Előre, 1921. január (17. évfolyam, 3045-3073. szám)

1921-01-13 / 3057. szám

ROVÁS Vigasztalás. Egy kis öröm. És egy kis számtan. Mi lenne akkor ? EBBEN a nyugtalan, munka­nélküli világban még jó­ sze­rencse, hogy újságok vannak és gondoskodnak egy kis vigaszta­lásról. Egy-két nap előtt azok, akiknek vigasztalásra van szük­ségük, jóleső örömmel olvastak egy kimutatást. Erről tesz szó itt is. AMERIKÁBAN ötven olyan család van, amelyiknek min­den egyike, külön-­k­ülön több mint százmillió dollárnyi va­gyonnal rendelkezik. Azután él itt száz oly­an család, amelynek vagyona külön-külön, megha­ladja az ötven millió dollárt. És­ van­ ezenkívül ötszáz olyan amerikai család, amelyek min­den egyikének lejgalább is tíz millió dollár vagyona van. Jó al­­­­kalom ez egy egész héten mine­den estét számolással eltölteni. Ki lehet szám­ítani, hogy ez a 650 család összesen legalább mennyi vagyonnal rendelkezik. Azután ki lehet s­zámitani, hogy ez a vagyon hány embert tudna rendes, nyugodt helyzetbe hozni s ezzel a vagyonnal mennyi nyo­morúságnak, betegségnek lehet­ne elejét venni. S ki lehetne szá­mítani, hogy hány munkásnak hány esztendőn keresztül kellett keservesen dolgozni azért, hogy öt a család milliókban dúskál­hasson. JOHN D. Rockefeller vagyonát 111, csekély 3000 millióra te­szik.K ötezer milliónyi vagyon­­ra olyan örökösök nevén van, akik közül sokan felelőtlenek: kiskorúak vagy elmebetegek. Kétszáz ember tizenötezer mil­lió dollárnyi vagyon fölött ren­delkezik. Franciaországban pél­­­dául 96 ezer ember rendelkezik ilyen óriási vagyon fölött. Tes­sék számolni, Mennyit jövedel­mez 3, 5 és 15 ezerszer millió dollár — mondjuk — csak 6 szá­zalékot véve alapul. Hány átla­gos keresetű munkás jövedel­mének felel az meg? Hány mun­kásnak kell keservesen dolgozni egy egész esztendőn keresztül­ azért az összegért,­ amely két­száz embernek, minden munka nélkül, hull az ölébe? Hány mun­kásnak kell egy egész esztendőn keresztül dolgozni azért, am­eny­­nyi jövedelme Rockefellernek minden órában van? Kellemes számtani gyakorlatok. A DOHÁNY tröszt vagyoná­nak 60 százaléka tíz csa­lád kezében van. Az olajiparban vagyonilag a Rockefeller-di­­nasztia vezet Kívülük 12 család­ tartja a kezében az olaj ötven százalékát. Az ország vasutait a részvényeseknek körülbelül egy és egynegyed százaléka kon­trollálja. Az acéltröszt részvé­nyeinek 51­ százalékát a részvé­nyesek másfél százaléka tartja a kezében. Az ország ipara tehát nem a népé, nem­ az országé, nem is a kormányé, hanem egyes családoké, amelyek úgy öröklik a nagy vagy­onokat, mint a kirá­lyi családok a koronát. AZ EGÉSZ nemzeti vagyon két százalékát 33 egyén tartja a kezében. Itt van egy-két ilyen “egyáp": Rockefeller 3—5 ezer millió, Pratt és Harkness család 400 millió; Carnegie, Weyer­­hauser, Vanderbilt, Astor-család egyenként 300 millió. Azután egy egész csomó olyan család, amelyeknek külön-külön 50-200 millió dollár vagyona van. Tes­sék számolni, MI LENNE akkor, ha a tolva­jok és rablók statisztikát közölnének a rablott holmikról. Mi lenne, ha a tolvajok, útonál­­lók, betörők és a rablók újságok­ban és kimutatásokban tárnák a világ elé vagyoni helyzetüket? Nem tudjuk