Uj Előre, 1923. március (19. évfolyam, 3818-3848. szám)

1923-03-28 / 3845. szám

ELAFTZETÉSI ÁRAK: Égés* évre .......................* $6.00 Fél évre............................ 8.00 Negyed évre ................. 1.75 Egy hónapra .............. 1.75 Külföldön a fenti évek kétszeres* EGYES SZÁM ÁRA 2 CEN1 SINGLE COPIES 2c ■NTIRED AH SECOND-CLASS MATTER FOST OFFICE, NEW TORE, It. T. VOL. XIX., ÉVF. No. 3845. NEW YORK, PHILADELPHIA, CLEVELAND, CHICAGO, WEDNESDAY (Szerda), MAR CH 28, 1923. MINDEN HATALMAT A MUNKÁSOKNAK SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL “Leleplezett” a vád­ — de sikertelenül Levegőbe puffant a leleplezés Ruthenberg áll szemben a “K—97”-es ST. JOSEPH, Mich., márc. 27. — Ma délután kezdte meg Chas. W. Gore ügyész Ruthenberg kihallgatását. Az ügyész azon igyekezett, hogy olyan aktákat bizonyítson a kommunistákra, melyekben nyíltan a törvények meg­szegésére szólítják fel a párt tagságát. Egy állítólagos ke­rületi értekezleti határozatot akart Ruthenberg nyakába sózni az ügyész, melyben az van, hogy tanúként ne jelen­jenek meg a kommunisták a bíróság előtt. “Kapitalista törvény­kezés ez?” — kérdezte Gore ügyész úr. “Igen,”— válaszolta Ruthenberg. Az ügyész most aziránt érdeklődött, hogy annak a kerületi értekezletnek a határozata reá nem vo­natkozott-e. “A Workers Party vég­rehajtó bizottságának az utasítására vagyok itt, hogy a kommunista állás­pontot becsületesen és őszintén megvédelmez­zem. Teszem ezt azért, hogy a kommunista elvek szabad hirdetése mellett tanúságot tegyek.” Gore megkérdezte az­után, hogy a Kommu­nista Internacionáléval összeköttetésben van-e. Ruthenberg kijelentette, hogy a Kommunista In­­ternacionáléhoz leveleket és jelentéseket küldött. Egy kis meglepetés , mely rosszul sült el Gore azután felvette a legtitokzatosabb arcát, s megkérdezte Ruthenberget, tud-e németül, s aztán foly­tatólag a következő kérdést intézte hozzá: “Részt vett-e ön március 18-án, vasárnap New Yorkban egy gyűlésen, melyen a nyílt párt kérdését vitatták meg. Lefordított-e ön egy beszédet németből, melyet John Pepper nevű ember mondott el?” Ruthen­berg kijelentette, hogy volt egy ilyen gyűlésen s lefordí­tott egy ilyen beszédet. Az ügyész úr egy okmány­ból olvasott fel kérdéseket, melyekre Ruthenberg kész­ségesen adta meg a kiváncsi ügyésznek az információt: “A gyűlés a volt Kommunis­ta Párt tagjaiból állt, s akik a Workers Party tagjai. Ez a gyűlés 34 szavazattal 4 el­lenében a nyílt kommunista párt mellett foglalt állást.” Öre ki­ái.c v.tágát még ez sem elégítette ki. Megkérdez­te,­­hogy váljon megfelel-e a tényeknek, hogy a kommu­nisták nem hisznek a szava­zó­cédulákban, hanem azt vallják, hogy minden eszköz jó, legyen az szavazó­cédula vagy bomba, füzcsóva, vagy fegyver céljaik elérésére. Ruthenberg egészen nyu­godtan válaszolta: “Ez nem igaz.” Nem csekély derültséget okozott, ammikor az ügyész a szindikalizmus lényegéről ér­deklődött s egyszer csak a fejére csapva felkiáltott, hogy nem is ezt akarta kér­dezni, hanem a szindikaliz­­must összetévesztette a sa­­botage-zsal. ST, JOSEPH, Mich., március 27. Az esküdtszék mai tárgya­lásán Ruthenberg és a ‘K—97’ számú spicli kerültek egymás­sal szembe, aki