Uj Előre, 1924. április (20. évfolyam, 4194-4223. szám)
1924-04-19 / 4212. szám
A Magyar Namzatgyűllés kicserél Midi balilikai foglyokat Harminc kommunista szabadul ki Horthy kínzókamráiból Egy ízben már írtunk arról, hogy egy új cserefogoly akció indult meg a szovjet kormány és a Horthy-betyárok kormánya között. Most már a tárgyalások előrehaladottabb stádiumban vannak. A Nemzetgyűlés legutóbbi ülése is tárgyalta ezt a kérdést, amelyről az alábbi parlamenti tudósítás szól. Szabó Sándor egységes párti szólalt föl. Kijelentette, hogy a közelmúltban megalakult hadifogoly bizottság működéséről is tájékoztatni kívánja a nemzetgyűlést. A hadifogolyszállítások alkalmával a szovjet hatóságok 15 hadifoglyot túszként visszatartottak... (Fábián Béla: “Most már kétszázan vannak!”) ...és ezeket állítólag ‘magánzárkákban tartják fogva.” A túszokért a szovjet kormány harminc “kommunista bűncselekmény” címén elítélt ember kiadását követeli. (Esztergályos János: De nem adják ki őket!) A szovjet kormány által kikért elítéltek közül 16-at ki tudnának A mai lapszámban — máshelyen — említett tűzkatasztrófa, amely hat kis ártatlan életet pusztított el a kapitalista moloch nagyobb dicsőségére, felidézi Zadraveczet is, aki két hét óta nap-nap után tartja tüzes kifakadásait az “Anti Krisztus” ellen. És beszél a kereszténység megmentői, a “Szűz Mária Lovagokról”, akik az előbbit elsöpörték. Zadravecz is pusztít, mint a káros tűz. Mert ugyan ki lehetne más az “Anti Krisztus,” mint a felvilágosodott és öntudatos munkásság, amelyik végre-valahára vérözönön és irtózatos megpróbáltatások után a maga kezébe vette sorsa intézését. A vér, az ő vére volt, ötét csapolta, kínozta és pusztítot,ta az az osztály, amelynek egyik szekértolója Zadravecz. Hogy aztán az eddig súlyos láncokban tartott Prometheus a letört láncával a kufárok és vérét szívó élősdiek közé csapott és iparkodott ártalmatlanná tenni őket — azt nem lehet megbocsátani, sem elfelejteni. A foguk vacog a rémülettől, reszketnek amikor visszagondolnak arra, hogy akkor megszűnt — egyelőre csak rövid időre — a kiváltságos, könnyű életük. Megindult a rágalmazó hadjárat, a hazugságok özöne és megeresztették a legféktelenebb, de jól előkészített propa Sürgönyt pénzátutalásai Locketösiagönydíjja a jón érdekes tudnivalókért nmwH 2105-lstAve, - New York 108 - ik utca sarok szolgáltatni és a kormány hajlandó ezeket Oroszországnak kiadni, ha a szovjet kormány a visszatartott túszokat semleges országba szállíttatja. Erről jegyzékben már értesítették a szovjetkormányt. Tény, hogy Oroszországban még sok hadifogoly maradt, de ezek legnagyobb része “gyanús” magatartást tanúsított és most nem mer hazajönni. (Esztergályos János: Félnek Csóttól! Oda is eljutott a hite!) Félnek hazajönni, mert kint esetleg vörös katonák voltak. De a kormány módot keres rá, hogy hazajöhessenek. * Ez a Szabó Sándor azt mondja, hogy 18 bezárt kommunistát, a 30 kikért közül ki tudnának adni cserébe. Mi történt a kikért 12-fővel, akiket nem tudnak kiadni? Már átterelték őket a “csöndes országba”, a halálba? Megölték őket? Agyonverték őket? A Horthy-gyilkosok bizonyosan agyonütötték azokat a névleg megnevezett 12-őt, akiket nem tudnak kiadni. gandát, hogy félrevezessék, vagy legalább is holtvágányra tereljék az