Uj Előre, 1922. május (18. évfolyam, 3517-3547. szám)

1922-05-15 / 3531. szám

2. Oldal A tudomány világából A TERMÉSZETI NÉPEK KIRAKÁSA. A kultúrának, s különösen az európai kultúrának előre­törésével feltarthatatlanul együtt jár az az eredeti Ter­mészet háttérbe szorulása. Még­pedig nemcsak a tájkép jellegét változtatják meg, il­letve r­u­tják el a különböző gyárak, kohók, villanytele­pek és irtványok, hanem di­rekt vagy indirekt után ki­­pusztítanak az emberek egyes növény és állatfajokat is. De nem elég ennyi: egész nagyszámú emberfajok, me­lyek azelőtt gondtalan élet­nek örvendtek, pusztulásnak indulnak, amint érintkezésbe kerülnek a “civilizált” né­pek kíméletlen önzésével. Egész sora pusztult már el a természeti népeknek a fe­hér faj hódításvágyából fa­kadó könyörtelen kizsákmá­nyolás és irtóhadjárat követ­keztében. A fehér faj egyes kismű­­veltségű és lelkileg durva tagjai azt hiszik, hogy nekik mindent szabad a védtelen színesekkel szemben. Amerika indián őslakossá­ga az, melynek ez a rohamos kihalási folyamata a legis­mertebb. Az Antilla-szigetek lakossága volt az a “szeren­csés’, mely először kapott kóstolót a fehér civilizáció áldásaiból. A 16. század közepén, te­hát alig 50 évvel Amerika felfedezése után már nem volt a Nagy Antillákon (Cu­ba, Haiti, Jamaica, Porto Ri­co) bennszülött lakosság, még­pedig nem azért, mintha kivándoroltak volna, hanem, mert a szó szoros értelmében kiölték őket a kereszttel és mádsággal érkező spanyo­­lk. A Kis Antillák lakosai is csak a 17. századig tudtak fönnmaradni. Közép- és Délamerikában is mindenhol át kellett hogy engedje helyét az indián la­kosság a fehéreknek, s ké­sőbb a négereknek. Csak ott maradhatott fönn az indián faj, ahol a föld oly szegényes, vagy az éghajlat olyan gyilkos, hogy a fehé­reknek nem volt érdemes utánuk menni, s őket onnan is kiszorítani. így Brazúia hozzáférhetetlen, sárgalázas ub­ocsár vidék­ein fönnmaradt néhány tisztavérű indián törzs, a többi azonban vagy testileg is kihalt, vagy pedig rohamosan sülyed a fehér és négerei való keveredésben, tehát fajilag ugyancsak ki­hal. . . Még a 19. században zárt tömegben laktak az­ ona-in­­diánok a Tűzföldön, akkor azonban oda is behatoltak a chilei és argentiniai pászto­rok meg arany keresők, s a szó szoros értelmében hajtó­­vadászaton lövöldözték le a védtelen vörösöket. É cigatra-Tsz­atrik­­áb­an u­g­y­an­­csak konok irtóhadjáratot vívtak a zarándok-atyák és utódaik az indián lakosság ellen, míg az a puskától, pá­linkától s a nemi betegségek­től úgy le nem 11 olvadt, hogy a jobb belátásu fehéreknek rezervárciókba kellett mente­ni őket. Testileg és erkölcsi­ i­leg meggyöngülve azonban itt is a biztos megsemmisülés felé mennek. AFRIKÁBAN is ugyaneze­ket a képeket láthatjuk a fa­jok harcában. Az alacsony, s aránylag világosbőrű. bush­­mant már a néger törzsek is a Kalahári-pusztába szorítot­ták, mikor azonban megje­lentek a fehérek, s lőfegyve­­­­reikkel kipusztították a pusz­­i­tának addig dús állatállomá­nyát,­­— a bushm­anok roha­i­mosan pusztulni kezdtek. De­ a jószivü burok, akik egyik kezükben puskával, másik­ban pedig a szent bibliával jöttek, nem várták ezt meg, hanem — úgy látszik, tiszta kör­körületességből —, haj­j­tóvadászatokat