mint “delegá­tus” vett részt a bridgamani konvención. Az ügyészség azt akarta volna bebizonyítani, hogy a Ruthenberg vallomása nem fedi a valóságot s a Work­ers Party kiáltványának egy részét olvasta fel, állítása bizo­nyítására. Ruthenberg igazolta az ügyész által felolvasott határo­zati javaslat valódiságát — vi­szont az nem ellenkezett egyál­talában azzal, amit Ruthen­berg mondott a per folyamán. Ruthenberg egyáltalán nem emlékezett arra, hogy Foster “egy éles kommunista progra­mot” követelt volna. Ismételten kijelentette, hogy a konvenciónak az volt a c­élja, hogy a pártot nyílt kommunis­ta párttá tegyék. Az úgyneve­zett leszerelési bizottság a két irányzat között oly alapot dol­gozott ki, melyen minden frak­ció megegyezett. A tárgyalás még mindig fo­lyik. GEO. H BOCKWALTER. ASST. PROS.­ATTY. Meghalt a füstnélküli puska­por felalálója LONDON, március 27. — James Deware világhírű tudós 81 éves korában meghalt. De­ware volt az, aki F. Ábellel fel­találta a füstnélküli puskaport. -----------------­A National Defense Commit­tee rendezése mellett ma este nyolc órakor emlékünnepély lesz a Parkview Palace-ban, 110 St. 5th Avenue sarok, Anna Leis­­man elvtársnő emlékére aki pár héttel szabadult ki a kapitalisták börtönéből, de annyira aláásott egészséggel, hogy néhány napra rá kidőlt sorainkból. A szakvélemény már elkészült a török jegyzékre EGYES PONTOS RÉSZLETE­KET VISSZAUTASÍTOTTAK A SZÖVETSÉGESEK. LONDON, március 27. An­glia, Francia- és Olaszország, meg Japán szakértői már elké­szítették a török ellenválaszra adandó szakvéleményt, melyet most formális gyűlés elé ter­jesztenek. Az összgyűlést az ántánt nagytanácsa a pénz­ügyi, politikai és gazdasági al­bizottságok jelentésének meg­hallgatására összehívta. Dacára annak, hogy teljes ti­toktartás mellett folynak a tár­gyalások és a szakvéleményt sem hozták nyilvánosságra, mégis kiszivárgott az, hogy az ántant nem fogadja el a thrá­­ciai határváltoztatást, nem fo­gadja el az ottomán államadós­ság törlesztésének feltételeit és a jogkölcsönösséget sem hagyja jóvá. A kiürítés kérdésében a kon­ferencia meghallgaja Haring­­­ton tábornok véleményét, aki ma a szövetségesek konstanti­nápolyi parancsnoka. Anglia helyesli, hogy a törö­kökkel újból kezdjék meg a tár­gyalásokat és e célra ismét Lausannet ajánlja, viszont a franciák Konstantinápoly mel­lett kardoskodnak. ----------------­Erősen figyelik Amerika terveit Dél-Amerikában FÉLTÉKENYEK AZ EGYE­SÜLT ÁLLAMOKRA A TÖBBI ORSZÁGOK ÉS AZ ANTANT. PÁRIS, március 27. Az euró­pai kormányok külügyi minisz­tériumai élénken figyelik a San­tiagoban (Chile) összeülő pán­­american kongresszust, főleg pedig az a szerepet, amelyet az Egyesült Államok tölt be az egész tanácskozáson. Az a vé­lemény, hogy Amerika a latin­­amerikai államokat egy olyan formációban akarja tömöríte­ni, mint amilyen a Nemzetek Ligája, de azzal a testülettel szembenállót és attól teljesen függetlent. A konferencia tervezetében foglalt amerikai álláspont arra enged következtetni, hogy Un­cle Sam minden tekintetben hegemóniát akar gyakorolni a többiek felett. Az európai kormányok véle­ménye az, hogy Amerika a leg­nagyobb gazdasági elnyomó, főleg azokat nyomja el, akik teljesen