egyedül helyes után megindult dolgozókat. Nem lehet csak úgy egyszerűen napirendre térni Zadravecz felett. Még akkor sem, ha nem jön ki a templomból, mert mint láttuk, ott is izgat, fér- sdit és rágalmaz. Mert nem lehet tagadni, Zadravecz hatásos szónok, aki tehetségét a létező rendszer szolgálatába állította, ördögöknek, az emberiség ellenségeinek állítja be a magyar kommün önzetlen, minden áldozatra kész hőseit, akik mindenkinek egyforma életlehetőséget adó rendszert akartak állandósítani Magyarországon. Akik egyfelől a nagybirtokról, másfelől a többi nagyvagyonokról kimondották, hogy jogtalanság egyes emberek részéről ezek eltulajdonítása és felhalmozása, mert csak mások kizsákmányolása útján következett be ez az állapot. Odaadták vagy oda akarták adni azoknak, akik munkájukkal e javakat előállították és akik a termelést végezték. Természetes, hogy a sok millió hold egyházi birtokot is e szegény nincstelen munkásságnak adta az “Anti Krisztus” és ez fájt legjobban szent Zadravecz és társainak. Megkezdték hát Zadraveczék az intrikákat, az összeesküvéseket és izgatásokat az egyetlen helyes megoldás ellen, mert saját élősdi életüket látták veszélyeztetve. A vallásos érzület még mindig mélyen bent van sok ember lelkében. Ezt legkönnyebb felhasználni. A kereszténység védelmének nevében szervezték a tudatlanokat, akik segítségével aztán újra beleültek jogtalanul összeharácsolt vagyonukba. A fehér katonatiszti s dzsentri bandák, meg a Zadraveczféle fehér papok voltak a “Szűz Máriás Keresztes Lovagok,” akik elkergették az “Anti Krisztust.” Középkori raffinált kegyetlenséggel gyilkolták halomra a nép igaz barátait és perverz kegyetlenséggel pusztították a munkásokat és zsidókat. Ezek azok, akik Zadravecz püspök előtt Mária katonái, a kereszténység legfőbb támaszai, így dicsőíti Isten szolgája a világtörténelem legaljasabb gyilkosait, ugyancsak Isten nevének sűrű emlegetése közben. És ez az ember a mai Magyarország egyik “legnagyobb” férfia. Hogy még mindig sok tudatlan munkást lehet elbolondítani, az szomorú jelenség és egyetlen orvossága van: fokozott erővel dolgozni, tanítani, felvilágosítani és terjeszteni az igazi tudást, hogy minél szélesebb körben, minél többen lássák, hogy mit jelent a Zadravecz-féle kereszténység a világ dolgozóinak. ZADRAVECZ írta: OSTOR. UJ ELŐRE A KÖZPONTI TISZTVISELŐK A BIZTOS CSŐD FELÉ VEZETIK A MUNKÁS BETEGSEGÉLYZŐ SZÖVETSÉGET Az ötszáz dolláros haláleseti járulékra csak két dollár fedezete van eddig a Szövetségnek. Az új tagok felvétele még csak súlyosabbá teszi a helyzetet. Ha a becsületes munkástagság kezébe nem veszi a vezetést, csődbe jut a Szövetség. Tisztelt munkástársak! Az Új Előre múlt havi számában egy cikk jelent meg, mely a Munkás Betegsegélyző Szövetség hivatalos lapjában, az összetartásban foglalt számadatokra a kellő kritizálást tárja fel a tagoknak, hogy levonhassák a konzekvenciákat, és hogy még idejében irányíthassák a jobb sorsra érdemes intézményt oda, hogy az valóban szolgálhassa az amerikai magyar munkásság érdekeit. Ezen intézmény, munkástársak, nemcsak, hogy nem halad az igazi után, hanem egyenesen romlásba viszi annak a tagságát,— az $500 dollár halálozási összegeknek az ígéretével. — Ezen lapnak a második oldalán olvasom, hogy az egyletnek 7634 