Uj Előre, 1927. március (23. évfolyam, 5252-5281. szám)
1927-03-23 / 5273. szám
tr"?A Csúfos kudarc volt Berkóék chicagói szobor - ünnepélye Horthy konzulját az ünnepélyen megjelentek nem engedték szóhoz jutni. — A Kossuth-szobor akció Chicagóban teljesen megbukott A Chicagói Magyar Önképző és Dalkör március 15-iki ünnepélyre hívta meg március 12-re, szombat estére a chicagói magyarságot a Herzl Otthonba. Az ünnepély tiszta jövedelmét a Berkovits-Berkó Dávid által létesítendő Kossuth-szobor alap javára óhajtotta fordítani az egylet vezetősége. Nyolc órára volt hirdetve az ünnepély, de még 9 órakor is alig lézengett néhány ember a teremben. Chicago 45 ezernyi magyar lakosságát nem érdekelte az ügy. Már 11 órára járt az idő, amikor dr. Schwartz Ottó magyar orvos, az önképző és Dalkör elnöke lépett föl a kis terem dobogójára és megnyitotta az ünnepélyt. Alig lehettek a teremben 90-en. Ezek közül legalább negyven nem tartozott t ott az egylet tagjai közé. Néhányan azért jelentek meg ott, hogy ellenőrizzék az ünnepély menetét. Kiváncsiak voltak arra, hogy milyen címen és jogon és minő megokolással akarják az állandóan Habsburg-propagandát folytató, a fehér terrorista kormány amerikai ügynökei, Berkovits-Berkó Dávidék, immár lzik gyűjtési akciójukat kezdeni a maguk üzleti érdekeinek előmozdítása céljából az amerikai magyarság rovására. Az elnök megnyitó beszéde után Kovalcsik görög katholikus plébános, aki rövid ideje tartózkodik Chicagóban s aki Bridgeportról kénytelen volt rendezetlen anyagi viszonyai miatt, búcsú nélkül távozni, emelkedett szólásra. A mindenkori magyar kormányok liberalizmusáról beszélt Csernitzky István bridgeporti ébredő plébános barátja és társa Kovalcsik úr, aki Bridgeporton Csernitzkyvel együtt Horthyék minden akcióját lelkesen támogatta. “Minden magyar ember hálával gondol a jelenlegi magyar kormányra, amely konszolidálta a viszonyokat” — mondotta többek között Kovalcsik úr. A jelenlevők egy része fejcsóválva, nagy meglepetéssel hallgatta ezeket a kijelentéseket. Ezek után a nagyon kevéssé szárnyaló szavak után az obuigát műsort, tánc és szavalat számokat adtak elő. Majd következett az est főpontja. Glantz Ferenc, az egylet háznagya, a konferencier, bejelentette, hogy Scheibeck (ő, micsoda fajmagyar hangzási név ez!A magyar konzult illeti a szó. “Hallgassák meg tisztelettel — mondotta Glantz — a jelenlegi magyar kormány mélyen tisztelt képviselőjét!” És erre a bejelentésre a tiszteletnek egy szokatlan megnyilvánulása történt. Az emberek megrökönyödve nézték egymásra. És a következő hírtsány közbekiáltás hallatszott: — Mit keres itt a tömeggyilkos Horthy-kormány képviselője?! Nagy zavar támadt. Közbekiáltások: — Nem azért jöttünk ide, hogy Horthyék amerikai ügynökeit meghallgassuk. — Adják vissza a belépődíjat. Mi márciusi ünnepélyre jöttünk és nem Horthy-propagandára! És több ilyen közbekiáltá-Isaek hangzottak el. Az egylet elnöke és tisztikara Klopfstein Ernőt vette körül, aki a leghangosabb volt és aki az első közbekiáltást tette: "Mit keres itt a tömeggyilkos Horthy-kormány képviselője!” Klopfstein megmaradt erélyesen kijelentése mellett. Próbálták leszerelni. De nem lehetett. Újból hangoztatva, most már az asztalt