Uj Előre, 1924. február (20. évfolyam, 4151-4179. szám)

1924-02-10 / 4160. szám

4 A forradalom művészete és a szocializmus művészete Írta: LEO TROCKI Mikor a forradalom művé­szetéről beszélünk, kétféle mű­vészi jelenséget kell figyelem­be vennünk: egyrészt azokat a munkákat, melyek tárgyukban s tartalmukban a forradalmat tükröztetik vissza; másrészt azokat a munkákat, melyeknek tárgya nem kapcsolódik ugyan szorosan egybe a forradalom­mal, de új, a forradalomból szivárgott öntudattal van szí­nezve. Világos, hogy ezek a megnyilatkozások különböző kérdéseket érintenek vagy érinthetnek. Tolstoj Alex (modern orosz író, nem tévesztendő össze Tol­­stoj Leóval (meghalt 1910), sem a költő Tolstoj A.-val (meghalt 1875) “Vándorlás a szenvedések között” című mű­vében a háború és forradalom korszakát festi, de ez a Jasna­­ja Polana-i (Jasnaja­ Polan­a­­nak hívják Tolstoj Leo birto­kát, ahol élete végéig lakott és irt. Innen kapta nevét egy is­kola és irodalmi irányzat az orosz írók között.A iskola an­nak a látóköre, annak a mód­szere, csak a maga jelentősé­gében sokalta kisebb. A nagy történésekkel való vonatkozá­sában csak élénkebben emlé­keztet ana, hogy Jasz­aja-Po­­lana volt, de már régen meg­szűnt. És mikor az ifjú költő, Tihonov (modern orosz forra­­dalmi költő) nem a forradalom­ról ír, hanem a sarki szatócs­ból, neki (ugyanis kelleme len a for­­dalomról nyilatkozni még vagy már?) ő azzal­ a friss és szenvedélyes erővel fogja fel és adja át passzivitá­sát, amellyel ezt csak az a köl­tő teheti, kit az új korszak di­namikája teremtett. Bár a for­radalomról írt művek s a for­radalom művészete nem jelen­tik egy és ugyanazt a fogal­mat, bizonyos dolgokban még­is találkoznak. Lehetetlen, hogy művészek, kiket a forra­dalom teremtett, ne kívánja­nak a forradalomról beszélni. És másrészről az a művészet, mely a forradalomról akar szólni, kérlelhetetlenül el fogja vetni a Jasnaja-Polana-i metó­dust, úgy a komolyat, mint a népieset. A forradalom művészete még nincsen meg, de meg van­nak elemei, vonatkozásai, pró­bálkozásai és legfőképen meg­van a forradalmi ember, ki sa­ját mintájára neveli az új ge­nerációt, melynek ez a művé­szet egyre szükségesebb lesz- Mennyi időre lesz még szükség hogy elvitázhatatlanul előt­tünk legyen? Nehéz választ adni, mert ez a folyamat ki­számíthatatlan, mérlegelhetet­­len és mi — határidő megálla­pításánál — még a materiáli­­sabb szociális folyamatoknál is találgatásokra vagyunk utalva. De miért ne jelentkezzék ez a művészet, ennek első hulláma már hamarosan, mint annak­­az ifjú generációnak a művé­szete, mely a forradalomban született s amely azt magával előre viszi. A forradalom művészetét, a­­­mely elkerülhetetlenül vissza­tükrözi az átmeneti társadalom minden ellenmondását, nem szabad összetévesztenünk a­­szocializmus művészetével, a­melynek bázisa még nincs meg­­­teremtve. Másrészről azt sem !