elmondani, de min­denkinek a képzelőtehetségére bízzuk, hogy micsoda fölfordu­lás, üldözés, eljárás lenne a kö­vetkezménye. A fenti listát nyu­godtan tudomásul veszik. Meg­értéssel veszik tudomásul, hogy a dinasztiák milyen óriási va­gyonokat harácsoltak össze az (Folvicafcán a 8-ik oldalon) ELŐFIZETÉSI ÁR: Egy éyr® ... $8.00 Félévre­­ $4.00 NEW YORK, N. Y. 33 FIRST STREET m e p b ones: Orchard 4927-4928. Daniels nem tartja célravezetőnek Berak lefegyverzési tervét AMERIKA, ANGLIA S JA­PÁN KÖZTI MEGEGYE­ZÉS CÉLTALAN. Az összes államoknak részt kel venni a megegyezésben. WASHINGTON, január 12 A Ház tengerészeti bizottsági előtt Daniels államtitkár bírálta Borah szenátor lefegyverzésre vonatkozó határozati javaslatát mely Anglia, Japán s Amerika közti kölcsönös megegyezés alap­ján tartja lehetőnek a fegyverke­zést megállítani. Daniels szerint az egyedül­ célravezető út a fegyverkezés csökkentésére, ha az összes nem­zetek megegyezésre jönnek. Azt indítványozza, hogy Harding be­iktatása után konferencáb­a hív­ja össze az összes kormányokat hogy a leszerelést megtárgyal­ják. Egy ilyen megegyezés már annál is inkább szükséges volna mert az összes államok roskadoz­nak az adósságok súlya alatt s a mai politika mellett kénytelenek a fegyverkezés által újabb terhe­ket magukra venni.­­ ha ilyen nemzetközi megegye­zés nem­ jön létre, akkor Da­niels véleménye szerint az Egye­sült Államoknak legyőzhetetlen flottát kell tartani, mely, erős le­gyen az amerikai polgárok érde­keit s a hajózást az egész világűr megvédeni. Egy olyan megegyezés, mely csak Angliára, Japánra és Ame­rikára vonatkozna, természete­sen maga után vonná, hogy a többi államok is egyesüljenek s kölcsönös féltékenység, gyanak­vás folytán megindulna a fegy­verkezés, mely csak újabb hábo­rút eredményezne. -----------------­ A városi tanácstól munkát követelnek a hazatért katonák A POLGÁRMESTER TA­NÁCSKOZÁSRA HÍVTA A GYÁROSOKAT. Munka helyett ígéretet kaptak a katonák. . TOLEDO» január 12..— A harctérről hazatért katonák kül­­döttségileg keresték fel­ a város polgármesterét és arra kérték, hogy a számukra gondoskodjék munkáról, mert nyomoruk tart­hatatlan.­­ Schreiber polgármester a ké­relmet előterjesztette a gyárosok által tartott gyűlésén, ahol, ha munkát nem is, de ígéretet ad­tak a hazatért katonáknak. A tanácskozás során megál­lapították a gyárosok, hogy a múlt havi kimutatás nem felel, meg a valóságnak, mert a város­ban nincsen 27 ezer munkanélkü­li, ahogyan azt a lapok közölték, hanem mindössze 15 ezer azok száma.­­A fiatal munkások nagy része,­­ mondják a gyárosok, elutazott a városból, ami szintén apasztot­ta a munkanélküliek számát. A­ lezárt gyárak pedig kilátásba he­lyezték a munka újbóli megkez­dését.