verdesve, hogy semmiféle Horthy-propagandának itt helye nincs,még ha olyan tetszetős nevet is adnak neki: Kossuth-szobor alap. Azok az emberek, akik az akciót a kezükbe vetették, nem bírnak a liberális amerikai magyarság bizalmával és így ők nem hivatottak, de nem is méltók arra, hogy ezt a munkát ők végezzék. Többen melléje állottak, visszakövetelték belépődíjaikat, amit vissza is kaptak. De az úgynevezett ünnepély ezzel már véget is ért, a jelenlevők nagy része széjjelment. Ezt a rájuk nézve diszszonáns akkordot semmiféle fuvolázó hanggal nem tudták többé ellensúlyozni. Az ünnepélyen természetesen egyetlen cent se jutott Berkovits- Berkó Dávidék Kossuth szobrára. ha veníti. A tayut máskülönben Cornelius (gyáva vitéz szimbolikusan) Csongrádinak is hívják, de általánosancsak tatyu néven ismerik. Most legutóbb is Csernitzkynek a reverendája mögül intéz gyáva támadást az öntudatos munkások ellen. Mos dalian szájúaknak neveziőket. Azonban ő még senkit meg nem mosdatott, hanem sőt már megmosdatták és figyelmébe ajánljuk, hogy fogja be a száját, mert ha még egyszer mosdatás alá kerül, piszkos vizet használunk, amivel örökre bepiszkítjuk tisztára mosott piszkos száját. ______ A NAGY GARRAL összehirdetett magyar szabadság hajnalhasadásának március 13-án a Rákóczy Hallban megtartott ünnepe a várt reményt felülmúlva nem sikerült. A bizottság elszámította magát, amikor ünnepélyt hirdetett és nem hirdette, hogy belépti díjat is szednek, így akarták csalogatni a népet, de hiába. Nagyon sokan abban a hiszemben, hogy szabad bemenet lesz, amikor a teremhez értek, csak úgy engedték be őket, ha lefizetik az 50 centet, visszafordultak és elmentek, mert nem tartották érdemesnek az előadást ,hogy azért 50 centet fizessenek. Azonban, ha szabad bemenetel is lett volna, sokkal többen lettek volna, de még annyit sem adtak volna össze a kollektálásból, mint ahogy így bevettek. Az így összegyülekezett vagy 250 személy közül is sok potya jegyes volt, mert a szónokok, művészek és dalárdisták nem fizettek. Ezek a kisegítőkkel együtt voltak vagy ötvenen. A programmot nem akarom megkritizálni, hanem csak a szónokokról van egy kis mondanivalóm. . Úgy a konferáló, Dezső János, mint a főszónok, I. Urbán József ref. lelkész, első szavaikban megemlítették, hogy nem érdemes azokért az eszmékért küzdeni, amit úgy sem lehet megvalósítani soha és a főszónok kijelentet- t te, hogy “nem lehet azt a gyerekes álmot megvalósítani, amiért némelyek küzdenek, a mai rendszer felforgatásáért, mert az úgysem valósulhat meg soha és azért nem érdemies küzdeni’’. A sima szájú szónok kifejtette további nézetét és vázolta Kossuth életrajzát, amire még visszatérk. Urbánnak, a mai rendszer hű, butító csatlósának, nem lehet más véleménye azokról, akik a mai rendszer megváltoztatására törekednek, mert arra lett nevelve, hogy a népet eltérítse az igaz útról és hamis útra terelje, őneki csak ezért a rendszerért érdemes küzdeni és azért egyebet nem várhatunk tőle. Megemlítette Kossuthról, hogy amikor a felföldi szegény munkások fellázadtak az urak ellen, mert kolerajárvány ütött ki köztük, azok az urakat okozták ezért. Kossuth, mint ékes szónok, önként ment ennek a lázadásnak szóbeli leverésére, hogy ezáltal