Uj Előre, 1922. szeptember (18. évfolyam, 3640-3667. szám)

1922-09-27 / 3664. szám

Amerika flottáját nem szerelik le a keleti bonyodalmak miatt Megbukott a washingtoni szerződés, mert a hatalmak nem ratifikál­ták. Anglia bizalmasan jelentette, hogy mohamedán felkeléstől fél. WASHINGTON, szept. 26. Körülbelül egy éve annak, hogy óriási reklámharsonázás között összegyűltek a világ imperialis­ta hatalmai Amerika fővárosá­ban és hosszú huzakodás után nagy nehezen megegyeztek ab­ban, hogy flottáikat­ bizonyos kulcs szerint redukálni fogják. Pontosan előírták, hogy melyik állam mennyi és milyen hadi­hajót tartozik lerombolni és az­tán hazaszéledtek. Azóta ele­gendő alkalom lett volna, hogy a görög tűszzel ünnepelt megegye­zést végrehajtsák, vagy leg­alább is ratifikálják, végérvé­nyesen megpecsételjék. A­z érdekelt imperialista ha­talmak, tervezetüknek megfele­­­lően, húzták, halasztották a dél-i got, egyedül Amerika volt az,­ amely leromboltatott, ócskavas­­képen eladott egypár csatahajót. Nem kell azonban félteni az amerikai marinizmus hatalma­sait: volt eszük, hogy, ha már jószándékaik fitogtatása kedvé­ért azonnal meg is kezdik a rom­bolást, olyan régi, teljesen el­avult hajókat szereljenek le, amelyeket amúgy is ki kellett volna mustrálni a flottából. Ennél tovább Amerika sem ment, most pedig egy szerény kormány­nyilatkozat formájá­ban kijelentik, hogy a lerombo­lásoknak vége, fölborult a wash­ingtoni megegyezés, mert az alá­íróknak eszük ágában sincsen komolyan venni, végrehajtani az ünnepelt, nagy pert fölvett ha­tározatot. Franciaország és Olaszország még nem is ratifi­kálta a szerződést, Anglia pedig washingtoni követe útján, bizal­masan megüzente az elnöknek, hogy a jelen pillanatban nem is gondolhat flottája csökkenté­sére. Most m­ár ugyanis nem ar­ról van szó, hogy csak a nagy­hatalmak közt támadhat va-­lami konfliktus, amely eset­ben a megfelelő arány szerint csökkentett flották éppúgy megvívhatják a harcot, ha­nem Anglia a mohamedánság általános fölkelésétől tart, úgy, hogy minden egyes hajóra, még a legelavultabbakra is, szüksége van, hogy düledező világuralmát megpróbálja föl­támogatni. A közel Kelet bo­nyodalmai arra indítják An­gliát, hogy teljesen visszavo­nuljon a washingtoni szerző­déstől. Ennek a bizalmas bejelen­tésnek a következménye gya­nánt összeomlik a Harding-féle kártyavár és a világ imperialista hatalmai erősebben fegyverkez­nek, mint valaha. Az amerikai tengerészeti hi­vatal szikratáviratban vissza­rendelte azt a két régibb épí­tésű dreadnoughtot, a “Michi­­gan”-t és a “South Carolin”-t, amelyek már uton voltak a műhelyek felé, hogy lerombol­ják őket. Ellenkezőleg, a hivatalos­­Amerika élénken figyelni kezd a közel Keletre, ahol könnyen olyan bonyodalom keletkezhetik, amely alapj­aiban rázza meg a kard­ializmus imperializmusát. Támogatják a berlini bánya­munkásokat A SZIMAIIKÁSOK a hosszú SZTRÁJKOT MEGNYERTÉK A munkások jó része szervezetlen volt a sztrájk kezdetén s mégis kitartó harcot vívtak az ‘ Amalgamated” vezetése alatt. Rhode Island államban a pawtucketi völgyben a szövő­munkások már nyolcadik hónapja állottak sztrájkban. A sztrájk oka az volt, hogy a szövőgyárosok a már amúgy is le­szorított béreket még 20 százalékkal akarták rosszabbítani. A pawtucket-völgyi