Uj Előre, 1922. május (18. évfolyam, 3517-3547. szám)

1922-05-15 / 3531. szám

4. Oldal IMI ÖNTUDATOS MUNKlST KERESÜNK Az Új Előre Rendkívüli Sajtó Alap 25­ centes szelvényeinek árusítására. — Árusítók a kö­vetkező dijakat kapják: MARX KÁROLY 1 __ _ _ mesterműve, ill . 0k l 200 SZELVÉNY . DÍJ­­ A TOKÉ ■ ( 2 kötetben, bekötve. Aki 200 darab 25 centes szelvényt elárusít, az első dijat kapja jutalékul. Egy fél éves elő-2. DU “s« “ UJ ELŐRÉRE Adjon el ICO darab 25 centes Sajtóalap-szel­vényt és a második dijat nyeri meg. Egy fél éves elő-­ 3. DU Ms az " f“ OSZTÁLYHARGRA «/ Ájjal 50 darab 25 centes szelvényt egy népgy­űlésen eladhat és jutalmul az Osztályharc gazdasági lapot egy fél évig küldjük önnek. — Rendeljen szelvényeket a kiadóhiva­talból és dolgozzon az “Új Előre” támogatásán. “UJ ELŐRE”, 33 East First Street, New York, N. Y. I KÁULAY A KORONA Á­TAVLAKI­LÁSÁRÓ­L KÁULAY A KORONA bizottság által követelt állat­ ÁRALAKULÁSÁRÓL leadásra vonatkoznak. Az _______ entente átiratok által kivált Budapestről jelentik: vál­­tott izgalom következménye­­la A pénzügyminiszter a Nép S képpen leszállott árfolyama munkatársa előtt a korona­­ csak a legutóbbi időben kezd áralakulásáról a következők­ben nyilatkozott. " A korona zürichi jegy­zésében csak március köze­pén állott be változás, azok­nak a híreknek a hatása alatt, amelyek a jóvátétel­ újra bizonytalan léptekkel a téli nívó felé visszatörekedni. Hogy a korona árfolyamát a télen kialakult nívón meg­tarthassuk, az két előfelté­teltől függ. Az első, hogy a meg ne rontsák, a másik, hogy a külföld megértéssel s kímélettel viselkedjék irá­nyunkban. Remélnünk kell, hogy az európai hangulat megváltozik és rabszolga­­munkát nem fognak követel­ni tőlünk. A külső hangulat­nak ez a megváltozása, sőt külföldi támogatás sem se­gíthet ki bennünket helyze­tünkből akkor, ha belső és­belső háztartási helyzetünket,­szonyainkat nem rendezzük. három ember egy csónakban szét töprengéssel töltötte el és egyszerre csak úgy rémlett neki, hogy hetek óta sohasem evett egyebet, mindig csak főtt marhahúst, majd megint úgy rémlett neki, hogy ő tulajdonképen esztendők óta nem élt egyében, csak krémen és földiepren. Nem érezte, hogy a marhahús meg a földieper meg a krém békességben él egymással, sőt ellen­kezőleg úgy érezte, hogy állandó köztük a viszály­­kodás. Hat órakor jöttek és jelentették, hogy tálalva van az ebéd. Ez a hír egyáltalában nem ébresz­tett benne lázas örömet, de úgy találta, hogy a két font öt shillinget valahogyan mégis csak le kell dolgoznia, megfogódzott tehát a kötelekbe és egyéb holmikba és lement. Sült sonkának és hagymának kellemes illata üdvözölte a lépcső alján, kisütött hal és zöldség szagával elegyedve, és amikor a steward odament hozzá és sima mo­solyával az arcán megkérdezte: — Mivel szolgálhatok, uram? — Vitessen ki engemet innen! — volt a halk felelet. És már szaladtak is vele, gyorsan felvitték a fedélzetre, nekitámasztották a korlátnak a szél­oldalon, azzal otthagyták. A négy rákövetkező napon egyszerű és ártat­lan életet élt, vékony kapitány-biscuiten — (úgy értem, hogy a biscuit volt vékony, nem a kapi­tány) — és szódavizén, de már szombaton este­felé nekigőgösödött, gyenge teát hozatott és üres piritóskenyeret, hétfőn pedig lenyelt egy kis tyúklevest. Kedden elhagyta a hajót s amikor az r1— 1­4 —— , , HÁROM EMBER EGY CSÓNAKBAN a kikötőtől újra belegőzölt a tengerbe, sajnál­kozva bámult utána. —Most elmegy, — mondta, — most elmegy, a