hírnevet és elismerést szerezzen magának. Sikerült is ékes szavával bebeszélni a nyomorgó népnek, hogy nem az urak az okai ennek, mert hiszen azok között is járvány van és ékes szavával megtörte és bebeszélte nekik, nemhogy az urak nem az okai hanem ők maguk és lebeszélte a lázadásról a jámbor, mindent hivő népet. Jó szónok volt Kossuth, nem lehet elvitatni. És úgy ezzel, mint aki összes cselekedeteivel bebizonyította azt, hogy nem a magyar dolgozó népet akarta fölszabadítani, hanem a magyar urakat a Habsburg-ház uralma alól, hogy azután ők tartsák rabszolgaságban a szegény magyar munkásnépet. A felföldi lázadás idején Csehországban szintén lázadás volt az» urak ellen és féltek annak Magyarországra való átragadásától, amiért is Kossuth szükséges volt annak megakadályozására, amivel aztán megalapította hírnevét és elismert ember lett.Természetesen a magyar urak között. Ha nem is nézünk egyebet, ez az egy tény bebizonyítja, hogy Kossuth kit akart fölszabadítani és mit akart Magyarország munkási népével cselekedni. Továbbá, kifejtette a szónok, hogy amikor Kossuthot törökországi emigrációból , külön hajóval hozatták Ame-erikába,, micsoda diadallal"fogadták őt és — ami egyetlen magyarral sem törjtént még meg — beválasz-textták a szenátusba és az el- , nek a jobb karjára ültette őt a szenátusban. Igaz, egyetlen magyar sem részesült ily nagy megtiszteltetésben, de ha nézzük az akkori helyzetet, megállapíthatjuk, hogy nem csoda. Mert Kossuth ugyanolyan demokratikusformában akart Magyarországon egy demokratikus kormányt alakítani (legalább , úgy mondta, mig ’Amerikában volt), mint ami itt volt és az akkori nép még nagyon lelkes volt és mindenért lelkesült, ami amerikai mintára lett formálva. És Kossuth, aki is amerikai szellemben akarta ezt megvalósítani, megérdemelte, hogy a szenátusban az elnök jobb kezére üljön, mert küzisük való volt. Azonban azt elhallgatta Orbán, hogy amikor Kossuth Amerikában körútra ment, mindenhol alkalmazkodott az ottani viszonyokhoz. 1 . Köpönyegforgató volt. Észak fokon, ahol a rabszolgákat fel- ■! szabadították, ott a rabszolgaság ellen beszélt és délen, ahol még volt rabszolgaság, ott ki- fejtette, hogy a legnemesebb intézmény a rabszolgaság és ön teljesen pártolja a rabszolga-! [ rendszert. Amerikában demokratikus, amerikai módszert! magyar! . kormányt akart. Anglia és' Franciaországban magyar ki,rályságot akart létesíteni, sőt ■ Franciaországban el is Akarta adni az édes szép magyar ha- szát jó pénzért a franciáknak. Urbán Józsefnek ajánlom, ' s hogy kérje el Csernitzkytöl Kossuth emlékei, levelei és beszédeinek Amerikában kiadott könyvét, a minek első eredeti kiadása Csernitzkynek könyv-, i tárában megvan és ha nemtudja elolvasni, úgy fordittassa le magának és máskor talán nem fogja Kossuthot a magyar munkásság felszabadítójának mondani, mert amint látja, mi is tudunk Kossuthról életrajzot adni, azonban munkás- jó szempontból. A másik szónok Csernitzky páter volt, aki röviden csak azt mondta, hogy mi a különbség az ember és az állat között és csupán ezért az emberi és állati különbségért van szükségünk Kossuth-szoborra. Azt mondsa, hogy milyen más az emberi jellemnek a tulajdonsága az állattól, mert az ember szeretettjeitől