Uj Előre, 1923. június (19. évfolyam, 3910-3938. szám)

1923-06-10 / 3919. szám

TWO SECTIONS RT ''"•'7KTGSI ÁRAK) Fgése évre .......................* $6,00 Fit ívre............................. 3.00 Negyed évr® .............. 1.78 Egy hónapra................... ..78 Külföldön a fenti árak hétszeres* EGYES SZÁM ÁRA 5 CENT. MINDEK HATALMAT A MUNKÁSOKNAK SECTION ONE SZERKESZTŐSÉG É3 kiadóhivatal 33 PIEST STREET NEW YORK, N. Y. TELEPHONES ORCHARD 4927—2S MEGJELENIK MINDEN NAP PUBLISHED EVERY DAY Single Copies­­ 5c. ■3TXKED AU 8DCOND-CLASS MATTER FOST OFFICE, NEW TORE. ». T VOL. XIX. ÉVF. No. 3919. NEW YORK, PHILADELPHIA, CLEVELAND, CHICAGO, SUNDAY (Vasárnap), JUNE 10, 1023. Katonai terror alatt a fegyvergyárban a szervezett munkások A TÁBORNOK ÚR ÖNHA­TALMÚLAG EMELI A MUNKAIDŐT S VÁG­JA LE A BÉREKET WASHINGTON, jun. 9. — Williams vezérkari tábornok az a rock island! (Ill.) szövet­ségi fegyvergyárban százszá­zalékos amerikanizmust akar teremteni. Napi paranccsal meghosszabbítja a munkások munkaidejét és leszállítja a munkabérét. Bevallottan szám­űzni akarja a gyárból a szer­vezett munkást. Pedig, a gyárban még Baker hadügyminisztersége alatt, maga a gyárigazgatóság állí­totta fel a szervezetet s hogy most egyszerre még­sem kívá­natos, az annak tulajdonítha­tó, hogy a buszok szervezete az idők folyamán az Int. Ass. of Machinist 44-es osztályává ala­kult s mint szakszervezet, las­sanként kellemetlenné vált a katonai munkáltatóknak. Williams tábornok, aki a hadügyminisztérium beszedé­si parancsnoka, eleinte tűrte a munkások szervezkedési moz­galmát, az utóbbi hetekben azonban egyszerűen nem akar­ta tudomásul venni és olyan rendeleteket kezdett kiadni, melyek úgy a szakszervezet követeléseit, mint a szövetségi törvénybe iktatott munkásvé­delmi pontokat felrúgta. A gyárban, mint állami üzemben ugyanis 8 óra a maximális munkaidő naponként s szomba­ton 6 óra. A tábornok úr azon­ban kiadta a parancsot, hogy szombaton is 8 órát kell dol­gozni s aki nem teszi, nemcsak nem kapja meg teljes fizeté­sét, hanem azonnal el is bo­­csáttatik. N. P. Alifos, a helyi szerve­zet elnöke két gyárbizalmival felkereste Williams tábornokot és tiltakozott a törvényellenes erőszakoskodás ellen. A tábor­nok erre kijelentette, hogy nem hajlandó velük tárgyalás­ba bocsátkozni. A fegyvergyár munkásai erélyesebb eszközök­höz fognak nyúlni. 14 tűzoltó esett össze egy west sidei tűzben A new yorki 75-ik utca és Amsterdam Avenue sarkán tegnap délelőtt kigyulladt egy autógarázs. A gasolinnal teli raktárból irtózatos robba­nással hatalmas lángnyelvek törtek elő s néhány perc alatt közel 10,000 ember nézte a bátor vállalkozók és a tűzol­tók mentési munkáját. A tü­zet a harmadik tűzoltócsapat segítségével sikerült csak el­szigetelni. Tizennégy tűzoltó és egy magánember eszméle­tét vesztette az oltási munka közben. Két tűzoltó eltörte a lábát. A garázsban levő összes autók elégtek. Csodálatos ké­pen egy 11,000 gallonos ga­­solinhordó a csaknem két órás tűz alatt, nemi robbant fel. Egységfrontot alkottak az európai munkás­szervezetek A kanadai gépészek egy­hangúlag az egyesülésért WINNIPEG, június 9. — Az International Association of Machinist második kerü­letének a konvenciója, amely az összes kanadai gépészeket képviselte, egyhangúlag ál­lást