Előre, 1919. november (15. évfolyam, 2430-2459. szám)
1919-11-19 / 2448. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: a rendkívüli postaszállítási költséggel együtt: Egy évre ................... $8.— Fél évre..................... $4.— 5 E. 3d St., New York, N.Y. V0LTXVLÉVFÖLYÄM7”NoT2448, NEW_YORK, CLEVELAND. CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT, WEDNESDAY (SZERDA), NOV. 19, 191.9 CITY EDITION VALÓSZÍNŰLEG VISSZA FOGJÁK UTASÍTANI A BÉKESZERZŐDÉST SZENÁTOROK NEM HAJLANDÓK AZ EREDETI FORMÁJÁBAN ELFOGADNI ÉS WILSON NEM HAJLANDÓ A MÓDOSÍTOTT FORMÁBAN JÓVÁHAGYNI. AZ ANGOL KAPITALISTÁKRA NAGYON LEVERŐLEG HAT A SZENÁTUSI KÜZDELEM. True translation filed with the Pos( master of New York on November lb. 1919, as required by the Act of October6,/l917. WASHINGTON, november 18. — Minden jel arra vall, hogy a békeszerződést a kongresszus jelenlegi ülésszaka nem fogja elfogadni. A szenátorok többsége ugyanis olyan “fentartásokkal” hajlandó csak elfogadni a békeszerződést, amelyek valóban megsemmisítik azt és az elnök már ki is jelentette, hogy az így módosított békeszerződést ignorálni fogja, azaz vissza fogja utasítani. Vagy a maga teljes egészében, fentartás, és módosítás nélküli elfogadását, vagy pedig az egésznek a visszautasítását akarja és valószínű, hogy a békeszerződést “megölték” a mai formájában, legalább is ezen az ülésszakon. Lodge szenátor radikális fentartásai miatt nem fogják a békeszerződést elfogadni sem a kongresszus, sem Wilson. Azonban a kongresszus hatalmában áll a békeszerződés elvetése esetén is a Németország és az Egyesült Államok közötti békét kihirdetni. Az egész harc mostan parlamentáris küzdelemmé vált, aminek a kimenetele nagy szerepet fog játszani Amerika és Európa történelmében. A szenátorok között vannak olyanok, akik remélik, hogy valamilyen kompromisszumot sikerül megteremteni. LONDON, november 18. — Az Egyesült Államokban történt dolgok a békeszerződésre vonatkozólag Angliában nagy kedvetlenséget okoztak. Minden osztály kiábrándult és attól fél, hogy a régi, drága és hatástalan békefentartás módozatait kell újra elfogadni. Ez a félelem ránehezedik a népre, amely óriási adót fizetett vagyonban és vérben. Nemcsak az anyagi oldalát, hanem az erkölcsi veszteséget is tekintetbe veszik. “Ha a szenátus határozata fenn fog állni, akkor a ligát, mint a világbéke biztosítását lehetetlenné teszi. Más utakon kell a biztonságunkat biztosítani és Austin Chamberlainnek a hadi és tengerészeti költségvetést újra módosítania kell, — de most felfelé” — mondotta D. A. McCurdy képviselő. És valószínűleg így fog történni. Vissza fogunk térni a felfegyverkezéshez, a militarizmushoz. Mi Amerikára számítottak a csőd előtt álló európai országok a kapitalista rendszer fentartásában és ha ezt Amerika megtagadná, kénytelenek a csőd veszélye dacára is óriási összegeket áldozni a militarizmus fentartására és kiépítésére. (6) A SZÉNHIÁNY MIATT EL KELL RENDELNI A VASÚTI SZOLGÁLAT , ÉS AZ IPAROK MEGSZORÍTÁSÁT A BÍRÓI tilalom még mindig nem bányászott elég SZENET ÉS AZ ORSZÁG SZÉNIIDÉG ELŐTT ÁLL. A BÁNYATULAJDONOSOK MÉG MINDIG VONAKODNAK BEADNI A DEREKUKAT. A BÁNYÁK ÁLLAMOSÍTÁSÁVAL FENYEGETŐZNEK. CHICAGO, november 18. A vasutak főigazgatója, Hines és hét kerületi igazgató gyűlésre jöttek össze, hogy az ország kevés szénkészletének a megtakarításáról tárgyaljanak. A bányászok nem dolgoznak, bár a sztrájkot lerendelték és így a szén nagyon fogytán