fedélzetén két fontot érő élelmiszerrel, ami engem illet s amit nem kaptam meg. Azt mondta, hogy ha még egy napot adtak volna neki, azt hiszi, képes lett volna kiegyenlí­teni a dolgot. Mindezeknél fogva én frontot csináltam a ten­geri úttal szemben. Nem a magam személye miatt, amint ezt aztán ki is fejtettem. Én sohase lettem rosszul. De aggódtam George miatt. George azt felelte, hogy ő rendben van, ő szíve­sen vállalja, de óva inti Harrist és engemet, hogy ne is gondoljunk erre a dologra, mert ő egészen biztosan érzi, hogy mi mind a ketten betegek le­szünk. Harris azt mondta, hogy ami őt illeti, neki mindig rejtély volt, hogy hogyan lehetnek rosszul az emberek a tengeren, — azt mondta, hogy ő úgy hiszi, ezt szándékosan kell, hogy csi­nálják, negédességből, — azt mondta, hogy ő már sokszor kívánta, bár lenne egyszer tengeri beteg, de még sohasem sikerült neki. Azután mindenféle anekdotákat mesélt ne­künk, hogy hogyan ment ő át egyszer a Csator­nán, akkora viharban, hogy az összes utasokat le kellett kötözni az ágyaikba, csak két élőlény volt a fedélzeten, ő meg a kapitány, akik nem let­tek betegek. Más alkalommal meg csak ő és a másodkormányos nem lettek betegek, de általá­ban mindig ő és még egyetlen valaki. Ha nem ő és még valaki, akkor csak ő maga egyedül. Csodálatos dolog, de soha senki sem tengeri beteg — a szárazföldön. A tengeren, — ott bő* ' «... *T mi mi m iiiibiiii im wir i !■—mii—titi HOGYAN KÉSZÜL A PAPÍRPÉNZ? A RAJZ ÉS ACÉLMETSZET. A papírpénzgyárt­ásnál a leg­első lépés a rajzot elkészíteni. A rajzot — különleges precizi­tással — a leggyakorlottabb és legtehetségesebb rajzolók csi­nálják, és mikor elkészült, le­fényképezik, de a fényképnek ugyanolyan méretűnek kell len­nie, mint az eredeti papírpénz­nek. A fotográfiát azután az acélmetszők lemásolják csiszolt acél­lemezekre, amelyeket ‘die’­­nek (bélyegző) neveznek. A rajz különböző részeinek lemásolását más és más ember végzi, mindegyik azt csinálja, amiben a leggyakorlottabb: az egyik a portrét, a másik a díszí­téseket, a harmadik az aláírá­sokat és így tovább* — másolja. A papírpénz hátlapján találha­tó csipkézet az egyetlen dolog, amit nem kézzel rajzolnak meg. A csipkézetet egy speciális gép végzi, amely ötezer dollárba ke­rül és csakis egy kiváló mate­matikus képes kezelni. A gép 20,000,000 különféle vonalat karcol egymás mellé oly szoro­san, hogy csak mikroszkóppal lehetne megszámolni. Mikor a bélyegző elkészült, egy próba­nyomatot készítenek s azt felülvizsgálás végett be­nyújtják a pénzügyi államtit­kárnak­ kerül sor az első oldalra. Újabb szárítás után a széleket kiegye­nesítik, ellátják sorszámmal és ráütik a pecsétet. A kész nyo­matét, amely 4 papírpénzt tar­talmaz, egy e célból készült vá­gókészülékkel négy részre vág­ják. 100 darab bankjegy kerül egy kötegbe és 4000 egy cso­magba. A “Bureau of Engraving and Printing” több, mint há­rom és fél tonna papírpénzt készít naponta, ami két és egy negyed millió bankjegyet jelent és 9,000,000 dollár névértéknek felel meg. Ha mindezen bank­jegyeket egyetlen vonalba fel­sorakoztatnék, a vonal elérné a 250 mértföld távolságot, vagy­is 4 városi block-ot lehetne ve­lük letakarni. A PÉNZ-NYOMDA. A papírpénzt kézerővel nyom­tatják, mert nincs olyan gépe­zet, amely olyan jó munkát vé­gezhetne, mint a kézerő. A pa­pírt nyomás előtt vizes vászon­nal ir megnedvesítik, a bélyegzőt megfestik a kívánt színre,majd pedig egy rongy­gyal óvatosan letörlik, hogy csakis a vésetek­­ben maradjon