foglalt az összes vasúti unióknak egy szervezetbe való egybeolvasztása mel­lett. Börtönbe hurcolják a buffalo­ szabók sztrájk - őrszemeit HATÓSÁGI ERŐSZAKKAL INDÍTANÁK EL A MEG­BÉNULT ÜZEMEKET Buffalo, június 9. — A szer­vezett férfiszabómunkásoknak a sztrájkja tegnap annyira meg­erősödött, hogy a gyárosok több helyütt rendőri segítséget kér­tek annak leverésére. A rendőr­főnök teljesítette is a munkálta­tók kérelmét és az ugyancsak néhány óra alatt megszerzett bí­rói tiltóparancs alapján, számos sztrájkőrszemet letartóztatott. Az M. Wile and Co., a H. Wile and Co. üzemeinél hurcol­ták el erőszakkal a rendőrök a szabómunkások békésen demon­stráló őrszemeit. Az Amalgamated Clothing Workers szervezői sikeresnek mondják az eddigi küzdelmet , bár ha a sztrájk még nem béní­totta meg egészen az iparágat, ha a munkások továbbra is az eddigi lelkesedéssel tartanak ki, az még a jövő hét folyamán vár­ható. Harminc kisüzem írta alá eddig a szervezett munkások kö­vetelését. A munkáltatók a sztrájkólókat azzal vádolják,­ hogy a “hű’ sztrájktörőket halálos fenyege­téssel tartják távol munkahe­lyeiktől. A valóságban még a re­akciós állapotáról hírhedt Wile­­gyárak munkásai is a szervezet­ Ouebecből egy nagyobb tüz­­többen csatlakoznak a sztrájk­­­hoz. A vád közönséges koholmány. Harding fontolgatja a politikai foglyok kibocsátási ügyét AZ ERŐS AGITÁCIÓ HATÁ­SA ALATT KÉNYTELEN CSELEKEDNI WASHINGTON, június 9. - Harding elnök kegyelmet ké­szül adni néhány politikai fo­­golynak abból az 51-ből, akik azért vannak a börtönben még ma is, mert nem akartak ke­gyelmet kérni. Nem lesz általáb I­nos kegyelem — mondják a Fe-­­­hér Házban — mert az elnök ma még kevésbé van jóindulattal a j’’háborús bűnösökkel“ szemben, mint volt másfél évvel ezelőtt. Az elnöki kegyelemnek azon­ban nyomós indító okai vannak, mert Harding “cselekedni” akar valamit, még ha nem is teszi ezt szívesen. A politikai foglyok érdekében folytatott országos agitáció olyan nagy hullámokat vert, hogy az elnök már nem zárkózhatik el attól, hogy valam­i mit tegyen. Mivel a politikai el­­­­ítéltek ügyét nem Daugherty,­­hanem Seymour, helyettes ál­­­­lamügyész tanulmányozta át, ■— aki már be is terjesztette az­­ elnökhöz az összes kegyelmi­­ ügyeket — remélhető, hogy leg­alább néhány ember részére üt a­­ szabadulás órája. A sacramentói politikai el­ítélteknek — az elnökhöz közel­állók állítása szerint — Harding nem szándékozik kegyelmet ad­ni. Ezek — az elnök állítása sze­rint — “főbenjáró bűnt” követ­tek el. A kegyelmet szorgalmazó or­szágos amnesztia-bizottság ter­mészetesen nem marad tétlenül­­és tovább folytatja a harcot, míg végre is az összes politikai fog­­­lyok szabadok lesznek. Harding nem tart szárazsági konferenciát WASHINGTON, június 9.­­ A Fehér Házból jövő értesülés szerint, Harding elnök “egyelő­re” nem tart megbeszélést a kor­mányzókkal a prohibició szigo­rúbb keresztülvitele dolgában A halasztás okául azt hozzák föl, hogy az elnök néhány nap múl­va hosszabb alaskai útra megy, addig pedig a kormányzók nem jöhetnek össze, mert az államok legtöbbjében még együtt ü­l a törvényhozás. A nyilatkozat sorai közül azonban azt lehet kiolvasni, hogy a halasztásiak más oka van. Akció bizottság alakult a fascizmus és az imperializmus háborús törekvései