van. Minden teherszállítás megszűnt szombat óta Chicago és California között. Tegnap még 40 vonatot vittek le a pályáról. A tanácskozás eredménye valószínüleg a következő rendeletek lesznek: A teherszállítás országos megszorítása. A szénszállítás szolgálatának 40 százalékos redukálása. Minden nem okvetlenül szükséges iparnak a lezárása. Ennek az eredményeként legalább 15 millió munkás lesz munka nélkül. Némely vasúti vonalnak csak tíz napra elég a szénkészlete. Az egyik igazgató szerint a helyzet nagyon komoly és rögtön lépéseket kell tenni. A bányászok sehol sem állnak munkába és a széntermelés a sztrájk első napja óta szünetel. Néhány államban ugyan visszamentek a bányászok, de úgy találták, hogy a bányatulajdonosok a szervezet letörését akarják elérni. Coloradoban például, egy második sztrájk kihívásával fenyegetőznek, ha a bányatulsi-’-'- fivote listát nem fogják felfüggeszteni. A bányatulajdonosokat nemcsak diszkriminálással vádolják, hanem azzal is, hogy a bányászokat egyéni szerződések aláírásával akarják lekötni. Eközben a szénbányászok és a bányatulajdonosok közötti tárgyalások megálltak, mert a bányatulajdonosok biztosítani akarják magukat arról, hogy a fizetésemelés esetén ne veszítsenek a profitjukból, hanem az állam és a fogyasztók fizessék meg azt. Ennek a következménye az lehet, hogy az álam átveszi a bányákat. Leszerelik a bolsevikek elleni hadjáratot RUTHENBERGET FELMENTETTÉK AZ ESKÜDTEK A Kommunista Párt központi titkárát négy napi tárgyalás után nem bűnösnek találták. A közvádló 50 tanút sorakoztatott fel a vádlott ellen. Az esküdtek tíz percig tanácskoztak. CLEVELAND, nov. 18. — Dan B. Cull bíró elnöklete alatt tartott tárgyaláson, a büntető törvényszék felmentette tegnap C. E. Ruthenberget, a Kommunista Párt titkárát és a clevelandi szocialista pártnak éveken át volt tevékeny tagját. Azzal vádolták, hogy a május elsejei szocialista parádé alkalmával történt lázadásokra fölizgatta a munkásokat. Leymour Stedman védőügyvéd a vád megsemmisítését indítványozta, de a bíró ahelyett utasította az esküdtszéket, hogy “nem bűnös” verdiktet hozzon. A májusi zavargásokban, amikor a hatósági közegek és a csőcselék provokálta a szocialistákat, két ember meghalt és néhány százan megsebesültek. A négy napi tárgyalás alatt, a vádhatóság azt próbálta bizonyítani, hogy Ruthenberg bujtogatta és izgatta az embereket a zavargásra. Ruthenbergmájus elseje előtt tartott beszédeinek százait terjesztették elő a vád bizonyítására és azt állították, hogy a beszédei folytán, közvetlen őt terheli a felelősség azért, hogy a tömeg megtámadta a rendőröket. A vádhatóság arra számított, hogy a védelem számos tanút fog előállítani, de Stedman egyetlen tanút sem idézett be. A bíró megmagyarázta az esküdteknek a beterjesztett bizonyítékokat, amelyekből nem tűnt ki a vádlott bűnös szándéka és azt mondotta nekik, hogy nem marad más hátra, minthogy a vádlottat nem bűnösnek találják. Az esküdtek visszavonultak a tanácskozó terembe és tíz perc múlva meghozták az ítéletet. “Az első perctől fogva biztos voltam a bíró véleményében — mondotta Stedman — még egynéhány ilyen ítéletre van szükség és a munkásság visszanyeri a szólásszabadságot.” Ruthenberg így nyilatkozott: “Nem annyira magamért, hanem inkább annak örülök, hogy a pártunk és a munkásember igazolva van. A clevelandi munkások és munkásnők jól tudják, hogy nem vettem részt a zavargásokban és semmikép nem voltam felelős a vérengzésért. Amikor