rendeztek a nyomorultakra, s bekerítve őket, úgy lövöldözték halom­ra, mint hajtóvadászaton a nyulat szokták. Már csak néhány év kérdé­se, hogy Afrikából eltűnjön az utolsó bushman is. Egy angol utazó, aki a múlt év folyamán meglátogatta őket, a gyermekeik száma felől kérdezősködött. A megkérde­e­zett 41 bushman közül egy­­­nek sem volt gyermeke, így pusztulnak lassanként­­a hottentották is, s maradvá­nyaik fa­jilag beleolvadnak­­ a fehér vagy néger lakosság­­ba-AUSZTRÁLIA természeti­ népei éppen így a szemünk láttára pusztultak ki. Tazmá­­nia őslakóinak számát a 19. század elején még 5009-re becsülték. 1854-ben már csak 18-an voltak, 18­7­5-ben meg­halt az utolsó férfi, és 1876- ban az utolsó nőtagja a törzs­nek. Ausztrália kontinensén ugyancsak hajtóvadászatot tartottak a kolóniák az ős­lakosságra, s ott lőtték le őket, ahol találták. A kultúra többi áldá­sa: al-­­kohol, betegségek, az ópium-­ szívás és nem utolsósorban a misszionáriusok által rájuk erőltetett ruhaviselés és oly biztosan pusztítja őket ma, mint ezelőtt a lőfegyver. Nagyjában ugyanígy pusz­tulnak a Déli tenger benn­szülöttei, a maorik, valamint a Samoa és Hawai szigetek lakosai is. ÁZSIÁBAN szintén egész sora van a haldokló termé­szeti népeknek, melyeket a fehér ember, valamint a ná­­luknál szintén magasabb kul­túrájú indus, maláj és kínai hozzáférhetetlen hegyekbe, és éhenhalasztó sivatagokba űz, vagy beolvasztás által fa­­j­­ilag felszív. Ceylon sziget veddái, az Andamanok és Malakka ő,­la­­kói az ausztro-ázsiai szigetek népe, valamint a japán szige­teken azelőtt otthonos ajab nép egyformán a sírja felé halad az álcivilizáció ostor­­csapásai alatt. Ha a napi munka kis rá­­érő idejében elgondolkozunk ezen a kérdésen, okvetlenül felébred bennünk a kétely: vájjon van-e joga az erősnek, hogy fölfalja a gyengét? Természetben és társada­lomban ugyan mindenütt úgy látjuk, mintha volna, vagy legalább is jogot csinál­­ magának az erejéből. De ha úgy gondolnék, hogy nincs, vájjon meg fogja-e ál­lítani ez a véleményünk a­­ Természet erejének haldok­lását? Bizonyára nem. Egye­­bet nem tehetünk, minthogy­­ testvéri szemmel szomorúan nézzünk utánuk..-i i-l Garantáljuk, ' hfiZY pABsküldé*f­o\yxn J folyaméi* fogjuk BzstmitanU moly (­ári«B;­*m « lapban ofta-Anok­ bo­t érk­ezéJia napján hirdetve van. Mai ársfLgy maink a k&votkMAk: JMIO rjunrar koroaa . $1.35 l 1000 c»ths»lovtk kor. $lft.<H> i ^ XOOO román lei ............. $YJ>0 , iooo osgtrftk Korona $—.14 1 l«OÖ JaíOütláv kofow $».1*0 * *_____________—--------------- 4 Arkedrozsáény nagyobb psaxereknél . r Hajójegyek as otsszas vonalakra . -----------------------------------------‘ , A KORONÁS jdACTAB VA­ ' LAAZBfcLVE« 1.0 darab it.— 1 tv. ROKON AS CSEHSZLOVÁK ' ( VAfcABZBALYECi 5b DKB. »S.fie i ft írjon kíl-t»e*j.gyiákért j ideVitsjSsnfár ÄirirstAvs. ftaYeri Í 1M-IK l/TCA HABOK. j — AJJbbn felügyelet alatti — « FELHÍVÁS! Felkérem a testvérszerve­zetek küldötteit, akik a MŰ­KEDVELŐ Kör által rende­zendő PIKNIKEN közremű­ködnek, hogy a MA (HÉT­FŐ) ESTI gyűlésen okvetle­nül jelen­jenek meg. KLEIN SIMON elnök: A JELENLEGI VEZETŐSÉGET ÚJBÓL JELÖLI AZ AMALGAMATED GYŰLÉSE Eredményes munkát fejtett ki a férfiszabók ötödik konve­nciója Egy nagyobbára gerinces