------------------------------------­ Burzsoá Ki dunyhókon löttyed. Páholyokban pöffed. Ki a palotákat lakja. Körmeit lakkozza. Ki szétragyog gyémántjai mögül. A pénzeszsákon ül. Ki hasat ereszt Pofaszakállt növeszt. ő a pizsamás, a parfümös, lakkos ő a “becsületes,” “ízléses” és “morálos.” Ki trón és oltártemitőket csókdos. Az alázatos, a butaságos, pó­­kos. Ki hajszolt háborúba s gyűlö­letbe. Ki megcsalt mindenünkben. Most és mindörökre. Ki géppuskákkal s bajonettel vonult a munkásforradalmak ellen. Polgárnak hívják, Polgárnak, burzsoának. Proletártemetők urának. Ki véredet issza. Ki kenyered eszi. Ki börtönbe vet. Ki életed veszi. Vele nincs út: szabadulásra. Állj fel proletár! Világleszá­molásra! Oskar Kanehl szabad elfelejtenünk, hogy a szocializmus művészete az át­meneti korszak művészetéből fog kinőni. E megkülönböztetésünkhöz ragaszkodva, semminemű ki­csinyes beskatulyázási szem­pontok nem irányítanak ben­nünket. Nem hiába nevezte Engels a szocialista forradal­mat ugrásnak “a szükségsze­rűség államából a szabadság államába.” Maga a forradalom azonban még nem a szabadság állama. Ellenkezőleg. Éppen a szükségszerűség vonása fel­tételezi további kibontakozá­sát. A szocializmus megsemmi­­síti az osztályellentéteket, ma­gukkal az osztályokkal együtt, a forradalom pedig vezeti az osztályharcot végső megfeszí­tésig. A forradalom idején szükséges és progresszív az az irodalom, mely segít egyesíteni a dolgozókat a kisajátítók elle­ni harcra. A forradalmi iroda­lom nem lehet telített szociális gyűlölettel, mely a proletárdik­tatúra teremtő tényezője lesz a történelemnek. A szocialista társadalom a szolidaritáson fog alapulni. Ennek következ­tében más körülmények fogják befolyásolni az irodalmat és művészetet. Mi, forradalmárok gyakran vagyunk abban a kel­lemetlen helyzetben, hogy ne­,­vükön nevezzük azokat az érzé­seket, amelyekkel a bigottak és aljasok visszaélnek: önzet­len barátság, egymás iránti szeretet, résztvevő szív — a szocialista költészetben, azon­ban ezek hatalmas akkordok­ban fognak megszólalni. Nem fenyeget-e mégis az, amitől a Nitzscheisták tarta­nak, hogy a szolidaritás túlten­­gése az ember degenerálódása által szentimentálisan passzív tömeglényhez fog vezetni ? Semmi esetre sem. A konkur­encia hatalmas ereje, mely a polgári társadalomban keres­kedelmi jellegű, nem fog eltűn­ni, de — a pszichoanalízis nyelvén szólva — meg fog tisz­tulni, azaz magasabb, teremtő formát fog nyerni: harccá lesz a véle érványünkért, a tervünk­ért, az akarásunkért. A politi­kai harc kiküszöbölésével pár­huzamosan — az osztály­mentes társadalomból ez el lesz távolítva — a felszabadult szen­vedélyeket a technika, az építé­szet fogja irányítani, beleértve a művészetet is, mely általá­nossá lesz, megérlelődik, meg­edződik s a minden szakban tö­kéletesedett életberendezésnek magasabb formájává lesz s nem marad csupán kellemes játék. Az élet minden szaka­sza: földművelés, lakóházak, színházak tervezése, szociális gyermeknevelés metódusai, tu­dományos problémák megoldá­sa, új stílusok teremtése, az emberek életszükségleteivel fog összeesni. Az emberek problé­mák szerint fognak “pártok”­­ra szakadni; egy új, nagyszerű csatorna­hálózat­ vagy a Sza­hara oázisainak felosztása — lesz ilyen probléma is — az idő­járás, éghajlat szabályozása, új színház tervezése, két, egy­más között harcoló zenei