Előre, 1921. április (17. évfolyam, 3133-3162. szám)

1921-04-09 / 3141. szám

Howat sztrájk elrendelésért ismét vád alatt áll PITTSBURG, Kan., ápr. 8. A. Howat, a United Mine Work­ers of America elnöke s négy végrehajtó bizottsági tag újra vád alá kerültek, mert két hét­tel ezelőtt a bírói tiltó rendelet ellenére sztrájkot rendeltek el a Patton-i bányákban. Két hó­nappal ezelőtt ugyanezeket a union tisztviselőket hasonló vád alapján a bíróság egy évi bör­tönre ítélte el. Felebbezésük el­döntéséig Kail mellett szabadon eresztették őket, minden hatalmat a munkásoknak!] ELŐFIZETÉSI ÁR: Egy évre 18.00 Félévre 14.00 NEW YORK, N. Y. 33 FIRST STREET THLBPHONB8! Orchard 4927-4928. VOL. XVII. ÉVF. No. 3141. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!] Megjelenik minden nap. VASÁRNAP tartalmas melléklettel. Egyes szám ára:­20 33 FIRST STREET NEW YORK, N. Y. SATURDAY (SZOMBAT), APRIL 9, 1921. Angolország a polgárháború küszöbén áll A NACIONALISTÁK ÚJ TÁMADÁSA FOLYTÁN VESZÉLYBE KERÜLT AZ EGÉSZ KISÁZSIAI GÖRÖG HADERŐ Kemal csapatai a brussai fronton kezdték meg az előnyomulást. •• •• A TÖRÖK CSAPAT ELÉRTE A MÁRVÁNY TENGERT A szmirnai és brussai frontról ezrével érkeznek a sebesültek Görögországba. True translation filed with the Postmaster of New York on April 8th, 1921, as required by the Act of Octo-ber 4, 1917. PARIS, április 8. A trancia külügyi hivatal hivatalos értesü­lései szerint­ a török nacionalis­ták újra megkezdték előnyomu­lásukat a brussai körzetben, Kis- Ázsiában. Katonai körök véleménye sze­rint az egész görög expedíciós hadsereg a legnagyobb veszély­ben van. A legutóbbi jelentések­ből következtetve a görögök veszteségei sokkal nagyobbak voltak, mint ahogy eleinte gon­dolták. Csak a brussai kórhá­zakban 6000 görög sebesült kato­na fekszik. ATHÉN, április 8. A brussai és szmirnai frontról oly nagy számban érkeznek a sebesült gö­rög katonák, hogy az ország egészségügyi hatóságai teljesen képtelenek megfelelő ellátásban réeszíteni őket. Tegnap Pireus kikötőbe két­ezer sebesült érke­zett, az ottani kórházak pedig ágyak, felszerelés s személyzet nélkül állanak. Sophie királynő a Párisban le­vő Amer, V. K.-hez fordult tá­mogatásért, a kormány pedig négy korosztály orvost hívott­­be katonai szolgálatra. A sebesül­teket villanyos kocsikon hozták Pireusból a városba. Nagyon sok athéni nő Anatóliába megy, hogy a kórházakban segédkez­zék. ANGORA, április 8. Kiazun Kara Bekir, az erzerumi török nacionalista haderők parancsno­ka egy lovas hadosztály élén Ör­ményországból Angorába érke­zett. A török nacionalista kor­mány, amikor a görögök meg­kezdték az ofenzívájukat a brus­sói és szmirnai fronton, hadsere­gével együtt a nyugati frontra rendelte. A nép nagy lelkesedéssel fo­gadta, virágokat dobáltak lova elé. Úgyszólván pihenés nélkül fo­lytatta útján a front felé. Hivatalos jelentés szerint a tö­rök nacionalista csapatok elfog­ulták Isnik várost, mely 32 mért­­földnyire van délnyugatra Is­­midtől s közel fekszik a Marmo­ra tengerhez. A görögök, akik védték a várost, pánikszerű fu­tással menekültek, otthagyva fontos hadifelszereléseiket és ezernyi foglyot. (Isnik régi neve Nicea volt.) ------------------­ Amerika hoszi­­a­ i verseny ellen a tengeren HARDING ÖTSZÁZ MILLIÓ DOLLÁRT KÉR A HAJÓ­TÁRSULATOK RÉSZÉRE A külföldi hajók kiszorítják a tengerről az amerikai hajókat WASHINGTON, április 8. — Harding elnök a jövő kedden valószínűleg személyesen fog megjelenni a szenátus előtt, hogy segítséget kérjen az ame­rikai kereskedelmi tengerészet számára. A hajózási tanács defi­citje naponta egy millió dollárra rúg és az