ellen BERLIN, június 9. — Az európai szervezett munkások egységfrontja megalakult­­nak tekinthető. A szállító­munkások szervezetei tették meg az első lépést az egység­front megalkotására. Az amsterdami szakszerve­zeti szövetséghez tartozó szál­lítómunkások nemzetközi szö­vetsége, melynek sok szerve­zete indorizálta már a Vörös Ipari Internacionalét, tár­gyalásokat folytatott a Vörös Ipari Internacionale képvise­lőivel. A konferencia egyhan­gúlag megállapodott abban, hogy a szállító munkások, (vasutasok és tengerészek) egységfrontot alkotnak az imperializmus háborús törek­vései és a fascizmus ellen. A szállító­ munkások szerve­zeteinek küldöttei között ak­ció-bizottságot alakítottak. Az akció-bizottság irányítja a sztrájkokat, melyek háború esetén a munició-szállítást megakadályozzák. Az akció­bizottság gondoskodik a mun­kások felfegyverzéséről a fegyveres fascista támadások visszaverésére. A központi akció­bizottság székhelye Berlin s ennek a központi bizottságnak a veze­tése alatt alakulnak meg minden európai városban a lokális akció­bizottságok. A konferencián, mely az egységfront megalakítását el­határozta, a Vörös Ipari In­­ternacionalét és az orosz szál­lító-munkások szervezeteit Lozovsky képviselte. A szállító-munkások egy­ségfrontjának megalkotását követni fogja más iparágak egységfrontjának megalkotá­sa. A vas- és fémmunkások közös konferenciájának egy­­behívása máris folyamatban van. A berlini konferencia meg­egyezett abban, hogy a Vörös Ipari Internacionale nem fog­ja elszakadásra bírni azokat a szervezeteket, melyek az amsterdami szakszervezeti szövetséghez tartoznak, vi­szont az amsterdami szak­­szervezeti szövetség nem zár­ja ki azon a szervezeteit, me­lyek kommunista irányítás alatt vannak. AMSTERDAM, június 9.— Az amsterdami szövetség ve­zetői értekezletet tartottak a Vörös Ipari Internacionale képviselőivel és egységes ak­cióban állapodtak meg. 1. a háború és a ralirvidéki imperialista konfliktus ellen, 2. a fascizmus nemzetközi veszedelme ellen, (1. a nyolc órai munkaidő felemelésére irányuló kapi­talista törekvések ellen, 4. a munkásszervezetek és p. polgári pártok szövetkezése ellen. A szakszervezeti szövetség vezetői a konferencia után a következő nyilatkozatot tet­te: “Mind a két fél elismerte, hogy megvannak azok a tár­gyi feltételek, melyek szük­ségessé teszik a nemzetközi proletariátus egységfrontját a kapitalizmus ellen. Mind a két fél kijelentette, hogy az irányítása alatt álló szerveze­teket rábírja, hogy az egység­frontot alkossák meg.” A SZOVJET KORMÁNY SZILÁRD AZ Ázsiai képviselet kérdésében Nem hívja vissza az ázsiai országokból az Angliának nem tetsző képviselőket MOSZKVA, jun 9. — A szovjet kormány mereven el­utasító választ adott Angliá­nak arra a követelésére, hogy az ázsiai országokból hivassa­nak vissza azok a szovjet kép­viselők, akiket az angol kor­mány angolellenes propagan­dával vádol. A szovjet kormány arra az álláspontra helyezke­dik, hogy képviselőinek vissza­hívását csak azok az országok kérhetik, melyekben azok a képviselők vannak. A szovjet kormány nem is­meri el, hogy képviselői angol­­­­ellenes propagandát folytat­nak. Szovjetoroszország érde­­­­keit képviselik, Szovjetorosz-­­ ország érdekében folytatnak propagandát s ez a propagan­da jogosult még