tagja van, ezen tagság számára az egylet vezetősége mindössze $6 08 centet vesz be, ezzel a jelszóval vakítják a tagokat, hogy még tízezer tagot vegyünk fel, és akkor már azt hiszik, hogy az egylet rendben lesz. Munkástársak! Vegyük elő a figyelő képességünket, és lapozgassunk viszsza a Szövetség vagyonálladékára. A vagyoni álladék azt mutatja, hogy a Szövetség 763 tagjának $16.631.5? készpénze van, igaz, ehhez még elfelejtettem az e havi $6.08-t is hozzáadni, tehát ezt is ahhoz kell érteni. Tudjátok, mennyi a halálozási biztosítékotok, munkástársak, a mai napig? KETTŐ DOLLÁR és ti $500-ra biztosítottátok magatokat. Hány dollárt kellene befizetnetek, ha ezen összegnek meg kellen térülni? Ugye, sok dollárt kellene befizetnetek? De mivel ezt nem fizetitek le, tehát a Ti sorsotok az egyleti életben még száz percenttel alább száll, mint a Verhovayéknál az eddig fentartott képletekben. Gyékis főellenőr úr nagyon szívére vette az Uj Előrében megjelent cikket. Ejnye, Gyékis úr, milyen legény ön a csárdában, ha ön érzékenykedéssel fogja elintézni az össztagság érdekeit? Gyékis úrnak nem arra való hivatkozással kellett volna élni, hogy önt galád támadás érte, hanem azzal, hogy az Uj Előrében megjelent cikk fedi-e az ön kimutatását. Azonban könnyebb az ilyen után galádnak nevezni valamit, mintsem kimutatni annak a tagságnak, vajjon igazak-e azok a számok, amelyek Gyékis úr ellenőrzése alól kikerülnek? Mert a tagság, ha már fizet, annyit csak megérdemel? Nem is olyan nagyon régen volt, mikor Daróczy, a volt pénztárnok, nagyon szivére vette, hogy a tagság tudta nélkül egyszerre főpénztárnok lett, amit a tagság szintén nem akart elismerni. — Daróczy úr e kellemetlen támadásokra nem úgy felelt, mint Gyékis úr? Daróczy úr balzsamra gyűjtött, hogy szíve ne fájjon a támadásoktól, és a Szövetség pénzével odébb állott. Daróczy urat, a Szövetség volt központi pénztárnokát, szintén olyan nagy kegyben tartotta a központi tisztviselőség, hogy ellene senki nem mert megmukkanni, mert gavallér volt minden központi taggal szemben. — Szabad-e tehát valamit kérdezni a központi ellenőrtől? Látjátok, munkástársak, nem szabad kérdeznünk semmit, mert ha kérdezünk valamit, akkor galádak vagyunk, és egy másik Gyékis főellenőrt nem igen kapunk, ha ez a Gyékis úr itt hagy bennünket. Az örökös főellenőr úr, számadatokban nem mutatott semmit, pedig mi arra voltunk kiváncsiak. Az örökös főellenőr úr azt hiszi, hogy ha ő megharagszik, azt jegyzőkönyvbe fogják iktatni, akkor a tagság figyelőit már meg lehet láncolni ? Szegény emberek, de rosszul adresszálták magukat, ha még jegyzőkönyvben is meg tudnak örökíteni ilyesmit. Azt hiszik a központi tisztviselő urak, hogy az emberek gondolkodását és látóképességét Pittsburgban találták fel. Oh, nem, a mi lapunk az Új Előre, arra való, hogy a munkássága érdekét, a basák kezéből kiragadjuk és olyan emberek vezetésébe adjuk, akiknek érdemei vannak a munkásság előtt. De amikor azt látjuk, hogy a főellenőr úr a barátai között, jegyzőkönyvi megnyugtatást erőszakol ki és magát a tárgyat, amiért felelnie kellene, hagyja, akkor Gyékis főellenőr úr nem érdemli meg a bizalmat. Itt kibúvás nincsen, hanem vagy bevalljuk őszintén, hogy a dolgokhoz nem értünk, mert ez sokkal becsületesebb nyilatkozat, mintsem