sztrájkot hamarosan követték más sztrájkok a szövőiparban a különböző helyeken, mint New Hampshire és Massachusetts. Rövidesen 80—85 ezer munkás volt sztrájkban. Ezeknek a sztrájkoló mun­kásoknak a nagy része nem volt szervezett munkás. A szer­vezett munkások pedig három ellentétes szervezetben voltak szervezve és igy a szervezés nem volt egységes, sőt mi több a szervezés munkálataiban egy­más ellen harcoltak, ami ter­mészetesen hátráltatta a bér­harc győzelemre jutását. Végtére — úgy látszik — a munkások többségét az ‘ ‘Amal­gamated Textile Workers of America” nyerte meg. De úgy azok, akik ide szervezkedtek, mint a többiek kitartóan foly­tatták a sztrájkot és a legtöbb helyen teljes vagy legalább részleges győzelemmel tértek vissza a gyárakba. Most pedig arról tesz jelentést az Amalgamatedh titkára, hogy 6000 sztrájkoló eredményes harcát befejezte és munkába állt. Bár 2000 munkás mtég mindig sztrájkban áll két más társaságnál, azonban azoknak a győzelmét is a közel­jövőben remélik és azzal a Pawtucket­­völgyében vége lesz a sztrájk­nak. Még Massachusettsben van egy-két gyár, amelyben nem adták meg a sztrájkolók összes követeléseit, de itt is várható a megegyezés. Az Amalgamated utóbbi gyű­­lésén jelentést tettek a pénz­ügyi helyzetről és a sztrájk eredményeiről. Elhatározták, hogy a szövőmunkások szerve­zeteinek a szövetségében kép­viseltetik magukat. Ennek a szövetségnek a vég­rehajtó bizottsága New York­ban fog összeülni, hogy a még kissé laza szövetséget szilár­dabb és szorosabb szervezeti alapra helyezzék. Megint baj van a new yorki subwayal A közszolgálati bizottság el­rendelte, hogy a közúti villamo­sokon sűrűbb közlekedést kell­­ beállítani a vonatok szaporítá­­­­sával.­­ * A drága és figyelmes kom­­­­pániák, már mint a villamos társulatok, ezt a vonatszapon­­í­tást úgy végezték, hogy a 2nd I és 3rd Avenue-i vonalon egy­más után szalajtották a vona­­­tokat a várakozó utasok orra előtt “express” jelzéssel és ott, ahol százával várták a villa­most, az egyszerűen tovaszá­­guldott, ahol pedig siettek és expresst vártak., ott túltömött local-vonatok cammogtak be, így oldotta meg a magasabb carfaret préselő társaság a­­ “sietés” problémáját. Legújabb Amerika kormánya unat­kozik a keleti kérdésben WASHINGTON, szeptem­ber 26, esti 6 óra. A szövet­séges hatalmak félhivatalo­san tapogatództak az irány­ban, hogy Amerika hajlan­­dó-e nekik segíteni a keleti kérdés megoldásában. Hughes külügyminiszter a kormány nevében rendkívül hűvös és óvatos nyilatkoza­tot tett, melyben nem mond mást, mint hogy az Egye­sült Államok “erősen kíván­ják” a tengerszorosok sza­badságát és a nemzeti és fa­ji kisebbségek védelmét. Hogy ezért hajlandóak-e az antant segítségére men­ni, arról a nyilatkozat óva­tosan hallgat. ------------------­ Súlyos autóbaleset Trentonban TRENTON, szept. 27. — W. Schneedekkel, a Hamilton Square-ről és Mrs. Jeanette Tony, tegnap este halálukat lelték egy autóbalestben. Schneedekker nekihajtotta az automobilt egy hídoszlopnak. A kosi másik két utasa, Orville Everett és Miss Moser, súlyos állapotban kórházban vannak. Nagy részvény csalás Egy millió dollárt csaltak ki Az úgynevezett “Crager­­system” céggel kapcsolatban le­vő részvénykampányban állító­lag egy millió, vagy talán még ennél is több dollárt csaltak ki a hiszékeny emberektől. Eddig három személyt tartóz­tattak le. Még 13 embernek a le­tartóztatását várják. 