Uj Előre, 1922. március (18. évfolyam, 3456-3486. szám)

1922-03-03 / 3458. szám

EGY JÓIZLÉSŰ ALLOMASFŐNÖK, CSÓKOLÓZÓ PÁROKAT LÁTNI­A AKI NEM AKAR PÁLYAUDVARON. ÍR. chicagói állomásfőnök úgy irtózik a csókolózó párjától, mint ördög a tömjéntől.­ ­ Hát, mégis vannak még jó iz­­í­vésű emberek! Az ember azt hiné, hogy a burzsoáknak a profitért való örökös hajszája folög belőlük az esztétikus em­bert. Tévedtünk és ez őszinte örömöt okoz. Ha már a jószlé­­sű emberekről beszélünk, itt Van mindjárt egy példának a chicagói állomásfőnök, fajának egyik legszebb példánya. Egy állomásfőnök, akiben kifejlő­dött a szépérzék! Nem is egé­szen köznapi. Ez az állomás­­főnök tudniillik ugyanaz az ál­lomásfőnök, aki a chicagói pá­lyaudvaron megtiltotta a csóko­lózást azzal a megokolással, hogy az sérti a jó ízlést. Hát persze, hogy sérti. Ezzel azon­ban még nem elégedett meg a jól megalapozott eszü állomás­főnök, hanem megokolásához fűszerül még hozzátoldotta azt is, hogy a csókolózás késlelteti a vonatok indulását. Ezt csak úgy lehet elképzelni, hogy a vo­natvezető és sűtő személyzet csókolózik. Erre nem tért rá a derék úr, aki a jóizlés propa­gálója, a pontosság élő krono­métere és az erkölcs megneme­­sítő apostola, azon kívül is, hogy ő a chicagói állomás f­őnök­­­ke, akinek Allah és a próféták­ engedjék meg, hogy­­ a földi siralomvölgy elhagyása után megtisztulva jusson át a borot­vaéles hídon, amely az örök­­üd­vösség paradicsomába vezet. Ezek után még csak annyit, hogy a jeles ember megengedi, hogy az állomáson kívül, az ut­cákon, tereken, parkokban vagy ahol éppen tetszik, csókolózza­­nak a párocskák. Ezt azonban, már egy korábbi törvény meg­tiltotta. EZÜST KOPORSÓBA TEMETTE­K A KUTYÁJÁT ÉS TALÁN MÉG PÉNZÉRT­­ SIRATÓKAT IS FOGADOTT.­ A h­arzsoá nem engedheti meg, hogy közönséges kutya módjára temessenek el egy burzsoá kutyát.­ ­ Az emberek élet­utját az a hely szabja meg, amelyet a ter­melésben elfoglal. A bérmun­kás duzzadó ősanyag a maga­sabb kultúrára, de a termelés­ben elfoglalt helye elzárja előle a szabad magasra fejlődés útját. A burzsoá, a profitoló életpá­lyáját az érc, a hideg érc, a ne­mes fém szabja meg. Az arany és ezüst nagyobbodó halmazai­nak csillogása sóvár továbbhal­­mozásra ösztökéli és képtelenné teszi a tiszta és nemes kulturá­lis gyönyörökre. Minden öröm kútforrásául a tompán fénylő aranyat látja; lelki élete, a szó legnemesebb értelmében nin­csen, mert hasonló lesz az általa annyira szeretett arany és ezüst megölő hidegségéhez. Aranyba, ezüstbe öltözteti mind­azt, amit vagy akit szeret. Íme, egy példája annak, hogyan fe­jezi le szeretetét a burzsoá, aki­nél a szeretet megnyilvánulása azonos egy bizonyos mennyisé­gű arany vagy ezüst feláldozá­sával. Mrs. Nicholas Cole ked­venc kutyája megdöglött, illet­ve a gyászoló hölgy szerint ne­gyedik életévében elhalálozott, megtért teremtőjéhez. A gyá­szoló hölgy nagy és díszes te­metést rendezett a­ kutyájának és ezüst koporsóban temettette el. Nem tudjuk, fogadott-e pénz­­ért­ siratókat, rendelt-e ki szim­­fonikus zenekart, amely a Bee­­thoven gyászindulójával zokog­tatta volna meg a derék höl­gyet; a tény azonban az és ez elég, hogy ezüst koporsóban te­mették el a bulldogot. Ugyan­ekkor