rá vannak utalva. A gazdasági imperializmusnak hódol Amerika. A kis latin ál­lamok kénytelenek lesznek en­gedelmeskedni és igy valószí­nű, hogy a konferenciából Ame­rika erőben gyarapodva fog ki­kerülni. Különösen a franciák nézik görbe szemmel a unió térfoglalását Dél-Amerikában. .. . ,*.y N. Lenin falusi magányban várja fölgyógyulását EGÉSZSÉGE NAPRÓL-NAP­­RA A JAVULÁS FELÉ HALAD LONDON, március 27. — Moszkvai távirat jelentése sze­rint Nikoláj Lenin állapota fok­­ról-fokra javul. Moszkva közelé­ben, csöndes vidéki helyen, tar­tózkodik és csupán a feleségé­nek van megengedve a látogatás. Valószínüleg a közel­jövőben or­vosai Déloroszországba küldik. Lenin elvtárs betegsége tulaj­donképen a múlt év májusában kezdődött. Akkor orvosai rende­letére kénytelen volt minden munkát abbahagyni és csak ok­tóber 3-án láthatott ismét mun­kához a nála megszokott inten­zitással. De két hónap múlva új­ból mutatkozni kezdtek a meg­erőltetés jelei. Orvosai tanácsá­ra és barátai sürgető kérésére, Lenin elvtárs december közepe táján újból visszavonult a mun­kától. Orvosai ezúttal a legszi­gorúbb pihenést írták, elő­l meg­tiltották neki még az újságok ol­vasását is, amennyiben a politi­kai hírek idegeit fölizgatták. Az orvosok azonban megengedték neki, hogy bizonyos fokig foglal­kozzék könnyebb természetű kérdésekkel. Ebben az időben Lenin kifejtett munkájának volt az eredménye a nevelésre, a nép­biztosság átszervezésére és a szovjetrendszer megjavítására vonatkozó ismert cikkek írása. Lenin szigorúan alávetette ma­gát orvosai rendelkezésének és már úgy látszott, hogy rövidesen teljesen kigyógyul és aktív részt vesz ismét a szovjetállam irá­nyításában. A szovjet kormány akkor nem adott ki Lenin elvtárs egészségi állapotáról hivatalos jelentése­ket, úgy gondolva, hogy az idő­közönként megjelenő cikkei az előtérben álló kérdésekről ele­gendők lesznek a kapocs föntar­­tására Lenin és a nép között. Amikor azonban, néhány hét­tel ezelőtt, újabb roham érte és egészségi állapota aggasztó for­dulatot vett, a szovjet kormány szükségesnek látta, hogy napon­ként megjelenő hivatalos jelen­tésekben értesítse a népet Lenin elvtárs egészségi állapotáról. ----------------­ Két fegyenc megszökött az atlantai fegyházból ATLANTA, március 27. — Greald Cooper zsarolásért 25 évre s Frank Grey utonállásért 5 évre elitélt fegyencek elszök­tek a szövetségi börtönből. Szökésük közben találkoztak egy emberrel s feleségeivel s kényszerítették, hogy segédke­zet nyújtsanak a menekülés­ben. ----------------­ Gázrobbanás volt egy­­ pékműhelyben A new yorki Washington Square közelében gázrobbanás szétvetette egy sütőműhely ke­mencéjét. A mellette foglalatos­kodó pékmunkásokat földre terí­tette a robbanás, amely úgy ke­letkezett, hogy a gáz egy repe­désen át kiömölve, megtöltötte az egész kemencét. A rákövetkező kisebb tüzet könnyen eloltották. 