akkor is, ha az angolok úgy vélik, hogy a saját érdekeikre sérelmes. LONDON, jan. 9. — Kras­­sin megkapta a szovjet kor­mány jegyzékét, de még nem terjesztette az angol kormány elé. Krassin állítólag azt sze­retné, ha a szovjet kormány enyhítené a jegyzék szigorú hangját s eziránt előterjesz­tést tett Moszkvába. Az angol kormány, mely most a német jóvátételi aján­lattal van elfoglalva, nem sür­geti a jegyzék átadását és így Krassinnak ideje van arra, hogy a szovjet kormánnyal érintkezésbe lépjen. Amennyiben minden más kérdés felett bizonyosra lehet venni a megegyezést, a szov­jet képviselők kérdése bizo­nyára nem fog szakadásra ve­zetni a két ország között, még az esetben sem, ha a szovjet­kormány fentartja jelenlegi válaszát. Nagy tűz Kanadában QUEBEC, június 9. — Port Alfred körül, nem messze Chi­­scoutimitől, kigyultak az erdők s­­ tizenhat­millió négyzetlábnyi te­­­­rü­letet az elpusztulás veszélye , fenyeget. Chuebec-ből egy nagyobb tűz­­oltóosztály­t küldtek ki gőzfecs­kendőkkel és 100() láb hosszú csövekkel. Az angol király elvesztette a perét György angol király pert indított a new yorki főtor­­onyszéken a Remington Arms Co. ellen egy háborús rendelés egy részének a visz­­szatérítésére. A rendelés két millió kézifegyverre szólt, 60 millió dollár értékben. A Re­mington társulat a rendelést a Maxwell Mailing & Moore társulatnak adta át. Miután az utóbbi társulat követelé­sei kielégítést nyertek, az an­gol király megbízottja útján pert indított a Remington Co. ellen azon az alapon, hogy törvény szerint a közvetítés­ért csak a rendelési összeg­nek 5 százaléka illeti meg, a­mi 3,975,000 dollárt tesz ki. A bíróság a Remington társu­lat javára döntött, mert nem nyert beigazod lást, hogy a tár­sulat csupán mint közvetítő szerepelt volna az üzletkötés­nél komissió alapján s igy a bíró véleménye szerint jogos a rendes kereskedelmi profit­hoz. 200 kínait deportálnak A bevándorlási hatóság 15 ügynöke végigjárta a long islandi gyárakat s kétszáz kí­nait tartóztatott le, akik állí­tólag törvénytelen úton ke­rültek az országba. A 200 le­fogott kínai munkást a New­ton Creeknél egy uszályhajó­ba behajózták és Ellis Island­­ra szállították, ahonnan de­portálni akarják. A beván­dorlási hatóságok szerint a kínaiak mint hajósok szál­hattak partra. óriási erejű villamos­­TELEPET TERVEZNEK ! a Washington Electric Co. elnökigazgatója, Frank G. Baum mérnök tervei alapján tárgyalásokat folytat egy óri­ási villamos erőtelepnek meg­építése dolgában, mely elegen­dő erejű lenne az egész ország villamos szükségletének ellátá­sára, beleértve a vasutaknak elektrifikálását is. A hosszú évekre terjedő ter­vek keresztülvitele hozzávető­leges számítás szerint öt mil­liárd dollárt igényelne. A gi­gászi művet a jelenlegi társa­dalmi rend természetesen nem a közönség érdekében, hanem a magántőke hasznára valósí­taná meg, de ennek épugy a munkásosztály lesz az­ örökö­se, mint az összes többi ter­melési eszközöknek 'A kuli a lepi munkás, dolgozzon, aztán menjen vissza' NICKERSON BÍRÓ IDŐSZA­KI MUNKÁSOKAT S NEM LETELEPÜ­LŐKET KIVÁN A bevándorlási problémával kapcsolatban a tőkések új po­litikájára jellemző kijelentést tett tegnap Nickerson főbíró New Haven­ben. A Connecti­cut­ képviselőházban hatalmas beszédet vágott ki Nickerson úr