irány, a sport legjobb rendszere. De ezek a csoportosulások nem fognak egy osztály vagy cso­port kizsákmányolni akarásá­ból eredni. Az­­egész sikerében minden egyformán lesz érde­kelve. A harc kizárólag szelle­mi jellegű lesz. Nyoma sem lesz benne a haszonlesésnek, a gonoszságnak, árulásnak, kor­rupciónak és mindannak, ami a kapitalista társadalomban a konkurrencia velejét teszi. Ez azonban nem fogja megakadá­lyozni azt, hogy a harc ne le­gyen csábító, ne legyen szenve­délyes. És mivel a szocialista társadalomban minden problé­ma — beleértve azokat is, me­lyek ma önmaguktól, automa­tikusan oldódnak meg (morál) vagy kasztok vezetése alatt ál­lanak (művészet) köztulajdont fog képezni, bátran állíthat­juk, hogy az összesség érdeklő­désének, az egyéni konkuren­ciának tágas tere fog nyílni s végtelen sok alkalom reá. A művészet nem fog hiányt szen­vedni olyan társadalmi energi­ákban, olyan­ kollektív lelki im­pulzusokban, melyek új művé­szi irányok teremtésére, a stí­lus változatosságára fogják ösz­tönözni. Esztétikai iskolák fog­ják maguk köré gyűjteni a “pártokat”, vagyis azon cso­portokat, melyek a hasonló vér­mérsékletű, hasonló ízlésű, ha­sonló szellemi tehetségű embe­reket fogják egyesíteni. Ebből az önzetlení­t és megfeszített harcból fog kitermelődni az egyre növekvő kultúra bázisa, ebből fog kicsiszolódni az em­beri egyéniség szinte értékel­hetetlen alaptulajdonságával meg nem elégedni semmivel, amit elértünk. Valóban nincs okunk félni sem az egyéniség megsemmisülésétől, sem a mű­vészet általánosításától a szo­cialista társadalomban. ■■ Ki a gépet hajtja. Más földjét aratja. Ki a tárnákban fur­farag. Barma: az esztergapad. Ki kenyeret fényt növeszt. Arca, sirhalom kereszt. K­iverejtékben s koromban igába törve roppan. Ki íróasztalokra görbül. Szeméből éhség dűl. Kit az arany csőcselébe sajtol. Akit megfoszt kenyerétől-bo­­rától. Kit börtönökbe senyveszt Mig elvesz. Ki ledurranthatja Amikor akarja. Őt hívják proletárnak. S a gyermekét is annak. Polgár! Téged gyűlölnek! Karmukba áhítoznak. Neked, nem dolgoznak többé. Fütyülnek az akkorára. Fegye­rt ragadnak. Forrada­lomba! Beteljesítik az órát. Birodal­muk közel. Szabaddá...a földet! Megérke­zett az ember. Oskar Kanehl tengelyig érő sár, a járda azon­mód. Elkerülni lehetetlen a sa­rat, mivelhogy egyetlen lámpa van az egész hosszú utcán. A gyár mellett vonul el a legna­gyobb és leggazdagabb vasút­társaságnak a vágányai A for­galom itt a legnagyobb, mert itt van a teherpályaudvar meg­számlálhatatlan vágányokkal. A keresztezésnél megyek át. Az egyetlen lámpa itt pislákol. Csissz-csossz. . . Egy alak kör­vonalai bontakoznak ki a sötét­ségből. Ha ijedős természetű ember volnék, azt hihetném, valami rendkívüli van a dolog­ban, nem néz ki emberi külsejű­nek. Azt is hihetném, talán meg akar ijeszteni. Vagy talán vala­mely állatkert ketrecéből kisza­badult fenevad, mert úgy néz ki, mintha négylábon hordaná testét. •­ A lámpafény körzetébe , ér. Most látom, hogy ember. Pléh­­bucket van a kezébe­i, a föld színétől három-négy arasznyira teste előregörbülve ugyannyira, hogy a feje vízszintes irányban van a gerincével, léptei akkorák, mint a galambé. — Good morning, dady — köszöntöm. — Good morning, daddy — — Hová ilyen korán? — Az acélgyárba, my son. — Nagyon korán van még, daddy. — Well, lassan tudok már járni, fiam. Régen elmúltam A TUDÁS - HATALOM! Olvassunk társadalomtudományi könyveket, hogy megismer­jük az osztályhelyzetünket. Carl Marx: A tőke, (Két kötet.) ....................... .2.00 Kautsky: A kereszténység eredete..................................