elnök ezt a deficitet szeretné fedeztetni, egyébként az amerikai hajók, amelyeknek építése, fentartása többe kerül, mint a külföldi hajóké, nem ké­pesek a szállításban versenyezni a külföldi hajókkal és kiszorul­nak a tengerről. A kongresszus most minden téren redukálja a kiadásokat, hogy az adókat csökkenthesse, ezért az elnök attól fél, hogy a törvényhozók egy része vonako­dik majd megszavazni a szub­venciót a hajótársulatoknak. Éppen ezért gondol arra, hogy személyesen jelenjen meg a sze­nátus előtt és meggyőzze a tör­vényhozókat, hogy a külföldi verseny tönkretétellel fenyegeti az amerikai kereskedelmi tenge­részetet. Harding olyan jelentéseket kapott, hogy több tengeri hata­lom segítséget fog nyújtani ha­jótársulatainak, hogy azok le­szállíthassák a szállítási díjakat és így az amerikai hajók kizárá­sával magukhoz ragadják a ten­geri szállítást. Amelyik hatalom magához ragadja a tengeri szál­lítás ellenőrzését, az előnyben van az árupiacokon is. Harding tehát úgy vélekedik, hogy ami­kor a kormány segítséget nyújt a hajótársulatoknak, közvetve segítséget nyújt m­inden olyan iparnak, amely a külpiac számá­ra termel. Buenos Aires kikötői általá­nos sztrájk fenyegeti BUENOS AYRES, április 8. A kikötőmunkások uniója a “Martha Washington’’ gőzös fű­tői érdekében általános rokon­­szenvi sztrájkot helyeztek kilá­tásba, ha a Munson hajótársaság nem teljesíti a fűtők követelését. Az argentínai kikötői hatóságok sztrájktörőkkel akarták a hajót kirakatni, amelyet a szervezett kikötői munkások bojkott alá helyeztek, mire a unió kijelen­tette, hogy az esetben általános sztrájkot fog elrendelni, amely paralizálná az egész kikötőt. A csőcselék kizavarta a vasúti sztrájkbizottságot HARRISON, Ark. ápril 8. — A Missouri & Northern Arkansas vasúttársaság le akarta szállítani­ alkalmazot­tainak a munkabérét. Mikor a társaság bejelentette a bérle­­szállí­tást, a vasutas uniók tisztviselői elrendelték a sztrájkot. A sztrájk sikeres vezetése céljából hat union­­tisztviselő tegnap a városba érkezett. Alighogy megérkez­tek a városba, körülbelül tooo főből álló fegyveres csőcselék­­banda megtámadta őket s a város rögtöni elhagyására kényszeritette Mondani sem kell, hogy a csőcseléket a vasúttársaság ügynökei buj­­togatták fel, bebeszélve a tö­megnek, hogy azért olyan magasak a vasúti szállítási költségek, mert túl magas a vasutasoknak a munkabére. Az amerikai kapitalisták is kezdik olasz mintára a tudat­lan tömeget uszítani a mun­kásság ellen. Ez esetben még simán ment a sztrájkvezetők kiutasítása, a másik, vagy harmadik esetben a munkás­ság talán már ellen fog sze­gülni. S az ilyen, vagy ehhez hasonló esetek mind gyakrab­ban tűnnek fel. S ennek elle­nére vannak olyan vakok, a­kik azt állítják, hogy Amerika messze van a forradalomtól. Vizsgálatot indít a kormány a lakás­hiány megoldására TUDNI SZERETNÉ, MIÉRT NEM SZÁLLTAK MÉG LE A HÁZBÉREK Az igazságügyminiszter már türelmetlennek tartja a helyzetet WASHINGTON, április 8. — Davis munkaügyi miniszter a kabinet ülésén kijelentette, hogy a magas házbérek a legfőbb aka­dályai a sztrájkok békés elinté­zésének. A miniszter véleménye szerint, a létfentartási szükség­letek árai csökkenőben vannak, azonban a házbérek olyan maga­sak, hogy a munkásoknak ra­gaszkodótok kell a jelenlegi bér­skálákhoz, sőt még magasabb béreket kell követelniök. Daugherty igazságügyminisz­­ter bejelentette a kabinetgyűlés­­nek, hogy ügyosztálya a közel­jövőben vizsgálatot fog indítani New Yorkon és az ország egyéb nagy­városaiban annak a kér­désnek a tisztázására, hogy mi­ért emelik a háztulajdonosok még mindig a