­­A gyárosok ezzel el is intézték a hazatért katonák kérelmét. . A gyárosok tudják azt, hogy amíg a katonák követelés helyett alá­zatosak­ a polgármesterhez folya­modnak, addig az ilyen semmit­mondó szavakkal is elintézhetik a munkanélküliek sorsát. A kérdés az, vájjon a furcsa elintézés nem-e fogja a katoná­­kat más cselekvésre bu­jni, mert amit kaptak válaszként, azzal nem lehet a nyomort csillapítani. —------Ot'—---­ Letartóztattak 3 testvért automobilos utonállásért new­ BEDFORD, Mass., ja­nuár 12. A rendőrség letartóz­tatott három testvért, akik autó­mobilban látogattak el a szom­szédos városokba rabolni. George, Wilfred és Joseph Wause a három testvér neve, a­kik bevallották, hogy­ még New Yorkba is elrándultak portyázni. A lakásukon sok ékszert talált a rendőrség. Az automobil olda­lán több lövéstől eredő sérülés van, ami­ azt bizonyítja, hogy az üldözőkkel harcot vívtak. -----—--------­ Románia nem hajlandó tárgyalni Bessarábiáról PÁRIS, január 12. — A román kormány jegyzéket küldött Moszkvába, amelyben elutasítja a szovjet kormány­ ama meghí­vását, hogy tárgyalásokat kezd­jenek Besszarábia kérdésében , egyéb függőben maradt ügyek­ben, hogy a békét véglegesen­­helyreállítsák. A román kor­mány azon az állásponton van hogy Besszarábiáról nincs mit tárgyalni, az­az Romániáé, sem­­­­mi szükség béketárgyalásokra, s mennyiben Románia és Oroszor­szág között nincs háború. Take Ionescu román külügy­miniszter legutolsó jegyzékében kijelentette, hogy a román kor­mány nem viseltetik ellenséges érzülettel Moszkva iránt s szi­goru semlegességet tanúsított, a­mit a jövőben is meg fog tenni Elutasítva mindenféle béketár­gyalások megkezdését, a román kormány hajlandó a két ország között függőben maradt kérdé­seket megvizsgálni. ! MINDEN HATALMAT A MUNKÁSOKNAK! .­­...........................................................FETLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megjelenik minden nap.. VASÁRNAP! tartalmas melléklettel. Egyes év­­ szám­ára: az E 33 FIRST STREET NEW YORK, N. Y. VOL. XVII., ÉVF. No. 3057. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. THURSDAY (CSÜTÖRTÖK), JAN. 13, 1921. Németország vádja Lengyelország ellen Tr»« tr*n*!atlon ft Híd with iM Po»t­master of New Yoric oil January 12, 1921, as required by the Act of Oeto­­o,.r r. 1917. BERLIN, jan. 12. — A né­met kormány jegyzéket inté­zett a szövetséges kormányok­hoz, amelyben vérengzésekkel vádolja a lengyeleket. “Hallatlan erőszakosságok, s­egyetlenkedéseket s gyilkos­ságokat, melyeknek száma napról-napra nő, követnek el a jól szervezett bandák a’ határ mentén” — szól a jegyzék. Sta­tisztikai kimutatás van csatol­va a jegyzékhez, mely megvi­lágítja a lengyel határmenti állapotokat. A szövetség­közi bizottság fel lett szólítva, hogy a határőrséget erősítse meg. (2.) ---------o——— Hetvenhat éves vőlegény, 72 éves menyasszony A new yorki városházán teg­nap egy 7­6 éves, George Elias Karger nevű telek­ügynök be­jelentette, hogy Katharina , Spencer nevű 72 éves meny­asszonyával f. hó 31-én házas­ságra kíván lépni. Mind a két-­t ten özvegyek. ------—---------­ Amerika aranykészlete nagyobbodott a múlt évben WASHINGTON, január 12.