—.50 Kautsky: Marx gazdasági tanai.................................... .—.30 Kropotkin: A francia forradalom. (Két kötet.) ...............$1.00 Friedrich Engels: Antidühring........................................—.45 Behel: A nő és a szocializmus..........................­..............—.45 Lenin: Marx Károly ........................................................—.30 Lassale: Alkotmányról ......................................................—.15 Lassale: Munkásprogramm ..............................................—.15 Marx és Engels: Kommi­nista kiáltvány.........................—.15 Bucharin: A kommunisták programmja.........................—.15 Luxemburg: Tömegsztrájk .............................................—.15 Trotzky: Terrorizmus-Kommunizmus ............................—.15 Marx: Polgárháború Franciaországban...........................—.15 A III. Internacionale tézisei..............................................—.15 UJ! MOST JELENT MEG! Plechanov: A marxizmus tudományos alapproblémái . .—.30 PROLETAR KÖNYVKERESKEDÉS 33 EAST FIRST STREET, ------------------ ■ iiii ■■ !. . NEW YORK, N. Y. o J ELŐRE Csak volt ember... Bevégeztük a heti munkát, jobban mondva a félhetit. A prosperitás oda van. Itt a pangás: három napból áll egy munkahét. A három napból is elvettek néhány órát. Amennyi ki volt szabva, csak azt kell megcsinálnunk. Bevégeztük. Fél nyolc órakor volna a ren­des munka befejezése, de a ren­delést bevégeztük,, mehetünk. Indulunk haza. Koromsötét a hajnal, őszies az idő, az eső szi­tál köddel keverve. Kivül , a gyár udvarán is sötétség van, mert ez a nagy részvénytársa­ság nagyon szegény, takarékos­kodik a villannyal. .Locs-pocs az egész környék, az utcán szekér­ már húszéves. Akkor még gyor­sabban tettem meg az utat. De megyek, mert elkések... — Good by, daddy! Elváltunk. Ő tipegett az acél birodalomba, én távolodtam tő­le. Gondolkodni kezdtem, vissza­néztem, sehogysem ment ki a fejemből ez a látomás. Ezer­számra lézengenek az utcákon munkabíró fiatal munkások... S ennek a szegény öreg­ember­nek kell mennie a robotba. Nem pihenhet. .Ez az emberi roncs minden nap megy, törtet elhasznált, ki­préselt, megrokkant testével az az acél­pokol karmai közé... Elérem a villamost. Minden megállónál szállnak föl embe­rek, akik a legkorábbi sittre mennek. Nem mennek messzi­re. ... Én is leszállok. Lassan, fá­radtan térek be abba a rövid ut­cába, ahol lakom. Minden ház­ban kigyúlnak a lámpák, készül­nek a robotra. Kezdődik a nap­pal . . . ! Varga Imre. Proletár -------------.