sok millió munkásnak még az aznapi kenyere sincsen meg. Íme, ilyen szélsőségeket, kirívó ellentéteket teremt a “szent” magántulajdon, amely feljogosítja a burzsoákat, hogy akár meg is semmisítsék mind­azt, amivel a nélkülözők töme­gének a szükségleteit ki lehet­ne egy időre elégíteni. SZABADON ENGEDTEK RABOKAT A DOLGGHÁZBÓL, DE ERŐSZAKKAL VISSZA AKARTAK MARADNI . Ma­holnap már a Sing-Singbe is csak kérvénnyel lehet bejutni ingyen táplálkozásra. Eddig az volt a new bruns­­(Wicki szokás, hogy azokat az atyafiakat, akik felöntöttek a­­ garatra, lecsukták a dologház­ban. Az erre vonatkozó tör­vényben most valami változás­­állott be, amelynek értelmébben­­alkotmányellenes lenne ezeknek­­ az embereknek továbbra is a do­­­logházban tartása. Ki kellett a­­ rabokat ereszteni Ekkor kide­rült, hogy a rabok csak a kény­szernek engedve hajlandók is-FONTOS ÉRTESÍTÉS azoknak, kiknek hozzátar­tozóik vannak Szibériában. Bs­hantban l.vö raeretett.lt medtalál­­he­tja, Ita a moszkvai lapokban hirdet. JSjJiSn személyesen, vagy Írjon: Foreign Press Publicity, DEPT. E. íse—SO« Are, Boom 608. Now Tork még szabadok lenni, mert a sza­badság számukra munkanélkü­liséget, éhséget, nyomort je­lent. Kérték, hogy hagyják őket továbbra is dolgozni a min­dennapi kenyérért a dologház­ban, m nem­ akarnak ők “szaba­dok” lenni. A válasz az volt, hogy a börtönfelügyelőség nem érez magában hajlandóságot ar­ra, hogy a megye pénzén ártat­lan rabokat etessen. íme, így tűnnek el a jó idők, már a do­logházból is kikergetik a becsü­letes embert és ma­ holnap már a Sing-Singbe is csak kérvénye­­zés útján lehet bejutni. Az egyetlen reménye most már az így szabadlábra helyezett ra­boknak az, hogy majd csak si­kerülni fog valami olyasmit el­követniük, amiért ismét vissza­viszik őket a dologházba. KÉRJEN— pénz 1ril!d6»l Árjegyzéket taltunk és merry hogy mi vagyonit a legolcsóbbak­ KÜLDJÖN PÉNZT éltstinnk és mer győződik, hogy lersgyorsabban Gi­n Laden levonás nélkül kifizetjük a küldeményt. MajejercHtke Köaj­etyről Ügyek ■ nindtini rónaira. pontos kifizetés­*. BETÉTEKET ELFO­GADUNK; 4 SZÁZA­LÉK KAMATOT FIZETÜNK. AMERICAN UNION BANK NÉMETH JÁNOS, elnök ,e„Ve&s­eti Szóküziet: Ktr EAST 22. SOP. 1503 SECOND AVE. .A Cor. ?,3rd St, NEW YORK. Í . X. _____o---------------­ Pártoljátok az Uj Flórét! 1­0­0 .0­0­0 * magyar koronát ráaároUnt név Ittuk Cockfly lefizetése ellenében. A hátrmkrrü összeget húsz heti részletekben fizetheti le. Bármilyen összeget hasonló arányban logrard­xmfc eL Most van a l­^alknUn^nbb iA6 16 befektetésre. Ne balosa?.«a, írjon azonnal folvfL Arostió körle­velünkért. (108-ik UTCA SAROK) Miami felügyelet alatt. ÁRFOLYAMJEGYZÉSEK 1000 magyar korona ..... $1.65 1000 osztrák korona .... $1.30 1000 csehszlovák korona $13.10 1000 JUjfOSKlaY kefuiuk .. 1006 román lel ...... — $8JB0 Ezen árakba a költségek nincsenek beszámítva. HaJ«Jecr«k. k.ajacr*«. Uunal «a kll&oxata?