Előre, 1919. október (15. évfolyam, 2399-2429. szám)
1919-10-23 / 2421. szám
LENI KIJELENTETTE, HOGY AZ OROSZ BÉKEAJÁNLAT FENNÁLL MÉG MINDIG HAJLANDÓK A BÉKÉRE A BULLITT ÁLTAL PARISBA VITT FELTÉTELEK MELLETT. A SZOVJET KORMÁNY NEM ELLENSÉGE a kis Nemzeteknek. Hajlandók a hivatalos propaganda megszüntetésére. True translation filed with the Post-master of New York on October 22, 1019, as required by the Act of October«, 1917. MANCHESTER, október 22. — Leninnel interview-t megalapítani nem könnyű dolog. Nem azért, mintha hozzáférhetetlen volna, — annyira őrizet nélkül járkál, mint jómagam — hanem azért, mert nagyon drága az ideje — írja a tudósító. — Végre azonban sikerült találkában megállapodnunk és bejutottam a Kremlin belsejébe és keresztül mentem azon az épületen, amelyben Lenin lakik. ‘ Az interview fonalának vezetését rámbizta. Azt akartam megtudni, hogy még mindig megállja-e a helyét az a békeajánlat, amelyet Bullitt Párisba vitt. Lenin azt válaszolta, hogy a békeajánlat még mindig érvényes, olyan módosításokkal, amelyeket a megváltozott katonai helyzet megkíván. Később még hozzátette, hogy a Bullittal való megállapodás alkalmával kijelentették, hogy a katonai helzet megváltozása esetén módosítások történhetnek. Folytatván beszédét, Lenin elmondotta, hogy Bullitt nem volt képes megérteni a brit és amerikai kapitalizmus erejét, de ha Bullitt lenne az Egyesült Államok elnöke, rövidesen megkötnék a békét. A beszéd fonalát újból felvéve megkérdeztem, hogy milyen magatartást tanúsít szovjet Oroszország azokkal kis nemzetekkel szemben, amelyek elszakadtak az orosz birodalomtól és magukat függetleneknek nyilvánították. Lenin azt válaszolta, hogy Finnország függetlensége 1917 novemberében lett elismerve és hogy ő maga személyesen adta át Swinsufvudnak, a finn köztársaság elnökének azt az okmányt, amely a következő megállapításokat tartalmazza: a szovjet köztársaság már korábban kihirdette, hogy egyetlen katona sem lépheti át a szovjet köztársaság határát fegyverrel a kezében és a szovjet köztársaság elhatározta, hogy Esztonia és saját határai között egy semleges zónát állapít meg és ezt nyilvánosságra hozza; meggyőződésük, hogy a kis nemzetek függetlenségét elismerjék és végül, hogy a szovjet köztársaság épp most ismerte el a bashkird köztársaság függetlenségét, pedig, — tette hozzá Lenin, —, “a bashkirok gyengék és maradiak.” Harmadszorra megkérdeztem, hogy milyen hivatalos garanciákat nyújthatnának arra nézve, hogy a nyugati népek között megszűnne a hivatalos propaganda, ha például a szovjet köztársasággal való érintkezést megkezdenék. Lenin válasza az volt, hogy már Bullittnak kijelentette, hogy hajlandók egy megegyezést aláírni, melynek értelmében nem csinálnának hivatalos propagandát és mint kormány keresztülvinnék, hogy ne folyjék hivatalos propaganda. Ha magánszemélyek folytatnának propagandát, azt saját veszélyükre tennék és kiszolgáltatnák magukat az illető ország törvényeinek, amelyben propaganda-munkájukat végezték. Oroszországnak nincsenek törvényei a britek propagandája ellen. Angliának vannak ilyen törvényei, ezért tehát Oroszország liberálisabb. A szovjet köztársaság megengedné, — mondotta Lenin, — hogy a britek, franciák vagy az amerikaiak folytassák saját propagandájukat. (A) KÁROLY MIHÁLYT ÁRULÁS ÉS LOPÁS VÁDJA ALÁ HELYEZTÉK True translation filer! with the Post- 'master of New York on October 22, 1919, as required *by the Act of October«, 1917. LONDON, október 22. — A Daily Telegraph kopenhágai tudósítója jelenti keddi dátummal, hogy bécsi hír szerint Károlyi Mihály árulás, lopás és más vádak alapján törvényszék elé idézték. Ugyanekkor vád alá helyezték Károlyi grófnőt is. f F) Kétszázezer lengyel hadihelv várja a szabadulást Szibériából True translation filed with the Post- master of New York on October 22, 1919. as required by the Act of October«. 