letartóztattak, békésen alávetettem magam, dacára ennek, leráncigáltak a szónoki emelvényről. “Nem a szocialisták és a bolsevikek okozták a lázadásokat, hanem a huligánok, akiket a rendőrség segített és hajtogatott ” Ruthenberg kijelentette, hogy azonnal visszautazik Chicagóba, hogy a Kommunista Pártban folytassa a munkáját és csak akkor megy ismét Clevelandba, ha a kriminális szindikalizmus vádja alapján az állami hatóságok újra megidézik. ------------------ KORONA ÁRAK: November 18. Kedd. Száz koronánként. Magyar ............................... $1-05 Osztrák ............................... $1.30 Csehoszlovák .................... $2.40 Jugoszláv .......................... $1.70 Román lei ........................... $4.00 Huszonhét szocialista Belgiumban BRÜSSZEL, nov. 18. — A Le Soir timű semleges újság becslése szerint, a szocialisták 27 képviselőt választottak meg a képviselőházba. Ötvenezer dolláros bankrablás RANDOLPH, Mass. nov. 18. A Randolph Saving Bank helyiségét ma délután négy fegyveres rabló kirabolta. A rablók megkötözték N. Irving Tolman pénztárnokot, egy gépírónőt és a bank egyik ügyfelét. A szekrényben mintegy 50,000 dollár értékű készpénz és értékpapírok voltak, amelyeket magukhoz vettek és aztán automobilon elmenekültek. A rablók semmi nyomot nem hagytak hátra. Tolman pénztárnok szerint idegeneknek látszottak. Az automobil számát feljegyezték, de úgy vélik, hogy az lejtott számtábla volt. A rablás néhány perccel a délutáni záróra előtt történt. Előbb csak két fiatalember lépett a bank helyiségébe és tollat kértek a pénztáritoktól. A tollal az asztalhoz mentek és ott írni kezdtek. Ebben semmi feltűnő nem volt. Pár perccel később ismét két fiatal,emiay jött be, akik közül az egyik a pénztárnokhoz, a mássik pedig a gépiró leányhoz ment, revolvert rántottak el, rájuk pa- rancsoltak, hogy tartsák fel kezeiket. Az előbb jött két fiatalember ekkor összekötözte a két tisztviselő kezeit és a bank hátsó helyiségébe vitték őket. Ugyancsak megkötözték és ideszámnozták a bank egyik ügyfelét is, aki éppen ekkor jött be. Az elzárt tisztviselőknek mintegy 15 percbe telt, míg ki tudtak szabadulni és jelt adni. Az automobil állítólag Boston irányába ment. ------------------Elhalasztják a szájkosártörvényjavaslatot Washingtoni hírek nyomán már megírtuk, hogy a kongreszszusban törvényjavaslatot készülnek benyújtani a radikális sajtó megrendszabályozására. Burns kongresszusi képviselő be is nyújtotta a javaslatot, amely azonban a házelnök döntése folytán nem kerül — egyelőre — sorra. A képviselőház elnöki irodája értesítette Burns képviselőt, hogy javaslata a jövő ülésszakra maradt. Ez a javaslat természetesen összefüggésben áll azokkal a cári brutalitásokkal, amelyekkel a “demokrata” adminisztráció s általában a kapitalista kizsákmányolok cselédei ki akarják irtani Amerikából az öntudatos, szocialista gondolkodást. A prohibició apostolát megvakulás fenyegeti LONDON, nov. 18. — William E. Johnson, akit gúnynéven “Pussyfoot” Johsonnak hívnak, a múltkori kellemetlen kalandja alkalmával, amikor a diákok hordágyon hordozták végig az utcán, súlyos sérülést szenvedett a szemén. Már másodszor operálták azóta és attól tartanak, hogy az egyik szemét el fogja veszíteni. GOLDMAN EMMA OSTOROZZA AZ ÁLLAMÜGYÉSZT Hajlandó önként visszamenni Oroszországba, de tiltakozik a kiutasítás vagy deportálás ellen. Visszautasítja McKinley merénylőjének állítólagos vallomását, melyet