZI Irta: William Marion Reedy. Csodálkozom, hogy nem unják meg az emberek azt a sok “maszlagot”, amit ebben az országban a demokráciáról összebeszélnek, miközben ugyanazon idő alatt olyan dolgokról hallanak, amiket tényleg a demokrácia nevében csináltak. Itt van az indiai agitátoroknak az esete, akiket itten bebörtönöztek és fogva tartják őket deportálás céljából, csak azért, amert szülőhazájuk önkormányzata érdekében propagandát csináltak. Mint gyakorlati emberek, akik segélytelenek a szenvedélyek zivatarában, a háború alatt még meg tudtuk nyugtatni magunkat hatóságaink eljárásán ezekkel az emberekkel szembeni azon elv alapjaá, hogy el kell nyomnunk minden forradalmi mozgalmat, amely szövetségesünknek, Nagy Britaniának katonai törekvéseit sérti. Kimagyaráztuk, hogy a forradalmárok, akik Anglia ellen harcolnak, épp úgy segítik a mi ellenségeinket, mint Angliát. De most már vége van a háborúnak. Némelyek azt hiszik, hogy ez az eset állván fenn, nem kellene harcolnunk az indiai nemzetiségiek ellen. Az utóbbi néhány hétben még négy hindut tartóztattak le, hogy Indiába deportálják őket. Névszerint a következők: D. K. Sarkar, New York; Gobind Behari Sal, San Francisco; Bhagwan és Santokh Singh, Seattle. Ezek beleértve Gopal Singh-et, akit néhány hónappal ezelőtt tartóztattak le, hogy elszállítsák Taraknath Das-t, aki most a leavenworthi börtönben van és másokat ha visszaküldenek, egyszerűen halálra vannak ítélve, mert ez volt a végzete azoknak a társaiknak is, akik agitációs munkájuk miatt a brit kormány kezeibe jutottak. Ezeket az embereket a háború után tartóztatták le. Miért? Nos, ugyanazért, amiért Washington, Jefferson, Franklin, Adams és mások emlékei minden amerikai szemében hallhatatlanok gyanánt élnek; ők ugyanabban voltak bűnösek, amiben ezek a hinduk; ők is küzdöttek, hogy megszabadítsák hazájukat, egy idegen uralomtól. Arra törekedtek, hogy a saját népük számára biztosítsák azt az önrendelkezési jogot, amelyről Woodrow Wilson legalább is már két esztendeje oly ékesszólással beszél. Az információkat, amelyek alapján letartóztatták őket, a brit kormány titkos és nyílt ügynökei szerezték be. A san franciscoi brit konzul, Mr. A. Carnegie Ross értesítette a hatóságokat, hogy amennyiben még nem nyújtott elég bizonyítékot a letartóztatottak ellen, hajlandó további bizonyítékokkal szolgálni, majdnem korlátlan mennyiségben. Maga az a tény, hogy a mi Pénzküldeményeket Erdélybe és a cseho-szlovákok által megszállott felvidéki vármegyékbe továbbítunk ! BANKBETÉTEK UTÁN 4* KAMATOT FIZETÜNK . !! TELJES FELELŐSSÉG! FIGYELMES KISZOLGÁLÁS! / ! SCHWABACH & SON KÖZISMERT BANKHÁZA !( 134? FIRST AVENUE, 72-IK UTCA SAROK, NEW YORK jj í '-T-I -u Hl a «h lül lé ái id« rt irt* héí at -r- i*~ H>i «ti ndb [ * ■ 8 3 S ■ B B B RC IKI1 flIB B OB fliB B QBBl■ BBBIBBBI■ I■ ■ RBfl■ ■ BBBIRIB■ IIBB■ » £ PALÁSTHY SÁNDOR SZÍNTÁRSULATA. £ £ MrPNYITÓ szeptember A Washington £ . fflMiMlIU Irving High School i DISZFifíADÁS vasárnap ESTE Sánházában j PONT 8 O R a K O R TRYING PLACE, E. Ißih ST. m l MASCAGNI VILÁGHÍRŰ OPERÁJA A jj Ipar ÁSZT BECSÜLET] B R Hl Ezt követi: Az operett-irodalom legkacagtatóbb respekmiveglotti ezredesei! ■ JEGYEK KAPHATÓK: Sipos Jenő managernél, 1 630 First Ave. Telefon Lenox 6155. ■ J Hoffman virágkereskedésében, 79. utca és Secon Ave. Tel. Lenox 8607. A Varga Patikák- ijjban, 68. utca Second Ave. és 79. utca Ave. A. A Spitzer Laundryban, 77. és 78. utcák kö- ■ ■ zött, Ave. A. A Ruttkay Bankházban, 106 Ave. B Bernáth Restaurantjában, 213 E. 86-ik utca, Tel. Lenox 6155. f. ■ VIDÉKI ELŐADÁSOK: . ■ HÉTFŐ, szeptember 8. PHILADELPHIA. CSÜTÖRTÖK, szeptember 11. DUQUESNE. a ■ KEDD, szeptember 9. PITTSBURGH. PÉNTEK, szeptember 12. E. PITTSBURGH. ■ SZERDA, szeptember 10. MEKEESPORT. SZOMBAT, szeptember 13. YOUNGSTOWN. ■ bubi ■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■ a ■ ■ ■ ■ ■ aaaaaa ■ ■ kormányunk ezeket a hindukat a puskacsövek elé küldi, elég ahoz, hogy minden valamire való amerikaiban felforrjon a vér. Van Fleet,san franciscoi bíró így jellemezte ezeknek az emkéreknek bűneit: “túlságosan nagy szeretet szülőföldjük iránt”. Hogy megsértették a semlegességi törvényeit ennek az országnak, amelyek már megszűntekháborús intézkedések lenni, azt elismerték. Ezért a vétségért bíróság elé állították és elítélték őket. Letöltötték büntetésüket. Ezeknek alapján nem lehet a törvény értelmében jogos vádat emelni, bármilyen véleménnyel