festék. Egy nyomdász 800—1000 nyomatot képes naponta készíteni. Elő­ször a hátlapot nyomják, majd gőzzel kiszárítják s csak azután A KIADÓHIVATAL ÉRTESÍTÉSE Tudatjuk: NEWARK, ELIZABETH, CHROME, PASSAIC, GAR­FIELD, YONKERS és környé­kén lakó olvasóinkat és elvtár­sainkat, hogy a napokban az “Ú­j Előre” napilapunk terjesztése érdekében föl fogja keresni VÁRADY MIHÁLY utazó képviselőnk, akit munká­jában támogatni szíveskedjenek. Az Új Előre kiadóhivatala, áll. UTCAI MŰVÉSZET. E sorokat, meg sok sok, száz és ezer más feketebetűs testvé­rüket egy down-towni utcács­kában rójuk. Az utca poros is, szűk is, piszkos is; mozgékony zsidócskák és élénk olaszok ma­­szatos gyermekei kiáltanak benne az égre. Velem szemben egy “elsőren­dű cipész” kalapál (még sohse láttam olyan susztert, aki má­sodrendűnek hirdette volna magát, —) mellette egyik olda­lon olasz fűszeres árulja kétes tisztaságú különlegességeit, a másik boltban pedig valami tu­dós lawyer méri ki az ugyan­csak kétes tisztaságú jogvédel­met, épp úgy, mint szomszédja az olajbogyót. Egy járdának fordított ko­csiról méregzöld banánot do­bálnak le, a másikra pedig hor­dóba gyömöszölt marhanyelvet raknak föl. (Szegény állatok, hánynak kellett elpusztulnia a napfényes mezőkről, hogy itt megteljen vagy 20—25 szurtos hordó!) Két szövetségi katonácska siet át az utcán, s egy kövérkés olasz mama fagylaltozni viszi fodroktól lebegő gyermekét. Az út közepén vörösre mázolt ko­csi baktat bölcs nyugalommal, — az oldaláról b­omba betűk­ben sárgán rikolt le, hogy ICE. Valami hideg frisseséget érez az ember... Hát, ugy­e, elég szerény kép, — elég mindennapi hangok ? .. .De hallga’! A távolból zaj­­bavesző, gyenge, de mégis erő­ !­R. RICHTER’« flPAIN­H EXPELLER” Amikor az első hideg napok je­­­­lentkeznek, amikor a reuma vagy a neuralgia először kezdik bántani — , használja ezt a megbízható házi j­ó­szert Győződjön meg hogy minden­­ üveg “ Pain-Expeller,,-en amelyet 1 vásárol rajta van “ Horgony" véd­­i jegyünk 86e- ea 70o. gyógytá­­­­rakban vagy a F. «0. RICHTER * C0. »»■g'V . EÁ 104-114 So, 4ih St rifcfM fik Brooklyn, N. Y. í jmSBí A MUNKÁSPÁRT Programja sAlkotmánya Megrendelhető a PROLETÁR KÖNYV­­KERESKEDÉSNÉL, 33 E. First St­, N. Y. ÁRA 10 CENT. Megkapható a Munkás­párt tagjainál is. Telephone, 1813. Schweighardt Izidor MAGYAR HENTES FOTOM.­HMIALAL KÉSZÍ­TETT SOPIKA, KOLBISSZ. PER­ZSELT T.S PAPRIKAS SZALONNA. Ezennel kérem a Perth Am­­boy-i magyarság pártfogását. 422 SMITH STREET, PERTH AMBOY, N. T. 1922 junius 25. Tudja-e már hogy mi lesz ezen a napon? Színes írások szakosan vidám hangok táncol­nak elő. Pattogó, délvidéki in­duló, hangjai nőnek, kígyóznak, csavarodnak az égre, egy olasz verklis közeledik, szint kever­ve, lüktetést lopva az álmos életbe. Pár percre jobban megy a munka, elevenebbnek érezzük az induló nyári napot, és sze­münkkel vé­gigsimogatjuk a verkli-művész feltünedező alak­ját Mit,­­­hogy a verkli nem művészet? Miért ne volna az? Egy pillanatra felvidította, megszépítette az utcácska rab­jainak az életét, ezért bízvást megérdemli a “művészet” rangját! Beethoven fenséges mennydörgése, Wagner miszti­kus motívumai, Mozart táncos könnyedsége és Bach harmat­tiszta egyensúlyozása csak fo­­kozati különbség ismeretlen barátunk verklijéhez képest... zetről, munkanélküliségről, s a prosperitás hiányáról szónokol , és cikkez az egész világ, —­­Moszkvától Genováig, s Geno­vától Washingtonig. Bezárul a műhelyek kapuja, kihűl a gyárak kéménye, utcá­ra