ráfogni valamire azt, hogy jó, még akkor is, ha az nem jó. — A Szövetségérdemesebb tagjai látják, hogy a gépezet nem jól működik, a gépezet alkatrészeit nem javították, és annak a természetes következménye az, hogy elromlik egészen. Munkástársak! Ti azt gondoljátok, hogy a Szövetség fejlődésben van, ha havonta sok új tag jelentkezik, én azt mondom, munkástársak, hogy nem. E hónapban 404 új tagot vettek fel, közte olyanokat is, akiktől a Verhovayék a koruknál fogva $75—200 dollárig terjedő utólagos befizetési járandóságot követelt, amit ezek nem fizettek be, — most a Szövetség tagjaivá lettek. — A Verhovay Egyletnek megtiltotta több állam, hogy addig, míg a halálesetre megfelelő alapokat, illettéket havonta nem szed be, ott működni csoportnak nem szabad. így aztán nem volt más hátra a Verhovay Egyletnek, vagy feladni a businesst vagy megtartani, de a megtartást csak azzal lehetett biztosítani, hogy a halálozási alapra a havonkénti biztosítékot minden tagnak be kellett fizetni. Milyen jövő vár ts rátok, munkástársaim ? A Szövetség tisztviselői erre nem gondolnak, de nektek gondolni kell, ti nem a tisztviselők jóvoltából vagytok tagjai a Szövetségnek, hanem munkás intézményben azért vagytok, hogy legalább biztosítsátok magatoknak az eljövendő halálesetnek a kifizetési összegét. Ha nem fogtok gondolkozni a saját eszetekkel, akkor csö-, bőrből vödörbe estetek. — Ez is matematika, ezt nem lehet gálád jegyzőkönyvi leírásokkal helyrehozni, ezt fizetni kell, munkástársak. A Szövetség tisztviselői vagy nem tudják, vagy nem akarják nektek ezeket az igazságokat feltárni, mert ha feltárnák, akkor nekik repülni kéne szárnyak nélkül, mint ahogy minden félrevezetőnek az szokott a sorsa lenni. A mai betegsegélyzők, ammlyek azzal a célzattal vesznek fel tagokat, hogy ha sokan leszünk, tudunk mit csinálni ezekenk sorsa meg van pecsételve, különösen akkor, ha azokba olyan korúak jönek be tömegesen, akikre tömegesen halálozási összegeket is kell majd fizetni. Ezeket a kötelezettségeket nem lehet havi 12 dollár kivetéssel elintézni, mert ott, ahol ilyen kötelezettségek vannak, havonta legalább oly halálozási összeg maradványnak kellene lenni félretéve, amely a tömeges halálozásokat biztosítaná. Így látjuk meg, munkástársak, hogy hová érdemes csatlakozni, oda-e, ahol az ígéret szép szavával csalogatnak bent neteket, avagy oda, ahol őszintén azt mondják, hogy “kaphasz megfelelő összeget a halálesetnél, de fizesd is be az öszszegre való járandóságot”. — A Szövetség okosai még erre nem gondoltak, de eljön az idő, amikor már késő lesz, hogy e helyzeten változtassanak. Munkástársak! Táruljon a szemetek elé az a merő félrevezetés, amikor az összetartás azt írja nektek a címszöveg alá: “NYYOLC UJ OSZTÁLY — 404 UJ TAG!” Tudjátok, mit jelent ez kötelezettségre, négyszáznégyszer $500 halálesetet, vagyis a nyakatokba varrnak halálozási köteleezttségre per $500-jával $202,000-t és Ti erre március hóban$6.08-t vesztek be, olvasd HAT DOLLÁR és NYOLC centet. Munkástársak! Talán magatok sem hiszitek el, hogy ez valóság, azonban itt az “összetartás”, ezt olvassátok el, vegyetek ceruzát, papírt és számoljatok. — így értelmezi a központi tisztikar a ti érdekeiteket. A főellenőr úr is, ahelyett, hogy kirukkolt volna, az igazi számadatok