lakbéreket, ahe­lyett, hogy leszállítanák. A munkaügyi minisztérium által gyűjtött adatok azt mutatják, hogy 1913 óta az Egyesült Álla­mokban átlag ötven százalékkal emelkedtek a lakbérek; különö­sen nagy volt az emelkedés az ipari városokban. New Yorkon aránylag alacsony volt az emel­kedés : harmincnyolc százalék. Clevelandon nyolcvan, Detroit­­ban száznyolc százalék volt az emelkedés. Daugherty azt mon­dotta, hogy ügynökei némely vá­rosban egyenesen tűrhetetlenek­nek találták a lakásviszonyokat. Az igazságügyminiszter a va­lóságnak megfelelőnek tartja a szenátusi bizottság megállapítá­sát, mely szerint az Egyesült Államokban legalább egy millió új lakásra volna szükség, hogy a lakásmizériák megszűnjenek. A páduai fascisták és a munkások között véres harc folyt le A NACIONALISTÁK FEL­GYÚJTOTTÁK A MUNKÁS­­KAMARA ÉPÜLETÉT. Ferrarában 30 anarchistát tartóz­tatott le a rendőrség. LONDON, április 8. Rómá­ból táviratoztak, hogy tegnap éj­jel a nacionalisták megtámadták a páduai munkáskamara épületét s azt birtokukba kerítve felgyúj­tották. A szocialisták erre rögtön ál­talános sztrájkot kiáltottak ki s megtámadták a nacionalisták klubházát. Az összeverődött na­cionalisták megtámadták a szo­cialistákat s a véres harcban töb­ben elesetek s igen sokan meg­sebesültek. A harcba végül a rendőrség is beavatkozott, ter­­­mészetesen a nacionalisták olda­lán. A túlerőnek nagy nehezen sikerült szétzavarni a szocialistá­kat. A távirat a római Temps új­ságnak az­t a hírét is jelenti, hogy Ferrarában, 26 mértföldnyire északkeletre Bolognától, a rend­őrség 30 anarchistát tartóztatott le s azaz­ vádolja őket, hogy ösz­­szeesküvést szőttek s bombákkal el akarták pusztítani a naciona­lista klubot, egy színházat és több más középületet. A rendőrség különben mindig összeesküvést fedez fel, vala­hányszor letartóztatja a radikális munkásokat. HOLNAP feltétlenül olvassa el az Elő­re európai tudósítójának ama szenzációs cikkét, ame­lyen keresztül Lovászy Már­ton a magyar kormányra ol­vassa hallatlan bűneit. — Ugyancsak HOLNAP jelenik meg az Előre rendes Vasárnapi Melléklete is, a­mely hétről-hétre gazdag tartalommal, érdekes és ta­nulságos cikkekkel jelenik meg. Kezdje meg HOLNAP és azontúl minden vasárnap, csakúgy, mint minden hét­köznapon, olvassa el az Elő­­rét, amely minden világese­ményről és különösen ma­gyar eseményről pontos, szenzációs tudósításokat hoz. A holnapi cikkre hívja fel összes ismerősei fi­gyelmét, hadd lássa meg minden amerikai ma­gyar, hogy milyen bű­nök terhelik a magyar fehér kormány lelkét. Az amerikai fehr sajtó és a mögötte álló láthatatlan, de ismert erők hű tükre lesz ez a holnapi cikk! Mi minden vizsgálat nélkül is meg tudjuk állapítani, miért ma­gasak a lakbérek. Nagy a keres­let és kevés a kínálat, ebből kö­vetkezik a lakbérek emelkedése. A kapitalisták nem építtetnek la­kásokat, m­ert akkor csökkente­nék a keresletet és csökkenten­i­­ök kellene a lakbéreket is. A ka­pitalizmusnak olyan gazdasági törvényei működnek itt, melyek­kel szemben tehetetlen a kor­mány, még ha nem szánná is csupán szemfényvesztésnek a­­beígért “vizsgálatot.” A szovjetek nem engednek a kommunista elvekből PARIS, április 8. — A fran­cia külügyi hivatal értesülé­sei szerint, melyeket oroszor­szági ügynökei révén szerzett be, mindama hírek, melyek azt jelentik, hogy a szovjet­­kormány engedett volna a kommunista eszmékből s a kapitalista rendszerre térne át, nem felelnek meg a való­ságnak. A szovjet kormány a kommunista rendszer felépíté­sén dolgozik s nem igazak a denacionalizálásról szóló hí­rek. A szovjetek a körülmé­nyekhez