— Az aranykészlet a­ múlt év folya­mán 106.600.000 dollár értékben megnövekedett. Az összebeho­­zatal aranyban 1920 folyamán 428.700.000 dollár volt. 1919-ben 291.700.000 dollár veszteség volt az aranykészletben. Az ezüstkészlet 25,600,000 dol­lár értékben csökk­ent. Az osztrák kormány az antant kezébe teszi le a kormányzást Milliókat köl­tenek a vasutak a munkás unionok leverésére LEZÁRJÁK A­ MŰHELYEI­KET, HOGY KIÉHEZTES­SÉK A MUNKÁSOKAT. A munkát óriási ráfizetéssel má­sutt végeztetik el. WASHINGTON, január 12. Az International Machinists’ Union az államközi kereskedel­mi bizottság elé terjesztette azt a vádját, hogy a vasúttársulatok lezárják javító műhelyeiket, el­bocsátják a munkásaikat, hogy kiéheztessék őket, a javítási mun­kálatokat pedig kiadják más tár­sulatoknak, ahol nyitott műhely van, alacsony munkabérekkel és rossz munkaviszonyokkal. A vasuttársulatoknak hétszáz mil­lió dollárral többe került az így kiadott munka végeztetése s ezt a különbözetet a szállítási díjak felemelésével térítették meg ma­guknak. A pnion szerint a vasuttársu­latok összeesküdtek az ország nagy bankérdekeltségeivel, hogy a pnionokat megtörjék s a fen­tebb említett módon az utasok­kal és a szállítókkal fizettetik meg­ a munkásszervezetek ellen indított hadjárat költségeit. “Tényleges , dokumentumok vannak a birtokunkban,— mond­ja a vádelvel, — melyek azt bizo­nyítják, hogy a vasúttársulatok, melyek lezárták a saját mű­he­lyeiket és elbocsátották, a mun­kásaikat, 617 mozdonyt és 32.000 vasúti koicsit adtak ki javításra magánvállalkozóknak. A­ birto­kunkban levő szerződésű másola­­tokból kitűnik, hogy egy moz­dony átlagos javítási költsége a magánvállalkozóknál $18.026, míg a vasút adminisztráció kimu­tatása szerint egy­ mozdony átla­gos javítási költsége, amikor az anyagok ára a legmagasabb volt, a vasúti műhelyekben 5096 dol­lárt tett ki. Egy egész, évet véve, a vasúti műhelyekben a mozdonyok javí­tása ötszáz millió dollárba kerül, ellenben amint az a szerződések­ből megállapítható,­­ a kiadott munkák másfélezer millióba ke­rülnek. A vasúti kocsik javításá­nak aránylagos különbsége ugyanennyi. A union most az állam­közi kereskedelmi bizott­ságtól követeli, hogy kényszerít­se a vasutakat a munka megindí­tására a saját műhelyeikben. ----------------­ Norvég kereskedelmi hajó a tengeri viharbann a MONTREAL, jan. 12. — Egy Ontaneda nevű norvég kereskedelmi hajó, amely nemrégiben New Yorkból Norvégországba Halifaxtól keletre 1200 tengeri mért­­földnyire a vihar folytán sú­lyosan megsérült és drótnél­küli táviratokban segítséget kért. A táviratok szerint, a hajó olyan sérüléseket­ szenvedett, hogy többé nem kor­­ányoz­­­ható. A legénységnek nagy része szolgálatképtelen. Két angol hajó az Ontanede segít­ség­ére ment és valószínüleg sikerülni fog a bajba jutott hajó legénységét megmente­ni. Ellis Islandra 400 újabb orvost rendeltek ki­ ­WASHINGTON,*!an. 12. A kivándorló bizottság 400 újabb orvosnak Ellis Islandra való ki­rendelését határozta el. Az eddig alkalmazott orvosok csekély szá­muknál fogva, képtelenek az egészségügyi szolgálatot alapo­­san ellátni. Mostaniig naponként, átlagban 3200 bevándorlót vizs­gáltak meg orvosilag, úgy, hogy az rendesen csak nagyon felüle­tesen történhetett meg. A ki­vándorló bizottság rendelete azt célozza, hogy a Keleteurópában dühöngő mindenfajta járványok behurcolását lehetőleg megaka­dályozzák? Kiújultak a harcok Wilson fog végleges a montenegrói és a határozatot hozni szerű katonák között O’Galagn­an ügyében A HARCOKBAN 120 KATO­NA ELESETT ÉS 400 EM­BERT ELFOGTAK. A szerb kormány mozgósítani készül hadseregét. LONDON, január 12. A