1917. VARSÓ, szeptember 20. (Levéltudósítás.) A lengyelek, akik Szibériából hónapokig tartó utazás után érkeztek Minskbe, az amerikai Vöröskereszt városi irodájának azt mondották, legalább is kétszázezer lengyel hadifogoly várja Szibériában az alkalmat, hogy visszatérhessen Lengyelországba. A visszatért lengyelek, akik osztrák hadiszolgálatban voltak, amikor fogságba estek, azt mondják, hogy nyugati Szibériában is sokan vannak lengyelek. Lengyelországban nagy gondot okoznak a visszatérő hadifoglyok és menekültek, a kormány a Vöröskereszttől kénytelen segítséget kérni felruházásukra és táplálásukra. Ha a visszatérők száma megfelel a most érkezettek becslésének, a kormánynak és a Vöröskeresztnek újabb nagy térbeki viseléséről kel gondoskodni. (6) Hivatalosan megengedték a hazautazást Puller S. Edwin, a washingtoni hadügyminisztérium útlevélellenőrző osztályának főnöke, az idegennyelvű lapokban való közlés céljából a következő nyilatkozatot küldte a Foreign Language Governmental Information Service hivatalának: • “Az ellenséges idegeneknek általában megengedtetett, hogy régi hazájukba visszatérjenek állandó tartózkodásra, vagyis azzal a kikötéssel, hogy az Egyesült Államok belügyminisztériuma ez idő szerint nem nyújthat semmilyen biztosítékot arra nézve, hogy az illetők idővel ismét viszszajöhessenek az Egyesült Államokba. “Minden idegen, ki szülőhazájába visszatérni szándékszik, a saját érdekében teszi, ha hajójegyét és a hálókabinját biztosítja, még mielőt jelenlegi lakhelyéről valamely kikötőbe utazik” BETILTJÁK A NÉMET OPERA ELŐADÁSÁT Az énekesek tiltó rendeletet kérnek a polgármester intézkedése ellen. A bíróság fogja kimondani az utolsó szót. A rendőrség akcióba lépett. Az American Legionben szervezett szabadalmazott hazafiak eddig győzelmet arattak a német nyelv, a német művészet és a józan ész fölött. A Lexington Operah Houseban nem tartották meg tegnap este az előadást. Miután Hylan polgármester azelőadás megakadályozására utasította Fwright rendőrfőnököt, a Star Opera Company Max D. Steuer ügyvéd utján ideiglenes tiltó rendeletért folyamodott Ritur supreme courti bíróhoz, hogy a polgármester önkényes intézkedését megdöntse. Ritur bíró megfontolás tárgyává tette az ügyet és ma fogja nyilvánosságra hozni a döntését. Akik tegnap este az operaházba mentek, nagy feliratos táblát találtak kifüggesztve ezzel a felirattal: ‘‘Ma, este nem lesz előadás, — a ma estére szóló jegyek holnap érvényesek.” Az operatársulat képviselői bíznak benne, hogy a bíróság a polgármester ellenére is meg fogja engedni a Warnser-operák előadását. Ha a bíró döntése kedvelő lesz, akkor a társulat ammanens infunctiont fog kieszközölni sz ellen, hogy a város beleavatkozhasson az előadások megtartásába. A ‘‘Zar und Zimmermann” című, tegnap estére hirdetett előadásra sok százan váltották meg a jegyeket és már 7 óra után gyülekezni kezdtek a színház előtt, ahol azt látták, hogy az