alkalmazkodva, át­menetileg néhány jelentékte­len változtatást léptetett élet­be, mint pl., hogy a földmíve­­sek terményeik egy részével szabadon rendelkezhetnek, de az csak addigra szól, míg a szovjet kormány le nem rakta minden téren a kommunista­alapokat, amikor is a régi rendszeren alapuló intézmé­nyek helyét a kommunista­intézmények foglalják el. Az amerikai lapokban, fő­kép a Harding kormányhoz közel álló Héráldban nap-nap után olvashatjuk, hogy a bol­­sevizmus megszűnt, Lenin a kapitalista rendszerre tér át, stb. A francia külügyi hivatal eléggé kompetens arra, hogy a Héráldnak tendenciózus hí­reit megcáfolja. Véres harc tört ki Dublinban az írek és angolok között ZAVARGÁSOKAT JELENTE­NEK AZ ORSZÁG MIN­DEN RÉSZÉRŐL. Az ország északi részén is szer­vezkednek a finn feinerek. DUBLIN, ápr. 8. — Tegnap este a Harcourt utcában a finn­, feinerek megtámadtak egy ka­tonai őrjáratot és csakhamar heves harc keletkezett, mely ki­terjedt a szomszéd utcákra is. A körülbelü egy órahosszat tar­tó lövöldözés után a támadók el­menekültek. A harcnak három halott és két sebesült áldozata volt. A harc úgy kezdődött, hogy — amint az őrjáratot vezető tisztek állítják, — egy ember a járda szélén álló kocsi mögül bombát dobott az arra haladó őrjáratra. Ugyanakkor az utca túlsó oldaláról többen lövöldöz­ni kezdtek a katonákra és a finn femnerek a háztetőkről is megkezdték a tüzelést. A meg­támadott őrjáratnak a szomszé­dos utcákból segítségére siet­tek az ott tartózkodó katonák, azonban a finn feinerek ezekre is lövöldözni kezdtek. Az országnak majdnem vala­mennyi vidékéről jelentenek szórványos támadásokat, me­lyeket a finn feinerek az angol katonák ellen intéztek. Dublinban a finn feinerek és a nacionalisták között létrejött a megegyezés, mely szerint az ország északi vidékén a finn fennerek és a nacionalisták egyesülnek a választások alatt az ulsterek ellen, akik az ango­lokkal való közösség mellett vannak. Az angol sztrájknak nagy ha­tása van az ír mozgalomra is. Bár az angol szénszállítások el-­ akadtak s Írországban a szén­ ára gyorsan emelkedik, s új sztrájk hatását egyébként is. A VASÚTI ÉS SZÁLLÍTÓIPARI MUNKÁSOK SZÖVETSÉGE ÁLLÁST FOGLALT A SZTRÁJK MELLETT A kormány Írországból és a Rajna mentéről megkezdte csapatainak visszavonását. LLOYD GEORGE ÚJ TÁRGYALÁST KÉR A UNIONTÓL A bányászok csakis két legfontosabb követelé­sük teljesítése után tárgyalnak. LONDON, ápr. 8. — György angol király ma aktív szol­gálatra behívta a tartalékosokat és elrendelte az önkénte­sek toborzását, arra hivatkozva, hogy az országot ipari for­radalom fenyegeti. A királyi rendeletet Lloyd George miniszterelnök ol­vasta fel a képviselőházban. LONDON, ápr. 8. — Anglia olyan ipari harc elé ke­rült, mely igen könnyen a polgárháborúnak lehet a beveze­tése. A vasutasok országos szövetsége és a szállító munká­sok országos szövetsége mai konferenciájukon elhatározták, hogy e két iparág munkásait sztrájkba szólítják a már egy hét óta sztrájkban álló bányászok érdekében és megválasz­tottak egy közös bizottságot, mely a sztrájkot intézni fogja. A tanácskozások a délelőtt folyamán több óra hosszat tartottak. A konferenciáról nem szivárogtak ki hírek, azonban délután egy óra tájt Thomas, a vasúti munkások egyik konzervatív vezére, aki mindent elkövetett a sztrájk megakadályozására és a békés megegyezés létrehozására, elhagyta a tárgyaló­termet és szomorú hangon jelentette ki a laptudósítóknak: “A hármasszövetség elhatározta a sztrájkot. A három szövetségnek közös bizottsága fogja ve­zetni a bányászok, vasutasok és szállító munkások sztrájk­ját és ez a közös bizottság még ma