munka jegyében zárul az Amal-­ gamated of Clothing Workers ötöd­i konvenciója. Számos ha­tározat után, amely mind a szabóipari munkásság érdekét és az orosz orosz proletárállam segítőjét szolgálták, a konvenció újra jelölte eddigi vezetőségét, Si­dney Hillman elnököt, Jo­seph Schlossberg pénzügyi titkárt és az eddigi végrehajtó bi­zot­tságot ajánlotta megválasztásra a 140.000 tagot képviselő gyűlés. A jelenlegi végrehajtó bizottság tagjai: August Bellenca, New York; Hyman Blumberg, Baltimore; Samuéi Levin, Chi­cago? Lazarus Marcovitz, Boston; Abraham Miller, New York; Peter Monat, New York; Sidney Rissman, Chicago; Frank Rosenblnm, Chicago; Nathan Siegel, New York; Mamie Santora, Baltimore; {Stephen Skala Chicago. A megüresedett mandátumok legerősebb jelöltjei: Alex Cohen, A. I. Shiplacoff és Murray Weinstein new yorki dele­gáltak. . A konvenció beszéd helyett gyakorlati munkát végzett. Határozatainak legkiemelkedőbb pontjai: Az amerikai taipari­­ egységes unióra való fölhívás és az abban kifejezett egyhangú megegyezés; Szovjet Oroszországot segítő milliós szövetkezet létesítését célzó tervnek egyhangú elfogadása; az Amalgama­ted Bank and Trust Co. megalapítása; a sztrájkegységben hozott határozat; a további bérleszállítások elleni határozott állásfoglalás és végül a politikai amnesztiáért való küzdelem kérdése. AZ ÁRUSÓK ÚJRAVÁLASZTÁSÁVAL ZÁRULT AZ I. L. G. W. KONVENCIÓJA A pozícióféltő semmittevők újra Schlesingert tették vezetőnek Az X L. G. W. clevelandi konvenciója, a további munkás­árulás jegyében zárult Mint jeleztük, Schlesing­erék az utol­só két napon mindent elkövettek, hogy a vezetőségbe ismét bekerüljenek. Kizárással, denun­ciálással és az ellenforra­dalmi határozatoknak tömegével kiprovokálták többségüket és esélyüket. A hét elején még a centrum is ellenük fordult, de a pozícióféltő delegátusok inkább megválasztották sárga ve­zéreiket, mint a Munkáspárt jelöltjeit, akiknek tisztítómunkája a konvenció alatt amúgyis erősen szellőztette az L L. G. W. is­tállóját. Schlesinger és Baroff nagy szótöbbséggel kerültek be újra az elnöki, illetőleg pénzügyi panamafészekbe. Schlesinger ezzel a választással ötödik íz­ben jut ismét két évi állásba. A női szabók konvenciójá­nak eredményén is meglátszik a sárga szín. Háromszáz hatá­rozat közül egy sem volt, a­mely lényegesen szolgálná a munkások érdekeit, ellenben számos olyan volt, amely a ka­pitalista munkáltatóknak hasz­nált. Az X L. G. W. még mindig szenvedi a tisztátalankezű­vé­­nyi határozati javaslatot, a tetők uralmát. Valameny­­­elyet a Munkáspárt tagjai nyújtottak be és amelyek egy­­től-egyig a szervezett munkás­ság javára irányultak, a radi­kális rendszerváltoztatástól remegő sárgák elvetették. Schlesingerék fehér terrorja bőkezű volt. Kizárás, tettle­­gesség és ellenforradalmi ha­tározatok sorban követték egy­mást. Szégyenteljes munká­jukra legjellemzőbbek: az­­ amerikai tűipari egységes­­ union javaslatának az elveté­se a műhelybizottság és az ez által való ellenőrzés javaslatá­nak letiprása, az orosz ellen­forradalmárok kiszabadítását célzó határozat, a "szakszerve­zeti semlegesség” kimondása, a kritizáló delegátusok kizárá­sa. Ezeken az ellenforradalmi határozatokon kívül a konven­ció semmi