Palmer idézett. Goldman Emma, aki azon az alapon, hogy amerikai polgár, felvette a harcot a deportálása ellen, tegnap délután kiadott nyilatkozatában azt mondotta, hogy büszkén és örömmel menne vissza szovjet Oroszországba. Önkéntes távozása azonban attól függ, hogy az Egyesült Államok kormánya elfogadja-e az orosz munkásköztársaság itteni képviselőjének ajánlatát, mely szerint a szovjet kormány költségén mindazon oroszokat ingyen hazaszállítja, akik vissza akarnak menni a szülőhazájukba. “De nem vagyok hajlandó beleegyezni abba, hogy kilökjenek az országból és más oroszokkal együtt átadjanak a szibériai ellenforradalmi rablóbandának,” mondotta Miss Goldman. Palmer államügyész akciójára hivatkozva, aki a szenátus elé terjesztette az anarchista részletes rekordját, melyben bele akarja őt keverni a McKinley elnök megölésének ügyébe, akit Czolgosz 1901-ben ölt meg. Miss Goldman, a következőket mondotta: “Ezek a meghamisított információk mind arra valók, hogy előítéletet és ellenszenvet keltsenek velem szemben és megakadályozzák azt, hogy méltányos kihallgatást kapjak a Labor Departmentben és később esetleg a bíróságokon. Azonban el vagyok szánva arra, hogy a department of justice konspirációja ellen felvegyem a harcot és ha a Labor Department kedvezőtlen döntést hozna az ügyemben, akkor egész bizonyosan az ország legfelsőbb bíróságához fogok apellálni. “A kormánynak ugyancsak gyenge ügye lehet ellenem, ha arra szorul, hogy a McKinley merénylőjének az ügyét hozza elő a lomtárból. Ha Czolgosz állítólagos vallomása elég arra, hogy kiküldjenek az országból, miért nem volt elég arra, hogy annak idején elítéljenek vagy legalább a Chicagóból való kiadatásomat kieszközöljék? A tény az, hogy Czolgosz az utolsó pillanatig ragaszkodott a vallomásához, mely szerint nekem semmi közöm sem volt az ügyhöz. Még akkor is ezt mondta az Auburn fegyház igazgatójának, amikor a villanyosszékhez volt kötözve és azt hazudták neki, hogy én kedvetlen dolgokat mondtam róla. Kijelentette, hogy bármit mondtam is, a tény az, hogy nekem semmi közöm sem volt az ő merényletéhez. “Elképzeli-e valaki egy pillanatig is, hogy engem szabadon haltak volna, ha a legcsekélyebb vallomást kicsikarhatják tőle Minden eszközt fölhasználtak, horgy belekeverjenek a pörbe, de kudarcot vallottak.” A 179 'Macdougal St. alatt az öt évi fesrvházra ítélt Kate Richards O’Hare barátai által tartott vacsorán tette Miss Goldman a fenti nyilatkozatot. Azt is ajánlotta beszédében, hogy az összes forradalmi szocialisták egy nagy , szervezetben egyesüljenek. Megjelenik minden nap, vasárnap tartalmas melléklettel. — Egyes számára: 2. LLOYD GEORGE NYILATKOZIK AZ OROSZ BEAVATKOZÁS DOLGÁBAN ELÍTÉLI BULLITT OROSZORSZÁGI KÜLDETÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZEREPLÉSÉT. NAGY-BRITANNIA SÚLYOS ANYAGI HELYZETE NEM ENGEDI MEG AZ OROSZ BEAVATKOZÁST. TÁRGYALNAK A BOLSHEVIKEKKEL A FOGLYOK KICSERÉLÉSE DOLGÁBAN. SZIBÉRIÁBÓL VISZSZAVONJÁK A CSEH- SZLOVÁK CSAPATOKAT. True translation filed with the Post* master of New York on November 18, 1919. as required by the Act of October t>, 1917. LONDON, november 18. Lloyd George miniszterelnök az oroszországi ügyekről folytatott képviselőházi vita folyamán szintén hozzászólt az orosz bonyodalmakhoz: “Bármilyen irányba megyünk is, sötétségben tapogatózunk.” A miniszterelnököt megkérdezték William C. Bullitt, volt amerikai békedelegátus vallomására vonatkozólag, amelyet az amerikai