* ügyek pontos­an lenti« ismeretes eiintétiM. S S 1. A VE. & 72-IK ST„ NEW YORK. A szovjet kormány külföl­di kiadóvállalata, MOSZKVÁBÓL jelentik, hogy a legfelső gazdasági ta­nács elnöksége elhatározta, hogy a külföldi tőke bevoná­sával részvénytársaságot ala­kít, amely tudományos mun­kákat és iskolakönyveket fog kiadni. Az új társaságnak Moszkvában, Berlinben és Leipzigben lesznek fiókjai. A gazdasági tanács elnöksége az új kiadóvállalatnak 26 ezer aranyrubel hitelt nyújt. Tilos a köztársaság érdekében agitálni Horthyék országában CSAK AZ ÉBREDŐ­ PROPA­GANDA VAN ENGE­DÉLYEZVE. *­I. Budapestről jelentik: Az Országos Köztársasági Párt­­ mintegy 50 tagú küldöttsége föl akarta keresni a nemzet­gyűlés elnökségét, hogy tőle a párt akiószabadságának helyreállítását kérjék. Nem­régiben ugyanis Cserty Jó­zsef képviselő — amint em­lékezetes — indítványt ter­jesztett elő a nemzetgyűlésen amelyben azt kívánta, hogy a köztársasági agitációnak is engedjenek szabad folyást az országban. Ezt az indít­ványt azonban mindezideig nem tűzték napirendre. A nemzetgyűlés elnöksége a köztársasági párt küldöttsé­gét nem fogadta, még­pedig azzal a megokolással, hogy a nemzetgyűlés elnöke politi­kai küldöttséggel nem tár­gyal. A küldöttség ezért Giesswein Sándor képviselőt kérte föl arra, hogy interpel­láljon a nemzetgyűlésen a köztársasági párt akciósza­badságának helyreálítása ér­dekében. A párt ugyanis jo­gilag föl van oszlatva, a való­ságban azonban működik és ezért a visszás állapotért a fe­lelősséget a kormányra há­rítja. Giesswein Sándor meg­ígérte, hogy a párt érdekében valamelyik ülésen fölszólal, mert — úgymond­­— ő is bot­rányos állapotnak­ tartja, hogy a legelemibb emberi jo­gok érdekében való agitációt lehetetlenné teszik. Termé­szetesen nem fog eredményt elérni, mert Horthyék csak a saját javukra szóló agitációt engedélyeznek. A magyar kormány által engedé­lyezett hajóstársaság. Leggyor­sabb hajók* Magyarországba, Jugoszláviá­ba, Romániába és Cheszlová­­kiába Hamburgon át. Saxonia Mare. 7 April 18 Caronia April 8 Máj. 13 II. o. 1130; III. o. 1103.50 $5.00 adó. — Vaustjegy Buda­pestig $100. Trieszten vagy Fiumén át; ITALIA *­• • Mar­. 24 Jegy $90. Adó $5. Vasút­jegy Budapestig $3.35. Cherbourgon át: AQUITA.N LV. . March 21 SAXONIA Mar. 7. Kitfoufcni taorvrn*it n eMfc/Ss pemfd­­­utatAa^Marywm’wstacb» jwwtataauK-ek" 1 iónt tár­uLjér. Helyi ü­gynökser vasa Daj vén»«ftban ItfPfeiétMa is­. rT' ' ' MM vj time Kétszer leszakadt alatta a kötél, de harmadszor is felakasztották Vizsgálat a kurzisták egyik legkegyetlenebb gyilkossága ügyében. A kommün bukása után, augusztus 27-én Fonyódon kegyet­len módon meggyilkolták tószegi Freund Albertet és Gran­er Albertet. Akkor a lapoknak azt kellett írni hogy kommunisták voltak, megölésük népítélet volt. A Hozzátartozók sajtópert indítottak a cikkírók ellen és a bíróság elrendelte a valódiság bizonyítását. Tószegiek kiesz­, közölték, hogy vegyes bizott­ság vizsgálja meg a kivégzések ügyét. Ez meg is történt és az alábbi hivatalos jegyzőkönyvet állították ki: — A letartóztatott tószegi Freundot és Granert beszállí­tották a csendőrlaktanyába, de Freundné közbenjárására Sves­tics Nándor siófoki kormány­­biztos saját személyében vál­lalt felelősséget testi épségük­ért.Este 6-kor megjött Horthy, aki a tisztiőrjáratok parancs­nokait szintén személyesen tet­te felelőssé az elfogottakért, ennek dacára felakasztották őket a laktanya fáira az ugyan­csak fogva levő Hamburger Edével együtt. Freund alatt a kötél kétszer is leszakadt, de