előadás el lett halasztva. Senkit nem bocsátottak be a színhzba, sőt még a pénztárhoz sem, hogy a pénzt felvehessék. A színháznál őrt álló rendőrcsapat mindenkit távozásra szólított fel. William Duggan, az Fast 51-ik utcai rendőrállomás kapitánya 50 rendőrt küldött ki a színház környékére és az állomáson 500 rendőr volt tartalékban az esetleges zavargások elnyomására. A Bijan bíró preisi kihallgatás két órán át tartott. Steuer ügyvéd képviselte a Star Opera Companyt és Lawman helyettes tiszti ügyész a város nevében jelent meg. Az operatársulat arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután az előadások békések és nem hűtlen jellegűek, a városnak nincsen ingában ''zak betiltása. A város képviselője azzal érvelt, hogy a Németországgal való béke még nincs aláírva és így a város jogosan cselekedik. Este 11 óra tájban negyven hajós ment fel teherautón a Lexington Premiera, de a 49-ik utcánál a A SZTRÁJKOLÓ NYOMDÁSZOK KITARTANAK A san franciscoi pressmenek is segítik a sztrájkotokat. A kizártak és ‘‘vakációzok” sztrájksegélyt fognak kapni. A harc lelkesedéssel folyik. A san franciscoi Pressmen’ Union 51. arról értesítette a kizárt new yorki lokálokat, hogy erkölcsi és anyagi segítséget ad a harchoz. A san franciscoi szervezet egyhangú határozatban kimondotta, hogy három hónapon keresztül azt a feladót, és kivetési összeget, amelyet a központnak fizetett eddig a kizárt és sztrájkban levő munkások segítségére folyósítja. A határozatról értesítették a sztrájkolók gyűlését, amelyen 3000 ember vette tudomásul nagy lelkesedés közepette a valóban örvendetes hírt. A Webster Hallban tegnap lefolyt gyűlésen olyan izzó hangulat uralkodott, hogy a tömeg percekig tombolt egy-egy szónok szavainak hatása alatt. Különösen nagy lelkesedéssel ünnepelték a tanítók szervezetének elnökét, A. Lefkovitz-ot, aki kitartásra és bátorságra tüzelte a sztrájkolókat. A szónokot ismételten a pódiumra hívták, hogy beszéljen Épp ily lelkesen fogadták Edward Cassidy beszédét is, aki a központi hivatalnokok és a bőszek klikkjét támadta élesen. Cassidy kijelentette, hogy már gondoskodtak arról, hogy azok, akik rászorultak, azonnal segélyt kapjanak. Heti 23—06 dollárt tesznek képesek sztrájksegély címén adni minden embernek, ami 30 ezer dollárra emeli a heti sztrájksegélyeket összesen. Átlagosan minden harcban levő nyomdász heti 15 dollárt fog kapni — jelentette Nolan, a pressmenek elnöke. A buszok még mindig remélik, hogy sikerülniök fog megtörni a pressmenek és jobb nyomdászok harcát. Persze, ez a remény teljesen kilátástalan: rendőrök megállították a kocsit és szétoszlásra szólították fel az amerikanizmus hű lovagjait, akik felsőbb parancsra az örökkévalóságig el akarták nyomni nemcsak a német nyelvet, hanem a német művészetet is. Röviddel kilenc óra után egy férfi jelent meg kézi bőrönddel a színház előtt, ahol 15 rendőr állt. Kalapácsot vett elő a bőröndből és mielőtt a rendőrök megakadályozhatták volna, bezúzta az egyik ablakot. Az üveg a csuklótól a könyökéig elvágta a hivatásos hazafinak a karját. Letartóztatták és a rendőrállomásra vitték. Herbert Tewisnak hívják, 554 Madison avenue. Verte a mellét, hogy Franciaországban szolgált a második divízióval. DR. VORONOFF ORVOSTANÁR FELFEDEZÉSE Az élet és egészség megóvása érdekében dr. Voronoff azt ajánlja, hogy a nagy városok járjanak a tudomány kutatóinak a kezére. A kísérletek