délután megteszi a szük­séges intézkedéseket”. Most már tehát kétségtelen, hogy a konzervatív szakszervezeti vezérek nem tudták feltartóz­tatni a forradalmi áramlatot: az angol proletáriátus bele­­bocsájtkozott a döntő harcba. A külső jelek nem igen mutat­ják, hogy az ország polgárhá­ború előtt áll. Zavargások csak ott történtek, ahol a bányatulaj­donosok kísérletet tettek, hogy a bányákból a vizet kisziv­attyúz­­tassák. De amikor a bányászok elkergették azokat a hivatalno­kokat, akik a szivattyúzásra vál­lalkoztak, a nyugalom ismét helyreállott. A vasutasok és a szállítómunkások is a legna­gyobb nyugalommal készülnek a sztrájkra. Tudják, hogy sztrájk­juknak megtörése — sztrájktö­rők toborzása által — még gon­dolatnak is képtelenség. A bur­zsoázia a legjobb esetben sem tehet többet, mint amennyit a legutóbbi vasúti sztrájk alkalmá­val tett, megkísérli az élelmisze­reknek autókon való szállítását. Ez természetesen nem akadá­lyozhatja meg az angol ipar tel­jes megbénulását. Hogy a nyugalom látszata da­cára, milyen veszedelmesnek tartja a kormány a helyzetet, az kitűnik a­­kormánynak a csapa­tokra vonatkozó rendeleteiből. A bányavidékeken mobilizálta a csapatokat, amelyek a nyilvános­ság előtt nem igen jelentkeznek ugyan, de készen állanak min­den eshetőségre. Londonban a Kensington Garden és a Hyde Park el van zárva a közönség előtt, a tartalékosokat London­ban oda mozgósították. A kor­mány Írországból és a Rajna vi­dékéről is rendelt már vissza csapatokat. A tengeri haderők is parancsot kaptak, hogy a kikö­tőkben álljanak készen haladék­talan akcióra. A szabadságott megérzi az ír ipar, az ír függet­lenségiek örömmel látják az an­golországi küzdelmet, mert az az angol kormány és az angol kapitalizmus meggyöngítése ál­tal sikeresebbé teszi az ő küz­delmüket. Valószínű, hogy az angol osz­tályharc kiélesedésével hamaro­san hevesebbé válnak a finn fem­erek támadásai is, mihelyt érezni fogják, hogy az angol kormány nem vetheti harcba ellenük teljes erejét, tiszteket és katonákat behív­tak szolgálatra. Lloyd George miniszterel­nök ismét meghívta a bányászo­kat tárgyalásra, azonban a bá­nyászok képviselői visszautasí­tották a meghívást. Válaszuk­ban — állítólag — azt mondot­ták, hogy két fontos követelésük teljesítése után, hajlandók a tár­gyalások megkezdésére. A bányatulajdonosok viszont csakis az esetben voltak hajlan­dók tárgyalni, ha a bányász szö­vetség a szivattyúzó munkáso­kat visszarendeli a munkába. A bányászok azt mondják, hogy egyetlen mód van a kiéheztetés ellen való védekezésre, az, ha a bányákat pusztulni engedik. A kormány és a bányatulajdonosok a bányák megmentése végett kénytelenek sietni a követelések megadásával. Ha a szivattyúzó munkások dolgoznak, a bányák biztosítva lesznek a pusztulás el­len s a bányatulajdonosok elhúz­hatják a tárgyalásokat hónapok­ig, hogy végül visszautasítsák a követeléseket. Tehát a bányá­szok hajlandók a szivattyúzókat visszarendelni, ha a bányatulaj­donosok még a tárgyalás előtt teljesítik a két legfontosabb­­kö­vetelést­. A nagy londoni lapok már nem csupán a bányászokat te­szik felelőssé a helyzetért. Kez­dik Lloyd George-ot is vádolni, hogy elmérgesítette a helyzetet. Ebből azt lehet következtetni, hogy a burzsoáziát nagy aggo­dalommal tölti el a helyzet és a kormánytól sürgős intézkedést vár az ipari béke helyreállítá­sára. Svájcnak nem kell a nyolc órás munkanap BERN, április 8. A svájci or­szágos munkatanács nagy több­séggel elvetette a washingtoni munkáskongresszusnak azt a ha­tározatát, hogy világszerte vezes­sék be a 8 órás munkanapot az iparok minden ágában.

Next