kerül a munkás és kifogy a, centecske a gyermekek zsebé­ből. Ennek a világválságnak a­ szele legyintette meg az ablak alatt forgó “elszédülést” is, mely körül két ember dolgozik,é s egy ló álldogál, hogy két, gyermekecske két centjéért tartsa fenn az egész üzemet. Rosszul mennek mainapság az iparvállalatok... (Te pedig, kritikus olvasó, ne haragudj, hogy a nehéz kérdést ez egyszer ilyen kis tükörben tártuk eléd. Egy harmatcsepp­­ben visszatükröződhetik a Nap is.) --------------------------­NEHÉZ GAZDASÁGI HELY­ZET ÉS AZ “ELSZÉDÜLÉS”. A szépművészeteknek egy rokon ága az “ elszédülés” is. (Az én Gyuri fiam tudniillik így hívja azt a kocsin hurcolt forgó valamit, aminek felnőtt kiadását mifelénk ringlikspil­­nek nevezik a természetes, és körhintának a szenvelgő embe­rek. “Elszédülésnek” hívja, — mint mondom, mert el lehet benne szédülni.) Elég az hozzá, hogy ilyen mi­niatűr­ körhintákkal ajándékoz­ták meg Washington hazáját az élvhajhász olaszok. Amint kinézek az ablakon, most is egy ilyen “elszédülés” forog a ház előtt. Az egyik tálján kímélet­lenül nyúzza öreg sípládáját, a másik nekimelegedve forgatja az egész mindenséget, melyben mindössze két gyermek “él­vez”. Nyomasztó gazdasági hely­ . Klotámin, Jöl­étb­encnJL én , mulatni a “HORTOBÍLY" Kavebaz­es Étteremben LEHET 34« KAST 77-1K UTCA. Kitűnő m­agrsLT konyha, na­ponta friss ebéd és vacsora 40 centért­ — Pontos k­iszolgál&S­­JALON LAJOS* tulajdon**, HOLVAÍJ­GYtUDAS 6t)i meg ezentcM I Használjon OLTALM­AZOT amely modern tudo­mányok szerint a lestB- kd­etncikk vMdnmi. 1 3y6«ztárakban, vagy: «1. P.O.B..19», New York SZAStlTTI GO NDttSkOUXAJE KOLA. HOGy MLtHU­KLÖ SZEMÜVEGET kapjon. Bármelyik tzaUtttftkben dlU /álaaztékban találhat mindenféle szamésseti kellékeket. Tudományon a nemrUagrálat in^yenl Sxemererét a lexai«U‘.M»«yabb árak mellett kiexitjük pr. Dr. BARNETT L BECKER *S13—7th AVE. 1SS éa 136 títca közt. SZAKAVATOTT SZEMÉSZ 151A EAST ISKOROW’AX, Clinton Street kebelében. JOO lenéi Ave., 116ti'. St. közelé­ben* — Nyitva vask­aap k~—3­1*. m PicariccT at knur. Bronx, közel a Sobway AllomáeboM. Stö KAST FORDHAMROM). Bronx. Aeolian Hall. Tivitsmant Avenue, Grand CMmeNora» am rrrsjaí atkslujk, LAMA e Acekawny Av^­ko*. MÁJUS HÓ 20-ÁN Szombat este 8 órakor NAGY NÖVENDÉK HANGVERSENY 421 East 88th Street ZORY PÉTER ZENEISKOLÁJA NOVENDÉ­­KEINEK KONCERTJE, me­lyen minden »emebarát mvjorj®* x&Xbet « vendégek dkem­e­r.Mímémyére L Belépti dLij 50 cent. JEGYEK KAPHATÓK: Kere­kes, *08 E. 8&th St.; és Finta Mihály. SIS ia. 6th St. Barátságos figyelmeztetés A polgármester a m. kir. honvédkörlet parancsnokság 3737/922. számú megkeresé­sére a közönség esetleges tu­datlanságából származható “balesetek” elkerülése végett közhírré teszi, hogy a fennál­ló szabályzatok értelmében a honvéd őrök, ha éjszaka va­laki közeledik feléjük, az il­­­letét megállítani és eligazí­tani kötelesek. Amennyiben az illető második felszólítás­ra sem áll meg, az őrnek fo­gában áll lőfegyverét hasz­nálni. TRENTONI MÉSZÁROS, Hentes és Fűszerkereskedő, ahol mindenkor a legjobb, legfrissebb hazai készítésű húsneműek kaphatók. Kérem a munkásság párt­fogását. A­LBANEZY MIHÁLY 601 WHITTAKER AVE, Trenton, N. J. Tel.: 6133-1 1 FOOTBALLISTÁK Színmagyar football-csapat szervezéséhez még 5 emberre van szükségünk, vidékieknek, kik e célból derelaxidba óhaj­tanak letelepedni, az útiköltsé­get megtérítjük. Bővebb felvi­lágosításért Írjon: U. R. Com­pany, 9204 Buckeye Road, Cle­veland, Ohio.

Next