— A szikratávíró diadala a viharvert Középnyugaton Chicagóból táviratozzák. Napokba fog még telni, míg a középnyugati államokban végigszáguldott hóvihar pusz­tításait, helyrehozzák. Há­rom napon keresztül Minne­sota, Wisconsin, Indiana, Il­linois és Iowa államok csak­nem teljesen távíró és tele­fon kapcsolat nélkül állot­tak. A rádióhivatalok azon­ban, ha a felgyülemlett anyag miatt nehezen is, az égési­ forgalmat lebonyolí­tották és a hírlapok számára is szikra táviró útján mentek a tudósítások. -----------------­ Lenin-gyászü­nnepély Pittsburghban A pártosztály az e hó 10-re hirdetett Lenin-gyászünnepélyt folyó hó 17-re halasztotta el. A gyászünnepély vasárnap este 8 órakor, az Internacional Social Lyceumban, 805 James Street, lesz megtartva. Pittsburgh és környéke magyar munkássága ezen a gyászünnepélyen fog adózni Lenin elvtárs emléké­nek. ÉRTESÍTÉS Ez után értesítem az Előre Quartett Munkás Dalárda ösz­­szes működő tagjait, hogy 1923 február hó 10-én, vasárnap dél­után fél négy órakor gyülekezés a Munkás Otthonban, ugyanott föllépés az Uj Előre Bazárnál. Minden daltárs pontos megjele­nését kérve, daltársi üdvözlettel Bónyai, titkár. MOZGALMI ÉLET New York. — Az uptowni pártosztály szerdá­n este rendes taggyűlést tart a Munkás Ott­honban. Minden este az osztály ve­zetősége tartja a gyűlését ugyanott. ----------------­NEWARK, N. J. — Vasár­nap délután három órai kezdet­tel tudományos előadás lesz a Munkás Otthonban, 37 — 16th Avenue. Előadó Kovács Ernő. Tárgy: Mi a kommunizmus. Az előadást művészi műsor előzi meg és vita fogja követni. Ifjúmunkás élet Easton, Pa. — Serény munka folyik a csoportban! Jó munkát végeznek az irodalomterjesztés körül. Jól szervezett sejtjeik vannak a polgári egyletekben, ahol eredményes munkát vé­geznek. Hetenként kétszer an­gol tanfolyamot és egy tudo­mányos előadást rendeznek. A proletár hírszolgálat körül szin­tén példával járnak elől. Meg­alakították a Műkedvelő Mun­kás Zenekart, amely szépen fej­lődik. Bethlehem, Pa. — A mozga­tló támogatással szépen meg­erősödhetik a közel jövőben. Fő, hogy az ifjúmunkások leg­többet magával az ifjúmunkás mozgalommal törődjenek. Cleveland, O. — A csoport szépen fejlődik. Jelenlegi tag­létszáma 25. Ipari téren nem tudnak eredményt elérni, mivel a tagság többségének nincsen mestersége. -------------o_--------- v A külmunkatársakhoz. " A hétfőre tervezett külmun­­katársi értekezletet péntekre, február 15-ére, halasztottuk el. A halasztás külmunkatársaink kívánságára történt, mert ugyan­arra a napra esik az Előre Mű­kedvelő Kör rendkívül fontos havi taggyűlése. Kérjük kül­­munkatársainkat, hogy pénte­ken, február 15-én, a levélben megadott helyre okvetlenül jöj­jenek el. Lassen. A M. B. és önk. Szervezet 29. osztálya 1924 március 9- én szinielőadással egybekö­tött nagy táncmulatságot rendez az UJ ELŐRE javára a Bronx Lyceum Hallban (Niklas Garden), melyre már most felhívja a magyar­ság figyelmét. ..Kéri a testvérszervezete­teket, hogy ezen a napon más mulatságot ne rendezze­nek. —------o-------­---------o--------­Az ipari bizottság 1924 feb­ruár hó 23-án, szombaton este 8 órakor rendkívüli gyűlést tart, az osztályuk ipari szerve­zői felszólittatnak, hogy azon napon semmilyen más elfog­laltságot