bizonyos emlékeket, könyveket, képeket, miegymást, ' és szobrot rak a szobába, hogy Itt ezzel emlékezzen szeretettjére " . Azt mondta: Lám, az állat ezt , nem teszi, hát ezért külömbözik az embertől és ezért szük ■séges Kossuthnak a Riverside Driveon szobrot emelni. Azért, mert az állat ezt nem teszi. Érdekes hasonlat, nemde? Továbbá azt is mondta a páter, hogy nem lehet jó katholikus, aki a pápát nem tiszteli, nem lehet jó protestáns, aki i Luthert nem tiszteli; nem lehet! ;jó izraelita, aki Mózest nem tiszteli; nem lehet jó szocialista, aki Marxot nem tiszteli; j nem lehet jó kommunista, aki i Lenint nem tiszteli és utoljára ; nem lehet jó, hazafias magyar, [ aki Kossuthot nem tiszteli ési Lki annak a szobrára pénzt sem ad. Ez mind természetes, de nzem lehet igazi, öntudatos munkás, aki Kossuth-szoborra így centet is ad, mert a Kossuth-szobor a múlt és jelen kizsákmányolóinak a szimbóluma és nem a munkásoké. Megérte az 50 centem azt, hogy megtudtam, mi a kitönbség az ember és az állat között és hogy miért szükséges Kossuth-szobor. Ennyivel is öbbet tudok. Bridgeporti Krónika írja: ROBOTOS. Csernitzky atyánkfia újra nyílt levelet adott ki és pedig most az összes érdekeltekhez. Már akik elhiszik, amit el akar hitetni velük és pedig, hogy amit tudnak, ne higyjék és amit nem tudnak, azt higyjék. Hozzá vagyunk már szokva a páter kétszínű alakoskodásához és nem csodáljuk, hogy alattomos vén róka módjára igyekszik kibújni és másra terelni a figyelmet. Levelében megemlíti nyíltan, hogy két tiszteletre méltó személlyel kapcsolatban lett meghurcolva a neve: Well. Well. Ha három közülcsak kettő a tisztességes, ak-! ’ kör a kettő és az egy között összetartó kapocs, kapcsolatátlak kikapcsolása következtében a harmadik— saját bejvallása szerint — nem lehet tisztességes. No, ezen ugyan ; egy cseppet sem ütközünk meg, mert mi ezt már anélkül is régen tudtuk. Furfangos módon az egyéni személyére vonatkozó dolgokat rosszakaratúlag a vallásra tereli. Minden ember, akinek csak egy kis felfogása is van,meg tudja érteni, amit olvas és aki az elmúlt években — Csernitzky «szerint — valaha is olvasott egy cikket, az mindig az egyéni személye ellen és nem a vallás ellen lett írva. Nem is olvashattak a vallás ellen, mert arról egy árva szó sem volt írva. Így most Csernitzky a vallás mögé bújva védi magát, hogy aki őt üti, az már a vallást is üti. Aki ezt hiszi és feltételezi, az nagyon buta lehet. Ember és vallás között nagy a különbség. Lehet valaki vallásos és rossz ember lehet valaki jó ember és még■ sem vallásos, de az soha sem jelenti azt, hogy ha engem ütinek, akkor a vallást ütik. Mert egy ember sohasem a vallás és aki azt mondja, az nem lehet, jóhiszemű, sem vallásos, még kevésbé igazhivő pap. Ki is mutatja ezt, amikor kijelenti, hogy hiába hajolna lefeléje az igazság pálcája, nem érne semmit, mert pénzt úgy sem kapna. Most bújik ki a szög a zsákból. Most kitűnik, hogy a vallás palástjának a háta mögé bújva a sze- Irény, erkölcsös, jóhiszemű ! Csernitzky nem bánná, ha akármilyen ördöggel is szövetkeznek, a pénzüket azonban elvenné. És bizony! Szagát sem érezné, mert pénznek ■ nincs szaga, mégha az ördögi gél szövetkezőktől is jön az. Hogy a más valláson