szenátus külügyi bizottsága előtt tett. A miniszterelnök ezt válaszolta: “Sohasem hallottam Bullittról mindaddig, amíg Oroszországból visszatért. Sohasem tudtam létezéséről, amíg egy napon Wilson elnök ezt mondotta nekem: “Egy fiatalember visszatért Oroszországból, aki esetleg adhat önnek érdekes felvilágosításokat Oroszországra vonatkozólag. Azonban hozzátette, hogy ne tulajdonítsak túlságosan nagy jelentőséget Bullittnak.” “Láttam őt, és ennyi az egész, amit róla mondhatok.” “A nyilatkozatra vonatkozólag, melyet mint a hazugságok szövevényét jellemeztem, Párisban olvastam a “The Daily Mail ’-ben. Azt állították, hogy én írott nyilatkozatot adtam Oroszországra vonatkozólag és hogy lord Robert Geeilt Oroszországba készültem küldeni. Mindkettő hazugság. Egy harmadik nyilatkozat szerint én elküldtem volna Lansdownet Oroszországba, ha nem féltem volna a The Daily Mail-től. Ennek eldöntését a képviselőházra hagyom.” “Bullitt okmányokat kerített kezébe az amerikai delegáció párisi irodájában és nyilvánosságra hozta azokat. Egyetlen közszereplő egyén sem piszkította volna be ujjait ilyen bizonyítékok felhasználásával.” Az Oroszországra vonatkozó általános kérdésekre válaszolva, a miniszterelnök utalt Kolchak admirális operációira és arra az óriási távolságra és nehézségekre, amely Angliának kerül Kolchak segítése. “Vannak országok”, — mondotta a miniszterelnök, — “amelyek sokkal kedvezőbb helyzetben vannak Kolchak segítésére, mint mi. Ezek a szomszédos hatalmak. Beletartoznak szövetségünkbe. Nem akarom, hogy azt higyjék, hogy bírálom őket, de ha hiba történt, az nem a mi hibánk volt.” Midőn kimutatták, hogy senki sem tudta, hogy Közép-Oroszország mit akar és hogy a bolshevizmus elleni támadások mindegyike egy bizonyos ponton túl csődöt mondott, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy Nagy-Britanniának saját terheit is viselve majdnem lehetetlen volt, hogy egy polgárháborút vég nélkül pénzeljen. “Saját hazánk jön elsősorban tekintetbe és itthon sincs bizonyosabb útja a bolshevizmusnak, mintha pénzügyi csődbe jutunk. Többet adtunk bolshevik-ellenes propagandára, mint Franciaország, Japán és Amerika együttvéve. Azért dicsekszem ezzel, mert ez nagy becsületbeli megtiszteltetés számunkra.” Lloyd George elismerte a francia sajtó azon híreinek valóságát, hogy Franciaország és Anglia megegyezésre jutottak abban, hogy nem szállítanak több árut Oroszországba, mert lehetetlenné vált további terheket rakni a francia adófizetőkre. W . * : . . : , “Három kérdéssel állunk szemben, amelyek a beavatkozást célozzák. Az első és második Oroszországé, Arméniáé és azoké, akik ellenzik az oroszországi beavatkozást és az arméniai beavatkozás hívei. Arménia ügye méltányos és Britannia képes visszaállítani az igazság és a jókormányzat külszínét. Megtehetjük azonban mindezeket, tekintetbe véve terheinket?” “A harmadik a balti tartományok ügye, ahonnan a németeket el kell távolítani, mert ellenkező esetben Európa békéje bizonytalan.” “Van-e bölcs ember, aki azt ajánlja, hogy magunkra vegyük azt a rettenetes felelősséget, amely olyan hatalmas ország, mint Oroszország rendjének helyreállításával jár, ahol még minden ország, amely hivatkozott, szerencsétlenségbe sodorta magát? Én nem tudok magamra vállalni ilyen felelősséget.” A miniszterelnök végül kijelentette, hogy nem fél a bolshevizmus elterjedésétől egyetlen jól kormányzott országban sem, de retteg a vad kalandoktól olyan országok