eredményes, a mun­kások gazdasági érdekeit szol­gáló munkát nem végzett, így hát a női szabó munkásoknak mit sem használt. A bérharc és kizárás előtt álló női szabó munkások szer­vezete tehetetlen s vezérei terrorizmusa és árulása súlyos katasztrófa elé vezeti. HÁROM minisztert távolí­tott el a paraguayi köztársa­sági elnök állásából. A kül­­ügy-, pénzügy- és igazságügy­minisztereknek a politikai har­cok miatt kellett távozni. H­á l­y­ázathoz"d7t7s"1 ■j§ A Munkás Otthon vezetősége ezúton nyilvá-­ nos pályázatot hirdet a I 350 EAST 81st STREET ALATT LEVŐ § I RESTAURANT HELYISÉG BÉRBEADÁSÁRA || Az összes pályázatok A Munkás Otthon Vezetősége címére, 350 E. 81st St. New York City is küldendők. Az ajánlatokat zárt borítékban | | “Pályázat a Restaurant üzletre” | ■ felirattal kell ellátni. — Pályázati határidő: I ■ 11922. MÁJUS 18-ÁN, CSÜTÖRTÖK ESTE 8 ÓRAKOR 1j 1 Ezen határidőn túl beérkezett ajánlatok­­ nem vétetnek figyelembe.­­ A Munkás Otthon Vezetősége, I . XIJ&LORG FRANCIAORSZÁG AMERI­KÁT HÍVJA SEGÍTSÉGÜL (Folytatás az 1-ső oldalról.) sara, mert az orosz ügy senkit sem hagy majd közönyösen. Egy hágai jelentés beszámol arról a nyilatkozatról, melyet a “Vaderland” moszkvai levele­zője, M. Steklof tett. Steklef az “Izvesztij­á”-ban is szokott nyilatkozni s ezek a cikkek hi­vatalos orosz véleményt fed­nek. Steklof kijelenti, hogy a ge­­ntiai konferencia már csődöt mondott. Még pedig azért, mert Amerika nem vett részt azon. További tárgyalásokra nincs kilátás, mert Európa vo­nakodik kölcsönt adni és csak Amerika lehet döntő tényező ebben a pillanatban. Oroszország — mondja Stek­ler — képtelen adósságait fi­zetni s erre fenyegetésekkel sem lehet rábirni. Ha Génua semmi eredményt nem hoz, Oroszország megkísérli az egyes államokkal való külön­­külön kötendő megegyezés lét­rehozását s az első állam Ame­rika lesz. Szerinte az Egye­sült Államokkal való külön megegyezésnek nincsenek aka­dályai, mert Amerika nem volt érdekelve orosz ügyekben a há­ború előtt. Oroszország óriási kedvezményeket biztosíthat Amerikának pl. a szibériai vas­úton. Amerika érdekei sehol a világon nem ütköznek össze Oroszország gazdasági érdekei­vel. És végül felemlíti Stekler azt is, hogy egy esetleges ja­pán-amerikai viszály esetén Szovjetoroszország az egyetlen állam, amely Amerika javára beavatkozhatik. A HORTHY-BANDA ELHUR­­COLTATJA AZ ELLENZÉK VIDÉKI JELÖLTJEIT (Folytatás az 1-ső oldalról) A Rassay-párt szekszárdi jelöltje, dr. Sebes­tyén Jenő, Drózdy Győzővel együtt bejárta kerületének több községét, de sehol sem ka­pott engedélyt gyűlések tartá­sára. Sebestyén Jenő után a csendőrök még a gazdák por­táira is utána mentek és meg­akadályozták, hogy választói­val azok lakásán érintkező es­sék. Rassay Károly Nagykanizsán tartott program­­beszédet. Nagyszámú csendőr­ség jelent meg a gyűlésen. Har­minc-negyven — Budapestről kivezényelt — ébredő ordítozni kezdett, közbekiáltozott , és sza­kadatlanul a Himnuszt énekel­te. A csendőrparancsnok erre kijelentette, hogy ő szétoszlat­ja az ülést, mert úgy látja, a rendezők nem tudják a rendet garantálni. Rassay ekkor a gyűléshez for­dult s megkérdezte, akarják-e meghallgatni. Viharos éljenzés volt a válasz, majd a megjelent munkások egyszerűen kiszorí­tották