mon­tenegrói nacionalisták és szerb katonák közti harcok ismét ki­újultak és valóságos ütközetekké fejlődnek. Cettinje és Podgorica környékén a harcokban 120-an elestek. A szerbek 400 montenegrói­ le­tartóztattak­ és közülök 30-at Szerbiába hurcoltak túszokul. A montenegróiak elhatározták, hogy semmi szín alatt sem nyu­­gosznak meg a szerb fenható­­ságba, hanem guerilla harcot fognak folytatni, amire a hegyes vidék rendkívül alkalmas. A le­­tartóztatott túszok ellenében a montenegróiak is magukkal hur­coltak egy csomó szerb hivatal­nokot a hegyek közé. A támadást a montenegróiak szervezetten folytatják és abból arra lehet következtetni, hogy valamely más ország áll a hátuk mögött, ami a szerbek helyzetét rendkívül megnehezíti, mert az országban is zavarok észlelhetők. A szerb kormány valószínűleg mozgósítani fogja a hadsereg egy részét, hogy az eshetőségek ké­szenlétben találják. AZ ELNÖK HATÁROZZA MEG, VÁJJON DEPOR­TÁLJÁK-E? A munkaügyi miniszter nem erő­sítette meg a határozatot. WASHINGTON, január 12. Az új corki polgármester, O’Ca­­laghan deportálási ügyében, Wilson elnök fog határozni ab­ban, vájjon megengedik-e neki a partraszállást, vagy pedig visz­­szaküld­ik Írországba. Calaghan útlevél nélkül jött Amerikába. A State Department a deportálás mellett határozott, viszont Wilson munkaügyi mi­niszter azt­­nem­ erősítette meg, hanem az­­elnöknek terjesztette be, hogy az határozzon véglege­sen. Az elnök határozata még nem ismeretes. ■----------------­---------0———— Japán katona lelőtt egy amerikai tengerészt TOKIO, január 12. Vladivosz­­toki távirat jelentése szerint az Albany amerikai cirkáló főmér­nökét, amikor reggel 4 óra táj­ban a hajóra akart visszatérni, egy japán katona agyonlőtte. --------------0-------—. Tengerész-sztrájk Dél­­amerikában SANTIAGO, Chile, jan. 12. A Délamerikai Hajótársaság ma bejelentette, hogy több személyszállító hajó megindí­tását bizonytalan időre el kel­lett halasztania, mert a hajók legénysége megtagadta a mun­kát. A sztrájkoló tengerészek 8 órai munkaidőt s fölemelt bé­reket követelnek. A sztrájk miatt a New Yorkba induló Re­­nalto, továbbá a Panama felé induló Aysen és Imperial nevű hajók a kikötőben vesztegel­ni Air Miller kormányzó a vízzel is takarékoskodik ! ALBANY, jan. 12. — Miller­ kormányzó takarékossági ter­vei még a forrásvízre is kiter­jednek, amelyet az állami tiszt­viselők isznak. Ezentúl a friss forrásvíz helyett a hivatalno­koknak a Hudson szűrt vizével kell megelégedni. Az állami ellenőrző hivatal tisztviselői 1469 dollár­ áru vi­zet fogyasztottak el a múlt év­ben. A képviselők is jó ivóknak bizonyultak, mert 1372 dollár ára vizet ittak meg. A szenáto­rok úgy látszik, nem vitáztak annyit s nem kellett annyit in­­niük, mert számlájuk csak 601 dollár. Előre vonul a görög sereg True translation filed with the Post master of New York ->n January 12, 1921, as required by the Act of Octo­­tober «. 