ne vállaljanak s a sz. b. gyűlésen okvetlen megjelen­ni szíveskedjenek. Minden az ipari bizottság elé tartozó ügy­ben postafordultával fordulja­nak Mazanek Vencel, gszt. ipa­ri szervezőhöz. Cím: V. Maza­nek, CJo. Uj Előre, 33 E. First St., New York City. -----------------­ A new yorki Magyar Mun­kás Otthon folyó hó 12-én, kedden este tartja évi közgyűlését. Felhí­­vom a tagságot, hogy minél nagyobb számban jelenjek rr meg a gyűlésen. Schwartz Lajos, elnök. •--------o-------— VASASOK RENDKÍVÜLI GYŰLÉSE _____a.___ A new yorki magyar vasa­sok vasárnap délelőtt 10 óra­kor rendkívül fontos ügyben gyűlést tartanak a Munkás Otthonban. Okvetlenül jelen­jen meg minden tag. Ugyan­akkor átadhatják a bazárra hozott ajándéktárgyaikat is. Példát mutatnak a fascista növendékek Az amerikai fascisták jöven­dő tisztjei, a kadétok, nagyon jól ismerik a sztrájk hatásos voltát és szükségességét. Lex­­ingtonban, Va., a Virginia In­stitute 113 tanulója ment ki sztrájkra, mert egy ellenőrző bizottság meg akarta büntetni egyik iskolatársukat. Vegyetek példát jövendő gyilkolo­toktól, gyárak, műhe­lyek és bányák ifjúmunkásai. A dolgozó ifjúságban több az ön­tudat, mint ezekben a puha ka­dét-csemetékben. A szervezett ifjúmunkásság azért küzd, hogy eloszlassa a kapitalizmus szán­dékos butítását, hogy öntudatra ébressze a dolgozó ifjúságot és mint egy ember, harcoljon a nyomorúságos munkaviszonyok ellen. Hogyan kell lefogynod, ha kövér vagy? (Tanács ifjúmunkásoknak) A “Saturday Evening Post” a követkéz© tanácsot adja azok­nak, akik le akarnak fogyni. Egynéhány csésze forró víz a fölkeléskor. Egy hosszú séta, legalább egy mérföldnyire. Reg­geli. Azután egy jó pihenés. Lassú séta 5—6 mérföld­nyíre. Masszázs a cseléd és Ital. Lunch. Újra lepihenni. Tornagyakorla­tok. Zuhany és jó ledörzsölés. Egy zavartalan óra a nyugvás­ra. Majd vacsora. Egy kis test­gyakorlat a lefekvés előtt. — Nos és mi lesz a dzsábom­­mal, ha ezt kipróbálom? — kér­di egy durva proli. — Well, mit tudjuk mi — vá­laszolunk a kérdésre. — De ha ezt a Saturday Evening Post­ban így olvastad, akkor az úgy is van. Csak mond meg a be­­szédnak egész bátran, hogy híz­ni kezdek ő majd megmondja.... (A Daily Worker-ből) ^ PÉNZKÜLDÉS MAGYARORSZÁGRA A BOWERY SAVINGS BANK PÉNZT KÜLD Magyarországba és az elszakított területekre amerikai dollárokban, vagy az illető­­ ország pénznemében. GYORS SZOLGÁLAT LEGOLCSÓBB ÁRAK Ugyanaz a megbízható bank, amely takarékbetétjei megőrzésére méltónak mutat­kozott, pénzátutalásnál is rendelkezésére áll. 1 . 'V — ................................—......... — i i— ■■ Hivatalos órák:­­ Hétfő | Kedd Szerda i Csütörtök Péntek | Szombat Bowery 9—7 9—3 I 9—3 9—3 _ 9—3 9—1 42-ik utca | 8.30—7 j 8.30—4 j 8.30—4 j 8.30—4 8.30—6 8.30—1 [The Bowery Savings Bank s .. Á“ 'V,.. '• í 130 Bowery NEW york 110 East 42nd St. Grand St. közelében Szemben a Grand Centrallal Látogasson el Neighborhood Service (Jó szomszédi szolgálat) irodánkba, mely 130 Bowery alatt van. Az igazgató segítségére lesz és tanácsokat ad díjtalanul bármilyen gazdasági és pénz­ügyi kérdésben. Beszélhet vele anyanyelvén is.

Next