és kiverték az ébredő­csoportot s ettől kezdve a gyű­lés nyugodtan folyt végig. Veér Imre, a feloszlatott Köztársasági Párt alelnöke, aki Szentesen Kossuth-párti programmal lé­pett fel, programmbeszédet akart mondani kerületében. A szentesi rendőrkapitány azon­ban betiltotta a gyűlést azzal a megindokolással, hogy Veér közismerten a köztársasági ál­lamforma megvalósítására irá­nyuló politikai programm ter­jesztője, ezért a rendőrség a gyűlést állambiztonsági szem­pontból betiltandónak tartja. Veér Imrét, aki Szentesre megérkezett, detektívek állítot­ták elő a rendőrkapitányságra helybeli párthíveivel együtt. Csak érthető, hogy a gaztet­tek hatása alatt még az úgyne­vezett “nehézmozgású” paraszt­ság és kisgazdák is felbőszül­nek Horthyék ellen és ahol al­kalom van rá, alaposan hely­benhagyják abredőéket. Van­­czákék “passzivitásba” mentek, mert ők nem merik kockáztatni a bőrüket a H Horthy-vál­asztá­­son, amely a terror jegyében indult meg és amely így is fog végződni, ha addig a szunnya­dó tömegek ki nem verik a Horthy-bandát az országból. v./«rib ■■ ■■■n wa—ni——e—» Mindig a legolcsóbban Mindig­ a legpontosabban Mindig a leggyorsabban intézünk el bármilyen reánk bízott ügyet, legyen az pénzküldési, kihozatali, hazautazási, betéti- pénz­beváltási, avagy közjegyzői. Mindig hozzánk írjon, vagy jöjjön személyesen! RUTTKAY JENŐ BANKHÁZA 106 AVENUE B, NEW YORK KÖZEL A VF ALL feil*. A magyarok legkedveltebb bankháza Amerikában! CIPÉSZMUNKÁSOK GYŰLÉSE A United Shoe Workers of America péntek este szerve­ző gyűlést tartott a union he­lyiségében, 24 Smith St., Brooklyn. Dacára annak, hogy ezideig még hasonló gyűlésük nem volt, a szerve­zet magyar tagjainak, az el­ső alkalommal is elegen gyűltek össze. A cél az volt, hogy megismertessék a ma­gyar cipészmunkásokkal a mozgalmat és sajtónkat. Mi­vel a 113-as lócáinak 4—500 magyar tagja van, remélhető, hogy jövő alkalommal tekin­télyes számban jelennek meg a munkások a gyűlésen. Weinberger Jenő elvtárs, a 113-as local elnöke nyitot­ta meg a bevezető beszédben a gyűlést, ismertetvén a szervezkedés célját és fontos­ságát Majd átadta a szót Éber László elvtársnak, a Munkáspárt magyar szekció­ja kiküldöttjének, aki hosz­­szasabban fejtegette a cipő­készítő munkások helyzetét, ismertette a múltban lezaj­lott harcokat és azokat a kí­sérleteket melyeket szerve­ Lettish Elvtársak Piknikje JEGYEK 40 CENT MÁJUS HÓ 21-ÉN, 2018 Boston Road, Dickret Parkban lesz meg­tartva. — Meghívjuk az összes elvtársakat. — ZENE, TÁR­SASJÁTÉK, BOWLING. Mooney segítséget kér a munkásoktól SAN FRANCISCO, május 14. — Tom Mooney tegnap az amerikai munkásokhoz szóló nyílt levélben kijelenti, hogy mivel Stephen kormányzó a munkások állítólagos közönyé­re hivatkozva tagadja meg a kegyelmet, a munkások nép­­gyűlések és demonstrációk ren­dezésével kényszeríthetik a kor­mányzót a kegyelmei jog gya­korlására. "ügyünk az utolsó évben, — —írja Mooney, — kedvező for­dulatot vett. Azok a tanúk, a­kiknek vallomása alapján el­ítéltek bennünket, beismerték, hogy hamis tanúvallomást tet­tek és leleplezték az összeeskü­vést, melyet a kereskedelmi ka­mara szőtt ellenünk. A tör­vény technikai akadályokat gördít a perújítás elé, csakis kormányzói kegyelem útján