10.000.000 DOLLÁR ÉRTÉKŰ BIZTOSÍTÉKOT AJÁNLOT­TAK FÖL­ ­ MARION, ill., szept. 26. — Az itteni törvényszéki épület­ben hatalmas megnyilvánulását láthatták annak a szimpátiának,­­am­it a vádlott bányászmunká­­­­sok iránt éreznek Williamson­­ megyében.­­ Harmincöt bányásznak a sza­­­­badonbocsátását kérték biztosí­ték alatt és több mint tízmillió dollárnyi értéket ajánlottak föl­­erre a célra az itteni üzletembe­rek. A berlini polgármester, J. J. Pace, a napokban személyesen , bejárta az üzleteket és a banko­kat, amellett agitálva, hogy mi­­­­nél nagyobb összeget kínáljanak föl a gyilkossággal vádolt bá­nyászok kiváltására. A felszólí­­tásra 86 üzletember jelentkezett a fent említett óriási összeggel. A bíró a 45 vádlott közül nyolcat egyáltalán nem volt haj­landó szabadon engedni. Hatot egyenként 20.000, húszat 10.000 és tizenkilencet 5000 dollár biz­tosíték mellett engedtek sza­badon. A vádat képviselő ügyészek október 1-re kérik a tárgyalás napjának a kitűzését A védő­­­­ügyvédek ellenben februárig ki­­.­­.állják elhalasztani a tárgyalást, mert több mint ötszáz tanút kí­vánnak kikérdezni. A következőket nem engedték­­ szabadon : O. Clark, B. Grace,­ ­ J. Brown. L. Mann, P. Fonté-! j netta, P. Miller, O. Horward és ; ;'.r. Childers. Állítólag ezek voltak a töme­gek vezetői. A tudósítók szerint a tárgya­lások eddigi menete barátságos jellegű volt. A bíró például a vádlottakat, mint jó ismerősö­­t két, a keresztnevükön szólítjai . És általában minden arra vall,­­ hogy Herrinben senki sem tart­­­ja a súlyos vádakat vádaknak és , csakis a fölülről jövő nyomás­’­­nak engednek. 1 . o A török csapatok bevonultak a Dardanellák semleges zónájába Az antant ultimátumban követeli, hogy negyvennyolc óra alatt vo­nuljanak vissza. A nacionalisták már kinevezték főmegbizottukat, aki Konstantinápolyt birtokba vegye . KONSTANTINÁPOLY szep­tember 26. — A nacionalista csapatok egy lovasosztálya is­mét behatolt a semleges zónába és megszállotta Erenkeuit és Kuni Kaiét. Mindkét hely a Dar­danellák bejáratánál fekszik, a­honnét a parti ütegek a szoros fölött uralkodnak. Az angol csa­patok parancsnoka azonnal elin­dított­­egy kisebb osztagot Csa­­nakból Erenkeli felé, hogy útját szegjék a törököknek. LONDON, szept. 26. — A szövetségesek Smyrna előtt pa­rancsnokló tengernagyjai, az an­tant nevében, ultimátumot in­téztek Musztafa Kemal pasához, s hogy 48 óra leforgása alatt von­­j­ja vissza csapatait a semleges­ zónából. Most már nem simíthatják el a törökök a dolgot azzal, hogy nem ismerték a semleges zóna határát, úgy, hogy minden való­színűség szerint határozott pa­rancsra történt a benyomulás. Ebben az esetben minden pilla­natban összeütközés támadhat. KONSTANTINÁPOLY, szep­tember 26. — A nacionalista kormány, — amint ezt Essad bej, Musztafa pasa hadsegéde kinyilatkoztatta — nagyjában elfogadja a párisi konferenciáról hozzá­ intézett békefeltételeket, de nem szándékozik a tárgyalá­ ■ sok tartama alatt sem megsza­kítani a katonai operációkat. Ezenkívül azt követelik a na­cionalisták, hogy a béketárgya­lásokhoz hívják meg az angolai kormány szövetségeseit: Szov­jetoroszországot, Perzsiát