1111. ATHEN, jan. 12. A görög hadsereg harckészsége emelke­dőben van, amit elősegít a tö­rök nacionalistákkal szemben elért kis-ázsiai eredmény. A görögök egy jelentést adtak ki, melyben beszámolnak a Kar­­ked vasútállomás elfoglalásá­ról, mely a Bagdad vasútvona­lon van. A jelentés szerint az ellenség rendetlenül menekült, hátra­hagyva fegyvereit. (3.) ------------------­ A subway kocsija alá dobta magát A West End-beli földalatti villamos vonalán ma reggel 7 órakor az 55-ik utca és a New Utrecht Ave. sarkán egy Hendel nevű borbély öngyil­kosságot követett el. A sze­rencsétlen a­ kocsik alá vetet­te magát, amelyeknek kere­kei keresztülgázoltak rajta. Több asszony, aki a platfor­mon volt, elájult. Az öngyilkos zsebében a rendőrség levelet talált, mely­ben arról panaszkodik, hogy nem bírja a hátbért megfizet­ni. Az eset következtében több mint negyedóráig az es­fész subway-forgalom szünetelt. Nem képes tovaról az osztrák állam , ügyeit vezetni . A KORMÁNY JANUÁR 15-ÉN ADJA BE A LEMON­DÁSÁT. Képtelennek érzi magát a to­vábbi ügyek vezetésére.­ ­LONDON, január 12. — Az osztrák kormány tudomására hozta az antant országok kor­mányainak, hogy erőforrásai­nak a végére jutott és hogy kép­telen továbbra az állam ügyeit intézni. Ennélfogva január 15- ére le fog mondani, egyben pedig a kormányzás ügyeit a szövetség­­es államok kormányainak a ke­­­zébe fogja letenni. Az osztrák kormánynak ez a nyilatkozata egyenlő az állam­csőddel. Ennek az adott viszo­nyok­ között szükségképen be kellett következnie. Ausztria mai alakulatában képtelen lakossá­­­gát a szükséges élelmiszerrel és más árucikkel ellátni. A st. ger­­maini béke óta az ország az an­tant kegyelemkenyeréit­ől. Ezt is azonban olyan áron kapja, hogy végre is a gazdasági csőd­nek kellett bekövetkezni. A valu­ta teljes leromlása és az elkerül­hetetlenné vált bevitel következ­tében a deficit úgy felszaporo­dott, hogy Ausztria összerop­pant annak súlya alatt. Ausztriát az antant úgyneve­zett békeszerződése teljességgel is megfosztotta azoktól az élettől­, tételektől, amelyek nélkül álla­mi létét egyáltalában nem foly­tathatta. Ennek az országnak ma sem nyersanyaga, sem pedig elegendő gabonája nincsen. Bécsnek és a többi városoknak munkásnépe a lassú, de biztos éhhalálnak van kitéve, ennek a megakadályozására pedig a nagy reklámmal de kevés ered­ménnyel dolgozó mentési akciók egyáltalában nem mutatkoztak hatásosaknak. Ausztriában kétféle módját látják annak, hogy­an lehetne a katasztrófát megállítani. Az egyik a dunai konföderáció meg­alkotása volna, amely a Duna mentén fekvő országok szövet­ségét jelenti. A másik a Német­országhoz való csatlakozás. Az osztrák képviselőház múlt évi­ októberben az antant tiltakozása ellenére ki is mondta elvben a csatlakozást, de annak végrehaj­tására képtelen. Ausztriában tel­jesen csődöt mondott a mai gaz­dasági rend. A szerencsétlen or­­szág hiába intézi a többi tőkés országokhoz segélykiáltásait. Vagy nem akarnak, vagy tud­nak segíteni rajta. 1 ------■—--------­ • •Ötven amerikait fogtak el egy párisi razziánál PARIS, január 12.- A Pére Tranquille vendéglőben, amely Paris ópiumélvezőinek s egyéb sötét elemeinek a fő gyülekező helye, a rendőrség razziát tartott, amelynél 50 amerikait fogott el. Igazolásuk után szabadon eresz­tették őket. Az amerikai tőkések, akik tu­ristáskodni mennek Franciaor­szágba, ilyen sötét helyeken szór­ják a pénzt, amelyet munkásaik, verejtékén harácsoltak össze.

Next