harmadszor is felhúzták. Köz­ben Freundné sikoltva jött a kivégzés helyszínére Horthy kegyelmével, de az akasztást mégis végrehajtották. A jegyzők­önyv további meg­állapításai szerint a felakasz­tottak ellen semmiféle terhelő adat található nem volt, ezért a kaposvári törvényszéknél a tettesek ellen , szándékos emberölés és rab­lás címén eljárás indult meg, de ezt az amnesztia megszün­tette. A bizottság megállapította még, hogy az akasztás főintézí­tője Bibó Dénes hadnagy, gé­­­pészmérnök, aki saját beis­­­merése szerint a kommün alatt Szántó népbiztos sof­­főrje volt. Ezek alapján a pestvidéki törvényszék újból elrendelte a vizsgálatot és az ügyet ma kezdte tárgyalni. ----------------­ Letartóztatták az olasz kom­munista párt titkárát. RÓMA. A ‘ ‘Giornale d’Italia, milánói forrás alapján, azt a hírt közli, hogy Robeno Bian­­chi-t, a kommunista párt titká­rát, letartóztatták. ----------------­ A muníció békében is gyilkol Lombartzyleben — Belgium — egy robbanás megölt házi munkást, akik lőszerek ártal­matlanná tételével foglalatos-­­kodtak.­ ­ SZENTET VIZET HINTETT A KUTYARA ÉS EZÉRT MOST RÓLA SZIM LE A SZENTELTVIZET.­­ Tanulság: Még a papoknak se szabad kigunyolni a vallást. Hogy a papok azok, akik leg­kevésbé veszik komolyan a val­lást, azt mindig tudtuk. De, hogy ezt ki is mutassa a pap, még alig volt alkalmuk tapasz­talni. A bostoni presbyteriá­­nusok emeltek most vádat egyik papjuk, Edwin Curtis ellen, azon a címen, hogy az gúnyt űz a vallásból. A vádat emelő hí­vek megbotránkozva mesélik, hogy a pap megkeresztelt egy kutyát. Mintha ez olyan nagy dolog lenne. Ha egy embert megkeresztelnek, épp oly kevés­sé jelent valamit, mint ha egy kutyát megkeresztelnek. Csak “szentelt viz” az az egész. Ezt a szentelt­ vizet akarják most leszedni a felzúdult hívők eddi­gi papjukról. Nem lehet tudni, mi lesz a vége ennek a háborús­kodásnak, de gyanítani lehet, hogy a papról törvényes erővel lehúzzák a papi ruhát és ezzel megfosztják attól a lehetőség­től, hogy Isten nevében ezután is megkeresztelhessen eddig po­­gányhiten levő kutyákat. HELYEZZE EL BETÉTJÉT, Bankházam betéti osztályában, ahol pénze a legteljesebb biztonságban van és 4 százalékot kamatoz. Pénzküldés Postán és Táviratilag KISS EMIL BANKHÁZA 133 Second Are., New York A n m MAGTAB K­EH FAIT KIJEI .BII BASS KIZAB&LAGGS KHIVISKUUH. A Shackleton-expedició új vezetője. LONDONBÓL jelentik: Shackleton halálával Franck Wild vette át az angol déli sark expedíció parancsnoksá­gát. Wild 1901 óta részt vett mindazokban a délsarki ex­pedíciókban, amelyeket an­golok kezdeményeztek, így 1901—1904-ig a skót expedí­cióban, 1907—1909-ig Shack­leton első útján, amelyen majdnem elérték a déli sar­kot. Drága portéka egy királynő. BELGRÁDBÓL jelentik. A minisztertanács elhatározta, hogy törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amelyben ja­vasolja, hogy a király civitlistá­­ját — közeli házasságára való tekintettel — 18 millió dinárra emeljék fel, a mostani kétmil­lió négyszázezer dinárról. Négyes sorban 600 mért­­földnyi menet LONDONBÓL jelentik: R. C. Walhead a munkanélküliek egyik gyűlésén azzal vádolta az angol kormányt, hogy nem hajlandó a munkanélküliség kérdésével foglalkozni, pedig