és Bulgáriát is. MOSZKVA, szeptember 26. Az orosz szovjet kormány kör­jegyzéket intézett Anglia, Fran­ciaország, Olaszország, Görög­ország, Románia, Jugoszlávia, Bulgária és Egyiptom kormá­nyaihoz, amelyben felszólítja azokat, hogy együtt keressék a közel keleti bonyodalom megol­dtát. Oroszország hangsúlyozza, hogy semmi esetre sem fog elis­merni olyan egyezményt, amely­nek meghozatalánál a szovjetek képviselői nem voltak jelen. A helyzet kiélesedett KON­ST­ANTI­NA­POLY, szep­tember 26. — A város lázas iz­galomban várja a nacionalisták közeledését!* A "szultánt lassan­ként elhagyogatják udvaroncai és menekülnek, amíg lehet. A volt uralkodót erősen megren­dítette, hogy sógora , Damad Ferid pasa, még el sem búcsú­zott tőle, mikor angol fedezet alatt elhagyta a várost. A főváros görög lakossága megostromolja a hatóságokat útlevélért, mielőtt még a kema­­listák bevonulnának.­­ Ellenőrizhetetlen hírek kerin­genek a városban arról, hogy az angolai hadsereg katonái egyre nagyobb számban szökdösnek Ite a városba polgári ruhába öl­tözve, hogy Musztafa pasa tá­madásával egyidejűleg felkelést rendezzenek. Az amerikai állampolgárok számára öt jelentkező állomást állítottak föl, ahol jelentkezniük kell naponta, hogy ellenőrizhes­sék, vájjon nem történt-e bajuk.­­ Amennyiben a helyzet rosszabb­ra fordulna, Bristol altenger­­­­nagy, az amerikai flotta parancs­noka el fogja őket szállíttatni a­­ városból.­­ Anglia általános fölkeléstől fél. LONDON, szept. 26. — Az angol kormányt súlyosan ag­gasztják azok a hírek, ame­lyek a mohamedánok által la­kott gyarmatokról érkeznek. A muzulmán lakosságot nagy önbizalommal töltik el a na­cionalisták győzelmei, úgy, hogy ha az összecsapás meg­történnék Anglia s az angolai csapatok közt, az angolok gyarmatain fölkelés várható. Az angolok mohamedán ré-­­ neszánsztól, az iszlám megúj­hodásától tartanak. Jobbak az általános munka­­viszonyok WASHINGTON, szeptember 26. — A­­munkaügyi hivatal ki­mutatást közöl 42 iparról, a­­mely kimutatásban megállapít­ják, hogy a munkaviszonyok általában véve javulnak. 30 iparágban több munkást foglalkoztattak augusztusban, mint júniusban. 12 iparban azonban esett a dolgozó munkások száma. Az acéliparban 36 százalék­kal több munkás dolgozik, mint ezelőtt egy évvel és az­­ automobil-iparban 25 százalék­­­­kal. 50 évet töltött a szegény házban HARTFORD, Conn, szept.­­ 26. Sarah Bernhardt, aki el­érte a 110-ik évét, éppen 50 évet töltött abból a szegények ,házában. »­­ Csodálatosan jó szervezete­inek kellett lenni, ha a mai tár­sadalom ilyen intézményében­­ oly soká tudott élni. Stinnnes hatalmas tröszt­jén egyesíti a német szenet a francia érccel Új viszályok és háborúk magvát rejti a francia­német paktum BERLIN, szept. 26. — Stinnes, a köztársasági Németor­szág ipari királya, néhány hónap óta azon a grandiózus terven dolgozik, hogy a levert Németország és a “győztes” Francia­­ország nagyipara között érdekközösséget hozzon létre, m­inek folytán a franciák mérsékelnék halálos szorításukat a német gazdasági szervezet ellen. A tervezet természetesen tisztán a nagyipar, a nagytőke érdekeit tartja szem előtt. Stinnes ma a kapitalisták egész kis hadseregének élén Franciaor­szágba utazott, ahol meg fogják alapítani a francia Montan-rész­­­­vénytársaságot, egy