is legyünk az ilyen törvények igazságáról általában. Égbekiáltó hallatlanság mindazonáltal, hogy mi megbüntetjük ezeket a hindukat egy másik ország ellen elkövetett politikai bűnért, ha meggondoljuk azt, hogy egész történelmi múltunkon keresztül mostanáig, megtagadtuk azt, hogy politikai bűnöket “kiszolgáltatandó” vétségek közé sorozzuk. Soha sem tartották bűnnek bárki részéről is, ha a kormány formamegváltoztatása érdekében agitált. Minthogy magunk is forradalomban születtünk, nem törölhettük el a gyakorlatban és az alkalmazásban a cselekvés elvét, amelyben a mi eredetünk is található. . . Ez az ország rokonszenvet érzett mindenkor, minden néppel, amely azért küzdött, hogy a tiranizmust lerázza magáról. Mióta változott meg e tekintetben ennek az országnak a szelleme Ki változtatta meg, ha megváltozott? Miért van az, hogy ebben az országban a nagy napilapjainknak alig, vagy semmi szavuk sincs ezeknek az embereknek bebörtönözéséhez, akiket néhány évvel ezelőtt olyan hősöknek tartottak volna, mint amilyenek valójában? Az információkat, amelyek meggyőznek bennünket a kérdésről, kizárólag azokból a röpiratokból szerezhetjük meg, amelyeket szervezetek terjesztenek, amelyek kénytelenek ily módon nyilvánosságra hozni ügyüket. (Folytatjuk) — 36 — tással voltak rám. Ide nem jön senki, mint az «elítéltek és biráik. A kézbesítő nem tágított oldalam mellől. A pap két órára elhagyott, hogy a városban dolgai után járjon. Bevezettek az igazgató szobájába, kinek átadattam, mint, valami csereáru, mert felkérte a kézbesítőt, várna egy pillanatig, mivel új darab vadat kell átvennie a Bicotre számára. Ma ismét elitéltek valakit és estére majd az foglalja el a szalmazsákot, melyet csak az imént hagytam el én. “Jól van” mondá a kézbesítő, “várni fogok”. Most egy kis, az igazgató szobája melletti zárkába vezettek, hol jól elreteszelt ajtó mögött maradtam egyedül. Hogy meddig voltam ott és mire gondoltam, azt nem tudom. Végre hatalmas hahotázás csapta meg fülemet és ez felébresztett álmomból. Ijedten emeltem fel szememet. Most már nem voltam egyedül a zárkában, hanem egy körülbelül ötven éves embert láttam magam előtt, közepes termetűt, barázdás arccal, ősz hajjal és kancsal szemmel; arcán keserű mosoly kifejezése ült és piszkos, rongyos öltözete undort keltett bennem. Úgy rémlett nekem, mintha az ajtó megnyílt volna, hogy az embert kiköpje és mögötte oly gyorsan zárult, hogy észre sem vehettem. Oh bár így lepne meg a halál is. Néhány másodpercig farkasszemet néztünk egymással, ő vigyorogva, én félénken és meglepve. “Ki ön?” kérdem végre. “Furcsa kérdés!” válaszolás, “én röpülő madár vagyok”. “Röpülő madár?” mit jelentsen ez? — Erre felkacagott. “Ez azt jelenti”, kiáltó hahotázva, “hogy a hóhér bárója hat hét múlva ugyanazt a játékot űzi velem, mint veled hat óra múlva. Haha! Értesz már most?” — 33 — A pap, ki még mindig hozzám szólt és kit a kocsi robogása elkábitott, nem felelt, mire a kézbesítő hangját megerőltette, hogy túlkiabálja a kerekek zaját. “Pokoli jármű ez!” folytatá, “olyan csörömpölést visz végbe, hogy az ember a saját szavát nem érti. De mit is akartam mondani? Abbé úz, mondhatná nekem, hogy mit akartam mondani, tudja már, mi újság Párisban?” Remegtem, mintha rólam volna szó. A pap végül megértette a kézbesítőt, és nyugodtan felelé: “Ma reggel még nem volt annyi időm, hogy az újságokat átolvassam és így majd este kell azt pótolnom. Ha egész nap el vagyok foglalva, a portás elteszi számomra az újságokat és én este átfutom azokat”. “Ugyan!” válaszolt a kézbesítő, “tudnia kell a mai legnagyobb újságot!” . Erre közbevágtam én: “Azt hiszem, hogy én tudom”. A kézbesítő rám nézett és mondá: “Tehát tudja, nos, mit szól hozzá?” “Ön kiváncsi” félelem. “Miért uram? Mindenkinek megvan a maga politikai nézete. Sokkal inkább becsülöm önt, semhogy kétesekdnék abban, hogy önnek is megvannak a magáéi. Én magam is teljesen helyeslem a nemzetőrség életbeléptetését. Én őrmestere voltam, szakaszomnak és nagyon örvendtem ...” “Nem gondoltam, hogy erről van szó”. “De hát mi másról? Hiszen az újságot akarta megtudni”. “Mást gondoltam, azt, melylyel ma egész Páris nem kevésbbé fog foglalkozni”. A tökfilkó sehogy sem akart engem megérteni és nagyon kiváncsi volt: “Hát még más újság is volna? Ördöge van magának, hogy megtudja az újságokat. De abbé az, talán ön tud valamit? Tudassa velem a történteket, kérem, miről van szó? Nagy barátja vagyok a friss híreknek.