33 FIRST STREET NEW YORK, N. Y. ------- 4% TELEPHONES ORCHARD 4927—28 * MEGJELENIK MINDEN NAP PUBLISHED EVERY DAY A DL Internacionale a harcban álló magyar proletariátushoz Összekovácsolja a magyar dolgozók frontját a kizárás MINDEN ESZKÖZZEL LE AKARJÁK TÖRNI A MUNKÁSSÁGOT A budapesti munkáskizá­rás, s a nyomában járó sztrájk még egyre tart. A munkáltatók brutális föllé­pése csak megerősíti magyar munkástestvéreink elszánt­ságát. Olyan helyen, ahol a munkáltatók valamilyen ér­dekből vagy taktikából nem zárták ki a munkásokat, ott azok teszik le a szerszámot önszántukból. A harc a két osztály általános mérkőzésé­ré kezd kibontakozni. A munkáltatók önkéntelenül, SŐT AKARATUK EL­LENÉRE egységfrontba kovácsolják a négyéves vér­­veszteségből már felocsúdott munkásságot! Hogy a mér­kőzés mily komoly és nagy horderejű, azt mutatja az is, hogy a kommunista Inter­­nacionálé szükségesnek látta kiáltványt intézni a harc­ban álló magyarországi pro­letáriát­ushoz. A kormány “informálódik.” A kizárás és a sztrájk ma már oly nagy gazdasági érde­keket érint, hogy a Horthy­­kormány is szükségesnek látta közbelépni. Ez egyelőre csak abban nyilatkozik, hogy a ke­reskedelmi miniszter magához hivatta a munkások képvise­lőit, miután előbb természete­sen­­ a munkáltató érdekelt­ségek már a fülébe súgták a maguk ármánykodásait. A na­pokban megjelentek a minisz­ternél Kabók, Propper és Sütő szociáldemokrata országgyűlé­si képviselők, a sztrájkolók és kizártak képviseletében. A miniszter, aki Tőry Ger­gely miniszteri tanácsost bízta meg a tárgyalások előkészíté­sével, kijelentette, hogy a ta­nácskozás csak informatív jel­legű s fölhívta a meghívottak 1 2 3 4 kát, hogy tüzetesen informál­ják a kizárásról s annak előz­ményeiről. Azok elmondták, hogy a munkáltatók a legridegebben elzárkóztak minden méltányos bérrendezés elől. Ami béreme­lést adtak, az nem volt arány­ban a beállott drágasággal s ezenkívül mindig hetekkel, hó­napokkal az árak emelkedése után adták, úgy, hogy a mun­kások valóságos keresete — a reálbér — folyton csökkent, mindig kevesebb és kevesebb lett- Ezért voltak az egyes üze­mekben a mozgalmak s ezekre reagáltak a munkáltatók a ki­zárással. Kijelentették a képviselők, hogy a munkások a bérek mél­tányos rendezését kívánják és “TARTSATOK KI, TESTVÉREK!” Magyarországnak megkínzott, s a lehetőség legszélső határáig kizsákmányolt proletariátusa minden üldöztetés dacára is megkísérli életviszonyainak bérmozgalom által­­ való megjavítását. Magyarország elviselhetetlen gazdasági­­ és politikai viszonyai ellenállásra kényszerítik a munkás­­­­ságot. A burzsoázia azonban röviden végez: a nagy vas­ipari és munkciógyárak munkásait kizárja! Majdnem 100.000 munkás az utcára került. Először az éhség korbácsával próbálják észretéríteni a bérrabszol­gákat, s ha ez nem megy elég gyorsan, akkor a burzsoázia habozás nélkül a falat kenyerükért küzdő munkások ellen fogja vezetni az állam erőszakszervezetét,­­ a rothadt Horthy-uralom katonai csordáit. Az a brutalitás, mellyel a nagyburzsoázia föllép, egyszerspiind a gyengeségének is a jele. Ez a gyengeség megnyilvánul abban is, hogy számos kisebb munkáltató nem vetette magát alá az iparmágná­sok kizárási parancsának. A magyar munkások nagyon jól tudják, hogy harcuk csak akkor járhat eredménnyel, ha az összes kizsákmá­nyoltak szolidárisak egymással. Ezért elhatározták azok a munkások is, akiket még nem zártak ki, vagy akik még eddig nem léptek sztrájkba, hogy testvéreik segítségére sietnek, és ők is leteszik a munkát! Az osztálytudatos