hatalmas­­ super-trösztöt, amely német szénnel és francia érccel dolgoz­va, a világ leghatalmasabb ne­hézipari vállalatává lesz. Belgi­um, amely szintén szénben és vasban bővelkedő ország, ugyan­csak nagy hajlandóságot mutat belépni a concernbe. Amint ez a grandiózus gazdasági­­ vállalko­zás létre jön, politikailag is kö­zeledést fog létrehozni az emlí­­­­tett három burzsoá­ állam közt, ami viszont elmaradhatatlan el­lenségeskedést vált ki az érde­keltségből kimaradt nagykapita­­l­iumusoknál.­­ Ha az uraknak lesz még ide­jük rá, akkor új háborúkba fog­ják sodorni Európa népeit ,­­ Stinnes vasbányái és széntelepei­­ kedvéért. Három mérföld a prohibí­ciós zóna . A szesztilalom-ellenőrző kö­zegek túlkapásai miatt a kabi­net tegnap délelőtt szigorú ha­­­­tározatot hozott, hogy a tenge­­­­ri zóna megállapított három­­ mértföldjén túl tilos a beérke­­­ző hajókat vizsgálat alá venni.­­Kitételt csak azon esetben tet t­hetnek az ellenőrzők, ha nyil­­­­vánvalóan bebizonyult, hogy a ■ zónán kívül veszteglő hajókról­­ alkoholt cs­emepésznek. Szám­-­­ talán esetben történt már ha­sonló kijátszása a rendeletnek. Ezzel egyidőben egy rendsze­­resebb felülvizsgáló osztag ■megszervezését határozta el a kormány, minthogy a “szára­­s­zak” panamai és felületes el­lenőrzése ijesztő mértéket ölt. A prohibició tisztességes ke­­­­resztülviteléhez — annyi bizo­­­­nyos — addig, míg panamisták kezelik és országos agitációt­­ lehet ellene nyiltan űzni, é­s nem lehet remény. Tő­zsde­árfolyam Tőzsdeárfolyam, szept. 27. Magyar, 100 K. 30 cent. Osztrák, 1000 K. Hú cent. Jugoszláv, 100 K 34 c­ent. Csehszlovák, 100 K $3.00. Román, lei 60 ú­ cent. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL 33 FIRST STREET NEW YORK, N. Y. TELEPHONES | ORCHARD 4927— 23 MEGJELENIK MINDEN NAP PUBLISHED EVERY DA Y ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ......................... .6.00 Fél évre............................... 3.00­­Negyed évre....................... 1.7­5 Egy hónapra..........................1.75 Külföldön a fenti árak kétszerese EGYES SZÁM­ÁRA 2 CENT SINGLE COPIES 2c ^ ^ mi a—1 a mm a VOL. XVIII. ÉVF. No. 3664. vNLVV i'.»KK í'tiliAUKLI’UiA oí.lv lLAND Cilii a*.» WEDNESDAY (Szerda), SEPTEMBER 27, 1922. “Moszkva, a világforrada­­lom fővárosa ’ (Magyar Lajos, moszkvai szerkesztőnk bevezető cikke) Amint olvasóink lát­ják,­­ mind sűrűbben érkeznek lapunkhoz a külföldön megszervezett szerkesztőségek jobbr­ál­­jobb cikkei. Mint a nem­zetközi munkásmozgalom harcos lapjához illik, igyekeztünk a forradalmi munkásmozgalom minden centrumában, elsősorban Moszkvában és Bécsben fiókszerkesztőségeket szer­vezni. Az első kettő már javában működik s meg­szervezés alatt áll a ber­lini és párisi szerkesztő­ségünk is. Moszkvai szerkesztősé­günkről már több cikket közöltünk, holnapi szá­munkban pedig Magyar­ Lajos elvtárs­unk cikke fog sorra kerülni, alapve­tően ismertetve azt a Moszkvát, mely központja a világforradalomnak és egyaránt székhelye az orosz tanácsköztársaság­nak, a kommunista inter­­nacionálénak és a kom­munisták oroszországi pártjának. Az értékes cikket olvasóink figyel­mébe ajánljuk. —----------------­Berlinből jelentik: Németor­szág kifizette a jóvátételben jelenti t ezedékes 90 millió áram márkát.

Next