kibővítése. PÁRIS.okt. 22. — Dr. Voronoff párisi orvostanár, akinek tudományos kisérletei és felfedezései az élet meghosszabbítása terén az utóbbi időben nagy feltűnést keltettek, azt a tervet ajánlotta a nagyvárosok részére, hogy rendezzenek be bonctani intézeteket nagy hűtőkamrákkal, amelyekben a baleset vagy más módon elhalt egészséges emberek hulláit elhelyeznék, amíg az élet megújítására szükséges és használható mirigyeket a hullákból kioperálják és preparálva elteszik. Dr. Voronofff azt mondja, hogy vannak esetek, amikor olyan balesetek történnek, amelyeknél az áldozat még él, de halála okvetlenül bekövetkezik néhány órán belül. Az ilyen egyén fontosabb szerveit, főleg pedig a szövetmirigyeket, lehet kioperálni és teljes működőképességgel megtartani a jégen. Ha a nagy városok, ahol naponta tömegesen előfordulnak halálos végű balesetek — a klinikák részére átengednék az ilyen embereket és ha volna törvény, amely a tudományos kutatás céljára a menthetetlen emberek szerveinek felhasználását megengedné, akkor óriási dolgokat tehetne az egészség megóvására és az élet meghosszabbítására végezni. A tudomány fejlődése és a köz, nagy érdeke előbb-utóbb meghozza azt, hogy még egyes személyek sérelmére is, a tudománynak kell majd szolgálatot tenni. Mert ha lehetséges volna a még élő, de a pusztulástól menthetetlen testből a nemes belső szerveket és a szövetmirigyeket kioperálni és konzerválva eltenni, akkor meg lehet oldani a ma még képtelnségnek tartott problémákat is az orvostudomány terén. Dr. Voronoff azt állam, how a fr,tá,riasztása sem kentetlen dolog, mert a szív nem szűnik meg azonnal működőképessé lenni, a csontok pedig 18 órával a halál után is funkcionálhatnak és némely mirigy az emberben a halál beálltaután 6 óráig is elél. Ha egy ilyen mirigyet a halál közvetlen beállta után operálnak ki, akkor egy másik élő testben az tovább folytatja működését. Az ilyen irányú fontos tudományos kísérletekre a művelt társadalomnak előbb-utóbb módot kell majd nyújtania. HIÁBAVALÓ MINDEN INTRIKA A KIKTO MUNKÁSOK HARCA ELLEN A SZTRÁJKOLÓK NEM TÖRŐDNEK A SZAKSZERVEZETI VEZÉREKKEL, UX10X-HATÁROZATOKKAL VAGY FENYEGETÉSEKKEL, FOLYTATJÁK A SZTRÁJKOT RENDÜLETLENÜL. Harminckét óceán járó hajó vesztegel a kikötőben. A kikötőmunkások sztrájkja tegnap este megszűnt a kapitalista lapokban. A szakszervezeti vezérek maroknyi hívükkel megszavaztatták a sztrájk abbahagyását és az esti lapok diadalmasan hirdették, hogy ma reggel megkezdődik a munka. Azonban ma reggel csupán az előmunkások jelentek meg, mint rendetlen és a sztrájkolók távolmaradtak. A Cunard Line, a White Star Line, a General Transatlantique és a Fall River Line rakpartjain egyetlen munkás sem jelent meg. A Batterytől föl a 23. utcáig a sztrájkolók ezrei álltak őrszemet. O’Connor, amikor kérdést intéztek hozzá, hogy miért folyik tovább a sztrájk, holott bizonyosra vette a sztrájk megszűnését, a következő választ adta: "Mit tehetünk? Az emberek tegnap este hűségesen megegyeztek, hogy ma reggel munkába állnak. Szavukat adták, hogy abbahagyják a sztrájkot, s meglep, hogy nem teljesítették ígéretüket.” Pedig hát nincs a dologban semmi meglepő. O’Connornak nem a sztrájkolók, hanem a union-tisztviselők tettek ígéretet a sztrájk abbahagyására. A sztrájkolók hangulatát jellemzi a hobokeni munkások tegnapi gyűlése. A sztrájkolók gyűlésén hirtelen megjelent O’Connor, a szakszervezet elnöke