ez a kérdés most mindennél na­gyobb fontosságú. Kiszámítot­ta, hogy ha a munkanélküliek családtagjaikkal együtt négyes sorokban felvonulnának, a me­net a Land’s End to John o’­Greats-ig (a­ brit szigetek egyik végétől a másikig) érne. Ez a távolság éppen 100 angol mértföld­­ sehet. A szószék, amelyet a nemzet színeinek zászlaja díszített, szónoki emelvényül szolgált. Vele szemközt az evangélium mellett durva ge­rendákból ácsolt karzat emelkedett az asszonyok és gy­ermekek számára, akik elég nagy számmal jöttek a gyűlésre. Ma reggel egy íróasztal előtt, a szószély­ lábánál, vörös sipkában és jakobius uj­jasban, a thionville-téri asztalos, idősb­enpont polgártárs, a felügyelő bizottság tizenkét tagjá­nak egyike ült. Az asztalon egy palack, poharak, írószerek és egy papírfüzet, amelyben kérvény volt arra nézve, hogy a kon­vent dobja ki kebeléből huszonkét méltatlan tagját. Evariste Gamelin fogta a tollat és aláírta. — Tudtam jól, Gamelin polgártárs — mondotta a kézmíves-hivatalnok — hogy aláírod. Te szeplő­telen vagy. De a szekciónk nem buzgó, nem eré­lyes. Azt indítványoztam a felügyelő bizottságnak, hogy a polgárigazolványt ne adjuk ki annak, aki nem írja alá a kérvényt. — Kész vagyok véremmel aláírni a federalista árulók megbélyegzését — mondotta Gamalin. G­yesszenek, Marat halálát akarták !­­— A nemtörődömség fogja vesztünket okozni, — felelte idősb Dupont. — Oly csoportban, amely kilencszáz szavazati joggal bíró polgárt számlál, ötven sincs, aki a gyűlésekre járna. Tegnap hu­szonnyolcan voltunk. — Nos hát — monda Gamelin — büntetés terhe alatt kell kötelezni a polgárokat, hogy eljöjjenek. — Hé! Hé! — ráncolta össze szemöldökét az asz­talos — ha mindnyájan eljönnek, kisebbségben lesznek a hazafiak.­.. Gamelin polgártárs, iszol-« egy pohár bort a jó sans-cuiotte-ok egészségéreX ;;V —4^: ^ — - • ';J AZ ISTENEK SZOMJAZNAK l Anatole France AZ ISTENEK SZOMJAZNAK X FORDÍTOTTA Bölöny György 3. Oldali mtf m'i m­ i*mw'*Mii!!i i ---------o---------­Pártoljátok az Új Flórét is -------------2 | Mit csinált Bangha páter Amerikában gyűjtött pénzével? ÁLLÍTÓLAG SZÉKELLYEL EGYÜTT UTAZOTT EL AMERIKÁBÓL. Bangha páter ugyanolyan szégyenletes módon távozott­­ Amerikából, mint Huszár­­ Károly. Csak annyit sikerült elérnie, hogy a fehér köröket­­ mérsékelten megfejte. Elutazásakor ugyanarra a­ hajóra a Georges Washing­­tonra­­ váltott jegyet, ame-­­ lyen Székely Ferenc, a pesti zsidó hitközség elnöke utas ■ zott el. Bangha­­pter itt tartózko­dása alatt 14,000 dollárt, gyűjtött össze a különbözö­ katholikus magyar egyházak,­ papjai által, a Központi Saj­tóvállalat lapjai részére. Az­ amerikai magyar katolikus papok csak úgy voltak haj­landók Banghát támogatni akciójában, ha "A Kereszt” című klerikális lapra megy a pénz fele, a másik fele pedig­ a Központi Sajtóvállalatot il­leti, mert a Nessi Pál által szerkesztett “A Kereszt” csőd előtt állott, amikor Bangha Amerikába érkezett. Bangha belement az Amerikában szo­kásos feles üzletbe, de amikor meg volt a pénz és hirtelen el kellett utaznia, megszegte­ ígéretét és az egész pénzt ma­gával vitte Magyarországba.­ Ennek az lett a következ­ménye, hogy “A Kereszt”, a­ magyar katolikus klérus­­lap­ja megszűnt.

Next