a kínai napszámosok mun­­­­káltatásának, illetőleg beván­dorlásának ügyében. “A Union Pacific vasútvo­nalnak kulikkal való felépítése az ország egyik legnagysze­rűbb ötlete — jelentette ki. —­­ Ajánlatos volna azonnal nagy­szabású akciót kezdeni Kíná­iban a kulik behozatalára. A kuli a legjobb munkás a világon. Napestig és ina­­szakadtáig dolgozik olcsó napszámért.” “Azt mondják, a kínai nem akar asszimilálódni, — fűzte tovább »épületes beszédét —­­nem is akarjuk, hogy azt te­gye. Küldjék vissza a bulikat Kínába, ha munkaszerződésük lejárt. Csak egy bizonyos idő­re, mondjuk öt évre, hozassák­­ őket ide, aztán, ha azt ledol­gozták, menjenek vissza.” Nickerson ajánlata nyíltan csak a kínai bulikra vonatko­zott. De tudvalevő, hogy a szö­vetségi kormány erősen kém­i­színlődik egy ilyen bevándor­­­­lási berendezkedés általános al­kalmazására. Új rabszolga­kereskedést akarnak az Egyesült Álla­mokban törvénybe iktatni. Munkára, robotra, de nem szabad letelepülésre akarják csak beengedni a külföldie­ket. ^ Gí<z-t', GWy' E, .'U’iHpp'. j Közvetítésre kérik az amerikai követet Grew megfigyelőt, kéri fel az antant a lausannei konfe­­­­rencián a közbenjárásra LAUSANNE, jun. 9. — Az érdekelt hatalmak ismét az amerikai megfigyelőt kérték fel, hogy közvetítőként lép­jen közbe a lausannei konfe­rencián az antant hatalmak vitájában. Joseph C. Grew, amerikai főmegfigyelő már egy ízben elintézte a görög­török ellentétből kifolyó hely­zetet. Most arra kérik, hogy a kártérítésben megegyezni nem tudó hatalmaknál vesse latba befolyását, hogy a tár­gyalások végleges megszaka­dását megakadályozza. A Chester - koncessziók ügye újra napirendre került és az Egyesült Államok érde­keltsége újra kritika tárgyá­vá tétetett. A főkérdés azon­ban akörül látszik forogni, hogy milyen alapra fektetik azt a politikát, melyet az Egyesült Államok kíván a ke­leti kérdésben követni. Ame­rika elve az, hogy a nyílt ajtó politikája oly módon érvénye­süljön, hogy minden érdek lehetőleg kielégítést nyerjen. Természetesen csak abban a keretben, amelyben az ame­rikai érdekeltségek ezt jónak látják. Amerika amellett van, hogy azok a koncessziók, a­melyek jogossága kétségen felül áll, minden további nél­kül elismertessenek. Ame­lyek tehát nem olyan termé­szetűek, nem számíthatnak Egy clevelandi magyar famunkás halála CLEVELAND, O., június 9. Rövid szenvedés után váratla­nul halt meg Kocsis János 39 éves asztalosmunkás a városi kórházban. Temetése június 4- én volt a McGarry halottas ház­tól. A temetés proletártemetés volt. Erdei elvtárs tartotta a ha­lotti beszédet és a clevelandi Munkás Dalárda énekelt gyász­dalokat. Az elhunytnak nem vol­tak hozzátartozói Amerikában. Molnár Vilmos munkástárs ren­dezte a temetést, akinél az utób­bi időben lakott. Számos barátja és ismerősei részvétele mellett helyezték örök nyugalomra a West Park temetőben, elfogadásra Amerika részé­ről. Ez érinti a francia kon­cessziókat, amelyeket a törö­köktől nyertek a bagdadi­­vasutat illetőleg s amelyeket­­ az angolai kormány nem haj­ítandó jogosaknak elismerni.­­ Ezekben a kérdésekben azt,­­ hiszik, megegyezést fognak­­ találni, de nem hiszik, hogy a­­ kártérítés kérdésében is si­­r kerülni fog a megegyezés. En­­­nek­ közvetítésére kérték fel­­ az amerikai megfigyelőt..

Next