a union egy csomó tisztviselőjével együtt éppen akkor, amikor a gyűlés egyhangúlag kimondotta a sztrájk folytatását. A gyűlésen résztvevő sztrájkoló munkások kidobáltáák a teremből a union tisztviselőit s amikor az egyik tisztviselő revolvert rántott elő és a munkások közé lőtt, a munkások meg akarták lincselni a union-vezéreket. A rendőrség csak nagy nehezen mentette ki őket a sztrájkolók kezei közül s a rendőrállomásra menekült velük. A new yorki kikötőben ez idő szerint harminchét nagy óceánjáró hajó vesztegel és még egyre érkeznek hajók, melyek nem köthetnek ki, mivel a kikötőhelyeket már elfoglalták azok a hajók, melyekről az árukat nem lehet partra szállítani. A régi sztrájkbizottságban helyet foglalnak a szakszervezeti vezérek megbízottai is, tehát a fő sztrájkolók most új bizottságot, választanak, melyben csakis a radikális elemek foglalnak helyet, akik a sztrájkolók nézeteit képviselik. A sztrájk vezetése mindinkább az I. W. W. ellenőrzése alá kerül, melynek helyi szervezete, a Transport Workers Industrial Union, nagyszerű agitációt végez, hogy a szállítómunkásokat egy nagy ipari szervezetbe hozza össze. EGYRE KEVESEBB KILÁTÁS VAN A BÁNYÁSZSZTRÁJK ELHÁRÍTÁSÁRA EGYIK FÉL SEM ENGED ÁLLÁSPONTJÁBÓL, A KORMÁNY PEDIG AZZAL FENYEGETŐZIK, HOGY LEFOGLALJA A BÁNYÁKAT. WASHINGTON, október 22. A kormány által kezdeményezett tárgyalások nem igen nyújtanak kilátást a szénbányászok sztrájkjának elhárítására. Úgy a bányatulajdonosok, mint a bányászok képviselői nyíltan kijelentik, hogy nem húznak a tárgyalások eredményében. A bányászok ragaszkodnak valamennyi követelésükhöz s legerősebben ahhoz a követeléshez, amely ellen a bányatulajdonosok a leghevesebben tiltakoznak: a hatórai napi munkaidőhöz és az ötnapos munkahéthez. Wilson munkaügyi miniszter kijelentette, hogy el fog követni minden lehetőt a bányák üzemben tartására. A kormány, ha másképp nem sikerül elintézni a dolgot, lefoglalja a bányákat. ’ ^ J AZ OROSZ BEAVATKOZÁS ELLEN ASQUITH VOLT MINISZTERELNÖK ELLENZI ANGLIA BEAVATKOZÁSÁT OROSZORSZÁG BELÜGYEIBE. Tru* tr*rnö»Hnr» with th» Pr»«t- master of XeW York on October 22, 1919. *»• V|ir * >•’ A/»* r\f '^'’tphAr * 1»1ff LONDON, október 22. — Herbert Hj Asquith, volt miniszterelnök a westminsteri radikálisok előtt tartott beszédében ma este hevesen tiltakozott Oroszország ügyeibe való beavatkozás ellen. Kijelentette, hogy a brit kormány több száz milliót költött a fegyverszünet óta az Oroszország ellen folytatott hadjáratra és arra biztatta a radikális vezéreket, hogy kényszerítsék a kormányt, hogy teljes nyilatkozatot adjon erre a dologra vonatkozólag. Mr. Asquith a fegyverkezés erős csökkentését követelte, mint bizonyítékot, hogy a nemzetek ligájához őszinték. Sürgette az új költségvetés az adózás megállapítását, hogy a súlyos pénzügyi helyzet megoldható legyen. Hirdette, hogy a háborús profitra adót vessenek ki és vizsgálatot indítsanak a tőke általános megadóztatására vonatkozólag, mint amelynek révén a háborús adósságok csökkenthetők. IC) LAPZÁRTAKOR. Bisur supreme courti bíró kiadta tegnap a tiltó rendeletet a Hylan-féle túlkapások elen és lapunk zártakor értesültünk, hogy a Lexington Theaterben megtartották az előadást. Geigerich bíró megtagadta a tiltó rendelet megsemmisítését. ‘‘Nincs jogom egy másik bírónak a rendeletét megsemmisíteni — mondotta, — tehát nem avatkozom bele Bijur bíró rendelkezésébe.”