szabadulhatunk ki. A kor­mányzó azzal a megokolással utasítja vissza a kegyelmi jog gyakorlását, hogy a munkások nem törődnek ügyünkkel. A me­zés céljából végeztek a cipő­iparban. Hangoztatta, hogy nem elégséges a unionh­oz va­ló tartozás, kell, hogy min­den munkás csatlakozzék a Munkáspárthoz is, hogy po­litikai téren is vívhassa az osztályharcot Majd felhívta a jelenlevők figyelmét az Új Előrére, mint az amerikai magyar munkásság egyetlen napilapjára, amely forradal­mi szellemben küzd az osz­­tályharc érdekében. A tet­széssel fogadott beszéd u­tán Mauthner Henrik elvtárs az “Osztályharc” érdekében szó­lott és aztán a gyűlést elnök­ berekesztette. A vezetőség ré­széről jelen volt Moses Capet­­man alelnök is. • A United Shoe Workers of America május 31-én Boston­ban tartja évi konvencióját, melyen a cipészmunkások egységfrontjának megterem­tése lesz a főpont. Egyesíteni akarják a Protective Shoe Workers Uniont és a Booth and Shoe Workers Uniont a United Shoe Workers-el egy monstre­ szervezetben. A ve­zetőség ígéretet tett, hogy a bostoni konvencióra meghív­ja a Workers Party kikül­döttjét is. Amerika és Oroszország forgalma A Soviet Russia legújabb száma “Russian Trade Reali­ties” címmel érdekes cikket közöl A. Helertől A cikk Amerika és Oroszország ke­reskedelmi forgalmát tárja elő, amely dacára az ellenforradal­mi és intervenciós amerikai politikának meglehe­t­ő­s­e­n élénk. Az 1914. évi 22 milliós dol­lárnyi forgalommal szemben 1921 első felében 12 millió dol­lár értékű kereskedelmi forga­­lom volt Oroszországgal. Ez utóbbiban nincsen benne az elszakított Lengyelország és Finnország. A forgalom ja­varészét a munkásság gazda­­sági támogatásai szolgáltat­­tták A Soviet Russia legújabb számának minden cikke egy­­egy nagyjelentőségű írás. A Friends of Soviet Russia ápri­lisi segélyakciójának 107.000 dolláros eredményét részlete­sen kimutatja. Kika munkásaihoz fordulunk támogatásért, mutassák meg, hogy törődnek velünk.” A rawí» ttaw­mány által enge­di ly«wti haJA*­tirsaaSg. A leg­­gyorsabb modern hajó* a viUron.(WR­áPOR Kk~,«keny fránám imAA. — Hitül­.« konglui és kl­­uacsalád. — Tá- P» .b Ad 16 6■ pihe »4 termek. A világ csodahajója: AQUITANIA —Május 23-án indul FONTOS ÉRTESÍTÉSI ‹»■**?‹••« U-a xt«éh*k jeleni«» No r Yorkban l*»e makrai hivotainoka raeroélyekon torja­­vezetni Budapestig, úgy »amt én Erdélybe rmod, amkra^ akik a világ legnagyobb «aeroben lev« hajóján fognak u­tazni. BERENGARIA (52,022 tonna) MÁJ L­S­SO. Külön vonat torja tovább vinni az utasokat Budapestig, úgy hogy New Yorktól Budapestig m­ár 8 napig fog tartani. A vezető hivatalnokok minden ügyee-bejes dolgot maguk fárnak alintéani. Az utasok kabinokba­ leülnek, elhelyezve, S—t—v egy kabinban. Családok külön kabinban. 3-ib­ oszt. jegy ára New Yorktól Budapestig $114.50. CH3BBOUKUBA: Arin *fl ftO MSaden kiwleeu sr­ornhaje Indul iXUU. Torkbót, mely ut e napi* tart & WL — a vetkexő jryorft vajeAon. HAMBURGON AT: AQUITANIA Saxonia—Máj. S3. JuL 1. MAURETANIA Carinia................June 17 PUnwOAPiTjl oszt. $130. IT­T, ositt. $108.50. tvJuinN Adó 10. — Vaai­tje^y Budapesti* 58. Vw» feoJflitosy­ tiJcnBtifc a w*ygry * fcttcoibto. — Jegyei tuwzuaa* Th­eatb­a: ITAJUA—Jtm. 10. — Jegry $00. — Adó $5.

Next