levőket — akikkel a vallási különség következtében nem férnek meg és akik most hallhatóan a markukba nevettek — kielégítse és a pártjára állítsa, átnyújt nekik egy kiszáradt, penészes sárga pálmaágat. Hogy kielégítse és elhallgatlássá fojtott kacagásukat, [idézetet közöl egy derék protestáns atyánkfiától, amit ő neki mondott volna. Kezébe veszi és mondja: Nesztek, derék protestáns atyánkfiái egy rég elszáradt penészes sárga pálma ág, amit most a ti dicsőségtekre saját kezeimmel nyújtok át nektek. Íme, vegyétek és hallgassatok. Fojtsátok el nevetesteket és jöjjetek a pártomra, mert, lám, mi szépen megférhetünk egymás mellett és annyira szeretlek benneteket most, hogy a keblemre ölellek titeket és megemlítelek engesztelésül. Nem akarok vallási háborút előidézni, azonban csodállatos, hogy eddig még nem jutottak eszébe Csernitzkynek a derék atyafiak. Csodálatos. Azonban kétséges, hogy a protestáns atyafiak meg lesznek-e elégedve Csernitzky kiszáradt pálmaágával. Öt centbe kerül egy magyar dal, ha megrendeli SERLY LAJOS 100 dalt tartalmazó dalos* könyvét Dines egész vászonkötésben, ének szöveggel zonszorára, hegedűvel is játszható. — Közte vannak a következők: Kék nafelejts, Sólyom Peti hegedűje, szövege Kis Józseftől. Cigány Panna. Budaföldön dűlő után meg a lány. Nincsen csillag mind lehullott . . . Teli teljes ibolya. Anyám, anyám, mért néznek rám a legények? Elragadta galambomat a Balaton. Túl a nagy Krivánon, stb. Ajánlatos egyleteknek és műkedvelőknek is, mert nem egy népszínműnek összes dalai is benne vannnak. PT“ ÁRA 5 DOLLÁR. -»g Megrendelhető: SERLY LAJOSNÁL §25 E. 163rd St-, New York Telephone.'* Rhinelander 4115. NICOLAS T. BROWN a legelőnyösebb magyar new yorki egyleti TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ Bárhol a városban vagy a környéken Elvállal és legpontosabban végez minden felekezetbeli temetkezést. NYITVA ÉJJEL—NAPPAL 1275 First Ave. (a 68. utcánál) New York A “TATYU”. Ez egy nevezetes féreg. Leginkább, a Bridgeport testvériség szer- Ikesztőségében található és onnan ritkán jön elő, mert borzasztóan fél és csak többedmagával merészkedik elő; azonban öntudatos emberre nem veszélyes. Sőt kerüli. Azokat ,csak védett helyen és állatokkal, mondjuk szamár mögött meri a, száj 4- tt .1 ELŐRE OG cigarettáit, most hétfőn I Ön élvezheti azokat reggel, délben és este I I egy kocsirakomány s.iii köhögtet I I Irtóirat 8 ------------------ ÚJ ELŐRE JUBILEUMI ÜNNEPÉLYEK New York, kprilis 23, a Central )pera Házban. Perth Amboy, N. J., április 23, a Junkás Otthonban. Fairfield, Conn., április 30-án, a lipikás Otthonban. Bridgeport, Conn., április 22-én, a Jákóczy Hallban. Akron, O., április hó 17-én, a Magyar Házban. Detroit, Mich., május hó 8-án. CHRSS KOSCHEL ALAPITTATOTT 1862-BEN KÉT NAGY ÜZLET: First Ave. és 75. utca sarok, First Ave. és 14. utca sarok, New York City. grg- Mindkét lelet hétfőn és szombaton ente f* Óráig rfm nyitva* '’Síi I $ BÚTORÜZLET $ | | I HETENKÉNT SZÁMLÁT NYIT NÁLUNK! | Magyar Munkás Étterem 350 East 81 sl Street, New York, N. Y. UJ ÜZLETVEZETÉS rlatt a legjobb magyar konyha, állandó friss ételekkel, jutányos árak mellett várja a munkás közönséget. SZALAY ZENEKARA c. : Ma játszik. Kinger és Mrs. ruppi.