munkásságnak ez a nagyon is szükséges elhatározása föl­keltette a “józan” szakszervezeti vezérek ellenkezését,­­ akiknek akarata ellenére tört ki a sztrájk, és állott helyre a munkásosztály szolidaritása. Az egész világ elnyomott ó® kizsákmányolt millióinak nevében a Kommunista Internacionale testvéri összetartá­sát fejezi ki a legszerényebb gazdasági és politikai jogai­ért küzdő magyarországi proletáriátus iránt! Épen most van négy éve, hogy Magyarországon megalakult a prole­­táriátus diktatúrája, hogy Magyarország munkásai kezük­be ragadták a hatalmat. A Kommunista Internacionale tudja, hogy az első magyarországi proletárállam emléke meg fogja edzeni a magyar dolgozók harci elszántságát! Testvérek,­­ tartsatok ki! Éljen a világ proletáriátusának harcos összetartása! A Kommunista Internationale Végrehajtó Bizottsága Feltartóztatták Zetkin Klárát a Ruhr vidéken A szociáldemokraták kibontakozási platformja el­kész iftt. ESSEN, március 27. A 70 éven Zetkin Klárát, a német bi­rodalmi gyűlés kommunista szárnyának egyik legkitűnőbb tagját, aki ide útban van egy kommunista gyűlésre, ma a franciák Westfáliában leszállították a vonatról, de újra sza­badlábra helyezték, mihelyt kihallgatása megtörtént. Maga Degoutte fővezér intézkedett sürgős szabadonbocsátása érde­kében. Zetkin elvtársnő ideérkezést­ összefüggésben lehet a Ruhr vidéken mindig erősebben je­lentkező kommunista agitáció­val. Hir szerint a kommunisták lázasan szervezkednek és vörös zászlóaljakat állítanak fel. A francia hatóságok nem zavar­ják a kommunista gyűléseket. A kommunisták sürgetik a franciákkal való tárgyalást, a Cuno-kormány viszont addig vonakodik tárgyalni, míg a francia hadsereget ki nem von­ták. Jelenleg Cuno kancellár fek­vő beteg, minek következtében nem vehet aktív részt az ál­lamügyekben. A Stinnes-féle tapogatódzis Olaszországban tovább tart, s hír szerint me­gint küldtek egy közvetítésre való felszólítást Angliához is, — a Ruhrnál pedig fokozott LONDON, március 27. — Itt bizalmas tanácskozás volt an­gol, német, francia , olasz és belga szociáldemokrata parla­menti képviselők közt, melyek négy pontba foglalták a kibon­­takozási tanácsaikat: 1. Csak az elpusztított vi­dékek újjáépítésére vessék k a­­­jóvátételeket, semmi más mum­lékes költséget ne hajtsa­nak be a németeken. 2. Az újjáépítésnél alkal­mazzanak német munkásokat is. 3. A jóvátételi összeggé együtt szabályozzák a nemzet­közi háborús adósságokat is. 4. Franciaországot biztosí­t­sák a nagyhatalmak, hogy nem lenni német támadás, hogy a munkáltatók ne kever­jenek hatalmi kérdéseket ebbe az ügybe. Figyelmeztették a minisztert a gyárosok szerve­­etének arra a bizalmas körle­velére, amelyikben arra hívják föl a gyárakat, hogy hatheti munkaszünetelésre készüljenek el s megmondották, hogy a (Folytatás a 4-ik oldalon) erővel ébred fel mindkét olda­lon az erőszakos akció. BERLIN, március 27. Were­herben egy francia közlegényt agyonlőttek, máshol pedig több francia tisztet tettleg bántal­maztak. A franciák erre keze­seket fogtak el, és pénzbünte­téseket róttak ki. Számos újabb letartóztatás történt, s a lakos­ságot lépten-nyomon igazolás­ra szólítják fel a francia őrök A szocialisták feltételei.

Next