megmagyarázásával, leköszön, legyetek megelégedve azzal, mert ő leköszönt, és minden marad, ahogy volt, mindent rendben hagyott. Az “A Munkás” és “Bérmunkás” lapoknak már többet kellene fizetni, tisztelt központi urak, mert hallgatási díjakért több jutalom jár, mint havi 75 dollár. Ezt már csak beláthatnák, ha az “A Munkás”és “Bérmunkás’ ’eltűr és elhallgat ily munkásérdekeket szolgáló intézménynél ilyen csődbe vezető dolgokat. Mi lesz önökkel, központi urak, ha a tagság ezt megtudja? Eltűnnek, mint a tavalyi hó? És ez be fog következni, mert az igazság szeme mindent lát. A matematikát az aritmetikával becsapni többé nem lehet, és a többszörös háziuraknak el kell hagyni a kormányudat, és az öntudatos munkások kezébe kell azt adni, hogy azt ésszerűen vezessék és közcélt szolgáljon más nem háziurakat, mert a Szövetség a munkásságé, és nem az élősdieké. Hogy ráismerjetek, Munkástársak, az igazi munkára, mit jelent igaznak lenni, akkor nézzetek körül, míg nem késő. Az a felirat, amely maszlagnak hatott az “összetartásra”, hogy csatlakozni csakis a Munkás Szövetséghez érdemes, mindent jelent, csak azt nem, hogy ÉRDEMES, mert ha ilyen érdemeket szerzett neki a központja, akkor gyorsan utazik a kimúlás felé. Egy másik betegsegélyző tag. A LILIOM II. és III. felvonása egy ligeti fényképész bódé udvarán. Előadja az ELŐRE MŰKEDVELŐ KÖR 1024 Április hó 19-én A YORKVILLE CASINOBAN HA AKAR SZÉP HÚSVÉTI EMLÉKET, s úgy kéeasttesse fényképeit a Mon Lisa elismert magyar fényképésznél I MONA LISA 1417 Third Ave. (80—81. utcák között) New York v Joint i/TBvice with HAMBURG AMERICAN LINE A magyar kormány által engedélyezett hajóvonal A legrövidebb út MAGYARORSZÁGRA. Indulás hetenként a luxus hajókon “RESOLUTE,” RELIANCE,” “ALBERT BALLIN” és “DEUTSCHLAND” X., XI., III. osztályú utasokkal, a népszerű és közkedvelt hajókon: Cleveland, Mount Clay, Hansa Thuringia és Westphalia kabin s harmadosztályú utasokkal. — ^»yelmes kiszolgálás. — J»u time konyha. CLEVELAND indul április 26-án, déli 12 órakor RELIANCE indul április 20-én, d. e. IO Arakor UNITED AMERICAN LINES 80 Broadway, New York Victor és Colombia Bes7é!«déoek KÖNNYŰ RÉSZLETFIZETÉSRE Több mint 10,000 lemez állandóan raktáron HERRMAN ARTHUR ZENECSARNOKA First Ave. és 67-ik utca sarok, New York Nyitva minden este 10-ig. — Vasárnap is. Telaphona: Rhinelander 4116. NICHOLAS T. BROWN a legelőnyösebb magyar new yorki egyleti TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ Elvállal és legpontosabban végez minden felekezetbeli temetkezést. 1276 First Ave., a bö. utcánál, New York Bárhol a városban , vagy a környéken , NYITVA ÉJJEL—NAPPAL 133 E. First Street, New York, N. Y. MEGJELENT , a MUNKA-TUDÁS könyvtár legújabb kötete ALEXANDER BLOK: A TIZENKETTŐ A könyv előszavát TROTZKY elvtárs írta, ÁRA 30 CENT. A MUNKA-TUDÁS könyvtár eddigi szenzációs kötetei teljesen elfogytak, a PLECHANOV: A MARXIZMUS TUDOMÁNYOS ALAPPROBLÉMÁI című kötetből még néhány darab kapható. --------------------- ÁRA SZINTÉN 30 CENT. _____________i inimBiar-m-rr"-—r-—-ir"rnrrraTn yirrBi MA TARTJA A N.Y. ELSŐ RÁKÓCZI KURUC FÉRFI ÉS NŐI BS. EGYLETNagy Húsvéti Bálját a TURN HALL nagytermében 85th St. and Lexington Ave.MA BELÉPTIDÍJ ELŐREVÁLTVA $1.00- A PÉNZTÁRNÁL $1.25 CENT. ELSŐRENDŰ UNION ZENEKAR